• Nem Talált Eredményt

A tudományos kutatás szakirodalmi információkkal előkészítésének problémái megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A tudományos kutatás szakirodalmi információkkal előkészítésének problémái megtekintése"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

001.891:002.55

A TUDOMÁNYOS KUTATÁS SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓKKAL ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK PROBLÉMÁI

Polzovies Iván

1 . A SZEBVEZETT KOTAIÓMÜHKA KÖVETEIiíÉHYEI

A tudományos kutatás - különösen terméazettudományi és müaeaki területeken - n a p j a i n k b a n s z e r t e a világon s z e r v e z e t t e n f o l y i k . Nem­

c s a k a s z o c i a l i s t a országokra Jellsmző a tudományos kutatások v i t e ­ lének módszeres megszervezése, hanem - n a aok t e k i n t e t b e n eltörő mód-¬

s z e r e k k e l l a - a tokás gazdálkodást folytató országokra I s , köztük elsősorban a tudományos és műszaki fejlődésben vezető i p a r i n a g y b a ¬ tálcákra. Ma m á r a múlté a tudományos kutató- éa alkotómunkának a z az évszázadokon át követett g y a k o r l a t a , a m i k o r a magányos / v a g y az e g y e t e m e k e n néhány tanszéki segéderővel, támogatott/ kutató az élel­

messége mértékében biztosított a n y a g i eszközök felhasználásával t e t ­ szése s z s r l n t tüzts k l kutatása célját, és annak eléréaérs csupán l e g j o b b tudását és igyekezetét k e l l e t t , hogy l a t b a v e s s e .

A tudományos kutatások s z e r v e z e t t ellátásának világméretű b e v e ­ zetését több körülmény t e t t e nélkülözhetetlenné. Első h e l y e n talán a természettudományi és műszaki kutatáaok rendkívül megduzzadt tudomá­

n y o s felszereltség! és anyafflfiényét k e l l megealitenünk. tta természet¬

tudományi alapkutatás, v a l a m i n t az a l k a l m a z o t t és fejlesztési k u t a ­ tás egyaránt nagyszámú éa költséges berendezéseket, gépeket, műsze­

r e k e t és az a z o k a t kezelő jól végzett t e c h n i k a i személyzetet igényel, a kutatói létszámon felül. Az eltérést a m u l t kutatóapparátusa éa a mai d o l o g i és személyzeti Igények között bárki tanúsíthatja, a k i p l . a két világháború közötti kutató h e l y e i n k e n már működött, és ma k o ­ rától függően módja v a n jól klápitstt nagy kutatóIntázsteink bárme­

lyikében kutató tevékenységet f o l y t a t n i . A mennyiségi eltérést a k a - tatás d o l o g i és személyi apparátusában a ma éa t e g n a p között M a r i a és F i e r r e CüHiE félszerben e l h e l y e z e t t "laboratóriuma'' szemlélteti a századfordulón, a ma és a tegnapelőtt közötti eltérést p e d i g TOLLAS-

(2)

POLZOVICS I . ; A tudományos kutatás

TOK ' "tálos"-laboratóriuma t e s z i szembeszökővé.De meg három évtized­

d e l ezelőtt Í B Ottó HAHN uránlum-hasitási kísérletei a s z t a l o n e l h e ­ lyezhető laboratóriumban f o l y t a k . Az természetesen más l a p r a t a r t o ­ z i k , hogy a személyi rátermettság, különleges képességek, intuíció, a lelkesültség, fáradhatatlanság és szívósság rendkívüli mértélce a természettudományi kutatások hajnalán és délelőttjén i l y e n mostoha körülmények között, Ínséges felszereléssel és a n y a g i eszközök hiá­

nyában l a a d o t t e s e t b e n m i t t u d o t t produkálni. A természettudományi kutatások m a i delelőjén azonban bizonyára nem lennének meg még kivé­

t e l e s képességű kutatók részére sem a nagyszabású felfedezéseknek a¬

zok a lehetőségei, m i n t m e g v o l t a k a múltban. Leginkább azért nem, m e r t a természet legtöbb titkának mára bekövetkezett feltártsága m i ­ a t t ma a kutatás nem n a f y intuitív g o n d o l a t o k felismerése és i g a z o ­ lása irányában h a l a d és m u t a t f e l eredményeket, hanem túlnyomórészt a v a l Ó B á g apró részterületeit t e s z i körültekintő és hangyaszorgalmú aprómunkával vizsgálat tárgyává.2/ £ munkából előbb lépésről-lépésre részeredmények születnek, majd az egybetartozó részeredményekből idő­

ről-időre összefoglaló eredmények, tudományos r e n d s z e r e k a l a k u l n a k k i , a m i k o r a z o n b a n utóbbiaknak a végső megfogalmazói r e n d s z e r i n t nem egyúttal a nemző szülői, m e r t a felfedezés fáradságos aprómunkájában a kutatók t u c a t j a i vagy százai működtek közre éveken v a g y évtizede­

k e n át s z e r t e a világon.

A körünkben tudományos kutatást- az azonos végcélu kutatásban résztvevők számának megsokasodáaa l e J e l l e m z i . A kutatók körének bő­

vülése egyaránt J e l e n t k e z i k az időben, az országhatárokra t e k i n t e t

1 / f W i l l i a m Hyde IOLLASTOK /1766-1828/ többek között két kémiai elem

/ a palládium és a rádium/ és a Hap színképében az abszorpciós v o ­ n a l a k felfedezésével t e t t e nevét a tudományban halhatatlanná. A neves kémikust és természettudóst e g y i k látogatója egy a l k a l o m ­ mal a r r a kérte, mutatná be n e k i laboratóriumát, n e v e z e t e s f e l f s - dezéselnek szülőhelyét. A tudós a látogatót u d v a r i a s a n h s l l y e l kínálta a z z a l , hogy p e r c e k e n belül lehetővé t e s z i laboratóriuma megtekintését, majd félhangon utasítást a d o t t a háziszolgának. U- tőbbi k i s idő múlva m e g j e l e n t egy teáetálcával és a r a j t a e l h e ­ l y e z e t t néhány l o m b i k k a l , WOLLASTON p e d i g Így szólt látogatójá­

hoz: "íme a laboratóriumom."

Vö. JCLAGES, H. - HETZLEE, H.W.: B n t w i c k l u n g s w e g e d e r PorBchungs- o r g a n i B a t l o n . - Humanlsmus u n d T s c h n i k , 1 0 . k . l . s z , 1 9 6 5 . j u l . 1 5 . p. 18-26., idézve BAKEH, J . R . i P r e l h e l t und V i s s e n e c h a f t / B e r n , 1950/ c. müvéből, p . 2 5 .

2/ "Was... v o r h e r r s c h t , B l n d t J n t e r e u e h u n g e n , d i e d a r a u f g e r i c h t e t s l n d , w i n z l g e Stücke d e r W i r k l i c h k e l t z u e r h e l l e n u n d a u f d i e e e Weise B a u s t e l n e g e s i c h s r t e n Wlsssns z u einem g e s c h l o B s e n s n Gebau- de zusammengefUgt w e r d s n . Zu d i e e e m Zwecke verdén m i t r i e s i g e m Aufwacd und u n b e s t r e i t b a r e m B i e n e n f l e i s s E r h e b u n g e n durchgeführt, S t a t i s t i k e n aufgeháuft, S t i c h p r o b e n vorgenommen und a u s g e a r b e i t e t . D i e S p e z i a l i s l e r u n g g e h t d a b e i o f t s e h r w e i t : d e r e i n z e l n e w e l s B mehr und mehr Uber a e n i g e r und w e n i g e r . " B U r o k r a t i s i e r u n g d e r W i s - s e o s c h & f t i n d e n USA. - S e c h n l s c h e Rundschau, 1963.aug.9. P>7.

594

(3)

TJU 13.évf. 7.szám 1966.szeptember

nélkül ás v a l a m e l y konkrét kutatásban valő részvétel tekintetében i s . Az utóbbi területen, azaz a konkrét kutatásban egy kutató h e l y e n résztvevők számának megsokasodása természetszerűen f o l y i k a résztéma számtalan vonatkozásának szükségképpeni egyidejű vizsgálatából. t o ­ vábbá sbból i s , hogy az egyes témák többnyire más szakterületek i s ­ meretanyagából i s táplálkoznak, vagy a z o k o n folytatandó vizsgálódá­

s o k a t Igényelnek, a m i a kutatói személyi apparátusnak kiegészítését kívánja meg e szakterületek s z a k e m b e r e i v e l . Ezért vált mindenütt a világon munkamódszerré a kutatói c s o p o r t - m u n k a / t e a m w o r k / , amelyben

immár nem agy kutató munkálkodik / e s e t l e g néhány segéderővel/, hanem a t e l j e s vártezetü kutatók egéaz köre. E z t a kutatói c s o p o r t o t v e z e t ­ n i , irányítani, ellenőrizni k e l l , ami m i n d a kutatás régebbi módsze­

reitől eltérő, s z e r v e z e t t formát igényel.

Ami a kutatásban résztvevők körének az Időben való kiterjedését, továbbá a kutatásnak egyidejűleg a világ s o k országában f o l y t a t o t t vitelével Járó megnövekedését i l l e t i , e t e k i n t e t b e n "szintén más h e l y ­ z e t előtt állunk ma, m i n t egy félévszázaddal vagy akár néhány évti­

z e d d e l ezelőtt i s . A tudomány fejlődése ma erőteljesebben, m i n t bár­

m i k o r a múltban, m i n d e n egyes előrehaladó lépésében az e d d i g e téren elért eredményekre alapozódik, éspedig t e k i n t e t nélkül a r r a , h o g y a z Időben m i k o r éa a h e l y e t illetően mely országokban Jöttek a z o k létre.

