A magyarországi besenyőtelepekről

-1-

•ff «*> •ti *m wm m> *•<•»«•«•»•• M»- 6 . £ gSY g g „ 9 géJ

Besenyő névvel a magyarokkal fajilag rokon,azon harcos népet jelezzük,amely az uzok által űzetve a Vol- ga mellékén 884.-ben őseinket megtámadta,majd'a bolgárok- kai összefogva uj telepükről:az Etelközből 3 a Fruth,3ze- reth,Dnyeszter,Bug és Dnyeper mellékeiről is kiszorítot- ta, Miután ugy ezt a területet,mint pedig Oláhországot is elfoglalták,Erdély szomszédságában vertek állandó ta- nyáit, A besenyők etelközi "Értem." tartományát a Dnyeper és a Mármarosi havasok közé,a szereth,Pruth,Dnyeszter és

1/ *

Bug fulyők felső vidékeire kell helyeznünk. Innen gyak- ran törtek be hazánkba a XI.század folyamán Gzul,Köteszk, Kapolcs és Ákos vezéreik alatt« i

A oesenyöknek hazánkba való betelepedéséről Anonv- miiSL-tesz említést,már Zsoltról mondja: "az a határszélre a rnosonyt Fertőn tul nem kevés besenyőket helyezett lak- ni országa védelmére.

ftOfts.tnntipos ?orphvrogennetos szerint / De adini- nistrando imperio / a besenyőket az aldunai Disztrától

/Szili3ztrától/egészen a non melléki szarkelig tanyáz- tak, Tehát a tulajdonképeni Etelközt tekinthetjük a be-, senyok független telepének, Az ő feljegyzései őrizték meg az etelközi besenyők ilyold nemzetségének és ugyan-<

annyi főnökének nevét, A nemzetségek és főnökök elgö-_«

1/. -aulcr:Lebedia,Etelköz,Millenarium.Századok:1880.12.1.

rö;Sö8öttí>^; t ^vc-'i • u V * il( f Apcuy olo.nemzetségek, továbbá Í - A J, I^t» . OJZ TA» Gyász, /ata, ITB.:ÁJNŐKNEVEK olvas- hatók k\i. dzok rnlnd olyan nevek,irályok sz-vuos helységnév-

ben ráér ma ir. /találhatók, AZ etolközl besenyők közül az őrtei^Gur, é > uyula tnrtomny népeit ívarigar-n&k nevoz-

ték, :.lV3l a töuiiinél vitézebbek ¿-:; na.u8oe.bbok voltak, 2/.

A besenyők ethnograitája<

A besenyők ethnograf iájáról a különböző ir Jk igy Írnak:

Hunfaiw szerint: a besenyők nyelvéből a tulajdon és 3ze- nályneveket is hozzávéve kitiLnik,botv az .;<;r, tehát ro- kon v )lt a roigyárhoz.

tosalar szerint: a besenyők és kunok ne/n tartoznak egy törzshöz, csí* l: n: elvileg képeznek e.;y népét,

rv „zerint: a besenyők ¿ana tőrök népekhez tartóz- a ül, ér üli.században a kunok neve alatt sze- repeltek ás két századdal utóbb aint aogdiak,kazánok és turkoirvinok a Kn/pi tótól a Krím óéi szigetig laktak,A kun, besenyő stb.elnevezések csupán erai bi,agi és nemzetisé- gi viszonyt jelző különféle elnevezései egy és ugyanazon népnek,

azt bizonyitj ák,hogy a besenyők to-

rok f^r ju és nyelvű >^:i\p volt.

Abu ^UQLX.L arsb iré^fki 94a korul bokharábol kiindulva tebb terük vidéken át a. Lesenyek vidékére jutott,igy ir róluk:

"A besenyők bosszú szakáilucuk és oajuszuak,e .ymás közt adót nem

népnév besenyő.

2/.csánki:Arpáu és az árpádok,67,1«

3/.Szentkatolnay Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója,154 1

' • * • * Jt

6 l harcolnak, eleié1 k egyedül a hü Ica ós senkinek

fizetnek.• 8/. >

A besenyő népnévről.

Kint az utóbbi Írónál is láttuk,a besenyő eredeti alakja a "Besenye*, ebből lett később a

A besenyő nemzet különböző névváltoza tai cent szerepelnek:

Beazsnuk,natcinak /a sörösöknél/, bedone /a volgabolgárok- nál/, pec2eneg_fbözsen,biGseii,bieen,plcenat stb. A hor)Iog-

lalús ut/yii magyar nyelvből lomért népnevek közül meg volt a UcíiJo ,ialús előtti nyelvben is a:besenyő, /ó-magyar nyel vanrbeseney, ó-bolgár-török nyelvben:szintén beseney/. i/.

Crombocz szerint a magyar besenyő legrégibb alakja be-ö/.

oeneu, ugyanolyan hangsajátságokat mutat fel, mit a bol-_• ..,.,r ré w .gbe tartozó török jovovényszavaink.

A besenyők történelmi szerepe és betelepedése hazánkifi,.

yreysingi ;Uó, aki 1157.-ben kezdte irni I.frigyes Co-sz-.r oortóaetít,ugy tudja,hogy a magyaroktól lakott területtől észak és keletre eső vidéken besenyők és leu- nok laknak.Tehát u magyar királyság első évtizedeiben a magyarok keleti szomszédjai zsupán a besenyők voltak, kreelyt nár korában is ők dúlták fel,mert Anonvmus e földről és lakólról emlékezik meg,mint rücik o kunoktól és besenyőktől sok bántalmat szenvedtek, .zent István legcnd ja szerint is a besenyők mint a bolgárok szövetségesei törtek be "agyarországba, de legyőzte ő-

•cet az erdőeli vezer és besenyő foglyokat ejtett.Bejött még Bulgária felől is vagy hatvan besenyő család,; kiket a király szolgái kifosztottad:. Viszont a besenyőd fosz-

tották ki Valkóvur/ial Vid bucsaegyoi ispán oirtoaut ziua-mezejót. azért fan soproni kazár bvzen.yc fejedeleni seregét annyira tönkre tette, hogy I.ar'r Is csak keyer.ee«

rag val menekült meg;a. többi soproniak vszinv vájtak»

részint foglyul ejtették, firáfiSft uMlkouááa :datt történt, hogy.- förtőmelléi;i bb^enyó': mint JKailfog.l:/ok,kertéleA ki- ről t, bog.- adjon asabr.aíiy.- etyury ágikra éa Ők ezért ^f > ;:«..>•

á z a g f é ! ezik ¿al?^nejit, 5A jiakoz^u!; 'azonban ka, .r;,ot v/állott és' i-t. '.iv ; \rcÁ*Ji\tif ogoly-asuV -v.es• ál r potbrai.

. á / . l a 1 inra k o a l a _.'-"ii'vr 1 • m.. aroi'az.«. ., • A « 1 . 6/áA bonét) go húpaévr A .; agyad* ¿ j r l v . . á

•/* . a .arv««,. j ^ . * w-.a 1 .

iigll -

-ágy,ló ur-ikodasát követő belső ^zavarok közepette ismételten a besenyők betöréseiről értesülünk. H»CH§aft ir> ... besenyő'.: ós kunok uéii&dásal ellen védekezik .Ugyan»

elvkor azonban reátaláljuk a besenyőket nlnt határőröket xésöbb gyakran a székelyekkel együtt emlitik őket,mint a írhgyur had sereg elficsapatait. TT-TSfrY^ffifr személyét a

csahol-: ellőni harcáoan besenyők ér. székelyek őrizték,

¿duón pedig 1146.-ban az osztrák Henrikkel harc- ban állt,besenyők és székelyek alkották az előcsapatokát.

Bár a Viseltekről azóló legrégibb adat I.Géza királynak 1«. 75.-ben kiadott, garcuEszentbenedeki apát- sági- vonatkozó alapítólevele »udncient összevetve még sem tudjuk pontosan megállapítani a besenyőknek hazánkba te- lepedését illetően azt,h.gy hadifoglyokként^fvagy pedig jövevény-'telepes nép gyanánt kerültek hazánk területére.

Az általa nyomott- magyar nemzettol a IJ.ssásau végén s igy egyidőben a rokon besenyő is Európába Vauit.

1 ivei a honfoglalók a megszállott országot benépocitenl nem tudták, a XI.-XIII.században befogadtak maguk közé arakon fajú népefcet^fI;t^:ztiifc besenyőket is,az ország határ- széleinek védolnére, akiknek igy betelepedett része az i- uők folyamán a magyar fajjal teljesen összeforrt. Ezért fordul elő olyan álv&ánoa&n tz oly agy számban a "Bese- nyő" név t. ^hcilysd-.jiuvek ezött ^{> a} latinul irt rrordkúfc-

••• u öo cseni,, kíss.l hév, . V m arru utal,.:«:. v a '¿n./'. t-1 í* lakt j. 1 -r erx rzáporite tta '

...t, i..olv- uzlan t v/. t-ivamna toijetsn asszimilálta okét.

első betelepedésről szól jjaonymus azon el- jegyzése f "Zöiián vezér pedig az o katonáinak visszatér- té 'után ¿eg'llapitá kágyarorcz. g hat rajt - u .TiouetoK leié ! oson / Fertő / t ver til, noií kevés be>sny Jkot is helyező lakóul ország:^véuela>-ro> áogy r dühöngő németek

* vett méltatlanságokért a i.&gyarok határszeleit valaha íiiet'. ne támauhassák." Ezenkívül Zsolt vagy Zoltán az or-

szág nyugati hatarszólére, a mai Vas regye területére,a dertő táján nem róg oevándorolt besenyőket és n^gyar fa- jú oroszokat telepitette le és általuk építette Kőszeg varat. 7/.

