BORSAVÖLGYI
K U T A T Á S O K
E R D É L Y I T U D O M Á N Y O S I N T É Z E T
BORSAVÖLGYI K U T A T Á S O K
N É P R A J Z
S Z E R K E S Z T I : K . K O V Á C S L Á S Z L Ó
A K I D E I M A G Y A R S Á G V I L Á G I Z E N É J E
ÍRTA JÁRDÁNYI PÁL
K O L O Z S V Á R
1943
MINERVA IRODALMI ÉS NYOMDAI MŰINTÉZET R.-T.
E R D É L Y I T U D O M Á N Y O S I N T É Z E T
A K I D E I M A G Y A R S Á G VILÁGI Z E N É J E
Í R T A
J Á R D Á N Y I P Á L
KOLOZSVÁR 1943
MINERVA IRODALMI ÉS NYOMDAI MŰINTÉZET R.-T.
Felelős kiadó: Járdányi Pál.
Minerva R. T. Kolozsvár 1321. Felelős vezető: Major József.
B e v e z e t é s .
A z e n e t u d o m á n y valamennyi á g a — végső célját tekintve — egyetlen pontban találkozik. A z ember és a zene v i s z o n y á t akarja kideríteni s e viszony térben és időben m u t a t k o z ó különbözőségei- nek o k á t keresi. A n é p z e n e - t u d o m á n y m i n t az egyetemes zene
t u d o m á n y egyik főága v i z s g á l ó d á s a i t a t á r s a d a l o m m é l y e b b e n fekvő rétegének k ö r é r e s z ű k í t i ; hogy ez a k ö r m i t foglal m a g á b a , nem h a t á r o z h a t j u k meg pontosan. N á l u n k „ n é p z e n e " említésekor a „ p a r a s z t s á g " zenéjére gondolunk. T u d j u k azonban: ez a r é t e g műveltsége szerint ma m á r nem válik cl oly élesen a t á r s a d a l o m fölötte levő rétegeitől, hogy a k u t a t ó e l z á r k ó z h a t n a a „műzené- től". Hogy m i é r t és mennyiben nem, erre é p p e n az ilyen t e r m é szetű t a n u l m á n y o k válaszolnak.
A magyar n é p z e n e - t u d o m á n y eddig m a g á r a a zenei anyagra tette a h a n g s ú l y t , legfőbb f e l a d a t á n a k a magyar n é p egészere jellemző zenei ízlés, h a g y o m á n y m e g i s m e r é s é t tekintette. P á r éve érvényesül és m u n k á l a n é p z e n e új szemlélete: a szociográfiai.
Nem véletlen, hogy ugyanazok a k u t a t ó k h i r d e t t é k az ú j néző
pont fontosságát, akik az előbbinek is legkiválóbb m u n k á s a i voltak. Kézenfekvő, hogy m i u t á n az „egészről" megtudtuk a leg
lényegesebbeket, f o r d í t s u k t e k i n t e t ü n k e t a részletek felé. A ma
gyar n é p egyeteme helyett kisebb e g y s é g e k e t v á l a s s z u n k k i kuta
t á s u n k t á r g y á u l , hogy a zene és az ember, a zene és a t á r s a d a l o m viszonyát m é l y r e h a t ó b b a n m e g i s m e r h e s s ü k . A h a n g s ú l y eltolódik a zenei a n y a g r ó l az emberre; ismételjük azonban: a végső cél ugyanaz marad, csak m á s útról közelítünk feléje.
Irodalmunkban az első népzenei t á r g y ú szociográfiai dolgo- zatot a K e m s e - m o n o g r á f i a k ö t e t é b e n t a l á l j u k .1 K E R É N Y I GYÖRGY
vizsgálta meg ennek a halódó d u n á n t ú l i falunak zenei életét s ha vizsgálata k o r á n t s e m k i m e r í t ő is, (nem is volt célja) sok é r t é k e s szemponttal és megfigyeléssel n y i t o t t ú t a t ennek az ú j k u t a t ó -
1 Elsüllyedt falu a Dunántúlon. K e m s e község élete. Budapest, 1936. K e r é n y i György, Zenei műveltség Kemsén. 104. kk.
i r á n y n a k . Sokkal n a g y o b b s z a b á s ú , teljesebb VARGYAS LAJOS
k ö n y v e .2 Ő volt az első, a k i egy falu szinte teljesnek m o n d h a t ó dalkészletét ö s s z e g y ü j t ö t t e és a zenei élet egyes részletterületeit t ü z e t e s e n m e g v i z s g á l t a . Jelen t a n u l m á n y — b á r módszerében sok tekintetben eltérő a VARGYAsétól — hasonló k u t a t á s a l a p j á n íródott.
M u n k á n k az 1941-ben megindult, n a g y a r á n y ú n a k tervezett b o r s a v ö l g y i - k u t a t á s b a kapcsolódik. A v i z s g á l a t r a kiszemelt négy kolozsmegyei, nemzetiségileg vegyeslakosságú f a l u : Borsa, Bádok, Csomafája és K i d e közül a csaknem teljesen magyar Kidével fog-
lalkozik. K i d e a B o r s a - v ö l g y egyik mellék-völgyében fekszik;
közepes n a g y s á g ú falu, az 1930. évi r o m á n n é p s z á m l á l á s szerint 750 k ö r ü l i l a k o s á n a k n é g y ö t ö d e magyar, egyötöde r o m á n . A m i v i s g á l a t u n k c s u p á n a magyar l a k o s s á g r a szorítkozik. Bizonyos kapcsolatok és különbségek m e g á l l a p í t á s á r a természetesen elen
g e d h e t e t l e n ü l szükséges a kidei r o m á n s á g , t o v á b b á a másik h á r o m f a l u zenei életének é p p i l y részletes megismerése. Azonban ennek m e g t ö r t é n t e előtt is, mintegy előmunkálatul, a kérdések sokaságára m e g f e l e l h e t ü n k . M i v e l az egyházi, vallásos zenével külön szak
ember foglalkozik, a m i feladatunk csak a világi zenei műveltség
szint b e m u t a t á s a . K ö n y v ü n k t á r g y a t e h á t pontosabban ez: Kide magyar l a k o s s á g á n a k világi zenéje.
V é g ü l n é h á n y szót t a n u l m á n y u n k szerkezetéről. Az első négy fejezet megrajzolja a zeneélet legfőbb v o n á s a i t : az 1. a zenélés külső formáiról, az a l k a l m a k r ó l számol be; a I I . a feljegyzett dallamok zenei elemzése; a I I I . a d a l t e r j e d é s ú t j á t - m ó d j á t vizs
g á l j a ; a I V . pedig a v a r i á l á s kérdését t á r g y a l j a . Ezen á l t a l á n o s kép u t á n , az V . fejezet részletesebb, személyek szerinti vizsgála- tokat tartalmaz. Ez a rész hivatott arra, hogy a zenei életben m e g n y i l v á n u l ó különböző, eltérő v o n á s o k a t kidomborítsa.
I t t mondok köszönetet K O D Á L Y ZOLTÁNnak szives t á m o g a t á s á é r t , t a n á c s a i é r t , t o v á b b á az E r d é l y i T u d o m á n y o s I n t é z e t igaz
g a t ó s á g á n a k , hogy anyagi segítségével lehetővé tette számomra a részletes k u t a t á s t és a borsavölgyi közös m u n k á b a való bekap
csolódást. 1941 n y a r á n öt, telén két, 1942 n y a r á n h á r o m , őszén két hetet, összesen t e h á t csaknem h á r o m h ó n a p o t t ö l t ö t t e m K i d é n . A t u d o m á n y és magam n e v é b e n róvom le végül h á l á m a t kidei énekeseimnek, akik sokszor m u n k á j u k a t á l d o z t á k fel, hogy segít
s é g e m r e lehessenek.
2 Áj falu zenei élete. Tanya, falu, mezőváros I I , 1941. Budapest.
93 1., 80 kóta.
I t t kell m é g megjegyeznem, hogy az a d a t s z o l g á l t a t ó i m t ó l idé
zett n é p n y e l v i szövegeket csak megközelítő p o n t o s s á g ú hangtani á t í r á s b a n közlöm, ezek t e h á t t á j n y e l v k u t a t á s i célokra nem hasz
n á l a n d ó k .
I . A zenei élet külső f o r m á i .
Dalos falu — vagy nem? E r r e az első k é r d é s r e azonnal és h a t á r o z o t t a n nem-mel felelhetünk. M e g é r k e z é s e m k o r a m á r ott dolgozó k u t a t ó k (nyelvészek, néprajzosok) e g y h a n g ú v é l e m é n y e ez volt: „ N e m i g e n énekelnek a kideiek". K é s ő b b a falu egyik vezető emberétől k é r t e m felvilágosítást s ő a k ö v e t k e z ő k e t mon
dotta: „ N e m n ó t á s község. H a van valami n é p d a l - a n y a g , az mind i m p o r t á l t . A k ö r n y é k m a g y a r s á g a télen eljár ide, a kidei b á l o k b a s ők hozzák ide, ami van. I m p o r t á l á s és t a n í t á s n é l k ü l a falu nem énekelne".
