23. A felsőbb oktatás és irodalom története.

23. A felsőbb oktatás és irodalom története.

A tudományos pályára való előkészítés. — A lelkészi pályára való képzés. — Égyéb képzőintézetek hiánya. — A gymna- siumot a helybeliek kevésbbé veszik igénybe. — Debrecen és •a külföld látogatása. — A kormány a külföldet is elzárja ifjaink elől. — Könyvek, hírlapok olvasása. — Könyvtárak, olvasó- társaságok létesítése. — A gymnasium hatása az irodalom müvelésére. — íróink és müveik a következő szakok szerint:

bölcselet, egyház és vallás, gazdaság, ipar, technika és keres- kedelem, költészet és szépirodalom, nyelvészet, politika és hír- lap, szinmü és színészet, tanügy és nevelés, természettudo- mányok és orvostan, történet és földrajz, jogtudoináng és

nemzelgazdászat.

Már előbb tüzetesen fejtegettük, hogy váro- sunk mely okok miatt nem tehetett a közmivelő- désben és tanultságban kellő előhaladást. Az elemi és közép-iskolákról azonban, a mint látni fogjuk, gondoskodott; ezen kivül is ellátta magát annyi tudományos fővel, a mennyire közügyei intézése és irányítása végett koronként épen szüksége volt.

Ezek kiképzésére a hazai és külföldi főiskolák és

egyetemek szolgáltak, melyeknek tőlünk minden

időszakban voltak több-kevesebb látogatói. Leg-

nagyobb részöket a megélhetési törekvés és a

hivatás igényei vezették ugyan a tudomány hajlé-

kaiba, de a klasszikai műveltségre és a szentírásra

alapított kiképzés legalább alapos és összhangzó

volt, a mi e magasabb rendű tanintézetek egységes

szervezetéből is következett, mivelhogy ezek köz-

tudomás szerint a külön életpályák szerint sokáig

nem voltak külön szakokra berendezkedve, hanem

azon egy tanfolyamon képezték a polgári és egy-

A TUDOMÁNYOS PÁLYÁRA VALÓ ELŐKÉSZÍTÉS. _{5 9 9}

házi hivatalokra menőket s előbbiek csak az egy- ház szükségei szerint megszabott közös, vagyis theológiai tanfolyam s az ezt rendszerint követő rektorság (jskolai tanítóság) elvégezte után mentek gyakorlatra ügyvédek mellé, vagy bíróságokhoz (patvaria),. innét" pedig az ügyvédi vizsgára, vagy a polgári hivatalokba.

A tudományos pályákra ajkalmas előkészítést nálunk a helybeli gymnasium nyújtotta, melyet azonban épen a bennszülött törzsökös lakosok hasz- náltak fel legkevésbbé, miért is az itteni hivata- lokat és értelmi képzettséget kivánó állásokat min- den időben nagyobbrészt másunnét ide szárma- zottak foglalták el, kik előzetesen ép úgy, mint saját intézetünk végzett növendékei is, rendszerint a debreceni főiskolában nyerték magasabb kiképez- tetésöket. Tanuló ifjaink egy része azonban á kül- földi egyetemeket is fölkereste. így találunk: vásár- helyi

tanulókat a debreceni főiskolában 1628—

1700.-ig 2-őt, 1725—1749-ig 6-ot, 1750-1774-ig 17-et, 1775—1799-ig 23-at s ezen innét -is időről-időre többet-kevesebbet, — annyival inkább, mert a vásár- helyi református egyház is fizette a köztartás diját évenként egy pár növendékért, kiket arra ő maga nevezett ki. Református iskolamestereinket, taná- rainkat, tanítóinkat, bárhonnan származtak légyen is tehát, általában ez a főiskola szolgáltatta. A ma-

1 A főiskolai névsorokból ide foglaltunk minden

»V á s á r h e 1 y«-ről nevezett tanulót, mert a magyar- országi ily nevü községek közt városunk a legnagyobb s M a r o s - V á s á r l i e l y e t ez alatt érteni sem lehetett, mivelhogy az itteni tanulók magokat nem m a g y a r o k - n a k , hanem e r d é l y i e k n e k vagy székelyeknek irták.

Meg kell azonban engednünk, hogy a felvett v á s á r - h e l y i e k közt elvétve lehettek az ország más Vásár- helyeiről származottak is, kiket azonban a mieinktől külön- választani többé nem lehet. ,

600 KÜLFÖLDÖN TANULT VÁSÁRHELYI IFJAK.

gyar ifjak külföldi iskolázásáról közzé tett jegyzé- kek is tanúskodnak a felől, hogy vásárhelyi fiuk is részesültek abban. Igy tanultak K r a k k ó b a n 1517-ben G á s p á r , 1531-ben M á t y á s plébános,

W i t t e n b e r g b e n különösen sokan tanultak az Alföldről s néhányan V á s á r h e l y r ő l is. Igy 1568- ben M á g o c s i A n d r á s , 1572-ben K ö r t v é l y e s i J á n o s , 1579-ben V á s á r h e l y i I z s á k , 1582-ben V á s á r h e l y i D á n i e l , 1584-ben V á s á r h e l y i F e r e n c , 1591-ben V á s á r h e l y i J á n o s , 1597-ban V á s á r h e l y i M ó z e s , a ki S z e g e d i J á n o s e c s e d i lelkész egy tallérnyi ajándékát is magával vitte az ottani társaknak.

Még nagyobb számban találunk v á s á r h e l y i tanulókat a hollandi és német egyetemeken: igy F r a n e k e r b e n 1632., 1635, 1642., 1684, 1689, 1704, 1716, 1719. és 1781-ben, U t r e c h t b e n 1724., 1732, 1781-ben, B r é m á b a n 1728-ban, O d e r á i F r a n k f u r t b a n 1743-ban, H e i d e l b e r g b e n 1782-ben, J é n á b a n 1792, 1794. és 1801-ben, S v á j c b a n 1761. és 62-ben. Ezek jó része itteni lelkész és rektor volt már, mikor az egyetemeken beiratkozott. Köztök voltak a mult század elejéig itt szolgált lelké- szeink is, a F ü r e d i e k és S z ő n y i e k , mind- addig, mig a bécsi kormány el nem zárta magyar tanulóink elől a külföldet, — abból a célból, hogy ott a szabad eszméket s a felvilágosodást magokba ne szívhassák.

Csongrádmegye tisztviselői azonban ez idő alatt is adtak ki útleveleket a külföldre

1 Regestrum bursae Cracoviensis Hungarorum. Budae, 1821.

? Wittenbergi magyar tanulók eredeti anyakönyve a debreceni főiskola ktárában.

3 Már 1759. jan. 12-én elrendelték, hogy a mester- legényeken kivül (praeter mechanicos sodales) senkit se eresszenek ki külföldre. (Csongrádm. Itra XVII. 12.)

A GR. KÁROLYIAK MINT PÁRTFOGÓK. 601

menő tanuló ifjaknak,

ezek közt T ö r ö k F e - r e n c n e k és F ü r e d i M i h á l y lelkészünk fiának, kik a felsőbb tilalom ellenére is találtak módot a kijuthatásra. A tudományos képzettség s a széle- sebb láikörü műveltség megszerzésében pedig min- den időben a város előtt földesurai jártak elől jó példával, a mint azt az eg}tos szakoknál tüzetesen látni fogjuk. E tekintetben különösen lehetetlen a legnagyobb elismeréssel nem adózni a gróf Károlyi család tagjainak, kik űgyszólva mindnyájan nem- csak támogatói voltak egyházuk szerzetes rendei- nek, iskolának, irodalomnak, hanem utóbbikat mű- velték is. Különösen ki kell emelnünk Károlyi Fe- rencet, ki N.károlyban nyomdát alapított, id. Sán- dort, Antalt és Istvánt, kik uj egyházakat és isko- lákat alapítottak s templomokat építettek. Utóbbik, nemkülönben György, Alajos, Lajos nagy össze- geket ajándékoztak a m. tud. akadémiának és. a későbbi . keletű Sz.-István társulatnak, még többen hathatós támogatást nyújtottak a szintén később keletkezett magyar irók segély-egyletének, mely- nek ügyei intézésében is vezető részt vettek.