Ugyancsak .nonymus említi: "Taksnn vaséi em- iatt a besenyők földjéről jöve egy fejedelmi származá- sú vitéz,kinek neve vala Thonuz-apa, Urkund atyja,kitol a Tomaj nemzetség származik;-kinek Takson vezér lakóföl- aet ada a komeji részeken a Tiszáig,ahól most Abéu rév

8 / .

vagyon." 2z a táj azon földterület volt, ¿hol a mai hevesmegyei Bessenyő helység áll; a szásdí monostor ala- pit ól ővele is említ e vidéken lG67.-bol a "besenyők kútja"

a "besenyők temetője" nevü határrészeket s szól ezenkívül be*sóivá lovasokról ic# Taksony vezér tehát 970 után bese- nyőket telepített le 3 szállásaikat az abádl rév tájá- ra határolt, el. fhonuzapa a besenyő vezér még dzent Ist- ván iáejou«n is élt, s ioivel a keresztény vallást feven- ni nem .Kcarta nejével együtt az rbáai révben élvo temettek el. •Jgyí. díOsa k Taksony uralkodása alatt jött be hazánk- b a Dtilárok A rökul bulgárok/ íölajéröl lilla v.lylla az előkelő be-son,- ö vezér Ba/.sa nevü tar sávi l s az ország kü- lönböző vlaéacin nagy területeket kaptok,tőlük szárasaik

lő/ •

: z Ste nemzetseg. Nem csekely földeket es birtokokat ujfíttüékazott T&fcron ^{vezér egy} íletény nevezeti besenyő vi- téznek, hCA. sierro, azt ne..: tudjuk.

A ;S3enyók későbbi letelepedéséről szól Kézai

^licn ^mester krónikája, isjely szerint: "Ugy vezér, , 1 t királyok Idejében is jöttök be csehek,lengyelek,

bezenyok,örmények óo az ég alatti u ja minden karaiy névtelen jegyzőjének könyve.éó.á.

v ,afü•.s:.. jcV.t>IauiOk története. I I , , i,

1«, k;v w'el n v! ay ' ra?atok.7öld ér dmber Itrl.l.-ü J ^c 7,/Varve.ti ' : -,'0:. története.la.]•

idegen nemzetbelie k, kik a királyoknak vagy egyéb országai- nak szolgál?án9 tőllik hűbéri jószágokat szerezvén, idő halad- tával nemességet nyerőnek." Hasonlóképen ir a bécsi képes krónika i s .

A bevárd olások mértéke a vezérek korában még olyan nagy sem l e h e t e t t , mint aminóról Szent István kis legendájában Hatvik püspök i r : " Hatvan besenyők minden készületekkel arany és ezüst bőséggel sokféle ékességekkel szekereket ter- h e l t e n a bolgár réezekről kikelvén, a királyhoz jönni akará- nak. Midőn azonban Pannónia széléhez értek, sokan a szolgák közül eleikbe mentek és néhányat kardra hányván, minden java-

ikat elvevék, és őket pusztán és félholtan hagvák. Ue Ők utju kat folytaták, szenvedéseiket a király eleibe torjes2tendőkf

s amindőn annak szine eleibe iöttenek, lábaihoz horuláoak.

1 1 /

Ez történt 1038-ban, midőn hatvan besenyő halván a király nagylelkűségét a jövevények i r á n t , b e j ö t t Bulgária f e l ö l , de a király szolgái megtámadván Őket, k i f o s z t o t t á k , ők a szent királyhoz fordultak i g a z s á g é r t , aki a tetteseket felakasztat-

t a . A besenyő beköltözések főkép akkor indulhattak meg, mert .nemsokára az oklevelek is tesznek említést róluk.

Későbbi besenyő telepítésnek veh tjük az 1 0 7 2 . évi nán- dorfehérvári ütközet után Ján soprini ispán azon ténykedé- s é t , hogy az ütközet után elfogott, meglehetős nagyszámú be- senyőt, Őpron megyében l e t e l e p í t e t t .

A besenyők mint határőrök.

mm mm mm mm mm mm t m m m m m m m m m m t u m m m m m m m m m r n m m m mm <w» *** rm w ^ »»*• <»

A besenyők hazánkba való beköltözéseit már ismerjük, most áttérünk azon kérdés megvilágítására, hogy milyen h e l y e t foglal tak e l az o r s z á g t á r s a d a l m á b a n .

J e r n e y : Magyarországi besenyőkről. 147.1,

Anonymus szerint honfoglaló Őseink nyugatra a Vág völgyben, i l l e t v e a Vág éa Morvavizét állapították meg a birodalom h a t á r á u l , azt földvárakkal éa máa eródökkel biztosították

éa Őrizetére besenyőket rendeltek* Hogy a besenyő nép kez- detben határőri azolgálatokat t e l j e s í t e t t , bizonyltja a Fer- tótó melletti elhelyezésük és ő r , ő r i i elnevezésük* Szent Tász ló törvénye is őröknek nevezi a határszéli besenyőket:wCusto- dea c o n f i n i o r u ofq u i vulgo Ewrii vocantur." Ezenkívül IV* Bé- la egy 1246 évi oklevelében: " Cuatodea exercitum,-qui vul-

12/

go Eur dicuntur" is Így fordulnak e l ő . Hadi szerkezetű katonatelepeket alkottak, kii. folyton fegyverben állva Őr- ködtek a szomszédok becsapásai ellen*- Közhóboru és f e l k e l é s

V

i d e j é n . a magyar táborhoz csatlakozván saját birőjuk vagy főispánjuk zászlaja alatt a hadtest előcapatát, száguldozó osztályát képezték. Bizonyítják határőr voltukat a helyne- vekben fenmaradt emlékek, Besenyő, Pecsenyéd, Pecsecéd alak ban a határszélen* Sopron megyében a Fertőn tul áll máig Is Pecsenyéd f a l u , mely nevét ezen besenyő vagy szláv elneve- zés szerint Pecsensg határőrőktői nyerte. Annak bizonyságá- ra hogy a besenyő nép neve a ha tárőrzés fogalmával mennyire

összeforrot, b i z o n y l t j a a z , hogy nemcsak nálunk, hanem még A Idusánál i s , ennek még mai ie élő emléke az oláh nyelben a besenyő névből származó pecsenyága (pecentagm) s z ó . mely

1 $ • / a Duna mellett f e l á l l í t o t t határőrökbe alkalmaznak, Ok-

leveleink felváltva * Speculator" és " S p i e u l a t o r " névvel j e l z i k a besenyő határőröket.

Ezek a besenyő és székely név alatt ismeretes határőrök a fcPoqjfl f p g r m M t t t tartoztak.

1 2 / U . o , 1 6 6 . 1 ,

1 3 / Tagányi: Gyepű és gyepüelve. Magyar Nyelv 1913* 2 6 3 . 1 .

, • m mm m

-8-

WSKB^SBi

- - - . -

Töl>b harcba valórészvételükről tudunk, 1 gy pl:lo74.-ben

"az osztrák őrgróf látván a beseiY/J .ily iszzonyu és ret- tentő tekintetnek, megijedt s mutatni sem merte magát hitvány besenyők /viliűsimi blseeni/ ;lott. lllft.-ban

II.István csehek elleni hadjáratién besenyő és székely ijjászok őrizték a királyi tábort, dc a csehek rájuk rohantak ás a hitvány besenyők ós székelyek /bisseni atque siculi vilisciriii /ej/ seb nélkül futottak a ki- rály táboráig. II.(Mzs- idejében peuigjIKGt-őan az ausztriai Henrik elleni harcban iz igen rossz besenyők

á«s hitvány székelyek /bisseni poas-irti ot sicul.i vi- lissiml/ előrohantak, de azután kitértek a nehéz nemet lovak rohama elöl. Hitványnak nevezi űket a krónika,mert r nehéz fegyverzetű lovagok szemében hitványnak tűntek fel a kb'nnyü lovas besenyők székelyek.

, gesonvő harcmodor> óacnen írja le Salamon Fe-

1 4 / .

renc a besenyőknek egy ctelközi tárnaúasát: "A bese- nyők tengernyi lovass ja r; .rohan a magyarok szállásaira, melyeket egy aránylag gyenge része védett a magyar sereg- nek, mely a család és tulajdon biztosítására n&raat ott- hon. Ez nem képes ellentálJni a besenyők túlnyomó szájának, hanem vlvész, s vele preuává 1 sz a magyarság egy egész nerxedéke. A.szonyt, gyermeket rabszolgául hurcol el a besenyő s vele az ingó vagyont e barmolcat.Amit cl nem vihetett belőle, azt 1 -élte ás felégette." Az ilyen tá- madások és a bolgár-resenyő szövetoég alkalmatlanná tet- te őseinknek az etelkbzi szállást, á besenyőket k míény legényeknek mondott :.k bizonyára azért,mert a boacnyo is jó nyilas veit ós értett a pusztai lovas népek te re/..¿ujá- hoz. Fegyverzete vállról íefuggő s nyilukkal telt puzdra

f . :- •^{_ y} - ^T

14/.A magyar haditörténethez a vezérek köráUin.61.1.