A k u t a t ó k és a falusi intelligencia ilyen m e g á l l a p í t á s a i meg
egyeznek az én későbbi tapasztalataimmal. (Utólag m é g azon a véleményen sem c s o d á l k o z h a t u n k , amely szerint csak az impor
t á l á s és t a n í t á s t a r t j a i t t életben az é n e k m ü v e l t s é g e t . H a ez nincs is így, a jelek erre mutatnak; a mai készlet nagy többsége v a l ó b a n kívülről és nem is olyan r é g e n összehordott dalok halmaza.) O t t a r t ó z k o d á s a i m folyamán alig t ö r t é n t meg, hogy keresés, k é r é s nélkül is hallottam volna n ó t á z á s t . Í g y elég sok dallam összegyült ugyan, de h i á b a nagy ez a s z á m ; a csendes esti utca, a n é m a házak, a dalnélküli mezők s maguknak a nyilatkozatoknak több
sége: többet mond az ezer feljegyzett d a l l a m n á l . Nincs élő, v i r á g z ó zenei m ű v e l t s é g . H í r e s Kide arról, hogy a k ö r n y é k legdolgosabb, legjobbmódú faluja. Nos, ez a jómód, ez a m u n k a l á z , az anyagi életre f o r d í t o t t roppant figyelem, a racionális gondolkozás nyo
masztó uralma: nem kedvez az irracionális, t u d a t a l a t t i élet elmé
lyülésének. A lélektani v i z s g á l a t mondja k i majd a d ö n t ő szót, annyi azonban bizonyos, hogy az értelmi, akarati és érzelmi t e v é k e n y s é g közül a kidei t á r s a d a l o m lelkében az első k e t t ő sokkal erősebb, mint a harmadik. (Az érzelmi élet g y e n g e s é g é r e , h í g s á g á r a vall, — hogy t á r g y u n k n á l maradjunk — a kevés zenélés mellett a zenei anyag s i l á n y s á g a . K é r d é s : nem j á r - e t ö r v é n y szerűen e g y ü t t a két dolog: rossz zene — kevés zenélés!? K i d e minden esetre figyelmeztet erre az esetleges s z a b á l y s z e r ű s é g r e . Áj p é l d á j a sem cáfolna r á : ott többet és jobbat énekelnek.)
Természetesen a fenti sorok csak az á l t a l á n o s képet, az alap
színt vázolták. Minden ember: mindmegannyi t o v á b b i á r n y a l a t ezen az a l a p v á z l a t o n ; van n é h á n y nagy „ n ó t á s e g y é n i s é g " és van-
nak sokan, akik az a k t í v zeneéletben e g y á l t a l á b a n nem vesznek r é s z t ; a k é t pólus között sok az á t m e n e t . Ezeket a különbségeket az V . fejezetben f e j t j ü k k i , most csak a leglényegesebb, leg
s z e m b e t ű n ő b b v o n á s o k a t rajzoljuk meg. I t t é p p e n ezért nem fog
lalkozunk bővebben az éneklés k é t : közösségi és egyéni fajtája közül az u t ó b b i v a l . A z emberek többsége nem énekel m a g á b a n ; akik pedig igen: azok közül az egyik mezei munka közben is, a m á s i k csak akkor, ha benn üldögél a h á z b a n , a harmadik csak r i t k á n , olyankor, ha senki sem hallja, stb. stb.
Minket most elsősorban a közös éneklési, zenélési alkalmak érdekelnek. Ezeket k é t nagy csoportra oszthatjuk: hangszeres zenével e g y b e k ö t ö t t összejövetelek és h a n g s z e r n é l k ü l i közös dalo- lások. A z első csoportban és á l t a l á b a n a falu egész zenei életében legkiemelkedőbb e s e m é n y : a „bál”. É v e n t e négy-öt b á l t rendez
nek a fiatalok, legtöbbször valami m á s eseménnyel egybekap
csolva. Így a h a g y o m á n y o s újévi s z í n d a r a b o t mindig bál követi;
a fiúk sorozása sem lehet meg e n é l k ü l ; a r a t ó - k a l á k a is nagy t á n c c a l : bállal fejeződik be, stb. Ezekre a b á l o k r a a f i a t a l s á g zenészeket fogad, akik v a c s o r á t , „éjfélit” és „ f r u s t u k o t ” , t o v á b b á p é n z t kapnak a „rendezőségtől”, ennek fejében estétől reggelig m u z s i k á l n a k ; (az i d ő t a r t a m o t előre k i a l k u d j á k ) . Több zenész
„ b a n d a ” m ű k ö d i k a k ö r n y é k e n . L e g h í r e s e b b és legjobb Csoma Ferenc e s z t é n y i (Szolnok-Doboka vm.) magyar földműves együt
tese; őt h í v j á k legtöbbször. K i v á l ó , n a g y t e h e t s é g ű hegedűs ez a Csoma Ferenc. Előadó-képességének v i z s g á l a t a külön t a n u l m á n y t érdemelne. Telt, t ö m ö r t ó n u s , igen finom, de a z é r t a dallam egy
séges v o n a l á t meg nem t ö r ő frazeálás, r e n d k í v ü l gazdag, kifeje
zően r i t m i k u s előadás (szinkópás eltolódások művészi h a s z n á l a t a ) , s z i p o r k á z ó a n ötletes és v i r á g o s ornamentika! B a n d á j á n a k össze
tétele v á l t o z ó ; kétszer hallottam ő k e t : egyszer h á r m a n voltak (prímás, k o n t r á s , bőgős), m á s k o r r a j t u k k í v ü l egy cimbalmos is.
A cimbalmos elég egyszerűen, i n k á b b csak a dallamot p ö n g e t t e , kissé cifrázva, de akkordokat r i t k á n szőve bele; a k o n t r á s jófülű:
egyszerű, de odavaló h a r m ó n i á k a t , t á n c d a r a b o k b a n jól l ü k t e t ő ritmusokat j á t s z o t t ; l e g g y e n g é b b volt a bőgős, (ez cigányszár
m a z á s ú ) : hol j ó , hol rossz alapot húzott. Csoma Ferenc „segít
ségei” nem á l l a n d ó k ; különböző falukból szedi őket össze; el
elmarad némelyik, ú j jön a helyébe. A banda létszáma h á r o m és h é t között ingadozik. Mondják, ha heten vannak: k é t k o n t r á s , kisbőgős, n a g y b ő g ő s , cimbalmos és egy „ k l á n é t á s ” segítik a p r í m á s t .
Csoma egy régebbi h í r e s b a n d á n a k volt fiatal k o r á b a n a kon-
í r á s a ; az öreg kidőlte után vette át a vezetést. Valószínű tehát, hogy egy h a g y o m á n y o s stílus á t a d á s á r ó l és folytonosságáról van i t t szó, amely a zenei anyag változása, m o d e r n i z á l ó d á s a közben is feltétlenül sokat m e g ő r z ö t t jellegéből. (Ennek a jellegnek sza
batosabb m e g h a t á r o z á s a majd csak fonográf-, sőt i n k á b b : gramo
fon-felvételek ú t j á n lesz lehetséges.)
Csomán kívül egy m á s i k banda is j á r a t o s a kidei b á l o k r a . Ez c i g á n y - t á r s a s á g . Dicsérik ennek p r í m á s á t is (én nem hallottam), de k o r á n t s e m övezi annyi szeretet és megbecsülés az ő személyét, mint Csorna F e r e n c é t . „ J a j de szépen h ú s z t a akkor Csoma!”
„Mikor F e r i bácsi eszt j á c c o t t a , mindenkinek k ö n y b e l á b b a t t a szeme” — efféle kijelentéseket minduntalan hallhatunk. B á l o k előtt napokig t a r t az izgalom a f i a t a l s á g k ö r é b e n : k i lesz a zenész?
L e g u t o l j á r a azt hitték, Csoma nem v á l l a l k o z i k ; nagy volt az öröm és meglepetés, mikor m e g t u d t á k , hogy igen!
Bálban, táncközben nemigen énekelnek. A szünetekben a n n á l i n k á b b . Mihelyt leteszi a p r í m á s a vonót, m á r csoportosulnak lányok, fiúk (rendszerint külön-külön) és kezdik a n ó t á z á s t . Ilyenkor j ö n n e k a z t á n elő a k í v á n s á g o k : „ F e r i bácsi j á c c a ezt, jácca azt...” De h a g y j á k a zenészeket pihenni is (bár nem sokat!);
ilyenkor maguk é n e k e l n e k : egyesek vagy csoportok. Többször megesett, hogy különböző csoportok f e l v á l t v a é n e k e l t e k ; egy darabig. Azonban tűzbe j ö t t e k s a z t á n m á r egyszerre f ú j t á k különböző dalaikat. Nem z a v a r t a t t á k magukat. Az is előfor
dult, hogy más hangnemben, egy k v i n t t e l m é l y e b b e n énekelték azt, amit a zene j á t s z o t t .
Ilyen jelek arra vallanak, hogy a bálokon a zene, az ének méltatlanul kicsiny és szolgai szerepet j á t s z i k . F i a t a l testek v i d á m t o r n á j a egy-egy ilyen m u l a t s á g ; kell hozzá valami t a l p a l á v a l ó , de ennek minősége közömbös a többségnek. (Még a táncok közti
„ h a l l g a t ó k a t ” kíséri a r á n y l a g a legnagyobb figyelem.)
A „közömbös” m a g a t a r t á s egy v a s á r n a p i „ t á n c ” a l k a l m á v a l nyilatkozott meg l e g k i r í v ó b b a n . Ezek a v a s á r n a p i t á n c o k elég gyakoriak, különösen n y á r o n , amikor egy t á g a s a b b csűr a szín- helyük. A zenét a falubeli kisbanda adja ilyenkor: p r í m á s , kon
t r á s , bőgős. U t ó b b i k e t t ő szinte b á r k i lehet. Csak ritmusban köve
t i k ugyanis a p r í m á s t , a h a n g m a g a s s á g n a k , k e t t ő s f o g á s o k n a k a dallamhoz való i g a z í t á s a : nem i g é n y e sem az előadóknak, sem a táncolóknak, h a l l g a t ó k n a k . Bizarr h a n g z á s o k s o r á t hallottam, anélkül, hogy b á r k i n e k is f e l t ü n t volna. Ezt a jelenséget nem m a g y a r á z h a t j u k c s u p á n a h a r m ó n i a i r á n t i érzéketlenséggel; a zeneiség, á l t a l á b a n a zene semmibevételével á l l u n k i t t szemben.
