47. ÉVF. 1937. MÁRCIUS 2 0 ÁRA 1 0 FILLÉR 7—8. SZÁM

50487

47. ÉVF. 1937. MÁRCIUS 2 0 ÁRA 1 0 FILLÉR 7—8. SZÁM

T Á R S A D A L M I , K R I T I K A I É S K Ö Z G A Z D A S Á G I H E T I L A P

m

A halálraégett úriasszony megható drámája

Z e n é b e n , újságírásban, irodalomban MINDENKI IDEGEN! ?...

Valutavísszaélésekkel vádolnak egy előkelő könyvkiadót

A meggyalázott K o s r a f h - n ó t a S

^ W f f , I! W i l i i J WP^W .WI.WI.W!,^,,

o ^f

KOZEPOSZTALY!

Kétségbevonhatatlan jelei mutat- koznak az utóbbi időben annak, hogy a gazdasági válság sajnálatos módon kikezdte az eddig oly heroikus ellen- állást tanúsító magyar középosztályt is, amely pedig a legnehezebb viszo- nyok között is megőrizte mindeddig rugékonyságát, gazdasági és adózási teljesítőképességét. A középosztály ke- resete volt az a sziklaszilárd alap.

amelyre minden kormány finánepoliti- kája bízvást támaszkodhatott, mert

a szabadfoglalkozású kereskedő-, iparos és értelmiségi réteg — ha erején felül is mindenkor telje-

sítette a köz iránti kötelességét.

Gondoljunk csak vissza arra a nem- rég nyilvánosságra jutott statisztikára, amely szerint az anyagilag oly siral- masan dotált magántisztviselő rétegre milyen aránytalanul súlyos közterhek nehezednek és kereseti adója jóval meg- haladja például az egész ország föld- adó bevételeit.

Az egyre elviselhetetlenebbé váló drágaság elsősorban a 1 középosztály a szegényes fixfizetésre kényszerült ré- tegének vásárlóképessegét bénította meg. És hiába jelezték a konjunktúra- kutató szervek, hogy például a mező- gazdaság vásárlóképessége a kitűnően sikerült termés következtében a mély- ponthoz képest átlag 411 százalékkal

emelkedett,

ennek a körülménynek a közgazda- sági éle.tre gyakorolt kedvező ha- tását nagy mértékben ellensúlyoz- ta a középosztály egyre inkább le- felé tendáló keresőképességét, a kiskereskedelem és kisipar fokozó-

dó munkanélkülisége.

Az állítólagos bonjunktura eszten- dejében bizony elképesztő számban s z a p o r o d n a k fővárosszerte az üres j üzlethelyiségek, mintegy hióhhírnö-

kei annak az elszomorító körülmény- ' nek. hogy itt lassú, de biztos tönk szé-

( lére jut a középosztálynak egyik igen

A H É T 116

értékes része. Az egyes szakmákban dúló végsőkig kiélesedett kenyérharc, a szaporodó kényszercgyességck, a tisz- tességtelen versenyperek tömege is azt bizonyítja, hogy a kereskedelem és ipar számára egyre elégtelonebb a megélhetési alkalom, egyre elviselhe- tetlenebb az alsóbb rétegekben még

mindig pusztító dekonjunktúra nyo- mása.

Vájjon miért van ez így, miért kell ennek így lennie a tejjel-mézzel folyó magyar Kánaán kellős közepén? Nyil- vánvaló, hogy nincs valami rendben a mindennapi élet közgazdasági struk- túrájában. ha ilyen lassú, de könyör- telen halódásra vannak ítélve a vala- mikor virágzó és produktív középosz- tálybeli foglalkozási ágak. <

A magyarázat nem a túlprodukció ban, nem a hasonló szakmáknak túl iiagyranőtt számában, hanem abban a gazdasági rendszerben keresendő, amely

a „egykéz" elvének kedvezménye- zésével elveszi a kereseti, munka- alkalmat, sok ezer és ezer dolgozni

vágyó kéz elől.

Amely lehetővé teszi, hogy a magán- vállalkozás, a kereskedelem és az ipar középosztálybeli művelői levegőhöz, mozgási és érvényesülési lehetőségek- hez jussanak — amely az „egykéz"-rend- szer favorizálásával légmentesen el- zárja a legális pénzkeresés útját az arra rászoruló családfenntartó, adófi- zető polgárság elől.

Vájjon ha ez a szorgalmas és hasz- nos középosztálybeli dolgozó pol- gár-réteg „kiesik" a gazdasági clcf- ből, vájjon ki fogja pótolni az el- maradó adóbevételeket? Talán a Hangya, a Futura, a Mezőgazdák Szövetkezete és az egyéb feltűnően kezdeményezett egykézszerö kon-

junkturális alakulatok?

Aligha hisszük. Hiszen nem frázis, hogy az országépítő finánepoiitika Icg hűbb támasza és talpköve a jól kereső, anyagilag szilárdan megalapozott kö- zéposztály, amely a maga lelkiismere- tes, valóban hangyaszorgalmú mun- kásságával — amennyiben annak teret engednek — legkonstruktívabb alapja az adópolitikának.

Észszerű elgondolás szerint semnii- képen sem vezethet jóra a gazdasági életben az egyoldalú kedvezményezés politikája.