-9-

ÚÜ kézijj, de van közötte, aki a harcban dárdákat is hasz- nál; többnyire mind lovas ijjászok.Táborukról irják-.hogy ükorbőrrel bevont fedeles szekereket vittek magukkal,amit táborba szállva egymás SÍ 1 összekötöttek, körbe állítottak éc ezenkívül egy árkot hánytak.

A besenyők szervezete és kiváltságaik.

A besenyők államszervezete is a törzs rendszeren ala- pult; nern egy fejedelem vezetése alatt állottak,hanem törzsekre oszlottak. Hadi vallalataikban égy-egy tehetsé- gesebb vezér vagy vajda körébe gyűltek,aki a legszigorúbb fegyelmet gyakorolta közöttük. Hogy a központosítás náluk teljesen hiányzott bizonyltja az, hogy a magyarok már a hazába való beköltözésükkor találtak itt besenyőket s ké- sőbb is ugy a vezérek, mint a királyok korában kisebb-na- gyobb csoportokban - melyek egyes nemzetségek lehettek - szállingóztak besenyők Magyarországba, ahol különböző vi- dékeken telepitettek meg.- Az országban megtelepült bese- n 6k rcint szabad nemzet, fiai szabadságot nyertek,amelyet azonban az ország nyugati szélén lakók - hihetően a ke- reszténység be nem fogadása miatt - elvesztettek, Azért amint a krónika tudósít: ^Ma besenyők kérték Gejza klrál.vt, r.og: ha őket szabaddá teszi, ői: dalimon király incselkedé- seit megzabolázzák. Gyécsa király megígérte, hogy kérelmü- ket teljesíti, ha ő le betartják igéretűket.A besenyők te- hát Solt ln vezérikkel dalomon ellen támadtak és ez a né- met határgróíot hívta segítségül, ki a besenyők lsszonyu és rettentő tekintetétől megijedve, az ütközetből 1:1 von- ta magát," ^# Azen besenyők a nádor hatósága alatt allot-

t

tak.

Alkotmányaink szerint lalnaen folatul&jdonos bir- tokához mért arányban tartozott a védelem terhét vlrelni, l&AKerékgyártó:A műveltség fejlődése tos/aVornzágban.I.

-10-

A besenyők tehát részint mint adózástól ment és adomá- nyozás folytán öröklődő birtokosok, másrészt mint határ-

őrök háborús veszély idején fölkelni tartoztak.1222.-ben Gyula nádor a Sopron megyei árpási besenyők azon panaszá- ra, hogy ispánjuk által szabadságaikban megrövidítettek, felkelési terheiket néhány pontban szabályozta, elrendel- ve u bírák három évenkinti fizetését, a hadbe menő bese- nyők által hat mantuai dénárral 2 lótól számítva, az oda nem rnehetűk által pedig ugyanannyival egy lótól számítva teljesíteni, minek következtében azok, akik hadat visel- tek, felerészben járultak hozzá a közteher viseléshez, A várrzerkefcettől független besenyők a korábbi időben sem '.1 Ihattak a várispán hatósága alatt, mert társadalmi állásuk őket a vár iránti szolgálatra nem kötelezte.Ezért

is feltehető, hogy ők nem mint meghódoltatós folytán,hanem egyes részeik már kölcsönös szerződés alapján lettek a ma- gyar hasa tagjaivá.Már egy 31ük.-ben kelt okiratban em- lítés vi n téve a besenyők birljáról-coraes- s elsoroltat- nak törvényeik és kiváltságaik,melyek legközelebb járnak

. , , 1 6 / .

az erdelyi szekelyek es szászok jogaihoz.

Látjuk tehát, hogy a besenyők némi kiváltsággal bírtak az országion, anélkül azonban, hogy külön közjogi osztályt alkottak volna. A besenyő szabadság abban állott, hogy a nagyobb csoportban együttélő besenyőket saját kü- lön bíráik kormányozták;ezen coraesek nemesek a hadi,hanem polgári ügyeit iz intézték népeiknek, ez képezte személves szabadságuknak esylk alapját. Izabadságukhoz tórtozbtt a

• *

tized, rév és vár- adóktól való mentesség is,árult II.Géza király 1196.évi III.Ince pápa 1212. évi és ií.iU^ras 1221.

évi levelei bizonyítanak,melyek a besenyőket o.z előző be*

senyő szabadsággal szemben vasárolt birtokaik utón dézsma

alól

1 v :

16/. Gyárfás: id.m.II.lCG.l.

-11-

nél fogva királyi adományból nemesi örök birtokot és ssa- 17/.

ladségot kaptak.

A besenyők a kereszténységet fölvették, templorraik voltak, azok kegyúri jogát is átörökölték.Szellemi képzett- ségükről és előkelőségükről pedig tanúskodnak azok az ál- lások »amelyeket betöltöttek és megyénél,mint szolgabirák, alispánok és más magasabb rangúak.

A Méltóságot viselő besenyők voltak:

1192.-ben: Kokh bács-i főispán és nádor.

1216.-ban: Ochus,II.András alatt országbíró és a besenyők biraja.

1222.-ben:Gyula ruidor, besenyők főbírája. ,

1

1222,-ben:Lukácr>, a besenyők bírája.

US7.-ben:Poky tllvér.győri főispán és a Rába körüli bese- nyők biraja.

1324.-ben:7ülop nádor,kunok és besenyők bírája.

2329,-ben:Benedek baranyai főispán.

1329.-ben:KÍJcch mester,tlavoniai bán és besenyők birája.

134C-47-49:0erogly mester a besenyők kapitánya.

I4ec.-ban: Ifcróthy János ttcsól bán és besenyők bírája.

14C6.•ban:f orghedei pál, ¡felmát,Horvát és özlovánorszá- gok bőin Ja.

A hazai besenyőtelepek.

Hazánkban besenyő telepek voltak:Arad,Bács-Bodrog, Baranya, Bors, Békém, Borsod, Csanád, Csongrád,¹¹ ej ér .Győr »He- ves,iTdsz-lfac.'-özolnok,! oirárorn,ycrassó-czörény^fLiptó,Moson,

11 in-Boti-Kiskun,.ozsony,öa ogy,Copron,3za- bolcs, omtn#Tcin. »Torontál,/r, régi/ Valkó,Vas,Vec2p-

v' • • - i. .. * ., - ...

ré&»&\Ia megyékben, izenkivíl Arélybon iá:Hároms*ék,Besz-

terce , I :a szód ,la s-KCküllc, só~?ehér .Kunyad »Pogaras »Udv* r- 17/.Károly: K^ór vánaegye története. 1.179.1.

-12- hely és Maros-Torda v érnegyé Jebe n«

Arad megye: Ma nem l é t e z i k a megyében Besenyő nevü

helység, de hajdani létezéséről szól a várad! regest rum 1235 évre vonatkozó 5 8 . c i k k e l y e : Ioubadiones Orodiensis caetrl íícilicet: Basu Hodnogio, Buhu.Bfiyr, Belche, Felenin centuri-

ones, et mmnee a l i i ioubagionea, cum castrenaibus,. iwpeteirunt Garuasiuo, de genere Chañad, pro térra oaetri nomine Be sanen.

iudice Nicolao Palstinó Comité, P r i s t a l d ó Congaf <de genere

Hudue, vnua de castrensibua portató ferro, pro térra i8m d i c t a , i u s t i f i e a t u s e s t " # I I I » Károly király egy 1727-ben kiadott adománylevelében szerepel H Boseove" mint akkor Earánd várme- gyéhez számitott puszta« Beseqyőtelep lehetett esetleg nevé-

nek " ü l é s " végzete miatt a régen zar á n d ^ u j abban aradmegyei Paulia ( ma Ó p á l o s ) , a régi Pálülése*

Bécs-Bodrog vármegye; egyik legősibb községe volt Bese- nyő, melynek egész pontos fekvését nem állapíthatjuk meg.Elő-

ször emliti dzent László király 1093 évi oklevele mellyel a tihanyi apátságnak már Szent István által adományozott birtoka- i t és kiváltságait megerősíti« ( in partibus Bodrug villám Be 8eneu) belőle msgtudjuk^bogy Besenyő község is a nevezett apátsághoz z a r t o z o t t . Ezen birtokban 1!« Endre ie meg- erősíti az apátságot 1211-ben és ugyanez évi határjárás sze- rint a helység a mai Monos tor szeg körül a Duna mellett terül el« Más források azpnban Bajától északra helyezik s az ujabb katonai tőrképek is Baja fölött Pest megyében j e l ö l n e k meg

2 1 « /

egy Besenyő nevü földrészt« Csánki szerint a bodrog zagyéi Bqaenvő ( Besene, Beseenew 1 3 9 1 ) ma Kis és Nagy-Be- senyő puszta Bajától észak felé pest megyei területen • A X I V . században szerepel egy Besenyei nevü család ,melynek

1 8 / J6r n e y : i á . m. 1 5 7 . 1 «

1 9 / Vadász: Bikis-bessny Ő megye 3 3 . 1 «

2 0 / P e s t y : Az eltűnt régi térmegyék« I . 2 1 9 a .

