roma­oktatási­helyzetkép­egy­vidéki­térségben J akab J uDiT

J J roma­oktatási­helyzetkép­egy­vidéki­térségben

JuDiTJakab

situational­picture­on­the­roma­education­in­a­rural­region

keywords:­roma­education,­harghita­County­(romania),­pedagogical­attitudes­

bevezető

a­tanulmány­célja­a­hargita­megyei­(románia)­roma­oktatás­helyzetképének­felvázolá- sa,­visszatekintéssel­a­fontosabb­1989-es­romániai­fordulat­utáni­mozzanatokra.­az elmúlt­majdnem­három­évtizedben­a­társadalmi­változások­a­roma­lakosságot­sem kerülték­el,­a­gyors­létszámbeli­növekedés­mellett­a­térségben­készült­kutatások­(biró–

bodó–gagyi–oláh–Túros­1996;­biró–bodó–gagyi–oláh­2002)­a­migráció­különböző formáinak­felerősödését,­az­intézményekhez­való­viszony­átalakulását,­a­roma–magyar viszony­megváltozását,­belső­szociális­és­gazdasági­rétegződés­megindulását­mutatták ki.­az­iskolákban­évről­évre­egyre­nagyobb­számban­jelentek­(jelennek)­meg­a­roma tanulók,­akiknek­oktatására­nem­voltak­(nincsenek)­felkészülve­az­iskolák.­Felmerül­a kérdés,­mit­tehet­az­iskola,­hogyan­lehetne,­kellene­hatékonyan­foglalkozni­a­beiratko- zott­roma­gyermekekkel.­a­térségben­egyelőre­hiányzik­a­probléma­kezelését­célzó­egy- séges­koncepció,­a­megfelelő­szakmódszertan,­hiányoznak­az­intézményesült­megol- dások.­az­iskolák,­a­pedagógusok­magukra­vannak­utalva,­legtöbbször­megfelelő­romo- lógiai­képzettség,­kellő­tárgyi­és­személyi­feltételek­nélkül,­személyes­elköteleződésük és­szaktudásuk­szerint­próbálnak­megoldásokat­találni.­a­roma­oktatás­térségi­helyze- tét,­ a­ nagyszámú­ roma­ tanulót­ tömörítő­ iskolák­ pedagógusainak­ attitűdjét­ vizsgáló kutatásom¹ elsősorban­ a­ probléma­ tematizációjához­ járulhat­ hozzá,­ ugyanakkor­ a roma­integráció­nehézségeire­fókuszáló­térségi­léptékű­tényfeltáró­munka­részeként­a problémák,­összefüggések­feltárása,­a­helyzetkép­szakmai­vizsgálata­fejlesztéspoliti- kai­kiindulópontok­megfogalmazását­teheti­lehetővé.

a­roma­gyermekek­oktatásának­eredményessége­rendkívül­összetett,­mondhatni kényes­téma,­nagyon­sok­tényező­együttes­hatása­húzódik­meg­az­egyes­jelenségek

1 a­Debreceni­egyetem­humántudományok­Doktori­iskolájának­keretében­készülő­kutatásom témája­„roma­gyermekek­oktatása­–­pedagógusi­attitűdök­vizsgálata­a­Csíki-medencében (hargita­megye,­románia)”

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

mögött,­amelyek­feltárása,­értelmezése­nem­egyszerű­feladat­a­kutató­számára.­az­ún.

ténykérdések­megválaszolása­is­nehézségekbe­ütközik,­hiszen­az­egyes­települések roma­ lakosságának,­ a­ beiskolázott­ roma­ tanulók­ számának­ pontos­ meghatározása mind-mind­ a­ klasszifikációs­ eljárástól­ függően­ változik­ (Ladányi–szelényi­ 2006).­ a képet­tovább­árnyalja­a­romák­körében­létező­belső­rétegződés,­ami­azt­jelenti,­hogy­a

„roma,­cigány”­megnevezés­mögött­különböző­kategóriák­azonosíthatóak­(„házi­cigá- nyok”,­ sátoros­ cigányok),­ akiknek­ az­ iskolához­ való­ viszonyulása­ igen­ különböző (barabási­2000).­hargita­megyében­a­népszámlálások­során­a­roma­lakosság­jelentős része­magyarnak­vallja­magát­(kiss–barna­2012),­ezért­a­vonatkozó­népszámlálási adatok­nem­tükrözik­a­valóságot.­a­tanulmányban­felhasznált­adatok­többnyire­„szak- értői”­besorolás­alapján­születtek,­a­helyi­önkormányzatok,­iskolavezetők,­pedagógu- sok­által­romának­minősítettek­kerültek­be­az­adatbázisokba­(a­forrásokat­a­megfelelő helyen­feltüntetem).­ez­magában­hordozza­annak­a­lehetőségét,­hogy­az­illető­intézmé- nyek­ szempontjából­ „problémásnak”­ ítélt­ romák­ (azaz­ szociális­ segélyezettek­ vagy roma­negyedekben,­roma­telepeken­lakó,­gyenge­iskolai­eredményeket­felmutató­tanu- lók)­ kerülnek­ az­ adatbázisba,­ és­ kimaradnak­ azok­ az­ integrálódott­ „házi­ cigányok”, akik­a­települések­„belsejében”­laknak,­akik­a­többségi­magyar­lakosság­életvitelét követik­és­rendszeresen­járatják­gyerekeiket­iskolába.

Többéves­pedagógusi­tapasztalatom­és­az­utóbbi­három­évben­végzett­vonatkozó kutatásaim­alapján­megállapítható,­hogy­a­roma­gyermekek­beiskolázásának,­iskolai pályafutásuk­alakulásának­folyamata­a­térségben­nem­(volt)­zökkenőmentes.­a­jelen- ségek­megértéséhez­fontosnak­tartom­bizonyos­társadalomtörténeti­előzmények­meg- említését,­ugyanakkor­az­országos­szakpolitika­diktálta­jogi-adminisztratív­keretek­ala- kulásának­rövid­bemutatását­is.­a­tanulmány­első­részében­a­jelenlegi­helyzet­előzmé- nyeit,­fontosabb­folyamatait,­a­jogi-adminisztratív­keretek­alakulását­mutatom­be,­majd statisztikai­adatokat­felhasználva,­a­roma­népesség­arányának­függvényében­kategóri- ákba­sorolva­a­településeket,­a­roma­gyermekek­beiskolázásának­jellemzőit­tárgyalom.