Nem elegendő egyetlen foglalkozó si ágat, őstermelő földművest az állami támogatásban részesíteni,

nem elég a belőle kinőtt „egyke-

zeket" favorizálni, hanem módot kell talál nia a megfontolt gazda- ságpolitikának a létében megtáma- dott országfenntartó réteg, a közép

osztály hathatós támogatására is.

Mi bízunk benne, hogy a helyzet lo- gikus felismerése és a betegség diagnó- zisának tudata arra fogja indítani az illetékes kormánytényezőket, hogy - amíg nem késő — segítségére sietnek a végveszély felé haladó magyar dol-

gozó középosztálynak is és biztosítsák a lehetőségét annak, hogy ez az érté kes, a fiskus számára nélkülözhetetlen társadalmi réteg végre erőre kapjon, kilábalhasson a válság, a nyomasztó drágaság és dekonjunktúra kiforrvá- nyából és ismét erőteljesen belekap- csolódhasson az ország közgazdasági vérkeringésébe.

Hisszük, hogy így lesz és ez az S. O. S.-kiáltás nem fog pusztába ki- áltott szóként elhangzani!

Valutavísszaélésekkel vádolnak egy előkelő könyvkiadót

Az elmúlt szerelem furcsa és váratlan fordulatai

A főváros művészi és társadalmi éle- tében előkelő szerepet tölt be a könyv- kiadóvállalati vezérigazgató, aki pri- vát óráiban a festőművészeinek kó- dol, de ezt nem dilettáns módra csi- nálja, mert

kritikusai megítélése.' szerint egyi- ke a modern magyar piktúra mes-

tereinek.

Ez a vezérigazgató-festőművész sokat szokott külföldön utazgatni, de az utóbbi időkben kénytelen volt felhagy- ni eme passziójával. E g y feljelenté-) folyományaként ugyanis

azt vizsgálják a hatóságok, hogy honnan szerez az igazgató valutát

külföldi útjaira.

V feljelentésnek és ;t vizsgálatnak érdekes háttere van, amennyiben az egész dolog háta mögött egy meg- szűnt bizalmas barátság áll, bosszú- ból és keserűségbői indított hajszát az előkelő festőművész ellen egyik nőis- merőse.

Még esztendőkkel ezelőtt történt, hogy a vezérigazgató-piktor nevelinőt alkalmazott a gyermekei mellé. A csi- nos barna leány megtetszett főnöké- nek. de a nevelőnő is szívesen fogadta jómegjelenésű gazdája udvarlását, úgy hogy

hamarosan bizalmas barátság koz dődött a mű vész-részvény társas:- - gi vezető és gyermekeinek gondo-

zónője között.

Ez az intimitás az évek folyamán bizonyos elhidegülésre vezetett, e g y ideig a férfi rendezett féltékenységi

jeleneteket, majd

a nő kezdte egyre erélyesebben követelni, hogy az igazgató váltsa

be neki tett házassági Ígéretét.

í g y ment ez jó darabig, de végül is azután bekövetkezett a szakítás. A fér- fi hagyta ott a nőt, aki azonban nem volt hajlandó ebbe a helyzetbe bele- menni, úgy érezte, hogy öt becsapták és

különböző eljárásokat helyezett fo- lyamatba a művész-direktor ellen.

Ezeknek az eljárásoknak a gerincét természetesen egy polgári per képezi, amelynek során

a nevelőnő az elmaradt házasság miatt kártérítésért perli a vezér-

igazgatót.

Ezenkívül persze minden más úton is igyekszik követelését megszerezni .a nő és

í g y keletkezett egy olyan bead- vány, amely felhívja a hatóságok figyelmét a vállalkozó külföldi út- jaira és kérdi, hogy az egyébként dúsgazdag férfi, honnan szerzi a

valutát?

A peres eljárás, nemkülönben az egyéb vizsgálatok megindultak, most már tehát az illetékes hatóságok közén van az ügy. A független magyar bíró- ság fogja eldönteni, hogy a nevelőnő követelése jogos-e és ugyanitt dönte- nek arról is, hogy vájjon jogtalanul szerzett valutát használt-e külföldi út- jain a vezérigazgató.

A H É T 117

A meggyalázott KossuA-nó^a!

Nyolcvankilenc esztendővel ezelőtt gyűlt össze először a „márciusi ifjú- ság", hogy felemelje szavát a magyar szabadság érdekébea. Ott álltak a mú- zeumkertben, összecsukott ernyőkkel, a szitáló esőben és hallgatták, azt a ki- hajtott gallérú, szakállas, cingár, gyön- getiidcjű, lobogósöréuyű és lobogó- szemű félistent, amint a lelkesedés pa- roxizmusában bömbölve, üvöltve és tajtékozva szórta szót a szívét, az ere- jét, forrongó lelkének, minden atom- ját, lángelméjének minden foszlányát, hogy beleöntse saját hitvallását és el- határozottságát a hallgatóiba. Lelké- nek vörösen izzó kohójában á világ 1 'gcsodásabb harci riadójává edződ- lek a szavak és lángbaborították az országot. A szíve csordultig jelt és el- szorult, de a szava ércesen zengett. Az-

előtt, a hordókra állított deszkákon rossz színésznek bizonyult, de most magával ragadott mindenkit fel a fel- hők fölé, ahová csak ő érhetett el. És szavait percek múlva az egész ország viszhangozta:

„A magyarok Istenére esküszünk.

