ßm$5
SZEGcDl TUDOMÁNYEGYETEM Sebészeti Klimia Könyvíárs\
KKONYV
SZEGEDI FILHARMONIKUS EGYESÜLET
FENNÁLLÁSÁNAK TIZEDIK
É S
FICHTNER SÁNDOR
KARNAGYI MŰKÖDÉSÉNEK HUSZONÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA ALKA
1918-1928.
IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
E C K E R D T E L E K
A SZEGEDI FILHARMONIKUS EGYESÜLET TITKÁRA
Á R A 1 P E N G Ő
K I A D J A A S Z E G E D I F I L H A R M O N I K U S E G Y E S Ü L E T 1928
E M L É K K Ö N Y V
A
SZEGEDI FILHARMONIKUS EGYESÜLET
FENNÁLLÁSÁNAK TIZEDIK
É S
FICHTNER SÁNDOR
KARNAGYI MŰKÖDÉSÉNEK
HUSZONÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL 1918-1928.
IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
E C K E R D T E L E K
A SZEGEDI FILHARMONIKUS EGYESÜLET TITKÁRA
y Á R A 1 P E N G Ő
K I A D J A A SZEGEDI F I L H A R M O N I K U S EGYESÜLET 192Ö
Fichtner Sándor.
Fichtner Sándor 1878-ban született a vasmegyei Urai- Ujfaluban, ahol édes apja földbirtokos volt. Bajor eredetű családból származik, de ősei már nem o n n a n , h a n e m Salz- burgból költöznek be Magyarországba mintegy másfélszáz évvel ezelőtt. A n y j a a Salkovits és Petrovits családok révén rokonságban állt Petőfi Sándorral. Érdekes, hogy szülei nem voltak zeneértő emberek és semmiféle hangszeren nem játszottak.
Sándor az elemi iskola elvégzése után a soproni evan- gélikus liceumba kerül és kis diák korában 1 éven keresztül zongorán és h a r m ó n i u m o n tanul játszani Ebenspangel Sándor tanítótól. Ugyanekkor minden elméleti tudás nélkül m á r kom- p o n á l is magyar dalokat, kisebb orgona prelüdöket, sőt ir egy zongora-fantáziát és azt édes a p j á n a k ajánlja, aki nincs túlságosan elragadtatva ettől a meglepetéstől és i n k á b b a matézisre hivja fel a fia figyelmét. K ö z b e n Sándor 1 év m ú l v a a b b a h a g y j a a zongoratanulást és ettől kezdve csak mint autodidakta képezi magát tovább, de olyan szép eredmény- nyel, hogy 14 éves korában már ő játszik a húsvéti ü n n e p e k alatt a soproni evangélikus templom nagy orgonáján. Ötödik osztályba jár, amikor az ev. líceumi Zenetársaság megvá- lasztja könyvtárosnak. Nagy örömmel kezd b ú v á r k o d n i a könyvtár kincseiben és itt t a n u l m á n y o z z a először Bach és H ä n d e l orgonamüveit. Ez a Zenetársaság k ü l ö n b e n is d ö n t ő befolyással v a n pályaválasztására, mert nagyszerű alkalmat nyújt zenei tehetségének kibontakozására : m a j d n e m hetenkint közreműködik négykezes- vagy szóló zongorajátékkal, hege- dűsöket kisér stb. A zenetársaság 3 d a r a b körmöci aranyat tüz ki zenei kompozíciók j u t a l m a z á s á r a , a dijat ő viszi el VII. osztályos korában 1897-ben egy zongoracapriccioval. A
következő évben több orgona-preludiumot és egy m e l o d r á m á t ir (Rákos n y m p h á j á h o z ) , amelyet elő is a d n a k .
A z egyre fokozódó sikerek és a zene iránt v a l ó rajon- gása végleg megérlelik benne az elhatározást, hogy zenei pályára lep. A z érettségi után, 1898-ban felvételre jelentkezik zeneszerzésből a Z e n e a k a d é m i á n . Koessler és Herzfeld pro-
fesszorok vizsgáztatják, akik a bemutatót zongöra-capricciótól annyira el v a n n a k ragadtatva, hogy egyenesen a II. osztályba akarják felvenni. Valósággal könyörügnie kell, hogy a z I. osz- tályba tegyék, hiszen ő még soha semmiféle elméletet nem tanult. Ez u j a b b csodálkozást kelt a bizottságban, alig akar- j á k elhinni, hogy a z eljátszott Capricciot minden elméleti tanu- lás nélkül irta. A zeneszerzés-tanszakon évfolyamtársai voltak
Bartók Béla, Toldy László dr. és Lavotta Rudolf.
Növendék k o r á b a n irja a Klapka-nyitányt (1901), melyet a V i g s z i n h á z b a n 1901 március 15-én oly nagy sikerrel játszik a K u n László-féle szimfonikus zenekar, hogy meg kell ismé- telni. Ebben az időben m á s zenekari müvet nem ir, csak kisebb kompozíciókat és közben elkészül a hegedükoncert I. tétele zongorára. Négy évi szorgalmas m u n k a után 1902-ben abszolutóriumot nyer a zeneszerzésből és u t á n a megkezdi egyéves önkéntesi szolgálatát a soproni 48. cs. és kir. gya- logezrednél. A katonai t u d o m á n y o k k a l nem nagyon szimpa- tizál ugyan, de önkéntesi éve alatt egy p o m p á s indulót kom- p o n á l és ez annyira megtetszik p a r a n c s n o k á n a k , hogy a tiszti vizsgája fényesen sikerül.
1903-ban megüresedik a szegedi honvédzenekar kar- mesteri állása, amelyre, minthogy ő éppen nagygyakorlaton v a n , édes apja a d j a be helyette a pályázatot. A z állásra 63-an p á l y á z n a k , de csak neki van z e n e a k a d é m i a i végzettsége és igy reájaesik a v á l a s z t á s : október 9-én meghívják a szegedi
honvédzenekar élére. Itt 72 tagból álló h a t a l m a s zenekar vár rá, túlnyomó részben csehekből és délvidéki svábokból. Nagy a m b í c i ó v a l lát h o z z á uj mesterségének m e g t a n u l á s á h o z és mihelyt egy kicsit belemelegszik a karmesteri teendőkbe, a z o n n a l komoly művészetet akar teremteni Szegeden. Széles koncepciójú terveit először s z ű k e b b m ű k ö d é s i területén kezdi megvalósítani és a térzenék m ű s o r á b a egymásután veszi fel a k o m o l y a b b nyitányokat, szimfonikus tételeket és W a g n e r müveit, hogy ezzel kiszorítsa az eddig túltengő potpourrikat, walzereket, indulókat, szalondarabokat stb. Ez természetesen nem megy máról holnapra, hiszen először a zenekart kell megtanítania a szimfonikus zenére! A z o n b a n a S Z Í V Ó S, kitartó m u n k á n a k c s a k h a m a r meg van az eredménye és m á r 1904 február 22-én megtarthatja az első szimfonikus hangversenyt, ahol egy magyar szvitjének két tételét is előadják, a zene- karban két c i m b a l o m m a l . így lassan-lassan rászoktatja a kö- zönséget a müzenére és 1907 óta megkezdi az évente 6 hang- versenyből álló rendszeres szimfonikus ciklusokat.
M u n k á j á t 1914-ben megzavarja a h á b o r ú kitörése. Neki is be kell v o n u l n i a a déli hadsereghez Horvátországba, m a j d
mikor hadtestét a galíciai hadszintérre vezénylik, azt a pa- rancsot kapja, hogy menjen vissza Szegedre és szervezze meg ott az uj helyőrségi zenekart. A megbízatást teljes meg-
elégedésre el is végzi és attól kezdve á l l a n d ó a n Szegeden m a r a d az egész h á b o r ú alatt. Zenekara ugyan m á r nem olyan nagy, mint volt valamikor, de oly eredményesen végzi a je- lentkező zenész-ujoncok kiképzését, hogy sikerül a zenekar nivóját végig megtartania. A z összeomlás utáni időkben a létszámcsökkentés természetesen a zenekart is megnyirbálja, de á l l a n d ó sürgetésére már évek óta ismét komplett zenekar- ral rendelkezik.
Zeneszerzői m ű k ö d é s é n e k jelentős stációja a z 1848. c.
szimfonikus költemény, melyet még 1910-ben ir és amellyel 1912-ben elnyeri a gr. Zichy Géza-féle dijat. Egy másik pálya- díjnyertes m ü v e a 18. zsoltár, amellyel viszont a debreceni református kollégium p á l y á z a t á n lesz győztes.