O l y a n n y i r a Jellemzője a tudomány eme u n . f o k o z a t o s fejlődésének téte­

l e a tudományos kutató- és alkotómunkának, hogy m i n d e n o l y a n feliemé- r e s t , amelynek n i n c s előzménye, hanem egyes kiváló kutatók, kivételes képességű tudósok a u t o c h t o n "felfedezéséből''származik, valósággal " t u -

X i n d e z e k h e z kapcsolódik, és az i l y e n irányú fejlődést megerősí­

t i és hatványozza az éppen a tudományos kutatások kiterjedése és e¬

reélményeiknek különösen egyes területeken / a t o m f i z i k a és - t e c h n i k a , rakétatechnika, automatizálás, műanyagok/ átütő hatása folytán bekö­

v e t k e z e t t u n . tudományos-technikai f o r r a d a l o m . Ennek rendkívüli h a ­ tékonysága és g y a k o r l a t i következményei magukat az i p a r i n a g y h a t a l ­ m a k a t , sőt általában a t e c h n i k a i fejlődésre törekvő országokat sem hagyják közömbösen, és ezért ennek hatására u j a b b a n m i n d e n támoga­

tást megadnak a tudományos kutatásnak és műszaki fejlesztésnek,hogy más i p a r i h a t a l m a k k a l valő versenyükben l e ne m a r a d j a n a k .

E z t a támogatást a tőkés országok e d d i g csak h o s s z a b b háborúk folyamán v a l t a k hajlandók a tudományos kutatásnak nyújtani, h o g y h a ­ d i potenciáljukat a győzelem elérésére u j h a d i találmányokkal f o k o z ­ zák. A háború elültével azonban a múltban az az érdeklődésük csök­

k e n t , i l l e t v e megszűnt. 11a v i s z o n t a tudományos kutatás állami támo­

gatása s z e r t e a világon nemhogy csökkenne, bansm s g y r e fokozódik. Az

^ Vö" BBOHK, D.W.j S c i e n c e and h u m a n i t y . - S c i e n c e , 1 0 9 . k . 1 9 4 9 . p. 4 4 7 .

(4)

POLZOVICS X.'t A tudományos fcutatés

i p a r i n a g y h a t a l m a k n e m z e t i Jövedelmük 2-3 #-át fordítják*/ a tudomá- nyoe kutatás közvetlen vagy közvetett támogatására, h a t a l m a s kutató- intézetek e z r e i t létesítik, vagy látják e l állami megbízásokkal, a - taely intézetekben a k k o r a létszámú kutatógárda működik, m i n t amennyi kutató e d d i g az emberiség történstében az évezredek során együttesen tevékenykedett.

A műszaki és v e l e k a p c s o l a t o s természettudományi kutatás mérté­

ke, s z e r k e z e t e és módszere mindezek következtében n a p j a i n k r a o l y a n arányban a l a k u l t át, i l l e t v e h a l a d a fejlődésnek ezen az utján, hogy az a m e r i k a i a k a l i g h a Járnak távol az igazságtól, a m i k o r az i l y e n a p ­ parátussal és szervezési formában f o l y t a t o t t tudományos kutatást a maguk u p p e r s t a t i n g stílusában B i g S c l e n c e - n e k /nagy tudománynak/ ne­

v e z i k , és e m e l l e t t a f o g a l m a t még nagybetűvel i s Írják.

/

kutatás eredményei túlnyomórészt /becslés s z e r i n t 80-05 / a s z a k i r o d a l o m különféle kiadványtípusaiban rögzítődvén,nyil­

vánvaló, hogy a kutatáshoz mellőzhetetlen előzmények ismeretét túl­

nyomórészt a szakirodalomból k e l l meríteni. A m i k o r p e d i g a tudomá­

n y o s kutatás mind a szükséges felszereltségében és anyagfelhasználá­

sában rendkívüli mértékben megduzzadt, mind p e d i g kutatói létszámá­

ban megnövekedett, s m i n d e z e k e t a feltételeket a s z o c i a l i s t a állam t e l j e s egészében, i l l e t v e a tőkésgazdálkodást folytató ország jó­

részt állami eszközökkel b i z t o s l t j a , nyilvánvaló, hogy ma már n e a l e h e t közömbös, m e n n y i t i s m e r meg és értékesít a kutató a tudomány nemzetközi fejlődésének e d d i g i eredményeiből. Máaszóval, hogy mente¬

síti-e és m i l y e n mértékben * kutatás d o l o g i és személyi apparátusát az elÓzmények újra felfedezésétől, vagy p e d i g a kutatást a s z a k i r o ­ dalomban közölt eredmények felkutatásával azon a s z i n t e n kéez és ké­

pes m e g k e z d e n i , amely s z i n t r e a tudományos kutatás a vonatkozó s z a k ­ területen bárhol a világon e d d i g e l j u t o t t .

2 . A S Z A K I R O D A L O M H A S Z N A L A T Á N A K E 1 E H 0 E D H E T E T L E 5 S É G E A S Z E R V E ¬ , . Z E T T K U T A T Á S B A N

A s z a k i r o d a l o m b a n rögzített tudományos eredmények I s m e r e t e a k u ­ tatómunka minden típusában e l e n g e d h e t e t l e n . Egyaránt szükség v a n rá az alapkutatásban, az a l k a l m a z o t t kutatásban ős a fejlesztési k u t a ­ tásban /gyártmány- és gyártásfejlesztésben/. Mindhárom t i p u s u k u t a ­ tásban egyformán mellőzhetetlen, hegy a kutatást a vonatkozó terüle-

4 / í Tö. H a t u r e / L o n d o n / , 1960.nov.5. p . 435-439.

VO. KOBLITZ, J . ; Methoden d a s R e f e r l e r e n a v o n D o k u a e n t e n . L e i p z i g , 1964. /Bücherei deB Dokumentálisten, 2 0 . / 89 p., közelebbről p . 8.

596

(5)

TMT 13.évf. 7.szám 1966.szeptember

t e n elért világszint ismeretében kezdjük meg, a m i t h i t e l t érdemid biztonsággal a szakirodáiómból ismerhetünk meg, da ezenfelül alátá­

m a s z t h a t j u k közvetlenül s z e r z e t t információk utján i s . A B a l k a l m a ­ z o t t és fejlesztési kutatás területén, a h o l a kutatómunka eredménye­

ként találmányokkal i s l e h e t számolni, ezenfelül szükség v a n a s z a k ­ i r o d a l o m ismeretének keretében külön k i e m e l t e n a különböző országok s z a b a d a l m i leírásaiban rögzített ás a s z a l hasznosítási védettséget élvező találmányok ismeretére l s , hogy a kutatás eredményeként ne o¬

l y a n megoldások szülessenek, amelyek máshol már nemcsak létrejöttek, hanem védettségben l s részesülnek, és Így kutatásunk eredményével m i t s e m tudnánk k e z d e n i . A s z a b a d a l m i leírások vizsgálatának szüksé­

gességét előtérbe h e l y e z i a SZK Minisztertanácsának 1 9 6 4 . júliusában k i a d o t t r e n d e l e t e , amely találmányi oélu kutatás esetén a z állami érdekek védelmét Írja elő előzetes s z a b a d a l m i irodalomkutatás köte­

lezővé tételével és a kutatásokról ujdonságrontó publikációk közrs- adásának tllaloazáaéval.6/

A s z a k i r o d a l m i leírások kutatási célokra valő használatának e¬

gyébként éppen ezekben a negatív vonatkozásokban v a n konkrét g y a k o r ­ l a t i kihatása. A r r a , a m i v a l a h o l már s z a b a d a l m i o l t a l m a t k a p o t t , m e g ­ közelítőleg azonos k i v i t e l esetében sem l e h e t s z a b a d a l m i j o g r e n d s z e ­ rünkben s z a b a d a l m i j o g o t kapni,és nem l e h e t s z a b a d a l m i o l t a l m a t s z e ­ r e z n i a r r a sem, ami köztudomásra jutáa /publikáció/ folytán nem t e ­ kinthető u j i p a r i megvalósításnak. Ezekben a vonatkozásokban tehát az i p a r i l a g hasznosítható u j megoldásoknak Írott és közzétstt rögzí­

tése, azaz a s z a k i r o d a l o m b a n valő közreadása különös jelentőségű, és a felhasználásra negatív értelemben közvetlen, kizáró hatása v a n .

3. A S Z A K I B O S A L O M B A X K Ö Z R E A D O T T I H T O H M A C I Ű Í C H A T E X O H T S Í G A

Hem a z o n o s a hatékonysága a s z a k i r o d a l o m b a n közölt u j műszaki I s m e r e t e k n e k pozitív irányban. A műszaki i r o d a l m i közleményeknek c s a k i g e n k i s hányaaaban találóak u g y a n i s u n . kész r e c e p t u r a k a t , részletes technológiai leírásokat /beleértve a " m i t h o g y a n " , az u n .

"know how" részletezését/ az u j tárnék előállítására, i l l e t v e a gyártási eljárás kivitelezésére. A közlemények nagy többsége a m ű ­ ködés elvét közli, számításokat, képleteket v e z e t l e , és végeredmé­

n y e k e t t e s z közzé anélkül, hogy a közlemény megközelítő mértékben i s a l k a l m a s l e n n e az u j technológia v a g y termék üzemi bevezetésére, i l l e t v e előállítására. A s z a k i r o d a l o m b a n közölt leírások u g y a n i s lé­

nyegükben eltérnek azoktól a részletesen kimunkált és a gyártás m l n - den ütemére k i d o l g o z o t t utasításoktól, a m e l y e t gyártás- vagy t e r v d o ­ kumentáció néyen i s m e r a g y a k o r l a t . I l y e n részletezett technológiai utasítás kidolgozása nem a z u j eljárást ismertető műszaki-tudomá­

n y o s közlemény f e l a d a t a , s a r r a a közleménynek egyébként kellő t e r e

6/ Ismertetését l d . Magyar Tudomány, 1966.ápr< p . 267-269.

