061.6:002
A KUTATÓ- ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETEK ÉS A DOKUMENTÁCIÓ HAZAI HELYZETE
Lomb Frigyes
Az utolsó évtizedekben, de különösen az utolsó években az alap
tudományok, a műszaki tudományok és a technológiai eljárások olyan rohamos fejlődésének vagyunk tanúi, hogy mind nagyobb és alig-alig megoldható problémát jelent e területek áttekintése és az elért ered
mények kimerítő felhasználása.
Pedig ezzel a fejlődéssel még a legnagyobb ipari országok i s csak akkor tudnak lépést tartani, ha nemcsak saját kutatási-, f e j lesztési szerveiket növelik és erősitik, hanem szervezetten figye
lemmel kisérik a világszerte folyó ezirányu munkálatokat i s . Ennek jellemzésére elég megemliteni, hogy az Egyesült Államokban a nem j e lentéktelen kutatási költség 10 #-át a szakirodalom feltárására for
dítják.
Nyilvánvaló, hogy a kisebb államoknak viszonylag még nagyobb mértékben k e l l a műszaki fejlődésről világviszonylatban tájékozódni- ok, mint a nagyobb államoknak, amelyek szelesebb körben folytathat
nak önálló kutatási és fejlesztési munkákat.
Mindez talán túlságosan ismert és szinte már közhelyszerű meg
állapítás, ennek ellenére kétségtelen, hogy ezekből a nyilvánvaló tényekből nem vontuk l e a kellő következtetéseket és a műszaki tájé
koztatás egyik legfontosabb eszközét, a szakirodalmi dokumentációt sem használtuk f e l kellőképpen.
Hangsúlyozni k e l l , hogy a szakirodalmi tájékozódás lehetőségei hazánkban nagy mértékben biztosítva vannak, és ha foglalkozni i s k e l l annak tökéletesítésével, a legfőbb hiányosság abban van, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket nem használjuk k i gazdaságosan.
A kutató- és fejlesztő intézetek igénye a dokumentációval szem-
395
IMI 1963.június X.évf. 5.szám ben rohamosan nő. Még egy félévszázaddal ezelőtt i s a mérnökök a mű
egyetemi tanulmány befejezése után ismerték annyira szakmájuk egész területét, hogy nagyobb baj nélkül e l tudták látni feladatukat anél
kül, hogy továbbképzésre feltétlenül szükség l e t t volna. Ez ma elkép
zelhetetlen, és még csak közepes szinten sem várható korszerű mérnö
k i munka folyamatos továbbképzés "nélkül. Néhány év alatt egészen uj műszaki területek nyílnak meg, amelyek ismerete nélkül a mérnöki mun
ka teljesen helytelen irányokba tolódhat. Gondoljunk csak arra a gyógyszervegyészre, aki nem foglalkoznék az antibiotikumok irodalmá
v a l , vagy azzal a távközlési mérnökkel, aki a tranzisztorok t u l a j donságait nem ismerné. Pedig egy évtizeddel ezelőtt egyetemi tanul
mányai során ezekről a témákról nem i s h a l l o t t .
Mi tehát ma a gyártmányfejlesztő mérnök indokolt dokumentációs igénye? Hyilvan ebből a kérdésből k e l l kiindulni a dokumentációs te
vékenység terjedelmének meghatározásakor.
