A középkori egyházi bíráskodás szervei

A középkori egyházi bíráskodás szervei A középkori egyházi

bíráskodás szervei

Előadó:

Dr. Antal Tamás

habil. egyetemi docens

Készült BALOGH ELEMÉR: Az egyházi bíráskodás európai modelljei a középkorban című tanulmánya fel- használásával (In: Jogtörténeti Szemle,

2017/1–2. szám, 41–50. p.)

A püspöki bíráskodás

A kánoni bíráskodás típusai:

1. az Alpoktól északra az officialis által

2. az Alpoktól délre a vicarius generalis

(püspöki helynök) által

Elterjedése:

 Frank Birodalom a Karolingok idején;

 12. század vége: Reims

 13. századtól: Francia- ország, Németország, Anglia, Lengyelország

Sendgericht:

• csak a korai német jogfejlődés területein püspöki vándor-bíráskodás bírótársakkal: a főesperessel és ülnökökkel első fokon (privilegium fori);

• a 10. századtól a főesperes (vicarius episcopi) a püspök nevében egyedül, míg

• másodfokon a római Curia (Sacra Rota) járt el.

*

A püspöki bíráskodás alapvető dokumentuma: a Romana Ecclesia (IV. Ince, 1246)

Sendgericht:

• csak a korai német jogfejlődés területein püspöki vándor-bíráskodás bírótársakkal: a főesperessel és ülnökökkel első fokon (privilegium fori);

• a 10. századtól a főesperes (vicarius episcopi) a püspök nevében egyedül, míg

• másodfokon a római Curia (Sacra Rota) járt el.

*

A püspöki bíráskodás alapvető

dokumentuma: a Romana Ecclesia

(IV. Ince, 1246)

Az officialatus

Az officialis hivatala:

• a püspöki bíró;

• a bírótársak (iurisperiti, assessores

);

• bírósági főtisztviselők [a pecsétnök (Siegler), az ügyhallgató (auditor), az audientiarius hivatala, a nyilvántartó(registrator), és a receptor actorum];

• az ügyvédek (advocati);

• az ügyészek (procurator fiscalis, promotor);

• (köz)jegyzők (persona publica, tabellio).

A bíró (officialis):

•

csak a püspök nevezhette ki és menthette fel;

•

teljesen cselekvőképes, 25. életévét betöltött klerikus (nem csak felszentelt pap), de lehetett világi személy is;

•

nőtlen, büntetlen és feddhetetlen;

•

kánonjogi szaktudás és jártasság;

•

gyakran volt tudományos fokozatuk:

doctores decretorum;

•

hiteles hely is egyben a hivatali pecséttel (sigillum authenticum).

A bíró (officialis):

•

csak a püspök nevezhette ki és menthette fel;

•

teljesen cselekvőképes, 25. életévét betöltött klerikus (nem csak felszentelt pap), de lehetett világi személy is;

•

nőtlen, büntetlen és feddhetetlen;

•

kánonjogi szaktudás és jártasság;

•

gyakran volt tudományos fokozatuk:

doctores decretorum;

•

hiteles hely is egyben a hivatali

pecséttel (sigillum authenticum).

A vicarius és Magyarország

A kánoni bíráskodás itáliai formája a

helynöki szék:

• a vicarius a püspök első, egyházi lelki ügyekbeli helyettese, egyben a kánoni bíró is;

• mindig klerikus, a püspök nevezi ki;

• rendszerint professor iuris canonici;

• általában létezett fellebb- viteli lehetőség magához a püspökhöz.

Magyarországon

 gyakran olasz származású egyházjogi doktorok lettek a bírák (pl. piacenzai Mattheus de Vicedominis, Leonardus de Pensauro, Antonius de Ponto, Simon de Treviso),

 de az 1495: 32. tc. betiltotta az idegeneket a helynöki hivatalban!

 Az 1405: 3. tc. megtiltotta a helynököknek a világi bíróságokon ügyvédként való fellépést.

 Működött Erdélyben is.

Magyarországon

 gyakran olasz származású egyházjogi doktorok lettek a bírák (pl. piacenzai Mattheus de Vicedominis, Leonardus de Pensauro, Antonius de Ponto, Simon de Treviso),

 de az 1495: 32. tc. betiltotta az idegeneket a helynöki hivatalban!

 Az 1405: 3. tc. megtiltotta a helynököknek a világi bíróságokon ügyvédként való fellépést.

 Működött Erdélyben is.

A kánoni per

A kánoni joghatóság:

in causis spiritualibus, civilibus ac criminalibus

•a kizárólag lelki ügyek, különösen a házassági joggal kapcsolatban; III.

Sándor pápától kezdve az egész házassági jog ide tartozott;

•vegyes (egyházi és világi ügyek), mint státus- és végrendeleti perek, eljegyzési és hozományi viták, javadalmi és tizedviták, a kegyuraság kérdései;

•a klerikusok minden ügyei (privilegium fori), kivéve a kereskedelmi ügyleteket;

•a nyomorúságos személyek ügyei (pl.

özvegyek, árvák, szegények, keresztesek);

•az egyházi méltányosság elvének kidolgozása (aequitas canonica).

A rendes kánoni per szakaszai:

1. a kereset benyújtása (oblatio libelli);

2. a pergátló kifogások (exceptiones) eldöntése közbenső ítélettel (sententia interlocutoria);

3. a bíróság elé idézés;

4. az alperesi perbe bocsátkozás (litis contestatio);

5. a bizonyítást (tanúk, oklevelek, esküformulák) is írásban végezték;

6. az ítélet (sententia): lehetett végítélet vagy makacssági ítélet;

7. fellebbezés magasabb fórumokhoz (Tridentinum: a kánoni fórumrendszer egyértelművé tétele).

A rendes kánoni per szakaszai:

1. a kereset benyújtása (oblatio libelli);

2. a pergátló kifogások (exceptiones) eldöntése közbenső ítélettel (sententia interlocutoria);

3. a bíróság elé idézés;

4. az alperesi perbe bocsátkozás (litis contestatio);

5. a bizonyítást (tanúk, oklevelek, esküformulák) is írásban végezték;

6. az ítélet (sententia): lehetett végítélet vagy makacssági ítélet;

7. fellebbezés magasabb fórumokhoz (Tridentinum: a kánoni fórumrendszer egyértelművé tétele).

Eredményes felkészülést

kívánunk!