(6)

P0L2O7TCS I . : A tudományos kutatás

s i n c s . Az e g y i k leírás i s , a másik műfajilag i s t e l j e s e n más, e g y ­ mástól s z e r k e z e t i ás módszertani kialakításban egészen eltér. A mű­

s z a k i u j sredményt ismertető s z a k i r o d a l m i közlemény célja és j s l l e - ' ge az u j termék, gyártási eljárás újszerű lényegének és gyártási e l ­ vének bemutatása. A gyártásdokumentáció e z e k e t az e l v i s z e m p o n t o k a t c s a k m s g e m l i t i és kiindulási a l a p n a k v e s z i , érdemi részében v i s z o n t a részletekbe menően a z t t a g l a l j a , hogy m i l y e n a n y a g o k , adagok, e s z ­ közök felhasználásával és technológiai utasítások B z e r i n t k e l l a gyártást megvalósítani, l e v e z e t n i .

Nyilvánvaló ezért, hogy a műszaki i r o d a l o m b a n általában nem, vagy a l i g találunk o l y a n műszaki leírásokat, amelyek alapján a l e ­ i r t technológiát a g y a k o r l a t b a n minden további nélkül be l e h e t n e v e ­ z e t n i , akár laboratóriumi vagy félűzemi s z i n t e n i s . O l y k o r - i g e n részletes technológiai leírás esetében - ugy tűnhetik u g y a n , hogy 1 - me a kész r e c e p t u r a , a végrehajtható gyártásdokumentáció. I l y e n k o r i s azonban r e n d s z e r i n t rövidesen b e b i z o n y u l az a tény, hogy a leí­

rásból o l y a n lényeges réezletadatok hiányoznak, amelyek nélkül az alkalmazásba vételnek n i n c s lehetősége. Ezek a közleménynek a s z e r ­ ző által l e nem l e p l e z e t t üzemi t i t k a i , amelyeknek éppen az a r e n d e l ­ tetésük, hogy a kutatónak módja l e g y e n u j eredményeiről a tudomány nyilvánossága előtt beszámolni anélkül, hogy a monopolszerű a l k a l m a ­ zás hasznát a v e l e k a p c s o l a t b a n álló vagy őt alkalmazó termelő vál­

lalatnál veszélyeztetné.

A pozitív felhasználási lehetőségek szsmpontjából u g y a n e z t a képet mutatják a s z a b a d a l m i leírások i s , annak ellenőre, hogy a z o k ­ ban magát az u j eljárást k e l l a feltalálónak a s z a b a d a l m i j o g s z e ­ r i n t részletesen i s m e r t e t n i anélkül, hogy a probléma tudományos f e j ­ tegetésébe k e l l e n e bocsátkoznia, m i n t a tudományos jellegű műszaki i r o d a l m i közlemények esetében. Gyermekien n a i v n a k k e l l l e n n i e annak a s z a b a d a l m i l s i r a s n a k , vagy példátlan intuícióval megáldottnak k e l l l e n n i e annak a szabadalombitoriénak, a k i a szabadalommal védett t a ­ lálmány s z a b a d a l m i leírásából m i n d e n további kutatás és kísérlet nélkül reprodukálni t u d j a az u j eljárást, A s z a b a d a l m i leírások meg­

fogalmazásának bűvészete éppen abban áll, hogy m i n d e n részletet kö­

zöljön, amely az e s e t l e g e s szabadalombitorlás megállapításához kellő a l a p o t szolgáltasson, anélkül mégis, hogy azok felhasználásával a t a ­ lálmány reproduktív alkalmazása megvalósítható l e g y e n . Többek között ez a szempont az e g y i k lényeges különbség a találmány és az ujitás leírása között, m e r t az ujitás, célját t e k i n t v e széleskörű e l t e r j e s z ­ tésre irányulván, o l y a n részletes technológiai leírással k e l lrh o g y szolgáljon, amelynek segítségével a z ujitás minden további r e p r o d u k ­ tív vagy adaptív kutatás és kísérlet nélkül, magának a leírásnak u - tasitásként valő igénybevétslével bárhol megvalósítható.

A f e n t e b b e l m o n d o t t a k természetükből folyóan a s z o r o s értelem­

b e n v e t t műszaki kutatásra és a z annak nyomán i p a r i l a g hasznosítható eredményekre, találmányokra v a g y tartalmuknál f o g v a a z o k k a l egy t e ­ k i n t e t alá eső u j g y a k o r l a t i megválóéitásokra nézve érvényesek. Ezek­

től lényegükben eltérnek a természet t i t k a i n a k felderitásét, igazsá­

g a i nakmigfTjTé^éTleléntő felfedezések, i l l e t v e felismerések, a m i ­ l y e n e k egy f i z i k a i vagy m a t e m a t i k a i törvény megfogalmazása egy kémiai

596

(7)

TMT 15.é v i . 7.szám 1 9 6 6 . s z e p t e m b e r

s z e r k e z e t i képlet megállapítása a t b . , a h o l maga a felfedezés, f e l i s ­ merés önmagáért beszél és önmagában megáll, autonóm. E természettudo­

mányi igazságok felismerését és kifejtését leirő elsődleges s z a k i r o ­ d a l m i közlemények önmagukban forrásai és a l a p j a i a további tudományos kutatásnak, nem s z o r u l n a k a reprodukálásra vagy adaptálásra szolgáló k i s e r l e t ' e k r e . I t t l e g f e l j e b b arról l e h e t szó, hogy a törvény, f e l i s ­ merés, képlet, e g y e n l e t s t b . hitelét t e s z i v a l a m e l y szakterületi k u ­ tató v i t a tárgyává, vagy p e d i g a z t továbbfejleszti, finomítja, kiegé­

szíti. A természettudományi felismerések, törvények s z a k i r o d a l m i k i ­ fejtése i g y i g e n bóséges és közvetlenül felhasználható forrása és a¬

l a p j a l e s z a további szakterületi kutatómunkának. Természetesen a k ­ k o r , h a a természettudományi /alap-/kutatós közreadott eredménye n y o ­ mán a g y a k o r l a t i alkalmazás, i p a r i felhasználás igénye lép f e l , és a z a l k a l m a z o t t és/vagy fejlesztési kutatást annak nyomán akár a z e r e ­ d e t i felfedező kutató, akár mások végzik e l , a g y a k o r l a t i eredmények a s z a k i r o d a l o m b a n közreadva már a s z o r o s értelemben v e t t műszaki i r o ­ d a l o m jellegzetességeit fogják m u t a t n i , azaz ezek általában önmaguk­

b a n már nem állnak meg, és nem repródukálhatók, hanem k i k e l l hogy e¬

gészüljenek reproduktív vagy adaptív kutatásokkal és kísérletekkel.

Ez a magyarázata és i g y válik érthetővé az a t a p a s z t a l a t i tény, ame­

l y e t nemrég B u d a p e s t e n t a r t o t t előadásában D e r e k J . De S o l l a F r i c e , a . T a l e Egyetem tudománytörténeti p r o f e s s z o r a nyomatékkal k i e m e l t , h o g y a /természet/tudóa Írni, közreadni h a j l a m o s , a technológus / a fejlesztési szakember, a l k a l m a z o t t t e c h n i k a i kutató/ v i s z o n t o l v a s n i , és h a publikál, t i t k o t tartani„7/

4, SZAKIRODALMI IHFOBMACIÖE HATÉKONNYÁ TÉTELE REÍRODTTKTIV ÉS ADAPTÍV KUTATÁSOKKAL

M i n d e z e k m i a t t v a n az a l k a l m a z o t t természettudományi /műszaki/

kutatásban nem leklcslnylendó h e l y e a reprodukáló, adaptáló kutatás­

nak. A kutatás e műfajának szerepét, jelentfiségét éa szükségességét h a z a i kutatási rendszerünkben c s a k a legutóbbi időkben k e z d i k f e l i e ­ mé r n i ^ B / A Z elmúlt 20 évben nem figyelvén f e l a z o k r a a kutatási igí- n y e k r e , a m e l y e k lényegében i s m e r t fejlesztési eredmények i p a r i a l k a l ­ mazásához óhatatlanul fűződnek, a kutatás s típusát nem l s t e k i n t e t ­ ték kutatásnak, és ennek következtében a z t általában s e h o l nem s z e r -

7^ Az 1 9 6 5 . a u g u s z t u s 18-án a magyar Tudományos Akadémián t a r t o t t e¬

lőadás ismsrtetése olvashatóimagyar Tudomány, 1 9 6 5 . 1 2 . s z , p . 7 9 8 - 3 0 0 .

^ Vö. KORACH Mór; Műszaki fsjlesztésünk korszerűsítésének néhány módszertani kérdése. - Magyar Nemzet, 1966.márc.6. p . 8.; Hegedűs András fslszólalása a z MTA kibővített elnökségi ülésén 1 9 6 6 . f e b r .

15-án, ismertetését lásd Magyar Tudomány, 1966. 4 . s z . p . 2 4 7 .