a­harmadik­részben­kutatási­eredményekre­alapozva­a­pedagógusok­szempontjából világítok­rá­a­roma­gyermekek­oktatásának­nehézségeire.

a­jelenlegi­helyzet­előzményei

romániában­ az­ 1989-es­ rendszerváltást­ követően­ jó­ néhány­ évnek­ kellett­ eltelnie, hogy­a­roma­oktatás­„hivatalosan”­is­a­figyelem­középpontjába­kerüljön.­Tulaj­on­kép­- pen­a­kétezres­évek­elején,­amikor­románia­európai­unióhoz­való­csatlakozásának szándéka­egyre­erősebben­körvonalazódott,­kezdtek­megjelenni­az­első­olyan­rendele- tek,­hivatalos­intézkedések,­amelyeknek­legfőbb­célja­a­roma­oktatás­szervezeti-tartal- mi­kereteinek­rögzítése,­a­tervszerű,­stratégiák­mentén­történő­megszervezése­volt.­a konkrét­szociális­programok­mellett,­amelyek­a­hátrányos­helyzetben­élő­családok­gye- rekeinek­iskoláztatását­hívatottak­támogatni­(„kifli­és­tej”­program²[2002],­„ingyenes

2 a­„kifli­és­tej”­program­keretében­minden­óvodás­és­általános­iskolás­naponta­részesül­tíz- óraiban.

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja

tanszersegély”­program­[2002])³,­szociális­ösztöndíjak­lehetősége),­elindult­a­„második esély”­(1999)­program­azoknak­a­fiataloknak­és­felnőtteknek,­akik­nem­fejezték­be általános­iskolai­tanulmányaikat. néhány­főiskola­és­egyetem­(főleg­szociális­munkás, pedagógus­és­romani­nyelvtanár­jelölteknek)­ingyenes­helyeket­biztosított­roma­fiata- lok­ számára,­ és­ szórványosan­ elindult­ a­ roma­ pedagógusok­ képzése­ is.­ a­ megyei Tanfelügyelőségek­kinevezték­az­első­roma­oktatásért­felelő­tanfelügyelőket,⁴akiknek a­ hatáskörébe­ tartozik­ az­ egyes­ megyék­ roma­ oktatásának­ szervezése,­ követése, vonatkozó­statisztikai­adatok­begyűjtése.­megjelentek­az­első­roma­nyelvű­tankönyvek és­segédanyagok,­amelyeknek­száma­az­évek­során­egyre­növekedett.­románia­euró- pai­uniós­csatlakozásának­évében­(2007)­jelent­meg­az­iskolai­szegregáció­megszün- tetésére­vonatkozó­határozat­(1540.­sz.­határozat,­2007),­amelyet­2016-ban­frissítet- tek.­szintén­2007-ben­„hivatalosítják”­minisztériumi­szinten­az­iskolai­mediátor⁵alkal- mazásának­lehetőségét­azokban­az­iskolákban,­ahol­magas­a­roma­tanulók­aránya, ahol­beiskolázási,­iskolaelhagyási­problémák­vannak.

a­kezdeti­tapogatózó,­tájékozódó­időszak­után­a­kormány,­az­egyes­minisztériumok keretében­megalakultak­a­különböző­szakbizottságok,­hivatalok,­ügynökségek,­fokoza- tosan­kiépült­az­az­intézményhálózat,­amelynek­faladata,­felelőssége­lett­az­eu-kon- form­irányelvek­„meghonosítása”,­a­romák­helyzetének­javítását­célzó­stratégiák­elké- szítése­ (2001-es,­ 2006-os,­ 2011-es­ kormánystratégiák).­ az­ országos­ Tanügy Törvényben­(Legea­educaţiei­naţionale­–­Len­2011,­aktualizálva­2018)­hangsúlyosan megjelentek­a­méltányosság,­az­esélyegyenlőség­érvényesítését­rögzítő­alapelvek:­a tanuláshoz­való­egyenlő­hozzáférés­biztosítása­minden­gyermek­számára,­a­kulturális identitás­ biztosításának­ elve­ minden­ állampolgár­ számára,­ az­ interkulturális­ párbe- széd,­a­nemzeti­kisebbségek­jogainak­elismerését­és­biztosítását­garantáló­elv,­az­etni- kai,­ kulturális,­ nyelvi­ és­ vallási­ identitás­ megőrzésének,­ kinyilvánításának­ joga,­ az esélyegyenlőség­biztosításának­elve,­a­társadalmi­inklúzió­elve­(3.­cikkely,­a,­b,­g,­h,­i, j,­o­alpontok).

a­deklarált­alapelvek,­stratégiák­az­iskolák­hétköznapi­valóságában­nehezen­érvé- nyesültek,­érvényesülnek,­a­„felülről”­érkező­rendeletek,­intézkedések­életbeültetése nem­kis­feladatot­rótt­a­helyi­intézményekre,­iskolákra.­a­„szerencsésebb”­iskolák­egy- egy­ nemzetközi­ finanszírozású,­ a­ roma­ gyermekek­ iskoláztatását­ támogató­ projekt részesei­lehettek,­amelynek­keretében­infrastrukturális­fejlesztések,­after-school­típu- sú­programok,­pedagógusképzések­történnek,­amelyek­nyomán,­ha­csak­időszakosan is,­ kezdtek­ bizonyos­ eredmények­ megmutatkozni.­ hargita­ megye­ néhány­ iskolája­ is részese­volt­(részese)­bizonyos­projekteknek­(phare­program­2004–2007­között,­a

3 minden­szociálisan­hátrányos­helyzetű­általános­iskolás­tanév­elején­részesülhet­egy­tan- szercsomagban,­ha­a­családban­az­egy­főre­eső­jövedelem­nem­haladja­meg­az­országos minimálbér­felét.

4 3363­sz.­határozat,­1999

5 az­iskolai­mediátor­(mediatorul şcolar)­általában­roma­nemzetiségű,­feladata­az­iskola­és­a roma­családok­közötti­kapcsolattartás,­a­kommunikációs­nehézségek­áthidalása.