A falubeli p r í m á s j á t é k á t ennek ellenére k r i t i k á v a l fogad
j á k . B á r nem j á t s z i k hamisan, az u j j a i is jól mozognak, ritmus
érzéke is fejlett, v a l ó b a n : kissé r e n d s z e r t e l e n ü l , zavarosan, a lényeges hangokat sokszor elmosva cifráz k i minden dallamot.
„ C s o m a azér jobb, mer t i s z t á b b a n m u z s i k á l , mint Sanyi; nem ú g y ö s s z e - v i s s z a . . . ” mondta t a l á l ó a n egy leány. Rendszeresen nem tanult h e g e d ü l n i . S a j á t v a l l o m á s a szerint gyerekkora óta figyelemmel hallgatta a jó zenészeket és tőlük leste el tudomá
n y á t . H a s o n l ó módon, csak sokkal alacsonyabb fokra j u t o t t a k el a h a n g s z e r - j á t é k b a n az alkalmi k o n t r á s o k és bőgősök. Van olyan, a k i t Csorna is t a n í t o t t ; ez a t a n í t á s azonban K i d e — E s z t é n y egy
m á s t ó l való t á v o l s á g a m i a t t nem lehetett rendszeres.
A v a s á r n a p i t á n c e g y é b k é n t csak m é r e t e i b e n különbözik a báltól. E b é d u t á n kezdődik s rendesen este hétig, nyolcig tart el.
Hangszeres zene m é g a lakodalomban és az előbb említett kalá
k á b a n j u t szóhoz. A k a l á k a a falu k ö r ü l j á r á s á v a l kezdődik, hívo
g a t j á k a lányokat-legényeket a közös m u n k á r a . A zenészek, indu
lástól e g y ü t t mennek a folyton n a g y o b b o d ó legénycsoporttal (a l á n y o k csak később mennek a k a l á k á b a ) s kísérik ezeknek har
s á n y menetelő-énekét. Így t a r t ez egészen addig, a m í g megérkez
nek a munkahelyre. R ö v i d szünet, majd elkezdődik zeneszóval az a r a t á s ; s kisebb szünetekkel szól a zene a munka befejezéséig.
Zeneszóval vonulnak vissza a faluba, a bál helyére, ahol reggelig t a r t a m u l a t á s . V é g ü l m e g e m l í t h e t j ü k , hogy a berukkoló kato
n á k is hangszeres kísérettel éneklik búcsúzó n ó t á i k a t „elkese
redve, m i n t a b ú s ződség”, miközben k ö r b e j á r j á k a falut.
A hangszeres zene formáival v é g e z t ü n k . Hangszer, az előbb felsoroltakon kívül, alig akad a faluban. S z á j h a r m o n i k á t csak g y e r e k e k n é l l á t t a m ; nem tudtak vele b á n n i ; a p a k u l á r n a k (juhász) van egy k l á n é t á j a (hamis, rozzant A - k l a r i n é t ) , amelyen csak k i n t a mezőn m a g a - m a g á n a k szokott j á t s z a n i . Citera vagy más penge
tős hangszer teljesen h i á n y z i k . T a l á l t a m ellenben egy k i m u s t r á l t gramofont; egy-két h á z b a pedig m á r eljutott a rádió is. Meg
említendő, hogy a legények maguk g y á r t o t t a k egy g o r d o n k á t , amely meglepően jól s i k e r ü l t s c é l j á n a k (rossz, a dallamhoz nem illő hangok m e g s z ó l a l t a t á s á r a ) tökéletesen megfelel.
A közös zenélési alkalmak m á s i k csoportja: a h a n g s z e r n é l k ü l i dalolásé. Iskolai és levente-éneklésről, m i n t a helyi életformából nem szervesen folyó a k t u s r ó l : nem b e s z é l ü n k ; v a s á r n a p d é l u t á n , korcsmai m u l a t á s és a fonó: ezt a h á r m a t kell bemutatnunk.
V a s á r n a p d é l u t á n a l á n y o k összegyülnek v a l a m e l y i k ü k h á z á b a n ; később a f i u k is odasereglenek. E s t i g e g y ü t t vannak, beszélget-
nek, n ó t á z n a k , j á t s z a n a k , t r é f á l k o z n a k . A n ó t á z á s b a n nem m i n denki vesz részt egyforma kedvvel. M e g i n d u l á s á h o z is mindig egy j ó dalos l á n y „no é n e k e j j ü n k m á r ! ” unszolása s z ü k s é g e s : gyakran a z t á n egyedül vagy m á s o d m a g á v a l marad a dalosabb kedvű, a többiek hallgatnak; vagy mert ú n j á k m á r , vagy mert nem t u d j á k a dalt. H o g y m e g t a n u l j á k : ez i r á n y b a n nem l á t t a m valami nagy igyekezetet. T e r m é s z e t e s e n a j ó dalosok kivételek, a többség azonban nem fordít gondot az effélére. K ü l ö n ö s e n igaz ez a f i ú k r a : a mai legények közt egyetlen kiemelkedő dalos egyé
niségre sem t a l á l t a m . (Lehet ennek oka az is, hogy „gyenge” a mai fiatalság, kevesen vannak.) De a l á n y o k is — a l e g é n y e k megérkezése u t á n — még kevesebbet dalolnak; az évődésben, a két nem közti feszültség j á t é k o s levezetésében a r á n y l a g kicsiny a dal szerepe.
Falunk f i a t a l s á g a két r é s z r e oszlik. A z első az „igazi”, a n a g y l á n y o k (kb. 15 évtől felfelé) és a nagyobb legények (kb. 16—
17 éves kortól) t á r s a s á g a . A m á s i k : g y e r e k k o r b ó l kinőtt, de az
„igazi” fiatalkorba még el nem j u t o t t csitrikből-kamaszokból áll.
F o n ó b a n is meg van ez a k e t t ő s s é g ; az u t ó b b i a k é a „kis fonó”.
Ez a félig-gyerek, félig-fiatal e g y ü t t e s nem oly k i a l a k u l t m i n t a n a g y o k é ; összejövetelük sem annyira g y a k o r i és szabályos. Elő
fordul, hogy közülük is elmennek n é h á n y a n a „ n a g y o k h o z ” . A fonó: mintha felbomlás jeleit m u t a t n á . Először is: 10—15 év óta nincs asszony fonó; pedig különösen az idősebb asszonyok lelkesen beszélik, milyen n a g y s z e r ű e n mulattak és mennyit éne
keltek a fonóban! Hogy miért s z ű n t meg, senki sem tudta meg
mondani. A lányfonó sem az azonban, ami r é g e n volt. Általá
ban csak újév u t á n kezdődik; ilyenkor sorba j á r j á k a h á z a k a t , minden este m á s l á n y a „ v e n d é g l á t ó ” . Maguk a n a g y l á n y o k is k é t külön: „álsuccai” és „felsuccai” fonóba t a g o z ó d n a k . Ez a z t á n a mai kis számú f i a t a l s á g idején n e v e t s é g e s s z á m o k a t e r e d m é n y e z ; megesett, hogy csak két l á n y fonozott e g y ü t t . M i k o r k é r d e z t e m , miért nem j ö t t e k a többiek, azt felelték: „igen messze laknak”, meg „ n a g y a s á r ! ” Nos, ha a t á v o l s á g és a s á r is ok a fonó e l h a n y a g o l á s á r a , akkor m á r bizonyos, hogy a t á r s a s e g y ü t t l é t n e k ez a formája sokat veszített kötelező-erejéből. M á s kérdés, hogy ha van e g y á l t a l á n fonó, mennyi időt és kedvet szentelnek benne a d a l o l á s n a k ? É p p annyit, t e h á t é p p oly keveset (főleg a kedvre értve), mint egyéb összejövetelükön.
Az alkalmakhoz kötött dalolások közé sorozhatjuk még a kocsmai m u l a t s á g o t . Ez azonban r i t k á n n a g y o b b m é r e t ű s mivel csak szűk kis t á r s a s á g r a szorítkozik, a falu zenei élete szempont-
jából nem jelentős. A z utóbbi kivételével, minden zenélési alkalom a falu f i a t a l s á g á h o z tapad. Bált, táncot végignéz ugyan a t á r s a d a l o m apraja-nagyja, de az a k t i v zeneélet kizárólag a fia
t a l s á g é . Nem v o l t ez m i n d i g így. L á t t u k , alig egy évtizede m é g élt az asszony-fonó. A m u l a t s á g o k o n is több szavuk volt régebben az ö r e g e k n e k : „ H a j n a l felé a h á z a s e m b e r e k ha bémentek a táncba, félbe is s z a k a s z t h a t t á k a fiatalok táncát. Vittek a cigán- nak italt. A c i g á n t u t t a m á r , hogy annak ő a temetője. Mék pénszt is attak u t á n n a a c i g á n n a k . Aszt m o n t á k a c i g á n n a k : húzzad a hajnalit! [Régi stílusú, ötnyolcados r i t m u s ú dallamok.] A k k o r a fiatalok azannal a b b a h a t t á k . A z öregek énekeltek és táncoltak rá csendesen. A m e j i k öregnek nem v ó t kedve énekélni, az csujogatta ezeket a s z ö v e g e k e t :
É d e s a n y á m rózsafája,
É n vagyok a legszebb á g a . . . Az ö r e g n e k kicsi kell,
H a nagyot nyel, bukik f e l . . . Kedves b a b á m , mikor látlok, F ö j a s z á m o n k i az átok, M i n d a zsákból a gabana, Hogy törjen k i a nyavaja!”