599

(8)

POL207ICS I . i A tudományos kutatás

vnaték mag a r e n d s z e r e s e n ellátandó kutatási f a l a d a t o k között. Az a d d i g előadottak s z e r i n t p e d i g nyilvánvaló, hogy a szakirodalomból vagy más információkból m e g i s m e r t fejlesztési eredményeket c s a k t o ­ vábbi reprodukáló vagy adaptáló kutatással l e h e t a g y a k o r l a t h o z é¬

retté t e n n i , a z i p a r i termelésben való alkalmazását b e v e z e t n i . E téren a szakirodalomból m e g i s m e r t információknak különleges Jelentőségük v a n , m e r t ezek alapulvételével, de kiegészítő r e p r o d u ­ káló vagy adaptáló kutatással l e h e t c a s k a világon már létrejött mű­

szaki-fejlesztési eredményeket hazánkban i s megvalósítani', és e z z e l egyúttal a világszinttel lépést t a r t a n i . A szakíródalomnak e z t elő­

mozdító ismeret?orrás-szerepét u g y a n e d d i g i s hangsúlyoztuk, a m i k o r a z t hirdettük, hogy a s z a k i r o d a l m a t azért k e l l f o l y a m a t o s a n 1B, v a ­ l a m i n t a megoldandó konkrét kutatási és fejlesztési f e l a d a t o k k a l k a p ­ c s o l a t b a n e r e d e t i l e g elmélyülten tanulmányozni, hogy elhárítsuk az újra feltalálással Járó munka- és költségráfordításokat, és az e r e d ­ ményt a f e l k u t a t o t t u j ismeretekből, információkból vegyük át.A szak­

i r o d a l o m b a n valő információközlés több módszerű megjelenésének e l e m ­ zése nyomán azonban e z t a sommás értékelést és útmutatást módosíta­

nunk k e l l , és a s z a k i r o d a l m i Ínformációk felhasználása tekintetében főbb v o n a l a i b a n az a l a n t i disztinkciót k e l l nyomatékkal érvényesíte­

n i .

5. A SZAKIRODALOMBAN KÖZREADOTT INFORMÁCIÓK HATÉKONYSÁGI KATEGÓRIA!

&/ A természettudományi / a l a p - / kutatások többségükben o l y a n o k , amelyek eredménye v a l a m e l y törvény, törvényszerűség, felismerés meg­

állapítása, az e z e k e t ismertető publikáció p e d i g az elért megállapí­

tásokat, eredményeket t a r t a l m a z z a . A s z a k i r o d a l o m b a n közreadott e r e d ­ mények esért további kutatások alapjául többségükben közvetlenül a l ­ kalmas ak.

b / Az a l k a l m a z o t t és fejlesztési kutatások u j alapkutatási e- redményekrs támaszkodva vagy i s m e r t e l v e k éa törvényszerűségek más módszerű alkalmazásával g y a k o r l a t i l a g hasznosítható eredményeket p r o ­ dukálnak. A s z a k i r o d a l o m b a n megjelenő Ismertetéseik azonban túlnyomó többségükben nem végrehajtható leírásokat / a z a z nem gyártásdokumen­

tációt/ t a r t a l m a z n a k , hanem általános, inkább e l v i bemutatásukra t e r ­ j e d n e k k i , s kevés kivétellel m i n d e n k o r üzemi t i t k o k a t hagynak meg¬

fejtetlenül. Ezért a e z a k i r o d a l o m b a n közölt i l y e n terméazetü i n f o r ­ mációk általában közvetlenül nem a l k a l m a s a k az i p a r i alkalmazásra, hanem a r r a érettekké csak kiegészítő reprodukáló vagy adaptáló k u ­ tatás segítségével válhatnak.

c/ A s z a b a d a l m i leírások önmagukban szintén slégtelensk a b e n ­ nük f o g l a l t u j műszaki g o n d o l a t megvalósítására. A r r a a l k a l m a s a k l e ­ h e t n e k , hogy licenciák e s e t l e g e s megszerzésének mérlegelésekor f i ­ gyelembe vehetők l e g y e n e k , de a r r a már c s a k kiegészítő gyártőadoku- mentáclőval a l k a l m a s a k , hogy a l l c s n c i a alapján a termelés előké-

6oo

(9)

I M I 13,ővf. 7.szám -966.szeptember

szítható, I l l e t v e bevezethető l e g y e s . Egyébként a s z a b a d a l m i leírá­

s o k n a k v a l a m e l y szakterület szélesebb körébe eső a n y a g a megfelelően szemlélteti a kutatási és műszaki fejlesztési törekvések fő Iránya­

i t * Másrészről v i s z o n t nem mellőzhető jelzőtáblái a z o k n a k a t i l o a tsrületeknekt a m e l y e k e n azonos célú és módszerű kutatást sem f e l t a ­ lálási, sem közvetlen alkalmazási célbői nem szabad m e g k e z d e n i , m e r t nemcsak hogy s z a b a d a l m a t nem l e h e t biztosítani a z a l k a l m a z o t t k u t a ­ tás eredményére, de magát a feltalált eljárást sem l e h e t az érvényes s z a b a d a l o m megsértése nélkül i p a r i alkalmazásba v e n n i .

d / Kiegészítő reprodukáld, i l l e t v e adaptáló kutatás vagy kiegé­

szítő gyártásokumentáciő l nélkül a termelési f o l y a m a t b a átvitelre c s a k az újítási leírások a l k a l m a s a k , e z e k i s abban az e s e t b e n , ha a termelés műszaki körülményei az átvevő vállalatnál a z o n o s a k .

a/ Természetesen f i g y e l e m b e jönnek a közvetlen i p a r i alkalmazás­

r a a nem a s z a k i r o d a l o m körébe eső t e l j e B vagy részleges t e r v - vagy gyártásdokumentációk, feltételezve, hogy a termelés műszaki körülmé­

n y e i az átvevő vállalatnál megvannak.

Ha a s z a k i r o d a l o m különböző típusainak a f e n t l e k b e n megkülön­

böztetett felhasználási lehetőségeit nem tévesztjük szem elől, a k k o r elkerülhetjük a g y a k o r l a t b a n v e l e k a p c s o l a t b a n megmutatkozó két fő veszélyt; egyetemes túlértékelését, i l l e t v e egyetemes lebecsüléséi.

Mindkét értékelés egyaránt h e l y t e l e n ; az előbbi o l y a s m i t vár a s z a k ­ i r o d a l o m m i n d e n közleményétől, a m i t egyetemesen nem nyújthat, az u - tóbbl p e d i g o l y a n n a k t e k i n t i , a m i r e d i v a t o s u g y a n h i v a t k o z n i , de a g y a k o r l a t részére Jóformán semmit sem l e h e t tőle várni. E z z e l szem­

b e n " q u i bene d i s t l n g u l t , bene p r o d u c a t " / a közmondás második tagját e r r e a célra értelemszerűen átalakítva/, azaz a k i a s z a k i r o d a l m a t j e l l e g é n e k m e g f e l e l j e n használja, éa ahhoz képest a e z ű k s é g e B r e p r o ­ d u k t í v , i l l e t v s adaptív kutatással kiegészíti, s s z a k i r o d a l o m f e l ­ használása utján a termelést m i n d e n k o r a világszínvonalhoz e m e l h e t i , i l l e t v e a kutatást a világszintről k e z d h e t i e l , a m i n d e z z e l i g e n nagy" munka- éa költségráfordítást takaríthat meg a s z e r v e z e t t k u t a ­ tás és műszaki fejlesztés javára.

6. A SZAKIRODALOM RENDSZERESÍTETT HASZNOSÍTÁSÁNAK HALADÓ MÓDJA A s z e r v e z e t t a l k a l m a z o t t kutatás és műszaki fejlesztés terüle­

tén e felismerések nyomán mind a tőkéeorezágok nagyvállalatainál, m i n d • e g y r e terjedő mértékben - a s z o c i a l i s t a országokban l s a k ö ­ vetkező ésszerű g y a k o r l a t t a l találkozunk. Első lépésként a t e r v e z e t t kutatási vagy fejlesztési tevékenységet meg k e l l a l a p o z n i jórészt a szakirodalomból, v a l a m i n t más forrásokból /piackutatás, t a p a s z t a l a t ­ a s e r e , tanulmányuti t a p a s z t a l a t o k , k o n g r e s s z u s o k o n s z e r z e t t u j i s m e ­ r e t e k s t b . / származó információkkal, a m e l y e k egyaránt választ adnak a kutatási, i ' l l e t v e fejlesztési szükséglet mórtékére ás lránvára.va- l a m l n t a tudományos és műszaki megoldási lehetőségek éa Irányok v á ­ lasztékára. Ez az elaó Információszerzés még korántsem egyedül és

(10)

P0LZ0V3CS I . t A tudományos kutatás

részletesen a majd kidolgozásra kerülő specifikált tárnát érinti, ha­

nem a témakör szélesebb profilját. Éppen ezért i t t átfogóbb e l e m ; , helyzetkép állítandó össze a begyűjtött a d a t o k a l a p j á n a azukséglet- ríl és a lehetőségekről. Ez a s z a k i r o d a l o m áttekintésére és f e l d o l ­ gozására T e t l t v e , áttekintő elemző tanulmány készítését igényli.

Hálunk e z az első fázis általában beéri a s z a k i r o d a l o m tételei­

nek cimjegyzékszerű összeállításával. E szakirodalomkutatáei jegyzék bibliográfiai a d a t a i nyomán nyílik mód a szaktsrűleti kutatónak a k u ­ t a t n i kívánt témakör j e l e n állásának áttekintésére a s z a k i r o d a l o m a¬

lapján. E z t a jegyzéket vagy az intézet könyvtára, i l l e t v e dokumen­

tációs szolgálata, vagy megkeresésre v a l a m e l y országos, i l l e t v e s z a k ­ területi dokumentációs intézet szolgáltatja. De természetesen nem r i t k a az a g y a k o r l a t sem,hogy & kutató, i l l e t v e kutatók maguk gyűj­

t i k egybe a témakörre vonatkozó s z a k i r o d a l o m a d a t a i t .

