TMT 63. évf. 2016. 8. sz.
319
IT evolúció
Az információtechnológia fejlődése a körzőtől a szuperszámítógépig Az Óbudai Egyetemen megnyílt állandó kiállítás
több infokommunikációs szakterület evolúcióját mutatja be. A Neumann János Informatikai Kar épületében berendezett tárlókban a számolást és ábrázolást segítő eszközök, az elektronikát mű- ködtető alkotóelemek, a telefónia régi és új készü- lékei, különböző adattárolók és sok más érdekes- ség kapott helyet.
A fölbecsülhetetlen értékű kincsek az egyetem tanára, Kutor László magángyűjteményéből szár- maznak. A tematikusan elrendezett tárgyegyüttes negyven év szenvedélyes gyűjtőmunkájának eredménye (1. ábra). Az információtechnológia fejlődését bemutató tárgyak technikai tökéletessé- gük mellett nyugodt harmóniájukkal, időtlen szép- ségükkel a ma emberét is lenyűgözik.
A legérdekesebb kiállítási darabok közül első he- lyen Szent-Györgyi Albert diktafonját (2. ábra) emeljük ki, amely különleges történetével is fölkelti az érdeklődést. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ennek az – akkor még ritkaságszámba menő – eszköznek a beszerzését is felajánlotta Szent- Györgyinek, amikor arról győzködte, hogy érdemes Cambridge-ből hazatérnie a Szegedi Tudomány- egyetemre. Szent-Györgyi elfogadta a tanszékve- zetői állást, és sokat használta a diktafont.
A 3-4 percnyi hangfelvételre képes eszközben viaszhenger szolgált a hang rögzítésére. A leját- száskor leírták/legépelték a lediktált szöveget, majd egy – e célra kialakított – eszközzel letörölték a viaszhengerről a felső réteget, amely így újra alkalmassá vált a hangfelvételre. Az 1927-ben alapított amerikai Dictaphone Co. cég slágerter- méke akkora siker lett, hogy a cég neve nemcsak márkanévvé, hanem köznévvé is vált; azóta „dikta- fonnak“ hívjuk a hangrögzítésre szolgáló készülé- keket. A Dictaphone cég a magnetofonok 1940-es évekbeli elterjedéséig gyártotta a készüléket.
1. ábra Afgán asztrolábium (csillagóra) A szerző felvétele
A sikeresen végrehajtott feladat miatt képvisel különleges értéket az a vezérlőprocesszor, ame- lyet a Rosetta űrszonda leszállóegységébe tervez- tek magyar mérnökök. Az egész világ lélegzetvisz- szafojtva figyelte 2014-ben, hogy tízéves útja után vajon le tud-e szállni a Philae űrszonda a Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínére. A sikeres leszállás után jött a következő kérdés:
fölébred-e évtizedes Csipkerózsika-álmából a Philae? A történelmi jelentőségű küldetés végül óriási bravúrral zárult: a Philae lett az első, ember- kéz által készített eszköz, amely leszállt egy üstökösmag felszínére, hogy onnan soha nem látott, értékes információkat továbbítson a földi irányítóközpontba. A leszállóegység „agyát“, vagy- is a működését irányító számítógépet honfitársaink fejlesztették.
Beszámolók, szemlék, referátumok
320
2. ábra Szent-Györgyi Albert diktafonja A hivatalos sajtóanyag része, a fotós nevét nem adták
meg
A kiállításon két IBM szuperszámítógép is látható.
Az egyik, a 2000-es évek elején 200 millió forintért vásárolt szuperszámítógép 2010-ig az Országos Meteorológiai Szolgálatnál működött, ahol az időjá- rás előrejelzési modellek kalkulálásában használ- ták fel.
Jánosi Marcell, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) főkonstruktőre 1974-ben szabadalmaztatta a kemény tokba zárt, 3,5 hüvelykes flopit (3. ábra).
A szabadalmaztatott adathordozó nemcsak külső tulajdonságaiban, hanem belső technikai megol- dásaiban és kapacitásában is új megoldásokat hozott. A BRG gyárvezetésének megbocsáthatat- lan szűklátókörűsége, értetlensége miatt csak Ma- gyarországra érvényes szabadalmi oltalmat bizto- sítottak a forradalmi jelentőségű találmány számá- ra, így a Sony, majd később más cégek a bitorlás vádja nélkül kezdhették el a hajlékony lemezes tárolók gyártását. A flopi három évtizeden át, a 2000-es évek elejéig a legnépszerűbb hordozható adattároló volt; szerepét ez után az USB csatlako- zású flash tárolók (népszerű nevükön a pendrájvok) és az optikai lemezek (CD-k, DVD-k) vették át.
A kiállítás megnyitó ünnepségén Tick József, a mérnökképzésre szakosodott Óbudai Egyetem innovációs főigazgatója fölidézte az egyetemek feladatát, küldetését meghatározó humboldti esz- mét: „Bildung durch Wissenschaft“. A tudomány általi képzés ideája napjainkban is érvényesül, de a helyét egyre inkább a kutatás-fejlesztés-innováció hármasa veszi át – vagyis mind fontosabbá válik a tudás hasznosulása, hasznosítása. Az egyetemek társadalmi szerepvállalása szintén változik: az
egyetemek képzési palettáján mind nagyobb teret hódít az élethosszig tartó tanulás.
3. ábra A Jánosi Marcell által tervezett flopi A szerző felvétele
Az Óbudai Egyetem 2010-ben, a Budapesti Mű- szaki Főiskola jogutódjaként alakult meg, több korábbi műszaki főiskola egyesítésével. Az intéz- mény büszkén vallja magát az 1410-ben Zsigmond király által alapított Universitas Budensis szellemi örökösének, illetve az 1879-ben alapított Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola jogutódjának. A hat karon mintegy 13 000 hallgatót képeznek. A felső- oktatási szakképzés 14 alapszakon és 9 mester- szakon zajlik, emellett szakirányú tovább-képzés folyik, és 3 doktori iskola működik az egyetemen.
Kutor László előadását egy kérdéssel kezdte: miért érdemes hasznavehetetlen tárgyakat gyűjteni?
Íme, válaszai:
● mert gyönyörűek – a legtöbb tárgy elképesztő műgonddal készült, amely megmutatkozik a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt;
● mert rengeteg tudást őriznek, és látszik rajtuk a gondolkodásmód fejlődése;
● mert a tudás útján mindegyikük egy-egy mérföldkő, és ezeket az állomásokat ismerni, tanulmányozni kell ahhoz, hogy a jövőben tovább tudjunk lépni;
● mert megvannak a maguk történetei – ha kellőképpen utána járunk, hihetetlen érdekes eseményfolyam tárul föl előttünk.
A kiállításon szereplő eszközökre tekinthetünk úgy is, mint a „technikatörténet dinoszauruszaira“, de
TMT 63. évf. 2016. 8. sz.
321 azt tudnunk kell róluk, hogy megváltoztatták a vilá-
got – hívta föl a figyelmet az előadó (4. ábra).
A megnyitóra érkező, nagyszámú közönség óriási ovációval fogadta az egyetemi vezetőség döntésé- nek bejelentését: a szenátus címzetes egyetemi tanári címet adományozott Kutor Lászlónak.
Az állandó kiállítás megtekinthető az egyetem nyitvatartási ideje alatt, hétfőtől péntekig 6 – 20 óra között, a III. kerület, Bécsi út 96/a szám alatt.
4. ábra Merevlemezes adattárolók (winchesterek) A szerző felvétele
Tószegi Zsuzsanna