M o n d j á k : „még eccer-eccer, mikor m i korosabb házasemberek is e l m é n y ü n k a múlaccságba, négyen-ötön még most is rendelünk ety-két ijen nótát.” (Nb. én egyszer sem tapasztaltam.)
Az asszony-fonó és az öregek „ h a j n a l i j a ” elegendő adat arra, hogy r é g e b b e n az öregebbek jobban k i v e t t é k részüket a zenéből.
Nézzük meg, a f i a t a l s á g körében t ö r t é n t e k - e változások? H a m á r a c s i h a j g a t á s n á l tartunk, m e g e m l í t j ü k , hogy ez a f i a t a l s á g körében is divatos volt. E g y negyvenéves asszony beszéli: „Ré
gente, fiatal léán koromba a hajnalira mindenki a szeretőjivel táncólt. Akinek nem v ó t szeretője, az a testvérivel vagy unoka- testvérivel, de idegennel nem. A s z t á n közbe c s i h a j g a t t á k e g y m á s nak a maguk b á n a t á t . S a másik felelgetett. (De csak férfiak.) Ojan szép vót, hogy borsózott az ember h á t a . Az öreg Beke S á n d o r fiatal l e á n k o r o m b a ú t y haragudott, m é r h a t y t á k el eszt a szokást!”
A dalolási kedv m e g c s a p p a n á s a á l t a l á n o s jelenség. „ V í g a b b vót és csiszoltabb eszű a régebbi fiatalság”, „ I t t erőssen éne
kesek v ó t a k , nem a mostaniak, hanem a régiek. A mai fiatalok
léha énekeket énekelnek.” T ö r ö k József (szül. 1880.) mondja:
„Régen dalossabb v ó t a falu. T a l á n a n é p nem v ó t ugy lehan
golva, egyfelől a d é k á z á s é r3, másfelől a h á b o r ú é r , R é g e n össze- ölelkesztünk t í z e n - t i z e n k e t t e n s ú g y j á r t u k körül a falut éne
kelve. T a l á n a művelcség hozza m a g á v a l : mos v a l a k i egy kicsit is énekel az uccán, r á f o g j á k , hogy bolond. Régen, h á b o r u előtt a csendőrök sem z a v a r t á k a fiatalokat. Mos, ha a mostani csend
örök farsangost t a l á l n a k az uccán, röktön ászt gondójják, hogy rabolni megy és jól elkefélik. S z i g o r ú b b a t ö r v é n y sokkalta, m i n t régebben vót.'' Nos, a mi v é l e m é n y ü n k szerint: d e k á z á s , h á b o r ú , t ö r v é n y : kevés ok arra, hogy a zenei élet h a n y a t l á s á t megmagya
rázza. Úgy érezzük, hogy ez a h a n y a t l á s a falu t á r s a d a l m a m é l y r e ható lelki v á l t o z á s á n a k lehet a k ö v e t k e z m é n y e ; e v á l t o z á s okait azonban bajos lenne a fenti k é t - h á r o m pontban m e g h a t á r o z n i .
Végezetül álljon i t t k é t beszámoló a t á r s a d a l m i különbségek
nek a zeneélet külső f o r m á i b a n való m e g n y i l a t k o z á s á r ó l . I s m é t Török József s z a v á t idézzük. Először elmondja, hogy az ő korá
ban volt t á n c a gyerekek között is: „ F o g a t t u n k ety p a k u l á r t s az m a g y a r ó f a - f u r u j á n , p á s z t ó r s í p o n j á c c o t t ” . M a j d r á t é r arra, hogy egészen a r o m á n - i m p e r i u m i g „ k é t t á n c ” volt a faluban. „ A z első t á n c b a a birtokosok vehettek részt, a m á s o d i k b a a l e n é z e t t csalá
dok. Nem lehet azomban aszt mondani, hogy csak a b i r t o k szerint vót a megoszlás. D.-nek p é l d á u l v ó t birtoka, mégis a m á s o d i k t á n c b a j á r t . A művelcség is hoszta m a g á v a l , k i h o v á j á r j o n . V ó t a k ojan legények, leányok, akiknek nem v ó t semmi é r t e l m ü k . Ezek is a második t á n c b a s z o r ú t a k . É n meg szegény v ó t a m , de mégis jómagaviseletem és értelmemnél fogva az első t á n c b a j á r t a m . A k é t f a j t a zene köszt az vót a külömség, hogy a m á s o d i k t á n c b a csak héjbeli muzsikus j á c c o t t m á s o d m a g á v a l , az elsőbe pedig másfalubeli zenészek j ö t t e k . A második táncbeliek nem is csinál
tak b á l o k a t ; t á n c o t azomban elég gyakran. A második t á n c b a mind asztat u t á n o s z t á k , mind a majmok, amit az első táncból elloptak. Ide sokkal kevesebben j á r t a k : összessen h a t - h é t ilyen lenézett család vót. V ó t ezeknek külön fonójok is. B a r á c c s á g nem v ó t a két; táncbeliek köszt: m á r az iskolába is g y ű l ö l t é k egy- m á s t ; egy j ó t a n u l ó gyermek nem b a r á t k o z i k a rossz t a n u l ó v a l ! ”
A két t á n c közti különbséget Jakab I s t v á n (szül. 1895) í g y adja elő: „ A b b a az időbe m é g t a r t o t t á k az öregek a régi nemes- séget. Ezek j á r t a k az első t á n c b a . S a j o b b á g y o k s cselédek l e s z á r m a z o t t y a i j á r t a k a másik t á n c b a . A nem nemes m i n d szegén
3 H á b o r ú - o k o z t a g a z d a s á g i m e g s z o r í t á s o k r a gondol.
vót. A zenébe nem v ó t külömség. A m á s o d i k tánebeli fiú fére- h ú z ó d v a h á l g a t t a a k o c s m á b a az első t á n c b e i l t s m e g t a n ú l t a a dalokat.”
A k á r m i is (birtok, nemesség vagy „jó magaviselet”) válasz- totta szét a k é t táncbelieket, t é n y az, hogy a v i l á g h á b o r ú végén m é g é r e z t e t t e h a t á s á t a t á r s a d a l m i r a n g k ü l ö n b s é g . M a g á b a n a zeneanyagban — ú g y látszik — akkor sem mtatkozott nagy elté- rés. M a a z t á n — mikor m á r a külső elválasztó formák is eltűntek
— aligha á l l a p í t h a t u n k meg t á r s a d a l m i rétegek szerinti különb
séget a dalkészletben. (Lásd az V . fejezetet.)
A m á s o d i k beszámoló a zenei élet külső f o r m á i t érintő román- magyar kapcsolatokra d e r í t fényt. Török József szerint a magya- rok a r o m á n o k t ó l nem tanultak dalokat. Magyar t á n c b a románok, r o m á n b a magyarok nem j á r t a k . F o n ó b a n sem keveredtek egy- mással. Á l t a l á b a n semmiféle b a r á t k o z á s nem volt a két-nemzeti - ségbeli fiatalság közt. „ A bálba mos még m e g h í j j á k a románokat, de régebben nem. H a mégis elmentek a r o m á n fiuk a táncba, csak az ajtónál marattak; s ha a magyar fiuk j ó i n d u l a t t a l vótak, attak nekik egy-két táncot, de addig ők nem táncoltak.” A r o m á n magyar f i a t a l s á g é r i n t k e z é s é n e k ez a csaknem tökéletes h i á n y a teljesen é r t h e t ő v é teszi s z á m u n k r a azt, hogy a magyar dallam- készletnek c s u p á n 1.9 százaléka r o m á n , vagy erősen romános szí
nezetű dallam. ( K é r d é s , a r o m á n o k mennyi magyar dallamot h a s z n á l n a k ? A hasonlóan részletes — románok közötti — g y ü j tést megelőzően is kimondhatjuk: többet, mint amennyi románt a magyarok.)
F o g l a l j u k össze a fejezet t a r t a l m á t . A zeneélet külső formái:
bál, t á n c , k a l á k a , lakodalom, legények b e r u k k o l á s a (ezekben a hangszeres zene u r a l k o d i k ) ; t o v á b b á : v a s á r n a p d é l u t á n i összejöve
tel, fonó, kocsmai m u l a t á s (hangszernélküli dalol ások). Mindezen f o r m á k csaknem kizárólag a f i a t a l s á g életéhez kapcsolódnak, Régebben az öregek is szívesebben daloltak, t á n c o l t a k , (asszony- fonó, „ h a j n a l i z á s ” ) . A falu zenei életének f e j l ő d é s i r á n y a : a nagyobb zeneiségtől a csökkentebb, a sok dalolástól a kevesebb felé.
I I . A d a l l a m k é s z l e t .
Szociográfiai szemléletű t a n u l m á n y b a n a dallamokat nem r e n d s z e r e z h e t j ü k s z i g o r ú a n z e n e t u d o m á n y o s módon. Nem emel
h e t j ü k k i a h á r o m legfontosabb d a l l a m a l k o t ó elem — ritmus, hangsor és forma — közül valamelyiket és nem tehetjük meg
vezető rendező-elvnek. Nem k ö v e t h e t j u k p l . a finn VÁISÁNEN mód
szerét, a k i a vogul-osztják dallamokat először ritmusbeli hasonló
ságuk a l a p j á n c s o p o r t o s í t j a ; ezek a csoportok a z u t á n forma, majd hangsor szerint ú j a b b és ú j a b b csoportokra bomlanak.4 A z ilyen módszer igen logikus és különösen addig, a m í g (mint p l . a vogul
osztják dallamok esetében) egy d a l l a m g y ü j t e m é n y b e n nem mutat
koznak egymástól h a t á r o z o t t a n elváló stílusok: nem kifogásolható.