Az életpályákra való képzettséget tisztviselőink, jobbára a gyakorlat és az irodalmi müvek tanulmá-

nyozása utján szerezték meg maguknak, kik tehát arra voltak utalva, hogy az általános és a szak műve- lődésben való tovább képzés végett saját könyvtárt tartsanak. A XVIII. század végétől kezdve többen hazai és külföldi újságokat is járattak, bár ez akkor még sokba került. De a könyveknek is nagy áruk volt, melyet a szállítási dij különösen emelt. Mint- hogy az irodalom-pártolás országszerte gyöngén állott, egyes müveket a törvényhatóságok ajánl- gattak egymásnak előfizetésre, melynél azonban

1 Csongr.m. ltra, XVIII. 30. 33. XIX. 11. 282. (1760-1.

évekről).

6 0 2 OLVASÓ TÁRSASÁGOK, KÖNYVTÁR LÉTESÍTÉSE.

olykor csalódás is fordult elő, a mennyiben néha az előfizetési pénz is, a könyv is oda maradt. Igy járt a város V á l y i földrajzi müvével, melyre

nagyocska összeget adott, hogy benne V á s á r - h e l y képes ismertetése is megjelenhessen, | 1801.

de időközben a szerző elhalván, - Pestmegyéhez fordult, hogy pénzét visszakaphassa. Olvasó-társa- ságok, mint előbb láttuk, csak a XIX. század évtize- deiben alakultak, — ezek egyike olyan fel-1 1833.

adattal, hogy a tagok által sorra kiolvasott köny- veket a gymnasium könyvtárának ajándékozza azzal a kikötéssel, hogy e könyvtár a tanulók előtt vallásukra való tekintet nélkül nyitva álljon. Ez adott alkalmat az egyháznak arra, hogy a könyv- tárnak külön szobát rendeljen,

annyivalinkább, mert többek részéről is kapott könyvadományokat.

N}

omda a városban az egész korszak alatt nem állott fenn. A helybeli gymnasium mindamellett az utolsó évtizedek alatt, miközben sajtót is állítottak fel, nemcsak több, irodalommal foglalkozó férfiút számlált tanárai közé, hanem, főleg a lelkes F u t ó M i h á l y , a magyar irodalom és történet tanítója, buzdítására egy egész sereg iiatal irót is nevelt az ide sereglett helybeli és vidéki tanulókból. Ily módon tehát a tudomány és irodalom csaknem mindenik ágának kerültek nálunk mivelői, kik között nem egy számot tesz a hazai tudomány és irodalom terén, s ezzel fényt és dicsőséget árasztott ez igény- telen földmivelő városra és tanintézetére. Nagyobb része azonban az ekkép' nevelt irói csapatnak élet- koránál és müveinél fogva a későbbi korszakba tartozik, melynek dolgait tüzetesen tárgyalni, nem feladatunk.

Tudósaink és iróink sorozatát irodalmi szakok sze- rint csoportosítva igy állithaljuk össze:²

l Ref. egyh. tan. jk. V. 103.

i fi sorozatba első sorban az 1848, előtt itt honos vagy itt született irókat s

BÖLCSELETI ÉS EGYHÁZI IRODALOM. 603

I. A bölcseleti irodalom terén

Egyenesen ide tartozó müve: V á z l a t o k a l é l e k t e r m é s z e t t a n á h o z , mély önállóan nálunk jelent meg.

II. Az egyházi és vallásos irodalom terén

Majd L o s o n c z i D á n i e l itteni iskolamestert találjuk,- kinek, mikor l726rban S z e g e d e n reklámszerüen katho- lizált, ez alkalommal tartott lieszédét N.Szombaton kinyo- matták:4 Utána "§_ző_n_yi B ^ n J á j n i n , (1717—1794.) a vásárhelyi ref. egyház nagyérdemű esperes-lelkésze követ- kezik, kinek kisebb imakönyvein kivül S z e n t e k h e g e - d ű j e cimii énekes imakönyve tűnik ki különösen, mely

ezek müvei jegyzékét vettem föl. Utóbbiak tekintetében általában a Szinoyei-féle nagybecsű gyűjteményt (Magyar írók élete s munkái) használtam, melyben az írók életrajzi adatai is jobbára feltalálhatók. A helybeliek családtörténeti és birtoklási adatait hátrább a földesurak és a lakos családok fejezetében tüzetesebben közlöm. Az 1848-on innét született és itt honos írók neveze- tesebbjeit csak mellékesen említem, müveik tüzetesebb jegyzékét . pedig mellőzöm.

1 P a p m ü v e i : - Nézetek a philosophia fogalma s ágairól, Athenaeum 1842. Beszédek, Miskolc 1845. A magyarországi ref. tanárok egyet, gyűlésé- nek jkve 1848-ban, melynek készítésében mint gyülcsí jegyző vett részt.

2 G a r z ó nagyszámú dolgozatai a Koszorú (szerk. Arany), H o n , Szegedi Hiradó, Hmvásárhely (szerk. F u t ó M ) , Prot. Egyh. és Isk. Lap (főkép 1873. 1893. évf.) és Hmvásárhelyi Szemle (saját szerkesztése 1870.) hasábjain jelentek meg. Ezeken kivül önálló müvei: Mennyiségtan gymn.

használatra, Szeged, Burger 1866. Heti lapok a helyi társadalom köréből, Hmvásárhely, 1880. jul. — dec. A közoktatás kérdéséhez, Szeged, Traub, 1880.

A magyar hazafiság ellentétei, Hmvásárhely, 1895. Vázlatok a lélek termé- szettanához, Hmvásárhely, 1897. A magyar nemzet történetének uj alakulása, 1 8 4 8 - 1 9 0 4 . Athenaeum 1905 (öreg Pór Imre név alatt).

3 A szent bibliában levő históriák . . . rövid summája, 1757. és a szent bibliában levő históriák tanulásának . . . könnyű módja, 1758.

4L o s o n c z i m ü v e : Primitiae, azaz első zsenge, vagyis a józan okoskodáson és a szentíráson fundált prédikáció, melyet a kalvinista eretnek vallásból megtérvén professió tételének alkalmatosságával bemutattatott gróf N á d a s d i L á s z l ó csanádi püspök előtt Szegeden, az egész város halig- fára — 22. juni. 1716.

604 EGYHÁZI ÉS VALLÁSOS IRODALOM.

munka közkedveltségét és lelki hasznait az a körülmény mutatja, hogy megjelenésétől fogva több mint száz éven keresztül ujabb meg ujabb kiadásokat rendezlek belőle.

Szerzője egyébként az . irodalom más ágaiban is figye- lemre méltó müveket alkotott.¹ Méltóan sorakozik hozzá E c s e d i Mi k 1,6 s (1754--1803.) gymnasiumunk egykori fék tora, később makai lelkész, ki a maga verses ima- könyveivel a Szőnyiéhez hasonló hatást ért el a prot. nép vallásos érzelmeinek ápolásában. Ezek legnevezetesebbje a C s e n d e s m u z s i k a.2 mely népünknek ma is kezén forog. Valamivel későbbiek B e r e c z k P é t e r (1764—

1811.) lelkészünk3 és D o b o s i M i h á l y tanítónk.

Amannak templomi könyörgései, emennek többek közt magán imakönyve jelentek meg,4 kik után P o l g á r M i h á l y (1782—1854.) lelkészünk, a későbbi duna-melléki püspök, az Egyházi almanach szerkesztője s több egyház- történeti és egyházjogi mű szerzője, az általános elterje- dést nyert s több mint félszázadon át népiskolai vallástani kézikönyvnek használt Ú t m u t a t á s irója,5 M e r i t z a i A n t a l (1788—1854.) plébánosunk, később váci kanonok,⁰ T ó t h F e r e n c7 (1790—1869.), V a j d a S á m u e l8 (1791—

1 S z ő n y i m ü v e i : Imádságok imádsága (versben), 1753. Kegyes- ség napszáma, 1753. Nova Thessara homagii et fideiitatis stb. (Pető lázadása versben), 1754. Szentek hegedűje, 1762. Gyermekek physikája, 1766. Istennek trombitája (verses mü), 1790. Az ujtestamentomi énekek éneke, 1792. A bűnös Mária Magdolnának sok bűneiből való megtérésének históriája, 1793.