Szimfonikus müvei (időrendben) a következők; Magyar hangverseny-nyitány (1905). Tavaszi nyitány (1906), a két té- teles Hegedűverseny (1907). R o m á n c (1908), Gordonkaverseny (1912), Zongorafantázia (1920), Magyar szvit (1923), Magyar fantázia (1927) és az I. szimfónia (1928.)
Kamarazenemüvek: Fúvós ötös (1909), Gordonkaszvit (1917.)
Kórusok: Szombati h i m n u s z (kantáte vegyes karra és zenekarra, 1908), Petőfi: Dalaim (négyszólamú női karra és zenekarra 1909), Petőfi: Szeptember végén (kantáte vegyes karra és zenekarra 1921), F o h á s z k o d á s (vegyes karra és ze- nekarra. 1927), azonkívül n é h á n y férfikar (Árpád sirja, Diadal- ének, Magyar preludium és postludium stb.)
Nagyobb zongoramüvei közül legnevezetesebb a Passa- caglia (32 variációval) és 4 zongoradarab, amelyek nyomta- tásban is megjelentek.
Színpadi müve is van. Még 1904-ben irt egy operettet Magyari Lajos szinész szövegére. Ehhez a d a r a b h o z Lugosi D ö m e dr. uj szöveget irt és ebben az átdolgozott a l a k b a n Bergengócia cimmel be is mutatták a szegedi s z í n h á z b a n , igen szép sikerrel. Öt előadást ért meg.
A felsorolt n a g y o b b s z a b á s u m ü v e k e n kivül még több a p r ó b b darabot irt különösen zongorára és n é h á n y tar- talmas, klasszikusan szép müdalt. Kompozíciói k ö z ü l igen sok ment vidéken is. Budapesten az 1848-at, a F ú v ó s ötöst és a Magyar szvit Scherzoját mutatták be (az utóbbit K o m o r Vilmos zenekara).
II.
A Szegedi Filharmonikus Egyesület megalakulása és az első tiz év története.
Szeged, a legnagyobb magyar vidéki város mindenkor bővelkedett kitűnően képzett, nagyszerű m u z s i k u s o k b a n , akik között akadtak kiváló zeneszerzők (Moór E m á n u e l , Lohr Já- nos, Langer Viktor, Szögedi Endre, Kőnig Péter, Fichtner Sándor, Antalffy-Zsiross Dezső stb.) és nagy s z á m b a n e l ő a d ó művé- szek. Ennek ellenére a z alföldi speciális magyar viszonyok miatt a szegedi zenei élet meglehetősen szürke és sivár volt, amelybe csak a Budapestről leránduló világjáró m ű v é s z e k szóló- és nagy ritkán kamarazene-hangversenyei, t o v á b b á a helybeli d a l á r d á k és az itt á l l o m á s o z ó katonazenekarok vittek bele egy kis szint, elevenséget, m a g a s a b b r e n d ü művészetet.
K ü l ö n ö s e n mostohák voltak a viszonyok zenekari hang- versenyek tekintetében. A z o n b a n a katonazenekarok Wöber Ottokár és Kerner J e n ő karmesterek vezetésével többször adtak zenekari hangversenyeket, m a j d később a fiatal Fichtner Sándor, aki 1903-ban került a szegedi honvédzenekar élére, oly nagy lelkesedéssel és művészi hivatottsággal látott h o z z á a szimfonikus hangversenyek rendezéséhez, hogy fáradságos, úttörő m u n k á j á n a k h a m a r o s a n meg is lesz az eredménye.
Egyre j o b b a n növekedett a komoly zene híveinek s z á m a és Kőnig Péter m á r 1904—1905-ben össze tud hozni egy tisztán polgári zenészekből álló zenekart, amely Szegedi Zenekedve- lők Egyesülete cimen m ű k ö d i k , de n é h á n y hangverseny tartása után két év m ú l v a feloszlik. Ettől kezdve Fichtner S á n d o r veszi át a szimfonikus hangversenyek rendezését és katona- zenekarával folyton fokozódó érdeklődés mellett minden sze- z o n b a n 6 zenekari hangversenyt tart. A kitartó m u n k a meg- termi gyümölcsét és közvetlenül a h á b o r ú kitörése előtti évek- ben a Szegedi Tisztviselők O t t h o n á n a k nagyterme m á r szűk- nek bizonyult a közönség befogadására.
A h á b o r ú kitörése természetesen megakasztja a szépen fejlődő zenekari kulturát és az évenkénti hangversenyek s z á m a 3-ra redukálódik. Még sötétebb a helyzet a h á b o r ú elvesztése után, mert ekkor ugy látszik, hogy a szegedi szimfonikus zenekar nem lesz életképes. Ezekben a szomorú időkben ke-
rül Szegedre egy lelkes zenebarát és amatőr-muzsikus, Kun Izidor dr., aki éles szemmel meglátja, hogy Szeged m á r min- denképpen megérett a Filharmóniára, a n n á l is i n k á b b , mert ennek leghivatottabb vezetésére Fichtner Sándor müvészegyé- nisége biztos garanciát nyújt és voltaképpen nincs m á s tenni- való, mint az itt szétszórtan élő hivatásos és amatőr muzsiku- sokat egy táborba hozni és megszervezni. Kun Izidor dr. tisz- tán látta a szegedi Filharmónia életképességét és a z o n n a l hozzálátott a z egyesület megalakításához. Még 1918 október 28-ra szükebbkórü értekezletet hivott össze a Kass-szállóban, amelyen résztvettek Apor A n n a h e g e d ü m ü v é s z n ő , Balassa Á r m i n dr. ügyvéd, Balla Jenő hirlapiró, Bárányi J á n o s zongora- művész, Belle Ferenc dr. hegedűtanár. Biedl S a m u dr. ügyvéd, Daubravszky Viktor zeneiskolai tanár, Eckerdt Elek tanár, Fichtner Sándor zeneszerző és honvédkarmester, Fischer Mar- cell dr. ügyvéd, Gábor Arnoldné h e g e d ü m ü v é s z n ő , Kőnig Péter zeneszerző és zeneiskolai igazgató, Kun Izidor dr. orvos, Mészáros Károly dr. orvos, Patzauer Sándorné, Sauerwald G é z a zeneszerző-növendék, Szalay József dr. rendőrfőkapitány, Szántóné Ladányi Mariska zeneiskolai tanár, Várnay Dezső lapkiadó. Ziffer Alfréd dr. orvos stb.
A z értekezleten Kun Izidor dr. előadta, hogy az ő véle- ménye szerint a z o n n a l meg kell alakítani a Szegedi Filharmo- nikus Egyesületet, mert ennek az egyesületnek megszervezé- sével intézményesen biztosítva volna Szegeden a rendszeres filharmonikus élet. A bejelentést hosszú vita követte. Sokan voltak, akik a legmelegebben helyeselték a szép tervet, de a k a d t a k olyanok is, akik az akkori bizonytalan viszonyok miatt egyelőre korainak látták még az egyesület megalakítását.
A vitának végül is Balassa Ármin dr. felszólalása vetett véget, aki kijelentette, hogy jelenleg nemcsak hogy nem aktuális a kérdés, h a n e m a m a g a részéről egyenesen nem helyén v a l ó dolognak tartja, hogy akkor, amikor az ellenség Szeged felé közeledik és a megszállás csak napok kérdése, zenei problé- m á k megoldásával foglalkozzunk. A közel j ö v ő várható ese- ményeinek ilyen kíméletlen feltárása megtette hatását. Ezek után m é g a legnagyobb idealisták is a b b a h a g y t á k a tervez- getést és a z értekezlet eredmény nélkül oszlott szét, a z o n b a n Fichtner Sándor kijelentette, hogy amennyiben a z amatőrök és hivatásos muzsikusok melléje állanak, ő garantálja a fil- h a r m o n i k u s zenekar felállítását és a zenekari hangversenyek megtartását.
A tömörülés meg is történt. Belle Ferenc dr. a kiváló hegedűtanár személyében szerencsésen megoldódott a hang- versenymester kérdése és mivel a k ö z r e m ű k ö d ő zenészek k ö z ü l senki sem reflektált honoráriumra, már 1919 j a n u á r 23-ra meg lehetett hirdetni az első filharmonikus hangversenyt. A z eredmény meglepő volt: a hangverseny előtt 5 n a p p a l a Tisza-
\
szálló összes jegyei elkeltek és igy az első roham fényesen sikerült. A zenekar bemutatkozása után n y o m b a n megkezdő- dött az egyesület formális megszervezése is, melynek előmun- kálatait a kezdeményező Kun Izidor dr.-on kivül Bárányi János, Fichtner Sándor, Fischer Marcell dr. és Eckerdt Elek végezték. A z első kezdetleges formációban az elnök-karnagyi
tisztséget Fichtner Sándor töltötte be, az alelnök Belle Ferenc dr.
volt, mig a titkári, pénztárosi és könyvtárosi teendőket Kun Izidor dr. látta el.