Esküszünk, Esküszünk,

Hogy rabok tovább nem leszünk."

És nyomában jött a másik hérosz aki már megfontoltan és — amennyire azok az idők engedték — higgadtan, a nagyszerű politikus éles logikájával tette meg döntő húzását, az ezeréves sakktáblán. Trombiták harsantak meg mindenfelé, katonabakkancsok tízezrei dobbantak feleletképpen az ő hívó sza- vára, nemzetiszínszalagos daliák sora- koztak mögé végeláthatatlan sorok- ban. Ágyúk gördültek elö, Isten tudja honnan, az arany csengve gurult az államkasszába, a féltveőrzött kincsek áradata indult meg rejtekhelyéről a haza oltára felé és mindent túlkiáltó, zúgó, lelkesedéssel harsant fel a dal, az alföldi síkságon épen úgy, mint a székely bércek között, millió és millió torokból:

Kossuth Lajos azt üzente:

Elfogyott a regimentje!

Ha mégegyszer azt üzeni.

Mindnyájunknak el kell menni!

Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza...-

Szentség volt ez a dal. Ima. Eskíi- formula. Fogadalom. A szabadság- rímbe szedett jelszava.

* És mi lett belőle?

*

Nem tudom, ki tehet róla? Fogal- mam sincs róla, ki követte el a végze-

tes hibát. Kétségtelen azonban, hogy a mai márciusi ifjúság közé tisztáta- lan elemek férkőztek. Nem fér hozzá kétség, hogy a mai márciusi ifjak zö- me tisztánlátó, józan és becsületes, ha- zafias eszmékért küzdő tábor. Célo- kért küzdő, korrekt gondolkozású fia- talemberek, akik a haza boldogulásá- nak kalászát akarják megérlelni lelke- sedésük tüzében és nem a gyűlölet magvát próbálják elvetni a piszkolódá- sok és verekedések ekéjével felszán- tott barázdákba.

De igenis vádolom ezt a márciusi fiatalságot, bog-y maga mellé engedte a bajkeverő, nagyszájú, legénykedő fenegyerekeket, a független magyar sajtó redukcióiban orvtámadásokat rendező boxerbetyárokat, a magyar szabadság ünnepét, botrányokozással ós mocskolódó hangú röpcédulák haji- gálásával megzavaró és megszentség telenítő borbélysegédeket, akik nem a hazájuk érdekét tartják szem előtt, ha- nem a saját kis érvényesülési lehető- ségeiket.

Vádolom a márciusi ifjúságot, hogy mielőtt hozzáfog az ország jövőjének felépítéséhez nem csinál először tiszta levegőt maga körül, nem tisztítja meg saját jobb sorsra érdemes táborát, amelyet az ilyen felelőtlen véres szá- júnk nem átallnak Augiasz istállójá- val egyenlővé tenni.

Hol van az Héraklész akinek fel- adata. hogy ezt a tisztogatást elvégez- ze? Hol van az a Héraklész, akit jó polgári néven Morálnak es Józan Be- látásnak, Becsületes Megfontolásnak és megközelíthetetlen Önzetlenségnek hívnak? Miért nem jön elő és miért nem itt kezdi el építő munkáját?

Az egyik hatalmas diákegyesület or- szágos elnöke panaszkodik, hogy nem tudták elmondani hazájuk érdekében megfogalmazott programbeszédeiket mert a tüntetők megakadályozták őket ebben.

Dehát miért tűrik? És miért nem biztosították már jóeleve magukat az ilyen rendzavarás ellen? Miért nem látták előre, hogy amit ők józanul és becsületesen csinálni akarnak, a féke- vesztett gyűlölködés játszi könnyed- séggel fogja derékban kettétörni?

Ezzel vádolom a márciusi ifjúságot, a nyolcvankilenc évvel ezelőtti már- ciusi ifjak unokáit. A legfontosabbról feledkeztek meg. Arról, hogy legelső- sorban saját táborukban kell rendet teremteni, ha eredményt akarnak el- érni. táborukon kívül.

És mőst végső, de nem utolsó sorban

törjük el a pálcát az á j március ú j költője felett. A költő felett, aki egyé- ni érdekeket tartva szem előtt, átköl- tötte a Kossutluoóját. A Kossuth-nó- át, amely szentség volt. Ima. Eskűfor- mula. Fogadalom. A szabadság rímbe szedett jelszava.

Szavalókorusok bömbölték. Embe- rek. akiket senki sem kérdezett:

„Kémeri-Nagy, azt üzente:

Elfogyott a regimentje.

Ha mégegyszer azt üzeni,

Minden zsidót ki kell verni!..."

Az igazi márciusi ifjaknak, a vére is megdermedt, mikor ezt a pokoli íz- léstelenséget, ezt a kábító és siralmas klapaneiát, ezt a becstelen szentségtö- rést meghallotta.

Hát ki az a Keméri-Nagy? Hogy jön az ahhoz, hogy március 15-én üzenjen!

Mióta van regimentje? És hogyan fo- gyott el? Talán kiontotta a vérét az a regiment a magyar szabadságért?

Hogyan fogják tudni ezt a megcsú- folt Kossuth-nótát lelkesen énekein azok, akik ezt az Ízléstelen dal-karri- katurát akarva, nem akarva végighall- gatták? Olyan szerények lettünk ta- lán, hogy március 15-én Kémeri-Nagy- gyal is beérjük Kossuth Lajos helyett?

