• Nem Talált Eredményt

Ötvenéves könyvtáros jubileum

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Ötvenéves könyvtáros jubileum"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

51

Ötvenéves könyvtáros jubileum

Bensőséges ünnepségre került sor 2015. január 19-én a Debreceni Református Kol- légiumban. Ötvenéves könyvtáros jubileumát és hetvenötödik születésnapját ünnepelték Fekete Csabának, a könyvtáros szakma – és ezen belül az egyházi könyvtárak – kiemel- kedő személyiségének. Az ünnepeltet Fekete Károly püspök és Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményigazgató köszöntötték és idézték fel gazdag életpályáját. Fazakas Gergely ad- junktus az ünnepségre megjelent és Fekete Csaba által szerkesztett és sajtó alá rendezett Beythe István Ágendája című kötetet ismertette és mutatta be a szép számú jelenlévőnek.

Az ünnepségen ismerhették meg a Kollégiumi Nagykönyvtárnak szintén az erre az al- kalomra kiadott könyvét, amely „Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem” – Emlékkönyv Fekete Csaba születésének 75. és könyvtárosi működésének 50. évfordulójára címmel jelent meg.

A kiadvány huszonkilenc tanulmányt tartalmaz 452 oldalon, Gáborjáni Szabó Botond és Oláh Róbert szerkesztésében.

Idézzük fel Gáborjáni Szabó Botond bevezetőjéből az ünnepelt gazdag életútjának néhány mozzanatát. 1940. január 20-án született Gacsályban. Az éles észjárású kisdiák a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába került, 1958-ban ott érettségizett ki- tűnő eredménnyel, és azóta is folyamatosan aktív tagja alma matere nagy családjának.

1958-ban kántori képesítést szerzett, majd rá egy évre már a Theológiai Akadémia hall- gatója. 1965-ben lelkészképesítő vizsgáit kitűnő eredménnyel abszolválta. Módis László professzor szaktanári véleménye szerint „Az ószövetségi szaktárgyakban kezdettől fogva az

PERSZONÁLIA

(2)

52

átlagot messze felülhaladó tanulmányi eredményt ért el. (…) Teljes díjazással jutalmazott pályamunkái és kitűnően minősített vizsgai dolgozatai az írásmagyarázás és bibliafordítás történetével kapcsolato- sak. (…) Az ószövetségi szaktárgyakon kívül érdeklődéssel foglalkozott újszövetségi kérdésekkel, a qumráni irodalommal, a héber és arám nyelvek egyes nyelvészeti kérdéseivel. (…) Az egyházi zene területén is jól tájékozott, orgonajátéka figyelemre méltó. (…) Tanulmányai keretében a könyvtárosi szakmai alapismereteit is elsajátította.”

A külföldi tanulmányutakkal tarkított, gazdag, sokszínű munkásságát jelentős egyházi és tudományos megbízatások színesítették: Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Himnológiai Szekciójának titkári, a Református Generális Konvent Énekes- könyv-bizottságának elnöki és a Református Egyházzenészek Munkaközössége elnöki megbízatása. Évtizedek során kutatók százait segítette tanácsaival, de ő maga csak 2003- ban szerzett PhD-fokozatot, bár azt könnyedén megtehette volna bármikor. Gáborjáni Szabó Botond kiemeli: „Fekete Csaba ma is minden nap közöttünk van, publikál, prédikál és kántorkodik. Minden bizonnyal kiváló befektetés volt a református egyháznak, hogy az 1990-es évek óta jelentős részben kutatásainak élhet, egyedül pótolva egy kisebb kutatóintézetet.”

Ezt támasztja alá az emlékkötet végén található, a szerző annotálásával ellátott váloga- tás Fekete Csaba jelentősebb kiadványaiból, tanulmányaiból, összesen 218 tétel.

Isten éltesse Fekete Csabát! További gazdag alkotóéveket kívánunk neki.

Kovács Teofil

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Horváth Róbert, a leíró statisztikai irányzat magyarországi és külföldi történetének monográfusa szerint is Bél Mátyás első jelentős magyarországi követője

A református egyház esetében – igazodva a város református jellegéhez – elsősorban az elemi iskoláknál bizonyos szabályszerűség (egyenletes eloszlás) volt

tár Szerzeményezési .Osztályának 51 dolgozójából csak négy a tudományos könyvtáros: Általában a tudományos könyvtárosok

nácsbírója volt, és egyben a szentesi református egyház prominens alakja, aki több évig hivatalosan őrizte az egyházi krónikát is.22 Dobosy felesége Szalai

Az egyházi iskolák, ahogy a református iskolák jelentős része is, a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolák közötti eloszlását befolyásolják

Aki ismeri az ünnepelt munkásságát, tudja, hogy Gábor- jáni Szabó Botond kicsit sem túloz, amikor megállapítja, hogy kollégája („a református egyház talán

Az egyházi iskolák, ahogy a református iskolák jelentős része is, a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolák közötti eloszlását befolyásolják kedvezőtlenül,

Benkő Loránd 1980: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése. Budapest: A Magyarországi Református