DEVIZÁS ÜGYLETEK

(1)

4. lecke

A devizás ügyletek értékelési kérdései

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL

(2)

DEVIZÁS ÜGYLETEK

(DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ

ESEMÉNYEK)

(3)

Gazdasági események

• legalább két vagyonrészt érintenek

• Hatására

– Új vagyonrészek keletkeznek és/vagy – Régi vagyonrészek szűnnek meg

• Felmerülési pénzneme

– Megegyezik a könyvvezetés pénznemével

• Nincs átszámítási feladat

– Eltér a könyvvezetés pénznemétől

•

(4)

Mit is tudunk a könyvvezetés (és beszámoló készítés) pénzneméről?

• Forintban

• Devizában

– € és $

– Funkcionális pénznem

• Tehát ha €-ban vezetjük a könyveket, akkor a forintban felmerülő események is devizás

tételek lesznek

Deák István © - 2017. 4

4. lecke

(5)

Vagyonrészek csoportosítása jellegük szerint

• Monetáris vagyonrészek

– a pénzeszközök, továbbá mindazon eszköz illetve forrás, amelynek realizálásakor (a mérlegből való kivezetésekor) közvetlenül pénzeszköz be- vagy kiáramlás jelentkezik

• Pénzeszköz

• Követelés

• Értékpapírok

• Kötelezettség

• Nem-monetáris vagyonrészek

– amelyekben áll a pénz, amelyek kiáramlása, megszűnése nem jár közvetlen pénzeszközváltozással

• minden nem monetáris eszköz (pl. tárgyi eszközök, készletek), továbbá a saját tőke, a céltartalék, az időbeli elhatárolás

– az eredménykimutatás minden tétele

Monetáris

eszközök Monetáris tételek

(6)

Devizás ügyletek kapcsolódása a mérleghez

• A) Monetáris devizás vagyonrészek

• deviza/valuta

• devizás követelések

• devizás értékpapírok

• devizás kötelezettségek

• B) Nem-monetáris devizás vagyonrészek

• minden devizában felmerülő nem monetáris eszköz, saját tőke, céltartalék, időbeli elhatárolás

Devizás (monetáris)

eszközök Devizás (monetáris)

eszközök

Devizás tételek

4. lecke

(7)

Devizás ügyletek kapcsolódása az eredménykimutatáshoz

• Minden devizában felmerülő bevétel és ráfordítás nem- monetáris tételnek minősül

(8)

Monetáris vs. nem-monetáris devizás vagyonrészek

• Monetáris devizás vagyonrészek (devizás tételek)

– Nyilvántartás

• Szintetika: könyvvezetés pénznemében

• Analitika: felmerülés pénznemében is

– Következmény: az árfolyamváltozás hat az értékére!

– Például: 1000 € vevői követelés

• Szintetika: 1000€*280 Ft/€=280.000 Ft

• Analitika: 1.000 € és 280.000 Ft is

• Nem-monetáris devizás vagyonrészek

– Nyilvántartás

• Szintetika és analitika: csak a könyvvezetés pénznemében

– Árfolyamváltozás nem hat az értékére

• Például: devizáért vásárolt tárgyi eszköz

4. lecke

(9)

Ügyeljünk a fogalomhasználatra

• Devizás ügyletek ≠ devizás tételek

• Devizás ügyletek

– Minden devizában felmerülő esemény, tétel (eszköz, forrás, bevétel, ráfordítás)

– Lehet monetáris és nem monetáris is

• Devizás tételek

(10)

Nem monetáris devizás ügyletek (1)

Devizáért vásárolt eszközök

• Tárgyi eszköz, immateriális javak, készletek → Importbeszerzés

– Eszköznek külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzése (termékimport),

– külföldi által nyújtott szolgáltatás igénybevétele (szolgáltatásimport)

• függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül kiegyenlítésre.

• Lehet:

• közösségen belülről és közösségen kívülről

• DE ennek nincs számviteli jelentősége (az értékelés. elszámolás azonos, csak az áfa elszámolásban van eltérés, lásd 1. rész)

4. lecke

(11)

Nem monetáris devizás ügyletek (2)

Devizában felmerülő bevételek - ráfordítások

• Exportárbevétel → Export:

– külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek értékesített készlet illetve nyújtott szolgáltatás függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül rendezésre

• Devizában kapott kamatok, kapott

osztalék, fizetett kamat, késedelmi

kamatok stb.