Kémeri-Nagy nevét kellett megta- nulnunk ezen a nemzeti ünnpen.

Boldog nagyapáink! Ti Kossuth La- joM, Petőfi Sándor, Jókai Mór nevét tanultátok meg a saját márciusotokon.

Nagy Károly

Az e hó

II=ÉH

TÖRÖKNÉL nyerték a nagy jutalmat

a legnagyobb főnyeremény

300.000 P

a 7616 sz. sorsjeggyel,

100.000 P

főnyereményt a 38118 sz 1/4 sors- jeggyel

Török A. és Társa

BANKHÁZ RT.

Budapest, IV., Szervita-tér 3. szám

5

A kalálraé^eff tuei&s&xcviy

m e ^ k a í c l e g e n d á j a . . .

*

Szabad lesz talán néhány percre félretenni a gyűlölködő, komisz jel- szavakat, amelyek testvért testvér, hit- vest hitvestárs, embert ember ellen úszitanak csak azért, mert egyiket eb- ben az Istenházában tartottak kereszt- víz alá, másikat másféle vallási elő- írás szerint jelöltek meg az élet stig- májával 7

Szabad lesz félredobni a „világné- zeti" ós vallási elfogultságok béklyóit és elmondani bűvös emberi szóval egy szinte legendává tisztult gyönyörű tör- ténetet, egy embertársi és hitvestársi szeretet apológiáját?

U g y érezzük szabad, sőt kell is. Pél- dát kell mutatni vele az értetleneknek, hogy

igenis van a valláson, felekezeten,

„világnézeten" túltevő igaz emberi szolidaritás életben é s halálban sokak által megcsúfolt érzés a

szeretet jegyében!

Itt az igaz példa, olvassátok:

n.

Klucsnik Imre az Anker Általános Biztosító Társaság károsztályának a vezetője, régi, hithű katolikus család leszármazottja, másvallású hitvestár- sat vett feleségül ezelőtt tizenhét esz- tendővel. Férje kedvéért az úriasszony s annak rendje módja szerint áttért a katolikus vallásra. A házaspár a leg- ideálisabb egyetértésben, ritka harmó- niában élte házaséletét. Soha nem oko- zott nézeteltérést köztük a régebbi val- láskülönbség, soha nem került szoba ez a manapság oly kiélezett probléma.

Nemrégiben azután Klucsnik Imre felesége fájdalmakról kezdett panasz- kodni, úgy liogy férje orvost hivatott és orvosi tanácsra a Fasor-szanató- riumba helyezte el feleségét. Ott, bár gondos orvosi kezelésben részesült fáj- dalmai egyre erősbbödtek és az uriasz- szonyt halálsejtelmek fogták el.

Ekkor megkérte férjét, hogy h a meghalna, intézkedjék, hogy meg- boldogult édesapja koporsója mel- lett helyezzek örök nyugalomra.

Aggódó hitvestársa szavát i s adta,

hogy í g y lesz, — bár az asszony álla- pota nem adott komolyabb aggodalom- ra okot. Minden emberi számítás sze- rint nemsokára megerősödve hagyhat- ta volna el a szanatóriumot, ha nem szól bele gyógyulásába a tragikus végzet.

III.

Mint annak idején a lapok is jelen- tették, Klucsnik Imrénó borzalmas tűzhalál áldozata lett. Ruhája a kály- ha közelében tüzet fogott ós mire az elgyengült szervezetű úriasszony se- gíthetett volna,

súlyos, halálos harmadfokú égési sebeket szenvedett.

Férje a tűzkatasztrófa hírére kétség- beesetten sietett be hitvese halálos ágyához.

A hívő hitbuzgó katolikus ember, fe- lesége halottaságya mellett megértette az ősi, emberi, v a l l á s i érzés pernusát, amely visszahívja a más akolba tért bárányt a maga kebelébe. Á t tudta érezni, milyen tragikusan, fenségesen szép az az'érzés, amely elhunyt sziilő- apja mellé küldi vissza a halálán levő gyermeket.

Mindent megértett é s aszerint csele- kedett. Intézkedett az irányban is, hogy apa és leánya a közös vallás ölében, egymással megbékélve találkozzanak az örökkévalóságban.

V.

Igaz történet ez é s mégis megható, csodaszép legenda.

Arról, hogy életben és halálban is meg kell szűnnie a felekezeti különbö- zőségnek — a krisztusi szeretet nevé- ben! Hiszen egyforma végzetet rendelt a sors minden rendű és rangú feleke- zet gyermekének. Bűn tehát. Isten ellen való vétek gonosz jelszavakkal elkii- lönbözni egymástól az emberfiát.

Itt az igaz példa róla, olvassátok!...

(pt)

És a haldokló asszony csak egyetlen kegyet, kért tőle, hogy apja sírboltjá- ban pihenhessen, tegye lehetővé, hogy még halála előtt visszatérhessen szü- lei bitére. Ekkor már késő éjszaka volt, de Klucsnik Imre mindenáron teljesíteni akarta haldokló felesége utolsó óhaját:

késő éjszaka papot kerített, aki az utolsór pillanatban elvégezte a regi hitre való visszatérés szertartását, A szerencsétlen úriasszony lélekben megnyugodva hunyta le örök álomra szemeit.

