i r o d a l o m . 5 5
do akik mégis állandóan sok gondot adnak a szülőknek azért, mert nem akarnak iskolába járni. Bár értelmi elmaradásban nem szenvednek, az isko- lával szemben mégis valami ellenszenvet tanúsítanak. Mi lehet, vagy jobban mondva: mik lehetnek az iskolával szemben megnyilvánuló ilyen kifáradásnak az okai? Mit lehet tenni ennek a megakadályozására? Ezeket a jelenségeket boncolgatja Hanselmann nagy alapossággal, megértéssel s az idevágó tapasz- talati tények egész seregének felsorakoztatásával. Könyvéből a szülők és a tanítók értékes útmutatást nyerhetnek az iskolát megúnt,gyermekek rendbe- hozására. Érdekes a kiváló szerzőnek az a munkássága, amellyel a normális pedagógia és a gyógypedagógia határterületeire nyúló kérdéseket igyekezik megfejteni. A magyar szakirodalomban is ismertetett művei közül kiemeljük a Jakobli-t, melyben az elkényeztetett gyermekekkel foglalkozik, továbbá a Gesehlechtliche Erziehung des Kindes címűt, amelyben főleg a serdülés korába érő gyermekek és ifjak problémáit fejtegeti.
Nekünk, magyaroknak, Náray-Szabó Sándor kúltuszállamtitkár jut eszünkbe ezeknek a könyveknek olvasása közben, aki 35 esztendővel ezelőtt indította meg a Gyógypedagógiai Könyvtár című könyvsorozatot, amelyben közérdekű tudnivalók formájában hat füzet jelent meg, s amelynek utolsó kötete A gyermekek gyakorlatilag fontosabb rendellenességei-t tárgyalja Décsi Károly idegorvos tollából.
Nagy kár, hogy ezek a közérdekű tudnivalók nálunk akkor megakadtak.
Hogy szükség van ilyenekre, bizonyítja az is, hogy Hanselmann műveit a szülők és a pedagógusok egész Európában nagy érdeklődéssel olvassák, és hogy a címben említett könyve eddig 30 ezer példányban fogyott el.
Éltes Mátyás.
I Ve Conférence Internationale de rinstruction Publique, Genéve, 1935. Pro- cés-verbaux et résolutions. Genéve, 1935. 150 lap. A Bureau kiadványai- nak 45. száma. -
A tavaly júliusban Genfben megtartott nemzetközi oktatásügyi kongresz- szusról a Bureau már eddig három kötetben számolt be, amelyeket folyóira- tunknak 1935-i évfolyamában ismertettünk. A mostani kötet mintegy össze- foglalás- és kiegészítésként'közli a 10 ülésről felvett jegyzőkönyveket a felszóla- lások tömör jelzésével, a napirend három főtárgyáról a kongresszus elé terjesz- t e t t bevezető szakjelentéseket, az amazokra vonatkozó határozatokat és a Bureau működését 1934—35-ben, igazgatójának, Piaget Jánosnak tollából, végül orszá- gonként a résztvevő képviselők névsorát (Magyarországot 1. a 17. és az 54. 1.).
A tárgyi szempontok szerint csoportosított határozatok (helyesebben: ajánlá- sok) közül, amelyek megkönnyítik a 6zakférf'iak tájékoztatását, külön kiemeljük a nép- és középiskolai tanerőknek folytonos-továbbképzésére és a közoktatásügyi tanácsok szervezetére vonatkozókat (97., 108., 119—22. 1.). Rendkívül tanul-
ságos és felette örvendetes magának a Bureau-nak minden részletre kiterjedő jelentése, amely ennek az időszerű és életrevaló intézménynek sikerekben gazdag működéséről ás á'landó térhódításáról számol be és a következő általános figyel-
i
5 6 i r o d a l o m . '
met érdemlő megállapításokkal végződik: „Az oktatásügy világszerte évről-évre átalakul. Az események nyomása alatt nem csupán az iskolai intézmények adminisztratív alkata módosul és alkalmazkodik szüntelen, hanem reformálják a tanterveket és módszereket is. Annyira, mint ebben az esztendőben, még sohasem éreztük az emberi dolgoknak változandóságát és annak a lehetetlensé- gét, hogy a fejlődésnek menetét egyszersmindenkorra statikai keretek közé szorít- suk. Évkönyvünk és a minisztériumok jelentései, amelyeket összehasonlítani megkíséreltünk, tanerők képzésére vagy az iskolák szervezetére vonatkozó kérdőíveinkre beérkezett válaszok, az összehasonlító módszertanra vonatkozó munkáink: szóval valamennyi kiadványunk ugyanerre a megállapításra veze- tett. Mi tehát jobban meg vagyunk győződve, mint valaha, egy olyan nemzet- közi tájékoztató és kutató intézmény hasznos voltáról, amely egyetemes áttekin- tések megállapításával, a jelen pedagógiai mozgalmak időszaki táblázatainak megszerkesztésével foglalkozhatik ós ezzel lehetővé teszi mindenki számára a többiek tapasztalatainak értékesítését. Mi mindig hittünk Bureau-nk szükséges voltában, de mióta valóságban munkálkodik, látjuk és tudjuk, hogy milyen kézzelfogható és mindennapi szükségletnek felel meg." Ezt a hivatásbeli bizo- nyítványt. fenntartás nélkül aláírhatja mindenki, aki a genfi pedagógiai intéz- mények eddigi, sikerekben gazdag tevékenységét elfogulatlanul szemléli és
mérlegeli. k f .
Prof. Dr. Fritz Giese: Psychologisehes Wörterbuch. 3. Aufl., mit 53 Figuren im Text. C. Marhold Verlagsbuchhandlung, Halle a. S. (Kis 8-r., 208 1.) Ára 6-40 M.
A gyermek fejlődő lelkében, egyéniségében, akarásaiban, tetteiben, érzel- meiben sokszor találkozunk nehezen érthető megnyilvánulásokkal, sajátos tünetekkel, még az egyébként normális gyermeknél is. Régente 'mindezek- nek a jelenségeknek fokozatos fegyelmi büntetésekkel akarták elejét venni, de ma már a lélektanban keressük a tünetek magyarázatát és megoldását. Leg- többször meg is találjuk. Ezért a pedagógusnak, ha lelkiismeretes munkát akar végezni, sokszor — .mondhatnám azt is, hogy naponta — kapcsolatot kell keresnie a lélektannal, kiilönö6en pedig a gyermeklélek tannal, hogy a gyer- mekeknek esetleg eléje táruló sajátos lelki megnyilvánulásait, eltévelyedéseit megértse. Ilyen esetekkel a szépirodalomban is találkozunk. Klasszikus pé'.da erre Molnár Ferencnek a Pál-utcai fiúk című művében leírt Gittegylet. Terje- delmes lélektani művek azonban nincsenek mindig kéznél, a keresgélés pedig sokáig tart. Ilyenkor érzi az ember az ilyen rövid, világos lélektani szótárnak a hiányát, illetve a meglevőnek nagy hasznát.
A Giese-féle lexikon ezt a munkát megkönnyíti a pedagógusoknak. Nem csoda, hogy aránylag rövid idő alatt a harmadik kiadás jelent meg belőle.
De nemcsak pedagógusnak hasznos a szótár, hanem nagy hasznát veszik pszi- chológusok, orvosok, jogászok, pszichotechnikusok, iparosok, gazdászok, sőt a művelt közönség is, ha olvasás közben valamelyik lélektani fogalomnak a meg- magyarázására van szükségük. Az irodalmi utalások lehetővé teszik egy-egy