(12)

A devizás ügyletek értékelése

Bekerülési érték Követő értékelés

Mérlegérték

(13)

Devizás ügyletek bekerülési értéke

• Egységes szabály, függetlenül attól, hogy az ügylet által érintett vagyonrész monetáris vagy nem monetáris csoportba tartozik, tehát egységes árfolyammal kell értékelni a devizás tételeket és a velük szemben elszámolt minden vagyonrészt

• Az értékelés alapja: a számviteli politikában rögzített, választott árfolyam

– Igazából az árfolyamot meghirdető hitelintézetet kell választani!

(14)

A választott árfolyam

Deák István © - 2017.

Általános szabály:

a) MNB devizaárfolyam vagy

b) Választott hitelintézet átlagárfolyama vagy c) EKB devizaárfolyam

Kivételes szabály:

Választott hitelintézet vételi árfolyama vagy

Választott hitelintézet eladási árfolyam

Kisegítő szabály:

Számított (kereszt) árfolyam Szabadpiaci árfolyam

Mikor?

Ha a megbízható és valós összkép

követelménye indokolja 14

Mikor?

Ha az adott devizához az általános és a kivételes szabály alapján nincs jegyzett árfolyam

4. lecke

(15)

További számvitel-politikai döntés

a választott árfolyammal kapcsolatban

• Napi többszöri árfolyamjegyzés esetében, ha az adott napon belül többször is jegyez árfolyamot a választott hitelintézet, akkor

• A számviteli politikában meghatározott szabály szerint kell figyelembe venni

– Pl. napi első, napi utolsó, 12 órakor stb.

(16)

Kötelező kivételek:

nem a napi választott árfolyam az irányadó

• Forintért vásárolt deviza/valuta:

– a bekerülő deviza/valuta bekerülési értéke megegyezik a megszerzéséért kifizetett forintösszeggel

• Barter (2. ügylete)

– közvetlen termékcsere: azonos devizaösszegű export és import egy szerződésben való összekapcsolása

– A barter két ügylete időben nem esik egybe, de ez nem okoz

értékelési eltérést: a barter mindkét ügyletét azonos árfolyamon kell árazni

• Első ügylet: napi választott árfolyamon

• Második ügylet: az első ügylet árfolyamán

4. lecke

(17)

Választható kivételek:

nem a napi választott árfolyam az irányadó

• Egyszerűsítő szabályok:

– Beszerzés valuta ellenében (készpénzes vásárlás) – Devizában meghatározott ellenérték

(18)

Beszerzés valuta ellenében

• A beszerzés (eszköz, szolgáltatás) forintértéke a felhasznált valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.

• Tehát egy valutáért vásárolt eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értéke annyi lesz, amennyi a kifizetéshez felhasznált valuta

könyv szerinti értéke

4. lecke

(19)

Egy példa mindezek alkalmazására

• Importbeszerzés értékelése

– Importbeszerzés hatására keletkezik egy (nem monetáris) eszköz és egy (monetáris) kötelezettség

– Bekerüléskor ezeket azonos árfolyammal értékeljük – Főszabály: napi választott árfolyam

– Kivételes (kötelező) szabály, ha barterügyletről van szó

• Ha az import az első ügylet, akkor napi választott árfolyam

• Ha az import a második ügylet, akkor az exportelszámolásnál alkalmazott árfolyam

– Kivételes (választható) szabály, ha a beszerzés készpénzes volt (tehát valutában fizették ki)

• Napi választott árfolyam

(20)

Devizában meghatározott ellenérték

• Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi

pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség

forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az

általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap

forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.

4. lecke

(21)

Devizában meghatározott (áfa-s) ellenérték

• Beszerzés és értékesítés esetében, ha az ellenértéket devizában határozzák meg és

• A tranzakciót igazoló számlában áfa-t tüntetnek fel, akkor

– Bruttó ár (beleértve az áfa-t is) számviteli értékelése: sztv szerint

• napi választott árfolyam

– Áfa meghatározása az áfa tv. szerint

• napi eladási árfolyam vagy MNB árfolyam

• Emiatt az áfa tekintetében már a bekerüléskor árfolyamkülönbözet keletkezik (keletkezhet)

– Kivédése: lehetőség

• A számviteli értékeléshez az áfa tv. előírásai szerinti árfolyamot használjuk

(22)

DEVIZÁS ÜGYLETEK KÖVETŐ ÉRTÉKELÉSE

Az árfolyamváltozások figyelembe vétele

(23)

Devizás ügyletek követő értékelése:

nem monetáris vagyonrészek esetében

• árfolyamváltozásból eredően nincs követő értékelés

– az importból származó eszköz értéke,

– az exportértékesítés árbevételének értéke

– az árfolyamváltozás miatt már nem fog változni

• DE van kivétel! (lásd majd a tárgyi eszközök bekerülési értékénél)

(24)

Devizás ügyletek követő értékelése:

monetáris vagyonrészek esetében

• Ezek a devizás tételek:

– Deviza, valuta

– Devizás követelés

– Devizás kötelezettség – Devizás értékpapír

• Van követő értékelés: árfolyamváltozás hatásának érvényesítése

• Nézzük meg a devizás tételek életpályáját!

