HORVATH VERA
A Hanság és a Rábaszabályozó Társulat
A Hanság m a is a nyugati országrész jellegzetes tája. Természeti képe az elm últ évtizedekben jelentősen m egválto
zott. Az egykori m ocsaras terület nagy része eltűnt az em beri beavatkozás következtében. A szerző erről a tájegy
ségről és a lecsapolását megelőző eseményekről ad rövid beszám olót.
A Hanság, Magyarország észak-nyugati felén elterülő, napjainkban szigorúan védett termé
szetvédelmi tájegysége, amelyet korábban a Hanság mocsara és a vele szoros összefüggésben levő Fertő tó alkotott. Kölcsönösen éltették egymást, kettejük sorsának változása a 19. századig közös volt.
A Hanság történetében gyakori volt a hidrológiai szélsőségek, szeszélyes vízviszonyok előfor
dulása. A 18. század második feléig még csaknem ősi állapotában volt a Fertő tótól keletre elterülő egykori lápterület, a nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló süllyedő és feltöltődő medence. Meg
határozó szerep jutott a folyóknak is, így a Rábának és mellékfolyóinak: a Kis-Rábának, a Rábcá
nak és a Répcének, valamint az Ikvának. A terület kedvezőtlen lejtősödési körülményei miatt az ide érkező folyók nem tudtak továbbfolyni, és a medencét vizeikkel feltöltötték, elmocsarasították.
A Hanság vízmennyisége nagyban függött a térséget körülölelő két nagy folyó, a Rába és a Duna vízhozamától is. Előfordult, hogy a víz egyetlen hatalmas tengerként öntötte el a vidéket, ami leg
inkább akkor volt jellemző, amikor a Rába és a Duna egyszerre áradtak.
A fo ly ó k b an , v iz e k b e n n a g y o n g a z d a g v id ék , - a ren d k ív ü l h a n g u la to s - az 1870. év b e n k észü lt KÉPESSY-féle v íz m ű sz a k i v é le m é n y b e n a tá je g y sé g m e g h a tá ro z á s a k é n t íg y h an gzik :
„Hazánk terjedelmes rónáinak vízhálózata aligha mutathat fe l bárhol is oly sajátságos dom bor
zati viszonyt, mint a Fertő-tava és a Hanyság, a vele kapcsolatos folyam okkal, - mert míg más róna vidéken a nedvtéri configurátiok a patakokn ak statisticai törvényük keretében határozott ösvényt jelölnek ki, hol egyik a m ásikat befogadva folyam m á idomuljanak, s pályájukon rendeltetési helye
ikre iramuljanak, - addig a Fertővidéken a folyam ok és patakok, a helyett, hogy összpontosulva tö
mörülnének - a lapályokon szétágaznak, rendszert nem ismerve, mintegy zsibbasztó m ám orba esve, rendeltetési irányukat követni tehetetleneknek látszanak."'
A Hanság lápvidékéhez kapcsolódva számtalan monda, történet született. A mocsár természe
téből adódó, - a tanulatlan ember számára megmagyarázhatatlan - jelenségek félelmet keltettek az ott lakókban. A lélek szorongásait aztán sejtelmes történetekkel, különleges lények létezésével igyekeztek oldani. A lápvidékre elsősorban jellemző, a gyakori gázképződésből keletkező pöffe- néseket, éjjeli lángcsóvákat - lidércfényeket - mesék, elképzelt történetek sora örökítette meg.
Másik titokzatos és jellemző természeti jelenség volt az úszóláp, amely igencsak nagy veszélyt jelentett az arra járó, a vidéket nem ismerő embernek, állatnak. A növényzet sok helyütt nem tud
ta gyökereivel elérni a szilárd talajt, hanem lebegve úszott a tó, illetve a mocsár felszínén. Az így keletkezett természetes és mozgó szigetet a vidék ismerői azonban a hasznukra is tudták fordítani.
Hazánknak ez az észak-nyugati része gyakori színtere volt az országba betörő idegenekkel való csatározásoknak. A krónikákból tudjuk, hogy 1030-ban például a magyar katonák ügyes csellel
271
10.23716/TTO.18.2011.40
II. Ko n r á d német császár katonáit csalták a mocsárba. Az 1044-es Ménfői csatánál is majdnem sikerült a csel, de akkor III. He n r i k és serege, a fogságukban tartott magyarok segítségével át tu
dott kelni a lápon.’
