A rendelet ugyanis fenntartja azt a szabályt, mely szerint a rögzített adóalapok újbóli megállapítása csak ott veendő tervbe, ahol határozott kivetési adatok állanak rendelkezésre, — új azonban az a rendelkezés, hogy ebből a szempontból konkrét adatnak számít az érdekképviseletek által az egyes ipari vagy kereskedelmi szakmá- hoz tartozó adózók jövedelmezőségének az emelkedésével kapcsolato-
san adott szakvélemény is. Dr. Gl. A.
J O G G Y A K O R L A T .
A judíkatura kiemelkedő döntései.
Az üzemi baleset folytán elhalt matróz magyar állampolgár volt, azonban oly külföldi — amsterdami — cég szolgálatában állott, amelynek Magyarországon bejegyzett képviselősége nincs- A munkaadó cég hajója Wienben volt lajstromozva és a baleset Csehszlovákiában történt. Az elhalt a szolgálati szerződést Ma- gyarországon írta alá. A P. I. 2739/1937. sz. ítélet a számba- jöhető számos jogrendszer közül az osztrák jogot tartja alkal- mazandónak, mert a kártérítési kötelezettség- elbírálása szem- - pontjából általában a kártétel helyének a joga i r á n y a d ó , ez a jogszabály azonban a munkavállaló üzemi balesetéből folyó kár—
térítésre nem vonatkozik. A Kúria azt tekintette lényegesnek, hogy alperes részéről a szerződést a wieni képviselőség kötötte, amelynek osztrák jog szerint korlátlan felhatalmazással kell bírnia harmadik személyekkel létesítendő mindenféle ügylet meg- kötésére.
*
A P. L 4892/1937. sz. Ítélet szerint az egyik szerződő fél a szerződést a másik szerződő fél elmebetegsége címén nem tá madhatja meg. Eszerint az ítélet szerint tehát az elmebeteg által létesített ügylet nem semmis, mert hiszen a semmisségre bár- melyik fél hivatkozhatnék, hanem negotium claudicans. (A gya- . korlatnak ide való tendálását jelzi Szladits: Vázlat I. 123.)
A gyakorlatnak e helyütt ismételten kiemelt az az irány- zata, amely a cselekvőképtelenség elbírálását az orvosilag meg- állapítható elmebetegségtől függetleníti, a P. VII. 3252/1937. és P. I. 4064/1937. sz. ítéletekben nyilvánul meg.
*
Az örökbefogadó halála után korrnányhatóságilag megerő- sített örökbefogadási szerződés hatályos, ha a szerződést az egyik szerződő fél kormányhatósági megerősítés végett a meghalt éle- tében bemutatta, vagy erre megbízást adott. (P. III. 1694/1937.)
A p e r b e n v a g y e g y é b h i v a t a l o s eljárásban a fél részéről .a h á z a s t á r s á v a l szemben i g é n y é n e k m e g a l a p o z á s á b a a v a g y az
i g é n n y e l szemben v é d e k e z é s k é p e n előterjesztett ténybeli adatok
— l e g y e n e k a z o k a h á z a s t á r s r a n é z v e b á r m i l y e n s ú l y o s a k . — bontóok m e g á l l a p í t á s á t c s a k a k k o r e r e d m é n y e z h e t i k , h a a tény- á l l í t á s o k megtétele n y i l v á n s z ü k s é g t e l e n ü l és t u d a t o s rosszhisze- m ű s é g g e l t ö r t é n t (P. I I I . 2533/1937.). N e m c s a k az a l a p t a l a n , de az a l a p o s feljelentés is a l k a l m a s lehet b o n t ó o k m e g á l l a p í t á s á r a , ha a n n a k megtételére s z ü k s é g n e m v o l t . ' A z i l y e n feljelentés u g y a n i s a l a n t a s b o s z ú v á g y r a , n y i l v á n á r t á s i s z á n d é k r a m u t a t , a m e l y nem egyeztethető össze a h á z a s t á r s i k ö t e l e s s é g e k k e l , ame- l y e k a k ö l c s ö n ö s megbecsülést és a h á z a s f e l e k k ö l c s ö n ö s jóhírne- v é n e k m e g ó v á s á t k ö v e t e l i k meg. N e m m o n d h a t ó ez a k k o r , h a a feljelentés m e g t é t e l é t a h á z a s t á r s v a l a m e l y j o g i é r d e k é n e k a m e g ó v á s a tette szükségessé. (P. I I I . 3003/1937.).