Mégis, e g y i k e s e t b e n sem azonos a s z a k i r o d a l o m i l y e n áttekinté­

sének hatásfoka a z z a l a módszsrrel, a m e l y e t nagy tőkés v á l l a l a t o k n á l f o l y t a t n a k u g y , hogy a vállalat dokumentációs osztálya / a m e l y nem ritkán 150-200 főből i s áll/, maga gyűjti nemcsak egybe, hanem t a r ­ t a l m i l a g i s f e l d o l g o z z a a fejlődési irányok s z e r i n t t a g o l t a n a s z a k ­ i r o d a l m a t , és egyes műszaki megoldások gazdasági ős gazdaságossági követelményeivel kiegészítve összefoglaló Jelentésben t e r j e s z t i a meghozandó döntés előkészítő anyagaként a vállalat igazgatósága elő.

Ez a rendkívül hatékony g y a k o r l a t a nagy tőkés iparvállalatoknál ma már a n n y i r a e l t e r j e d t , hogy egy a m e r i k a i információs mérnök közlése s z e r i n t , ha i l y e n t a r t a l m i , rendszerező áttekintés h e l y e t t bármilyen okból e g y s z e r s z a k i r o d a l m i címjegyzék összeállításával érné b e , és a z t merné az igazgatósághoz b e n y u j t s n i , ez a z o n n a l i elbocsátását v o n ­ ná maga után.9/

A s z a k i r o d a l o m és a f e n t már e m l l t s t t egyéb információk t a r t a l ­ mi áttekintése nyomán dönt a vállalat igazgatósága, hogy a vizsgált témakörben a felmerült szükségletek legmegfelelőbb kielégítésére mely f e l a d a t m i l y e n módszerű megoldását k e l l kutatási előkészítéssel megvalósítani, és annak nyomán a termelést megindítani, i l l e t v e hogy nem látszik-e célszerűbbnek a fejlesztést l i c e n c i a megvásárlása vagy gyártó bsrendezős beszerzéss utján megvalósítani. E döntési f o l y a m a t ­ hoz a z operációkutatás eszközeit és módszereit l s igénybe v e s z i k / b e ­ leértve az adatfeldolgozó számítógépeket/.

Ha p e d i g a döntős létrejött, részletes műveleti p r o g r a m készül a kutatástól a laboratóriumi és fálüzemi kísérleteken, a prototípu­

son s t b . át a tömeggyártás megvalósításáig, éspedig u g y , hogy m i n d e n f o l y a m a t ellátásához szükséges személyi ós d o l o g i feltételeket mesz- szemenően biztosítják. A hangsúly i t t a személyi ős d o l o g i feltéte­

l e k messzemenő előirányzatán n y u g s z i k , a m i v e l a kutatás és gyártás­

u l , gyártmányfejlesztés mérhető Jelentőséget k a p . Ennek a kutatás és műszaki fejlesztés erőteljes, éspedig nagyüzemi szintű szervezé-

9 / / Idézi LQOSJES, Th.F.: D o o u m e n t a t i e v a n w e t e n s c h a p p e i i j k e U t e r a -

t u u r . Amsterdam, 1957.. P- 8 0 .

602

(11)

TüT 13.évf. V.szám 1 9 6 6 . s z e p t e m b e r

s e r e irányuld tőkéé vállalati törekvések során az a demonstratív s z e ­ r e p i s j u t , hogy a költségek mértékéből Ítélik meg a kutatás súlyát és várható hasznát i s . E g y r e inkább úrrá l e s z u i , az a gazdasági szemlélet, hogy c s a k nagyobb befektetésből várható nagyobb h a s z o n , ós i g y a kutatást / a z irodalomkutatással együtt számítva/ számotte­

vő személyi és d o l o g i ráforditással érdemes f o l y t a t n i . 1 0 / M i n t h o g y természetesen a kutatási ráfordításoknak a várható eredményekkel a¬

rányban k e l l l e n n i e , ezért k i s e b b kutatási igények esetében - a m e r i ­ k a i méretek s z e r i n t 100 e z e r dollár kutatási költségigény a l a t t , - az érdemi kutatás költségeit nem t e r h e l i k az irodalomkutatásnak az USA-ban a magas képzettségű és nyelvtudó munkaerők magas bértételei m i a t t i g e n magas költségeivel l e , hanem a k i s e b b költségigényű és i g y egyúttal kevésbé jelentós kutatásokat szakíródalomkutatós nélkül valósítják o e g . l V

A szakirodalomkutatás és -feltárás munkája u g y a n i s a f e n t e m l i - t e t t előkészítő, helyzet-étteklntő kutató munkán felül még további és nem jelentéktelen közreműködést igényel a tényleges szakterűlsti kutatás további f e l a d a t a , hogy most már"részletes információkat gyűjtsön egybe és d o l g o z z o n f e l a szakirodalomból a konkrét kútatá- s i f e l a d a t megoldásának előmozdítására. A m i k o r u g y a n i s eldöntésre került, hogy a kutatást m i l y e n részletesen meghatározott célra, m i ­ l y e n módszerrel és m i l y e n megoldási módot k e r e s v e k e l l elvégezni, a szakirodalomból produkálni k e l l a z o k a t a részletes információkat, a¬

m e l y e k e z e k r e a részterületekre és részkérdésekre v o n a t k o z n a k . E z t a kutatási f e l a d a t o t a szakterületi kutató maga l a elláthat­

j a , ha az Irodalomkutatás apparátusát i s m e r i , módszereiben jártas és a szükséges n y e l v i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z i k . M i n t h o g y a z o n b a n e felté­

t e l e k együttesen egy személyben általában n i n c s e n e k meg, a e m e l l e t t a a z a k i r o d a l o m kutatáaát gazdaságosabb és ésszerűbb o l y a n szakember­

r e l végeztetni, a k i ebben a műfajban specializálta magát, és abban nagy g y a k o r l a t r a t e t t s z e r t , e z t a szakirodalomkutatáal és - f e l d o l ­ gozó munkát a z u j a b b külföldi g y a k o r l a t dokumentációs s z a k e m b e r e k r e , információs mérnökökre bízza. Mégpedig eltérően a f e n t e b b e m i i t e t t előzetes irodalomkutatási munka s z e r v e z e t i megoldásától /tehát attól a megoldástól, hogy az intézet, vállalat információé részlege s z o l ­ gáltatja a s z a k i r o d a l m i összeállítást/, akként, hogy az információs mérnököt a f e l a d a t ellátására a kutatócsoportba osztják be. és o t t az irodalomkutatási részfelafiatokat a c s o p o r t vezetőjétől a felmerült igények s z e r i n t i bontásban a szükségleteknek megfelelően k a p j a meg.

10/ Vö. Bűrokratialerong d e r W i a a e n s c h a f t i n d e n USA* - T e c h n i s c h e Bundachau, 1.963.aug.9. V- 7.

1 1 / Vö. a S t e e l a m e r i k a i folyóiratban m e g j e l e n t közléssel / 1 9 6 3 . 1 6 . s z . p . 20/, amely s z e r i n t illetékes kormányazervek 100 e z e r dollár a l a t t i kutatási megbízás esetén gazdaságosabb­

n a k látják a kutatást szakiroáalomkutatáa nélkül magkezde­

n i , 1 1 1 . f o l y t a t n i .

E k k o r az l e a z az l r o d a l o m -

(12)

POLZOVTCS I . : A tudományos kutatás

£ megbízásában a z a f e l a d a t a , hogy a f e l a d o t t konkrét részfel- a d a t o k r a produkálja a szakirodalomból általa feltárt információkat, éspedig u g y , hogy általában nem t e l j e s s z a k i r o d a l m i tételeket h e l y e z a kutató asztalára, hanem azokból k i e m e l t e n vagy megjelölve caak a¬

z o k a t a szemelvényeket, amelyek a szükséges információkat t a r t a l m a z - zák. O l y a n s z a k i r o d a l o m esstében p e d i g , amelynek nyelvén az érdekelt szakterületi kutató nem Járatos, a k i e m e l t információkat a kutató a- nyanyelvére lefordítva k e l l produkálnia. M i n t h o g y ekként az' informá- ciós szakember az érdemi kutatási f e l a d a t megoldásában Bzéles körben f o l y a m a t o s a n résztvesz, a kutatócsoport egyenrangú tagjává válik, a¬

k i s z a k i r o d a l m i áttekintésével a kutatási munka eredmónyességóhsz sok t e k i n t e t b e n nagyobb mértékben Járul hozzá, m i n t a c s o p o r t egy-egy nem vezetÓ beosztású, i l l e t v e képességű tudományos munkatársa.