A m i falunk dallamkészlete azonban több sajátos jellegű stílust rejt m a g á b a n ; ezek a stílusok k o r á n t s e m á l l a p í t h a t ó k meg akkor, ha a dallamokat egyetlen szempont szerint rendezzük. Nemcsak ritmus, de hangsor és forma sem n e v e z h e t ő k i rendszerező vezér
elvnek, nem á l l í t h a t u n k fel a csoportosítás céljából hierarchikus sorrendet a. h á r o m alkotó-elem között. A z eleinek olymódon keve
rednek és forrnak össze stílussá, hogy ezek m e g á l l a p í t á s a k o r , egy
másmellé helyezésekor nem bontakozik k i . semmiféle egységes, következetes elv.
Hogy a ritmus nem lehet e g y e d ü l és elsősorban i r á n y a d ó : nem kell b i z o n y í t a n u n k . L e g r é g i b b pentaton dallamunk és ú j , moll-skálájú, h a r m ó n i k u s szellemű m ű d a l u n k ritmusa sokszor egyforma. Még a p e n t a t ó n i á v a l i n k á b b boldogulhatunk s mint látni fogjuk, boldogulunk is. Az egész d a l l a m k é s z l e t e t ugyanis d u r v á n pentaton és nem-pentaton dallamokra oszthatjuk. Azon
ban: a pentaton csoporton belül az egyes alcsoportok nem kizá
rólag a p e n t a t ó n i a gazdagabb vagy szegényebb megjelenése szerint válnak szét; szerkezeti, előadásbeli, sőt m é g egyéb s a j á t s á g o k is közrejátszódnak. A nem-pentaton csoport pedig sokkal inkább ritmus- mint hangsor-beli sajátságok szerint bomlik kisebb egysé- gekre. A harmadik alkotó elem: a forma, a szerkezet: az előbbi kettőnél is alkalmatlanabb arra, hogy a rendszerezés gerince legyen.
Í g y t e h á t v á l l a l n u n k kell azt a t u d o m á n y o s szempontból tökéletlen, de e r e d m é n y h e z egyedül vezető módot, hogy a csopor
tokat egységes (— egyetlen — ) alapelv nélkül alkossuk meg, rakjuk e g y m á s mellé. Az „ e r e d m é n y e s ” szón most a m i szempon
tunkból való e r e d m é n y e s s é g e t é r t ü n k ; egy falu zenei k é p é t akar
j u k megrajzolni. Ehhez szükséges megtudnunk: milyen jellegű, milyen stílusú dallamok élnek benne”? A jelleg, a stílus pedig
— mint m á r mondottuk — nem fogható meg egységes rendszerező- elv segítségével.
V i z s g á l ó d á s u n k természetéből következik az is, hogy a stílu-
4 Waisanen A. 0 . Wogulische und ostjakische Melodien. Hel
sinki, 1937.
sokat ú g y állítsuk sorba: mindig a két leghasonlóbb essék e g y m á s mellé. Vagyis fokozatosan m e h e s s ü n k á t a legalsóbbtól a leg- magasabbig, a legnépibbtől a legnépietlenebbig. S z á n d é k o s a n nem h a s z n á l o m a „régi-új” szavakat, mert a csoportosításban semmi tekintettel nem voltam az eredetre. H i á b a t u d t a m egy dallamról, hogy műdal, ha népdal-jellege volt, oda k e r ü l t a többi n é p d a l közé. K é t okból tettem ezt: 1. n é p d a l és m ű d a l között olyannyira összefolyó a zenei h a t á r , hogy ezt m e g h ú z n i : szinte lehetetlenség.
2. sok d a l l a m n á l kétséges, vajjon falun vagy városon született-e?
Így t e h á t — a s z á r m a z á s szempontját, elhagyva — p u s z t á n a meglévő zenei sajátságok szabták meg egy dallam helyét.
F e l m e r ü l h e t az a k é r d é s : nem volna-e tanácsosabb, ha az egész dallamkészletet előadási alkalom és szövegtartalom szerint o s z t á l y o z n á n k ? A k é r d é s nem oktalan, mert — m i n t a I V . fejezet
ből l á t n i fogjuk — a dallamok szövegi részének nagyobb a jelen
tősége a zeneinél. Minket most azonban a zenei rész é r d e k e l ; a falu zenei érzékére, ízlésére vagyunk kiváncsiak, m é g akkor is, ha ez a zenei érzék g y e n g é b b , egy-egy dal befogadása, élete, h a l á l a szempontjából kevésbbé döntő, mint a szöveg tartalma.
M é g egy kérdéssel kell s z e m b e n é z n ü n k : nem a rubato és tempo giusto előadásmód-e az a k é t pólus, amelyek mindenek előtt maguk k ö r é vonzzák, csoportosítják a dallamokat? Nem ezek hozzák-e l é t r e a két főcsoportot? K é t s é g k í v ü l — a rubato- giusto a r á n y igen jellemző lehet minden falura, sőt külön-külön minden emberre. A k é t f a j t a előadásmód azonban ősrégi és való
színűleg annyira az ember ösztönös fiziológiai -psychológiai köve
t e l m é n y e az, hogy rubato is, giusto is énekeljen, hogy azok a különbségek, melyeket különböző faluban, különböző korú, nemű és t á r s a d a l m i á l l a p o t ú embernél a rubato-giusto megoszlásban t a l á l u n k : nem oly nagyok és jellemzők, mint p l . az, hogy az egyik ember régi ötfokú dallamokkal él, a másik meg Balázs Á r p á d és Sas N á c i szerzeményeit kedveli. M i n d az ötfokúak, mind a. Balázs- n ó t á k között e g y f o r m á n t a l á l u n k giustót is, r u b a t ó t is; i t t többet, amott kevesebbet: a különbség érdekes lehet. A két ember zenei é r z é k é t mégsem ennek a l a p j á n fogjuk elsősorban m e g h a t á r o z n i . A rubato-giusto a r á n y t mindig, minden csoportnál megvizsgál
j u k majd, t o v á b b á statisztikailag szemléletessé tesszük ennek az a r á n y n a k emberek szerinti v á l t o z á s á t ; r e n d s z e r e z é s ü n k gerin
céül azonban a rubato-giusto előadásmódot sem választjuk.
Célunk t e h á t az, hogy t i s z t á n zenei szempontok szemmeltar
t á s á v a l olyan csoportokra osszuk fel a falu zenei készletét, ame- lyek közül az első és az utolsó jellegben l e g t á v o l a b b áll e g y m á s -
tól, a k ö z b ü l s ő k p e d i g l é p c s ő z e t e s á t m e n e t e t a l k o t n a k a k é t s z é l s ő p o n t k ö z ö t t . E n n e k a l é p c s ő n e k e g y ö n t e t ű , z ö k k e n ő n é l k ü l v a l ó m e g a l k o t á s a — é p p a g i u s t o - r u b a t o p r o b l é m a m i a t t — r o p p a n t n e h é z . A r u b a t o d a l l a m o k a t u g y a n i s h á r o m n a g y r é s z r e o s z t o t t u k . A z e l s ő r é s z n e m ö n á l l ó c s o p o r t ; o l y a n r u b a t o d a l l a m o k r ó l v a n i t t e n s z ó , m e l y e k n e k r i t m u s á b ó l — a r u b a t o e l ő a d á s e l l e n é r e — k i c s e n d ü l v a l a m i l y e n h a t á r o z o t t m e t r u m . E l ő a d á s u k t ö b b n y i r e csak poco r u b a t o é s az i d e t a r t o z ó d a l l a m o k l e g n a g y o b b r é s z e g i u s t o e r e d e t ű , v a g y l e g a l á b b is f e l t e h e t ő e n az. E z e k e t a d a l l a m o k a t a m e g f e l e l ő g i u s t o k a t e g ó r i á k t e s t v é r - a l o s z t á l y a i b a s o r o z t u k . A r u b a t o d a l l a m o k egy m á s i k h a t a l m a s c s o p o r t j a : az u . n .
„ h a l l g a t ó k ” i s m e r t e t ő j e l e i t m a j d k é s ő b b m o n d j u k e l ; m o s t csak a n n y i t : e d a l l a m o k i g e n h a t á r o z o t t e g y s é g e s s t í l u s t k é p v i s e l n e k . A r u b a t o d a l l a m o k h a r m a d i k c s o p o r t j á t k é t n e g a t i v t u l a j d o n s á g - g a l h a t á r o z h a t j u k m e g : sem az e l ő b b i ( g i u s t o k h o z b e o s z t o t t ) , sem az u t ó b b i ( h a l l g a t ó ) c s o p o r t j e l l e m v o n á s a i t n e m t a r t a l m a z z a . ( L á s d a 2 1 . l a p o n b ő v e b b e n . )
A k é t u t ó b b i r u b a t o - c s o p o r t n é l k ü l a l é p c s ő a r á n y l a g k ö n n y e n m e g é p í t h e t ő . E z e k e t a z o n b a n i g e n n e h é z b e i l l e s z t e n i a sorba. A n e h é z s é g ez: ahhoz, h o g y m e g á l l a p í t s u k ennek a k é t rubato-cso- p o r t n a k a h e l y é t , k é t v a g y t ö b b g i u s t o - c s o p o r t o t k e l l ö s s z e m é r n i egy r u b a t o - c s o p o r t t a l . E h h e z a m é r é s h e z n i n c s e n m e g f e l e l ő m é r ő e s z k ö z ü n k ; a s z u b j e k t í v í t é l e t r e k e l l b í z n u n k m a g u n k a t . B á r ez a s z u b j e k t í v í t é l e t az ö s s z e s l é t e z ő o b j e k t í v s z e m p o n t f i g y e l e m b e v é t e l é v e l a l a k u l t k i , m é g i s csak — s z u b j e k t í v í t é l e t .