Bírói marasztalás esetén a t a r t á s i k ö t e l e z e t t s é g v é g r e h a j t á - silag é r v é n y e s í t h e t ő v a g y o n i i g é n n y é v á l i k és ezért a tartásdíj;
fizetésének önkéntes elmulasztása s z á n d é k o s és s ú l y o s házas- társi kötelességsértésnek nem m i n ő s í t h e t ő . - E z . a z o n b a n c s a k az á l t a l á n o s s z a b á l y , a m e l l y e l szemben egyes esetekben lehetnek o l y a n k ö r ü l m é n y e k , a m e l y e k a m u l a s z t á s s ú l y o s a b b megítélését e r e d m é n y e z h e t i k . I l y e n az, h a az alperes á g y a s s á g i v i s z o n y b a n él. (P. I I I . 2232/1937.) A K ú r i a t e n d e n c i á j a az, h o g y a t a r t á s e l m u l a s z t á s á t m i n t b o n t ó o k o t csak m e g s z o r í t ó a n a l k a l m a z z a ; előző s z á m a i n k b a n ismételten k ö z ö l t ü n k o l y d ö n t é s e k e t , a m e l y e k a kötelességsértés s z á n d é k o s s á g á t emelik k i d ö n t ő k r i t é r i u m g y a n á n t . M é g s e m l á t h a t ó á t , h o g y m i é r t k e l l s ú l y t h e l y e z n i a r r a , h o g y a feleség tanúsította-e a B e c k S a l a m o n i „ k ö t e l e z ő kimé- letlenség':-et és m i n ő összefüggés v a n a ipr.j á g y a s s á g a és a b í r ó i b e h a j t á s i lépések elengedése k ö z ö t t .
A h á z a s s á g elhalása végett a f é r j t a r t o z i k m e g f e l e l ő m ó d o n feleségéhez k ö z e l e d n i (P. I I I . 3915/1937.).
H a b á r a támogató bontóokok n e m is v á l h a t n a k a bontó- kereset ö n á l l ó j o g a l a p j á v á , l e h e t n e k esetek, m i d ő n é p p e n a- fel- m o n d á s i k é r e l e m t á m o g a t á s á u l f e l h o z o t t t é n y e k v e z e t h e t n e k az ö n á l l ó b o n t ó o k o k a l a p j á u l é r v é n y e s í t e t t c s e l e k m é n y e k megálla- p í t á s á r a , t e h á t e g y e n r a n g ú , sőt t ú l n y o m ó t é n y e z ő i lehetnek a h á z a s s á g f e l b o n t á s á n a k . (P. I I I . 2334/1937.)
H a a k ü l ö n é l ő h á z a s t á r s a k e g y i k e (a feleség) a f é r j e t B u d a - pesten m e g l á t o g a t j a , a h á z a s f e l e k e g y é j j e l t a f é r j itteni laká- s á n e g y ü t t t ö l t e n e k , n e m i l e g is é r i n t k e z n e k és a f é r j a feleséget be is j e l e n t i : ezáltal m é g nem létesült az illetékesség m e g a l a p í t á - sához szükséges közös'lakhely, ú g y h o g y a b o n t ó p e r n e m Buda- pesten, h a n e m a felek u t o l s ó á l l a n d ó v i d é k i e g y ü t t l a k á s á n a k
"helyén i n d í t a n d ó m e g (P. I I I . 3308/1937.).
A „válóperes megegyezés" fogalmát érdekesen tisztázza a P. III. 3081/1937. sz. ítélet: „Való ugyan, hogy a házasság fel- bontására irányuló olyan megegyezést, amelynek célja az, hogy a házasság bírói úton a törvényes rendelkezések mellőzésével, bontassék fel, a bírói gyakorlat általában a jóerkölcsökbe ütkö- zőnek minősíti, kivéve, ha a bontóok a megegyezés nélkül is fennállott és a megegyezés csak arra irányult, hogy a házasság- a családi élet eseményeinek feltárása nélkül legyen felbontható, és így nem szolgál erkölcstelen célt. Az is igaz, hogy az érvény- telen válóperes megegyezésbe foglalt vagyoni rendezés is ha- tálytalan, de csak akkor, ha a vagyoni juttatás a bontásba való' beleegyezés fejében, avagy ennek feltételéül köttetett ki és ada- tott." Ugyanezen ítélet .szerint a hiányzó közokirati formát pó- tolja a házasság felbontása után tett kifejezett elismerés és rész- fizetés.