A Hanságban, hasonlóan az ország más vidékeihez, a vizes és száraz területek változása állan
dó mozgásban tartotta a térséget. Emberek életének meghatározója volt, mert élelmet és védelmet adott számukra, annak ellenére, hogy gyakran 1-2 évre is használhatatlanná tudta tenni a művel
hető földeket. A térség, mint ősi vadon, gyakran pusztító árvizekkel tette tönkre az ember munká
ját, hatalmas károkat okozva, újra és újra megkeserítve az emberek életét. A gyakori vízelöntések és árvizek miatt a védtelen települések lakói sokszor fordultak panaszleveleikkel a megyékhez, földesurakhoz, de válasz csak ritkán, segítség szinte soha nem érkezett. így aztán a maguk egysze
rű módján igyekeztek védekezni a víz pusztításaival szemben. Ennek legkezdetlegesebb formája volt, hogy egyszerűen csak elvezették az áradó vizet más területre. így egy-egy falunak sikerült magát megmentenie, de a víztömeg egy másik településnek vált kárára. Az emberek harcoltak a vizekkel és egymással is. A 19. századot végigkísérték a megyék, falvak állandó vitái, hiányzott az összefogás a probléma megoldására.
A fent említett időszakban, sőt már a 18. század utolsó harmadában is, születtek mérnöki elképzelések a terület vizeinek szabályozására és a Hanság lecsapolására. Ennek egyik oka a már említett árvizek elleni védekezések szükségessége, a másik, hogy a „török örökségeként” elnéptele
nedett országban lassan növekedésnek indult a népesség és az embereknek élelemre, termőföldre volt szükségük. Kezdetben még külföldről érkezett mérnökök igyekeztek megoldásokat adni a vizek okozta gondok enyhítésére. II. Jó z s e f uralkodása alatt aztán megszületett a Mérnöki Intézet, amely egyetemi szintű mérnökképzővé vált. Az itt végzett szakemberek munkája fellelhető az or
szág több vidékén, így a Hanságban is. Kr i e g e r Sá m u e l, aki koránál fogva még nem tanulhatott ebben az intézményben, számos vízi munkálat műszaki felügyelője volt, hasonlóan, mint a már itthon mérnökként végzett, a Sárvíz szabályozójaként ismertté vált Be s z é d e s Jó z s e f is.
A Hanság vízszabályozásának történetébe a reformkor legnagyobb alakjának a neve is bevé
sődött, akit a hazai vízszabályozások kezdeményezőjeként is őriz emlékében az utókor: gróf Sz é
c h e n y i Is t v á n. A kormány 1837-ben gróf Zi c h y Fe r e n c e t küldte ki királyi biztosként Ke c s k é s
Ká r o l y szabályozási tervének megvalósítására. Sopron vármegye a királyi biztos segítésére vá
lasztmányt hívott össze, amelybe Zi c h y kérésére Sz é c h e n y i Is t v á n t, - ki már rendelkezett vízi munkálatok tapasztalataival - kinevezték e választmány tagjává. „...Nagy Méltóságú G róf Zichy Ferencz királyi Biztos Úr kívánsága szerint a' múlt köz Gyűlésből kirendelt megyebéli Választmány
hoz Méltóságos G róf Széchenyi István Urat a vízi munkálatok sikeres létesítésében mutatott jeles Tapasztalásai tekintetéből kinevezni ajánlotta”3. Sz é c h e n y i Is t v á n személyes jelenléte sem hozta meg azonban a várt sikert, nem valósult meg a terv.
A 1^. század első felében készült mérnöki munkák a sok bénító vita ellenére azért kisebb eredményeket hoztak: csatornák épültek. Ezek azonban csak átmeneti segítséget nyújtottak, mert egy újabb pusztító árvíz, a vármegyék hanyagsága és az eliszaposodás következményeként hamar hasznavehetetlenné váltak. A sorra készülő mérnöki tervekben egy alapgondolat szinte kivétel nélkül szerepelt: a terület vízrendezését csakis a Rába szabályozásával együtt lehet megoldani. Az átfogó vízrendezés azonban anyagi terhet jelentett, amely jelentősen korlátozta a kivitelezést.