A vásárhelyi ref. egyház története és évkönyvei, — kézirat s egy pár kisebb kéziratos mü, ezek közt a Keresztyén házi tükör, melyet 1910-ben fedeztem fel.

2 E c s o d i munkája : Bágyadt lelkeket élesztgető csendes muzsika, Buda, 1794.

3 B e r e c z k m ü v e i : Hat hétre szóló közönséges vallásttevő és bünbocsánatért való templombeli reggeli és esteli könyörgések . . . Köz- haszonra bocsátotta B. P. I. szakasz, Győr, Streibig, 1792 391 lap. — Ugyanez évben jelent meg szintén B. P. kezdő betűk alaít a Il-ik kötet ily cim alatt: Vasárnapokra, sátoros és más ünnepekre s egyéb különös alkalma- tosságokra alkalmaztatott templombeli közönséges könyörgések . . . Későbbi kiadása 1805. 232.

4 D o b o s i munkái: Grönland históriája. — A flibusztierek históriája, Jelesebb utazások gyűjteménye. Aggódókat vigasztaló keresztény oktatások.

• 5 P o l g á r müvei : Égyházi almanach. Rövid utmutatás a ker. vallás előadására. Több rendbeli halotti beszéd.

6 M e r i t z a i munkái: Örömérzések. Egyházi kötelességeknek hiv telje- sítésére gerjesztő szent beszéd.

7 T ó t h m ü v e : Halotti beszéd, mely nemz. B e r e c z k Péter ur utolsó tisztességtétele alkalmával mondatott a hmvásárhelyi helvét vallást tartó gyülekezet Uj-templomában télhó 21-én 1843. esztendőben, Szeged, Grün János, 38 1.

8 V a j d á n a k egyházi beszéde jelent meg az 50-es években a T ö - ö k P á l szerkesztette Lelkészi tárban e tárgyról: Micsoda kötelességeink vannak a pogányok térítése körül ?

EGYHÁZI ÉS VALLÁSOS IRODALOM. 6 0 5

1873). G á l D á n i e l¹ (1796—1863.). és S z é l S á m u e l (1797—1871.)2 lelkészeink, kiknek nyomaiba léptek i f j ú P o l g á r M i h á l y (szül. helyben 1814 ben, megh! 1874.) ügyvéd, a dunamelléki egyházkerület főjegyzője, ki egyház- jogi,³ L i c h t n e r G á s p á r (1822—1884.) itteni apát- plébános,4 I m r e S á n d o r tanárunk, ki a németországi theologiai különböző i.ránj'okat s az angol-amerikai egy- házi életet ismertette 1858. s C a i r d egyházi beszédeit fordította 1859, S z a b ó J á n o s (1835—1902.) esperes- lelkészünk egyházmegyéjéről irott jelentéseivel s kitűnő alkalmi egyházi beszédeivel, F e j e s I s t v á n⁵ (szül. 1838.) gymnasiumunk tanára, később sátoralja-ujhelyi lelkész, legújabban liszáninneni püspök kitűnő egyházi beszédeivel, B e r n á t s k y F e r e n c (szül. 1844.) helybeli apátplébá- nos, ki Hit mestersége cim alatt két kötetben adta ki N i c o 1 a s hifes müvét, kisebb munkáit a szakfolyóirat hasábjain s végezetre az 1845-ki helybeli születésü K o z m a M i k l ó s marcali (Nógrádmegye) kath. lelkész,0 F e h é r

1 G á 1 m ü v e i : Rövid halotti beszéd Bereczk Péter felett, Hmvhely, 1843. január 22, megjelent Szeged, 1S43. Kisértetek, Wagner Sámuel után, Szeged, 1843. Gyászima József nádor végtisztességtételére, Szeged, 1847.

A szegedi Phoenix, Szeged, 185b. Cserebogár, sárga - cserebogár, népdal, 1822 ben debreceni theologus korában szerzette ; dallamát diáktársa, S z ü c s Á b r a h á m készitfette, ki G o m b á n — Pestmegye — uri család sarja volt.

2 S z é 1 müvei: Extractus mythologiae, melyet a debreceni főisko- lában kézikönyv gyanánt használtak 1833-ban. Hasonló tárgyú müve magyarul is megjelent. A hmvásárhelyi ref. egyház története és jelen állása, 1848.

Kézirat az egyház levéltárában. Költemények, emléksorok és egyéb apróbb müvek . a D e b r e c e n i P a l l á s b a n , L a n t b a n és I g a z S á m u e l zsebkönyvében, 1828—88. Néhai táblabíró, K o v á c s M á r t o n és hitvese felett tartott halotti 'tanítás és búcsúztatás. Hódolat, hála és öröm szózata, mellyel 0 cs. és kir. Apostoli Felségét legmélyebb tisztelettel üdvözli Hmvásár- hely városa, 1857. május 25 Szeged. „Palotád, bár réz fedelével mérkőzik- az ég tetejével" kezdetű csinos versét iskoláinkban sokáig szavalgatták.

3 I f j ú P o l g á r müvei: Egyházi törvények. Az egyházat és lelké- szei hivatalos teendőit illető országos törvények kivonata.

4 L i c h n e r müveit jobbára a Religió és a Kath. Néplap 1851—4.

évfolyamaiban tette közé, melyek a gyakorlati lelkip'ásztorkodásra vonatkoz- nak. Önállóan jelentek m e g : Férj és nősülendők kérdezgető tanítása és tanulása, Pest, 1851. Egyházi beszéd a földmivelők zászlója fölszentelésekor, Szeged, 1863.

3 F e j e s munkái : Költemények. Egyházi beszédek Temetési beszé- dek. A sátoraljaújhelyi ref. egyház története. Egy szép asszony története.

Troilus és Kressida, Shakespeare-ből fordította.

3 K o z m a müvei különféle irodalmi folyóiratokban és gyűjtemények- ben jelentek meg, igy B c n e I s t v á n Koszorújában, a Kath. Néplapban, a Pesti Hírnökben, az István bácsi Naptárban. Ezeken kivül : Nyugtalan a mi szivünk, mig Istenben meg nem nyugszik.

Ő06 EGYHÁZI IRODALOM. GAZDÁSÁGI ÍRÓK.

G y u l a1 (szül. helyb. 1842.), J e s z e n s z k i L á s z l ó2

ev. lelkészeink és a tragikus végű S t e r n I g n á c , zsidó tanítónk.3 Későbbi korszak szülöttei T e r e h G y u l a ref.

lelkész, S e l t m a n n L a j o s rabbi, B a k s a L a j o s az uj egyházi törvények egyik szerzője, M i k l o v i c z L a - j o s , K e m é n y S i m o n tanítók, B á n y a y S á n d o r , I m r e L a j o s , J á r m y J ó z s e f , F a r k a s L a j o s és I v á n k a Z o l t á n gymnasiiimunk tanárai (e két utóbhik az egyházi ének és zene irodalom és költészet teréről) stb., kiknek müveiről, melyek már feladatunk körén kivül esnek, hallgatnunk kell.

III.

A gazdasági tudományok terén

1864.) uradalmi jószágkormányzóval,⁵ ki folyóiratokban s önálló munkákban hatott közre a helyesebb mezőgazda- sági tanok és irányok ismertetése és terjesztése érdekében.

Még szélesebb körökben és nagyobb hatással működtek a gazdasági haladás érdekében földesuraink : névszerint gr.

K á r o l y i I s t v á n (1797—1881.) az Orsz. m. gazdasági egyesület elnöke, ily minőségében tartott beszédeivel, me- lyek az egykorú lapokban is világot láttak, ki azon kivül szakdolgozatokat is irt a gazdasági gépészet és tőzeg- telepek tárgyában ;c továbbá testvéröccse, gróf K á r o l y i

1 F e h é r müvei a következő folyóiratokban jelentek meg : Kolozsvári Közlöny (1870), Nemere ( 1 8 7 1 - 2 - 3 , 1882, 1883), Erdélyi népnevelési érte- sitő (1871), Magyar Néptanító 1874), Népnevelők lapja (1875). Székely tanügy (1876), Kelet (1876—77), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1882 - 8 9 , 1890), Prot. Közlöny (1883), Székely Nemzet (1883), Székely föld (1883—4, 1886, 1887—88-sat), Magyar Polgár (1883), Határszéli Közlöny (1884>, Ev. Egyh.