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

„salvati­ copiii”,⁶ a­ ruhama­ szervezetek­ által­ koordinált­ projektek),­ amelyek­ sajnos néhány­év­után­befejeződtek,­és­„jó­gyakorlataik”­fenntartását­a­helyi­intézmények­for- ráshiányra­hivatkozva­gyakran­nem­vállalták.­Több­iskolában­megszűntek­a­nyári­óvo- dák,­az­after-school­programok,­az­iskolák­szigorúan­szabályozott­személyzeti­keretébe nem­fértek­bele­azok­a­segítő­szakemberek,­akiknek­a­szakmai­segítségére­fokozottan szükség­lett­volna­az­eredményesség­érdekében.­Jó­példa­erre­az­iskolai­mediátorok helyzete,­akiknek­az­alkalmazását­kormányrendelet­(1539/2007)­tette­lehetővé,­de­az oktatásban­zajló­folyamatos­költséghatékony­intézkedések,­leépítések­miatt­sok­iskola nem­engedheti­meg­magának,­hogy­iskolai­mediátort­alkalmazzon.­hargita­megyében a­2014–2015-ös­tanévben­12­iskolai­mediátor­segítette­a­roma­tanulók­iskolai­beil- leszkedését,­„de­a­roma­tanulók­magas­száma­miatt­még­legalább­tízre­lenne­szükség”

(2014–2015-ös­évi­tanfelügyelőségi­beszámoló).

az­évről­évre­egyre­nagyobb­számban­beiratkozó­roma­gyermekek­megjelenése­fel- készületlenül­érte­az­iskolákat,­olyan­új­helyzeteket,­problémákat­teremtett,­amelyek- nek­a­kezeléséhez­hiányoztak­az­intézményesült­megoldások,­a­személyi­és­tárgyi­fel- tételek.­hargita­megyében­tíz­év­leforgása­alatt­majdnem­megnégyszereződött­a­beis- kolázott­roma­tanulók­száma.

1. táblázat.­ roma­ tanulók­ számának­ alakulása­ hargita­ megyében­ 2006­ és­ 2017 között­a­megyében.

Forrás:hargita­megyei­Tanfelügyelőség­adatbázisa

az­adatok­a­hargita­megyei­Tanfelügyelőség­adatbázisából­származnak,­amely­évente begyűjti­a­megye­iskoláitól­a­roma­tanulók­számára­vonatkozó­adatokat.­a­roma­tanu- lók­számának­megállapítása­az­iskolákban­nagyon­gyakran­ún.­szakértői­besoroláson alapul,­az­iskolák­vezetősége­vagy­a­pedagógusok­döntik­el,­hogy­kit­tekintenek­romá- nak.egyes­településeken,­különösen­az­egyiskolás­községekben,­falvakban­a­nagyszá- mú­roma­tanuló­megjelenése­az­iskolában­a­helyi­lakosság,­a­nem­roma­szülők­részéről gyakran­ellenszenvet,­az­iskolától­való­elfordulást­eredményezte.­a­romák­és­a­többségi magyar­ lakosság­ együttélésének­ alakulását­ vizsgáló­ térségi­ kutatások­ (biró–bodó–

gagyi–oláh–Túros­1996;­biró–bodó–gagyi–oláh­2002)­rávilágítottak,­hogy­az­1989 előtti­ időszakban­ ebben­ az­ alapvetően­ rurális­ jellegű­ térségben­ a­ roma–magyar viszonyra­az­„egy­más­mellett­élési”­modell­volt­jellemző,­azaz­egy­településen­belül­a magyar­ és­ a­ roma­ lakosság­ teljesen­ külön­ térben­ élt,­ „teljesen­ eltérő­ életvezetési modell,­viselkedési­és­kommunikációs­gyakorlat,­nagyon­eltérő­értékrend­és­életfelfo- gás­szerint”­(biró–oláh­2002).­a­kutatók­felhívják­a­figyelmet­a­két­társadalmi­csoport 6 save­the­Children

TTan Ta

Tanéévév 20062202002006//77 20072202002007//88 20082202002008//99 20092202002009//10110 20102202012010//11111 20112202012011//12112 20122202012012//13113 20132202012013//14114 20142202012014//15115 20152202012015//16116 20162202012016/1//177 RRoomaomoma

ttan ta tanu tanul tanuló tanulók tanulók ssz szá száma szám

száma 1167 2503 3581 3909 3720 3634 3779 4084 3809 4528 4209

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja

közötti­„aszimmetrikus”­viszonyra,­amelyben­a­magyarok­részéről­a­saját­csoport­má­- sik­fölé­helyezése,­a­másik­leértékelése,­eltávolítása,­lefokozása­volt­jellemző.­Tanul­- mányaikban­bőven­kínálnak­példákat­a­két­világ­különbözőségét­és­a­két­világ­közötti átjárhatatlanságot­hangsúlyozó­viszonyulásokra,­amelyek­nemcsak­a­térhasználatban, hanem­a­magatartásokban­és­mentális­síkon­is­megnyilvánultak­és­a­családi­szociali- zációban­nemzedékről­nemzedékre­öröklődtek­(biró–oláh­2002,­31.­p.,­oláh,­1996).

az­1989-es­rendszerváltás­után­változások­sorozata­indult­el­a­roma­közösségek- ben­(létszámbeli­növekedés,­belső­rétegződés,­migráció­felerősödése,­intézményekhez való­viszony­módosulása,­öndefiníciós­kísérletek),­amelyek­a­magyar–roma­viszony­ala- kulását­is­befolyásolják.­biró­Zoltán­megállapítása­szerint­az­1989­előtti­roma–magyar

„egy­más­mellett­élési”­modellt­fokozatosan­felváltja­„az­egyre­több­ponton­egymásba csúszó”­két­világ,­amely­a­„tranzakciós­költségek”­növekedését­eredményezi­a­magyar népesség­körében,­amelyet­ők­„veszteségként”­élnek­meg­(biró­2016).­ez­a­fajta­viszo- nyulás­a­magyar­lakosság­részéről­igen­megnehezítette­(megnehezíti)­az­iskolák­integ- rációs­törekvéseit­is,­hiszen­ebben­a­helyzetben­az­iskola­gyakorlatilag­képtelen­olyan