IV.

És a. megrendült férj mindenben megtartotta eltávozott hitvese utolsó óhaját.

:a

Először is évi 120 pengőt ajánlott fel a számára merőben idegen fe- lekezetnek, hogy annak vallási előírásai szerint mondjanak naponta imát elhunyt felesége lelkiüdvéért. Sőt minden áldott reggel megje- lenik ő is — katolikus létére — az idegen hitfelekezet templomában és

elmondja ő is a halotti áldást.

Mire vár?

Igen sok ember oksan, tervsze- rűen é s gazdaságosan éli le az életét. Tanuljunk ezektől!...

Aki rendesen akar élni, az vi- gyázzon a sorsára! K E R E S S E A SZERENCSÉT és ERŐSÍTSE BI- ZALMÁT. REMÉNYSÉGÉT!

Ezért van a legtöbb embernek sorsjegye é s sok ezer ember lett így gazdag, boldog. Természete- sen sorsjegy nélkül — nem érhető el nyeremény!

Április 10-én kezdődik az új ni.

kir. osztálysorsjáték.

A szerencse útja ismét nyitva áll mindenki számára.

No VÁRJON a rendeléssel, ha- nem rendeljen ínég ina, fizetni van ideje, legkésőbb a húzás előtt.

5

M I N D E N K I

irodalomban I D E G E N ? ! . . .

Az a módszeres „fajvédelmi" kutató- munka, amelyet Romániában és a meg- szállt területen „vérvegyelemzésuek"

neveznek s amely azt célozza, hogy megfosszanak magyar jellegüktől idegen nyelvű iskolásgyermekeket és román, szerb, cseh állami isko

lába kényszerítsenek.

követőre talált — persze más vonatko- zásban — nálunk is. A z egyik szélső jobboldali nyilaslapban mostanában dörgedelmes cikkek „leplezik" le azt a szörnyű tényt, hogy

a magyar zene, újságírás, iroda lom magyar néven Európaszerte ismert számos kiválósága (ezelőtt)

— horribile dictu — nem magyar hangzású névre hallgatott, hanem átkos liberális törzsének csalá- di nevét viselte. „Névsor, amely min- dennél jobban beszél" címen elretten- tésül ismét leközlik az 1920-as években már napvilágot látott műsort a ma- gyar újságírás és irodalom számos hí- res-neves képviselőjéről, akik — mi- előtt irodalmi tevékenységüket m e g - kezdték volna, merőben más családi névvel rendelkeztek. Megállapítja, hogy A z Est jelenlegi irányítói egy- től-egyig zsidók. Rassayt. az Esti Ku- rír szerkesztőjét azelőtt Rasch Károly- nak hívták, egyébként itt is mindenki

„idegen".

Az irodalom prominens nevei közül a következőket feszíti pellengérre a könyörtelen név-inkvizitor.

Agai — Rosencveig Adolf, Bokor

— Blumenfeld Margit, Dénes — Deutsch Zsófia, Elek — Fischer Arthur. Fenyő — Fleischinann Miksa. Forró — Fischer Pál, Hat- vani — Deutsch Lajos és Lili, Hei- tai — Herzl Jenő, Kabos — Rosen- berg Ede, Lengyel — Lebovits Menyhért, Révész — Róth Béla, Szép — Schön Ernő, Tábori — T&uber Kornél, Sercss — Scher Gyula és László, Kiss — Kohn Be- nő, Ignotus — Veigelsberg Pál,

Zsolt — Steiner Béla.

Azonkívül külön bekezdésben közli azokat az írókat, újságírókat, akik

idegen hangzású keresztnevüket is megváltoztatták. Ezek:

N a g y Samu — Gross Sámuel, Ernőd Tamás — Fleischer Ernő, Erdős Re- née — Ehrenthal Regina, Kóbor Ta- más — Bermann Adolf. Osvát Ernő — Rótli Ezekiel, Szederkényi Anna — Klein Karolin, Szomory Dezső Weiss Mór, —Szomory Emil — Weiss Manó, Újvári Péter — Neuvelt Pin- kász, Béldi Izor — Goldstein Izidor, Berkes Imro — Berger Izidor, Hajdú Miklós — Honig Max stb.

De a fajvédelmi orgánum nemcsak az irodalom é s újságírás, hanem a ze- neművészet terén is hasonló irtóhad- járatot rendez. Eszerint

operettszerzőink legnagyobb része zsidó: Zerkovitz Béla, Kálmán,

Jakobi, Brodszky és Ábrahám stb.

H o g y ezek a nevek világszerte a magyar operettmuzsika sikerét hirde- tik azzal nem törődnek a nagy lelep- lezők. Nyilván, ha legközelebb Lon- donban ünnepelnek egy magyar zene- szerzőt, sürgős cáfolatban leplezik le a

londoni lapokban, hogy nem magyar, hanem zsidó sikerről van szó. Kikap a

„magyar (?) rádió' is — bocsánat ók írják így — mert

mintha csak készakarva bosszan- taná az embereket az egyre-másra közvetített zsidó zenei férem un-

kákkal.