2 1 / Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak k o r á b a n ( I ! . 1 4 9

-13-

tagjai 1425-ben osztozni akartak jószágukon . Besenyő néven még előfordul a XV. században i s . E helység a török karban pusztult e l , s egy 1628 évi oklevélben nár esak pusztaként s z e r e p e l t . Ugyancsak a besenyők emlékét Őrzi Beszen dalu

is ( Bezun) mely I I I . Endre királynak az i r a t keltét meg- nem j e l ö l ő oklevélben Gara helység tőszomszédságában v o l t . Ezt az adománylovelet a kalocsai káptalannak 1308-ban kelt átiratából ismerjük. A helység neve előfordul egy 1333-ban

. 2 2 . /

k e l t oklevélben i s . Jerney szerint ugy látszik Be «dán mezőváros is a besenyőktől kapta nevét. í Kulpen besenyő

törzsnév mutatható ki a mai ( Kulpen, 1 3 4 5 . óta Kurpe, Kulpi) helység nevében A régi Martonosülése a név végződőse miatt gondolha tó besenyőtalepnek, ma Marto- noa, Horgos és ózeged alatt a Tiszánál

Baranva vármegye: A besenyő, egykori lakhelyeikre mu- tatnak az Okur vize melletti Be se és nevW f a l v a k , I I I . Béla király 1181-ből származó megerősítő levele eroli- ti a hajdan Pécs körül virágzó Beaen és Voalaq, nevű falva- k a t . Ugyancsak előfordul Be zen alakban, egy 1266 évről s z á r mazó adománylevélben. A bárányamegyei besenyőkről szól I V . Béla k i r á l y , a fehérvári keresztesek számára 1238-ban k e l t adomanylevale, melyben " B i s s e n i de terra Haraqh" -ról tesz e , Ü t é s t és a Nvárád helységi besenyők szabadságairól s z ó l . A helység ma Njgy-Nyéránd, Mohács körül. Caánfci emlit egy

, 2 5 . /

Besenyő nevij f a l u t : ' P o a a , Beseneu, quae est i n Pata in comitatu de Barana, 1346« A tolnamegyej, Batta vidéken 2 2 / J e r n e y : i d . 1 5 7 . 1 .

2 3 / Tagányi: történelmi helynévmagyarázatok.Föld és 3mber 1 9 2 2 . 2 4 / Vadász: i d , m. 3? . l .

2 5 / I d . m. I I , 4 7 3 . 1 .

-14-

Kereshetjük Bese||d hely a két Budmér. Ki a és Nagy Budmér és Bélivé helység • Ezenkívül Kátolv: neve 1296-ban F a t l t .

2 7 / A Siraogy megye terül tén eredő és Barnyán j© resztül folyó Fekete v i z régj neve Okor. szintéh Besenyő eredetű.

Bars vármegyei Besenyő község kétségkívül Besenyő eredetű, mely I I I , Incze pánpának a Caramazentbenedeki apát- ság részére kiadott oklevelében " V i l l a Beschene" néven for- dul elő ( 1 2 0 9 ) Ősrégi besenyő telep, a pápai tizedszedők laj- stromában is s z e r e p e l . 127? ben oklevélben is e m i i t i k . Neve 1395-ben Bessene*. Egy 1264 évi határjáró levél szerint 28/

határos a Nyitra megyei Nyárhíd f a l u t « ! . Va 7sitvabesenyó 29/

a Verebélyi járásban« Tőle észaxra tuláliuk a *sitva mellett

30/

a szintén Besenyő Bodok helységet. A Besenyők nevének emlékét tartja fenn szintén a verebélyi járásban Besenyőtől nem messze Beesne f a l u , mely a pápai tizedszedők lajstromában már szerepel és 1298 - 1359 években az esztergomi káptalan M zonyság leveleiben is. e m i i t i k . Egyike a 1e gazdagabb palaeolith és neolith kor beli lelőhelyeknek. (Ma B * r b a s e J . Taazád már

a X I . században Besenyő helység melyet még IT Endre a l a t t besenyők laktak. Először a Garar.szentbenadaki apátság ala-

pító levelében szerepel, 1202-ben egy he tárigazitási perben van felemlítve. Revo 1353-ban Thazar, 1565-ben Tozár. vz

az eredetileg Besenyő tel?pitvőny ( nevs az írpád korban:

Teasár) ma Malonyával összeépült és már teljesen tót.- 3 1 /

Szintén besenyő helység Kovácsi gararcvölgyi kisközség 1075-ben a garamszentbonedeki apátság oklevelében is sze- 2 6 / Bátky: Badacsony, Fold és Ember. 1922 7 0 . 1 «

27/ H K o t l i b a , Kátő. Föld és ítyber, 1 9 2 7 1 9 8 . 1 . 2 8 / Borovszki: Bar* vármegye monográfiája. 2 2 . 1 . 2 9 / Pesthy: .Magyarország helynevei« 1 . 2 3 3 . 1 .

3 0 / Bátky: Hilynévmagyarázatok. Föld és Ember. 1 9 2 1 . 1 3 9 . 1 . 3 1 / Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben. V T . 3 6 . 1 .

-15-

repe 1.Megemlít ik 1236 ós 1297 években is.ljóp-ben

esztergomi káptalané lesz.32.} Általában Bars vármegye nyu- gati részének lakossága besenyő telepitvóny 8 e telepe- sek a Garam mellett,a mai Bars megye felső határáig Sas- kő vár tájára,továbbá a Zsitva és Eyitra folyók vidékére települtek.Itt találjuk meg ma is a garamszentbenedeki járásban FelsőbesenyŐ falut.

Békés vármegye besenyő telepeinek megírásához:

Vadász Bál: "Bíkis-besenyő megye és a besenyőkről,meg- nyelvükrül;meg a Barsa nemrül a helynevek magyarázata*

c.munka szolgált alapul.A szerző egy a flemzeti Muzaum Goözthony levéltárának 13ó5-i okiratára,melyben előfor- dul a következő kitétel: "lladény puszta egyháza,mely haj- dan a besenyők Békés megyéje volt"^r-erre hivatkozva

azt bizonyitja,hogy valószínűleg egész Békés megye bese- nyőtelep lett volna.A megyében besenyő népről úgyis

csak a tatárjárás előtti időben beszélhetünk.Sem Anonymus sem BogerluB nem oxrilit e vidékről semmit.A szerző

szerint a besenyő telepek lehúzódnak a Máta-aljátói Heves,Szolnok és Békés megyén keresztül az Alföldön át A fcaros tájáig,sőt egészen Bolgárországig.Ugy a régi,mint a mai Békés megyében vannak a besenyőkre utaló hely-

nevek. Így a gyomai járásban Gyoma külterületei közt talál- juk. Bessenszög nevü határrészt;a Gyoméval keletről

szomszédos Szolnok s 1.422 előtt ugyancsak Békésmegyoi Devaványa határában Ködmönös vidékén volt Beaenyőhalom

¿ty&szegnél Besnyg nevü határrésn.33.) 1422 előtt szin- tén fcókésmegyei hely volt Ványa Szolnok megye; ^tőf>

lakói besenyői unok lehettek.(A ványai régi ref.tetplom lebontásakor az alatta levő kunhalom alatt őssirt

borovscky: iá.m.48.1.

33.; Vadász: id.m.91«!.

*

34/.

találtak. íz lehetett besenyőhalom es sir is./ Ma is >

szomszédja a Békés-besenyo megyében levő Körösladány.

•x - ; .

Tehát amint látjuk ugy Gyomé., mint Ványa határában be- senyőkre utaló hely-,föld-, és haloranevek vannak.Bese- nyőtalep ezenkívül Póhalom^t /ma puszta Gyoma északi ha-

lárában/ ettől nem messze, Turkeve és Mezőtúr közt Pó- hauara /régi egri püspöki birtok,majd nagykun falu és puszta/; Pnszta-Pó. régen Kis-, és Nagy-Pó falu.Tekint- ve, hogy Gyula volt az egyik besenyőtartomány neve,Va- dasz Pál idézett munkájában felteszi, hogy ma a zaránd-

békési Gyula.. a mai megyei szé hely szinte besenyőtelep, kérdés:középkori régi földesúri családja, a besenyő fe- jedelmi Torna.j-nemes Losonczy,gyakran Gyulai család it- teni birtokossága is, nem besenyő-hagyományok követke- zése-e ? mert 1222•-ben Gyula nádor főispán is besenyő,

Bihar megyében besenyő hely a Váradi Hegestrum 341.§.-ban emiitett "Villa Beseneud",ez a Besenvő Jerney szerint most puszta, de régen népes hely lehetett.1£52.- ben Beznew-nek hívják, ma Barátka és Nagybáród között

35/,

Beznye, illetve Báródbeznye község, A Váradi

gestriuii szerint /2é8,§./ Tecus szolgája Vrug dusnok a besenyői egyháznak tartozik a felszabadításáért, ez a Besenvő /¿Icclesia de Beseneu/ Újpalota mellett volt;

ezt errliti hezőbesonyő néven egy 16C€.-évi összeírás, '¿zen helyen ma a központi járásban Kőröstarján község külterületei közt találjuk:Nagybesenyő vagy Besenyő pusztát. Viszont Csánkl két birtokot említ Besenvő néven: I. /Bessenew,Besenew.l396.Aeresszeg várához

tartozott, ma puszta Körösszeg mellett,Berekböször- mény határában, először 1314.-ben emiitik. ha a 34/.U.0.36.1.