„befogadó­közeget”­teremteni­a­roma­tanulóknak,­ahol­ők­elfogadottnak­és­befogadott- nak­érezhetnék­magukat.­nem­ritka,­hogy­a­magyar­szülők­egy­jelentős­része­inkább­a szomszéd­településre­vagy­a­közeli­városi­iskolák­valamelyikébe­íratja­át­gyerekét.­a spontán­migráció­nyomán­pedig­egyre­nagyobb­számban­jöttek­(jönnek)­létre­a­roma többségű­osztályok.­a­2014–2015-ös­tanévben­hargita­megye­78­iskolai­intézményé- ben­261­olyan­csoport­vagy­osztály­volt,­ahol­a­roma­tanulók­aránya­meghaladta­a­25 százalékot.­a­legtöbb­ilyen­csoport­vagy­osztály­udvarhely­körzetében­jött­létre­(96), majd­Csík­(73)­és­keresztúr­(68),­illetve­gyergyó­(15)­és­maroshévíz­(Topliţa,­9)­követ- kezett­(2014–2015-ös­évi­Tanfelügyelőségi­beszámoló).

mai­helyzetkép

az­egyes­településeken,­régiókban­az­ott­élő­roma­lakosság­számának­függvényében­a roma­oktatás­különböző­kérdéseket­vet­fel.­más­a­helyzet­azokban­az­elöregedő­apró- falvakban,­ahol­évente­pár­magyar­gyermek­születik,­és­más­problémák­jelentkeznek azokon­ a­ településeken,­ ahol­ bár­ jelentős­ arányú­ a­ roma­ népesség,­ az­ iskolákban kisebbségben­vannak.­külön­kategóriát­képeznek­a­városok,­ahol­bár­több­iskola­talál- ható,­ általában­ egy­ iskolában­ koncentrálódnak­ a­ roma­ tanulók.­ a­ továbbiakban­ az említett­kategóriák­mentén­tárgyalom­a­roma­gyermekek­iskoláztatásának­problémáit.

a­megye­délnyugati­részén­található­falvakban,­községekben­a­legnagyobb­a­roma lakosság­száma,­a­székelykeresztúr­környéki­elöregedett­népességű­aprófalvakban­tel- jében­zajlik­az­etnikai­arányváltás.­bár­a­hivatalos­népszámlálási­adatok­ezt­nem­min- dig­tükrözik,­a­különböző­kutatások­keretében­végzett­szakértői­besorolások­alapján becsült­ roma­ népességszám­ ezt­ jól­ mutatja.­ 2009-ben­ Csata­ istván­ és­ kiss­ Tamás készítette­el­a­hargita­megyei­magyar,­roma­és­román­népesség­regionálisan­bontott előreszámítását,­amelynek­alapjául­a­2002-es­népszámlálási­adatok­mellett­a­romák számát­a­helyi­önkormányzatok­adataira­támaszkodva­határozták­meg.­az­akkori­ada- tok­szerint­az­említett­falvakban­a­roma­lakosság­aránya­már­nagyon­közelített­az­50 százalékhoz­(Újszékely­42%,­etéd­36%,­székelyandrásfalva­28%,­szentábrahám­30%, siménfalva­23%).­szintén­nagyon­magas­a­romák­száma­az­udvarhelyi­régió­néhány

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

településén­(oklánd­30%,­máréfalva­25%,­korond­24%,­székelyderzs­22%),­illetve­az alcsíki­régióban­Csíkkozmáson­(25%).

a­megye­szintjén­a­roma­nők­termékenysége­több­mint­két­és­félszerese­a­nem roma­nőkének­(3,15­és­1,23),­ugyanakkor­a­romák­aránya­a­fiatalabb­korcsoportokban sokkal­jelentősebb,­mint­a­felnőtt­korcsoportokban­(ld.­Csata–kiss­által­készített­szá- mítások).

2. táblázat.­a­romák­aránya­korcsoportok­és­régiók­szerint­hargita­megyében

r1­ –­ Csíkszereda,­ r2­ –­ székelyudvarhely,­ r3­ –­ alcsík,­ r4­ –­ Felcsík,­ r5­ –­ gyergyó,­ r6­ – maroshévíz,­r7­–­udvarhely,­r8­–­maroskeresztúr,­r9­–­szentegyháza,­hr­–­hargita­megye.

Forrás:­Csata–kiss­(2010).

ennek­következtében­a­nagyszámú­roma­lakossággal­rendelkező­települések­iskolái- ban­gyakori,­hogy­a­roma­gyermekek­aránya­az­iskolában­már­akár­kétszerese­is­lehet a­településen­belüli­roma­népességi­aránynak.­ez­gyakran­készteti­arra­a­nem­roma szülőket,­hogy­más­iskolába­(akár­más­településre­vagy­a­közeli­városba)­írassák­át gyermekeiket,­ezáltal­előidézve­a­roma­osztályok­kialakulását.­„Fiatfalván­a­jelenlegi tanévben­a­iii.­osztálynak­mind­a­16­tanulója­roma­származású.­kiderült,­ennek­az­az oka,­hogy­a­más­nemzetiségű­gyerekek­–­számszerűen­hatan­–­mind­székelykeresz­- túrra­iratkoztak­be”­(Vass­2002,­104.­p.).­ezekben­a­roma­többségű­iskolákban­„beren- dezkedtek”­a­roma­gyermekek­oktatására,­a­hasonló­környezetből,­hasonló­hátrányok- kal­érkező­roma­tanulók­iskolai­beilleszkedését­nem­nehezítik­jelentős­kulturális­vagy egyéb­ jellegű­ különbségek,­ amelyek­ a­ magyar–roma­ vegyes­ osztályokban­ gyakran konfliktusokhoz,­kirekesztéshez­vezetnek.­ebben­a­helyzetben­az­iskola­könnyebben

„alkalmazkodik”­ a­ tanulók­ „hasonló”­ igényeihez,­ átértelmeződnek­ az­ „eredményes- ség”,­a­„siker”­fogalmai.­„nekünk­az­a­nagy­eredmény,­hogy­a­gyermek­időben­és­rend- szeresen­ bejön­ az­ iskolába,­ hogy­ megtanulja­ az­ alapvető­ viselkedési­ szabályokat”

(pedagógus).­Tehát­beiskolázás­van,­de­integráció­nincs.

egy­másik­kategóriát­képeznek­azok­a­települések,­ahol­a­romák­aránya­jelentős­(a helyi­ lakosság­ 5–15­ százaléka),­ de­ az­ iskolákban­ kisebbségben­ vannak.­ előfordul, hogy­sokan­közülük­be­se­iratkoznak­az­iskolába,­vagy­már­az­első­években­lemorzso- lódnak,­kimaradoznak.­ez­különösen­az­ún.­„sátoros­cigányokra”­érvényes,­akik­a­tér-