A budapesti zeneiskoláknak 70-75 százaléka zsidó — állapítja meg. A m. kir. Opera zsidó tagjai: Kálmán Oszkár, N e y Dávid, Somló József, Székely Mihály, Bársony Dóra, Ti- hanyi Vilma, Fleischer Antal. Zsidó zenészei: Szigeti József, Fischer Annié, Földes Arnold, Szekeres Ferenc. Még a Zeneművészeti Főiskola is teljesen elzsidósodott a cikkíró szerint. A hall- gatókból 1933-ban 33 százalék férfi é s 41 százalék nő volt zsidó. 1935-ben pedig

minden harmadik tanuló.

Ezért a Zeneakadémián követeli a nagytakarítás megkezdését.

Arra azonban nem ad feleletet a c ikk, hogy

vájjon ha még száz vagy ezer te- hetséges növendék itt jelentkezne és az egytől-egyig keresztény len- ne. nem vennék fel a Zeneakadé-

miára?

Bizonyára örömmel. Hiszen a felvé-

telnél nem a felekezel, hanem kizáró- lag a hajlam, a tehets >g jön számba.

Hasonló a helyzet az Operánál is, ahol

végeredményben mégis csak az éncktudás és nem a keresztlevél

számít.

Persze ilyen részletkérdésekrs nem tér ki az illusztris leleplező, aki alig kevesebet állít, mint hogy nálunk iro- dalomban. újságírásban, zenében — mindenki zsidó!

Pedig hát vannak szépszámmal még mások is — jó magyar írók és művé- szek, — akik történetesen nem „rende- zetlen" felekezetűek, bár családi nevük nekik is idegen volt.

Például: Petrovits Sándor, Hertzog Ferenc é s sokan m á s o k . . .

De meg ne írja Szerkesztő úr!

Halász Béla, a Standard villamos-

sági rt. vezérigazgatója hosszabb amerikai útra indul. Vállalatának párisi központja kérte jel erre a ki- rándulásra, liogy a helyszínen ta- nulmányozza az új rádiószabadal- makat, amelyeket a közeli jövőben Európa is megvalósít.

*

Dr. Matolcsy Mátyás országgyű- lési képviselő, a fiatal politikusge- neráció egyik legtehetségesebb tart- ja, boldog apa. Felesége, aki Vere- béig professzor leánya, egy erős, egészséges leánygyereknek adoll éle- tet.

*

Eckhardt Tibor nem fogja tétle- nül eltölteni olaszországi szabadsá- gát. Egy ládára való feljegyzést vitt magával, mert meg akarja írni nagy könyvét Magyarország gazdasági és politika i új jóé pítéséről.

*

Hosszabb szabadságra ment dr.

Patz Sándor, a Beszkárt ügyvezető igazgatója, a kisszakasz atyja. Patz, akinek agyában a pesti kötekedés

minden eltévelyedése, kezdve a tari- faemelésektől a hurokvágányig meg- született, többé nem tér vissza ál- lásába. Nyugalomba vonul és mint magánember gondolkozik majd azon,

hogy mivel lehetne megkínozni a villamoson közlekedő pesti közönsé- get.

Egy színész szerzőnek

immáron harmadik darabját mutat- ják be pesti színházak az idén. Sem a szerző úr vígjátékát bántani nem akarjuk, sem az igazijainktól nem vi- tatjuk el az a jogukat, hogy a sajat pénzükön, a saját rizikójú kon azt játszák, amit akarnak. De azért még- sem helyeseljük egy embernek ezt a túlságosan nagy porlálását. Elvég- re ne felejtsük el a színház művé- szet, a színháznak feladatai vannak.

Vérrel és lélekkel írott drámák egész sora reménytelenül áhítozik szia pad után, írók és szerzők, fiatalok és te- hetségesek még csak annyit scm ér- nek el, hogy alkotásaikat elolvassák.

És ha erre orrfintorogva jegyzik meg az illetékesek: „llja a színház üzlet, ahol nem lehet kísérletezni", hát oda lehet vágni nekik: tanulja- nak a kereskedőktől! Mint ahogy a kereskedelem egész világokat fel- hajt egy áruért, abbahagyhatnák a színházi vállalkozók is az elkényel-

mesedést és megtanulhatnák: foly- ton valami újra, valami jobbra, va- lami sohasemlátottra vágyik a pub- likum.

Darabok a mérlegen

„Az üveghintó", Bibó Lajosnak a Nemzetiben bemutatott vígjátéka, mint a szerző legtöbb írása, a magyar pa- rasztot viszi színpadra. Értéke a da- rabnak, hogy a i'alu itt szinte csak ke- ret, az alakokról kiderül, ha pantallót viselnek, ha csizmát, problémáik embe- riek. Az előadás mintaszerű volt, külö- nösen Ligeti Juliska. Somogyi Erzsi, lgnátz Rózsi, Kürthy, Pethő, Lehotay, Kovács, Hosszú, jeleskedtek az egyes szerepekben.

*

Szép Ernő, „Háromlevelű lóheré"- je volt a Vígszínház legutolsó bemu- tatója. Bizony kissé vérszegény. Kis- sé unalmas a darab, amit az is iga- zol, hogy a műsort fel kellett fris- síteni a Pesti Színházból átvitt „Vi- har az egyenlítőn"-nel.