és Iskola (1884—87, 1883—1890—92', Ev. Lelkészi Tár (III—VI. 1882—5).

Prot. Lap (1882—3, 1887), Ev. Lelkészi Tár gyászesetekre (I. II. 1883, 1885).

2 J e s z e n s z k i müveit a következő folyóiratokban találjuk : Falusi Gazda (1858, 1859), Magyar Néplap (1856—7), Magyar Gazda (1859), Külön- féle papi Dolgozatok (1860. II. füzet). Önállóan jelentek m e g : Templomi beszéd . . . 1844. jun. 9. Pest, 1844. Mi óvja meg az embert? Szarvas, 1854.

3 S. müveit a L ö w L i p ó t szegedi rabbi Len Chanánjába (Monat- schrift fiir die Jűdische Theologie) irta. Azok közt legnevezetesebb a Versuch einer umstlindigen Analyse Sohar" (1858—61), mely a világtól elzárkózott tudós iránt külföldön is nagy figyelrnet ébresztett.

4 D a n c s müvei: Ceres szózata a magyar földmivelőkhöz a reájok virradó jólét hajnalán, Pest, 1842. Vesta, mint a mezőgazdászatban rejlő kincsek tüköré, Kecskemét, 1865.

5 B r ü n e k gazdasági cikkei a Magyar Gazdában (1845—47—48), a Gazdasági Lapokban (1850—51) és a Vasárnapi Újságban jelentek meg.

8 Megjelentek a Falusi gazdában, 1858. Ezeken kivül német emlék- irata a debrecen—szatmár—szigeti vasút építése érdekében.

A GAZDASÁG, IPAR ÉS KERESKEDELEM ÍRODALMA. 6 0 7

G y ö r g y , kinek szintén az Orsz. m. gazdasági egyesület gyűlésein tartott nagyhatású elnöki beszédei emlitendők.¹ Végezetre gr. K á r o l y i G y u l a , előbbinek fia, ki mint több gazdasági és közgazdasági egyesület elnöke működött s vadászali cikkeket irt.2 Rajtok kivül nem mellőzendő még a már emiitett J e s z e n s z k i L á s z l ó helybeli ev.

lelkész (1843—57.), ki tőlünk Nyíregyházára ment lakni, és mindenek felett K a r i k a P á l , gymnasiumunk egyik tanára (1832—5.), ki tőlünk való eltávozása után külföldön a gazdászatot és ennek tanintézeteit tanulmányozta, aztán pedig a n.körösi tanítóképző és gazdasági intézetben tanár- kodolt s ily minőségben irta társaival együtt, a maga Gazdasági Kistükrét, 'mellyel a hazai mezőgazdaság fejlesz- tésére évtizedeken át a legelhatározóbb befolyást gyako- rolta.3 Rajtok kivül emlitendők S c h é n e r G y ö r g y mérnök és a valamivel fiatalabb C z u k o r J á n o s gyógy- szerész, kik, mint a kertészet terén kitűnő elméleti és gyakorlati képzettségű férfiak, a nemesebb gyümölcsfák és ritka növények ismertetésében- és meghonosításában a lakosság s a vidék előtt, mint úttörők jártak, — habár e tárgyú irolt müveiket nem tudjuk megnevezni. Legújabb korban a gazdasági ismereteknek e város polgárai közt való terjesztésében a helybeli gazdasági és földmives isko- lák s a gazdasági egyesület működtek dicséretes buzgósággal s fejlesztették annak irodalmát is. így T a k ó F e r e n c és S z e l e s J á n o s iskolai igazgatók, G r o i s s O t t ó , N é - m e t h D é n e s , B a g i J ó z s e f gazdasági iskolai taná- rok, D r a s k ó c z y L a j o s , L á z á r L a j o s gazd. egye- sületi elnökök, P a p y J ó z s e f és N é m e t h P á l titká- rok, i f j. S z é l F e r e n c , i f j . S z i l á g y i G y u l a , S i n g e r S á n d o r , K o v á c s J e n ő és V i d o n y i J e n (X, nemkülönben G y u 1 a y K á l m á n , B o d n á r B e r t a l a n, D e m e t e r I s t v á n gymnasiumunk tanárai, slb. kiknek miiveivel tüzetesen nem foglalkozhatunk.

IV. ki

ipar, technika é s kereskedelem,

1 Megjelentek a Magyar Gazda c. szaklapban is 1833—46.

2 Megjelentek a Vadász- és Versenylapban, 1804 — 70.

3 K a r i k a m ü v e : Gazdasági kistükör. Karika Pál, Szentmiklóssy Sámuel cs T a h y Emánuel koszorúzott munkáikból szerkesztve Kecskeméti Csapó Dániel által. Kiadta az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület, Buda, 1843.

6 0 8 KÖLTÉSZET, SZÉPIRODALOM, IRODALOMTÖRTÉNET.

maradt — tüzetesen leirta, továbbá E r d é l y i J á n o s uradalmi jószágfelügyelőt a maga önállóan megjelent müvével, a » Nemzeti .iparnok«-kal, a ki 1819-től kezdve sokáig városunknak volt lakosa. Mindezeket jelentőség tekin- tetében messze tulszárnyalja a később (X. alatt) emlitendő W i t t m a n n F e r e n c . Ujabb, feladatunk körén kivi.il eső, kor szülöttei: első helyen K o v á c s S e b e s t y é n A l a d á r , műegyetemi tanár, továbbá S á n d or P á 1, országgyűlési képviselő, N e u m a n n E r i i ő, iparegyle- tünk történetének irója és P á s z t o r J ó z s e f , ki a vas- kereskedők számára irt könyvet.

V. k

költészet, szépirodalom, irodalomtörténet

1 B a l a s s a énekei 1806-ig 31 kiadást értek, azok eddig ismeretlen s legérdekesebb gyűjteményét azonban csak századok múlva fedezte fel Deák Farkas, melyet* a M. Tört. Társulat kiadásában Szilády Áron tett közzé Gyarmathi Balassa Bálint költeményei cim alatt, 1879. Egycb munkái: Beteg léleknek való fives kertecske, Krakkó, 1572. Istenes énekek stb.

2 Cime Tractatus brevis de locumtenentia regali et legali Hungá- riáé, 1672.

3 F a r k a s munkái közül Szinnyei mintegy 52-őnek címét sorolja fel. Ezenkívül vannak még 180 ivből álló verses munkái s több kisebb- nagyobb leírásai. Munkáiból a magyar nemzeti muzeum könyvtárában meg van 41, bold. S z é l i F a r k a s debreceni Ítélőtáblai tanácselnök gyűjtemé- nyében 28, B o d ó L i p ó t n.szelezsényi földbirtokosnál 20 drb. F a r k a s verseiben kevés a költészet, még kevesebb az erkölcsi alap, de sok a hízelgés és üres dagály. A korunkban élt Hazafy Veray János az ő nyomdokain indult, de több okossággal, jellemmel és szerénységgel.

4 Verseiből mutatványokat közölt I r á n y i (Iritz) Dávid a Pesti Hír- lapban és V e t r ó L a j o s E n d r e , ki száznál több versét szedte össze s

KÖLTÉSZET, SZÉPIRODALOM, IRODALOMTÖRTÉNET, 6 0 9

közt magyar s tót népdalokat irt,¹ és N y i z s n y a y G u s z - t á v (1829—1882.) járásbirósági igtató, a »Hóka lovam«,

»Megérem még azt az időt«, »Elátkozom ezt a cudar«,

»Mohácsi koldus« stb. cimü népdalaival (szöveg és dallam), mint az ötvenes évek bűvös hangú vándor dalnoka, — szerzett magának halhatatlanságot,2 Ma t ö k J ó z s e f szabómester, a harmadik népköltő, ki verseinek nagyobb részét le sem irva, élőszóval mondogatta el,3 és S z i l á g y i V i r g i l4 (1824.), ki regényt és elbeszéléseket is irj. S z a b ó M i h á 1 y, a város polgármestere, csongrádmegyei főjegyző, népies elbeszéléseivel és Goethe »Faust«-jának magyarra fordításával aratott elismerést,⁵ A b r a i K á r o l y gymn.

tanár, majd polgármester, nagyobb számú regényekkel és

a költőt legújabban az itt megjelenő J ö v e n d ő cimü folyóirat 1910. 186.

lapján méltatta.