RRo Romá Rom Romák Romák R1

RR1 R2RR2 R3RR3 R4RR4 R5RR5 R6RR6 R7RR7 R8RR8 R9RR9 HRHHR 00––44 3,5 10,1 18,11818,518,5 5,0 9,3 4,9 51,55151,351,3 16,1 28,22828,928,9 15,0 55––99 3,1 8,6 18,11818,318,3 4,1 8,0 4,7 46,44646,846,8 14,4 24,22424,824,8 13,2 10

110––19119 1,9 4,8 15,7 3,3 5,6 2,9 31,1 9,9 20,3 9,3 20

220––29229 1,4 3,8 11,3 2,6 4,2 2,6 27,1 8,2 15,5 7,2 30

330––44444 0,8 2,5 8,0 1,6 2,7 1,4 17,6 5,1 10,9 4,6 45

445––64664 0,5 1,2 3,3 0,7 1,3 0,7 8,8 2,6 5,1 2,3 65+

665

65+ 0,2 0,6 1,1 0,2 0,3 0,3 2,2 0,6 1,4 0,7

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja

ségben­élő­„házi­cigányokkal”­ellentétben­általában­a­települések­perifériáján­mélysze- génységben­élnek,­és­akik­számára­az­iskolának­nincs­különösebb­„haszna”.­egy,­a csíkmadarasi­sátoros­cigányok­körében­készült­kutatás­során­a­helyi­iskolaigazgató szerint­„évtizedes­pályafutása­alatt­nem­történt­semmiféle­kezdeményezés­se­az­okta- tási­intézmény,­se­a­sátoros­cigány­közösség­részéről­az­intézményes­kapcsolat­meg- erősítésére”­(szőcs­2008,­296.­p.),­azaz­a­roma­gyermekek­egyáltalán­nem­jártak­isko- lába.­ kivételt­ képeznek­ azok­ a­ szintén­ sátoros­ cigányokként­ számon­ tartott­ roma közösségek­(pl.­gáborok),­akik­kereskedői­érzéküknek­vagy­a­külföldi­vendégmunká- nak­köszönhetően­anyagi­jólétre­tettek­szert,­akik­felismerték­az­írás-olvasás­fontossá- gát­ a­ gyermekek­ életében,­ és­ rendszeresen­ küldik­ gyermekeiket­ az­ iskolába.­ Vass istván­az­etéd­községi­gáborok­életkörülményeinek­bemutatásakor­kiemeli­jómódról árulkodó­házaikat,­azok­modern­eszközökkel­történő­felszereltségét,­értékes­kalapjai- kat.­azt­is­megemlíti,­hogy­a­„sátorosok­gyermekei­igyekvő,­általában­jól­tanuló,­szor- galmas,­ tisztelettudó­ iskolások”,­ de­ akik­ 6–8­ osztály­ elvégzése­ után­ nem­ tanulnak tovább,­ mert­ az­ „üzleteléshez”­ elég,­ ha­ megtanulnak­ írni,­ olvasni,­ számolni­ (Vass 2002,­108.­p.).­ezeknek­az­iskoláknak­a­roma­tanulók­általában­igen­sok­„gondot”

okoznak,­hiszen­az­iskolákból­gyakran­hiányoznak­a­sikeres­integrációt­lehetővé­tevő feltételek,­amelyek­nélkül­a­többség­részéről­nem­valósul­meg­a­valódi­befogadás­és elfogadás.­a­roma­tanulók­számára­ezekben­az­iskolákban­a­legnagyobb­a­veszélye­az osztályismétléseknek,­a­korai­iskolaelhagyásnak.

egy­harmadik­kategóriát­képeznek­a­városok,­ahová­a­romák­egy­része­a­szocialista iparosítás­során­került­be,­és­nemritkán­városközponti­államosított­lakásokban­kapott helyet­(ahonnan­a­lakások­visszaigénylése­után­kiköltöztették­őket­a­város­peremére), más­részük­a­jobb­élet,­több­erőforrás­reményében­húzódott­a­városba­(nagy­szeme- tesgödrök­ szomszédságába,­ ahonnan­ a­ város­ kukáit­ is­ „felügyelhetik”).­ a­ korábban említett­ Csata–kiss-számítások­ alapján­ a­ megye­ városai­ közül­ keresztúron­ és gyergyószentmiklóson­ a­ legnagyobb­ a­ romák­ aránya­ (6­ százalék­ körüli),­ majd székelyudvarhely,­ balánbánya­ és­ maroshévíz­ következik­ a­ maguk­ 3­ százalékával.

Csíkszeredában­1,2­százaléknyira­becsülték­a­romák­arányát.­mivel­a­„szakmai”­beso- rolás­az­önkormányzatok­adatbázisa­alapján­történt,­nagy­valószínűséggel­a­népszám- lálási­adatok­alapján­magukat­kis­számban­romának­vallók­mellett­nagyobb­arányban vannak­a­szociális­segélyekre­szoruló,­a­városok­perifériáján,­kompakt­közösségekben élő­romák.­ezeknek­a­roma­negyedeknek­(telepeknek)­a­gyermekei­az­1990-es­évek közepéig,­végéig­gyakorlatilag­nem­jártak­iskolába,­beiskolázásuk­valójában­a­kétezres évek­elején­kezdődött­el.­az­elején­általában­életkorukat­tekintve­vegyes­osztályokban tanultak­(tanulnak),­egy-egy­központi­iskolának­valamelyik­tagiskolájában,­amely­álta- lában­távol­esett­(esik)­a­többségiek­iskolájától.­az­indulás­mindenhol­komoly­nehézsé- gekkel­járt,­a­többségi­iskolák,­néhol­a­helyi­vezetőség­is­elzárkózott­a­roma­gyermekek integrált­oktatásától.­barabási­Tünde­a­székelyudvarhelyi­cigány­gyerekek­oktatásának kezdeteit­ bemutató­ tanulmányában­ említi,­ hogy­ a­ negyedik­ osztály­ elvégzése­ után komoly­gondot­jelentett­a­cigányok­oktatását­felvállaló­budvár­szociális­központnak, hogy­megtalálja­azt­a­városi­iskolát,­amely­ötödiktől­befogadja­a­roma­gyermekeket,