*

Lavery darabja „Egy óra a Vatikán- ban" és Sik Sándor misztériuma, „A mennyei dal" a Magyar Színház új da- rabja. Ezzel a premierrel a színház

igazgatósága ismét dokumentálta azt, hogy nem fél a komoly aláfestésű iga- zi értéket jelentő daraboktól. A szá- mítását meg fogja találni, inert nagy közönséget vonz majd a fenségesen le- nyűgöző érdekességű „Egy óra a Vati- kánban" és a költői szépségekben gaz- dag Sik misztérium. Hevesi Sándor fi- nom hozzáértéssel rendezte az előadást, amelynek Törzs Jenő, Toronyi Imre és a színház férfiegyüttese az erősségei.

A nők közül Tarnóczay Anna kissé ínég bizonytalanul mozog a nagy szín- padon, Keresztessy Mária szépen be- szél, de színtelen.

*

He mar lengyel szerző vígjátéka, a

„Százéves cég" jó darab, de olyan amiért nem kelleit tolna Lengyelor- szágba menni. Ezt a darabot megír- ták volna itthoni színházi mester- emberek is, csodálkozunk Pünkösti Andoron, hogy látott ebben a da- rabban rendezői problémát. A sze- rep/ők közül Pager, Rózsahegyi, Gombaszögi Ella igazán jók, de Bul- la El ma nem vígjáték színész nő.

*

Gyámoltalan, kispolgári típusok a bősei László Miklós darabjának, a Res- ti Színházban bemutatott „Illatszer- tár" is ebből a témakörből regrutáló- dik. Kedves, rutinos játék az új László- darab, de például Zsolt BjHa ezekt az embereket, ezeket a figurákat jobban ismeri. A jó előadásnak Muráti Lili.

Kabos, Ráday a primhegedüsei, mel- lettük Sulyok Mária, Pártos Erzsi, Gárdonyi, Peti és társaik látják el a kiséretet.

Mesél a film

„Fizessen nagysád" Murátival, Ha- bossal, Jávorral, Gombaszögi Ellával és Latabár Kálmánnal a Forum és a Metró attrakciója. Nem jobb, nem rosszabb, mint a magyar filmek, ked- ves, mulatságos, de dijat nyerni nem zetközi versenyen sem lehetne vele.

*

„Allah kertje" a Royal Apolló- ban Marlene Dietrkh-hel, Charles Boyer-rel és különösen a fiatal Schildkrant-tal remek, de a színezés

még nem érte el a techniaki tökéle- tességet.

*

„A nők paradicsoma" a Déesiben kedves, bécsi filmoperett Stolz-muzsi- kával, Horteuse Rukyval -s Leo Sic- zákkal. Meg kell nézni.

Taps és fütty

Brávó kedves Németh Antal! Tapsot érdemel azért a programért, amelyet a Nemzeti Színház következő jubiláris esztendejére állított össze. Az ember tragédiájától kezdve a Bánk bánon át benne van az egész magyar drámairo- dalom, ennek a bemutatására egy sze- zon alatt csak olyan ember mert vállal- kozni akiben tobzódik az erő, az ener- gia, a munkakészség és a fiatalság.

Mór magáért ezért a programért érde- mes volt beültetni Németh Antalt a Nemzeti Színház igazgatói székébe.

*

Egyed Zoltán a népszerű és bátor hangú kritikus e g y cikket írt bizo- nyos Moskoviesról, akinek a zsebében van 500 pengő és ezzel a penzzel film- gyártáshoz fog. Hamar egy füttyöt ezeknek a Moskovicsoknak, akik mint a sáskák ülnek a magyar filmgyártás nyakán, gyártják a sablóndarabokat az állástalan fiatalemberekről, akik karriert csinálnak, beleszólnak szerep- osztási, művészi kérdésekbe, a film- szakmából valóságos Teleki-teret csi- nálnak és megakadályozzák, hogy ko- moly tőke érdeklődéssel forduljon a művészeti ipar felé.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM

De meg ne írja Szerkesztő úr!

Makay Margit, a kiváló színésznő hamarosan búcsút mond az özvegyi fátyolnak. Férhezmegy ahhoz a ki- váló színművészhez, aki a mult esz- tendőben vesztette el feleségét.

*

Színházi körökben most sokat mo- solyognak azon az író-rendezőn, akit nem a legszimpatikusabb formában állít be. egy most megjelent tehetsé- ges-remek regény. Az író-rendező egészen bizonyosan dühös belülről, mégis ö dicséri legjobban a megje- lent könyvet. Azt hiszi, hogy így elhiteti az emberekkel, hogy a re- gényben nem lehet ráismerni.

*

Makai Ernőről eddig csak az volt köztudomású, hogy elsőrangú bank-

vezér. Most mégis, mint szerkesztőt

ünnepelték egy banketten. Abból az

alkalomból rendeztek varsorát bará-

tai és tisztelői Makai üdvözlésére,

hogy olyan kiváló mii lett, a szer-

kesztésében megjelent Téve évkönyv

második kötete.

A H É T 7

T "

Pósch Gyula előadása

A Magyar Cobden Szövetség szemi- náriumában kedden este dr. Pósch Gyula, a Pénzintézeti Központ vezér-

igazgatója tartott előadást „A hitel- élet fellendülésének előfeltételei" cím- mel. A/, előadáson megjelentek a ma- gyar közgazdasági élet kiválósagai.

Pósch bevezető szavaiban hangoztatta, hogy a magyar hitelszervezet majd- nem 100 százalékig tökéletesnek mond- ható és az egészséges hitel fejlődésnek is legtöb tényezője adva van.