A m á r megalakult egyesületnek legelsősorban tőkére volt szüksége, hogy a legszükségesebb kotta-anyagot beszerezhesse és a hangversenyek rendezését finanszirozhassa. E b b ő l a cél- ból erőteljes akció indult meg alapító és örökös tagok gyűjté- sére és váratlanul ez is oly fényes sikerrel járt, hogy a z egye- sület anyagi m e g a l a p o z á s a biztosítottnak látszott. A befolyó alapító és örökös tagsági dijakból, t o v á b b á az első hangver- senyek jövedelmeiből m á r az első évben számottevő könyv- tárat lehetett beszerezni és ezzel lehetővé volt téve a követ- kező 2—3 hangverseny-szezon műsorainak változatossága.
De nem kevésbé volt kedvező a művészi siker sem. A v o n ó s hangszerekre oly sok (számszerint 23) hivatásos zene- tanárt és képzett amatőr zenészt sikerült összetoborozni, hogy a katonazenészekkel kiegészített filharmonikus zenekar a kö- zönség és a sajtó teljes tetszését már az első hangverseny a l k a l m á v a l kiérdemelte művészi teljesitményével. A zenekar lelkes ambícióval dolgozott t o v á b b : 1919 tavaszán m é g két hangversenyt tartott a Tisza-szállóban és a kipróbált műsor- s z á m o k b ó l további két népszerű hangversenyt a s z i n h á z b a n .
A z 1919—20 s z e z o n b a n már 7-re emelkedik a szerep- lések s z á m a , többek között résztvesz a filharmonikus zenekar a főméltóságu nagybányai vitéz Horthy Miklós k o r m á n y z ó ur szegedi látogatása a l k a l m á v a l rendezett színházi díszelőadáson, t o v á b b á közreműködésével lehetővé teszi a Szegedi D a l á r d a részére a Mozart-requiem előadását is. Még nagyobb lendü- letet ad az egyesület tevékenységének a Belvárosi Mozi meg- nyitása, mert sikerült a n n a k igazgatóságával olyan előnyös szerződést kötnie, hogy ennek révén a rendes bérleti hang- versenyeket olcsó ifjúsági hangversenyeken meg lehetett is- mételni. A z ifjúsági hangversenyekre a nagyon olcsó helyárak mellett még 60—80 szegénysorsu ifjúnak teljesen ingyen jegyet adott a z egyesület, hogy ezzel is elősegitse a z egyesület egyik legfontosabb célját : a m ü z e n e népszerűsítését és ezen keresz- tül a következő évtizedek hangversenyközönségének nevelé- sét. Ugyanebben a z évben a m ű k ö d ő tagok s z á m a is erősen megnövekedett. A városban m ű k ö d ő 3 nagy mozi ugyanis a konjunktura idején nagy zenekart szervez és a z o k n a k tagjaiból, t o v á b b á u j a b b amatőr m u z s i k u s o k b ó l a filharmonikus zenekar annyira m e g d u z z a d , hogy i m m á r 70—76 tagu h a t a l m a s or-
chester léphet ki a pódiumra. A z egyesület oly erősnek érzi magát, hogy világvárosi mintára fel akarja állítani a hivatásos zenészek segélyező egyesületét is. K ö z b e n megalakul a z Országos Magyar Zenészszövetség szegedi fiókja, a b b ó l a célból, hogy ez a tömörülés az összes szegedi zenészek gaz- dasági érdekeit védelmezze. A z a l a k u l ó közgyűlésen megjele- nik Olgyai István dr. is, mint a budapesti központ kiküldöttje és a vele folytatott tárgyalások a l a p j á n a közgyűlés elvben k i m o n d j a a Segélyező Egyesület felállítását. A határozat a közbejött valutaromlás és egyéb bajok miatt sajnos nem való- sult meg.
A z 1920—21. év történetéhez tartozik az a m o z g a l o m is, amelyet a hivatásos zenészek egy része indított meg külön szervezkedés a l a k j á b a n és amely csaknem felrobbantotta a Szegedi Filharmonikus Egyesületet. Szerencsére a két vezető- ség a z o n n a l belátta, hogy ennek a torzsalkodásnak csak a zenekultura látná kárát, haszna pedig egyik félnek sem lenne belőle és egyeztető tárgyalásokba bocsátkozott, amelyekkel sikerült minden félreértést eloszlatni.
A z 1921—22. évben az egyesület némileg megfogyatko- zott létszámmal folytatja működését. A létszámcsökkentés oka egyrészt a z uj mozirendelet, amelynek következtében az egyik mozi átmenetileg beszüntette működését, a másik kettő pedig redukálta zenekarát, másrészt a városi zeneiskolának a z a rendelkezése, mellyel pedagógiai okokból megtiltotta növen- dékeinek a filharmonikus zenekarban v a l ó játékot. A zenekar tehát kevesebb m ű k ö d ő taggal, de változatlan lelkesedéssel folytatja kulturmunkáját. Technikája, e l ő a d ó művészete any- nyira tökéletesedik, hogy m á r országos hirü szólisták kiséré- sére is vállalkozik. Hangversenyein egymásután lépnek fel Koncz János, Szánthó Tivadar, Mambriny Gvula, Basilides Mária, Zsámboky Miklós, Telmányi Emil és Dohnányi Ernő,
akik v a l a m e n n y i e n meg v a n n a k elégedve a fiatal egyesület ^ teljesítményével. A város, hogy elismerését dokumentálja, még X j i t t o i g ebben az évben 15.000 korona segélyt folyósít az E g y e s ü l e t ^ részére, azonkívül a kultuszminiszter is nagyobb összegűi?
államsegélyt helyez kilátásba a következő költségvetési évretf^ "
Ilyen kedvező körülmények között ünnepli pz egyesület 1922. ^ április 22-én 25-ik rendes bérleti hangversenyét Kemény Rezső • { h e g e d ű m ű v é s z közreműködésével. A j u b i l e u m örömére az egyesület 5000 koronás pályadijat tüz ki egytételes magyar stiíusu zenekari m u n k á r a és Kun Izidor dr. titkár gondosan szerkesztett „Beszámolót" ad ki az egyesület eddigi munkájá- ról. A z év további folyamán az ifjúsági és a rendkívüli hang-
versenyekkel együtt a csak ebben az évben adott ö s s z & g j S g g g ^ hangversenyek s z á m a 18-ra emelkedik és az egyesület t ö b ^ ^ ó ^ A / ^ között résztvesz a kolozsvári egyetem 50 éves f e n n á l l á s i n a k
j u b i l e u m a a l k a l m á b ó l rendezett színházi diszelőadáson, ^ >
A z 1922—23. év első rendes hangversenyén az egyesület bemutatja Bodon Pál kecskeméti zeneiskolai igazgatónak Cap- riccioját, mellyel a fiatalabb zeneszerző generációnak ez az ismert tagja az egyesület pályadiját nyerte el. Ezt a bemutatót c s a k h a m a r követi két másik bemutató is. Kurt Striegler drezdai komponista kamaraszimfoniáját Magyarországon az Egyesület játssza először, t o v á b b á bemutatja a zenekar Fichtner Sándor Petőfi: D a l a i m c. zenekari kisérettel irt kórusát.
Kulturmisszióját a vidékre is kiterjeszti az egyesület és M a k ó n a Hollósy Kornélia s z í n h á z b a n két, Békéscsabán pedig a z ottani Auróra-irodalmi Kör meghívására egy hangversenyt
tart, igen szép anyagi és erkölcsi sikerrel. A reprezentatív hangversenyek közül ebben az évben megemlitendők a Horthy- inségakció j a v á r a rendezett színházi díszhangversenyen, to- v á b b á a Dugonics-Társaság Petőfi-emlékünnepén való közre- m ű k ö d é s és a 46-os hősök emlékoszlopa j a v á r a rendezett hangverseny. Ugyanettől az évtől kezdve a Városi S z í n h á z b a n rendszeresített opera-előadásokon a filharmonikus zenekar is részt vesz és közreműködésével nagyban emeli az előadások nívóját.