„hiszen­az­általános­iskolák­igazgatói­hallani­sem­akarnak­a­befogadásukról”­(barabási 2000,­404.­p.).­Lázár­hajnalnak­a­gyergyószentmiklósi­roma­iskoláról­készült­tanulmá- nyában­ olvashatjuk,­ hogy­ a­ roma­ iskola­ igazgatójának­ tiltakozása­ ellenére­ a­ helyi

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

önkormányzat­a­roma­telep­szomszédságába­építtette­az­új­iskolát,­amellyel­fizikailag is­ „elszakították”­ őket­ a­ városi­ iskoláktól.­ „mióta­ itt­ vagyunk­ kint,­ senki­ nem­ hív­ és senki­nem­jön­ide.­egyre­jobban­elzáródunk­a­többi­intézménytől,­lassan­minden­kap- csolat­megszűnik”­–­idézi­a­szerző­a­roma­iskola­igazgatójának­szavait­(Lázár­2017, 159.­ p.).­ Voltak­ próbálkozások­ párhuzamos­ osztályok­ létrehozására­ is,­ ahol­ a­ roma gyermekek­az­egyik,­a­nem­romák­a­másik­osztályban­tanultak,­de­mivel­a­nem­roma szülők­nagy­számban­íratták­át­gyerekeiket­a­város­más­iskoláiba,­hamar­megszűnt­a nem­roma­osztály­(Csíkszereda).­Így­a­szegregációt­tiltó­törvény­ellenére,­hol­spontánul, hol­szándékosan­szegregálódtak­a­roma­gyermekek­iskolái.­Többnyire­ma­is­a­városok egyetlen­iskolájába­koncentrálódnak­a­roma­negyedek,­telepek­gyermekei,­és­ha­ötödik osztálytól­bekerülnek­is­egy-egy­vegyes­összetételű­osztályba,­ott­gyakran­nem­roma, de­szintén­hátrányos­helyzetű­tanulókkal­tanulnak­együtt.­mivel­általában­egy-egy­köz- ponti­iskolához­több,­a­város­szélein­található­kisebb­tagiskola­is­tartozik,­így­a­roma kisiskolák­is­részét­képezik­a­városi­iskolarendszernek,­és­az­összesített­statisztikák- ban­nem­válik­feltűnővé­a­szegregáció.

pedagógusok

azok­az­iskolák,­ahová­egyre­nagyobb­számban­iratkoztak­a­roma­gyermekek,­egy­sor olyan­nehézséggel­szembesültek­(szembesülnek),­amelyek­megoldására­nem­voltak felkészülve.­a­mélyszegénységből­érkező,­korábban­semmilyen­intézményes­nevelés- ben­nem­részesülő­roma­gyermekek­oktatása,­tanítása­számos­pluszfeladatot­rótt­az iskolákra,­pedagógusokra.­nagyon­gyakran­a­szociális­jellegű­problémák­megoldása (ebédeltetés,­ öltöztetés,­ tanszerek­ beszerzése)­ is­ az­ iskolák­ feladatává­ vált,­ hiszen ezek­ nélkül­ a­ gyermekek­ nem­ jártak­ iskolába,­ nem­ lehetett­ elkezdeni­ az­ oktatást.

külön­fejtörést­okozott­(okoz)­az­iskolák­vezetőségének,­a­pedagógusoknak­a­roma közösséggel,­roma­szülőkkel­folytatott­kommunikáció,­amely­a­két,­egymás­számára idegen­világ­találkozásának­számos­buktatóját­hordozta­(hordozza)­magában.­mivel­a szülők­jelentős­része­írástudatlan,­és­nincsenek­iskolához­kapcsolódó­tapasztalatai,­a kezdeti­időszakban­igen­nagy­bizalmatlansággal­és­aggodalommal­közelednek­az­isko- lához.­nehezen­értik­meg­és­fogadják­el­az­iskola­„könyörtelen”­szabályait,­amelyek nem­ engedik­ hiányozni­ a­ gyermekeket­ az­ iskolából.­ különben­ a­ család­ a­ szociális támogatást­veszíti­el.

a­problémák­kezelésének­hiányoztak­(hiányoznak)­az­intézményesült­megoldásai, és­legtöbbször­az­„ügy”­hivatalos­támogatói­is.­az­országos­stratégiákból­kötelezővé váltak­a­roma­gyermekek­integrációját­szorgalmazó­alapelvek,­de­hiányoztak­(hiányoz- nak)­azok­a­források,­finanszírozások,­amelyek­szükségesek­a­folyamat­sikerességét szavatoló­tárgyi­és­személyi­feltételek­megteremtéséhez.­az­iskolák,­saját­belátásuk­és erőforrásaik­szerint,­a­hivatalos­és­nem­hivatalos­megoldások­között­lavírozva­próbál- nak­megoldásokat­találni.

ebben­a­folyamatban­kulcsszerepe­van­a­pedagógusoknak,­akik­közvetlenül­szem- besülnek­ a­ nehézségekkel,­ kihívásokkal.­ ők­ a­ két­ kultúra­ között­ a­ közvetítők,­ akik külső­szakmai­segítség,­romológiai­ismeretek­és­segítő­szakemberek­nélkül­látnak­el egy­sor­olyan­feladatot,­amely­egy­átlagos­pedagógus­számára­fel­sem­merül:­„az­átla- gosnál­szegényebb­családi­környezet­miatt­keletkezett­szociokulturális­hátrányok­kom-