E z e k e l ő r e b o c s á j t á s a u t á n e l i n d u l h a t u n k a l é p c s ő n , r á t é r h e t ü n k a e l s ő f o k r a .
I. (1—7. p é l d a . ) A l é p c s ő n - h a l a d á s i r á n y a : n é p b ő l a v á r o s f e l é . E l s ő o s z t á l y u n k t e h á t a l e g n é p i e s e b b , l e g v á r o s m e n t e s e b b d a l l a m o k c s o p o r t j a . N y i l v á n v a l ó , h o g y ez a c s o p o r t a B A R T Ó K é s K O D Á L Y á l t a l m e g á l l a p í t o t t r é g i m a g y a r n é p d a l s t í l u s s a l azonos.
F ő b b j e l l e m v o n á s a i : p e n t a t ó n i a , e r e s z k e d ő szerkezet, azonos s z ó t a g s z á m ú sorok. E z e k a s a j á t s á g o k a z o n b a n n i n c s e n e k m e g m i n d e n d a l l a m b a n h i á n y t a l a n u l . Így p l . egy r e c i t á l ó j e l l e g ű d a l l a m b a n (7. p é l d a ) p e n t a t o n f o r d u l a t o k m e l l e t t t ö b b i d e g e n h a n g o t é s a v é g é n f r í g - k a d e n c i á t t a l á l u n k . T ö b b d a l l a m b ó l h i á n y z i k az e r e s z k e d ő j e l l e g , s ő t n é m e l y i k e m e l l e t t m é g s ú l y o s h e l y e n á l l ó idegen, n e m - ö t f o k ú h a n g o k a t is t a r t a l m a z . A z se f e l t é t l e n ü l bizo
nyos, h o g y m i n d e n i d e t a r t o z ó d a l l a m ő s i e r e d e t ű ( b á r l e g f e l j e b b csak 2—3 d a l l a m lehet k é t s é g e s ) ; a z o n b a n k i v é t e l n é l k ü l m i n d e g y i k e t e r ő s e b b k ö t e l e k h ú z z á k ide, m i n t b á r m e l y m á s i k cso
p o r t b a . S z ó t a g s z á m s z e r i n t i m e g o s z l á s u k a k ö v e t k e z ő :
A dallamok e l ő a d á s a személyek — főként különböző korú személyek — szerint változik. A 21 dallam közül 9 e g y ö n t e t ű e n ( v a r i á n s o k k a l e g y ü t t ) giusto, 3 e g y ö n t e t ű e n rubato; 9 pedig hol giusto, hol rubato. Meg kell jegyeznem, a régi dallamok ( I . és I I . osztály) giusto és rubato előadása közt k o r á n t s e m mutatkozik akkora eltérés, mint az újabb népdalok, vagy főként a műdalok körében. A giusto előadás l á g y a b b , nem p a t t o g ó ; nagy előszere
tettel hajlik az ötnyolcados n y ú j t á s o k (tehát helyett:
felé. A rubato pedig i n k á b b csak poco rubato, nagy voná
sokban (2—3 dallamot kivéve) követi a metrum lüktetését. A n y - n y i r a nincs h a t á r giusto és rubato között, hogy sokszor- szinte e l d ö n t h e t e t l e n , rubato-e vagy giusto az, amit hallunk.
I I . (8—19. példa.) 12 r é g i e s dallamot nem helyezhettem az I.) o s z t á l y b a . E d d i g i n é p d a l k i a d v á n y a i n k b a n alig t a l á l t a m ezekhez hasonló dallamot; nem tudtam, m i t csináljak velük.
K O D Á L Y i g a z í t o t t végül is el: E r d é l y b e n m á r több helyről k e r ü l t elő i l y e n s z e r ű dallam. ( L e g u t ó b b L A J T H A LÁSZLÓ közölt n é h á n y a t széki gyüjtéséből.)" K é r j ü k az olvasót, mielőtt alábbi megjegy
zéseinket elolvassa, nézze á t alaposan a példatár 8—19. sz.
dallamait.
Á l t a l á n o s a n mivel j e l l e m e z h e t n é n k ezeket a dallamokat?
Lassú tempó, 5/8-os előadásmód. Az ü t e m e k szótagszáma, nem á l l a n d ó : n é g y s z ó t a g o s ü t e m e k (nyolcszótagos sorok) gyakran nyolcszótagos ü t e m e k k é (tizenhatszótagos sorokká) v á l t o z h a t n a k , (a dallam vonala ugyanaz marad. 8., 15., 19. p é l d a ) ; a kétféle s z ó t a g h a s z n á l a t egy dallamon belül is lehetséges: 9. a), 11. a) példa. N é g y e s és nyolcas szótagszámú ü t e m e k m é g h e t e s e k k é is á t a l a k u l h a t n a k . (9. b), 13. b) példa) Dallamaink szabályszerűen a
szokásos tizenegyes ritmus z á r ó k é p l e t é v e l : fejeződnek be. Ez a r i t m u s k é p l e t azonban sokszor a dallamon belül is elő
fordul, egy-egy dallamsor, helyesebben d a l l a m r é s z lezárására.
5 H á r o m d i - és k é t tri-podikus dallam.
6 K o d á l y Zoltán E m l é k k ö n y v 1943. L a j t h a : Újra megtalált magyar népdaltípus 219. k k .
6 szótagos 2 dallam, v a r i á n s o k k a l e g y ü t t : 10
7 ,, 1 „ 77 77 4
8 5 ( 3 + 2 ) 77 77 14 (9+5)
11 12 „ 77 77 45
12 77 1 „ 77 77 1
Összesen: 21 dallam, 77 77 74
F o r m á j á t tekintve, öt dallam s z a b á l y o s a n n é g y s o r o s (8., 9., 10., 11., 12. p é l d a ) ; szintén n é g y s o r o s a 13. és 14. p é l d a (csakhogy m i n d k e t t ő n e k van v a r i á n s a , amely egy ü t e m m e l c s o n k á b b : 13. b) és 14. b) p é l d a ) . Hatsoros a 15. és 16. p é l d a ; (15. c) és 16. b) sz.
v a r i á n s a i k n é g y s o r o s a k ) . Ugyancsak n é g y - és hatsoros f o r m á t ölt a 17. példa (17. a) négy-, 17. b) hat-soros). Csaknem s z a b á l y o s a n ötsoros dallamra is van p é l d á n k : 18. sz. dallam.
L e g é r d e k e s e b b a 19. sz. dallamunk. A 19. a) p é l d á b a n n é g y tripodikus sorhoz függelékszerűen csatlakozik k é t dipodikus.
A 19. b)-ben (szótagszáma felére csökken), csak a szöveg okoz némi zavart: a 7. ü t e m t ő l dipodikus j e l l e g ű v é v á l t o z t a t j a a dalla
mot. (Nb. énekese bevallotta, hogy nem biztos benne.) A követ
kező k é t v a r i á n s csak a k a d e n c i á k b a n és a dallamvonal ereszkedő jellegében rokon az előbbi k é t dallammal; m i n d k e t t ő n é g y s o r o s
(a 19. c) tripodikus, a 19. d) dipodikus).
L á t j u k , mennyire v á l t o z é k o n y a k ezek a dallamok. Szöveg és dallam kapcsolata különösen laza; sőt gyakran egy-egy dallam- részhez (sokszor egész dallamhoz) nem énekelnek szöveget. Nem- négysoros dallamokra különösen bajos szöveget búzni. Ilyenkor vagy b e l é z a v a r o d n a k , vagy szövegsorokat ismételnek, vagy leg
többször: tararara, dadadada, hajahaja, stb. kis szócskákat fűz
nek a dallamhoz. A r i t m u s ú z á r ó ü t e m e k szövege: csu- hajja, ihajja, h a j á b a , s t b . . . . Szerves szövegrész r i t k á n esik ilyen ü t e m e k r e . K O D Á L Y — ezen annyira jellemző közbeékelt kis szócs
kák miatt — egyelőre jaj-nótának nevezte el ezt a t í p u s t . (Nb. A jaj-nóta elnevezés csak a 15—19. sz. dallamokra érvényes!)
Szöveg és dallam laza kapcsolata és a dalok nagy v a r i a b i l i tása arra vall, hogy hangszeres e r e d e t ű dallamokkal van dol
gunk.7 Énekeseim nyilatkozata is ezt b i z o n y í t j a : „ A z é r nem hosz- tam én ezeket föl a t a n á r á r n a k , m é r ezeket a c i g á n j á c c o t t a s közbe belecsujogattak. S a szó nem mindig t a l á l t a zenével. — Nem vót szabájozott szövegük. Csak kinek-kinek ami eszébe j u t o t t c s u j o g a t á s közbe, a s z t á n énekbe foglalta." E g y i k legjobb emlékezetű öregebb ember: Török József mondta ezt, h i h e t ü n k neki. De fiatalabbak, öregek közt á l t a l á n o s a v é l e m é n y : „ a szava csak félig-meddig talál", „nem is hiszem, ezeknek van szöve
g ü k " stb.