Ugyanezek a szabályok állanak a semmisségi és megtámad- hatóság! perekkel kapcsolatos megegyezésekre, mert ezek a pe-
rek is el vannak vonva a házasfelek rendelkezése alól és ezért a társadalom alapját képező családi helyzetnek magánegyezke- déssel való megváltoztatása az általános erkölcsi felfogásba üt- közik. (P. III. 939/1937.)
A nő vétkességének a nőtartás szempontjából való meg- bocsátása vagy szóval vagy oly tényekkel történik, amelyekből okszerűen lehet következtetni a megbocsátásra, vagy pedig arra, hogy a férj a nő cselekményét nem tartja súlyosnak. Tartásdíj- nak önként történő fizetése a P. III. 3764/1937. sz. ítélet szerint csak akkor bír megbocsátó hatással, ha az hosszabb időn át oly módon történt, hogy ez magában alapot ad az előbb említett kö- vetkeztetésre, vagy ha a fizetéshez más oly tények is járulnak,' amelyek együttvéve alkalmasak annak a megállapítására, hogy a férj nem helyezett súlyt arra, vájjon vétkes-e a feleség külön- élésben. Négy havi tartásdíj elküldése egymagában még nem jelenti a nő vétkességének megbocsátását. A nő vétkessége da- cára elvállalt végleges tartási kötelezettség alól á férj a P. III.
1925/1937. sz. ítélet szerint mentesül, ha utóbb tudja meg felesége- oly tényeit, amelyek a közönséges életfelfogás szerint erkölcsileg súlyosabb beszámítás alá esnek, mint amelyek alapján a házas- ság felbontatott.
Ideiglenes nőtartás, mint minden egyéb időszakonként ese- dékes követelés, csak akkor biztosítandó, ha az veszélyeztetve- van, vagyis ha az adós harmadik személlyel összejátszva a hi- telező elől a kielégítési alapot elvonni igyekszik. (P. ITT.
3110/1937.) . '
*
A közszerzeményt ingatlanokra vonatkozóan dologi jogi erejűnek fogja fel a P. I. 3838/1937. sz. ítélet: A közszerzeményi'
i n g a t l a n a h á z a s s á g m e g s z ű n t e k o r fele részben a férj, m á s i k fele részben p e d i g a feleség t u l a j d o n a t e k i n t e t n é l k ü l a r r a , h o g y a z i n g a t l a n o k t u l a j d o n j o g a m e l y i k h á z a s f é l nevére v o l t bekelelezve.
A h á z a s s á g f e n n á l l á s a a l a t t az a házasfél, a k i n e k t u l a j d o n á u l a k ö z s z e r z e m é n y i i n g a t l a n bejegyeztetett, a v v a l s z a b a d o n ren- d e l k e z h e t i k u g y a n , — ez a rendelkezési j o g a z o n b a n a h á z a s s á g m e g s z ű n é s é v e l a m á s i k h á z a s f é l t u l a j d o n á t t e v ő felerész tekinte- t é b e n m e g s z ű n i k s a m e n n y i b e n ezt m é g i s elidegeníti, rendelke- zése, h a az elidegenítés ingyenesen t ö r t é n t , v a g y a szerzőiét rosszhiszemű, h a t á l y t a l a n .
*
A v e r s e n y j o g i p r a x i s b a n k i a l a k u l t az a s z a b á l y , h o g y ab- banhagyás b í r ó i elrendelésének csak a jogsérelem ismétlődésé- n e k lehetősége esetében v a n helye, á l t a l á n o s j o g i elvrtek látszik.