1 S z e b e r é n y i magyarul és tótul több iskolai kézikönyvet, énekes és imakönyvet irt s szerkesztette a P r o t . e l l e n ő r cimü folyóiratot.

(Müveit tüzetesen elősorolja K i s s K á r o l y , Uj Magy. Athenás 392; 1.)

2 N y i z s n y a y további müvei : Gyü, te betyár, Hej szegedi szép csaplárné, Nem bánom én, Bus vagyok én, Szó! a zene, pereg a cimbalom, Születésem napján, Óh felejts el (Nyizsnyay összes zenemüvei, Szeged 1882).

3 M á t o k n a k van egy Kun László c. hosszabb elbeszélő költe- ménye is. Versei közül egy alkalmit, két búcsúztató versét és az 1867riki kiegyezésre irt politikai, versét közé tette Iritz (Irányi) Dávid.

4 S z i l á g y i cikkei a Pesti Naplóban: „Észak-amerika és a pyrae- neusi félsziget története, 1851 Az angol arisztokrácia. 1852. február, március és áprilisban az „Értesítő" c. lapot szerkesztette, melybe „Hazánk és Fiume"

cimen hosszabb közgazdászati cikket is irt. Majd egy éven át a „Budapesti visszhang" c. szépirodalmi folyóiratot szerkesztette, mely lap a „Délibáb"-bal egyesült. Ebben több beszélyt maga is irt, minők : A sors keze, Találkozás külföldön, az első remete. Életképei: Szent-Jakab napja, Kék dominó stb.

1853. tavaszán jelent meg „Szelid fájdalmak" cimü regénye két kötetben.

Hosszabb -beszélye az újra megindult Budapesti Visszhangban,: Nyári lak, életképe: Pákozdy ur vendégszeretete. További müvei: A közérzület, Pest, 1850 (röpirat), A végzet utai, Beszélyek, u. o. 1855. Betüsoros tárgymutató a törvényekhez és rendeletekhez,' melyek az országos törvény- ás kormány- lapok eddig kiadott hat évi folyamában és a kiadott pótkötetben megjelenték, 1856. Azután jöttek A magyar történeti képek, 1856., A válponton, 1861.

Országgyűlési beszéd 1861. május 18. A magyar magánjog visszaállításának kérdése, 1861, A nemzeti kérdés hazánkban, 1861, A megyék és városok rendezéséről, A törvénykezési reform alapelvei, 1866, A törvénykezés javítá- sáról, 1865, A köztörvényhatósági önkprmányzat biztositásáról, 1867, A katholikus autonómia kérdéséhez, 1869, Észrevételek Ghiczy Kálmán urnák a kultuszminiszter úrhoz intézett interpellációjára, 1871, Válasz Bartal György urnák, 1871, A házasság felbontatlansága, 1873, Uzsora és kamatmaximum, 1882. Ideiglenesen a „Törvénykezési Lapok"-at is szerkesztette.

5 S z a b ó M. G o e t h e Faustját magyar fordításban 1888-ban (Il-ik kiadás 1894.) bocsátotta közre, „Kele István" cimü s más elbeszélései (Nem roskadtak le keresztjük alatt, Megszelclte egy asszony a tollat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek, stb.) név nélkül, valamennyi a Vasárnapi Újságban (1880—1896) jelentek meg.

Szeremlei, H.M.Vásárhely város története, IV. 39

610 KÖLTÉSZET ÉS SZÉPIRODALOM.

elbeszélésekkel gazdagította ez irodalmat s hirlapi cikkek- kel, melyekről alább (VI. sz. alatt) leend szó, M a t ó k B é l a (1829—1897.) a város főügyésze, verseivel s zene és dalszer- zeményeivel lépelt a közönség elé,¹ mely ulóbbiak azonban, ép úgy, mint S z a b ó J á n o s , már emiitelt esperes-lelké- szünk, népdalai (szöveg és dallam), jobbára névtelenül kelet- keztek s karoltattak fel szélesebb körökben is, végezetre a már emiitett F e j e s I s t v á n eredeti költeményeivel és S h a k e s p e a r e-forditásaival. Ide tartoznak még a nagy- hírű bécsi egyetemi tanár, H e i 11 e r M ó r — »Nero« és

»Ovidius« c. müveivel, nemkülönben a korán elhunyt T ö r ö k K á r o l y (1843—1875.), ki is főképen a Kisfaludy- társaság által közé tett itteni népköltési gyűjteményével szerzett érdemet.² S z é l i F a r k a s (1844—1908.) kir. táblai tanács-elnök, történész és régész, „ifjúkori szépirodalmi müveivel lépett költőink sorába.³ Ót követte testvéröccse S z é l i Á k o s (1845—1903.) orsz. képviselő, majd szegedi kir. közjegyző, ki fiatal korában szintén e mezőn kezdte irói pályáját, költeményeivel, melyek különböző folyóira- tokban jelentek meg. A régibb sorozatot a már említett K o z m a M i k l ó s (szül. helyben 1845.) lelkész rekeszti be, ki vallásos irányu szépirodalmi munkákat is telt közzé.

Későbbi kor szülöttei D a r v a i M ó r , M a j o r K á r o l y , F ü l ö p Á r o n , L e c h n e r L á s z l ó , I m r e L a j o s , E r n y e i I s t v á n , F a r k a s L a j o s , M u z s i J á n o s gymnasiíjmi tanáraink, H a v a s (Háhn) A d o l f , B a - l a s s a Á r m i n , I r á n y i (Irilz) D e z s ő , B i b ó L a - j o s , S z i l á g y i G y u l a , G o n d a J ó z s e f , V e t r ó L a j o s E n d r e , D a p s y G i z e l l a (Nil), S z a p p a n o s M i h á l y , P a 1 á g y i L a j o s , T e 1 e k e s B é l a , D u r a M á t é , K u n B é l a , országgyűlési képviselőnk, P ó c s i M i h á l y , M a r j a i G é z a , S z o m b a t h i S z a b ó I s t - v á n , V e k e r d i G é z a , S i m o n ka G y ö r g y és még igen sokan, kiknek megnevezése és tüzetesebb méltatása feladatunk körén kivül esik.

' M á t o k az 50-es években dolgozott a pesti szépirodalmi lapokba, költeményeit a 70-es években Mezei virágok cim alatt gyűjtötte össze és adta ki. .Egyik legsikerültebb müve : „Elfogyott a bankó" . . .

2 E nagybecsű gyűjteménynek, mely a vásárhelyi népköltészet eddig ismeretlen kincseit tárja fel, egyes részletei A r a n y J Koszorújában, a N a g y M i k l ó s - f é l e Magyarország képekben és a Vasárnapi Újságban jelentek meg. Török verseit és egyéb doigozatait barátai 1876-ban Török Károly munkái cim alatt adták ki.

3 Ifjúkori verseit kiadta .Költemények" cim alatt 1879-ben. Előbb (1862.) jelentek meg a vásárhelyi anyakönyvi feljcgyze'sek és az ó-templom építése (a S.pataki füzetekben). Legnagyobb müve anyai őseinek a Bessenyey-családnak

NYELVÉSZÉT,'POLITIKAI ÉS HÍRLAPÍRÓÉ ALOM. 61 i

VI.

A nyelvészet

A d o l f o t , ki az Alm-féle francia nyelvtant magyar hasz- nálatra dolgozta á t és S a m u J á n o s t .

VII.

A politikai és hírlapirodalom

gazdasági egyesületnek s több közgazdasági vállalatnak

története. Ezen kivül vannak több régészeti és történeti cikkei a szakfolyóira- tokban.

