431'
azonban ragaszkodott a tó lecsapolásához, s a városnak azt írta, hogy a tó helyén pompás kerteket lehet alakítani, s abból a városnak több jöve- delme lesz, mint a tóból. A magyar kamara már inkább hallgatott a város könyörgésére. 1747. decz. 15-én ugyanis felírt ő felségéhez. Először is ki- jelenti, hogy e halastó ügye nem is tartozik a helytartótanács elé, hanem tisztán kamarai ügy, s kéményen kikel a helytartótanács illetéktelen beavatkozása ellen. Majd 1747. decz. 20-á3i védelmébe veszi a nagyszom- batiakat és a halastavukat, s kifejti, hogy a tó egyáltalán nem ártalmas, s lecsapolása igen sokba kerülne, s a város nagyon sokat veszítene.1) E felterjesztésre az udvari kamara is a város mellé állott, s a halastó meg- hagyása ügyében közbenlépésre kérte a magyar kan.czelláriát.2)
Ezalatt a város a helytartótanács követelésére nov. 21-én megkezdé a tó lecsapolását az átadott tervek szerint. A munka deczember 14-ig folyt, mikor az új levezető csatorna befagyott, s a városba egy csepp víz sem jött többé. A halastó mellett lévő serfőzőháznak meg' nem lévén elegendő vize, a munka abbahagyására készült. Ami vizet levezettek, az még- a város falai alatt megállott, ott poshad s a falakat ledöntéssel fenyegette.
Mind e bajhoz járult még az is, hogy a halastó megszüntetése mód nélkül
leverte a várost.3) Dr. Takáts Sándor.
Yiaszkivitel Velenczébe 1747-ben. Ismeretes dolog, hogy Mercy tábornok majdnem monopoliumszerű kereskedést űzött a viasszal. A temesi kereske- delmi társaság is nagy mennyiségű viaszt szállított évenkint a fiumei és triesti kikötőkbe, hogy onnét hajókon külföldre vigyék. Mivel a törökkel kötött béke a.lapjáii, az öt perczent megfizetése után, a török kereskedők szabadon jöhettek árúikkal Magyarországba, ők is meglehetős mennyiségű viaszt vittek Magyarországon keresztül Velenczébe. így 1747-ben Hatschi Bazil török alattvaló Mehadián, Temesváron és Légrádon át 113 bál sárga viaszt vitt Velenczébe. Ez a 113 bál viasz 243 mázsát és 90 fontot nyomott.
(10581 okkát) Mivel a mehadiai harminczad czédula csak 224 mázsáról szólott, a légrádi harminczados a kiilömbözetet mint csempész árút lefog- lalta. Hatschi Bazil erre Mária Teréziánál panaszt emelt a légrádi harmin- czados ellen. A királyné 1747. nov. 5-én a kereskedő ja,vára döntött Kimondta ugyanis, hogy a v i a s z a n e d v e s s é g e t m a g á b a s ζ í v j a, s í g y n e h e z e b b lesz. S mivel a mértékek között is némi eltérés van, \ralószíniinek látszik, hogy csalás esete nem forog fent.
Különben is — írja. a királyné — a viaszt 27 napon át vízen szállították, s így nagyon sok nedvességet magába szívott. Ezért a lefoglalt sárga viaszt
Mindkettő a k. p. levélt-ban 15135. fasc-ban van.
2) „quae singula camera ista aulica eidem cancellariae Hungaricae finem in illuni peramice notificanda duxit, ut Consilio locumtenentiali significare non gravaretur, quatenus sublationem eiusdem piscinae usque ad peragendam praefatam investigationem non urgere t, verum in statu suo relinqueret*.
3) „Populus super attactae piscinae cassatione consternatur".
432'
visszáadatni rendelte.1) Hatschi Bazil bizonyára maga is csodálkozott rajta, hogy olyan viaszt visz magával, a m e l y 19 m á z s a v i z e t s z í v o t t m a g á b a ! Dr. Takáts Sándor.
: A temesi kereskedelmi társaság útlevele 1724-ből. Minő arányban űzte e társulat a kereskedést, s mily árukat szállított külföldre, arra nézve kellő felvilágosítást adhat III. Károly királynak a temesi kereskedelmi 4ársulat részére 1724 október 20-án kiállított szabad útlevele. E szerint a király megengedi, hogy a szokásos három perczent lefizetése mellett a társulat próbaképpen 2000 mázsa viaszt, 1000 mázsa dohányt, 11000 mázsa gabnát, 4000 akó bort, 2000 akó pálinkát, 1000 m á z s a v i z a i к г á t (kaviárt) szállíthat az adriai kikötőkbe, illetve e kikötőkből a külföldre. Az útlevél kimondja, hogy a v i a s z t , d o h á n y t és a v i z a i k r á t a t á r s u l a t n a k n e m s z a b a d M a g y a r o r s z á g b a n v á s á r o l n i a , hanem a temesi Bánságban, Erdélyben, Oláhországban vagy Szerbiában ! A bort, pálinkát és gabnát Magyarországban esetleg*
iiz örökös tartományokban veheti. Ezt az útlevelet 1724 nov. 15-én .— úgy látszik e társulat nevében — M e r c e y g r ó f köszönte meg\
Érdekes levelében elmondja, hogy a temesi kereskedelmi társaságnak az a czélja, hog}'' a B á n á t f ö l ö s t e r m é k e i t k i v i g y e , és pénzt hozzon e földre ! Épp ezért nem méltányos, hogy a temesi kereskedelmi társaságot ugyanazokkal a terhekkel sújtják, mint a külföldi török keres- kedőket. A törökök ugyanis semmit sem fizetnek készpénzzel, hanem árúkat hoznak be, s tőlünk is áruczikket visznek ki. Igy azután nagy haszonnal kereskednek, s megrontják a temesi kereskedelmi társaságot, 'melynek terhei nem is három, hanem 7l/2 százalékra rúgnak.
(Köz. pénz. levélt. Hungr. 1724.)
Dr. Takáts Sándor.
K. p. levélt. Hung; 1747. nov.