A P . V . 3902/1937. sz. ítélet a z t birtokháborítással k a p c s o l a t b a n m o n d j a k i : h a a felperesnek a b i r t o k s é r t é s ' ismétlődésétől tar- t a n i a n e m k e l l : a b i r t o k á l l a p o t a veszélyeztetve nincs és így az e l t i l t á s r a i r á n y u l ó keresetet el kell u t a s í t a n i . A P . 1. 3547/1937.
sz. ítélet szerint, ha az alperes e l j á r á s á n a k szerzői jogi jogelle- nességét elismeri, az a b b a n h a g y á s r a v á l ó kötelezés, helyesen a b i t o r l á s ismétlésétől v a l ó eltiltás a felperes érdekébon szüksé- gesnek nem m u t a t k o z i k . E z az ítélet m e g á l l a p í t j a m é g azt is', h o g y az eltiltás a t ö r v é n y ' szerint csak ideiglenes intézkedés- k é n t v o l n a u g y a n a l k a l m a z h a t ó , de a b í r ó i g y a k o r l a t szerint a felperes k é r e l m é r e a per f o l y a m á n elrendelhető biztosítási intéz- k e d é s e k e t i n d o k o l t esetben a végítéletben is a l k a l m a z n i lehet.
*
A z üzleti reklám ö t l e t é n e k u t á n z á s a — hacsak n e m sért v a l a m e l y . k ü l ö n ö s t ö r v é n n y e l v é d e t t .jogi érdeket — nem esik a szerzői jogi t ö r v é n y s z e m p o n t j á b ó l , t i l a l o m alá. Ha tehát a r e k l á m nem m i n ő s ü l m ű v é s z i a l k o t á s n a k , v a g y írói . m ű n e k , arra szerzői j o g i védelem n i n c s . (P. í . 3996/1937.)
*
A m a g á n a l k a l m a z o t t fizetésének csak végrehajtás alá von- ható részét engedményezheti. E z t az á l l á s p o n t o t az teszi indo- k o l t t á , h o g y c s a k í g y ' é r h e t ő el a t ö r v é n y n e k az a célzata, h o g v az a d ó s é l e t f e n n t a r t á s a biztosíttassék és a t ö r v é n y m e g k e r ü l é s e v o l n a , ha a. hitelező, az a d ó s k é n y s z e r h e l y z e t é t k i h a s z n á l v a , a v é g r e h a j t á s a l ó l mentes i l l e t m é n y r é s z t a n n a k esedékessége előtt m a g á r a e n g e d m é n y e z t e t n é . A m i n t a hitelező a. mentes illetmény- \' b ő i v é g r e h a j t á s ú t j á n m é g a d ó s beleegyezésével sem szerezhet kielégítést, ú g y a n n a k k i e l é g í t é s é r e a v é g r e h a j t á s alá nem von- h a t ó i l l e t m é n y j ö v ő b e n esedékessé v á l ó részleteinek e n g e d m é n y ú t j á n t ö r t é n t ' megszerzésével sein törtérihetik meg. ( P k . V . 4436/1937.)
Szándékosan elkövetett tiltott cselekményből származó kö- vetelés ellen beszámításnak helye nincs. (P. 11. 4154/1937.)
*
A. törvényben (1879:XXXVi. t.-c. 35. ¿?.) megszabott el- évülési időt jogügylettel kizárni vagy meghosszabbítani nem lehet. Minthogy azonban az alperesi kir. kincstár az elévülési ki- fogásról lemondó rendeletében kötelezeön kijelenti, hogy a kato- nai igazgatás az ott kitűzött határidőig keresettel érvényesített kártérítési követeléssel szemben elévülési kifogással nem fog vé- dekezni és az elévülési határidő e kijelentés megtételekor már letelt: nincs ok arra, hogy ennek a kötelező nyilatkozatnak a jogi hatályát a bíróság kétségbevonja. (P-. VI. 3793/1937.)
H a a takarékbetét elhelyezése 1924-ben valóságos dollár-
ban oly írásos megállapodás mellett történt, hogy a pénzintézet az elhelyezett összeget kamataival együtt valóságos (effektív) dollárban tartozik visszafizetni: nem férhet kétség ahhoz, hogy a feleket a magyar korona iránti bizalmatlanság vezette, viszont a dollárhoz az akkori felfogás szerint a megingathatatlan érték- állandóság fogalma fűződött. Ez a körülmény azonban ebben az esetben — azoktól az esetektől eltérően, melyekben az ügy- leti felek a valóságos dollárban való teljesítést nem kötötték ki
— mégsem jogosítja fel a betevőt, hogy a pénzintézettől a dol- lár értékében beállott változás folytán a különbözet megtéríté- sét követelje. A felek ugyanis eljárásukkal a követelést a dollár sorsához, illetve mindenkori értékéhez kapcsolták (P. VII. 3787/
1937.). Érdekes, hogy a döntés mint lényegeset az effektivitási klauzulát emeli ki, amely a felek értékállandósági célzata da- cára kizárja a dollárvalirozációt.