1 I m r e S. m u n k á i : Az iskola története 1854. A határozatlan igéről és igenevekről 1856. A latin nyelv viszonya a göröghöz 1858. Gymnasium-e.

vagy reáliskola ? 1856. Magyar igealakok egybevetve latin és görög igeala- kokkal 1858. Még egyszer á magyar igék idő alakjairól - 1859. Képek az angol-amerikai egyh. életből' 1858. A magyar szógyök mivolta és némely változásai. M. t. akad. székfoglaló 1859. A néptanitó értekezletekről 1860.

A nyelvi irod. tudományok fontossága korunkban 1860. A prot. biblai áru- lásáról Franciaországban 1859. A legújabb theol. mozgalmak Németországban

1858. Magyar mondattan 1861. Magyar irodalom és" nyelv rövid története 1861. Protestáns főiskoláink cs a tanszabadság 1868. Rövid magyar nyelvtan 1864. A néphumcr a magyar irodalomban 1880. A középkori magyar irodalom styljáról 1890. A magyar nyelv és nyelvtudomány történetéből 1891. stb. Irt a Kossuth Hirlapjába 1838. A hm vásárhelyi és debreceni gymnasiumok érte-, sitőibe 1854—8. Pesti Naplóba 1856. Prot Egyh. es Isk. Lapba 1858/ Sáros- pataki füzetekbe 1858. s a M. tud. akad. kiadványaiba. (Sok könyvismertetés,-

és bírálat.) *

2 Hm vásárhelyi főgym'n. értesitő 1863. '

6Í2 POLITIKAI ÉS HÍRLAPIRODALOM.

elnöke, beszédeivel s nagy anyagi áldozataival működött közre alkotmányos életünk s közművelődésünk (főleg a m. tud. akadémia s a nemz. szinház) érdekében,1 nem- különben gr. K á r o l y i E d e (1821—1979.)3 ki politikai s főleg nemzetgazdasági cikkeit • leginkább az egykorú lapokban. tette közzé. Ezeken kivül utóbbiakkal egy idő- ben működtek a már ismert B r ü n e k J ó z s e f uradalmi tiszt s konzervatív iró a maga hírlapi cikkeivel s »Robot és Dézma« c. müvével, továbbá J e n e y I m r e ügyvéd (1810—1909.), ki szerkesztette és társaival együtt irta az E m l é n y k é t , legelső ujságunkat, a mint ezt. a IV. kötet elején tüzetesen előadtuk s hagyomány szerint a »V i r r a - d a t« cimü, szintén kézirattal sokszorosított, hírlapot is. Pár évvel ifjabb nála a halhatatlan emlékű K o v á c s F e r e n c (.1823—1895.) országgyűlési képviselő, ki 1893-ban megírta és saját költségén kiadta az 1843/4-iki országgyűlés nap- lóját hat kötetben s azt a m. tud. akadémiának ajándé- kozta, miért is tiszt, tagnak választatott. Rajtok kivül említendők: S z a t m á r i K á r o l y (1824.) ügyvéd, mi- niszteri tisztviselő, mint egy nemzetgazdasági folyóirat szerkesztője.3 Kortársa ezeknek G a r z ó I m r e (szülét.

1827. Kecskeméten) főgymnasiumunk tanára (1862—74.), ki a társadalom és napi politika nagy kérdéseit a maga és más szerkesztette lapokban és önálló müvekben az oknyomozó bölcsész" szemüvegén nézte és eredeti önálló- sággal fejtegette. Á b r á i K á r o l y (szül. 1830. Szatmáron) szintén gymn. tanár, majd a város polgármestere, ki 1846. óta nagyobb szánni szépirodalmi és politikai cikkeket és müveket tett közzé és szerkesztette a Vásárhelyi Köz-

1 K. Gy. beszédei a Muzarion és a Magy. Gazda hasábjain jelentek meg 1833—46, csongrádi és békési főispáni beigtatási beszédei pedig önállóan 1834 - 42.

2 K. É. müvei: Az angol parlamentárizmus és a francia felelős minisz- térium 1867, A bizalom és annak feladata. (Mindkettő a Hon-ban), A főrendi- ház reformjáról 1872 (A Haladásban). Ezeken kivül : Haladási programm, Országgyűlési beszédek, Javaslat a gazdasági egyesületekhez, Az erdélyi vasút ügyében, Magy. gazd. egyes, szabály javaslat, Emlékirat az ipoly-sajóvölgyi vasút és a felsőmagyarországi bányászat tárgyában. Önállóan jelent meg a Foederált Hunnia 1860.

3 S z a t m á r i K. müvei: Baja szab. kir. város szerepe Magyarország kereskedésében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal 1864, Az alföld és Fiume nemzetgazdasági és különösen közlekedési szempontból 1864, A tervezett Zimony—fiumei vasút és Magyarország érdekei 1864, Az olcsó .vasutakról magyar vasúti térképpel 1865, Szerkesztette és kiadta a Magyar-

ország Anyagi Érdekei cimü folyóiratot is Pesten.

POLITIKAI ÉS HÍRLAPIRODALOM. 6 1 3

löny cimü vegyes tartalmú heti lapot1 is. Á b r á i hatásá- nak ellensúlyozása végett egy időben a már emiitett F u t ó M i h á l y , majd L e c h n e r L á s z l ó , F o d o r L a j o s és H a l m i J á n o s tanárok szerkesztették a H.m. vásárhely cimü lapot, mig N a g y T a m á s , és H.

N a g y L a j o s tanárok a polgármesterré lett Á b r á i örökségét vették át. Valamennyien idegen származásúak.

E közben a már emiitett G a r z ó I m r e igen figyelemre méltó értekezést tett közé politikai viszonyainkról a »Ma- gyar hazafiság ellentétei« cim alatt 1895-ben. Említendők még gr. K á r o l y i G á b o r (1841—1895.), ki élete nagyobb részét — függetlenségi és szabadelvű törekvései és családi viszonyai következtében — külföldön töltötte, országgyűlési beszédeiért2, F ü l ö p K á r o l y ügyvéd (szül. 1845.,), poli- tikai hirlapiró és K u n L á s z l ó (szül. helyben Í845-ben), ki számos politikai és jogtudományi müveiben fejtegette a tudomány s az igazságszolgáltatás és a politikai közélet kérdéseit.3 S z é l i Á k o s (1845—1903.), kiről fentebb már emlékeztünk, alapította és szerkesztette M a k ó n a M a - r o s cimü vegyes tartalmú lapot, idővel, mint ország- gyűlési képviselő, irta és szerkesztette a képviselőház jegyzőkönyvét és naplóját. Későbbi kor szülöttei: W i l -

h e i ni A r n o l d , R e i n i g e r J a k a b ügyvédek, E r - n y e i I s t v á n , T ö l e s é r y I s t v á n , M u z s i J á n o s , D e m e t e r I s t v á n gymn. tanárok, i f j . S z i l a g y i G y u l a , , E n d r e y G y u l a képviselőházi jegyző, B a - l a s s a Á r m i n újságszerkesztő Szegeden, D r a s k ó c z y P á l , D. N a g y S á n d o r ; N e u m a n n E r n ő , B i b ó L a j o s , V e t r ó L a j o s E n d r e , H o l l y I s t v á n , F ü - l ö p Z s i g m o n d , K e n é z S á n d o r , G o n d a J ó z s e f , K u n B é l a országgyül. képviselő, H o r o v i t z J a k a b ,

1 Á b r á i 1846-ban az Életképekbe küldött Julius név alatt fürdői tudósításokat, uti rajzokat, 1848—49-ben a debreceni Alföldi Hírlapban s több más kisebb lapban I. Sz. A., m., mk., mi. betűk és „vörös szalagos"

n é v alatt tábori, csata- és életképeket, uti rajzokat és charivári-félé apróságokat a katona életből. 1842-ben a Budapesti Visszhangban, 1853-ban a Délibábban dolgozott, az utóbbi évtizedekben a fővárosi divat- és politikai lapokban. '

2 K. G. parlamenti beszédei az Országgyűlési naplóban' (1887-—90.) jelenlek meg.

3 K u n m ü v e i : Szózat 1860, Egyenjogúság 1863, A bélyegreformról 1868, A zsidók egyenjogúsítása 1868, Törvénykezésünk reformja 1874—76, Deform és Reform igazságügyünk terén 1875, A bécsi ut előtt, irta egy hazafi 1878, A magy. igazságügyi kormányzat Horváth Boldizsártól Pauler Tivadarig, A királyi táblák decentralizációja 1889, Szilágyi Dezső és jogi reformjaink u j világításban 1891, A magyar ügyvédek létkérdése 1892, A magyar ügyvédség története 1895. Szerkésztette és kiadta B.Pésten a ' Cúriai

614 SZÍNMŰ IRODALOM, SZÍNÉSZET.

S á n d o r J e n ő , R o t h A n t a l , F e j é r v á r y J ó z s e f , S z a b ó Im"r'e,_[ G r a v á c z F e r e n c , O r m ó s E d e s s még igen sokan, kik részint szerkesztői, részint politikai s hírlapírói minőségben működtek.