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja

penzálása;­a­többségi­társadalométól­eltérő­szokások­és­viselkedésmódok­elfogadása;

a­többségi­társadalométól­eltérő­családi­értékrend­elfogadása;­a­nyelvi­hátrányok­kom- penzálása;­a­kisebbségi­létből­és­a­többségi­társadalom­előítéleteiből­fakadó­komple- xusok­és­frusztrációk­kezelése;­a­nem­cigány­környezet­(például­szülők­és­gyerekek) részéről­ megnyilvánuló­ előítéletes­ magatartás­ megváltoztatása;­ a­ saját­ előítéletek leküzdése”­(Liskó­2001,­35.­p.).­ugyanakkor­pedagógiai­jellegű­problémákra­is­megol- dásokat­kell­találniuk,­hiszen­gyakran­kiderül,­hogy­az­addig­bejáratott­módszerek­nem működnek,­megsokasodnak­a­fegyelmi­problémák,­teljesíthetetlenek­a­tantervi­előírá- sok.­ a­ nagyszámú­ roma­ tanulót­ tömörítő­ iskolák­ pedagógusaival­ készített­ interjúim arról­ árulkodnak,­ hogy­ a­ pedagógusok­ tehetetlennek,­ frusztráltnak­ érezték­ (érzik) magukat,­különféle­megoldásokat,­magyarázatokat­kerestek­(keresnek)­a­helyzet­kihí- vásainak­feloldására­(Jakab­2016).­nehezen­tudják­összeegyeztetni­a­tantervi­előírá- sok­elvárásait­a­roma­gyermekek­teljesítményével,­kidolgozott­pedagógiai­programok, módszertanok,­megfelelő­segédanyagok­nélkül­ki-ki­saját­szaktudása,­elköteleződése szerint­próbálja­megoldani­a­problémák­sokaságát.­Van,­aki­megpróbál­megújulni,­kép- zések,­önképzések­során­olyan­módszereket­elsajátítani,­kipróbálni,­amelyek­hatéko- nyak­az­új­helyzetben.­mások­képtelenek­elvonatkoztatni­a­kötelező­tananyagoktól,­a kötelező­előírásoktól,­és­különösen­a­vegyes­osztályokban­nem­foglalkoznak­a­lemara- dókkal.­inkább­tehernek­érzik­őket,­akik­akadályozzák­a­hatékony­osztálytermi­munkát, és­gyakran­megpróbálnak­megszabadulni­tőlük­(buktatással,­magaviseleti­jegyek­levo- násával).­ sok­ a­ bizonytalanság,­ a­ kísérletezgetés,­ az­ oktatás­ rendszerkörnyezete,­ a tantervi­szabályozás­merevsége,­a­differenciált­pedagógiai­eszközök­nem­következetes alkalmazása,­ a­ pedagógusképzés­ hiányosságai­ mind-mind­ olyan­ tényezők,­ amelyek nem­segítik­a­folyamat­sikerességét.­másik­probléma,­hogy­a­roma­gyermekeket­tömö- rítő­iskoláknak­igen­alacsony­a­presztízsük.­a­hivatalos­értékelések­alapján,­amelyek­a tanulmányi,­vizsga-­és­versenyeredményeket­veszik­alapul,­és­nem­a­hozzáadott­érté- ket­mérik,­ezek­az­iskolák­gyakran­megkapják­a­„gyenge­iskola”­stigmáját.­a­„nehezí- tett­körülmények”­között­dolgozó­pedagógusok­semmilyen­szakmai,­anyagi­kompenzá- cióban­nem­részesülnek,­sikereik­gyakran­láthatatlanok­maradnak­a­rendszer­számá- ra.­ilyen­körülmények­között­igen­megterhelő­a­pedagóguslét,­igen­nagy­mind­a­pálya- elhagyás,­mind­a­kiégés­veszélye.

Összefoglalás

Összefoglalva­a­roma­oktatás­térségi­helyzetének­bizonyos­jellemzőit­megállapítható, hogy­az­egész­folyamatot­áthatja­a­bizonytalanság,­az­útkeresés,­az­esetlegesség.­bár léteznek­bizonyos­jogi-adminisztratív­keretek,­amelyek­szabályozni­próbálják­a­folyama- tokat,­ezek­gyakran­nincsenek­összhangban­az­iskolák­hétköznapi­világának­realitásá- val.­intézményesült­megoldások­hiányában­a­személyes­elköteleződés,­az­egyéni­kom- petenciák­szerepe­felértékelődik,­ami­bizonyos­esetekben­egyszemélyes­sikertörténe- tekben­jut­kifejezésre.­Vannak­iskolák,­ahol­bizonyos­tényezők­szerencsés­találkozásá- nak­köszönhetően­(helyi­vezetőség­pozitív­viszonyulása,­támogatók,­elkötelezett­iskola- vezetés­és­pedagógusok)­eredményesnek­mondható­a­roma­oktatás.­De­ezek­a­helyze- tek­szórványosak,­véletlenszerűek­és­kiszámíthatatlanok.­hosszú­távon­csak­egyéni­lel- kesedéssel­ és­ elköteleződéssel­ nehéz­ fenntartani­ a­ sikerességet,­ elengedhetetlen

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

volna­az­egységes­koncepció,­a­több­területet­átfogó­konkrét­operatív­programok,­a megfelelő­finanszírozás.­ezek­hiányában­az­iskolák­zöme­a­problémák­tüneti­kezelésé- re­rendezkedik­be,­amely­egyáltalán­nem­kedvez­a­roma­gyermekek­iskolai­sikeressé- gének.

irodalom

barabási­Tünde­2000.­a­cigány­gyerekek­oktatása­székelyudvarhelyen.­Educatio,2.­sz.­402–

406.­p.

biró­a.­Zoltán­2016.­Roma helyzetkép a térségben.­kam­–­regionális­és­antropológiai­kutatások központjának­ honlapja.­ „Vidék­ és­ társadalom”­ program­ http://www.kamintezet.

ro/?q=node/91

biró­a.­Zoltán–bodó­Julianna–gagyi­József–oláh­sándor–Túros­endre­1996.­Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. Csíkszereda,­kam­–­regio­- nális­és­antropológiai­kutatások­központja,­pro-print­könyvkiadó.

biró­a.­Zoltán–bodó­Julianna–gagyi­József–oláh­sándor­2002.­Helykeresők? Roma lakosság a Székelyföldön.Csíkszereda,­kam­–­regionális­és­antropológiai­kutatások­központja, pro-print­könyvkiadó.

biró­ a.­ Zoltán–oláh­ sándor­ 2002.­ helykeresők.­ roma­ népesség­ a­ székelyföldön.­ in­ bodó Julianna­(szerk.):­Helykeresők? Roma lakosság a Székelyföldön.­Csíkszereda,­kam­–

regionális­és­antropológiai­kutatások­központja,­pro-print­könyvkiadó,­13–48­p.