A már említett Ke c s k é s Ká r o l y munkálkodása után három évtizedes pangás következett.
Sokáig nem volt senki, aki újra foglalkozott volna ennek a területnek a vízszabályozásával. Egé
szen 1868-ig, amikor is Új h á z y Já n o s királyi főmérnök nevével fémjelzett új korszak kezdődött a vidék történetében. Könyv formában megjelent munkájában ő is hangsúlyozza az egész vízrend
szer szabályozásának fontosságát, de egy másik gondolata teljesen új dologra hívta fel a figyelmet:
»Hogy tehát e közös czél annál biztosabban eléressék az összes érdekeltnek rendes társulattá való alakulására, vagyis olyan tömörített erőre van szükség, mely nemcsak parányinak sokaságával, - tömegével, - hanem azoknak belterjes hatásával is nyújtson biztosítékot a sikerre; mely nemcsak
272
10.23716/TTO.18.2011.40
erélyes, odaadó s gyakorlati éles hozzálátással és a kivitelbeni állhatatossággal, párosulva buzgó ügy
szeretettel s a fö la d a t világos fölfogásával, hanem összhangzatos s egyöntetű intézkedésekkel is lehe
tővé tegye a sok és nagy m unkának létesítését, a nehézségeknek leküzdését, a szükséges költségeknek előteremtését s e teherviselés könnyebbítését, végre az érdekek ellentétességének, a nézetek különbsé
gének és a netán túlcsapongó vágyaknak elsimítását s korlátozását.”4Űj h á z y k ö n y v é n e k h a tá s á ra 1 8 7 3 -b a n m e g a la k u lt a R á b a sz a b á ly o z ó T ársu lat, és az é v v égéig az a lap szab ály zata is m e g sz ü le te tt.
M in t m á s h a so n ló tá rsu la to k - am e ly e k n e k m e g a la k u lá sá ra m é g 1 8 0 7 -b e n I. Fe r e n c h o z o tt t ö r v én y t - ez is az á rté ri b irto k o s o k a t fo g ta össze. A T á rsu la t céljai az ala p sz a b á ly szavai sz e rin t: „ ...
Győr, Sopron, Veszprém és Vas vármegyék, s szabad királyi Győr városa területén a Rábának, mint főfolyam nak, valamint az említett törvényhatóságok, úgy Moson vármegye, Szb. Kir. Sopron és Ruszt városok területein a Rába által táplált, ezzel okozati egybeköttetésben levő Kis-Rába, Rábcza, Répcze stb. mellékfolyónak, nemkülönben a Fertőnek, s egyéb belvizeknek tényleges összefüggő ártereit a mai kor műveltségének, az ipar-, kereskedelem-, és m agasabb gazdászat kívánalm ainak megfelelő együttes és összhangzatos, mégis az egyes vizek vagy vidékek ártereinek külön sajátságait tekintetbe vevő szabályozási rendszer megállapítása - ( . . . ) - a létrehozott ármentesítés folyam atos fen n tartása”5.
