h a z a i l a p o k b ó l 1 5 3
wéseket meghiúsultainak tekinti s főként abból magyarázza, hogy
«a tudósokban a tiszta tapasztalat iránti túlságos törekvéseik között
^kiveszett a metafizikai helyes gondolkodás iránti érzék, mely utóbb .azonban elvi támadássá alaknlt mindaz ellen, ami mint közvetlen tapasztalat nem esik a megfigyelés alá>. A monizmussal szemben ézt mondja: (Lehetetlen, hogy a lélek csak mozgás, a mozgásnak egy változata, az anyag szervezettségének töneményi alakja volna; lehe- tetlen, hogy az a világnézet, mely a lélek, a szellem halhatatlanságát -vallja hitéül, kétezer év óta csak egy szép álomban ringatta volna
magát, melyből a tudomány a rideg valóra ébreszti®. (A tudomány azt (a lelket) el nem sikkaszthatja az emberiségtől, s ha teszi, nem mondjuk, rosszhiszemüleg, hazugsággal teszi, hanem teszi megtévelye- úésből, mert eljárásában hamis elvek vezérlik, melyek a gondolkodás alaptörvényeivel vannak ellenmondásban)D.
M a g y a r K ö z é p i s k o l a (VI. óvf., 1913, Prónai Antal közre- működésével szerkeszti Friml Aladár). I. szám. Péter János A helyi
"tanterv a középiskolai oktatásban címen arról ír, mi szerepe lehet a .szülőföldnek a középiskolai tanításban. Az otthon ismerete tartja fenn művelődésünk történeti alapjait, amivel együtt jár a szülőföld védelme is; ez pedig a műemlékek, természeti szépségek és népszo- kások megértésében és őrzésében nyilatkozik. Ily irányú tanításra alkalmat ad a nyelvi, történelmi, földrajzi, természetrajzi, mennyiség- taui oktatás, melyeket a szerző sorra vesz s végső eredményül a hazaszeretet erősödését, az erkölcsi tökéletesedést várja e szempont határozottabb érvényesítésétől. Papp Dezső a biológiai gyakorlatok kérdését tárgyalja; az önálló gondolkodásra és munkára való nevelés -a vezető gondolata, amelyet a mai középiskolában nem talál meg. A po-
rosz és magyar viszonyok összevetése, a tenni valók kijelölése, a hazai kezdeményezések felsorolása, a tanárképzésre vonatkozó megjegyzések tanulságosak. Philipp Kálmán a középiskolai nyelvtanítás érdekében
•egyes testületekben és tankerületekben a nyelvész-tanárok szakérte- kezletét óhajtja szervezni, amelyen modern ÓB klasszikus filológus közösen ismertetné tárgya módszeres kezelését; az értekezletek anyagát a közoktatási .tanács felhasználná s a jó gondolatok egységes meg- valósítását'elősegítené.
Magyar T a n í t ó k é p z ő (XXVIII. évf., 1913, szerkeszti Dékány Mihály). í., szám. A ta'nítóképzőintézeti tanárság az új tanterv -és utasítások kiadása óta azok minél teljesebb végrehajtásán fára- dozik. Legújabban az 1912. évi egyik min. rend. alapján a gyakorlati .képzésről folytattak alapos tanácskozást. £ számban két cikk is szól
1 5 4 h a z a i l a p o k b ó l .
erről. Frank Antal a lévai intézetben kialakult eljárás alapelveit és lépéseit fejti ki; mindenik tényező szerepét megjelöli; a növendékek önállóságra vezetését tartja sarkalatos körülménynek, valamint az egyes intézetek eljárásának sajátos alakulását, ami azonban bizonyos általános elvek kijegecedését nem zárná ki, sőt elősegítené. E szempont- ból mindjárt tanulságos összevetésre ad alkalmat Gömöri Sándor cikke, mely az iglói eljárást mutatja be részletesen úgy, ahogyan 1911/12- ben történt. Az ilyen közlések a hasonló munkában fáradó olvasónak igen értékesek. Székely György ismerteti a szászországi tanítóképzés reformjára vonatkozó országgyűlési tárgyalásokat, melyek a peda- gógiai és kormányzati szempontok némi összeütközését jelzik. A kísér- leti lélektani tanfolyamról és a jenai szünidei kurzusról szóló tudó- sítások ntán könyvismertetés és egyesületi hirek következnek. Külön- álló s 1913 januártól kezdve külön is megrendelhető melléklet a
Gyakorlóiskola (szerkeszti Urhegyi Alajos); a népiskolai tanításra ad módszeres útmutatásokat. Most Baló József közöl tanítási terve- zetet a történelemből; Szász Irén magyarázó bevezetéssel a kinesz- téziás írás- és olvasás-tanításra ad példát; Diviaczky Rezső pedig a rajzzal kapcsolatos kézimunka köréből veszi tanítási tervezete anyagát.
Magyar T á r s a d a l o m t u d o m á n y i S z e m l e (YI. évfolyam, 1913, szerkesztik Angyal Pál, Apáthy István, Gaal Jenő). 4. szám.
Imre Sándor Széchenyi és a magyar nevelés jövője címén a Széchenyi- ciklusban tartott előadását közli, tárgyi és személyi tekintetben mutatva be Sz. hatását a nevelésre. Bing Ede János az Eton College és az angol középiskolai nevelés szellemét ismerteti: a helyes nevelés célja mindig a józan értelmesség, a tökéletes jellem és az egészséges test, a jellemfejlesztés elvei: a tanulók önérzetének, önállóságának erősítése, udvariasság, lovagiasság, vallásosság ápolása. Tuszkai Ödön a kultura és közegészség viszonyáról szól; a művelődéssel sok egészség- ügyi veszedelem jár,' amivel szemben az államtól az egészségnek hathatósabb, rendszeresebb védését kell követelni
N e m z e t i K u l t u r a (Gyula, ü l . évfolyam, 1913, szerkeszti dr. Horváth Dező). 4. szám. Feladatát abban keresi, hogy nagy közönséget és alkalmas talajt teremtsen a kultura eszméi számára;
nevelésügyi cikkeken kívül ismeretterjesztő részei is vannak; nem csak a műveltséget terjesztő és fejlesztő, hanem társadalomszervező és agitatórins folyóirat is akar lenni. Látnivaló, hogy aki a beve- zetést íija (a szerkesztő), látja vidéki városainknak ily munkára nagyon izgató állapotát; vajha ne érezné az ily természetű mnnkavágynak elkeseredésre való átalakulását. Molnár Viktor volt államtitkár