Megjegyezhetjük még, hogy ezeket a dallamokat — n é h á n y
7 E n n é l többet e r e d e t ü k r ő l nem k í v á n u n k mondani. V a l ó s z í n ű , hogy 12 dallamunk különböző forrásokból s z á r m a z i k . Lehet köztük magyar- román, n é p i - v á r o s i . M i — i t t is — csak a zenei s a j á t s á g o k a t v e t t ü k figyelembe.
5/8-os I. o s z t á l y ú v a l e g y ü t t — nevezik „ h a j n a l i n a k ” . Hajnalin kívül m é g „hajnali c i g á n t á n c " , „hajnali keserves", „hajnali csár- dás”, „lassú c s á r d á s " , „ c i g á n k e s e r g ő " néven is emlegetik őket.
I I I . (20—24. példa.) A magyar népzene új stílusának (visszatérő szerkezet: első és utolsó sor azonos) azon dallamai a l k o t j á k ezt az osztályt, amelyekben m é g az ö t f o k ú s á g szelleme uralkodik. Ezen k í v ü l n é h á n y p l a g á l i s dallam is i d e k e r ü l t ; egy
részt azért, mert a p l a g á l i s dallamok nagy része erősen pentaton színezetű, m á s r é s z t : ö n m a g á b a n a p l a g á l i s gondolkodás annyira dúr-moll-ellenes, hogy olyan csoportban kellett s z á m á r a helyet adnunk, amely jellegében m é g erősen „népies".
M i v e l a s z ó t a g s z á m n á l sokkal jellegzetesebb, melyik dal h á n y ü t e m e s sorokból áll össze: az alcsoportokat ennek a l a p j á n á l l í t o t t a m f e l :
Dipodikus
Giusto 8
Rubato 4
Összesen 12
Variánsokkal együtt
16
Tripodikus 15 — 15 33
Tetrapodikus 7 1 8 13
Pentapodikus8 7 4 11 24
Heptapodikus8 4 — 4 14
Összesen 41 9 50 100
F e l t ű n ő a t r i p o d i a és pentapodia jelentős szerepe. Figyelmet érdemel t o v á b b á a rubato dallamok csekély s z á m a ; tudjuk, ezek nem is igazi rubato dallamok, i n k á b b csak poco rubatók és leg
több esetben a hanyag, pongyola, koncentráció-nélküli éneklés- mód r u b a t ó s í t j a őket.
V é g ü l m e g e m l í t e n d ő , hogy az 50 dallam közül 14 plagális (12 d ú r , 2 moll), a többi pentaton.
I V . (25—29. példa.) A negyedik osztályt erős szálak fűzik a harmadikhoz. Visszatérő-szerkezetű pentaton dallamok vannak ebben is. A z előbbi osztálytól abban különbözik, hogy a p e n t a t ó nia ezekben a dallamokban m á r nem jelentkezik oly eréllyel s fontos, súlyos helyen álló idegen hangok, sőt i t t - o t t alterációk is (felemelt szeptima) z a v a r j á k az ö t f o k ú s á g t i s z t a s á g á t . Ebbe az osztályba soroztam n é h á n y mixolyd, sőt d ú r (jobban mondva
ion) melódiát, amelyek f é l r e é r t h e t e t l e n ü l ötfokú fordulatokkal díszesek (pl. a 27., 28. sz. dallam).
Ez az osztály mintegy utolsó n y ú l v á n y a a p e n t a t ó n i á n a k ,
8 A penta- és hepta-podikus egy-egy sora 5, illetve 7 félütemből, azaz kétnegyedes ütemből áll.
partjait a dúr-moll rendszer v i h a r z ó tengere m á r el-elborítja.
Számszerű adatai:
Giusto Rubato Összesen Variánsokkal együtt
Dipodikus 8 3 11 17
Tripodikus 13 2 15 35
Tetrapodikus 1 — 1 G
Pentapodikus 6 2 8 11
Heptapodikus 1 1 2 2
Összesen 29 8 37 73
L á t h a t j u k , a t r i - és pentapodia m é g m i n d i g szép s z á m m a l képviselteti m a g á t .
E g y dallam (26. p é l d a ) , melódikája miatt a harmadik osz
tályba kivánkozik (igen jellegzetes pentaton fordulatok a k é t középső sorban), ritmusa azonban nem n é p d a l s z e r ű (de nem is r i k i t ó a n n é p d a l s z e r ű t l e n ) . Így ez a dallam kompromisszummal jutott ebbe az osztályba. ( A következő osztályokban is — több eset
ben — hasonló módon j á r t u n k el.) — 37 dallamból 15 d ú r - k a r a k - t e r ű (dúr, mixolyd hangsor pentaton fordulatokkal), 22 pedig moll
(pentatónia dór vagy moll mellékízzel).
V . (30—36. példa.) A p e n t a t ó n i a utolsó n y ú l v á n y a és a d ú r - moll tenger között áll ez a dallamcsoport. P o z i t í v u m o t alig mond
hatunk róla; legfeljebb annyit, hogy az e g y h á z i hangnemek uralkodnak benne. Pontos m e g h a t á r o z á s a csak a n e g a t í v u m o k felsorolásával lehetséges; t e h á t : az idetartozó dallamokból hiá
nyoznak mindazok a s a j á t s á g o k , amelyek az eddigi és e z u t á n i o s z t á l y o k r a jellemzők. V a n n é h á n y (30. példa) pentaton dallam is benne, ezek azonban s z e r k e z e t ü k vagy r i t m u s u k m i a t t nem k e r ü l h e t t e k az előző osztályokba. A dallamok jórésze dór, fríg, m i x o l y d hangsorokban mozog; szerkezetük és r i t m u s u k sokféle lehet (rikító n é p d a l s z e r ű t l e n s é g azonban e t é r e n sem tapasztal
h a t ó ) . Különféle eredetű és különféle jellegű dallamok csoportja t e h á t ez. Mégis, közös v o n á s u k : a dúr-moll rendszer h i á n y a egy
ségbe tömöríti őket s á t m e n ő lépcsőt alkotnak a pentaton és d ú r - moll gondolkodásmód között.
Összesen 37 ( v a r i á n s o k k a l e g y ü t t 58) dallamot foglal m a g á b a ez az o s z t á l y ; ebből 28 (var.-kal 47) giusto, 9 (var.-kal 11) rubato.
A giustók közül 21 (var.-kal 29) dipodikus, 6 (var.-kal 17) t r i p o dikus, egy pedig tetrapodikus. ( K é t tripodikus dallam (35. p é l d a ] 3 félütemes sorokból áll). M i n d k é t dal m á s o d i k fele m á r nem t r i podikus. I t t meg kell jegyeznem, hogy az olyan dallamok
h o v a t a r t o z á s á t , amelyeknek sorai különböző számú ütemekből á l l a n a k , m i n d i g az első sor ü t e m s z á m a d ö n t ö t t e el.
V I . (37—41. példa.) Dúr-moll h a n g s o r ú dallamok, visszatérő szerkezettel, n é p d a l s z e r ű ritmussal. H o g y m i t é r t ü n k n é p d a l - szerű ritmuson, bővebb m a g y a r á z a t r a szorulna. E helyett i n k á b b majd azt f e j t j ü k k i , m i a n é p d a l s z e r ű t l e n ritmus. Most elégedjünk meg annyival, hogy — nagy á l t a l á n o s s á g b a n — olyan a r i t m i - k á j a ez osztálybeli dallamoknak, m i n t a I I I . és I V . osztály
belieké.
Dúr Var.-
kal Moll Var.-
kal Össze
sen Var.- kal
Dipod. giusto 13 23 11 31 24 54
rubato 3 3 — — 3 3
T r i p o d . giusto 41 70 18 33 59 103
rubato 4 5 2 2 6 7
Tetrapod. giusto 7 13 6 13 13 26
rubato 1 1 — — 1 1
Pentapod. giusto 4 11 4 8 20
Heptapod, giusto 1 2 1 1 2 3
Összesen 74 128 42 89 116 217
116 dallamunk közül c s u p á n 10 rubato, a többi giusto. — A h á r o m ü t e m ű s é g jelentkezése minden eddiginél nagyobb a r á n y ú : a dallamok fele tripodikus. A másik két p á r a t l a n ü t e m ű sorfajta (ötös és hetes) viszont m á r r i t k a s á g s z á m b a megy. Ü g y látszik, a dúr-moll érzék erősödésével f o r d í t v a a r á n y o s az 5 és 7 ü t e m ű s é g szeretete.
V I I . (42—45. példa.) Dúr-moll h a n g s o r ú dallamok, visszatérő szerkezet nélkül (tehát az első és az utolsó sor nem azonos), nép- d a l s z e r ű ritmussal. A z előbbi osztály és eközött tehát a szerkezeti k ü l ö n b s é g húzza meg az elválasztó vonalat. Eredete szerint a leg
több dallam városi, azaz m ű d a l . (A V I . o s z t á l y b a n még sok volt a „népdal”.) M e g j e g y z e n d ő azonban, hogy sem a ritmust, sem a melodikát, sőt legtöbbször a f o r m á t nézve sem tapasztalhatunk ezekben nagyobb n é p d a l s z e r ű t l e n s é g e t . ( E g y n é h á n y kivételt
[44. a) p é l d a ] nem tekintve, n é g y izometrikus sorból álló dallamok.)