A. P. VII. 4194/1937. sz. ítélettel eldöntött eset először dönt el a svájci frank értékcsökkenéséből eredő jogvitát. Az ál- láspont itt is ugyanaz, mint a másik két nemes pénznem le- értékelése folytán felmerült kérdéseknél. A szóbanforgó esetben kölcsöntartozásról volt szó. amelyet az adós pengőben vett fel.
Az a körülmény, hogy a felek a kölcsön pengőben kifejezett összegét svájci frankban is meghatározták, nyilván a nyújtott kölcsön értékállóságának a biztosítását célozta. Ennek a körül- ménynek a jogi értelme pedig az, hogy a hitelező a folyósított kölcsönnek azt a belső értékét biztosította, amelyet a kölcsön annak folyósítása alkalmával képviselt és annak folytán, hogy az alperes ehhez hozzájárult, az ő akarata is arra irányult, hogy a kölcsönt annakidején a pengőnek a kölcsön folyósítása alkal- mával volt belső értéke szerint fizesse vissza.
A P. V. 4134/1937. sz. ítélet azt a kérdést dönti el, lehet-c pengőt névértéken felül, valorizálni. A z a d o t t esetben ezt a f e l e k háromfélekép is megkísérelték: effektív svájci frankban, továbbá
aranyban való visszafizetés kikötésével, utolsó sorban pedig a zürichi hivatalos árfolyamjegyzés alkalmazásával. Az indokolás hivatkozik arra, hogy a hitelező a pengő valorizálását nem kö- vetelheti, mert ..belföldi viszonylatban a pengőnek vásárló ereje a kölcsön felvétele óta különben sem csökkent figyelembe vehető mértékben"; utal a Kúria a felárrendeletre is, amely szerint bel- földiek kpzött felárkötelezettség nincs és megállapítja, hogy „a pengő belföldi viszonylatban való felértékelésének megengedése a pengő értékállóságát hátrányosan érinthetné, a • pengőtartozás tartalmát határozatlanná tenné és ezzel a forgalom biztonságát is veszélyeztetné." A Kúria mégsem elégszik meg ezekkel az ál- . talános érvekkel "és belemegy annak taglalásába is, hogy a kon- krét kikötések is olyanok, amelyek az adott esetben pengővalo- rizáló hatást nem idéznek elő. Effektív svájci frankban való.
visszafizetést — úgymond a Kúria — a korlátozó rendeletek nem tesznek lehetővé; a zürichi hivatalos árfolyamjegyzés idő- közben megszűnt, a zürichi szabad piaci jegyzés pedig a Ma- gyar Nemzeti Bank véleménye szerint a magyar jogszabályok által tiltott úton létrejött pengőmüveletek vagy tilalom "elle- nére csempészés útján kivitt bankjegyek értékelése alapján és a magyar devizakorlátozó intézkedések figyelmen kiviil hagyá- sával történik. Ami az aranyban való fizetés kikötését illeti, a Kúria a 410/1932. M. E. sz. rendeletben megállapított átszámí- tási kulcsra utal. Mindezek alapján az adós nem köteles a fel- vettnél több pengőt fizetni.
Az államkincstárral kötött vállalkozási szerződés kiegészítő , részét képező „Általános feltételek", amelyek háború vagy más elháríthatatlan esemény esetére a szerződés stornirozásából eredő kártérítést mérséklik, csak akkor alkalmazhatók, ha a Kincstár a jogviszonyt minden késedelmeskedés nélkül akkor szünteti meg, amikor a felmondásra okot adó körülmény, beállott és ily módon a vállalkozónak alkalmat nyújt, hogy felszabaduló mun- kaerejét mielőbb másfelé értékesíthesse. Nem felelt meg ennek a követelménynek a kincstár akkor, amidőn 1931, .augusztus li-én közölte felperessel, hogy egyelőre ne kezdje meg a munkát és csak ugyanazon év november 11-én értesítette a vállalkozót arról, hogy a megváltozott gazdasági viszonyokra való tekintet- tel a szerződést megszünteti. A kincstárnak ugyanis legkésőbb az 193.1 : XXVI. t.-e. kihirdetése napján, 1931, augusztus 7-én kellett volna a vállalkozóval a visszalépést közölnie. (P. IV.