4. lecke

(25)

Devizás tételek életpályája

Bekerülés Kivezetés

Fordulónap Fordulónap

Bekerülési

választott árfolyam

Könyv szerinti árfolyam Könyv szerinti

árfolyam

Realizált Realizált árf

oly am kül önbö

zet önbö kül am oly árf

zet

(26)

Devizás tételek

realizált árfolyamkülönbözete

• Évközben (általában) pénzügyi teljesítéskor keletkezik, amelynek hatására legalább egy devizás tétel megszűnik

• Az árfolyamkülönbözetet egyedileg kell

– meghatározni

• DT_i * (PTÁ – KSZÁ_i)

– és elszámolni előjeltől függően

• veszteség: pénzügyi ráfordítás

• nyereség: pénzügyi bevétel

DT_idevizás tétel devizaösszege PTÁ pénzügyi teljesítés árfolyama KSZÁ_idevizás tétel könyvszerinti árfolyama

4. lecke

(27)

Devizás eszközök realizált árfolyam-különbözetének elszámolása

DEVIZÁS ESZKÖZ Pénzeszközök

Bevételek Pénzeszközök

Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások

Bekerülési árfolyamon

Pénzügyi teljesítés árfolyamán¹

Árfolyamnyereség PTÁ > KSZÁ

Árfolyamveszteség PTÁ < KSZÁ VAGY

Realizált (egyedi)

(28)

Pénzügyi teljesítés árfolyama devizás eszköz pénzügyi teljesítésénél

• Jóváírás devizában, valutában (befizetés devizabetétre, valutapénztárba)

– Napi választott árfolyam

• Jóváírás forintban (befizetés forintszámlára)

– A tényleges jóváírt forintösszeg – Napi vételi árfolyam

4. lecke

(29)

Példa devizás eszköz realizált árfolyamkülönbözetére

• Kiszámláztunk 1.000 € exportértékesítést (316. – 93.)

• Teljesítéskori választott árfolyam 290 Ft/€

– Tehát a vevői követelés és az árbevétel bekerülési értéke egyaránt 290.000 Ft

• Jóváírás (kifizetés)

– Devizabetétre

• A bank 1.000 €-t ír jóvá a számlánkon

• Napi választott árfolyam 287 Ft/€ (386. – 316. 287.000)

– Forintbetétre

• A bank forintban írja jóvá az 1.000 € értékét.

• A bank napi vételi árfolyama 285 Ft/€ (384. – 316. 285.000)

• Árfolyamkülönbözetek

– Devizabetétre

• 1.000*(287-290)= 3.000 Ft árfolyamveszteség, amit a pénzügyi ráfordításokkal szemben számolunk el

(30)

Devizás kötelezettségek realizált árfolyam-különbözetének elszámolása

DEVIZÁS KÖTELEZETTSÉG

Pénzeszközök Eszközök

Pénzeszközök

Pénzügyi teljesítés

árfolyamán¹ Bekerülési árfolyamon

Árfolyamnyereség PTÁ < KSZÁ

Árfolyamveszteség PTÁ > KSZÁ VAGY

Realizált (egyedi)

1Lásd következő dián

4. lecke

(31)

Pénzügyi teljesítés árfolyama devizás kötelezettség pénzügyi teljesítésénél

• Terhelés devizában, valutában (kifizetés devizabetétről, valutapénztárból)

– A felhasznált deviza, valuta könyv szerinti árfolyama, amelynek meghatározása

• Egyedi árfolyam

• Csoportos árfolyam

– Átlagmódszerek, FIFO eljárás

• Terhelés forintban (kifizetés forintszámláról)

(32)

Példa devizás kötelezettség realizált árfolyamkülönbözetére

• Anyagot vásároltunk importból 1.000 € értékben (21. – 454.)

• Teljesítéskori választott árfolyam 290 Ft/€

–Tehát az anyagok és a szállítók bekerülési értéke egyaránt 290.000 Ft

• Terhelés (kifizetés)

–Devizabetétről (a kifizetés előtt a devizabetét egyenlege 3.000 €, könyv szerinti árfolyama 288 Ft/€)

• A bank 1.000 €-val megterheli a számlánkat, amit 288 Ft-os árfolyammal értékelünk

• 454. – 386. 288.000

–Forintbetétről

• A bank megterheli a forintszámlánkat az 1.000 €-nak megfelelő forintösszeggel

• A bank napi eladási árfolyama 291 Ft/€ (454. – 384. 291.000)

• Árfolyamkülönbözetek

–Devizabetétről

• 1.000*(288-290)= 2.000 Ft árfolyamnyereség, amit a pénzügyi bevételekkel szemben számolunk el

• 454. – 97.