B i z o n y o s mértékig eltérő és sgyszerübb a h e l y z e t alapkutatások s z a k i r o d a l m i a n y a g g a l és szakterületi információkkal való előkészí­

tésénél. I t t - miként f e n t e b b b e m u t a t t u k - a s z a k i r o d a l m i közlések hatékonyabbak, m i n t a l k a l m a z o t t és fejlesztési kutatások eredményei­

nek közlésekor, s ezért a további kutatás kiindulópontjául túlnyomó­

részt közvetlenül felhasználhatók. Éppen ezért i t t minden e s e t b e n - a klBebb költségigényű kutatások esetében i s - mellőzhetetlen a v o ¬ natkozó s z a k i r o d a l o m elmélyült elemző áttekintése, hogy annak e r e d ­ ményei nyomán l e h e s s e n dönteni a specifikált kutatás körülhatárolt témája, célja ée alkalmazandó módszerei tekintetében. A gazdasági megfontolások a döntésben ehelyütt érthetően k i s e b b s z e r e p e t Játsza­

nak,!'!/ m i n t h o g y a z alapkutatás hatékonysági f o k a / a kutatási ráfor­

dítások és a kutatás eredményéből megvalósítható termelési többlet­

érték összefüggése/ i t t nem számítható, sőt a kutatás hatékonysága /eredményének népgazdasági szintű kifejtése/ i s c s a k nagy összefüggé­

s e i b e n vázolható. A gazdasági megfontolások ezért e téren főleg a k u ­ tatás f i g y e l e m b e jövő többféle módszer s z e r i n t i megvalósításával Já­

ró költségigények mérlegelésében j e l e n t k e z n e k . A s z a k i r o d a l o m f e l ­ használásának ráfordítási igényei mind az előzetes tájékozódásban, mind a kutatás f o l y a m a t a a l a t t megkívánt részletes tájékoztatásban az a l k a l m a z o t t és fejlesztési kutatás követelményeivel és módszerei­

v e l azonosak. I l l e t v e s o k t e k i n t e t b e n elmélyültebbek.

7. A SZAK2H0DALMI TÁJÉKOZTATÁS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A HA­

ZAI TUDOMÁNYOS KUTATÁSBAN

Áttekintve az e d d i g i e k b e n a s z a k i r o d a l o m és s z a k i r o d a l m i tájé­

koztatás szerepét és haladó gyakorlatát a tudományos és fejlesztési kutatás előmozdításéban, mssszemenően e g y e t k e l l érteni a s z a k i r o d a lom értékelésében példát mutató KORACH Mór akadémikussal, a k i ugy

1 2 / Vö. TÓBIÁS Lóránd! G o n d o l a t o k az i p a r i kutatás hatékonyságáról.

Magyar Tudomány, 1963. 9.sz. p . 615-619.

6 0 4

(13)

TMT 13.évi. 7.szám 1 9 6 6 . s z e p t e m b e r

látja, hogy hazánkban a korszerű kutatási információs hálózatot ^ k i k e l l építeni. A műszaki i r o d a l m i tájékoztatás országos r e n d s z e r e és s z e r v e z e t e tárgyában készült és a z OMPB 1 9 6 3 . o k t . 2 6 - i plenáris Ülésén e l f o g a d o t t koncepció s z e r i n t u g y a n az i p a r i tárcák fslügyele- t e a l a t t müködó i p a r i kutatóintézetekben, terveziintézetekben, v a l a ­ m i n t a z i p a r i vállalatokban létesüló /létesithetó/ intézeti /válla­

l a t i / tájékoztatási s z e r v e k b e n rendelkezésre állnak a z o k a k e r e t e k , amelyek az 1 , a l a t t i s m e r t e t e t t szükségleteknek'megfelelő informá¬

ciós tevékenység ellátására - megfelelő személyi és d o l o g i ellátott­

sággal - képesek l e h e t n e k . Az intézeti /vállalati/ tájékoztatási s z s r v e k f e l a d a t a i t az e m i i t e t t koncepció o l y a n nagyvonalúan és átfo­

góan határozta meg, hogy abban az általunk a 6. p o n t b a n részletezett f e l a d a t o k kivétel nélkül h e l y e t k a p h a t n a k .

A koncepció az intézeti /vállalati/ tájékoztatási s z e r v e k f e l ­ a d a t a i közül az alábbiakat e m e l i k i / a felsorolás nem t a x a t i v , t o ­ vábbi f e l a d a t o k k a l még bővíthető/:

a/ hathatósan támogatják a vállalati /intézeti/ föladatok meg­

oldását a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás eszközeivel;

b / b e s z e r z i k , t e r j e s z t i k ás hasznosítják a vállalatuk szakterü­

letét érintő belföldi vagy külföldi tájékoztatási a n y a g o k a t ; c/ begyűjtik és kielégítik a vállalaton /intézeten/ belül a s z a k i r o d a l m i tájékoztatási lgényoket;

d / közreműködnek a vállalaton /intézeten/ belül létrejött k u t a ­ tási, termelési, gazdaság-szervezési eredmények és t a p a s z t a l a t o k b e ­ gyűjtésében, e z e k Írásba foglalásában, nyilvántartásában és vállala­

t o n belüli terjesztésében. Ezekról f o l y a m a t o s tájékoztatást n y u j t a - nak a vonatkozó szakterület ágazati tájékoztatási irodáinak;

e / közreműködnek a vállalat termékeinek, gyártmányainak l e l - - ráeát tartalmazó p r o s p e k t u s o k , katalógusok szerkesztésében és közre­

adásában.

Az intézstl /vállalati/ tájékoztatási s z e r v e k közvetlenül az 1 - gazgatő vagy műszaki /tudományos/ h e l y e t t e s e irányítása a l a t t f e j t i k k i tevékenységűket, és munkafeltételeikért, v a l a m i n t működésűkért i s az intézeti vezető felelős. I g y a vezetőnek minden lehetősége megvan a r r a , hogy az intézeti információs s z e r v e t a szükségleteknek m e g f e l e ­ lően épitae k i . és t a r t s a működésben. S a j n o s , ' m i n d e d d i g i p a r i kutató­

intézeteink nem éltek a szükséges mértékben információs szervük k i ­ építésének, i l l e t v e kifejlesztésének f e n t i s l v i lehetőségével.1*/

^ Hozzászólás a gazdaságirányítás reformjának kiinduló irányelvei tárgyában az Akadémia 1 9 6 6 . f e b r . 1 3 - i kibővített slnökségi ülésén.

I s m e r t e t v e Magyar Tudomány, 1966. 4 , s z , p . 246.

Az e g y i k példamutató kivétel a Nehézvegyipart Kutató Intézet, a¬

h o l jól kiépített dokumentációs osztály működik.

(14)

POLZOVICS I . : A tudományos kutatás

Feltehető azonban, hogy a gazdaságirányítás r e f o r m j a nyomán, az u j gazdasági mechanizmus u j adottságai kőzött más nyomatékkal f o g a f s l a d a t a kutatóintézetek vezetól elótt j e l e n t k e z n i , és ezek hatásá­

r a az intézeti információs s z e r v /és személyzet/ kiépítésére az e d ­ diginél nagyobb g o n d o t f o g n a k fordítani,

LehetBégBB az i s , hogy a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás országos hálózata, amelynek élőn az OMEDK és az i p a r i tárcák felügyelete a¬

l a t t s z e r v e z e t t tájékoztatási tárcaközpontok állnak, számos /különö­

sen f o l y a m a t o s s z a k i r o d a l m i tájékoztatási és e s e t i irodalomkutatási/

f e l a d a t gondját ellátta, I l l e t v e átvállalta az intézeti tájékoztatá­

s i s z e r v f e l a d a t a i közül. Az QKKDK p l . évente m i n t e g y 500 intézeti ás vállalati szakirodalomkutatási igényt elégít k i megkeresésre, éa szolgáltat e z e k r e t e l j e s vagy válogatott rendszerű s z a k i r o d a l o m k u t a - tásl jegyzékeket /kéziratos szakbibliográfiákat/, az e s e t e k 1/6-ában kifejtő t a r t a l m i utalásokkal /annotációkkal/ i s ellátva. Széles kör­

ben f o l y a m a t o s szakirodalomkutatási támogatást nyújt a kutatóintéze­

t e k és vállalatok által m e g a d o t t témákban az OMKDK témaflgyeló s z o l ­ gálata l s , amely e téren országosan o l y a n f e l a d a t o t lát e l , m i n t a tőkés vállalatok dokumentációs osztályai a vállalat részére. E t e k i n ­ t e t b e n a magyar kutatóintézetek lényegesen kedvezőbb h e l y z e t b e n v a n ­ nak n y u g a t i társintézményeiknél, a h o l a legtöbb szakterületen i l y e n igényekkel n i n c s hová f o r d u l n i , nem lévén o t t kiépített országos s z a k i r o d a l m i tájékoztatási r e n d s z e r és s z e r v e z e t .1 5 /

Az országos dokumentációs s z e r v e k azonban a d o l o g természetéből folyóan általában c s a k referáló vagy bibliográfiai tájékoztatás nyúj­

tására a l k a l m a s a k , d s nem a r r a , hogy évente országos s z i n t e n több e¬

z e r igényre előzetes s z a k i r o d a l m i áttekintést nyújtsanak a müezaki- l a g l e g a l k a l m a s a b b és gazdaságilag leghatékonyabb megoldásokról,vagy éppen hogy v a l a m e l y kutatási f e l a d a t megoldásának megkezdéaekor f o ­ l y a m a t o s a n rőszletea tájékoztatással szolgáljanak a részmegoldások lehetőaégeiről a s z a k i r o d a l o m tükrében. E s t a legközvetlenebb s z a k ­ i r o d a l m i Információt c s a k a helyszínen l e h e t nyújtani, h a azoknak a tájékoztatási anyagoknak a fsIhásználácával l s , s m e l y e k e t az orszá- gOB tájékoztatási s z e r v szolgáltatott. Fejlesztési teendők tehát az i p a r i kutatóintézetek s z a k i r o d a l m i információs ellátottsága terén i s még bőven v a n n a k .