35/.Gvőrffy I: A Feketekőrös völgyi magyarsag települése Közi.484.1.

-17-

cséffai járásban Vizesgyán község külterületei közt van Vizesgyán-Besenyő-major./ I I . / a szentjogi Apátságnak is

36/• 37/•

volt Besenvő nevü birtoka. Van egy adatunk, mely sze- rint a borsodmegyei Bessenyei család a Szoárd nemzetség- ből a többek között Dancsházát is birja Biharban,mely hajdan Besenyőnek neveztetett. 2 nemzetség Izsákai ága szintén Biharban Audi-Vásárhelynek kölcsönzött előnevet hasonlóképen besenyőtelep kötelében. Az 1715.-évi össze-

írás emlit is Fugyivásárhely határéban Besenyő-pusztát.

Az 1720. évi összeírás Zsic paliagár ól ir ja, hogy Bessenyö.

nevü pusztáján 12 köblös vetése van. Mezőtelki határá- ban is van egy Besenyő puszta. Ugynacsak az összeírás

38/ 39/.

szerint 34 köböl vetéssel. Emiit Ortvay : VdLchaelis v. Hychaells Besseneő^TTich in 3eseneu portus-révet.mely a leleszi prépostság birtokviszonyaira vonatkozó 1211.-

•

évi és II.Endrének a leleszi prépostság birtokait meg- erősitő 12: ¿.-évi okleveleiben fordul elő,egyóbbként Bihar megy^ oen a Sebes Koros Váradon felüli szakaszá- nak egy már a XIII.század elején elavult nevű réve.

A Fekete Körös völgyében egyetlen besenyő telep volt a Tenkétől nem messze, délre levő pes^exy/o. moly az 1552.-évi Ö' ozeiráeban még szerepelt. A felsoroltakon kívül találjuk még ma is Bihar megyében a Komác.i :öz- séghez tartozó pusztát.

Borsod vármegye , besenyő telepeinek eredete visszanyúl!! a, honfoglalás idejére.Szinhalom vagy Szidalom megtelepítése után létesi.il közvetlen tő- rzomszédsúgaban egy besenyőtelep, nol pogány niraal- izáik a Xl.r^íizadhch említtetnek s a falu máig is

41/.

Besenyő nevet viseli. 3 helység fele volo a 3C/.CsánKi:id.m.1.604.1. • ,

37/.Széli r A na^/beoenyői Bessenyei család.Turul 158 38/. Qvörify lű. .48.1.

39/.L"as'arer.s2.áü régi vízrajza. 1.524.1.

40/.Gyuriid ;ő a.435.1.

41/.Ipolyi: btószo a Bzihnlni leletekhez,3zazadok.Tr7

• •

••. rt&fc; . s&s ' • L' ' V~ r -

•;;rak y v-ÉMM^h ^{kJ &}

: ^: • •

«Pf M S H B W

-18-

B-epoflyck frutln "nuteus Bissenórum", azon ut mell itt,raely a Besenyők sir-iához "sepulchra Biaserorurn", vezetőtt. A

helység neve 1336.-ban Besseneu. í/h a Miskolctól észak felé fekvő SfckSnxcL /sajó-Besenyő/ és Szirma Xesepvő helységeket kell értenünk. Ez utóbbi vagyis izlrmu Be-

senyő őskori leleteiről nevezetes. Ugyanis az árazugos régészeti társaság egyik ülésén Dr.őzeniroy János

4 2 / .

titkár jelentéséből tudjuk , h.,gy a szirma-besenyői ős- kori leletek a. besenyők vagy az ősmagyarok emlékei.A besenyők e viuéken mar a X.százanban szerepelnek,nera- csak /menymusnHl, hanem oklevelekben is. így a zászti apátság alapítóin veiében /lő 67/ említtetik a fonnt ne- vezőit Besauvo helység közelében a besenyők sirj.ai.3zir- rna-Beoonyon még a 7311 .századbeli okmányok adatai sze-

let Is besery ok laktak. Besenyő eredetű helynév még jgsaUtf*,» .Vl< y J sslik^ a mai Tiszaoszlár a mezőcsáti Já- rásban. Jzlntén a besenyők nevének emlékét tartotta fenn r.z édelónyl járásban, a Bodva vize mellett fekvő 3ese-

Isanld vármegye* Teri-létén már a legrégibb idők óta lakt.uk besenyők,ősi fészkük az Aranka vagy Harangod mellett Besenyő volt. A'n a torontálmegyei öbesenyő./

B kor 1 terültek el ^Brto.nomovár vagy Döme vár. V e r e s e k ,

E-^I^-Aocha/ Toirroa-Valkánv. Hegyes-Valkanv. ás Vág:- JuliiJX*. besenyő szállások,melyekből később egy-egy fa- lu vált ki.¹ ' ^# \ mi torontálmegyei übnsonyő mellett

v/ ^{% •} _ / \ ' '

feküdt ^Besenvő falu s a vele hajdan szomszédos Nagy-Be-

senyőtől való megkülömböztetés miatt nevezetetetett ii-Lxré^lx^JQl^^ • Neve 1230:Bessentu,3esseneu. /Utóbbi név előfordul II.Endre- fiának Bélának e ^ oklevelében:

In yorochia ahenrüienci villám Beseneu. / Eredetileg 42/.Archaeoló^itti Krtesito.Uj folyam. 8.k.4,sz.374.u 43 /.Bcrovszky:Csanád v rrmegy e törtenete.I,v.75,1.

44/. Hazai Ckínt.YI.25.1.

-19-

Csanád várához tartozott; IV. Bélc, ifjabb király Csák nembeli Miklósnak adományozta - kinek birtokai közt fel- lelhető Besseneu-, de II. Endre 123C.-ban visszavette tőle. A tatárjáráskor teljesen elpusztult. Ellenben Ju&h:

Bfísenvő, melynek helye azonos a mai torontálmegyei ¿be- senyővel, csak 1232.-ben tűnik fel okleveleinkben;aini- kor is II. Endre király a fehérvári, csanádi, aradi és zarándi várhoz tartozó azon földeket, melyeket fia Béla, Miklóstól visszavett, nevezett hívének hü szolgálatai

jutalmazásául annak ismét visszaadja és ezekben határt

" 45/.

járat. /Príma autem méta Bissenorum de castro Chenadi- ense/. Ebből látjuk, hogy a besenyők földje a vúrispán-

46/.

rág alól kivétetett és a határjárásból kitűnik,hogy - birtok derjén /Seryan/, Bodkereki /Potkereki/, Degőr /-egur/, és Pony /Pon/ földek között feküdt. Ugyanitt találjuk a csanádi várjobbágyok M nevü faluját is említve. Lakói a szabad besenyők már kiváltságokat él- veztek. Ezt elárulja az a tény, hogy már 1331.-ben min- den kedden hetivásárt tarthattak. Fel voltak mentve ugy ti adó, mint a tízedfizetés alól. A csanádi káptalan kö- vetelte rajtuk az egyháztizedet és ekkor Nagy Lajos ki-

rályhoz fordultak, ki 1369. augusztus 4.-én megparan- csolta a csanádi káptalannak, hogy a bessenyői nemese- ket nemest ciiá X kárával és sérelmével ne kényszerítse

47/.

a tizei fizetésére . Zsigmond király kiváltságlevele /1.435/ kiveszi s nagyérsenyéi nemes besenyőket "Bertái-

tione Ulouenatiu ooru; * rcqu'inmte", ninacn más birok hr. talon ugói.EsLgriond kijelenti,nogy leül ön-különféle bírák eleibe va] ó ioéz esse} ne terheltessenek, meghagy ja, tehát u nádornak»ország bírajának,Csanád vármegye fő éö 45/.iVenzel:/drpádk.UJ Ckmt. VJ.5C4. és iazai Okmt.1.12, 46/.Pesty: A magyarországi várispánsagek törtenete 2(C.l, 47/.Borovszky: iá.)>. Ii , 5b.'u

" ~

i

alispánjának, ugy az ország összes bíróságának, hogy nevezett besenyők felett ne bíráskodjanak, mert az fi-

zok elleni panaszokat ő maga fogja elintézni. II.Ulász- ló idejéből is vannak nagybesenyői nemesekre vonatkozó iratok.- Ue a XVI. századi török veszedelem idején a . földesurak menekülni kezdtek; a besenyő utódok is tel- jesen elszegényednek. A szegény jobbágyok a török elle- ni védekezés céljából bekerítették a várost, építettek

egy öreg tornyot s lett belőle erősség. Az őrtorony rom- jai még 1804.-ben is fennállottak a mai obesenyő város azon táján, melyet a romokról "Na káraáká" /Köves/ néven

48/.

neveztek el a bolgár lakosok. Sáü község /Saap;1369/

Harangod mellett, a mai torontálinegyei Cbesenyő határá- ban feküdt, A besenyői nemes besenyők bírták 1369.-ben Nagy Lajos király kiváltságával, bár eredetileg Róbert Károlytól kapták. Hogy a község meddig állott fenn,nem

49/.

tudjuk,de a XV,századot nem érte meg. Ugyancsak a Nagy Lajos által adott kiváltságokat élvezte uömevár vagy jpoynevár /1345: Jemeuvár, 1369: Domewar,/; Harangold mellett, Besenyő és Valkány között feküdt. Kezdetben a Csanád nemzetség birtoka s csak később lesz a bese- nyőké. Ép ugy nem érte meg a XVI.századot, mint lí&Cáfir dob /Weresdub: 1256/.mely a torontálmegyei Valkány és a régi Homokrév közt az Aranka partján feküdt.A besenyői nemes besenyők Róbert Károlytól kapták és Nagy Lajos erősítette meg kiváltságokkal 1369.-ben. Kojssa/Kccha:

1345/, tbesenyő közelében feküdt, neve valami besenyő 50/.

személynévből származott. Bar 1345.-ben a Usanad nem- zetségé, 1369.-ben Nagy Lajos mégis mint a besenyőket 48/» Borovszky: id.ra. 11.57.