–Forintbetétről

• 291.000 – (1.000*290) = 1.000 Ft árfolyamveszteség, amit a pénzügyi ráfordításokkal szemben számolunk el

• 87. – 454.

• Vegyük észre, hogy a devizás kötelezettség kifizetésénél a napi választott árfolyamnak nincs szerepe (hiszen nem is keletkezett új devizás tétel)

4. lecke

(33)

Devizás tételek

nem realizált árfolyamkülönbözete

• Fordulónapi értékeléshez kapcsolódik

– A fordulónapon minden meglévő, nyitott devizás tételt át kell értékelni a fordulónapi választott árfolyamra

• Kivétel: fordulónapon nyitott barter

– Bekerülési érték kivételes szabálya miatt!

• A devizás tétel nem szűnik meg, csak a forintban kifejezett értéke változik meg

(34)

FORDULÓNAPI (devizás) ÉRTÉKELÉS HATÁSA

minden devizás tétel (kivéve nyitott barter) egységesen átértékelendő

 DT_i * (FÁ – KSZÁ_i)

ahol FÁ a fordulónapi választott árfolyam

VESZTESÉG

Pénzügyi (egyéb) ráfordítás

Devizás tételek mérlegértéke

fordulónapi (választott) árfolyam alapján KÜLÖNBÖZET KELETKEZIK

AMELY EREDMÉNYT MÓDOSÍT: ÖSSZEVONT ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET

NYERESÉG

Pénzügyi (egyéb) bevétel DE! Lesz kivétel

Lásd majd a tárgyi eszközök

bekerülési értékét!

4. lecke

(35)

Devizás tételek nem realizált árfolyam-különbözetének elszámolása

368. [Árfolyamkülönbözeti elszámolási számla]

Devizás eszköz_i Devizás kötelezettség_j

Árfolyamveszteség

(leértékelés) Árfolyamnyereség (leértékelés)

Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség VAGY

Összevont

Árfolyamveszteség (felértékelés) Árfolyamnyereség

(felértékelés)

(36)

Példa a nem realizált árfolyamkülönbözet meghatározására és elszámolására

Megnevezés Deviza Összeg (€)

Könyv szerinti

árfolyam (Ft/€) Forintban

Külföldi vevő 50.000 287 14.350.000

Devizabetét 30.000 281 8.430.000 Külföldi

szállító 40.000 286 11.440.000

A fordulónapi választott árfolyam 285 Ft/€

4. lecke

(37)

Nem realizált árfolyamkülönbözet

• Vevő 50.000*(285-287) = -100.000

• Deviza 30.000*(285-281) = +120.000

• Szállító 40.000*(285-286)= + 40.000

• Összevontan: + 60.000

Az előjelek az árfolyamveszteséget (-), illetve az árfolyamnyereséget (+) jelölik!

(38)

Figyeljünk arra, hogy

• a nyereség/veszteség hatása mást jelent az eszköz és a kötelezettség esetében!

• Árfolyamnyereség

– Devizás eszköz esetében, ha a pénzügyi teljesítési vagy a fordulónapi árfolyam > KSZÁ

– Devizás kötelezettség esetében, ha a pénzügyi teljesítési vagy a fordulónapi árfolyam < KSZÁ

• Árfolyamveszteség esetén fordítva

4. lecke

(39)

Könyvelése technikai számlával

• [368] – 316. 100.000

• 386. – [368] 120.000

• 454. – [368] 40.000

• [368] – 97. 60.000

• Ahol

– [368] Árfolyamkülönbözeti elszámolási számla

(40)

Könyvelése technikai számla nélkül

• Mivel összevontan nyereség mutatkozik, ami a 97. Pénzügyi bevételek számlán fog megjelenni, ezért az átértékelést közvetlenül elvégezhetjük ezzel a számlával szemben is

• 97. – 31. 100.000

• 386. – 97. 120.000

• 454. – 97. 40.000

• Ha összevontan veszteség lenne, akkor a 87. számlával szemben kellene könyvelni

4. lecke

(41)

Beszámoló vs. devizás értékelés

• ÉB és EGyÉB esetében az általános szabályok szerint

• MEGyÉB esetében: tételes előírások

– „Választott” árfolyam: csak MNB devizaárfolyam lehet

– Valutás beszerzés esetében csak a valuta könyv szerinti árfolyama használható

– Devizában meghatározott (áfa-s) ellenérték átszámítása kötelezően az áfa tv. szerinti árfolyammal

–

(42)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

LECKESOROZAT

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.