4106/1937.): ' • *
Ha v a l a k i hatósági eljárást rosszhiszeműen vesz 'igénybe vagy folytatja vagy ismerve a hatósági eljárás lényeges sza- bálytalanságát, eszközöl ki a maga részére oly jogerős határo- zatot, amelyhez neki egyáltalán vagy ily módon joga, nem volt,
nem menekszik az okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. A kártérítési igény tekintetében nem képez ítélt dolgot, ha valamely jogerős végzés az alperes jogellenes cselekménye kö- vetkeztében jővén létre, a felpereseknek anyagi kárt okozott.
Ily károkozó cselekmény lehet az is, hogy a hitelező a védett- ség visszaállítását annak dacára' ellenezte, hogy ö a rendeletek szerint járó részleteket megkapta; a Kúria az adott esetben csak azért utasította el a kártérítési keresetet, mert a védettség visz- szaállítását a többi hitelező is ellenezte. (P. V. 3241/1937.)
A z információs • iroda á l t a l a d o t t teljesen valótlan tájékoz- tató kártérítésre kötelez. A tájékoztatások adásával üzletszerű- leg foglalkozó személyeknek puszta kombinációk alapján ténye- ket megállapítani' nem szabad, mert ha tudakozódása során bi- zonyos dolgokat nem tudhat meg, ezt így kell a tájékoztatóba felvennie és a hézagokat nenr töltheti ki pusztán képzelete szü leményeivel. A bizonyítás a tájékoztatás adásával üzletszerűen foglalkozó alperest terheli abban a tekintetben, hogy nem járt el gondatlanul. (P. Vll. 4295/1937.).
" A bírói gyakorlatban állandóan alkalmazott jogszabály sze- rint a szülő csak akkor igényelhet kártérítést gyermekének el- vesztése miatt, ha gyermeke a törvénynél fogva köteles volt a szülőtartásra és ennek a kötelezettségének eleget is tett. (P. I.
4998/1937.). • • • • • ' • ' .
Ha a gyermektelen végrendelkezőnek á végrendelet készí- tése után gyermeke születik, a végrendelet az örökhagyó vélel- mezhető akarata folytán Csupán hatálytalannak, de nem egy- szersmind érvénytelennek és semmisnek tekintendő. E vélelem- mel szemben bizonyítható, hpgy a végrendelkező a gyermek szü- letése után olyan lépéseket: tett, amelyekből a végrendelet fenn- tartását célzó akarata kétségtelenül megállapítható. (P. I. 3704/
.1937.).'. • ' Ha az anya a közszerzeményi ingatlanról gyermeke, a je-
lenlegi örökhagyó javára lemond, az ingatlan az örökhagyóra nem az atyjáról, hanem az anyjáról• átszállottnak tekintetik ak- kor is. ha a telekkönyvben az örökhagyó atyjának a nevén állott
(P. I. '4213/1937.).
Az az alkalmazott, aki csupán kisebb feljegyzéseket esz- közöl a könyvekbe és akinek minden munkája a csoport- és fő- csoportvezető kettős ellenőrzése alatt áll: nem önálló könyvelő és nem tekinthető fontosabb hatáskörrel felruházott alkalma- zottnak: (P. II. 3254/1937.).
A pénzintézetnél alkalmazott ügyvéd jogviszonya, a k i n e k megbizása nem egyenként tüzetesen megjelölt egyes ügyek ellá- tására szól, hanem akinek munkaereje, a szolgálatadónál felme-
rülö minden jogi munka elvégzésére állandóan le volt kötvé, szolgálati viszonynak minősül. Ezt nem zárja ki, hogy a felperes mások részére is végzett ügyvédi munkát és helyettest is alkal- mazott. A szolgálati viszonynak ugyanis nem' lényeges kelléke, hogy a munkavállaló egész ' tevékenységét és minden idejét a munkaadó rendelkezésére bocsássa. (P. II. 4486/1937.).
ft . .
A r é s z v é n y t á r s a s á g saját részvényeinek megszeizése n e m esik tilalom alá az esetben, 1 idi azt a részvénytársaság avégből teszi meg, hogy a részvényekkel egy elvállalt kötelezettségét teljesítse. (P. VII. 4322/1937.). .. c
Elzálogosított és . v é g r e h a j t á s ú t j á n lefoglalt részvények alapján a tulajdonost m e g i l l e t i "a közgyűlési határozatok meg- támadásának joga. ( P . I V . 5095/1937.).