49/o " ¹¹ "II. 528.

5 0 / . " . " " 1 1 * 3 0 2 .

21

megillető falut ruházza fel kiváltságokkal* La talán Kc- 51/,

csóvát puszta tartja fenn emlékét. Az utolsó okira- tilag bebizonyítható besenyőtelep a régi Csanád megyében Valká.nv^T mely a torontalmegyei óbesenyőtől nyugatra az Aranka partján feküdt. Eredetileg besenyő személynév le- hetett. Több ilyen nevü és egymás mellett állott szállást Tompq.- ^rHegyes- és VágrValkaflŰL /Tho.mpa,Valkan, Heges Val- kan ot Veg Valkan./ néven küTömbüztették meg egymástól.

A besenyők Róbert Károlytól kapták, Hagy Lajos 1369.- ben szállásaikat kivette az országos bíróság hatásköre

52/.

alól ás a királyi törvényszék elé utasította. Vadász 53/

Pál említi munkájábíxn 'mint csanádmegyei ősbesenyő te- lep okot: Keverés^r Kengyeles. 3olyfflQ& ás Sfralfája nevü besenyőföldeket.

Csongrád vármegyében találjuk a Hékedi család birtokában B M helységet a határában eső Da^cshá?a^r

• máskép Bqsenvő pusztávaleCTütt 1453.-ban.

Fejér varmegyét a IX.században maga Árpád vette saját nemzetségének birtokába. Utóbb telepedtek le a be-

í)5 ű

senyők a megye déli ' részén és a sárviz /csatorna/ nyu- gati és keleti oldalán. A megye területe hajdan átnyúlt a Duna túlsó oldalára is, magába foglalván Csepel szige-

tét Is. Az Árpád törzs birtokain később a cárviz bal- partján a rabszolga^ később nemes besenyők és kunok is kaptak szállásokat. Különösen a Velencei totol del- re eső területen találjuk ezeket a szállásokat, mivel i

e területet a foglalók, úgyszintén a később betelepí- tett besenyők, majd a kunok legelőnek használták és szállásokat emeltek rajta. Bár a fejérmegyei besenyők- ről csak a XIII. és XIV.században tesznek említést 51/.Jeniey: Keleti Utazása.

52/. Borofcszky: id. -a. II. 616.1.

53/.Biki3-besenyő megye.33.es 65.1.

54/.Zsilinszky:Csongrád vármegye története.1.95.

55/.Csztrák-Magyar monarchia.IV.534.

56/.Bátky:néhány vonás Felér vármegye népességének tömörül séhez. Földr.Közi.1918.

okleveleink, mégis feltehető, hogy a Szent István által betelepített 60 besenyő család foglalta el e vidéket.

Részben, mert Szent Istvánhoz jöttek, aki Fejérvárott lakott, részben, mert az általuk alapított helyek kö- zött van a beköltözöttek szamát jelző Hatvan-puszta^T vé gül mivel azok Bolgárországból jöttek,megörökítették az elhagyott ország^nevét a Pllgár, Pulgár, ma Polgárdi község nevében. A XIV. századi oklevelek arról szól- nak, hogy a besenyők külön ispán /Comes Bissenorurn/ a- latt éltek a megye déli részén,a helységek hosszú so- rozatában a Kálóz melletti Szent-Ágotától és Tebercsek /Töbörzsök-puszta/-tól délnek le egészen Czeczéig ós

Kardig. .2 helyaégek a következők:

Aba község nevét talán a II,András alatt 1225.

5 8 / .

körül említett Aba besenyő királyi embertől vette.

Alfa /1352:Clop./, besenyőtelep volt. in Also-Alap helyság és Felső-Alap puszta a megye délkeleti zugában.

Birtokosa az Alapi Besenyő család, a nemes besenyők kö- zül való. Alapról olvasunk Zsigmond király egy 1432.- évről való adománylevelében,melyben bizonyos alapi rész- birtokot Alapi Istvánnak és rokonainak adományoz *ac al- teri Benedicto dicto bessenew, filio Johannis de dicto

59/.

Alap".

M l községről 1344,-ben tesznek említést ok- leveleink; a megye deli reszen feküdt. Mfcs neve:

1258-ban Villa Boch.1348.-ban előfordul a következő- képen: Beke ....bissenus nobilis de Boch, Ivla puszta a

63/, megye délnyugati határszélen, Bgres na túrában.

Besenyő névvel három helységet jelöltek meg Fejér met gyében: LA Poss.Bessenew.Cziko-aljávai és Aöcnnyal era- 57/.Károl ;/: Fejér vármegye története: 1.168.

58/. U.v., * ^w 1.16) •

59/.Hazai C-aránytár.II.249.

6C/. Cöáiüci: id ,rc. III. 33 6.

61/. U.o. 111.317.

-23-

11 tik; ma puszta és pedig Alsó- és Felső-Besenyő pusz-' ták vannak helyén a megye keleti részén, Mony és Ercsi között. Ercsi község külterületei közt ugyanitt van Kis- Becenyc, máskép Szinatelep-puszta. Fégi római telep,le-

J 6 2 / .

letel körülbelül Kr.u.161.évből valók. Számos hamved- ret, római pénzt, sőt még egy római emlékkövet is talál- tak a mai Alsó-Besnyo felső határában, mely ma határjel- ző a göbölyjárási és besnyői puszták közott„ .Bgapnow.:

a tolna-megyei Simontornya vár tartozékai közt fordul elő; a mai Fejér megyei területen Egres és Hatvan vidé- kén feküdt, a megye déli zugában.„jj/oPoss.Bessenew:

Gerencsér várához tartozott s annak környékén a fejér és komárommegyei határszelén fekhetett. Szintén a I m besenyők emlékét tartja fenn a ma már ráckevei határhoz

64/.

tartozó Besnvő-sziget és aagnyp-tessállo.«

Bisseneus de Ceche 1339.Szent Kozma, és Dámján tiszte- letére szentelt templomnál, a megye délnyugati csücs- kében találjuk. Fancs: Bissenus nobilis de Fanch.1335.

Köznemeseké és a veszprémi püspökségé volt. 1391.-ben 65/, a Bold.Szüz tiszteletére szentelt egyházat emiitik.

Ma puszta Egres mellett északra a megye déli csücské- ben, Emiitik egy 1269, évi oklevélben is,melyben IV, Béla király Mátyás és Chutur nevü töbörzsöki bese-.

nyöknek Menyőd és Fancs között fekvő, besenyő szabad-

6 6 / ,

sággal bírandó szintén Fancs nevü földet ajándekozá, Fecse: Bissenus de Feche, egy 1326. évi oklevélben fordul elő, melyben a fehérvári keresztesek konvent- je egy részről a fecsei megnevezett hat besenyők /Bisseni de Feche/, másrészről egy más felekezetűek közt vérengzés miatt eredett pör dolgában barátságos 62/.Tud.Gyűjt.1818•IV.142.

63/.Csánki:id.m.III* 319„

64/.K&roly:id.m.1.168. és 181.

65/, Csanki:id.m.III.324.

66/, Je rney: id. m. 154.

07/.! A c «155.1. V

6 8 / . Csonki: • i . I I I . 3 2 1 . , ,

69/.JivGruc!vi:A i^rroiüulmi íoapatsag története, 1.175.1, 70/ VrsV.4 • íd >r 77T 7/i

71/.}gípoli^r: ikj.M. > * fC-l.l.

-24 **

6 7 / .

v :yez--óget bizonyít végbementek. feriüxr icolaus Bis- xiv. de Geren 1343. sz^it .. .g ot; vicékén feküdt .Bili..,.

Kord/; Nicolaus ncbill blnsorm;. dc Ur rl 1399,-Párochi- 1 is egyházát 1460-lrn lItlc. '. a puszta Vajta és Cze- ozo collett /ez utóbbihoz tartozók/. o megye déli határ-

¿célén. puszta neve mái is fenntartja a betele- pített OC besenyő csalód szá/rt. Xccx^Gregor bissenuc no- bilis de Igor /1348/« Csókakő várához tartozott, vár .hely

in volt. A bold.Szüz tiszteletére emelt egyhazat ^emli- 68/.

t i L 1248-bon. Vt\ puszta 6o".aji:tol délkeletre,

llorny halom /Kogholrr/ ^szintén besenyő település.3zr3l ró- la III. Konorius pápa ittente,melyben 1218.nov.23.-án megbízta az esztergomi te győri prépostot a. győri fő-

esporeszel, e Fejér negyei Kagyhalom /Nogholn/ besenyő népe ügyében; ugyanis ők a bor tizedeit a szenti*»ártoni apátságnak nem akarják megadni. Ezért tartsanak vizsgá-

latot felebhezés kizárásával mondjanak végleges Íté- letet ^{o egyházi} büntetéssel kényszerítsék ¹ besenyőket

69/.