'

Szinmii irodalom, színészet.

után, Pesten adták először 1807. okt. 14-én, de később is sokáig napirenden tartották s az ország különböző váro- saiban szinre hozták. Utána A b a i N a g y F e r e n c e t (1777—1846-), vármegyénk főügyészét, kell említeni, ki a rendes színjátszók által már korábban előadott Bergamói ikrek cimü egy felvonásos darabot franciából fordi- |1836.

totta. Ugyanő a »magyar szinjátszó társaság« számára készitett üdvözlő beszédet, mellyel az aradmegyei főispán és a vármegye közönsége előtt tisztelgett.¹ Ebben az 11818.

évben S c h é n e r G y ö r g y (1791—1849.) megyei mér- nök, N a g y F e r e n c barátja, majd veje, S h a k e s p e a r e Makrancos hölgyét fordította magyarra, ily cimen : A meg- szelídített viszálkodó, vagy második G a s s n e r , egy víg- játék négy felvonásban, Shakespeare után fordította német- ből S c h e n e r G y ö r g y , tek. Csongrád- és Csanádvár- megyék h. földmérője 1818. Annak idején sokszor adták elő.² A már emiitett F e j e s I s t v á n Shakespearenak Troilus és Kressidá-ját fordította. Mindenekfelett kitűnik S z e r d a h e l y i J ó z s e f (1804—1851.) a legnagyobbak

értesítőt 1876. jul. 10-től 1877. febr. . 2-ig és ennek folytatását a Magyar Jogász c. napi lapot 1877. febr. 3-tól 1882. jan. 15-ig, mikor a lap megszűnt.

Ezen kivül számos cikket irt a napi lapokba'és a szakfolyóiratokba.

1 K a s z a p - f é l e levelek a hmv. főgymn. könyvtárban.

2 .S c h é n e r e müvét, mint a legrégibb magyar S h a k e s p e a r e - forditást, melynek kézirata a kolozsvári nemz. színház ktrában mint sugó- könyv maradt reánk, B a y e r J ó z s e f fedezte fel s ismertette a Magyar Shakespeare-tár 1908. I. köt. 241—8. lapjain. Minthogy a kézirat címlapján S c h é n e r nevét, mint szerzőét, később áthúzták, a kolozsvári színház mostani. (1908.) igazgatójának szívességéből közvetlen tüzetes megvizsgálás alá vettem a müvet s ugy találtam, hogy Schéner a munkának csak az elejét irta saját kezével, a 9—49. lapok pedig idegen kéz vonásai, de hogy ez a kéz Schéner' utasításai szerint másolt, tehát az egész könyv Schénertől szár- mazott, annak a papir azonos minősége s a másolaton S c h é n e r ' k e z é v e ' l v é g r e h a j t o t t j a v í t á s o k a bizonyságai; S c h é n e r kézírásának hitelességét pedig itteni örökösei birtokában levő Írásai s különösen 1819-ki leánykérő levele igazolja. A címlapról tehát a S c h é n e r nevét helytelenül törölték. Valószínű, hogy müve valamelyik színész, talán S c h é n e r földije lés.kortársa, S z e r d a h e l y i J. utján került tőlünk Kolozsvárra.

SZÍNMŰ IRODALOM, SZÍNÉSZET. TANÜGY É£. NEVELÉS. 6 1 5

egyike, kit városunk büszkén mondhat magáénak, az orszá- gos hirü színész, szinmü-iró és zeneszerző. Ő volt, ki a magyar szinmü és opera irodalmat, mely az időben az előadható müveknek még nagy híjával volt, sok jó darabbal gazdagította, melyek szinpadi előadásában maga kitűnő művészettel részt vett, úgyhogy e tekintetben is kora leg- első rendű tehetségei közé tartozott.1 — U d v a r h e l y i és más színművészek igazgatósága mellett a század elejétől kezdve a vándor szinésztársulatok is felkeresték olykor városunkat (előadásaikat a Fekete Sas vendéglő nagyter- mében, mint erre egyedül alkalmas helyiségben, tartván), hol mindenkor szives fogadtatásra találtak, ;a mint ezt a régi színészek is emlékirataikban és naplóikban feljegyez- ték, ezenkívül a helybeli értelmiség fiatal tagjai koron- ként szintén rendeztek műkedvelői szini előadásokat és hangversenyeket, legtöbbször a szinészek és szinésznők közreműködésével. Későbbi kor szülöttei a szinmü iroda- lom terén, I m r e L a j o s gymn. tanárunk, B a 1 a s s a Á r m i n és P á s z t o r J ó z s e f , utóbbik eredeti színmü- vekkel, melyek egy részét idegen nyelvekre is lefordították.

IX.

A tanügy és nevelés

1 S z e r d a h e l y i színmüveiből nyomtatásban megjelentek : Cordelia, igaz történeten épült szomorú daljáték 1 felv. zenéjét irta Kreutzer, fordítás 1829. A kőműves és lakatos, mulatságos daljáték 3 felv., ford., muzsikáját irta Huter 1830. Romoni Felice, az ismeretlen nő (La Straniera), regényes daljáték 2 felv. muzsikáját szerzé Bellini Vince, magyarra ford. 1837. Kézirati nagyobb számú müveiből Szinnyei 18-at sorol elő (1835—41),

2 F u t ó első müve a S.pataki Füzetekben jelent meg a h.m.vásér- helyi egyház történetéről, azután következtek : Töredékes gondolatok a'magyar

6 1 6 TANÜGY ÉS NEVELÉSTAN. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

F e h é r G y u l a , ki népoktatási cikkeit különféle szak- lapokban telte közzé, D a p s i K á l m á n (szül. 1840. Mis- kolcon) és F o d o r L a j o s (szül. 1853. Miskolcon) óvóink, kik a kisdednevelés mezején úttörők voltak s e tárgyban mindketten nagy irodalmi munkásságot is fejtettek ki, főleg a szaklapok hasábjain. H a l m i J á n o s (szül. 1848.

márc.) főgymnasiumi tanárunk, a mennyiségtan tanítá- sáról szóló alapos értekezéseivel.1 Későbbi kor szülöttei s igy feladatunk körén kivül esnek P e r e s S á n d o r óvónőképző-intézetünk első igazgatója, E x n e r L e ó oda- való tanár, a zenei téren, A j t a y G y u l a , polgári fiúisko- lánk igazgatója, H. N a g y L a j o s , V a r g a A n t a l , I l l é s G y u l a , S c h u l c z E n d r e , I m r e L a j o s , E r n y e i I s t v á n , T ö l c s é r y I s t v á n , B e n c z e Z s i g m o n d , B o d n á r B e r t a l a n , D. N a g y S á n - d o r , M o 1 n á r S á n d ö r, b.pesti főgymn, tanár, I v á n k a Z o l t á n , M i k l o v i c z L a j o s , V i d o n y i J e n ő , a ref. tantestület történetének irója, A l b e r t J ó z s e f , V a r g a J á n o s , P á s z t o r J ó z s e f , . S z a b ó l m r e.

H o r o v i t z J a k a b s a kit nem utolsó-helyen kellett volna említenünk, i f j . I m r e S á n d o r egyet. m. tanár és többen, kiknek tanügyi munkálatai részint önállóan, részint hírlapokban és folyóiratokban s illet, évi értesí- tőkben jelentek meg.