Nagyobbak a fejlesztési követelmények és a megoldandó f e l a d a t o k a tudományos kutatóintézetek területén, a h o l egyrészt n i n c s kiépítve akadémiai és e g y e t e m i tudományos tájékoztatási hálózat, másrészt nem

^ Az első kisérletről, amely országos s z i n t e n - bár c s a k e g y e t l e n szakterületen - témafigyelést kíván megvalósítani, most értesü­

lünk Angliából. A N a t i o n a l E l e c t r o n i c s H e s e a r c h C o u n c i l a r e n d ­ s z e r t egyelőre 3 éves kísérleti időszakra be kívánja v e z e t n i az e l e k t r o n l k a / c s a k a n g o l nyelvű/ szakirodalmának feldolgozáséra, i l l e t v e közvetítésére. Vö. AITCHINSON, T.M.: I n v e s t i g a t i o n s S D I . - A s l i b íroceedlngs, 1965-12.az. p. 343-348; The E a r l K o u n t b a t t e n o f Burmai C o n t r o l l i n g t h e I n f o r m a t i o n e x p l o s i o n . - Ths R a d i o and E l e c t r o n i c E n g l n e e r , 1966.ápr. p . 195-208.

606

(15)

TKT 13.évf. 7.azám 1 9 6 6 . s z e p t e m b e r

írták elő intézeti tájékoztatási s z e r v e k szervezését, és nem g o n d o s ­ k o d t a k m i nJi d d i g a felmerülő tájékoztatási igények intézményes ellá­

tás áról;tiéb^\_jia£y_akjidj!Q^ / p l . a Központi F * z i k a i Kutató Intézet/ felismervén az információs-igények r e n d s z e r e s kielé- gítésének szükségét, g o n d o s k o d o t t az intézeti könyvtár keretében vagy külön dokumentációs osztály létesítésével az információs szük- ségletek kielégítésének minimumát biztosító szervezetről. Az intéze­

t e k többségében azonban a f e l a d a t még megközelítő megoldást sem k a ­ p o t t . I g y azután nem c s o d a , ha a kutatási f e l a d a t o k megoldása s z a k ­ i r o d a l m i információkkal n i n c s kellően előkészítve, s a s z a k i r o d a l o m feldolgozása általában magukra a szakterületi kutatókra hárul, a k i k ebben a munkában c s a k k i s hatásfokkal t u d n a k kűzreoüködni. O l y a n e¬

s e t sem r i t k a , hogy s z a k i r o d a l m i hivatkozásokkal utólag egéazitik k i a kutatási zárójelentést, hogy legalább a l a k i l a g tanúsítsák a s z a k ­ i r o d a l o m megkívánt igénybevételét, M o n d a n i sem k e l l , hogy az i l y e n utólagos s z a k i r o d a l m i kozmetikának a gyanútlan olvasó e s e t l e g e s Jó- szándéku megtévesztésén t u l semmi értelme és értéke n i n c s , és nem i s l e h e t ; e z z e l a l e g k i s e b b mértékben sam mozdították elő az érdemi szakterületi kutatómunkát, azaz a s z a k i r o d a l o m b a n közreadott kutatá­

s i és fejlesztési eredményekből a kutatás számára előny nem szárma­

z o t t .

M i n d e z e k nyomán korántsem l e h e t n e állítani, hogy a azakterületi kutatás s z a k i r o d a l m i előkészítése kutató- éa tervezőintézeteinknél, a gyártás éa gyártmányfejlesztés tekintetében i p a r i nagyvállalataink­

nál o l y a n hatékonysággal l e n n e megvalósítva, m i n t a tőkés nagyválla­

l a t o k haladó gyakorlatában. A n n y i bizonyára mindenütt elismerésre t a ­ lált, hogy a témakör s z a k i r o d a l m i anyagának előzetes áttekintése a kutatás vagy fejlesztés hatékony éa gazdaságos lebonyolításához e l ­ e n g e d h e t e t l e n . De a l i g l e h e t n e éltalánosnak minősíteni a z t a g y a k o r ­ l a t o t , a m e l y e t p l . a Fémipari Kutató Intézet honosított meg, a a m e l y s z e r i n t a tényleges kutatás megindulása előtt u n . tématanulmányban k e l l f e l d o l g o z n i a kutatási témára vonatkozó s z a k i r o d a l m a t .

Ennek megvalósítása elé számtalan, jórészt objektív akadály t o r n y o s u l / p l . a kutatók n y e l v i s m e r e t e i n e k korlátozott v o l t a , a s z a k ­ i r o d a l o m kutatásában való járatlanságuk egyrészről, másrészről p e d i g Intézeti a z l n t U tájékoztatási apparátus hiánya, i l l e t v e elégtelensé­

g e / . Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet a főbb kutatási té­

máira vonatkozó külföldi s z a k i r o d a l m a t éppen ezért több e s e t b e n az 0I £ K D K - V B1 együttműködve TémadokumentáciŰa Kiadványokban d o l g o z t a t j a f e l , a m e l y e k mind a belsó kutatási célt, m i n d a felhasználók széle­

sebb körének tájékoztatását i s szolgálják. A B3H MTTI i s vállalkozik a r r a , hogy Jelentősebb kutatási témákról nemcsak s z a k i r o d a l m i cím­

jegyzéket, hanem s z a k i r o d a l m i szemlét l s készítsen. A K G M területén a műszaki kutatási és fejlesztési eredmények bejelentésének és n y i l ­ vántartásának szabályozásáról szóló utaaitáslö/ s z e r i n t a kutatási eredmények nyilvántartólapja " n " rovatában f e l k a l l tüntetni a záró-

1 6 / 64 200/1964. KGM.sz. utaaitás /KOM Közlöny, 1 9 6 4 . 3 6 . s z . p . 2 5 3 - 2 5 8 . /

(16)

P O L Z O V I C S I . | A t u d o m á n y o s k u t a t á s

jelentésben szereplő bibliográfiai hivatkozások számát.

Törekvések ás kezdeményezések tehát a s z a k i r o d a l o m hatékonyabb felhasználásához a tudományos és fejlesztési kutatási munka terüle­

tén akadnak) de a f e l a d a t általános és átfogó megoldásához még nem J u t o t t u n k e l . Ezért m i n d a d d i g , amig a kutatási f e l a d a t o k módszeres s z a k i r o d a l m i előkészítéséhez szükséges információs s z e r v e z e t kiépül, maguknak a szakterületi Iktatóknak, i l l e t v e kollektíváiknak k e l l a műszaki I r o d a l m i tájékoztatás már meglévő országos hálózatában kép­

v i s e l t tájékoztatási s z e r v e k szolgáltatásainak igénybevételével és a szakkönyvtárak elsődleges s z a k i r o d a l m i anyagára, v a l a m i n t i r o d a ­ lomkutatás! segédleteire támaszkodva, a kutatási témáikra vonatkozó s z a k i r o d a l m a t m i n d összegyűjtve áttekintően f e l d o l g o z n i , mind p e d i g a kutatás során részletkérdések tisztázásához részleteiben i s f e l ­ tárva kiértékelni, és eredményeit a kutatás során - az 5- a l a t t mon­

d o t t a k n a k megfelelően - hasznosítani.

P0L20VTCS, I . : P r o b l e m s o f h o w - t o - p r e p a r e s c i e n t l f i c r e s e a r c h bv I n f o r m a t i o n a b o u t s p e c i a l l l t e r a t u r e

Components o f t h e e v o l u t i o n o f o r g a n l z s d r e s e a r c h w o r k . The changed c l r c u m s t a n c e s and r e q u i r e m e n t s o f r e s e a r c h w o r k i n o u r t i m e . R o l e o f t h e team-work. S l g n i f i c a n c e o f r e s e a r c h w o r k i n t h e d e v e l o p - ment o f t h e n a t i o n a l economy t o d a y . R e q u i r e m e n t s o f t h e r a t i o n a l and e c o n o m l c a l c o n d u c t o f r e s e a r c h w o r k . I n d i s p e n s a b i l i t y o f t h e use o f s p e c i a l l l t e r a t u r e I n o r g a n i z e d r e s e a r c h . R e q u i r e m e n t s o f b a s i c r e ­ s e a r c h , a p p l i e d and d e v e l o p m e n t r e s e a r c h c o n c e r n l n g t h e I n f o r m a t i o n a b o u t s p e c i a l l i t e r a t u r s . The d i f f s r e n t p o s s i b i l i t i e s o f u s i n g i n - f o r m a t i o n s o b t a i n a b l e f r o m s p e c i a l l l t e r a t u r e . The p r o m o t l o n o f t h e a p p l i c a t i o n o f i n f o r m a t i o n s a b o u t s p e c i a l l l t e r a t u r e d e r i v e d f r o m a p p l i e d and d e v e l o p m e n t r e s e a r c h by means o f r e p r o d u c t i v e and adap- t i v e r e s e a r c h , r e s p e c t i v e l y . The p r o g r e s s l v e way o f t h e s y s t e m a t i c u t i l l z a t i o n o f I n f o r m a t i o n a b o u t s p e c i a l l l t e r a t u r e i n s c i e n t l f i c r e s e a r c h t a / p r e l i m i n a r y s u r v e y l n g r e c h e r c h e , p r o m o t i n g t h e s e l e c - t i o n o f t h e s u b j e c t o f r e s e a r c h ; b / s a p p o r t l n g t h e s e l s c t e d , s p e c l - f l e d s u b j e c t o f r e s e a r c h b a s l c a l l y and i n d e t a l l by means o f i n f o r ­ m a t i o n s a b o u t s p e c i a l l l t e r a t u r e . The r e q u i r e m e n t s o f t h e d e v e l o p ­ ment o f I n f o r m a t i o n a b o u t s p s c i a l l i t s r a t u r s i n t h e Hungárián s c i e n ­ t l f i c r e s e a r c h . H e c e s s i t y t o d e v e l o p a n i n f o r m a t i o n a l o r g a n i z a t i o n i n t h e s c i e n t l f i c r e s e a r c h l n s t l t u t e s J u a t as i n t h e i n d u s t r i a l r e ­ s e a r c h and d e v e l o p m e n t l n s t l t u t e s . UntÍJ t h i s i s a c h i e v e d , t h e u t i ­ l l z a t i o n o f t h e o r g a n i z a t i o n s and servicéé o f t h e I n f o r m a t i o n a b o u t t e c h n i c a l l l t e r a t u r e t o p r B p a r e t h e w o r k I n p r o g r e B s i n t h e s c i e n t i - f i c r e s e a r c h l n s t l t u t e s and t o l a y i t s f o u n d a t l o n f r o m t h e p o i n t o f v i e w o f I n f o r m a t i o n . The p r o m o t l o n o f t h e r e a d i n e s s and t h e a b i l l t y o f r e s e a r o h w o r k e r s t o e l i c i t , t o p r o c e s s and t o u t i l i z e I n f o r m a t i o n t h a t c a n be déri ved f r o m s p e c i a l l l t e r a t u r e .