íz »télét mégtartas ra. Cps helység /Bísaeni de Vrs/ i.aii őrsi pusztának felel meg, Kalóztól délre

tolno: o. pyei határszélen. isQ}:opste / áoh.dictus

Konck t o t e e u nobilis bissenis de corcit&tu Albenoi, 1352./ vagy teres-Aekésztő helység a gye délnyugati részén fekhetott, ahol a besenyők tömegesebben teleped-

te/. ' •

hot lek le. Perenyó-dáa /Aisconus de Saag de courita- tu Albcaci/ legelső említése 1345.március 27.-én kelt oklevél,/en ven, amelyben a sági besenyők öröksége tár-

g .íz képezi. A raogye teli vidékén Kálóz,Sárbogárd és

it'«7'.>rzsök táján fekhet ott. ma rrér csak szöiőtelep né- bór. h'.rzal. íiz^ntri^ta'- Tlic.Neseneu díctus de

; - .•"..:: ' - -- - - - , . . - . ¹ 'í-

• • yi.y .V ; • •>•:_,.•..•.. • ^{mim: >}

• '

11- f|le*t

•

•

-25-

Sancta Agatha 1342.I/ích.Bissenus de Lancta. Agvtha 1347.

Ma Szent-Agota,Fejérvártól délkelet fele .lis^^ypr ¿¿lórit - IpLklcs: 1324: Zonthmiclos, 1.343:Poss.Besenew SentMklos luxtci íluv.ouar. 1366.-ban Szont-riklósról nevezett kő- templomát említik. A veszprémi püspökség birtokai közt

találjuk. Ma is megvan a Sár folyó mentén, c megye dél- 72/.

nyugati vidékén Sárbogárd mellett, Szent lllrtci:

falu /villa sz.Marton/, a mai fejérmegyei Szered-Szent- Márton puszta is besenyő fészek volt. Csonki /II1.350/

szerint ez a Szered-Szent-Marton puszta Sárbogárd mel- lett északnyugatra a régi S&si&fc /Szered/ helység nevét őrzi, Olcmányban 1399.-ből, mint Nobíles bisseni de Ze-

J

reth fordul elő. TöfrörasöK vagy löborCBüil hajdan falu, ma puszta r. Sárvíznél, Sárbogáru és Kálóz mellett.

1269.-ben IV. Béla király I ¿fcyás én Chutur nevü te- börzsöki besenyőknek - Bisoenis de villa Tuburchuch -

73/,

két ekényi földet adományoz, "in libertate Bisseno- rum possiaendam", Zpdpre/j /^regorius bissenus ele Ze-• deregb 1337, Lenedietus Bessenev/ ele Zeu reg 13S2./

helységben 1417.-évből a bolu.izüz tiszteletére emelt templomot is említenek, mely a megye déli csücskében í. ixil közép és alsószentiváni pusztáktól észak-nyugat- ra elterülő temetőbelyen ál'jt, körülötte pedig a falu

74/.

emelkedett. ' ' Faros falut is emliti az az adományo- zás, mely szerint 1338.-ban I.Károlytól Se&ani Jánosfy György besenyő /Oeorgius bissenus/ az élestnyő elődei ál fit.} birt Bessenő, Egres és Hatvan falukat vicszanye- re. Besenyő neveltnek látszanak BátKy s.érint :

BadfiJK,SPjíiaJfi^¿^iÁLál^üúQZlÜi és kcumx helynevek. . Végül helység ahonnan Csánki: /III.302/ a taai

nevei,

örtuyietéhezés EJ923»

Besenyői családot emliti. A megye nemes besenyő lakos- sága nevében 1352,-ben Alapi Tombofia Tamás és Rekesz- tői Kancz János fejérvármegyei besenyők azért esedeztek Nagy Lajoshoz^: hegy eket az igazi országos nemesek sorá- ba vegye fel. A király kérésüknek engedve, beiktatja ő- ket az országos nemesek köze es elrendeli, hogy ezután más e megyei köznemesek módjára ők is Fejér vármegye is-

76/, .

pánjának bíráskodása alá tartozzanak, Gsanki felsorol munkájában /III.k./ fejérmegyei besenyő eredetű nemes

családokat,mint amilyenek a Czeczei család /1448/, a Dombó család /1352/, Ecse család /1448/,Sike család /1448/, stb.

Györ vármegye, nyugati és délnyugati felében

¡Bgggg'B gg-vg s»as

kisebb-nagyobb csoportokban telepedtek le a besenyők,Te-_• lepeik a Rábaközben voltak és egész Baráti~ig terjedtek.

Itt még a XIII. században is laktak besenyők, de idővel 77/.

teljesen elenyésztek, A győrmegyei besenyőtelepk kö- zül a legnagyobb volt láílu. a legrégibb helységek egyi- ke. Nevét első birtokosától a Théth nemzetségtől nyer- te s e nemzetség által birt részét a falunak hívták Círeg-Tóthnak, a másik része volt Besenvő-Téth.A Mar- cal mentén a mai Tetszentkut egy része. A besenyők valószínűleg a tatárjárás alatt pusztultak ki; okle- veleink is megemlékeznek róluk. így: 1251-ben Móricz mester királynéi udvarnok a mórichidi premonstartiak Rába melletti alapító levelében: tenes ubiaue mntam

78/.

cum Bissenis de Téth,- 1269.-ben IV.Béla király u- gyancs&k e Téth nevű egykori besenyőföldet Puki Tamás- naka királyi ajtónállók mesterének adományozta: "Ut

79/,

quandajEt terram quae olim fűit Bissenorum Téth vocatam."

7 6/, G sánk i : La. n •.. 111. 3C 0*

77/.Győr vármegye monográfiája,271.1, 78/.^Jerney: id.mJ54.1.

79/,Wenzel:Arpádk.Uj Ckmt.111.198.

V.István királynak Puki Tamás részére (riadott adomány

levőiében (1270) "terram cstri Musuniensis et torra Thet, i'

terram Byasenoruem.* Bazi falu a tó közben ősrégi bese- nyő telep, mely nevét első megszállóitól, a besenyőktől nyerte. (BissenijBessi, Bezzi) 1592-ben a besenyő törzs-

ből származő ?oki Ambrus^gjyőrmegyei alispánt találjuk Bezin, mint birtokost. Végül a Bakonybeli apátság és a győri várjobbágyok között támsdt határigazitési ügyben 1234-ben kiadott oklevélben előfordul Kajár mel- lett a besenyők földje* mely közönségesen csak Besenyő- tarlónak nevez-fcefcett. Szintén besenyő birtokként for- dul elő az oklevelekben a Réti és Lébény között elterült Tholukbarath.Besenyő tipusu név megőrzője e megyében, örkénypusz ta. hozzátartozik Bőnyrétalaphoz, (pest megyé- ben is van.)

Heves vármegye területére keletről jöttek be a besenyők* kiknek beköltözése valószinüleg Szeot István idejében indul meg. 1067 körül az zazty-i apátság ala- pítólevelében van emlités beasnyő-fcut,besenyő temet ék besenyő lovagokról. / Inba ad puteum Bis&enorum, ut tenőit ad viam positam in transuersum, per quam veni tur a sepulturas Biseenorum" és Sumpma totius numeri oon- cluditur valoulő, videlicet C. IIII manpus seruorum, XXX. squites, XX üngari et X Bisseni." Eger tájékán.

Besenyő és Bessenszög nevü falvak árulják el hajdani la- kásaikat. Besenyőtelek, ma nagyközség az agri járásban, a Nagy-Alföld északi részén, las kő patak közeliben fek- szik, eredeti neve Besenyő. Ennek határában emliti a

•"besenyők kútját" a zazty-i apátság alapítólevele 106?.- bői. 82/

1278-ban egy Tekme nevü besenyő, besenyő birtoka 80/ Fehér I.: Győr megye és város egyetemes leírása.612 ? 81/ fenzel: Ar pád kori TFj Okmt. 1.24.25.

82/ Ortvsy: Magyarország régi vízrajza, i .132.

p ^ M i P B a n H H H B H I H ^ H I H B H B M H

- ÜiiK -=•- -. - • • - - - . - -•. <- " -,

r m i

E?

-28-

volt, ki örökös nélkül halt meg. Ezután a nagybesenyői Bessenyei család tulajdona, /1467-ben Bessenyei Mihály alnádor birtoka./a hozzátartozó flepélv /régen Töpe/

*

pusztával együtt. A XVII.század első felében elpusztult s csak az 1675.-1 összeírásban emiitik újból.Ugyancsak Besenyő és Tepély mellett a w.l szárazkő pusztán talál- juk a neve után besenyőnek gondolnató Bü nevü falut is.

Neve: 1446. és 1466.-ban 3ew és Bey alakokban említtetik.