A z 1923—24. évben m á r 50. rendes hangversenyét ren- dezi az Egyesület. Ezt az u j a b b jubileumot még u g y a n a z n a p este fényes díszelőadás keretében ünnepli meg Szeged város közönsége a városi s z í n h á z b a n . Ebben az évben is van két eredeti bemutató előadás. A z egyik Molnár Antal budapesti zeneművészeti főiskolai tanárnak Marche grotesque-je, a másik Fichtner Sándor Magyar Szvitje. Ez utóbbi olyan frene- tikus tetszést aratott, hogy a z ó t a is á l l a n d ó , igen kedvelt és kipróbált m ű s o r s z á m a maradt a szegedi filharmóniának, sőt külföldön is bemutatásra került és ott is dicsőséget hozott a magyar névnek. A vidéki hangversenyek szintere kibővül Szentessel, azonkívül filharmonikusaink ismét ellátogatnak M a k ó r a . A z év k r ó n i k á j á h o z tartozik, hogy az 1923 december 30-iki hangversenyen jelen volt Koesler János, a budapesti Zeneművészeti Főiskolának európai hirü zeneszerzés-tanára, aki jogos büszkeséggel hallgatta végig volt kiváló tanítványá- nak, Fichtner S á n d o r n a k művészi m u n k á j á t . Szép sikerrel játszik az egyesület H ä n d e l Jefta-oratóriumának e l ő a d á s á n is, amelyet a Szegedi D a l á r d a rendezett. A nyár folyamán népszerű hangversenyt is tart az egyesület, amely a l k a l o m m a l egészen k ö n n y ű fajsúlyú m ü v e k kerültek előadásra. Végül ebben a z évben kezdi meg Kun Izidor dr. titkár a szöveges műsorok kiadását, hogy ezzel is terjessze az egyesület a zenei műveltséget.
A z 1924—25. évben a z Egyesület már 100 aranykorona városi és 500 aranykorona állami szubvenciót kap. Ez az év k ü l ö n b e n is talán a l e g m o z g a l m a s a b b az Egyesület fennállása óta. Nem kevesebb, mint 23 hangversenyen szerepel a zene-
11
kar, ezek közül 9-et vidéken tart. A z uj szezon Békéscsabán kezdődik a Petőfi-ünneppel, az egyéb ünnepségek közül ki- emelendő a Dugonics-társaság J ó k a i ü n n e p e a szegedi városi s z í n h á z b a n és a szentesi Jókai-ünnep, t o v á b b á a szegedi Stefánia-Szövetség javára rendezett jótékonycélu hangverseny és legfőképpen a francia est 1925 j a n u á r 25-én. Ugyanis a Szegedi Filharmonikus Egyesület megkeresésére a francia kul- turát propagáló iroda a j á n d é k b a megküldötte a budapesti francia konzulátus utján Franck Caesar D-moll szimfóniáját, Saint-Saens szimfóniáját és zongoraversenyét és Debussy Petite Suite-jét. A z ezekből a müvekből összeállított „francia est"-re vendégként lejött Szegedre a budapesti francia meg- hatalmazott miniszter: de Carbonnel és titkára: d' Auriol. A vendégek meghallgatták a hangversenyt és résztvettek a tisz- teletükre adott vacsorán a Kass-szállóban. A z ő tiszteletükre a hangversenyre francia szövegű műsor J s készült. Nevezete- sebb események még az év folyamán Ábrányi Emil és Tittel Bernát dirigensi vendégszereplése és a zenekar közreműkö- dése Kőnig „Péternek a szegedi fogadalmi templom felszen- telésére irt Ünnepi miséjén.
A következő év gyönyörű j u b i l e u m m a l k e z d ő d i k : a Sze- gedi Filharmonikus Egyesület közel 7 évi megfeszített m u n k a után eljut a s z á z a d i k nyilvános szereplésig. A z Egyesület ebből a z a l k a l o m b ó l ismét terjedelmes jelentést ad ki Kun Izidor dr.
titkár szerkesztésében, amely az eddigi hangversenyekről és az előadott müvekről gondos statisztikát is nyújt. Ez egyúttal utolsó egyesületi tevékenysége a fáradhatatlan tervezőnek.
Ugyanis közvetlenül a hangversenyek megkezdése előtt a Zenészszövetség tagjaival folytatott tárgyalások bizonyos el- lentétet vetnek felszínre, amelynek következtében Kun Izidor dr.. aki az Egyesület megalakulása óta nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel végezte az adminisztrációs m u n k á k a t és a hang- versenyek rendezését, titkári állásáról lemond. Ez a l e m o n d á s m a g a után vonja az egész tiszti kar l e m o n d á s á t is, úgyhogy a z uj é v a d elején a tisztikar már a következőkből állott:
Elnök karnagv Fichtner Sándor, alelnök Fischer Marcell dr., titkár Belle Ferenc dr., pénztáros Schwartz Pál, ellenőr Csomafáy Sándor, könyvtáros Perényi Pál, jegyző B ő h m József dr.
A t á v o z ó Kun Izidor dr.-t az Egyesület megalakitasa es felvirágoztatása körül szerzett érdemeinek elismeréséül a Sze- gedi Filharmonikus Egyesület örökös tiszteletbeli tagjául vá- lasztotta és ugyancsak örökös tiszteletbeli tagnak választja m é g ennek a z évnek folyamán az i d ő k ö z b e n Szegedről eltá- v o z ó Bőhm József dr.-t, aki az egyesületnek m e g a l a k u l á s a óta m ű k ö d ő tagja, m a j d éveken át ügyésze, illetve jegy- z ő j e volt.
A z uj tisztikar több adminisztrációs ujitóst léptet életbe.
12
így rendszeresiti a titkári és pénztárosi jelentéseket, k ü l ö n müsorkönyvet nyit a hangversenyek és egyéb szereplések megőrzésére, iktató könyvet az ügyiratok részére, a választ- m á n y i ülésekről és a közgyűlésről vezetett jegyzőkönyveket összegyűjti, Belle Ferenc dr. titkár minden egyes hangver- senyre részletes és szakszerűen irt m a g y a r á z ó műsorokat a d ki stb. Nagy akció indul meg a zenekar megerősítésére is és minden h a s z n á l h a t ó tagot felkérnek a zenekarban v a l ó közreműködésre. A z uj tagok sorában nagy nyereség Ferényi Pál zeneiskolai tanár. Ebben az évben m á r 8,000.000 K vá- rosi és 5,910.000 K á l l a m i segélyt k a p a z egyesület, azonkí- vül a város egy drb, fagótot ad a j á n d é k b a 6,300.000 K érték- ben. A hangversenyek látogatottsága nagyon kedvező, azon- b a n a helyárak olcsósága miatt a z egyesület m é g sem tud anyagilag megerősödni. Összes vagyona a könyvtárban fek- szik, amelyet felajánl a városi könyvtár t u l a j d o n á b a , hogy ezzel mindenkor biztosítsa a könyvtárnak Szegeden v a l ó ma- radását. A város szekrényt csináltat a z e n e m ü v e k elhelyezé- sére és őrizetre á t a d j a a városi zeneiskolának. — A z év statisz- tikája 10 ö n á l l ó hangversenyt és 4 közreműködést mutat. A karitatív hangversenyek sorában szerepel a szegedi Katolikus Kör által az árvízkárosultak javára, valamint ugyancsak a z árvízkárosultak javára rendezett Vecsey-diszhangversenyen való közreműködés, a z u t á n a Szegeden elhalt hősök sírjainak karbantartási alapja j a v á r a és a M a k ó i Stefánia Szövetség j a v á r a rendezett hangverseny. A z év folyamán eredeti bemu- tató volt Köriig Péter Két tánca és Bortkievitz zongoraver- senye, ez u t ó b b i n a k ez volt Magyarországon az első e l ő a d á s a . A j a n u á r 31-iki hangversenyen Komor V i l m o s vendégszere- pel, mint dirigens.