A T á rsu la t m e g a la k u lá sa b íz ta tó jö v ő t íg é rt, d e e z u tá n se m tö r té n t m in d e n p ro b lé m a m e n te se n . A ta g o k Űj h á z y Já n o s te rv é t e g y h a n g ú a n elfo g a d tá k , d e h a m a ro s a n e g y újabb m é rn ö k , Me i s z e n e r Er n ő, a tá rsu la t fő m é rn ö k é n e k te rv e k e rü lt az é rd e k lő d é s k ö z p o n tjá b a . A te rv e t a k ö zg y ű lés a z o n b a n a m a g a s k ö ltség ek és a k ölcsön felv étel m ia tt e lu ta síto tta . A z 1 8 8 3 - a s p u sz tító á rv iz e k a k o r
m á n y fig y e lm é t e rre az o rsz á g ré sz re terelték , k é n y sz e rin té z k e d é se k re v o lt sz ü k sé g .6 A z 1 8 8 5 -ö s tö rv é n y X V . tö rv é n y c ik k e , a m e ly R á b a -tö rv é n y k é n t is is m e rt, e lre n d e lte a R á b a sz a b á ly o z á sá t és k é n y s z e rk ö lcsö n felvételét. M in d a m e lle tt, h o g y tö rv é n y b e fo g lalta a R á b a sz a b ály o zását, a h a n sági c s a to rn a k iá sá sá t is e lre n d e lte , am ellyel a m o c s á r le cs a p o lá sa is le h e tő v é vált. A tö rv é n y t te tt k ö v e tte , és az a b b a n fo g laltak at 1 8 9 5 jú liu sá b a n fejezték be, n e m kis n e h é z sé g e k u tá n . A c s a to rn a é p íté sé re e lő írt ö ssz e g u g y a n is e g y s z e rű e n k im a ra d t a k ö ltsé g v e té sb ő l, a m i m ia tt ism é te lte n a t ö r v é n y h o z á s n a k k ellett b e a v a tk o z n ia . A c s a to rn a v ég ü l m e g é p ü lt, d e ö n m a g á b a n n e m tu d ta k isz á rí
tan i a H a n s á g m o c s a ra it, e re d m é n y é t az e m b e re k cs a k eg y b ő é v sz á z a d m ú lv a észlelték. A H a n sá g v íz m e n te síté sé v e l k a p cs o la tb a n e g y m á s ik n a g y k é rd é s is id ő rő l-id ő re fe lm e rü lt: legy en v a g y n e leg y en F e rtő le csa p o lá s. A 2 0 . sz ázad elején fo ly ta k e rre k ísérletek , d e sz e re n c sé re „csa k ” 7 0 c m -re l cs ö k k e n t a víz szin tje, a k é rd é st p ed ig v ég k ép p m e g h iú s íto tta a tria n o n i b ék e sz e rz ő d é s.
Az 1950-es évek „országépítő” gondolatai közt fogalmazódott meg, hogy miután a vizek kár
tételeit többé-kevésbé sikerült kiküszöbölni, teljesen megoldatlan maradt az aktív vízgazdálkodás, az öntözéses mezőgazdaság, hal- és nádgazdaság hatalmas lehetőségeinek kihasználása. Ekkor kezdődött meg a Hanság erőteljes lecsapolása, aminek következtében jelentős művelhető me
zőgazdasági területek keletkeztek. Az 1960-1970-es években a hansági területek vízrendezésére építőtáborokat is szerveztek. Előbb középiskolások nyári szünidejére tervezték ezeket, majd be
kapcsolódtak az egyetemisták, főiskolások is. A természeti táj képe teljesen megváltozott, az egy
kor vadregényes, lápos táj a múlt részévé vált. A kiszárítás által jelentős termőterületeket nyertek ugyan, de ezért a természet nagy árat fizetett. A szakemberek napjainkban már azon dolgoznak, hogy tervezetten, átgondoltan visszaadják a természetnek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyes részeit, gondosan ügyelve arra, hogy az ott lakó emberek környezete ne sérüljön, és a még létező vagy visszatelepíthető őshonos növények és állatok is megfelelő életkörülményeket találjanak.
IRODALOM:
‘ Képessy József: Rábcza- és Répcze-szabályozás és a Fertő-tó lecsapolását tárgyazó vizműszaki vélemény. 1870, 1.
Kövér Fidél József: A Hanság földrajza. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., Szeged, 1930.
3 Kőhegyi Mihály: Széchenyi István kinevezése Sopron vármegye vízügyi szakbizottságába. Soproni Szemle, 1990/4. 353.
273
10.23716/TTO.18.2011.40
4 Újházy János: A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal Szabályozása és csa
tornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő Lecsapolása. Magyar Királyi Államnyomda, Budapest, 1 8 7 3 ,1 0 . 5 A Rábaszabályozó Társulat Alapszabályai. Nyomtatott Czéh Sándornál, Győr, 1874. 1.
6 Károlyi Zoltán: A Hanság és a Fertő tó rendezési kísérleteinek fejlődése. Vízügyi közlemények, 1955/3-4, 312.
A szerző címe:
Duna Múzeum Esztergom
horvath.vera@dunamuzeum.hu
274