Oly körteihez hasonló célú jogviszonyt szabályozó megálla- podás, amely egy már. bemutatott szerződés függvénye és lé nyegileg nem más, mint a kartelszerződés árakra vonatkozó ha- tározmányainak gyakorlati ' érvényesítése: nem szorul bemuta- tásra. (P. IV- 4323/1937.).
Oly kötelezettség, amely a karteltagot eltiltja attól, hogy az egyezmény lejártát megelőző nem túlhosszu időben gondos1
kodjék arról, hogy üzeme áz egyezmény lejártát követő időben kellően foglalkoztatva legyen és evégből már az' egyezmény le- járta előtt üzletfeleinek saját kalkulációja alapján ajánlatokat tegyen: a jó erkölccsel áll ellentétben, mert az egyezményes tag gazdasági létét és fejlődését guzsbakötő módon akadályozza meg. Az a választott bírósági ítélet, amely ily kötelezettséget szankcionál, a közjó érdekét is sérti, mert a fent körülírt cselek- ménytől való eltiltás nyilvánvalóan azt célozza, hogy az egyez- mény tárgya árunak a fogyasztóközönség javára szolgáló árala- kulását a gazdasági helyzet' által meg nem okolt módon meg-
akadályozza. (P. IV. 4564/1937.) ' Ismételten foglalkoznak a kir. Kúria döntései az eszmei jo-
goknak egyrészt a versenytörvény által nyújtott, másrészt egyéb törvényekbe foglalt védelmének konkurrenciájával. A P. IV.
3847/1937. sz. ítélet abból az általános jogelvnek tekintett tétel- ből indul ki, hogy az emberi munkának minden eredménye — bármilyen szellemi és anyagi áldozatot igényel is — amennyi- ben külön jogszabály által védve nincsen, az emberiség köz- kincsévé válik es bárki által szabadon felhasználható és utánoz- ható. A versenytörvény pedig — a törvényben foglalt rendelke- zésektől eltekintve — nem érinti azokat a külön törvényi kor- látokat, amelyek az egyéni munka eredményéhez való egyéni
érdek, érvényesülésének a külön törvényekben szabályozott vo- natkozásokban az emberi szabadság és fejlődés érdekébén határt szabnak. Azt az érdekvédelmet, amelyet a szerzői, szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jogszabályok a védelmi idő lejárta címén vagy a védelem igénybevételének hiánya miatt megtagad- tak, a versenytörvény sem nyújtja. Az adott esetben a felperes a kamarai mintalajstromba is bejegyeztette burkoló lapjainak négyzetalakját és sárgás színét. Ez a mintavédelem azonban a vonatkozó rendelet szerint hatálytalan, ha a minta annak'leté- tele előtt akár a belföldön, akár a külföldön ismeretes volt. A versenytörvény sem nyújt védelmet az esetben, ha az áru alakja a szabadon előállítható árú céljának és rendeltetésszerű használa tának "követelménye. — Bérbeadó helyiségek hirdetésének mód- jára kidolgozott tervezet, amelyben mint magától adódó elgon- dolásban egyéni sajátosság meg nem nyilvánul, nem részesül • szérzőjogi védelemben, mert egyéni, sajátos ötletet nem tükröz- het vissza; nem áll azonban ily munkálat valamely vállalatra utaló jellegzetesség hiányában a versenytörvény védelme alatt sem.
(P. IV. 5197/1937.). Végül a harmadik idevágó döntés (P. IV.