Csata­istván–kiss­Tamás­2010.­Demográfiai perspektívák Hargita megyében. A Hargita megyei magyar, roma és román népesség regionálisan bontott előreszámításahttp://hargi- tamegye.ro/_user/browser/File/stategii/Demografiaiperspektivaksecure.pdf Jakab­Judit­2016.­módszertan­és­elköteleződés:­pedagógusok­a­roma­oktatásról.­Dr.­szilágyi

Tivadar,­Dr.­ritter­krisztián,­dr.­biró­a.­Zoltán­(szerk.):­Pro Scientia Ruralis,­1.­évf.­2–

3.­sz.­madéfalva,­státus­kiadó,­175–191.­p.

kiss­Tamás–barna­gergő­2012.­Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében. Demográfiai és statisztikai elemzés. Műhelytanulmányok a romá- niai kisebbségekről.­43.­sz.­kolozsvár,­nemzeti­kisebbségkutató­intézet.

Ladányi­János–szelényi­iván­1997.­ki­a­cigány?­Kritika, 26.­évf.­12.­sz.­3–6.­p.

Lázár­hajnal­2007.­a­gyergyószentmiklósi­roma­iskola.­in­bodó­Julianna­(szerk.):­Antropológiai Műhely. Évkönyv 2007–2008.­Csíkszereda,­pro-print­könyvkiadó,­219–247.­p.

Liskó­ilona­2001.­a­cigány­tanulók­és­a­pedagógusok.­in­andor­mihály­(szerk.):­Romák és okta- tás. Iskolakultúra-könyvek 8,­ 31–46.­ p.­ http://mek.oszk.hu/01900/01964/

01964.pdf

oláh­sándor­1996.­Cigány–magyar­kapcsolatok­in­gagyi­József­(szerk.):­Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. Csíkszereda,­ kam­ –­ regionális­ és antropológiai­kutatások­központja,­pro-print­könyvkiadó,­181–194.­p.

szőcs­Júlia­2017.­a­csíkmadarasi­sátoros­cigányok­mai­helyzetének­elemzése.­in­biro­Z.­Zoltán, Jakab­ Judit­ (szerk.):­ Tegnap és ma. Romakutatások a székelyföldi térségben.

madéfalva,­státus­kiadó,­282–307.­p.

Vass­ istván­ 2002.­ a­ roma­ gyerekek­ nevelése­ romániában.­ schüttler­ Tamás­ (főszerk.):­Új Pedagógiai Szemle,­52.­évf.,­november.­budapest,­országos­közoktatási­intézet,­99–

110.­p.

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja

hivatalos­dokumentumok,­oldalak

románia­Tanügyminisztériumának­(ministerul­educatiei­nationale)­honlapja­www.edu.ro románia­Tanügyi­Törvénye­(2011)­–­Legea­educaţiei­naţionale­(Len­2011),­aktualizálva­2018

https://www.edu.ro/sites/default/files/_fi%C8%99iere/minister/2017/legislatie%2 0men/Legea%20nr.%201_2011_actualizata2018.pdf

romániai­ népszámlálások­ oldala­ (recensamant­ romania)­ http://www.recensamantromania.

ro/rezultate-2/

a­430/2001-es­határozat­a­romák­helyzetének­javítását­célzó­kormánystratégia­jóváhagyására (hotărârea­nr.­430/2001­privind­aprobarea­strategiei­guvernului­româniei­de­îmbu- nătăţire­a­situaţiei­romilor)

az­ 522/2006-os­ számú­ határozat­ a­ 430/2001-es,­ a­ romák­ helyzetének­ javítását­ célzó kormánystratégia­módosítása­és­kiegészítése­(hotărârea­nr.­522/2006­pentru­modi- ficarea­ şi­ completarea­ hotărârii­ guvernului­ nr.­ 430/2001­ privind­ aprobarea strategiei­guvernului­româniei­de­îmbunătăţire­a­situaţiei­romilor)

a­ romák­ inklúzióját­ célzó­ kormánystratégia­ a­ 2015–2020­ időszakra,­ 14.01.2015­ (strategia guvernului­româniei­de­incluziune­a­cetăţenilor­români­aparţinând­minorităţii­rome pentru­perioada­2015-2020,­din­14.01.2015)

a­roma­oktatásért­felelő­tanfelügyelők­kinevezését­szabályozó­3363-as­számú­rendelet­(1999) –ordinul­3363­din­1­martie­1999

a­„kifli­és­tej”­program­(2002)­-­programul­„Cornul­si­laptele”­www.madr.ro/docs/minister/prog- ramul-pentru-scoli-consultativ.pdf

az­„ingyenes­tanszersegély”­program­(2002)­–­rechizite­scolare https://www.edu.ro/rechizite-scolare

az­iskolai­mediátor­alkalmazásáról­rendelkező­1539-es­számú­kormányrendelet­(2007)­–­ordin- mediator­ scolar­ https://www.edu.ro/sites/default/files/_fi%C8%99iere/invatamant- preuniversitar/2016/acces/orDin%201539_2007_mediator%20scolar.pdf.

a­roma­gyermekek­iskolai­szegregációját­tiltó­1540-es­számú­rendelet­(2007)­–­ordin­nr.­1.540 din­19­iulie­2007­privind­interzicerea­segregării­şcolare­a­copiilor­romi­şi­aprobarea metodologiei­pentru­prevenirea­şi­eliminarea­segregării­şcolare­a­copiilor­romi monitorul­oficial­al­româniei,­partea­i,­nr.­692­din­11­octombrie­2007.

az­iskolai­szegregációt­tiltó­6134-es­számú­rendelet­(2016)­–­ordinul­cadru­privind­interzicerea segregării­şcolare­în­unităţile­de­învăţământ­preuniversitar­nr.­6134/2016

https://lege5.ro/gratuit/ge2dembygy4a/ordinul-nr-6134-2016-privind-interzicerea-segregarii- scolare-in-unitatile-de-invatamant-preuniversitar

Fó ru m Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 1,­s om orja

JuDiTJakab

siTuaTionaLpiCTure on TheromaeDuCaTion in aruraLregion

The­ objective­ of­ this­ study­ is­ the­ description­ of­ the­ roma­ education­ in­ the harghita­County­of­romania,­with­a­retrospective­of­the­key­moments­taking­place after­the­political­turn­in­1989.­The­analysis­is­based­on­my­research­conducted in­the­past­three­years,­in­the­framework­of­which­i­dealt­with­the­roma­education in­ the­ region,­ examining­ it­ from­ the­ following­ aspects:­ social–historical background,­collection­and­analysis­of­data­on­roma­education,­research­of­the activities­and­attitudes­of­teachers.

Fó ru m Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 1, ­s om or ja