Vizsgáljuk meg a - nem túlzottan szakosított - mérnök igényét, p l . olyanét, aki a villamos törpe forgógépek szerkesztésével és f e j lesztésével foglalkozik. /Erősen szakosított az a mérnök lenne, aki p l . csak az egyenáramú törpemotorokkal vagy csak a legkisebb un. mi
niatűr motorokkal foglalkozik/. - Az ilyen közepesen szakosított mér
nöknek e l k e l l olvasnia évente legalább 4-5 szakkönyvet és áttanulmá
nyoznia legalább 30-40 idegen nyelvű szakcikket. Figyelembe k e l l ven
n i , hogy nemcsak közvetlen motorszerkesztési vagy gyártástechnológiai kérdésekkel k e l l foglalkoznia, hanem éppen a korszerű fejlesztés er
dekében matematikával, rezgégtechnikával, zajvizsgalattal stb., stb.
is.Ahhoz,hogy az irodalomból kiválassza az emiitett mennyiségű anyagot, legalább tízszeres címanyagot vagy bibliográfiát, - esetleg könyvet vagy cikket - k e l l áttanulmányoznia. Kiszámítható, hogy a tájékozó
dás céljára munkaidejének kb. 1/4 - 1/5 részét k e l l a szakirodalom
ra fordítania. Az a mérnök, aki fejlesztéssel foglalkozik, és ezt az időt nem fordltja arra, hogy a dokumentáció felhasználásával a szak
irodalmat tanulmányozza, egy-egy részletkérdésben érhet e l eredményt, de előbb-utóbb menthetetlenül lemarad a fejlődésben.
A kutató- és fejlesztő intézetek dokumentációs osztályának dön
tő jelentőségű feladata a műszaki fejlesztés aktív elősegítése, azaz az említett anyag "előkészítésével" kapcsolatos munkák elvégzése.
Ebben a feladatkörben egyik fontos feladat a sokszor emiitett
"világszínvonal" konkretizálása. Ismeretes, hogy ennek meghatározá
sa Igen bonyolult feladat, mert tisztázni k e l l a szóbanforgó termék műszaki paramétereit, előállítási költségét, i l l e t v e árát, esetleg formai kialakítását stb. A dokumentációs osztálynak a világszínvonal megállapítása érdekében f e l k e l l kutatnia, hogy nem volt-e ilyen ter
mékből import, /esetleg más termékkel összeépítve/ - megvannak-e va
lamelyik vállalatnál /külkereskedelemben vagy tervező intézetben/ - a vonatkozó prospektusok és ha nincsenek, meg k e l l keresni azok beszer
zési lehetőséget.
A kutatási-fejlesztési munkák során a külföldi eredményeket a lehető legnagyobb mértékben Igénybe k e l l venni, ezért már a tervké-
396
LOMB 9.: Kutatóintézeti dokumentáció
szitáskor dokumentumokkal k e l l elősegíteni azt a műszaki döntést,hogy a kutatásra, i l l e t v e fejlesztésre van-e egyáltalában hazai szükség.
Ennek az érdekében bibliográfiákat k e l l összeállítani, szabadalmakat beszerezni, fordításokat készíteni, mintapéldányokat megtekinteni vagy importálni. Miután a feladatok teljesítése hosszabb időt vesz igénybe, - legalább 6 hónappal k e l l számolni, de esetleg többel i s - a dokumentációs osztálynak törekednie k e l l arra, hogy m é g a v é g l e g e s t e r v m e g á l l a p i t á s e l ő t t a vár
ható témákról tájékoztatást kapjon és az anyagot kellő időben állít
sa össze.
A dokumentációs osztályoknak gondoskodniok k e l l arról i s , hogy a megszerzett anyagot saját intézetén kivül i s rendelkezésére bocsás
sa azoknak az intézeteknek és vállalatoknak, amelyeket az feltehető
en érdekel. Nem szabad, hogy ezt a tevékenységet szűk vállalati vagy akár iparági szempontok korlátozzák. Ugyanakkor meg k e l l szerezni a többi hazai kutató-fejlesztő intézetben vagy vállalatnál fellelhető anyagot i s .