A z 1926—27. évben az egyesület gyökeres átalakuláson megy át. Egyre n y i l v á n v a l ó b b á lesz ugyanis, hogy az egye- sület további fennmaradását csak ugy lehet biztos anyagi alapokra fektetni, ha a tagok sorába nemcsak m ű k ö d ő (zene- kari) tagok lesznek felvehetők, h a n e m a b b a belekapcsolódik a nagyközönség is. így a z u t á n megindulnak a m u n k á l a t o k a z a l a p s z a b á l y o k oly értelmű átdolgozására, hogy az eddigi nagyon mérsékelt áru bérletrendszer megszüntetésével csak a z o k k a o h a t n a k a rendes hangversenyekre á l l a n d ó bérletje- gyet, akik havi 1, illetve 2 pengő tagdíj fizetése ellenében az egyesület tagjainak sorába lépnek, féláru bérletet pedig csakis tanulók kaphatnak. Ez a megoldás teljes sikerrel is járt, amennyiben az első felhívásra a z o n n a l 655 tag jelentkezett és ezzel a z egyesület további m ű k ö d é s é n e k anyagi feltételei biztosítva voltak, a z o n k í v ü l lehetségessé vált a zenekarban m ű k ö d ő hivatásos zenészeknek az eddigi bizonytalan jutalék- rendszer helyett á l l a n d ó próbadijat és hangversenyilletményt biztosítani. Az újjászervezés vezére Szendrey J e n ő dr. városi
13
tanácsos volt. aki a m ú g y is fogékony lévén minden kultur- kérdés iránt, a legnagyobb ambícióval és lelkesedéssel karolta fel a Szegedi Filharmonikus Egyesület ügyét. A tisztújító köz- gyűlés h á l á s szeretettel természetesen őt választotta meg el- nöknek, Fichtner Sándor főzeneigazgató lett, Biedl J e n ő dr. és Telbisz György pedig alelnökök. A z újjáalakított egyesület a legszebb reményekkel kezdte az uj hangversenyévet, mikor Szendrey J e n ő dr. elnök gyilkos betegség következtében hir- telen elhunyt. M á s o d i k rendes hangversenyén á l d o z a z egye- sület az ő emlékének, melyet soha el nem m u l ó h á l á v a l és kegyelettel ő r i z !
A művészi mérleg ebben az évben is a lehető legked- vezőbb. H á l a a zenekar vezetőjének, Fichtner S á n d o r n a k , a kidolgozott tervszerű programm alapján az egyesület teljesítő- képességének m a x i m u m á t éri el. A Beethoven centennárium a l k a l m á b ó l teljesen a saját erejéből, csupán a Szegedi D a l á r d a és kiváló szólistáinak közreműködésével bemutatja Szegeden a IX. szimfóniát és ezzel a minden idők legnagyobb zene- költőjének összes szimfóniáit m ű s o r á b a iktatja. A Beethoven- ünnepséget, ezt a kimagasló vidéki kultureseményt megismétli Szegeden az ifjúságnak és megismétli H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n és ezzel méltó részt kér m a g á n a k az országos Beethoven- emlékezetből. Reprezentatív hangversenyen is résztvesz: Sze- geden az Őfőméltósága Horthy Miklós kormányzó ur tiszte- letére rendezett díszelőadáson a városi s z í n h á z b a n és M a k ó n a Stefánia-Szövetség rendezésében, t o v á b b á a szegedi X X I . országos dalosverseny a l k a l m á b ó l tartott augusztus 15-iki dísz- hangversenyen a s z í n h á z b a n .
A hatalmas kulturmunka az államot és a várost egyre nagyobb támogatásra serkenti, úgyhogy a kultuszminiszteri segély 400 P-re, a városi segély 1000 P-re emelkedik.
Fontos ujitás ebben a z évben a zenekari Házirend el- készítése, amely pontosan s z a b á l y o z z a a próbák rendjét és a tagoknak a hangversenyeken való közreműködési lehetőségét, hogy ilyen m ó d o n a z egyes műsorok kidolgozása és a z egyes hangversenyek művészi sikere biztosítva legyen. Ez a Házi- rend minden egyes zenekari tagra kötelező.
A z 1927. év tavaszán uj megrázkódtatás éri az egyesü- letet. A város a m á r régóta v a j ú d ó városi zenekar, esetleg külön s z í n h á z i zenekar felállítása tárgyában értekezletre hivja
me g a z egyesület n é h á n y tagját is, anélkül, hogy a tárgyalá- sokba b e v o n n á a leginkább érdekelt főzeneigazgatót és a katonaságot. Erre Fichtner Sándor felettes h a t ó s á g á n a k óha- jára leköszön a filharmónia vezetéséről és egyúttal bejelenti a katonai tisztikarnak, valamint a katonazenekarnak a filhar- m ó n i á b ó l v a l ó kilépését. Már-már ugy áll a helyzet, hogy megszűnik a Szegedi Filharmonikus Egyesület, de szerencsére a k a t o n a s á g n a k adott teljes elégtétel és az egyesület veze-
14
tőségben beálló némi személyi változás után elsimul a kinofe affér és ismét helyreáll a béke.
A most meginduló 1927—28. évben a tragikus körülmé- nyek közt elhunyt Szenrey J e n ő dr. elnök helyett a tisztikar uj elnököt választ Pálfy József dr. városi tanácsos szemé- lyében, azonkívül a l e m o n d á s folytán megüresedett titkári tisztséget a közgyűlés b i z a l m á b ó l Eckerdt Elek, a könyvtá- rosi állást pedig Kalmár G y u l a dr., m a j d ennek a városból v a l ó elköltözése után Szabó Z s i g m o n d töltik be. A z uj tisztikar továbbra is a régiek ügyszeretetével intézi az egye- sület adminisztrációs teendőit: gondoskodik a könyvtár pontos leltározásáról és kimondja, hogy a n n a k jegyzékét nyomtatás- b a n minden zenekari tagnak rendelkezésére b o c s á t j a ; minden egyes beérkező, vagy elküldött iratról másolatot készit és azt az egyesület irattárában megőrzi; véglegesen kidolgozza a z a l a p s z a b á l y o k módosítását, valamint a Házirendet és azokat a március 11-iki rendkívüli közgyűlés által elfogadtatva a bel- ügyminiszterhez küldi fel j ó v á h a g y á s végett; érintkezésbe lép a legnagyobb külföldi z e n e m ű k i a d ó k k a l Fichtner Sándor Ma- gyar szvitjének kiadása t á r g y á b a n ; tárgyalásokat folytat a környéken levő nagyobb városokkal az ott tartandó hang- versenyek ü g y é b e n ; kérvénnyel fordul Szeged szab. kir. város T a n á c s á h o z és a kultuszminiszter Úrhoz, melyekben őszintén feltárva az egyesület nyomasztó anyagi helyzetét, az eddigi- nél is nagyobb rendes évi segélyt kér, különösen a b b ó l a célból, hogy uj, kifogástalan hangszereket szerezhessen be a jelenlegi tönkrement hangszerek helyett és hogy könyvtárát
uj müvekkel gyarapithassa. Ezeknek a kérvényeknek m á r is meg v a n az az eredménye, hogy a város 1000 P rendkívüli segélyt, az állam pedig (Hubay J e n ő dr. páratlanul szives személyes közbenjárására) 800 P rendkívüli segélyt utalt ki erre az évre, úgyhogy a legégetőbb pénztelenségen pillanat- nyilag segítve van. A hangszerek kérdése is szerencsés megoldást fog nyerni. A katonaság ugyanis belátta azt, hogy különösen a fúvós hangszerek a több évtizedes szinházi hasz- nálat folytán úgyszólván teljesen h a s z n á l h a t a t l a n o k k á váltak és igy Shvoy K á l m á n dr. tábornok kezdeményezésére és utasítására 4000 P értékben 8 darab teljesen uj Háckel-féle fafúvós hangszert szereztet be.
Áttérve az idei év művészi eseményeire, m é g az ősz fo- l y a m á n két igen szép sikert könyvelhetünk el. A z egyik Kőnig Péter zeneiskolai igazgató III. s z i m f ó n i á j á n a k bemutató elő- a d á s a , amellyel a kiváló szegedi zeneszerző igen meleg, őszinte nagy sikert aratott. A másik nevezetes esemény pedig a december 18-i szláv est volt. amelyen az egyesület gondos e l ő a d á s b a n mutatta be Szegeden a két legnagyobb cseh zeneszerző egy-egy m ü v é t : Dvorak E-moll szimfóniáját és Smetana M o l d a v á j á t . Ezt a hangversenyt mint v e n d é g Pleier
i*
Brúnó, a karlsbadi hangversenyzenekar igazgatója dirigálta és jól esett látni és hallani, hogy a legkiválóbb külföldi zene- karokhoz szokott dirigens mennyire meg volt elégedve a szegedi filharmonikusok m u n k á j á v a l . Végül megemlitendő még az itt időzött finn vendégek tiszteletére rendezett dísz- hangverseny a Tisza-szállóban, amelyen a magyar dal és a magyar zene szépségei, valamint a magyar vidéki zenekari kultura fejlettsége igen kellemes és mély benyomást keltettek fajrokonainkban.
így érkezett el az egyesület fennállásának tizedik évfor- d u l ó j á h o z , amely véletlenül egybeesik Fichtner Sándor főzene- igazgató zeneszerzői és karmesteri m ű k ö d é s é n e k 25 éves j u b i l e u m á v a l . Ezt a kettős évfordulót az egyesület nagysza-
b á s ú díszhangversennyel üli meg, amelynek művészi prog- r a m m j á n kizárólag Fichtner-müvek és szegedi e l ő a d ó k szere- pelnek, hogy ezzel is bebizonyítsuk a szegedi zenekultura fejlettségét. Ez az ünnepi hangverseny beszédes bizonyítéka a n n a k , hogy a tiz évvel ezelőtt elvetett m a g b ó l életerős cse- metefa sarjadt, amely már l o m b b a borult és virágzik és amely gyümölcsével késő nemzedékeknek szimfonikus zenét szom- j a z ó lelkét is bőségesen fogja táplálni. A szépmultu Egyesület büszkén tekinthet vissza, mert kitűzött célját: a szimfonikus zene megkedveltetését és népszerűsítését, a magyar zeneszer- z ő k müveinek propagálását száz százalék erejéig sikerült ke- resztülvinnie. De nyugodtan tekinthet előre is,, mert a messzi távolban még szebb, még nagyobb j ö v ő kontúrjai l á t h a t ó k : az a sok száz meg száz diák és egyetemi hallgató, akiknek részére az Egyesület könnyen hozzáférhetővé tette a szimfo- nikus hangversenyek látogatását, továbbra is lelki szükségle- tének fogja tekinteni a zenekari hangversenyek látogatását és igy minden valószínűség meg van arra, hogy egész generá- ciókon keresztül biztosítva lesz a mindenkori törzsközönség.
És most, miután az Egyesület múltjára vonatkozó adatok tárgyilagos feltárásával eleget tettünk kötelességünknek, a krónikás s z á m á r a nem marad más hátra, mint hogy az Egye- sület nevében ezen a helyen is meleg szeretettel és őszinte h á l á v a l köszöntse a vezért: Fichtner Sándort, tiszta szívből kívánva neki, hogy továbbra is az eddigi fiatalos lelkesedés- sel, a művészet iránt érzett szent rajongással vezesse a ze- nekart a magyar zenekultura, a magyar dicsőség javára. A d multos a n n o s ! Eckerdt Elek.
III.
Kimutatás a Szegedi Filharmonikus Egyesület eddigi hangversenyeiről és műsorairól.
a) A hangversenyek (közreműködések) helye, ideje, műsora*).
I. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1919 január 23.
1. H a y d n : D-dur szimfónia 2. Kőnig: Magyar szvit 3. Mozart: Les petits riens
II. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1919 március 20.
Belle Ferenc dr. közreműködésével, 1. Beethoven : I. szimfónia
2. Fichtner: D-moll hegedűverseny 3 Siklós: 111. szvit (Szegeden először) 4. Mendelssohn : Hebridák nyitány
III. hangverseny: Szeged, Városi Színház, 1919 április 10- 1. Beethoven : I. szimfónia
2. Mendelssohn : Hebridák nyitány
IV. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1919 május 15.
Gábor Andorné közreműködésével.
1. Mozait: G-moll (40) szimfónia 2. Volkmann : F-dur szerenád 3. Beethoven : F-dur románc 4. Schubert: Rosamunde nyitány
V. hangverseny: Szeged, Városi Színház, 1919 május 25.
Gábor Andorné közreműködésével.
1. Mozart; G-moll (40) szimfónia 2. Beethoven : F-dur románc
3. Mendelssohn : Szentivánéji álom nyitány
VI. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1919 október 22.
1. Erkel: Hunyady László nyitány 2. Schubert: H-moll szimfónia 3. Glasounow : Elégia
*) Az első száz nyilvános szereplésnél az önálló hangversenyek és a közreműködések nincsenek különválasztva.
VII. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 j a n u á r 8.
Fehér Gizella közreműködésével.
1. Beethoven: Prometheus nyitány 2. Beethoven : C-moll (III.) zongoraverseny 3. Beethoven : IV. szimfónia
VIII. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 március 15.
1. Haydn : G-dur szimfónia
2. Volkmann—Buttykay: Magyar zenevázlatok 3. Fichtner: 1848
4. Berlioz: Rákóczi induló
IX. hangverseny: Szeged, Városi Színház, 1920 március 18.
1. Fichtner: 1848 2. Berlioz: 1848
X . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 m á j u s 4.
Gábor Arnoldné közreműködésével.
1. Mendelssohn: Athalia nyitány 2. Kőnig: D-moll (II.) szimfónia 3. Mozart: D-dur (IV.) hegedűverseny
XI. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 junius 9.
Bárányi J á n o s közreműködésével.
1. Mozart: Varázsfuvola nyitány 2. Haydn : B-dur szimfónia 3. Liszt: Zongorafantázia 4. Fichtner: Románc
XII. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 j u n i u s 17.
a Szegedi Dalárda közreműködésével.
Mozart: Requiem
XIII. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1920 október 14.
1. Fichtner: Tavaszi nyitány
2. Mendelssohn : A-dur (olasz) szimfónia 3. W e i n e r : Szerenád (Szegeden először)
4. Strauss Richárd : Ünnepi induló (Szegeden először)
X I V . hangverseny: Szeged. Belvárosi Mozi, 1920 december 2.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Beethoven: VI. szimfónia 2. Beethoven : Hegedűverseny 3. Beethoven : Egmont nyitány
X V . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1920 december 5.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Beethoven: VI. szimfónia 2. Beethoven : Hegedűverseny 3. Beethoven : Egmont nyitány
X V I . hangverseny : Szeged, Belvárosi Mozi, 1920 december 16.
Telmányi Emil közreműködésével 1. Beethoven : Egmont nyitány
2. Bruch : G-moll hegedűverseny 3. Beethoven : Hegedűverseny
X V I I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 december 29.
Gábor A r n o l d n é közreműködésével.
1. Nicolai : Windsori vig nők nyitány 2. Scriabine: Álmodozás (Szegeden először) 3. Goldmark : Air
4. Wieniavsky: Legenda 5. Sibelius: Finnlandia
XVIII. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1920 december30.
Gábor Arnoldné közreműködésével.
1. Nicolai: Windsori vig nők nyitány 2. Scriabine: Álmodozás
3. Goldmark : Air 4. Wienavsky : Legenda 5. Sibelius: Finnlandia
X I X . hangverseny: Hmvásárhely, Feketesas-szálló 1921 I./20.
1. Nicolai: Windsori vig nők nyitány 2. Haydn : Es-dur szimfónia
3. W e i n e r : Szerenád
4. Volkmann—Buttykay : Magyar zenevázlatok 5. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin III. felvonásához
X X . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 február 23.
Fehér Gizella közreműködésével.
1. Mozart: Szöktetés a szerályból nyitány 2. Haydn : Es-dur szimfónia
3. Liszt: Es-dur zongoraverseny
4. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin III. felvonásához
X X I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 február 6- Fehér Gizella közreműködésével.
1. Mozart: Szöktetés a szerályból nyitány 2. Haydn : Es-dur szimfónia
3. Liszt: Es-dur zongoraverseny
4. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin III. felvonásához
X X I I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1921 február 21.
Volkmann—Buttykay : Magyar zenevázlatok
X X I I I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1921 március 20.
1. Beethoven: I. szimfónia 2. Schubert: H-moll szimfónia 3. Sibelius : Finnlandia
19 X X I V . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 április 14.
Bárányi József és a Szegedi Dalárda közreműködésével.
1. Fichtner: Ünnepi nyitány 2. Fichtner: Zongora-fantázia 3. Fichtner: 1848
X X V . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 április 17.
Bárányi J á n o s és a Szegedi Dalárda közreműködésével.
1. Fichtner: Ünnepi nyitány 2. Fichtner: Zongora-fantázia 3. Fichtner: 1848
X X V I . hangverseny: Szeged, Városi Színház, 1921 m á j u s 5.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Fichtner: 1848
2. Kőnig : Andante a hegedűversenyből 3. Berlioz: Rákóczi induló
X X V I I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 m á j u s 12.
1. W e b e r: Oberon nyitány
2. Haydn : Fis-moll szimfónia (Szegeden először) 3. Grieg: Peer-Gynt szvit
4. W a g n e r : Császár induló (Szegeden először)
X X V I I I . hangverseny: Szeged. Belvárosi Mozi, 1921 október 20.
Daubravszky Viktor közreműködésével.
1. G a d e: C-moll szimfónia (Szegeden először) 2. Csajkovszky: Fátum
3. Mendelssohn : Hegedűverseny
4. Mozart: Cosi fan tutte nyitány (Szegeden először)
X X I X . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 október23.
Daubravszky Viktor közreműködésével.
1. G a d e: C-moll szimfónia 2. Csajkovszky: Fátum
3. Mendelssohn : Hegedűverseny 4. Mozart: Cosi fan tutte nyitány
X X X . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1921 december 6.
Koncz J á n o s közreműködésével.
1. Beethoven: Prometheus nyitány 2. Mozart: G-dur hegedűverseny 3. Fichtner: Air
4. Vieutemps: Adagio
5. Csajkovszky: D-dur hegedűverseny
X X X I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 december 17.
Fehér Gizella közreműködésével.
1. Beethoven: V. szimfónia
2. Beethoven : G-dur (IV.) zongoraverseny 3. Beethoven : Coriolán nyitány
2*
X X X I I . hangverseny : Szeged, Belvárosi Mozi, 1921 december 18.
Fehér Gizella közreműködésével.
1. Beethoven : V. szimfónia
2. Beethoven : G-dur (IV.) zongoraverseny 3. Beethoven : Coriolán nyitány
X X X I I I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1922 j a n u á r 12.
Szánthó Tivadar közreműködésével.
1. Beethoven : Coriolán nyitány 2. Beethoven : Es-dur zongoraverseny 3. Mozart : Les petits riens
4. Liszt : Es-dur (V.) zongoraverseny
X X X I V . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 j a n u á r 26.
Bejtsek Prokop közreműködésével.
1. W e b e r : Euryanthe nyitány
2. Haydn : D-dur szimfónia (Szegeden először) (Die Uhr) 3. Sibelius : A tuonélai hattyú (Szegeden először) 4. Lully—Mottl: Ballett szvit (Szegeden először)
X X X V . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 j a n u á r 29.
Bejtsek Prokop közreműködésével.
1. W e b e r : Euryanthe nyitány 2. Haydn : D-dur szimfónia (Die Uhr) 3. Sibelius : A tuonélai hattyú 4. Lully—Mottl: Ballett szvit
X X X V I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 február 5.
Mambriny G y u l a és Basilides Mária közreműködésével.
1. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin III. felvonásához.
2. Schubert : A halál és a leány
3. Saint Saens : Ária a Sámson és Delilából 4. Beethoven : Hegedűverseny
5. Fichtner: 1848
6. Berlioz: Rákóczi induló
X X X V I I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 március 3.
Zsámboky Miklós közreműködésével.
1. Schubert: H-moll szimfónia
2. Haydn : D-dur gordonkaverseny (Szegeden először) 3. V o l k m a n n : D-moll szerenád gordonkaszólóval (Sze-
geden először)
4. Fichtner : Adagio a gordonkaversenyből 5. Berlioz: Római karnevál (Szegeden először)
X X X V I I I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 március5.
Zsámboky Miklós közreműködésével.
1. Schubert: H-moll szimfónia 2. Haydn : D-dur gordonkaverseny 3. D-moll szerenád gordonkaszólóval
2l 4. Fichtner: Adagio a gordonkaversenyből
5. Berlioz : Római karnevál
X X X I X . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1922 március 14.
Telmányi Emil közreműködésével.
1. W e b e r : Oberon nyitány 2. Mendelssohn : Hegedűverseny 3. Beethoven : G-dur románc 4. Bruch : G-moll hegedűverseny
X L . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 március 23.
Dohnányi Ernő közreműködésével.
1. Mozart: Szöktetés a szerályból nyitány 2. Beethoven : C-moll (III.) zongoraverseny 3. Beethoven : Es-dur (V.) zongoraverseny
XLI. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1922 április 24.
Kemény Rezső közreműködésével.
1. Erkel: Ünnepi nyitány (Szegeden először) 2. Goldmark: Hegedűverseny
3. Kőnig : D-moll (II.) szimfónia
XLII. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1922 m á j u s 11.
Fehér Gizella közreműködésével.
1. Rossini: Teli Vilmos nyitány
2. Mendelssohn : G-moll zongoraverseny 3- Glasounov: Szerenád
4. Chopin : F-moll zongoraverseny
XLIII. hangverseny. Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 m á j u s 22.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. W a g n e r ; Rienzi nyitány (Szegeden először) 2. Saint Saens: Hegedűverseny (Szegeden először) 3. Mozart: Es-dur szimfónia
X L I V . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1922 junius 12.
a Szegedi Dalárda közreműködésével.
1. W e i n e r : Szerenád
2. Fichtner—Petőfi: Szeptember végén 3. Kőnig : Tisza kantáte
X L V . hangverseny: Szeged. Városi Színház, 1922 junius 29.
a Szegedi Dalárda közreműködésével.
1. Erkel: Hunyadi László nyitány 2. Fichtner—Petőfi: Szeptember végén
X L V I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1922 október 26.
1. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin I. felvonásához (Sze- geden először)
2. M. Bodon P á l : Capriccio (Bemutató előadás) 3. Beethoven ; II. szimfónia
22
X L V I I . hangverseny : Szeged, Belvárosi Mozi 1922 november 16.
Némethy Ella, Szeghő J á n o s és Pilinszky Zsigmond
1. Fichtner: Ünnepi nyitány [ k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . 2. Liszt: Es-dur zongoraverseny
3. Erkel: Ária a Hunyadi Lászlóból
4. Wagner : A Grál-elbeszélés a Lohengrinből
XLVIII. hangverseny : Szeged, Belvárosi Mozi, 1922december 14.
veszprémi Hegyi E m á n u e l közreműködésével.
1. Kurt Striegler: Kamaraszimfónia (Magyarországon először)
2. Liszt: A-dur zongoraverseny (Szegeden először) 3. Mendelssohn : Meeresstille und glückliche Fahrt nyitány
X L I X . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1922 december 30.
a Szegedi Dalárda közreműködésével.
1. Erkel: Hunyadi László nyitány 2. Fichtner—Petőfi: Dalaim
L. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 j a n u á r 7.
1. Erkel: Hunyadi László nyitány 2. Kurt Striegler: Kamaraszimfónia 3. Grieg: Peer Gynt szvit
LI. hangverseny: Szeged. Tisza-szálló, 1923 j a n u á r 16.
Marteau Henri közreműködésével.
1. Beethoven : Hegedűverseny 2. Mozart: Figaró lakodalma nyitány 3. Mozart: D-dur hegedűverseny 4. Saint-Saens: Rondo capriccioso
LII. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 február 6.
Cholnoky Margit közreműködésével, 1. Mozart : Don Jüan nyitány
2. Volkmann : B-dur szimfónia
3. Mozart: Ária a Figaró lakodalmából
4. W a g n e r : Senta balladája a Bolygó hollandiból 5. W a g n e r : Császár induló
LIII. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 március 4.
N. Miksa Ilona és Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Schubert: H-moll szimfónia 2. Verdi: Ária a Traviatából 3. Bruch: C-moll hegedűverseny 4. Sibelius: Finnlandia
LIV. hangverseny: Szeged. Tisza-szálló, 1923 március 23.
Telmányi Emil közreműködésével.
1. Beethoven: Prometheus nyitány 2. Mozart: D-dur (VII.) hegedűverseny 3. Saint-Saens; H-moll hegedűverseny
23
LV. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 március 27.
Zs. Kabos Ilona közreműködésével.
1. Bach—Fichtner: Praeludium és fuga 2. Haydn : G-dur (Paukenschlag) szimfónia 3. Beethoven : C-moll (III.) zongoraverseny 4. Goldmark : Sakuntala nyitány
LVI. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 április 30.
Gödri Kató közreműködésével.
1. Mendelssohn: Hebridák nyitány 2. Mozart: D-dur szimfónia
3. W e b e r : Agátha áriája a Bűvös vadászból
4. W a g n e r : Tannháuser II. felvonásának előjátéka és Erzsébet belépője
5. Svendsen: Norvég művész-karnevál
LV1I. hangverseny: M a k ó , Színház, 1923 m á j u s 2.
Gödri Kató közreműködésével.
1. Mendelssohn: Hebridák nyitány 2. Mozart: D-dur szimfónia
3. W e b e r : Agátha áriája a Bűvös vadászból
4. W a g n e r : Tannháuser II. felvonásának előjátéka és Erzsébet belépője
5. Fichtner: 1848
6. Svendsen: Norvég művész-karnevál
LVIII. hangverseny: M a k ó , Színház, 1923 m á j u s 23.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Haydn : G-dur szimfónia 2. Fichtner: Hegedűverseny
3. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin III. felvonásához 4. Sibelius : Finnlandia
5. Erkel: Hunyadi László nyitány
LIX. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 m á j u s 28.
Baré Emil közreműködésével.
1. Mendelssohn: Hebridák nyitány 2. Beethoven : Hegedűverseny 3. Sibelius : Finnlandia 4. Fichtner: 1848
5. Svendsen : Norvég művész karnevál
LX. hangverseny: Békéscsaba, Színház, 1923 m á j u s 29.
Baré Emil közreműködésével.
1. Mendelssohn: Hebridák nyitány 2. Beethoven : Hegedűverseny 3. Sibelius : Finnlandia 4. Fichtner: 1848
5. Svendsen : Norvég müvészkarnevál
L X V I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1924 február 14.
Geyer Stefi közreműködésével.
1. Mendelssohn: Hebridák nyitány 2. Mozart: G-dür hegedűverseny
3. Mendelssohn : Andante a hegedűversenyből 4. Goldmark : Hegedűverseny
LXVII. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 február 24.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Goldmark: Tavaszi nyitány 2. Fichtner: Hegedűverseny 3. Rimsky—Korsakoff: 111. szimfónia
LXV1II. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 március 10.
Németh Mária közreműködésével.
1. Rimsky—Korsakoff: III. szimfónia
2. W a g n e r : Erzsébet belépője a Tannháuser II. felv.-ból 3. W a g n e r : Senta balladája a Bolygó hollandiból
LXI. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 augusztus 8.
1. Fichtner: Magyar ünnepi nyitány 2. Grieg : Peer Gynt szvit
3. W a g n e r : Gyászinduló az Istenek alkonyából 4. Volkmann : F-dur szerenád
5. Liszt: F-dur rapszódia
LXII. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1923 október 28.
1. Beethoven: VII. szimfónia 2. W e i n e r : Szerenád
3. Goldmark : Sakuntala nyitány
LXIII. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1923 november 29.
Bokor Judit közreműködésével.
1. V o l k m a n n : Hangverseny nyitány 2. V o l k m a n n : Gordonkaverseny 3. Faúré: Elégia
4. Davidoff: A szökőkutnál
5. Mozart: Figaro lakodalma nyitány 6. D'Albert: Gordonkaverseny
L X V . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1923 december 30.
K. Linz Márta közreműködésével.
1. Beethoven: VII. szimfónia 2. Beethoven : Hegedűverseny 3. Beethoven : Egmont nyitány
L X I V . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1923 december 8.
1. S c h u m a n n : B-dur szimfónia (Szegeden először) 2. Molnár A n t a l : Marche grotesque (Bemutató előadás) 3. Liszt: Tasso (Szegeden először)
4. Verdi: Cavatina a Trubadurbóí 5. V e r d i : Börtön-ária a Trubadurbóí 6. Svendsen : Norvég müvészkarnevál
L X I X . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 április 6.
1. Haydn : D-dur szimfónia
2. Fichtner: Magyar szvit (Bemutató előadás) 3. Berlioz : Rákóczi induló
L X X . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 április 27.
1. Mozart: Varázsfuvola nyitány 2. Fichtner: Magyar szvit 3. W a g n e r : Nagypénteki varázs 4. Popper: Requiem 3 cellora 5. Grieg : H ó d o l ó induló
L X X I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1924 m á j u s 6.
a Szegedi Dalárda közreműködésével.
H á n d e l : Jefta oratórium
L X X I I . hangverseny: M a k ó , Szinház, 1924 m á j u s 9.
1. Beethoven : VI. szimfónia 2. Fichtner: Magyar szvit 3. Csajkovszky: Fátum 4. Berlioz: Rákóczi induló
LXXIII. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 m á j u s 18.
veszprémi Hegyi E m á n u e l közreműködésével.
1. Beethoven: VI. szimfónia 2. Fichtner: Zongora-fantázia 3. Csajkovszky: Fátum
L X X Í V . hangverseny: Szeged, Városi Szinház, 1924 m á j u s 18.
1. W a g n e r : Előjáték a Lohengrin III. felvonásához 2. Liszt: Tasso
L X X V . hangverseny: Szentes, Petőfi-szállp, 1924 junius 11.
1. Beethoven: VI. szimfónia 2. Fichtner: Magyar szvit 3. Csajkovszky: Fátum 4. Berlioz: Rákóczi induló
L X X V I . hangverseny: Szeged. Vigszinpad, 1924 julius 3.
1. A u b e r : A portici néma nyitány 2. Fichtner: R o m á n c
3. Liszt: XIII. rapszódia
4. Mozart: Szöktetés a szerályból nyitány 5. Goldmark : Nászdal
6. W a l d t á u f f e l : Les Patineurs 7. Grieg: Hódoló induló
WWííVJR. 'V .-.
— - ' , '-.',,,.„.„
L X X V I I . hangverseny : Békéscsaba, S z i n h á z , 1924szeptember25.
Engel Iván közreműködésével.
1. Beethoven: VII. szimfónia
2. Beethoven : C-dur (I.) zongoraverseny 3. Beethoven : Prometheus nyitány
L X X V I I I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 október 5.
Ábrányi Emil közreműködésével.
1. Beethoven: VII. szimfónia 2. Grieg : Peer Gynt szvit 3. Goldmark : Sakuntala nyitány
L X X I X . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1924 október 26.
Récsey Sári közreműködésével.
1. Mendelssohn : A-moll szimfónia (Szegeden először) 2. Schumann : A-moll zongoraverseny (Szegeden először) 3. Beethoven : Egmont nyitány
L X X X . hangverseny: M a k ó , Korona-szálló, 1924 december 3.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Beethoven: III. szimfónia
2. Wienavszky : D-moll hegedűverseny 3. Liszt : Les Préludés
L X X X I . hangverseny: Szeged, Városi S z i n h á z , 1924 dec- 7.
a Szegedi Dalárda közreműködésével.
Kőnig : Ünnepi mise (Bemutató előadás)
L X X X I I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi. 1924 dec. 14.
Tittel Bernát és Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Beethoven: III. szimfónia (Szegeden először)
2. Wienavszky : D-moll hegedűverseny (Szegeden először) 3. Liszt : Les préludés (Szegeden először)
L X X X I I I . hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1925 j a n u á r 13.
Telmányi Emil közreműködésével.
1. Grétry : L epreuve villageoise nyitány (Szegeden először) 2. Wienavszky : D-moll hegedűverseny
3. Beethoven : F-dur románc
4. Saint-Saens : Havanaise (Szegeden először) 5. Paganini : Hegedűverseny
L X X X I V . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1 9 2 5 j a n 2 5 . 1. Frank: D-moll szimfónia (Szegeden először)
2. Debussy : Kis szvit (Szegeden először) 3. Bach-Fichtner : Preludium és fuga
L X X X V . hangverseny: Szeged, Városi S z i n h á z , 1925 febr. 18.
Fichtner: 1848
L X X X V I . hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1925 febr. 22.
1. Gluck: Alceste nyitány
or. 18.
or. 22.
2. Beethoven : I. szimfónia 3. Debussy: Kis szvit 4. Csajkovszky : Fátum
L X X X V I I . hangverseny: Kkfélegyháza, Korona-sz., 1925 II./26.
Belle Ferenc dr. közreműködésével.
1. Beethoven: I. szimfónia
2. Wienavszky : D-moll hegedűverseny 3. Debussy : Kis szvit
4. Fichtner: 1848
L X X X V I I I . hangverseny: Szeged. Tisza-szálló, 1925 március 4, Földessy Arnold közreműködésével.
1. Grétry : L' epreuve villageoise nyitány 2. Haydn : D-dur gordonkaverseny 3. Gluck : Alceste nyitány
4. Bruch : Kol-Nidreh 5. Popper : Tarantella
L X X X I X . hangverseny: M a k ó , Korona-szálló, 1925 március 17.
Biedl Endre közreműködésével.
1. Mendelssohn: Szentivánéji álom nyitány 2. Beethoven : I. szimfónia
3. Volkmann : D-moll szerenád 4. Debussy : Kis szvit
5. Grétry : L' epreuve villageoise nyitány
XC. hangverseny: Szeged, Belvárosi Mozi, 1925 március 22.
Biedl Endre közreműködésével.
1. Mendelssohn : Szentivánéji álom nyitány 2. Beethoven : I. szimfónia
3. Volkmann : D-moll szerenád 4. Liszt : Orpheus (Szegeden először) 5. Cui Césár : Tarantella (Szegeden először)
XCI. hangverseny: Szeged, Tisza-szálló, 1925 március 27.
Szeghő J á n o s és Székelyhidy Ferenc dr. közreműködésével.
1. Haydn ; G-dur szimfónia (Paukenschlag) 2. Bizet : Virág-ária a Carmenbői
3. Puccini: Cavaradossi áriája a Toscából 4. Mozart : D-moll zongoraverseny 5. Bach-Fichtner : Preludium és fuga
6. W a g n e r : A Grál-elbeszélés a Lohengrinből 7. Berlioz : Rákóczi induló
XCII. hangverseny: Hmvásárhely, Feketesas-sz. 1925IV./20, 1. Goldmark : Sakuntala nyitány
2. Beethoven : I. szimfónia 3. Debussy : Kis szvit 4. Fichtner: 1848