608

(17)

TMT IJ.é-rí. 7 . a a á m 1 9 6 6 .s z é p t o m t a e r

H. nOJigOBHH: Hpodneiiu noaroTQBim Hajnnoro HCcaeaoBaHHft nyTaw B a T t H O - r T O - HHtBCHofl HHflotaiauaa,.

KoiraoneHTH BoamKMOBeHUfl opraHasDBaHHoB ncujieaoBBf BSIOBOS pátiam Bwsoaa-- MEHeHsue j c s o B a a a i p e d o B s a a n iccJiejiOBateJacKoR p a c o m s KSCtoBaee s p ö i n . P o u .

" t a a i m o r l c • . S u a i e m i e accJieflOBajorfl B paaBHTHfi aaponüoro X03ntlCTBas TpeűOBaHaa nej!ecpoűptt3H0i'O H SKOHOiraiecKoro npoueűsaHH a c c j i a a o B a T e n c R o i i p a o o i H . HeoOxojja- MOCTJ. acna^baosaEitH TerujmecKoí J O i r e p a i j p u B opranH30BaaBOtA nccseflOBaT8JitcitoB paűota. TpeöoBBKKH OCBOBHICC, npHKiajtBUX a nepcneRTEBauz HecneaoBaHnB a i i t i y w o -

"TeiHiiqBCKOH KHjopyamca. B o a u o i H o c i a paaamiHoro npnueHeHKH UH^opiiaDHii, rmnfíeH- ROH H3 rextUtiecKOg j n n e p a T y p a . nOHOS B aefla BcnaniaoBaHHfl JtaiepaTypHoB HHfflop- HauaB rponcxoaaneB aa npnKsanaa fi nepcneKTBBHHx a c w i a s o B a™ a , n y r e a n p o B a a e - HHS aonoJinHTejn>Bict BocnpoasBoaHnin. KEH aaanTiiaiíax a c c a a j j o B a m i m L.epejoewe ue~

TOJW CHCT s a s Tini e c i r a r o itcnoJrMoaaHBíi m n e p a T y p u DYTBH Í M Í O p i á m r a : a . / npafiBapH- T e j a a u H oO03peBfl.TaJi1.aiiR DOHCR " r e c b e r c t i e '', cnocoOcTBjBUMH BuSopJ Teuaraiox a e c j i e^ o B a n n n ; ű . / ocHOBHBamsee H noapoőfloa n o m a e p u i e i u i e BHOpaHHofl,, coamütHrai- posaKHofl t e u H HccaajtoBaiuui nHTepaiypHoa aagopuaiffieB*

TpeCossHim a pasBMiBD HaytBO-TOXBintecRoB nmjopasajisí a B S H r e p c R i n HBJ^RHX BcczesoBBuiiHX. HeoSioxanocTi> :oaaaH3H uEjopaaiaiaHHoa oprawraanaH B H a j í H O - - H c c i e f l O B a T e a t c i o n t BHCTHiyTax, a taxse B npoHHBaeaHHx. • npoflKTűDt B K C T N T T I ^ ' Ho ocyaecnuieHHH a t o r o , HcnojrtaoBaHMe y c a y r a c e r a aayíHO-tferaiciecitoB mt;<ip-- u a c H K , o nejim n o a r o i o B K H H MH$opuajHOBHoro ocuoBamiH paöoi K B y m o - f l c c j i u o s a - T a n t o w a B H o n r a y T a x . PaaBamae U&BHKB a cnocoöaocTK HayíHmr accflaariBa-TejieB R oOHapyseimi}, paapaÖOTKB H n c n w u o i m i u i p HwtOpiianJiH, BawieKaeuoa a a íeXHHqacBOW.

m a p u j p a u

* 8S

P 0 L 2 0 V I C 3 . I . i P r a g a n der V o r b a r t l t - n n g d e i w l s a e n e e b a T t l l e n e n P o r e c h u n n d a r c h V a r a o r n u n g m l a c n l l t a r a j l a c b a n InforaatlQnen

D i a S n a p o n e n t a n d a r P r o f i l i t i - u n g d e r o r g a n l B i e r t a n P o r a o h u n g a e r b B l t . D i e v s w i i d ü r t o n CmsttUide und A n f o r d a r u n g a n d o r P a i octiungaai-boit I n d e r d e g e n w a r t . D i e Hadeutung d e r Poré c h u n g e a r b a l t b a l d e r P o r t o n t w i e k l u n g d e r VolkBwlrtBChafí.

A n f o r d a r u n g a n d s r s l m r r o l l und • i r t a c h a x t l l e h d u r c h f U h r t a n P o r a c h u o e a u ' b B i t. & l E unuBsiln«llc>ia íotwend l é k e l t d a r JLngenndtan P a e h l J.tarstixT l a Raiuten der orgaAl.-

• l e r - t i n Porechuiifi. A n r o r d e r u n g s c d e r O m n d f o r a c h a n ^ , d e r a n s a n n d t a n und E n t - wloldun^BforecbuiLg I n H l n a i c h t d a r d i a P a o l L l l t a r B t u r baEugliahan I n f o r a e t l o n a n , E t a o n t e r s o h i e d l i e h a n Vanrendunsanögllshkaltan d « r aua d a r P a o h l l t e r a t u r a r h a l t - bíiven I n f o r a a t l o n o n . D i a Partaru/ i e d a r A m a o d o n g v o n a n a d a r angewandtan Kor-- acbung atiuunandan F a c b l i t a r a t u r - I n f a r m a t i i i n e n m i t t ő l e r e p r a d u k t l v a n b n , nd»p- t l v e n B r g a n t u n g a f o i e o n u n g e n . ? o r t a c h r l t t l l c l i t Hathode d a r H a t z u n s r a g a l a U a a i g a r f a c h l l t e r a r l a c h a r I n f o r a a t l o n s n b a l d e r n l a a e n a c b a f t l l c l i e n P o r e c h u n g i sj d i a A u s i u h l d a r d i a F o r a c h u n a s t e o t i n l k fördernden p i H v e n t l T a n O b a r a l c t i t a r a c t t a r c b a t b / d i a g n m d l e g a r . d e und I n E i n z a l n a i t a n geiiande BagrUndong daa arwaaltanp a p a f i - f l e i a r t a n f o r s c b u n g e t h e a u a l t I n f orma t i o n an d a r P a c h l l t a r a t a r .

E n t w l o k i u c g s a n f o r d a r u n g e n d a r f a c h i n f o n i o r n n g b e l d a r « r í a e e n s c a a í t l l c h s a 7 o r e c h u n g I n U n g a r n . D i e N o t n a n d t g k a l t d a r B l l d u n g a l n a r I n f o r f f l i o r o n g a o p g a n l a a - t i o n a o a o h l I n d a n írlaienachaftllohan-, a l a a u c b I r t d e n i n d n a t r l e l l a n P o r - a o b u n g g - und E n t v l e k l u n g B l n a t l t u t a n . B i e aur V e r w l r k l i a h u n g d l a e a r D r g a n l a s t l e n , e o l l t e n í m e k i V o r b a r a l t u n g und Informatívan O r u n d l c r a n g d a r I n d e n v l a e a n - a c b a T t l l c h a n P o r a e b u n g a l n B t l t u t a n laofandan A r b a l t , d i a L e i a t o n g e n d a r I n f o r - alaningBorganlaatlanan d e r t a c h n l e c h B Q L l t a r a n r und d l e a a aaltiat l a A n e p r u e a genooDBn a a r d e n . P o r d a r u n g d a r B a r e l t e o h s ft und P s n i g k e l t d a r v i s s e n s c n a r t l l - ohen Porsohar z a s a k a E r a c h l i a a e u n g , V e r n r b a l t u n g a n d üutEung i»x &vs d a r fach- l i t t r c t u r e r h a l t b a r e n I n f o r a a t l o n e n .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A későbbiekben ebben a vonatkozásban lehetőség lesz a tudományos és műszaki együttműködés legfontosabb problémái témakörében egyes önálló füzetek kiadására,

SARACEVIC, T.: Relevanee: A revievv of and a frame- woik for thinking on the nolion in information science = Journal of the American Society for Information Science, 26..

Ebből következik egyik legfontosabb feladatunk, hogy összhangban a Nemzetközi Tudományos Műszaki Információs Rendszer (NTMIRj és a hazai szakirodalmi.. információs

A mérnökök és tudományos munkatársak szükséges információkkal '/válogatási,

A szükséglet kielégítését célzó filmigény

[r]

nálunk a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézetben/, a televíziós képcső robbantási kísérleteinél /Egyesült Izzó/ és más helyeken.. Rendkívül lassú események

smmi nwmiti • áiTMtím mán- mnsnts mum- KtPliS mnsnts. mmtt 8