Besenvszög vagy Tiszaszög, ma szabad puszta Heves megyé- ben. A XIII. század végén volt egy '^<Buraer-Beseneii^w vagy Buger-Besenyő /Bcgér/ nevil helység, eredetileg besenyő- telep. Abon^^Szikszó,lnklár, Buda,Tárkány,Besenyő és Han között. A XV. században már D ormán és Dorraánháza alakban szerepel. Ma Jormánd az egri járásban a Lasko patak mellett. Hatvan mellett elterülő Hort besenyő la- kósát emliti Mária .királynő 1586.-i oklevele, mely sze- rint István horti besenyőt, udvarnokát a Kőrösszegi

85/. ' ,

szölőkilenced alól felmenti. Heves varmegye monog- ráfiájában /455.1./olvassuk, hogy Kanara Kabos szerint besenyőtelepek voltak a következőkben felsorolt falvak, melyeket Vadász iái mu-¡kajában /Bikis besenyömegye stb./

szintén besenyötclepekneg mond. Ezek: Abonv^fHanvi.adács- Alatka^rAtkár. ..tánv. csánv. Ecsed.krk.FügedJfeves.Gvork.

vagy Vámos^vork. Untvon.^eménd.Karácsom.^erecsend.Köiiilőd

N á r i a , l \ f o k i , U ^ r ^ X a z f i K é x ^ és

86/.

kiviil emliti még Vadáez: a hevesi Tarcga, pusztát,mely Fügéd és 2rk között besenyő vidéken fekszik, így elpusz tulása előtt besenyőtelep lehetett. Kocs helység Eger mellett szintén oesenyc telep,szomszédságában Van

83/.Bátki: A tepe-hez.F, és E. 1925.121.1 84/.Csánki: VI »m.T.58.

85/.Jerney: iu. m. 1 b'J.

86/.Bikis-Basenyő megye.46.1.

-29- 87/.

rigQSenekffílde. Török tipus es igy besnyo helynevre 88/.

enged következtetni Tas helység.

Hont vármegyében az egyetlen besenyőkre emlékez- tető helynév a báti járásban Hontbesenvőd egy XIII.szá- zadbeli oklevél mint a sági prépostság birtokát emliti.

1685-ig török kézen van, 1887.-ben tűzvész hamvasztotta 89/.

el. Határán római ut vezet.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkelti részén i* wMi^m± «a u'iu Bflű u uu la'w.vi-wig'u. u'v.*^ iram tm iriflav-g»

telepedett meg Thonuzoba besenyő vezér a kemeji részeken a Tiszáig, ahól most Abád rév /portus Obad/ van.Utódai a Tornaj nemzetség,birtoklásairól a XIV.század közepéig

oklevelek szólnak. Övék volt az adományozott Abád /Ti- szaabád, ma Tisza-Szalókkal összeépülve,Abádszalók ke- leti része/, szomszédságában IíaaaJ^i^3ggntgVör,gy jpusz- ták /Abád-Kunhegyes vonalától keletre/, és a közeli Ti- sza- szentimre falu is. A besenyőkre emlékeztet Kunhegyes

iQmjués Bum^yidékén fiassny.etel.eK . nevű régi puszta, mir.it ilyet, 1521.-ben emiitik. Az Aba nemzetség ősi bir-

toka 1347.-ben Heves megyéhez tartozott,Besenyőtelekkel szemben a Tisza másik oldalán van a ma is meglévő Bese- yiyefi-Züg nevü falu, a megye jászsági-alsó járáoában.liláa

- szóvégzet miatt besenyőtelepnek gondolhatjuk a Tisza balpartján lévő Fegyvernek határában 1337.-ban előforóu-

90/.

ló Afísolon- és páterkeüiése nevü helyeket is. Szintén besenyő népéről volt ismeretes a hevesi vár,melyhez az előbb emiitett yggyverfífeK^-igssg^hflere^ és Tisza bő , birtokok" tartoztak. /Ez utóbbi a sokat előforduló fig, Bew, ttsenyő szó miatt./1395.-ben Zsigmond király ok- levele említ egy Nagykunsághoz tartozó, n$t jaér ismewt- 87/ Bátky:Kocs.Föld és Ember 1936.334.

ööAGombócz: .irpádkori török személyneveink.

89/.Honn Vármegye monografája. 46/1.

90/ Vadász: id.m.29.1.

-30-

len 3g.PfímthálsaáIlágáti Ugyancsak itt a Kunságban for- dul elő egy 1461.-i oklevélbe Ilfrőszigete, vele együtt emlitve Tteksonvszlgete. /IIbő = Elbő » besenyő-török

91/.

személynév.

Komárom vármegye területén is telepedtek le be- senyők, akik a garamszentbenedeki apátság alapítólevele szerint Udvardon... laktak, i.Géza király Udvardot az ot- toni besenyőkkel együtt adta az apátságnak. István király pedig az adományt megerősiti 1124.-ben. Az adomány volt az Udvardi-Udwordi-besenyők helysége,"villa Hudwordiensi- um" <> e fölött a Sitoua-Zsitva vifce halászatra és 72 eké- nyi föld, sőt az apátságé volt az 1209 évi pápai megerő-

sítő bulla szerint a Bars megyében említett Besenyő falu is. Maga Udvara, ma Zsitvamenti nagyközség, hajdani bese- nyőtelóp, királyi udvarnokok földje, kiktől a falu nevét

is kapta. A tatárjárás alatt lakosai kipusztultak,föld- jüket IV.Béla király Kessel német lovagnak adományozta.

92/.

1429-ben Possessio Nagvdvard alakban talaljuk említve.

Szintén besenyő telep a hajdani l m helység, ma ÁCS nagyközséghez tartozó Vas-puszta,., mely 1229.-ben említ- tetik először a pannonhalmi apátság egyik-perében.Hatá- rában római erőd állott. 1223.-ban királyi szekeresek faluja volt.-1284.-ben Has falut IV.László király Mik- lós és Mihály comeseknek adja. 1290.-ben a Katapán nem- belieké, kik azt 1295.-ben eladjak. 1297.-ben V/es néven említi egy oklevél. 1380.-ben Ponya de Vas birtokosaként emlitve a török dúlások alatt elpusztult,1675,-ben ismét

- 9 3 /r

népes, majd 1809.-ben francia csapatok dúlták fel..

Úgyszintén besenyő falu a konáromegyei ÜJLfcát mely a szintén török nevü, vakószinüleg'Lrj* és IiéXJm& között

94/.

fekszik. Ilyen lehet a Kaláp es környékén előfordu- ló helynevek: u.m. Ba1^r Tarián. Usztancs, ezután Bábolna 91/.Bátky:Urbő.Föld és Ember.1927.195.

92/.Komárom vármegye monográfiája. 137,1.

93/. U.o. .45.1.

94/.Bátky: Urbőteöid és Eipbe r,1927.135.1.

mellett Karahiika-düi ő. itt volt ftUiiüi falu ¿s egy má- sik T.4rk4nv nQVü /ma héthely/ besenyő falvak. A Tata körül fekvő Kocg^fTömörd. A291.-ben:villám lemerd/,

Tgmánri .asanMk^rancslyá^^fTekevara.Oerebucs ás hvtóQlPár /ma Naszály// 'végül a besenyő eredetű BÍÜ&, Billye, m Bille puszta, község, a Bulár besenyő névvel

összefüggő Bolár és a ma • Császárhoz tartozó f&ickpuszta, azelőtt I'&k. *Egy. 1410.-ben"kelt oklevél igy hangzik:

"relatio Stcphani Bisceni Comitis Koratironlensií3.^M

Krassó-3zörény vármegyé-ben besenyő hely volt Kovespataka.haldan falu a Karas táján. ügy 1357,"1 ok"

levél emliti Besenyő Jánost /Joannes bisaenus,később Beseneu/ érsolyói várnagyot, aki a királyt orra kérte, hogy adja neki adományul a Székásvölgyet .melyben a Székáspatak folyik és amely Székásbányával határos;

ezenkívül egy más völgyet,amelyben a Kövespatak /rivu- lus Kuespatak/ folyik, és pedig a patak forrásától kezd-

90/ • ve egész odáig, ahol ez aNyárág patakba torkollk.

la az orsovai járásban találjuk, Herkulesfürdőtől délre a Bolvasnica patak torkolatától kissé keletre, Vsernabe-

senyőt, azelőtt Pecsenecska községet.

Liptó vármegyében Besenova vagy Bogenyfifftlva bizonysága az egykor ott székelt besenyőknek.Valaha az utód nélkül elhalt Bessenyő Tamás birtoka s 1443.körül a szentmiklósi és óvári Pongrác család kezés találjuk.

Ma Besenyő falu a németlipcsei járásban Rózsahegyhez kö- zel a Vág vize mentén.

tooson vármegyében a magyar királyság első évtizedeiben találunk letelepítve besenyőket a határszél védelmére Ausztiával szemben. "Terra Bissenorum" volt Legentó az 1£03. évi eladományozása előtt s ez után a

99/.

besenyők más birtokot kaptak kárpótlásul. Ugyanis 1203.-_» 95/.Bátky:Néhány vonás Komárommegye településtörténetéhez

Föld és Bmber.1923.60.

96/.Bátky: ^helynévraagyarázatok.Föld és Ember.&921.139.

97/.Hazai okmánytár.II. 192.

98/.Pesty:Krasso vármegye története.II.k.I.r.299.1.

99/.Tagányi:Történelmi helynévmagyarázatok.Föld és Ember.

1922.230.1.