Dúr Var.-
kal Moll Var.-
kal Össze
sen Var.- kal
Dipod. giusto 27 55 11 25 38 80
rubato 2 6 1 1 3 7
Tripod. giusto 7 11 1 2 8 13
rubato 4 6 1 3 5 9
Tetrapod. giusto 1 1 1 1 2 2
Heptapod, giusto 1 2 — — 1 2
Összesen 42 81 15 32 57 113
Az 57 dallamból 8 rubato, a többi giusto. A z előbbi osz
t á l y a i n k k a l szemben i t t a dipodia nyomul első helyre. A p á r a t l a n - ü t e m ű s é g (még a tripodia is) ebben az o s z t á l y b a n kisjelentősé- g ű v é zsugorodik.
V I I I . (46—51. példa.) A z eddigi rubato-dallamokat besoroz
hatjuk a giusto-osztályokba, hisz az o s z t á l y o k a t jellemző melodikai, formai, sőt r i t m i k a i s a j á t s á g o k (az u t ó b b i a k természetesen csak h a l v á n y a b b a n ) ezekben is felfedezhetők. A k é t m á s i k rubato- csoport —mint m á r e m l í t e t t ü k — önálló alakulat. K e t t ő j ü k közül a „hallgató” népdalszerűtlenebb; V I I I . o s z t á l y u n k a t a m á s i k cso
port alkotja. Legfőbb jegyei: rubato ( m e t r u m t ó l teljesen szabad) előadásmód, dúr-moll rendszer, t ö b b n y i r e n é p d a l s z e r ű (négy
soros) forma és l e g f ő k é p p e n : a h a l l g a t ó t jellemző s a j á t s á g o k h i á n y a . Hogy melyek ezek a s a j á t s á g o k , majd a hallgató-csoport
nál mondjuk el, i t t csak annyit, hogy a V I I I . o s z t á l y t a l k o t ó nem- hallgató rubato-dallamok jellegben közelebb á l l a n a k a r é g i rubato-népdalokhoz, m i n t a h a l l g a t ó k . Így t e h á t ennek a dallam- csoportnak meg kellett előznie a h a l l g a t ó k a t . S ő t : a h a l l g a t ó
— kellően meg nem f o g a l m a z h a t ó , de l e g h a t á r o z o t t a b b é r z é s ü n k szerint — annyira idegenszerű alakulat a magyar n é p d a l szem- pontjából, hogy egyik legutolsó, a régi magyar n é p d a l - s t í l u s t ó l legtávolabb cső helyen kellett o s z t á l y t adnunk s z á m á r a .
Az itteni n e m - h a l l g a t ó V I I I . osztály dallamai j ó r é s z t r é g i (multszázadi) m ű d a l o k , szemben a h a l l g a t ó k k a l , amelyek több
nyire a legújabb idők t e r m é k e i . T e r m é s z e t e s e n i t t a metrum helyett szótagszám szerint c s o p o r t o s í t o t t u n k , a k ö v e t k e z ő k é p p e n :
Dúr Var.-kal Moll Var.-
kal Össze- Var.- sen kal
H é t szótagos sorok — — 1 4 1 4
Nyolc „ „ 5 8 7 15 12 23
Tíz „ 2 4 1 1 3 5
Tizenegy „ „ 7 9 7 11 14 20
Tizenkét „ „ 1 2 1 2 2 4
T i z e n n é g y „ „ 2 2 3 6 5 8
T i z e n ö t „ „ 1 2 — — 1 2
H u s z o n h á r o m „ „ — — 1 3 1 3
Összesen 18 27 21 42 39 69
L á t j u k , az alacsonyabb (nyolcas és tizenegyes) szótagszám kedveltebb; a magasabb (tizennégyestől felfelé) — ami a hallgatók közt oly gyakori — a 39 dallamnak alig egyötödrésze. Ez is jellemzi ennek a dallamcsoportnak a népdalboz viszonylag közelálló j e l l e g é t I X . és X . A z előbbi r u b a t o - c s o p o r t n á l n é p d a l s z e r ű t l e n e b b a következő két giusto-osztály. A ritmus népdalszerűtlensége a leg
főbb j e l l e m v o n á s u k . M i t é r t ü n k ezen? E r r e a k é r d é s r e hosszú tanul
m á n y b a n lehetne csak világos feleletet adni; most meg kell elé
g e d n ü n k n é h á n y legfontosabb j e l ismertetésével.
E l s ő s o r b a n bizonyos s o r z á r a d é k - r i t m u s o k r ó l van szó, amelyek teljesen ismeretlenek a magyar n é p d a l b a n . A k é t leggyakoribb:
és F ő l e g a dipodikus dallamokban ott
honosak ( t r i p o d i á b a n ismeretlenek). F ö l s o r o l u n k m é g n é h á n y ilyen r i t m u s - z á r a d é k o t :
, stb., stb. I l y e n z á r a d é k előtt á l l h a t b á r m i l y e n ritmus
képlet, mégis n é p d a l s z e r ű t l e n marad. N é p d a l s z e r ű t l e n ritmus lehetséges azonban n é p d a l s z e r ű r i t m u s - z á r a d é k k a l is. Így a két, n é p d a l b a n - u r a l k o d ó r i t m u s - z á r a d é k : is t á r s u l h a t olyan k é p l e t e k k e l , hogy végül is n é p d a l s z e r ű t l e n n é válik. Íme n é h á n y példa,
Dipodikus dallamokban:
Ez a felsorolás persze csak kis ízelítő a r i t m u s k é p l e t e k töme géből. K i m e r í t h e t e t l e n a k o m b i n a t í v lehetőségek s z á m a . A I X . és X . osztályban, ha csak a dallamok első s o r á t vizsgáljuk, 110 különféle r i t m u s k é p l e t e t t a l á l u n k . (46-ot a dipodikus, 11-et a t r i - p o d i k u s , 48-at a tetrapodikus és 5-öt a pentapodikus dallamok között. E b b ő l n y i l v á n v a l ó , hogy a p á r a t l a n - ü t e m ű s é g a n é p d a - szerűtlen r i t m i k á v a l , á l t a l á b a n a n é p d a l s z e r ű t l e n s é g g e l nemigen fér össze.)
A I X . és X . o s z t á l y b a soroltunk n é h á n y olyan dallamot, amely
— b á r ritmusa n é p d a l s z e r ű — igen erősen m a g á n viseli a h a r m ó - nikus gondolkodás j e g y é t ; (akkordokon épülő melodika, modu
láció, stb.). (67., 73., 74. példa.) N é p d a l s z e r ű ritmus mellett is elő
fordulhat a z t á n , hogy a ritmus-szekvencia e g y ü t t j á r akkord- szekvenciával: n é p d a l s z e r ű t l e n jelenség, t e h á t idevaló. (54. példa.) A k é t osztályt adó dallamok zöme azonban ritmusa m i a t t n é p d a l - szerűtlen.
A fenti m e g á l l a p í t á s o k m i n d k é t o s z t á l y r a vonatkoztak. H a így egyeznek, — miben különböznek e g y m á s t ó l ? A I X . osztály dallamai visszatérő-szerkezetűek, (52—61. p é l d a ) és e z é r t egy fok
kal n é p d a l s z e r ű b b e k ; a X . oszálybeliekből h i á n y z i k a v i s s z a t é r ő szerkezet.
T r i p o d i á b a n :
T e t r a p o d i á b a n :
K i v é t e l e s e n még p e n t a p o d i á b a n is akad egy-egy n é p d a l - szerűtlen ritmus. P l . :
L á s s u k a I X . számszerű adatait:
Dúr Var.-
kal Moll Var.-
kal Össze- sen Var.-
kal
Dipod. giusto 13 20 10 19 23 39
rubato 1 1 3 5 4 6
T r i p o d . giusto 15 26 12 28 27 54
rubato 1 3 1 1 2 4
Tetrapod. giusto 27 58 27 40 54 98
rubato 3 4 — — 3 4
Pentapod. giusto 2 2 3 3 5 5
Összesen 62 114 56 98 118 210
9 dallam rubato, 109 giusto. É r d e k e s ennek a sta tisztiká- nak a V I . osztályéval (dú r-moll, v i s s z a t é r ő szerk. , n é p d a l s z e r ű ritmus) való összehasonlítása. Ebben a négy-, abban a három- ű t e m ű s é g uralkodik. A t e t r a p o d i á n a k ez az u r a l o m r a j u t á s a és a tripodia h á t t é r b e s z o r u l á s a egy a ritmus népdalszerűtlenedésével.
Figyelemre méltó azonban, hogy a. V I I . osztály (dúr-moli, nem- v i s s z a t é r ő szerk., n é p d a l s z e r ű ritmus) tripodikus készlete jóval kisebb, (különösen a dipodikus dallamokhoz v i s z o n y í t v a ) , mint a I X . osztályé. Ez viszont a t r i p o d i á n a k a visszatérő szerkezethez, vagy ha ú g y tetszik: a visszatérő szerkezetnek a t r i p o d i á h o z való r a g a s z k o d á s á t jelzi.
A X . osztály (62—74. példa) n e m - v i s s z a t é r ő szerkezetű, dúr- moll s k á l á j ú , n é p d a l s z e r ű t l e n r i t m i k á j ú dallamok csoportja. (A m á r e m l í t e t t eseteken kívül [népdalszerű ritmus mellett: erősen h a r m ó n i k u s gondolkodás, vagy a szekvencia egy fajtája] m é g a
— b á r n é p d a l s z e r ű r i t m u s ú , de — rendetlen formájú dallamok is ebbe az o s z t á l y b a k e r ü l t e k . (Két-liáromsoros dallam-csökevények, amelyek nagyobb dallamokból szakadtak le; vagy: h a t á r o z a t l a n , különböző m é r e t ű és különböző számú sorokból álló dallamok;
64., 65., 68. példa.] Ezeknek s z á m a csekély.) A X . osztály a következő módon oszlik alcsoportokra:
