■ 2 0 1 7 DECEMBER ■
XXVI. ÉVFOLYAM, 2 0 1 7 . D E C E MB E R
T A R T A L O M
■ 3 P E T E R F Y G E R G E L Y
ABSZOLÚT - avagy a golyó, amely megölte Puskint (regényrészlet)
■ 13 G . I S T V Á N L Á S Z L Ó
Alku
A levélkertész (versek)
■ 14 G A R A C Z I L Á S Z L Ó
Hasítás (regényrészlet)
■ 1 8 - 1 9 G É C Z I J Á N O S 18 Van úgy
19 Üzenet 2017-ből 1979-be
19 Utószó (versek)
■ 2 0 L I P C S E Y E M Ő K E
Anett és Erik (novella)
■ 2 6 - 2 7 P A U L J U C S Á K P É T E R 2 6 Éjféli hó
2 6 Genezi
2 7 Nyugalom
2 7 Metamorfózis (versek)
■ 2 8 B R E N Z O V I C S M A R I A N N A
Ébredés sötétben (kispróza)
■ 31 N Y E R G E S G Á B O R Á D Á M
Abban a házban (vers)
■ 3 7 M A R T O N M Á R I A
A lépcső (novella)
■ 4 9 - 5 0 N A G Y S Á N D O R
4 9 Trónviszály
5 0 A zörejek dinamikája
5 0 Abroncs (versek)
5 1 -5 6 V E R E S I S T V Á N ■
51 Kolbász hallal és egérrel
5 3 Lány a középső országrészből (novellák)
5 7 N É M E T H Z O L T Á N ■
4. (Hedvig) szimfónia (vers)
6 2 M E L L Á R D Á V I D ■
A határsértés erotikája: Németh Zoltán Á l l a t i fé r j című kötetének
poszthumán (szerelem)értelmezése (tanulmány)
7 1 - 7 4 H O L T L E N S Z K I J ■
71 Bethlenfalvi gróf Thurzó György fürdőt vesz
7 2 A Napkirály fénylik Budán
74 Fekete Halál az Angster orgonagyárban (versek)
7 5 K O V Á C S K R I S Z T I N A ■
„Az ember, aki eladta a világot" — Rejtő Jenő: T a t j á n a (tanulmány)
81 G E R G Y E L Á S Z L Ó ■
Az Aladdin-kultusz jelentésváltozatai a XIX. századi dán irodalomban
(tanulmány)
89 S I N K O V I C Z L Á S Z L Ó
„A keményebb, ami majd szétreped'' (Peer Krisztián: 42) (kritika)
9 2 B Á N Z O L T Á N A N D R Á S _____________
NOÉ VENDÉGLŐJE - 37 SZÁMLA Száraz November után Lucskos December
K A L L I G R A M
M ű v é s z e t és G o n d o l a t
f ő s z e r k e s z t ő: M é s z á r o s S á n d o r k a l i i g r a m @ i n t e r w a r e . h u C s e h y Z o l t á n ( P o z s o n y )
c s e h y z o l t a n @ g m a i t . c o m s z e r k e s z t ő k:
Á g o s t o n A ttila ( k o o r d in á t o r ) o z .k a l li g r a m @ g m a i l. c o m S z á z P ál
p a l i k a .1 0 0 @ g m a il .c o m S z ilá g y i Z s ó f ia
s z i l a g y i 7 3 @ g m a i l .c o m T ó t h - C z i f r a J ú lia
t o t h . c z i f r a . j u l ia @ g m a i l .c o m GRAFIKAI SZERKESZTŐ: H r a p k a T i b o r t ö r d e l ő: R ó th A n d r e a
S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE:
G r e n d e l L a jo s A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI:
F ö ld é n y i F. L á s z ló , K e s e r ű J ó z s e f , M á r t o n L á s z ló , N é m e t h Z o l t á n , H iz s n y a i Z o l t á n , R é d e y Z o l t á n S z e r k e s z t ő s é g : KALLIGRAM , s p o l . s r. o . S t a r o m e s t s k á 6 / D P. O . B o x: 2 2 3 S K - 8 1 0 0 0 B ra tis la v a 1 Tel.: 0 0 4 2 1 / 2 5 4 4 1 5 0 2 8 f e l e l ő sk i a d ó: S z i g e t i L á s z ló
S z lo v á k ia i m e g r e n d e l é s e k : o z . k a l li g r a m @ g m a i l.c o m , v a l a m i n t a S z lo v á k P o s t a a l á b b i c í m é n : S lo v e n s k é p o š t a , a . s.; S tr e d i s k o p r e d p l a t n é h o t l a č e ; U z b e c k á 4 ; P. O . B o x 1 6 4 ; 8 2 0 14 B ra tis la v a 21 4 ; e - m a i l: p r e d p l a t n e @ s l p o s t a . s k M a g y a r o r s z á g i e l é r h e t ő s é g :
k a l l i g r a m @ i n t e r w a r e .h u T á m o g a t ó i n k :
A S z lo v á k K ö z tá r s a s á g K o r m á n y h iv a t a l a ( R e a l iz o v a n é s f i n a n č n o u p o d p o r o u Ú r a d u v l á d y S lo v e n s k e j r e p u b l i k y - p r o g r a m K u ltú ra n á r o d n o s t n ý c h m e n š í n 2 0 1 7 ) N e m z e t i K u ltu rá lis A la p
Ú R A D V L Á D Y S L O V E N S K E J R E P U B L IK Y
K ia d ja a K a llig ra m P o lg á r i T á r s u l á s / O Z K a llig ra m , H la v n á / F ő u t c a 3 7 /1 9 , S K -9 2 9 01 D u n a js k á S t r e d a / D u n a - s z e r d a h e l y [IČ O :4 2 2 9 1 8 1 0 ] é s a P e s ti K a llig ra m K ft., 1 0 9 4 B u d a p e s t , T ű z o l t ó u . 8 . s z . fé l e m . 2. A d ó s z á m : 1 2 2 4 1 2 7 3 -2 - 4 3
N y o m j a : E x p r e s p r i n t s.r.o., P a r t i z á n s k e P é l d á n y s z á m / N á k l a d : 7 0 0 d b / k s A ra / C e n a : 7 0 0 F t / 2 , 5 EUR.
M a g y a r o r s z á g o n t e r j e s z t i a R e la y H í r l a p k e r e s k e d e l m i R t.
é s a r e g i o n á l i s r é s z v é n y t á r s a s á g o k . EV 3 5 8 / 0 8 ISSN 1 3 3 5 -1 8 2 6 H a v ila p , m e g j e l e n i k a z a d o t t h ó n a p
10. n a p j á i g .
w w w . k a l l i g r a m o z . e u
75
A Rejtő-kánon ?
A Szépmíves Céh új, Transzliteratúra címet viselő so- rozata a szerkesztő, Kovács Attila Zoltán és Thuróczy Gergely beharangozója szerint a Rejtő-hagyaték tex- tológiai és filológiai csemegéit, valamint a korszak, a klasszikus modernség, a két háború közötti időszak szórakoztató regiszterbe tartozó „elfelejtett alkotó- it” szemlézi, szövegeik kiadására vállalkozik. E dicsé- retes, a szóban forgó évtizedek kutatói által minden- képpen izgalommal várt széria első darabja Rejtő Je- nő eddig csak gépiratban olvasható regényének kriti- kai igényű kiadása.
A törekvés tisztességes, és csak reménykedhetünk abban, hogy financiális okok nem fogják megzavar- ni a Nyugat-korszak populáris irodalmára való rálá- tás újabb reményt keltő kísérletét. A korábbi, igé- nyesnek szánt és jórészt valóban hiánypótló szériák között a Noran és a Palatinus Kiadók elfelejtett szer- zők és/vagy művek kiadására vállalkozó, küllemében is igényes tematikus sorozatai, vagy a két cég fúziója- ként egzisztáló Várad, villanyváros széria darabjai vol- tak. E kiadványok olyan alkotókat próbáltak beemel- ni a köztudatba, mint Hunyady Sándor, Bajor Andor, Nadányi Zoltán. Az Ulpius-ház papírkötéses és meg- lehetősen szerény, olykor kifejezetten ízléstelen borí-
„Az ember,
aki eladta a világot”
tókkal előrukkoló sorozata bírálható külleme ellenére úgyszintén fontos küldetést próbált teljesíteni. A, saj- nos, szintén torzóban maradt vállalkozás preferált szer- zői között Hatvany Lajos, Vaszary Gábor, Zsolt Béla is ott voltak. Regényeik kiadása nem csupán szemez- getés volt a harmincas-negyvenes évek „polgári iro- dalmából”, a kiadványok újra elérhetővé tettek olyan könyvtárak mélyén rejtező szövegeket, amelyek a „szo- cialista esztétika” évtizedeiben nemcsak gyengébb iro- dalmi értékük miatt voltak felejtésre ítélve.
Az újrafelfedezés szándéka minden esetben két- ségkívül tisztességes volt, habár egyik kiadó sem tűz- te ki célul a filológiai igényességet, így ezek a kiadá- sok a szövegváltozatok kérdéseit és a kötetek kortör- téneti jelentőségét nyilvánvalóan a kelleténél kisebb súllyal tárgyalták.
A Transzliteratúra első darabja szemre is tetszetős, ötletes vizualitásával szemet gyönyörködtető kötet, amely a szakmai szempontok iránt érdeklődő olva- sók és a Rejtő-fanatikusok igényeit is kielégítő vállal- kozásnak tűnik. Rejtő Jenő kánonbeli helye az elmúlt években jelentősen változott, és közelített a megfele- lő, valós regiszterhez. Ennek az újrapozícionálásnak a legnagyobb súlyt kétségtelenül Veres András több közlést is megért, ám a legnagyobb jelentőséget A ma- gyar irodalom történetei III. kötetében kapó tanulmá- nya, A ponyva klasszikusa1 című írása adta. Az életmű elfogadásához a „megemelés”, a magas irodalmi re-
K o v á c s K r i s z t i n a t a n u l m á n y
Rejtő Jenő : tatjána
76
giszterbe tolás aktusai kellettek, és bár ez ügyben Lá- nyi András két világháború közötti szórakoztató iro- dalomról szóló gondolatai korábban már eligazítot- tak minket, az irodalomtörténeti kézikönyvbe kerü- lésnél erősebb kanonizációs gesztust keresve sem ta- lálnánk. Lányi kötetének Rejtővel foglalkozó fejezete szerint a Rejtő-oeuvre éppen azért bír nagy jelentőség- gel, mert tárgya, a travesztia, a persziflázs, a paródia eszközeit mozgósító poétikai univerzum, eszköztára a „ponyva világa és annak motívumkészlete”, művei ezen a „talmi világon belül maradnak”.2 És bár Kál- mán C. György egy elemzésében éppen ezt az egyszer- re „konvencionális és romboló” hatást emeli ki mint zavarba ejtő vonást, tagadhatatlan, hogy Kálmán C.
szellemes és alapos megközelítése is sokat tett a magas irodalmi regiszterbe „tolás” irányába.3 Ennek ellené- re még mindig úgy kezdődik minden Rejtőről szóló professzionális megszólalásmód, köztük ez a kis tanul- mány is, hogy ezen a képlékeny, masscult és midcult közötti mezsgyén kell elképzelnünk a Rejtőről szóló beszédet. Ahogy Huszár Linda írja az alkotó A Né- ma Revolverek Városa című western-paródiájáról szó- ló elemzésében, „azzal, hogy a Rejtő-korpuszt a po- puláris és a szépirodalom közti térben állapítom meg, illetve a rá vonatkozó recepciót mint kanonizációs ak- tust értékelem, magam is sikeresen járulok hozzá en- nek az oppozíciónak az elfogadásához és hallgatóla- gos fenntartásához.”4
Pedig bőven elég lenne, ha végre feltennénk a leg- fontosabb kérdést : szükséges-e ez a besorolás egyálta- lán ; nem kellene-e végre tudomásul vennünk, hogy a Rejtő-életmű, amelyben kétségtelenül több a tisz- tán szórakoztató regiszterbe tartozó elem, valójában a modernitás irodalmi tere heterogén és tömegkultúra irányába végtelenül nyitott hozzáállásának egyik leg- ismertebb bizonyítéka.
Azt pedig, hogy Rejtő milyen mértékben reflektált saját műfajára, a ponyvára, persze más regényei is szé- pen igazolják. A szőke ciklon (1939) című féktelen pi- kareszké például így : „A regény úgynevezett előzmé- nyein olvasó és író egyaránt szeret hamar túlesni. Az ilyesmi részint unalmas, részint sablonos, különösen ma, mikor a regényírás bizonyos fajtáit már nem is iparszerűen, hanem a konyhaművészet szabályai sze- rint, kész receptek alapján főzik ki. Például : »Végy két ifjú szerető szívet, törd meg, forrald fel a szenvedélye- ket, hintsél a tetejébe egy kis édes egyházi áldást, és jól megfőzve vagy félig sületlenül bármikor feltálalha- tod az olvasónak.«”5
Tömegkulturális terek, crossoverek,
a szórakoztató irodalom heterogenitása
Ebben, a kultúrafogyasztási szokásokat a kapitalizáló- dó nagyvárosi tér kihívásaihoz igazító közegben nem elszigetelt adatok csupán, hogy Ady sanzonokat is írt, hogy Babits rajongott a detektívregényért,6 hogy Mó- ricz a közönség igényeinek is megfelelni vágyva, a kri- mi regiszterét is meghódítani igyekezve írta a Forró mezőket.7 Ahogy a ma már elsősorban kiváló novel- lái miatt méltatható Hunyady Sándort mint a Víg- színház sikeres és ünnepelt színdarabíróját rajongva imádta a pesti közönség, és szerepelt a Színházi Élet- ben a róla szóló pletykákkal és nőügyekkel, így ad ab- surdum többen ismerték mint néhány ma már a tan- könyvekben méltán helyet kapó „nyugatos” szerzőt.
Nagy Endre, a kor kabarékonferansziéként ismert ikonja is érdemelhetne intenzívebb figyelmet remek novelláiért és egy-két regényéért. Nagy, nem mellé- kesen, Nagyváradon Ady barátja és szellemi társa is volt. Az pedig, hogy az életrajzírója szerint is megtör- tént sztori úgy szól, Nagy valójában Ady helyett, té- vedésből került volna Budapestre újságírónak a Ma- gyar Szóhoz, mivel Pály Endre egy átmulatott éjszaka után felcserélte kettejük nevét emlékezetében, több mint szimbolikus.8 Bármennyi is a Krúdy által is fel- dolgozott anekdota igazságértéke, a történet, amely- ben két újságíró barát egy regiszterben, az egységes fővárosi irodalmi térben képzeli el jövőjét, míg ket- tejüket végül más „tartományba” utasítja a kulturá- lis emlékezet, igen tanulságos, ugyanakkor a korszak újraolvasásához, az elfelejtett szerzőkhöz és szövegek- hez való közeledés szempontjához nagyon is megfon- tolandó körülmény.
A korszak, a Nyugat és a modernség időszakának kutatása e heterogén, a műfaji crossoverekben tobzó- dó időszakkal mint módszertani problémával is sze- rencsére egyre inkább számot vet. Benyovszky Krisz- tián krimiről szóló új tanulmánykötete (A Morgue ut- cától a Baker streetig – és tovább, 2016) Szilágyi Zsófia Móricz-könyve (2013), Havasréti József Szerb Antal- monográfiája (2013) az irodalom felől, Molnár Gál Péter sok sebből vérző, felületes és hibáktól hemzse- gő összefoglalója A pesti kabaré : előszó egy színháztör- ténethez (2001) a színház oldaláról, Kőháti Zsolt (To- vamozduló ember tovamozduló világban, 1996) és Ma- gyar Bálint (A magyar némafilm története, 2003) néma- film-történeti összefoglalói a mozgókép felől közelítet- ték meg azt az egymás nélkül nem létező differenciált
77 nyilvános teret, amely a Jürgen Habermas-i tételek-
nek megfelelően mutatta meg e kulturális közeg va- lós természetét.
Arról nem is beszélve, hogy Rejtő bizonyos, az utóbbi időben újra figyelmet kapó szövegeiben, első- sorban a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem hal- dokoltam című önéletírásában a modernitás legfon- tosabb nagy témái reprezentálódnak. A hagyatékbeli textusból, szövegdarabokból Varga Katalin által össze- állított és 1997-ben közreadott regényt a kritika is üd- vözölte, úgy tűnt végre, Rejtőre mint „komoly” íróra, mint beváltatlan ígéretre irányult a figyelem. Kovács Edit remek kis tanulmányában nem véletlenül olvassa össze Walter Ruttmann Berlin, egy nagyváros szimfó- niája című 1927-es expresszionista filmjével a regény egyes részeit, és hívja fel a figyelmet Márai Egy polgár vallomásai című prózájára mint a Rejtő-regény berlini képeinek lehetséges párhuzamára.9 A nagyvárost egy- mást követő életképekben feltáró szépirodalmi alko- tások, filmek, képzőművészeti produktumok, képre- gények (Ld. legutóbb Jason Lutes : Berlin, a kövek vá- rosa – Berlin, The Age of Stones (1998) című comicsa)10 és zeneművek valóban ugyanazt a mintázatot követve közelítik meg a problémát.
A közlekedési eszközök (magasvasút, villamos) működése, a tömegtermelés tereinek és eszközeinek (gyártósorok, futószalag) bemutatása a korabeli film legfontosabb ismétlődő szimbólumai. Ruttmann a „témátlan film” német iskolájának reprezentánsa az elbeszélhető mesét nélkülöző formában a nagyvá- ros életének jellemző eseményeit illeszti drámai fo- lyamatba. A város életének keresztmetszetét adó, an- nak történéseit egy napba tömörítő film, ahogy He- vesy Iván filmesztéta, a Nyugat állandó kritikusa fo- galmaz, „a hétköznapiságból szőtt poézist”, ebben is illeszkedve az egykorú irodalmi montázs hasonló szel- lemű példáihoz.11
A Megyek Párizsba… első fejezete a korszak fent említett regény- és filmkezdeteihez illő felütés, mely- ben a berlini „kószáló” részletes leírása az organi- kus város lüktetésével fonódik össze : „Az ipar, a ke- reskedelem megszámlálhatatlan idegei, telefonhuza- lok, kábelek futnak szerteszét a kukacoktól nyüzsgő nagy testen ; a rádió láthatatlan hanghullámai jönnek mindenfelől, szinte sűrűvé teszik a levegőt, túlfeszí- tik az energiákat, aki itt egy pillanatra elgyengül, an- nak vége…” 12
Ebben a modellben képzeli el a nagyvárost, a há- ború sújtotta metropoliszt és a tárgyakat a klasszikus modernség számos, ehelyütt terjedelmi okokból sem felsorolható szövege, köztük az első világháború „tája- in” kóborló flâneurt mozgató Szomory Dezső-regény, a Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről is (1914, 1915, 1917 ; kötetben 1918). Szemléletes példája en- nek a narratívának a háborús felfordulás vasútállomá-
sát jellemző részlete : „a vagonok tejének beláthatatlan tengere terjed és elzárja a láthatárt, ahonnan a magas- ra épített vashidakról és átjárókról a mindenféle jel- zőtáblák, rudak és szemaforok meredeznek, inognak, forognak, harsognak és zörögnek, mintegy megriad- tan és merőben tanácstalan.”13 Ilyen és ehhez hasonló részletek hemzsegnek a Megyek Párizsba nyugat-euró- pai nagyvárost láttató életképeiben.
Tatjána, a Rejtő-olvasás új korszaka ?
A most megjelent regény, a Tatjána, a Thuróczy Ger- gely rendkívül alapos és értő filológusi munkájának nyomán sajtó alá rendezett kötet tehát nemcsak és nem elsősorban filológiai csemege. Bár nem vitás, hogy a szakértő olvasó minden elvárását kielégítő, ti- pográfiájában is igényes munka született. Thuróczy két közelmúltbeli válogatása, amelyek nemcsak saját, hanem mások Rejtő-tanulmányait is tartalmazzák, Az ellopott tragédia (2015) és az ennek újrakevert verzi- ójaként számos adatot pontosító A megtalált tragédia (2016) a még mindig sok helyen hiányos életrajz té- nyeit, Rejtőnek a tömegkultúrához való viszonyát is több helyütt tárgyalja. E nélkülözhetetlen alapkutatá- sokra épülve a most kézbe vehető Tatjána a kisregény szövege mellett a szövegváltozatokat, az autográf be- jegyzésekkel ellátott gépirat fotómásolatát, a Kopó cí- mű előzménynovellát és annak hasonmás közlését, il- letve a Tatjána operett változatának plakátjait tartal- mazó függeléket is hoz.
Thuróczy utószava szűkszavúan említi, a kuta- tó máshol viszont hosszabban is értekezik a Tatjána 1937-es színpadi változatáról. A korabeli színpado- kon sikert arató operett-verzió (Az orosz kémnő (Tat- jána)) 1999-ben jelent meg az El a pokolból című kis- regénnyel és egy másik színpadi művel, a filmadap- tációt is megért Úrilány szobát keres cíművel egy kö- tetben.14 Az Úrilányt, Rejtő Kulinyi Ernővel közösen írt színpadi művét meg is filmesítették.15 Az adaptá- ció (ti. az Úrilányé), amelynek forgatókönyvét Ku- linyi a korban színpadi szerzőként szintén sikeres, forgatókönyveket itthon és hollywoodi korszaká- ban is jegyző, amerikai időszakában pedig igencsak komoly mozgóképes karriert befutó László Miklós- sal együtt jegyzi, ugyan nem különösebben magas- lik ki a korabeli termésből, a körülötte mozgolódó figurák későbbi életútja szempontjából viszont izgal- mas, e tömegkulturális tér vizsgálata szempontjából pedig különösen fontos momentumokat is szolgál-
78
tat a kor kutatójának.16 László Miklós amerikai kar- rierjének csúcspontját az ugyancsak 1937-ben kelet- kezett darabja, az Illatszertár jelenti. A magyar szín- padokon azóta is folyamatosan játszott színpadi mű filmes adaptációi közül mindegyik közönségsiker lett.
Az Illatszertárat az USA-ban először The Shop Around The Corner címmel filmesítette meg a német szárma- zású, a közép-európai kulturális miliőben ugyancsak emblematikusnak számító filmes, Ernst Lubitsch 1940-ben. A modern „tévedések vígjátéka” az egy- mással anonim szerelmi levelezést folytató, a hétköz- napi életben azonban egymást utáló munkatársakról szóló édes-bús mese zenésfilm változatát In The Good Old Summertime címmel 1949-ben már a Broadway színpadain játszották sikerrel. Elkészül egy Broad- way musical (She Loves Me, 1963), és egy tévéválto- zat is, de a talán legismertebb adaptáció, az utolsó eddig ismert feldolgozás A szerelem hálójában (You’ve Got Mail, 1998) című Nora Ephron-klasszikus, Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével.17
A recept, ahogy a felsorolásból is talán látható, nem- csak és nem kizárólag a Rejtő-oeuvre sajátja : a „této- va szerelmesekről” szóló kalandregény (A szőke cik- lon ; Az ellopott futár) a légiós regény álarcában utaz- tató, disztópikus elemeket is tartalmazó paródia (Az elátkozott part, A Láthatatlan Légió, Csontbrigád), a vi- lágirodalmi toposzokat és előképeket szellemesen ki- fordító travesztia (Az elátkozott part, A három testőr Afrikában) a legmarkánsabban az ő életművében ma- nifesztálódik, ám kétségtelen, egy korszak szórakoz- tató regisztereinek legfontosabb mintáit találjuk e ka- tegóriákban.
Illés Endre kritikájában Vicki Baum Grand Hotel (Menschen im Hotel, 1932) című regényéről, a korszak egyik bestselleréről így ír : „Nagy, világvárosi szálló. Ke- resztmetszetben. Ami ezekben a szobákban a zárt, ket- tős ajtók mögött történik, kavarog, át-átcsap a fala- kon s elkülönül, ahogyan a sok külön élet, mint kü- lönhangzó hangok káoszba folynak, összeolvadnak, s a zűrzavarból mégis ki-kihangzanak…”18 A Grand Hotel a kor nagyvárosi meséinek melodramatikus to- poszait vonultatja fel, valóban egyenetlen színvona- lú, bár roppant tanulságos szüzséjében. A szövegben más, jóval komolyabban vehető szépirodalmi előké- pek motívumai is megtalálhatók. A nagyvárosi szálló mint mikrokozmosz, a nyugalom szigete, a társadal- mi osztályokat elkülönültségükben is egyesítő köztes tér jelenik meg : „Éjszaka egy óra előtt még kevés ci- pő áll a Grand Hotel szobáinak ajtai előtt. Minden- ki künn jár, hogy a forrongó, tomboló, villanyfény- től tündöklő nagyvárosi életet habzsolja.”19 A Tatjá- na felütésében mindez így fogalmazódik meg : „A sö- tét folyosókon fehér csomókban lopakodott a deren- gés, és ahogy elmentem Tatjána ajtaja előtt, hangokra lettem figyelmes.”20
A Berlinben játszódó Grand Hotel, a város-regények és filmek kaleidoszkóp-, vagy montázsszerű elrende- zésével dolgozik, ahogy a modernitás más emblemati- kus darabjai is, köztük a talán legismertebb, John Dos Passos-próza, a Manhattan Transfer (1925) című, fő- hős nélküli regény, amely ezt a mozaikszerűséget vá- lasztja poétikai eszközéül, nem mellesleg a montázs- technika alkalmazásával imitálva a nagyvárosi létfor- ma impulzivitását.21
A Tatjána pedig, ahogy kísérő tanulmányában Thu ró czy is írja, az Anye gin és az orosz irodalom tré- fás travesztiája,22 mindemellett a két világháború kö- zötti diplomáciai viszonyok, a kémkedés világának a noir ral való összekapcsolódása. Rejtő életművében számos utalás történik az „orosz szálra”, a legplaszti- kusabb példa valóban A tizennégy karátos autó (1940) főhőse, Gor csev Iván célozgatása orosz emigráns vol- tának változataira.23
A korszak irodalmát és filmművészetét átszövi az
„orosz kém a nyugati nagyvárosban” toposza. A már említett Grand Hotel hősnőjét sem véletlenül hívják Grusinszkajának, a kiégett, apatikus hölgy természe- tesen, az etnosztereotipikus vonalat végképp betel- jesítve, egy egykori balett-táncos. Az, hogy a Grand Hotel 1932-es, Oscar-díjas filmváltozatában Gre- ta Garbo játssza az orosz hőst, akinek a filmben el- hangzott mondata („I want to be alone” – „Hagy- janak magamra”) a színésznő saját személyes iden- titásának kifejezője és jelmondata is lesz, nem csak filmtörténeti érdekesség.24 A magányos, kiégett tán- cosnő híres fordulata a kollektív identitásba mint Garbo saját mondata épül be. A színésznő kínosan óvott magánélete, érthető okokból nem hangsúlyo- zott homoszexualitása, amelyről a filmstúdiók a part- nereivel folytatott szerelmi kalandok sejtetésével és a jegyben járásokról szóló pletykák kiszivárogtatásá- val próbálták elterelni a figyelmet,25 jót tettek az ál- tala játszott karaktereknek. A hűvös, megközelíthe- tetlen skandináv jégkirálynő archetípusa, és ez, per- sze, nemcsak magánéleti, hanem színészi karakteré- nek is legfontosabb pillére volt, ebben az édes-bús darabban is jól működött, így vált Garbo interpre- tálásában a sokat látott orosz félvilági nő karaktere igazán emlékezetessé.
Az már csak hab a tortán, hogy a valamikori „nyu- gatos”, később Hollywoodban karriert csináló dráma- író, Lengyel Menyhért azonos című darabjából ké- szült Ernst Lubitsch-film, a Ninocska (1939) főszere- pét szintén Garbo játssza majd. A nyugati emigráci- óban „elzüllő”, a nagyvárosi szállodában magát igen- csak jól érző kis szovjet csapat aranyéletét felborító elvtársnő, akit a film végére teljesen átformál és ma- gával ránt a „rothadó nyugat”, egyébként a színésznő karrierjének is üdítő fordulata.26 Mindenesetre a kora- beli orosz toposz, a kiélt mondén félvilági nő és a szi-
79 gorú, kielégítetlen apáca típusát egyesítve jelenik meg
a vásznon ez a karakter, a „nevető Garbo”.
Rejtő Tatjánája a Ninocskával ellentétben a sokat látott orosz kémnő típusát testesíti meg. Arról nem is beszélve, hogy a szálloda mint olyan, Rejtő egész pályafutásának egyik alapköve. A hotel Rejtőnél zárt térként működő utópia, vagy még inkább heterotópia (Vesztegzár a Grand Hotelben, 1940), vagy csak a ki- lesett, kihallgatott titkok terepeként működő tranzit- állomás (Az elátkozott part, 1940, A tizennégy kará- tos autó, 1940). A Tatjána, ha regénynek nem is iga- zán jó, sok mindent tartogat ebből, a korszakban az irodalomban és a vásznon is sokat látott dramaturgi- ából : „Két ember félig suttogva, gyorsan, fenyegető- en és egyszerre beszélt. Az egyik hang kétségtelenül Tatjánáé volt.”27
A Thuróczy filológusi munkája ellenére sem pon- tosan beazonosítható keletkezési idejű szöveg születé- se a harmincas évek közepe, akár azt is mondhatnánk, hogy zsenge, amelynél nem is baj, hogy nem látott megírásakor napvilágot. Valószínűleg tévednénk, ha ezt elhamarkodottan jelentenénk ki : minden bizony- nyal igaza van a sajtó alá rendezőnek, hogy a túl óva- tos cenzúra az orosz szál felemlegetése miatt akasz- totta meg a szöveg megjelenését. És, bár a nagy sike- rek és óriási példányszámok csak a Nova Kiadóval va- lós szerződéskötés után, az 1930-as évek végén, a ’40- es évek elején köszöntenek be, Rejtőnél a datálás, az Urtextek megállapítása a legnehezebb, máig lezárat- lan filológiai munkát adó feladat. A Tatjána kétségtele- nül nem a legjobb szöveg tehát, amely azonban felvil- lant a nagy Rejtő-klasszikusok nyelvi erejéből ezt-azt :
„Megfontolandó dolgok közé tartozott ebben a hotel- ban a felebaráti segítségnyújtás, mert a legelső és leg- szentebb törvénye volt az alvilágnak, hogy feltétlenül tiszteld felebarátod magánügyeit, nehogy rövid életű légy ezen a földön.”28
A Rejtő-filológia várható eredményei
A Tatjána Thuróczy-féle besorolása, a „holdfényes dokk noir” azért is tűpontos, mert a Rejtő-életmű köz- keletű felosztása, a „légiós regények” és a „western re- gények” sem vegytiszta kategóriák. Hiszen több da- rabot csak bajosan tuszkolunk be alájuk, a Tatjáná- val bizonyára meg is gyűlne a bajunk. Veres András tanulmánya óta egyöntetű a szakirodalom vélemé- nye, hogy a Rejtő-oeuvre a paródia, a travesztia és az irónia felől közelít ezekhez a műfajokhoz. Ha innen
nézzük, természetes is, hogy a Rejtő kapcsán legtöbb- ször emlegetett két kategória határai is felfeslenek idő- ről időre. A Néma Revolverek Városa, amelyet ugyan P. Howardként és nem a westernhez tartogatott álne- vén, Gibson Laveryként publikált az alkotó, Huszár Linda találó megfogalmazása szerint a krimi, a wes- tern és a románc elegyéből építkező halmaz, amely ehhez a mixtúrához is az ironikus olvasat felől köze- lít elsősorban.29
Ha a Tatjánát kisebb szemantikai elemzés alá vetjük, bőven találunk határeseteket a szöveg szintjén. Nem is kívánhatnánk jobb sorokat egy westernhez : „Min- den bozótból félelmetes szembogarak csillogtak a te- lepítés felé, amelyet a megboldogult kapitány tiszte- letére Nicolae Sattlementnek neveztünk el.”30 A lé- giós-tematika kedvelői sem maradnak hatásos képek nélkül : „Katonatemetés megy el az ablak előtt. Sö- tét kucsmás díszszázad, marokra fogott puskaaggyal, hosszan kilépő merev lábbal kíséri az ágyútalpon vo- nuló koporsót.”31
A Tatjána története, ahogy az előzménynovelláé, az e kötetben is közölt Kopóé (1933), meglehetősen szerény. Egy a trópusokon ragadt magyar alvilági fi- gura, az orosz kémnő, és a visszatérő, hasonlóan ro- vott múltú ex-szerető háromszögének szerelmi szála emlékezetes pillanatokkal nem örvendezteti meg az olvasót. Ahogy a vázlatos jellemábrázolása és a suta kémtörténet sem különösebben érdekfeszítő. Ami tanulságos, az a motívumok, a Rejtő-oeuvre továb- bi darabjaiban is felbukkanók kezelése, a testábrá- zolások, az etnikai és kulturális identitásbeli topo- szok használata, a környezetábrázolás és a Rejtőnél olyan jól működő heterotópiák kidolgozása. A fó- kuszba került szövegegyüttes pedig még egy szem- pontból érdemes a klasszikus magyar irodalmi mo- dernség kutatóinak figyelmére. Hiszen a Tatjána színpadi változata, amely a komor „dokknoirral”
szemben a vígjátéki elemeket és a korabeli polgári komédia világában olyan gyakori személycserés ver- zióból adódó komikumot emeli központi témájává, egy nizzai utazás kiindulópontjaként a „Nyugat”- generációk egyik leggyakoribb motívumát, a poros vidéki vasútállomást, e locus működési mechaniz- musait járja körbe : „Egy kisebb vidéki állomás ét- terme, boxokkal. Vonatindulás előtt a szokásos kép.
Különböző utastípusok : polgárok, parasztok üldö- gélnek kofferokkal, kosarakkal, batyukkal körülvéve.
[…] A falon menetrend, térkép. Nagy falióra, meg egy nagy »közismert« olajnyomat.”
Ha innen nézzük, a hagyatékban rejtőző és remé- nyeink szerint lassan napvilágot látó Rejtő-szövegek új, ám releváns diskurzusba lépnek majd a korszak
„magas irodalmi” darabjaival, és nagy valószínűséggel módosíthatják a magyar masscult aranykoráról szóló
elképzeléseinket is.
JEGYZETEK
1 VERES András, A ponyva klasszikusa = A m a
gyar irodalom történetei Ili, szerk. Szegedy- M aszák M„ Veres A., Bp., Gondolat, 2 0 0 7 ,3 8 1 - 389.
2 LÁNYI h á té n , Azírástudókáru(vává)lása:Aziro- dalm i tömegkultúra a két világháború közti M a
gyarországon, Bp., Magvető, 1988,178-179.
3 KÁLMÁN C. György,,,A nagy átvágás. Rejtő Jenő:
A három testőr Afrikában"= K. C. Gy, M ű- és valódi élvezetek, Pécs, Jelenkor, 2 0 0 2 ,7 -1 5 . 4 HUSZÁR Linda, Kánon, m űfajiság és egy Rej
tő regény: A Néma Revolverek Városa, h ttp ://
apertu ra.h u /2 0 1 l/tel/h u szar
5 REJTŐ Jenő, A szőke ciklon, Albatrosz, Bp„ 1968, 5.
6 A Babits-kutatásban ism ert körülmény nemcsak az alkotó horrorfilm ek és kísértethistóriák irán
ti rajongása, hanem az is, hogy Stellán Egy test, két lélek cím ű 1913-as filmje egyéb irodalmi előképekkel együtt milyen hatással van az ép pen születő regényre, A gólyakalifán. Ld. ÉDER Zoltán, A gólyakalifa keletkezése, kiadásainak és fogadtatásának története = É. Z., Régi na
pok illata: Babits-tanulm ányok, M undus M a
gyar Egyetemi Kiadó, B p, 2002,206.
7 SZILÁGYI Zsófia, Móricz Zsigm ond, Kalligram, Pozsony, 2013,707.
8 BÁNOSTibor, Nagy Endre, Bp, Athenaeum , 2000, 17-18.
9 KOVÁCS Edit, Rejtő Jenő Berlinben, Debreceni Dis
puta, 2 0 1 0 /6 ,5 4 -5 8 .
10 G0NDA Viktória, Történelem fekete-fehérben,
h ttp : / / w w w .a n tro p o rt.h u /g o n d a -v ik to ria - tortenelem -fekete-feherben/
11 KOVÁCS Krisztina, Táj- és térképzetek Hunyady Sándor prózájában, Doktori értekezés, Szegedi Tudom ányegyetem , Irodalom tudom ányi Dok
tori Iskola, M odem M agyar Irodalom Alprog- ram , Szeged, 2013,22.
12 REJTŐ Jenő, M egyek Párizsba, ahol m ég egyszer sem haldokoltam, Sajtó alá rendezte, szerkesz
tette és a jegyzeteket írta, VARGA Katalin, Sze
ged, Szukits, 2000,4.
13 SZOMORY Dezső, Harry Russel Dorsan a francia hadszíntérről, B p, Múlt és Jövő, 2 008,131. Idé
zi: KOVÁCS Krisztina, Tömeg és háború, Forrás, 2 0 1 0/11,79.
14 REJTŐ Jenő, Tatjána= R. J., Úrilány szobát keres, Minyon Könyvek, Bp, 1999,55-112.
15 THURÓCZY Gergely, Gyöngy a kom m ersz sze
m étdom bján: Rejtő Jenő és a korabeli pesti szó
rakoztatóipar, Korunk, 2 0 1 7 /3 ,9 .
16 SZENTPÁLY Miklós, M agyar fllmszüret: A pony
va dinamikája: Rejtő Jenő a filmvásznon, https : / / w w w .f ilm te k e r c s .h u /r a a d a s /m a g y a r - film szu ret-a-p o n y v a-d in am ik aja-rejto -jen o - a-film vasznon
17 http ://w w w .latim es.com /entertainm ent/arts/
culture/la-et-cm -parfum erie-play-20131127- story.htm l
18 ILLÉS Endre, Grand Hotel: Vicki Baum regénye, Nyugat, 1 9 3 1/2,123.
19 Vicki BAUM, Grand Hotel, ford.. OTTLIK Pálma, Dovin Művészeti Kft, Bp., 1990,35.
20 REJTŐ Jenő, fo(/űnpTranszliteratúra1., Szépmíves, A thenaeum , Petőfi Irodalmi Múzeum, 2017., 19.
21 KOVÁCS, 2013, i.m., 24-25.
22 THURŐCZY Gergely, Utószó:Holdfényes dokknoir a kémvetélkedés árn yékában -R ejtő Jenő Tatjá
na kisregényéről, = REJTŐ Jenő, Tatjána, Transz- literatúra 1., Szépmíves, A thenaeum , Petőfi Iro
dalm i M úzeum , 2017., 8 9 -1 1 9 ,1 1 1 . 23 THURÓCZY, im „ 111.
24 Edmund GOULDING, Grand Hotel, Gyártó: Metro- Goldwyn-M ayer, Gyártási év: 1932, Játékidő:
112 perc.
25 Garbo m egközelíthetetlenségének hangsúlyo
zása, a nőkkel folytatott szerelmi viszonyok és levelezések szem érm es m egkerülése sokáig egyfajta közös alku volt a róla szóló különbö
ző nyelvű szakirodalm akban. Érthető, hogy egy az 1980-as években született, egyébként igé
nyes és avatott m agyar m onográfiában is m ég az önként választott m agány alkati jegyeinek hangsúlyozásával kerüli ki frappánsan a szer
ző a színésznő szexuális identitásának kérdését.
Ld. CSENGERY Judit, Greta Garbo, Zeneműkiadó, Bp., 1986.
26 Ernst LUBITSCH, Ninocska, G yártó: M etro- Goldwyn-M ayer, Gyártási év: 1939, Játékidő:
110 perc
27 REJTŐ,2 0 1 7 ,i.m ., 20.
28 Ua.
29 HUSZÁR,i.m . 30 REJTŐ,2 0 1 7 ,Lm ., 53-54.
31 REJTŐ, 1999, i.m .., 58.
Kovács Krisztina: kritikus, irodalom történész. 1976-ban szü letett Békéscsabán. A Szegedi Tudo
m ányegyetem m agyar-történelem -régészet szakán végzett. Szegeden él, a Magyar IrodalmiTanszék m unkatársa. Kutatási területe: térelm életi szem pontok az 1930-as évek prózájában.