3746/1937.) a cégvalódiság és versenyjog határkérdéseit vizs- gálja. Cégjogi szempontból is újszerűnek hangzik az ítéletnek az a megállapítása, hogy ha a cégszövegbe felvett adatok idő- közben megváltoznak, a cégszöveget is módosítani kell és a tör- vény, valamint a birói gyakorlat által e szabály alól megálla- pított kivételek alá nem esik az olyan cégszövegnek változat- len fenntartása, amely azután, hogy a fióktelepet alakító második malomüzem már másé, tovább is több üzemre és a volt fiókté- lepre utal. A cégszövegben szereplő községben fennállott hen- , germalom vevőjét ennek folytán a Tvt. 2. és 7. §§-ai alapján
versenyjógi kereset illeti meg. • •
A P. I. 3838/1937. sz. végzés kötelesrész iránt jugoszláviai lakos által indított pert a Magyar Nemzeti Bank engedélyének hiánya miatt felfüggesztette. Ez a döntés ellentétben áll a Kúria többi tanácsai most már állandónak minősíthető gyakorlatával, amely a felfüggesztést csak akkor tartja kimondhatónak, ha az adós a Magyar Nemzeti Banknál kérte a fizetés megengedését • és a Nemzeti Bank ezt a kérelmet elutasította. A felfüggesztésnek alapja tehát nem az engedély hiánya, hanem a Magyar Nemzeti Bank kifejezett eltiltó vagy elhalasztó határozata.
A végrehajtás megszüntetése iránti perek n e m t a r t o z n a k azok közé, amelyekben felülvizsgálatnak á pertárgy értékére való tekintet nélkül helye van, mert a Te. 37. §-ának indokolása szerint a törvényhozó ennél a rendelkezésnél nyilván azokra a
perekre gondolt, amelyek kisebb összeg esetén is nagy elvi jelen-
tőségűek. ((I\ V. 4689/1937.). "
Választott bírósági kikötés érvénytelenség ének. k i m d n d á s a iránt a pert akkor is meg lehet indítani, ha a felperesnek mód- jában állna keresetét a rendes bíróság előtt beadnia és ennek keretében döntés alá bocsátania az előkérdést. (P. VII. 4896/
1937.). fír. Vági József.
Az a l a p önállótlansága.
I. „A Polgári Jog" 1937. évi februári számában Sárffy Andor Jogászegyleti előadása kapcsán foglalkoztunk Sárffy finom meg- látásával: és ennek során megemlítettük a fejletlen alak concret példájaként az aliapót. Az alap szemben az alapítvány „kiépített"
fogalmával — kiképzetlen, fejletlen. A lényegbeli különbség: az alap jogi személyiségének hiánya. Alap és alapítvány egymáshoz való viszonyának érzékeltetésére érdemes az egyéni cégnek és a. tulajdonosnak egyimáslhoz való viszonyát szemügyre venni.
A z egyéni cég ugyancsak nem „jogalany", hanem egy jogalany- nak megjelölése. Cég és oégtulajdonos viszonya jogalkatilag mégis egészen más, mint alapé és alapítványé. Közös a jogala- nyiság hiánya. Vagyonijogi szempontból az alap mégis jóval élesebben elkülönül, mint a cég: Az alap jogalanyiságának hiánya ellenére is. beszélünk az alap vagyonáról, jövedelméről Beszélünk ugyan cégvagyonról is. Mindkét esetben a jogalanyi- ság-hiánya folytán pongyola kifejezési mód az alap vagyonáról, cégvagyonról beszélni. Mégis utánagondolás nélkül is érezzük, hogy a pongyolaság a két esetben nem egyfokú: a „cégvagyon"
(egyéni cégnél) érdemileg helytelen kifejezés, az alapvagyon pedig csak jogszerkezeti okokból mutatkozik pongyolának, de az 1
„alap vagyona" mégis csak élő valóság. A cégvagyon és a cég- tulajdonos vagyona — még akkor is, ha technikailag megoszlik az üzletbe befektetett és be nem fektetett vagyonra — egy jogi egység és egy célegység. Az alap vagyona és a tulajdonos va- gyona nemcsak technikailag elkülönül, de célbelileg is széjjel- válik. Ez a oélbeli elkülönülés kerül összeütközésbe az alap önállótlanságával és az ebből folyó azzal a következtetéssel, hogy az alap a tulajdonos vagyonának alkatrésze.
Ez az összeütközés okozott nehézséget egy egyébként a materialis jogérzet számára egyszerűen megoldódó esetben.
Az eset tényállása: A eseh-szlovák hitbizományi törvény folyománya gyanánt egy magyar grófi család érdekelt tagjai a szlovák területre eső hitbizomány kötöttségének feloldása alkal- mával „családi megállapodást" kötöttek, amely egyebek között egy „családi járadékalap" létesítéséről is rendelkezett. A jára- dékalap hivatása az volt, hogy a család kevésbé kedvező va- gyoni viszonyok között élő tagjainak az alap jövedelmeiből tá-