Másik fontos feladat az elvégzett -unka rendszeres dokumentálá
sa. Az osztály feladata, hogy összegyűjtse és rendszerezze azt as a¬
nyagot, amely a kutató és fejlesztő osztályok vagy személyek munkájá
nak eredményeként jelentkezik. Egy-egy téma áttekinthető, összefog
l a l t anyagának - a tána felvetésitől, a műszaki és gazdasági indoko
lástól kezdve a jelentősebb részeredmények / p l . k i s e r l e t i tipus/ rög
zítésén keresztül egészen a végleges témalezárásig - valamely egysé
ges eleven felépített rendszerben a dokumentációban rendelkezésre k e l l állnia. I t t tehát ne minden részletmunka leírása legyen együtt, hanem olyan összefoglalás, amelyből a téma műszaki-gazdasági eredmé
nye és alkalmazhatósága látható, lehetőleg a világszínvonallal való összehasonlítással együtt. Előnyös, ha ez a jelentés az érdekesebb fényképeket i s tartalmazza.
A kutató-fejlesztő intézetek dokumentációs osztályának egyik, jelenleg még inkább csak perspektivikus feladata a fejlesztési-kuta
tási eredmények gyakorlati megvalósításának követése, sőt előnyös lehet, ha ezzel egyidejűleg a külföldi fejlesztési eredmények és meg
valósítások i s párhuzamba állíthatók.
A dokumentációs tevékenységet nem szabad csak a szűk vállalati szempontoknak alárendelni, hanem a rendelkezésre álló anyag lehető legszélesebb n é p g a z d a s á g i hasznosítására k e l l törekedni.
Az ipar átszervezése ujabb lehetőségeket nyújt a dokumentációs osztályok tevékenységének bővítésére. A kialakuló nagyobb egységek ugyanis már lehetővé teszik, hogy a dokumentációs osztályok bővebb személyzettel lássák e l a feladatokat és a rendelkezésre álló anya
got szelesebb körben lehessen kihasználni. De módot nyújtanak a do
kumentációs osztályok működősének javítására az u j , korszerű másolá
s i eljárások / p l . DOKUFO-készülék stb./ i s .
Végezetül rá k e l l mutatni a dokumentációs anyagnak fokozott i - gónybevétel ének szükségességére. Ma a kutató és fejlesztő intézetek-
397
TMT 1963.június X.éví. 5.szám
ben a rendelkezésre álló anyagot még messzemenően nem használják f e l olyan mértékben, amint az műszakilag és népgazdaságllag indokolt len
ne. Az aktuális kérdések pillanatnyi megoldásának sürgőssége gyakran megakadályozza a perspektivikus munkát és a széleskörű dokumentációs anyag felhasználását. E téren a .műszaki fejlesztés érdekében jelen
tős fordulatot k e l l elérni, és ehhez a munkához a dokumentációs osz
tályok legjobban akkor járulnak hozzá, ha az anyagot minél szélesebb körben és minél nagyobb szakmai gondossággal állítják össze.
. . . . O . . . .
a
Az OMKDK ez érben is megjelenteti módszertani kiadványsorozatit, melynek egyes kötetei a szak
könyvtári és dokumentációs munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak összefoglaló jellegű tanulmányok formájában.
A sorozatnak 1963-ban előreláthatólag az alábbi kötetei jelennek meg:
1. Hell György - Kiefer Ferenc — Sipőczy Győző:
A gépi fordítás elméleti- és gyakorlati kérdései.
2. Csendes Béla: A dokumentáció gazdaságossága.
3. Balázs Sándor: Dokumentációs fogalomgyűjtemény /thesaurus/.
4. Orosz Gábor: Egysoros lyukkártyák jelkulcsrendszere.
5. Szépesváry Tamás — Terebessy Ákos: Tárgyszókészítés, indexelés.
Az esetleges változtatás jogát az OMKDK fenntartj a.
Az 5 szám előfizetési ára összesen: loo,- F t
A sorozat megrendelhető az OMKDK módszertani osztályán /Budapest, VIII. Múzeum u. 17./
Az előfizetési dijat az 1963. 1. szám kézhezvétele után kell csekkszámlánkra befizetni.
398