:

X. A természettudományok é s az orvostani irodalom mezején a mái-

ismert Sj: ő n y i B eji j á m i n lelkészt illeti idő szerint az elsőség, m i n f T E i a Gyermekek physikáját irta. Utána a már szintén emiitett G á l D á n i e l következik, a ki

" W a g n e r után a kisértetek járását igyekezett természetes uton-módon megfejteni, ezután jőnek dr. H e i n i s c h J ó z s e f és dr. B e r g e r F e r e n c helybeli gyakorló orvo- sok a szakfolyóiratokban megjelent értekezéseikkel, majd, egy időben, dr. S c h v a r z K á r o l y (szül. helyben 1833.) bécsi, később bádeni és vöslaui orvos következik, ki a bajor, olasz és osztrák fürdőket irta le. Mindezeknél sokkal jelentékenyebb munkásságot fejtettek ki a nálunk neve-

irásbeli dolgozatokról 1881. Minő eszközökkel lehet prot. középiskoláink belső életére hatni ? stb. pályadíjnyertes mü 1890. A magyar irodalom-történet taní- tása a nemzeti érzület ápolása szempontjából. Ref. középiskoláink bajairól s ezek orvoslásáról, pályadíjnyertes munka. Ezeken kivül vannak igen számos hírlapi cikkei a „H.m. vásárhely "-ben, a Prot. Egyh. Isk. Lap-ban stb.

Önállóan jelentek m e g : Emlékbeszéd Tóth Ferenc lelkész felett 1869. és legnagyobb müve, a H.m.vásárhelyi főgymn. története 1897.

. . 1 Megjelentek főgymnasiumujik értesítőiben, 1880—1. években,

ÉS ORVOSTAN, TÖRTÉNET ÉS FÖLDRAJZ. 6 1 7

kedett dr. H e i t l e r M ó r , kinek az orvostan köréből több, önálló kutatáson és tapasztalaton épült értekezése jelent rneg a magyar és külföldi szaklapokban, főleg az általa alapított és szerkesztett »Centralblalt für die gesammte Therapie" cimü vállalatban, azonkívül, hogy G o e t h e müveit természettudományi szemponthói külön fejtegette,

— továbbá dr. W i 11 m a n n L á z á r, ki a gyermek- ápolás kézi könyvét 1876-ban adta ki és igy legelső gyermek-gyógyászaink közé tartozik, mig testvére, W i 11 - m a n n F e r e n c műegyetemi tanár s a magy. tud. akad.

tagja, a technikai tudományok terén tűnt ki. Végezetre N a g y T a m á s polgári iskolai tanárunk, ki a csillagá- szati szakban irt értekezéseket. Hozzájok csatlakoznak, de.

már későbbi kor szülöttei, dr. I m r e J ó z s e f városi szemkórházunk alapitója és első igazgató-orvosa, később kolozsvári egyetemi tanár, dr. D a r v a i M ó r , B o d n á r B e r t a l a n gymnasiumi tanárok, nemkülönben S z é l i L a j o s,- H a 1 á s z H e n r i k , H e i n i s c h G é z a egyet, m. tanár, G e n e r s i c h A n t a l , W e i s s A d o l f , A n i s z f e l d E n d r e helybeli gyakorló orvos-doktorok s mások is a legújabb korból.

XI.

A történet és földrajz

B e r c s é n y i M i k l ó s és gr. K á r o l y i S á n d o r . Amaz (1650—1725.) igen nagyszámú történeti és politikai vonatkozású levelet, hadi rendeletet és egy terjedelmes önéletrajzot irt, melyet a késő utókor bocsátott nap- világra.' Gr. K á r o l y i S á n d o r (1669—1743.) pedig emlékiratokat, naplószerü egykorú feljegyzéseket, jelenté- seket és levelezéseket hagyott hátra, melyek a hazai tör- ténet becses forrásai közé tartoznak.3 Utánok vSz_őji y i B e n j á m j n ^ találjuk,^ ki a . XVIII. század közepén egy-

~háza"Történetet s a P e t ő - f é l e zendülést rajzolta, mely

1 L. m ü v e i : Commentariolus de coronatione Maximiliani, II. 1563.

Adnotationes in exemplari Bonfinii 1568. Annales patrii (kéziratban. Elveszett).

2 Bercsényi müveit Thaly Kálmán tette közé a Rákóczy-tárban 1868.

Katonai kézirati rendeletei pedig a Nemzeti muzeumban vannak. '

3 Károlyi Sándor müvei utólag jelentek meg egy részt Szalay . László és Thaly Kálmán kiadásában, továbbá a_ Magyar Tört. Emlékek, Századok, Tört. tár, írod. tört. Közlemények, É b l e G á b o r müvei ( K á r o l y i F e r e n c gr. és kora), Hazánk stb. hasábjain. Nagy része a leveleknek azonban még kiadatlan. Ezekből sok van a gr. Károlyi nemzetség, Nemzeti jnuzeum és H.m.vásárhely város levéltáraiban. ••- •-••

618 TÖRTÉNET ÉS FÖLDRAJZ. JOGTUDOMÁNY.

utóbbi, álnév alatt, nyomtatásban is meg jelent. Őt követték a szentesi régi lelkész, D o b o s i M i h á l y (1780—1853.), ki nálunk fiatal korában elemi iskolai tanitó volt, a flibusztiérek történetével s C a m p e utazási gyűjteményé- vel, továbbá a már ismert A. N a g y F e r e n c és K i s s D á n i e l , kik a város statisztikai és néprajzi ismertetését az egykorú folyóiratokban telték közzé,1 továbbá S z é l i S á m u e l lelkész, P o k o m á n d y I s t v á n polgármester, ki élményeit és korának történelét terjedelmes emlék- iratba foglalta, melyet kéziratban hagyott hátra, F u t ó M i h á l y és S z é 11 -F a r k a s, kiknek már mindenikéről emlékeztünk, szintén h.m vásárhelyi történeteket irtak, illetve ezekhez szolgáltattak adatokat, azzal a megjegy- zéssel, hogy utóbbinak, mint a B e s s e n y e v - c s a l á d történet-írójának és több történeti közlemény szerzőjének, a világi történetírás mezején is érdemei vannak. H ő k e L a j o s (1813—1891.) gymnasiumunk egykori lanára, ké- sőbb ügyvéd s H o n t m e g y e levél tárnoka, még széle- sebb körii irodalmi munkásságot fejlett ki, melyek a szép- irodalom, jog és politika, de főkép a történeti tudomá- nyok mezejére terjedtek ki, melyek közül D o m b o v á r , K a p o s v á r , C s u r g ó és H o n t m e g y e monográfiái tűntek ki. S z i l á g y i V i r g i l szépirodalmi és politikai cikkein kivül, mint láttuk, szintén több, ide tartozó müvet irt, melyek közül É s z a k a m e r i k a és a P y r e n a e i félsziget története nevezetesebb. Ezután gróf K á r o l y i T i b o r emlitendő, mint a ki két nagyobb müvével e téren is hivatottságának adta jeleit.3 K o v á c s F e r e n c , kinek politikai nagy müvéről már szólottunk, ennek bevezetésé- ben alaposan rajzolta az országgyűlések és hazánk történeti viszonyait az 1843—44-ki országgyűlést közvetlenül meg- előző időről. Végül terjedelmes müve van e mezőről a már emiitett. G a r z ó I m r é n e k , a ki öreg P ó r I m r e álnév alatt A magyar nemzet történetének uj alakulását (1849—

1904.) éles. logikával terjedelmesen fejtegette. Emlitendő végül a már nevezett F e j e s I s t v á n , ki Ii e r é n y i F.

álnév alatt a világtörténelemhez és Magyarország történe- téhez irt külön-külön időrendi átnézeteket, úgyszintén gr.

K á r o l y i G á b o r , ki B a t t h y á n y L a j o s elfogatása,

' N a g y F e r e n c , H.m.v.hely rövid rajzolata, Tud, Gyűjt. 1819 II. 34.

2 K. Tibor müvei: A forradalom, Quinet Edgár után 1871. Antwerpen 1584—5. Motley után fordítva 1875. Washington életrajza. A gr. Károlyi család oklevéltára, melyet Géresi Kálmánnal rendeztetett sajtó alá. Négy kötet 1881—7. . .

o