Az előadó elsőrangú fontosságot tu- lajdonít a pénzintézetek jövedelmező- ségének. Rámutatott arra, hogy míg 1913-ban a nyers bevétel 20 százaléka esett közterhekre, addig most ez a százalékszám 55-re ugrott fel. A pénz- intézetek helyeztének javítására tehát szükséges a közterhek mérséklése.

Póseh ezután a belföldi tőkeképző- déssel foglalkozott. Felfogása szerint ennek fő tényezői és előfeltételei a bi- zalom, a pénz értékállóaiidóságába ve- tett liit és az adósmorál fejlettsége.

A hitel kérdését — mondotta — nem lehet az eladósodott gazdák szemszö- géből nézni. Ebből a szemléletből ke- letkezhetnek azok a nyugtalanító je- lenségek, amelyek hiteléletünkben lép- ten-nyomon tapasztalhatók. Súlyosan elhibázott dolog a nemfizető adós ügyét szentimentálisan kezelni. Érthe- 1ő, hogy ez ellen a túlzott adósvéde- lem ellen a hitelező úgy védekzik, ahogyan tud és az is érthető, hogy a túlzott 'adósvédelein káros hatásait érezteti a tőkeképződés minden vonat- kozásban.

Közgazdasági Hírek

A MAGYAR ÁLTALÁNOS TA K A R É K P É N Z T Á R

az elmúlt évben is nagy mértékben ki- vette a részét a betétgyütjes terén vál- lalt missziójából. Ezt bizonyítja 56 millió pengőre növekedett betétállomá- nya, amely 2.896.895 pengős betétszapo- rulatot tartalmaz. A február 26-án tartott igazgatósági iiiés megállapító' ta az intézet mérlegét, amely 1.146.469 pengő nyereséggel zárult. Ebből a nyugdíjpénztárnak 159.000 pengőt utal-

tak át, 462.679 pengőt leírásokra és tar- talékolásokra fordítottak, úgy hogy a közgyűlés rendelkezésére 524.658 pengő tiszta nyereség áll. Osztalék fejében részvényenként 75 fillér fizetését hatá-

rozták el. A tartalékalap 14.050.000 pen- gőre. az összes saját tőkék pedig 34.050.000 pengőre rúgnak.

A BELVÁROSI T A K A R É K P É N Z T Á R igazgatósága Héder Lajos dr. elnökle- tével megtartott ülésén megállapította az intézet 1936. évi mérlegét, amely szerint a mult évi nyereség 323.132.38 pengő, az előző évi 315.269.85 pengővel szemben. A takarékpénztár megerősö- dését mutatja, hogy a könyvecskékre elhelyezett betétek állománya az előző évi Í1.735711 pengőről 13.8S7.077 pengő- re, a folyó és csekkszámlára elhelye- zett betétek összege pedig 6.227.741-ről 6.755.923 pengőre emelkedett. Az inté- zet nyereséget belső erejének gyarapí- tására fordítja.

A MAGYAR ÁLTALÁNOS H I T E L B A N K

igazgatósága március 7-én tartott ülé- sében megállapította az 1936-os üzletév mérlegét. A nyereség- v 'szteségszámla 2.388.741.93 pengő nyereséggel zárul a tavalyi 2.214.596.68 P-vel szemben. A multévi 1.801.217 P nyereségét hozat be- tudásával összesen 4.189.959 pengő éli a

közgyűlés rendelkezésére. A március 19-iki közgyűlés elé az igazgatóság azt az indítványt terjeszti, hogy a ren- delkezésére álló összegből 500(10 pen- gő a rendes tartalékalap gyarapításá- ra, 100.000 pengő az alkalmazottak nyugdíjalapjának javadalmazására, for- díttassák a fennmaradó 2.489.959 pengő peig az 1937-es üzletévre vitessék át.

AZ ANGOL MAGYAR B A N K

igazgatósága dr. Schober Béla m. kir.

titkos tanácsos, elnöklésével megálla- pította az 1936. ézletév mérlegét, mely az előző évről áthozott 228.8378.618 P betudásával 1.345.221.57 P tiszta nyere- séget tüntet fel az előző évi 1.178,3^8.61 P-vel szemben. Az eredményszámla szerint az intézet bruttó nyeresége az előző évi 5.1 millió P-ről 5.3 millió P-re emelkedett. Az elért nyereséget az igazgatóság az intézet belső erejé- nek növelésére fordítja. A bank ér- dekkörébe tartozó úgyszólván vala- mennyi ipari és kereskedelmi válla Un- nál folytatódott az előző évben tapasz- talt javulás, ami több vállalat oszta- lékának felemelésében is kifejezésre f o g jutni.

A lUJDAI Á L T A L Á N O S T A K A R É K PÉNZTAR

mely a főváros vezető középintézetei közé tartozik az elmúlt üzletévet 15.907 pengő tiszta nyereséggel zárta le, szemben a tavalyi 14.455 pengővív!.

Tisza nyereségéből az intézet részvé- nyeseinek a tavalyi évvel megfelelően 0.30 pengő osztalékot fizet.

A GEORGIA

kedvezően zárta le üzletévét. A Me- zőgazdasági Ipar rt. március 13-án tartotta közgyűlését. A vállalat vala- mennyi üezeme kedvező eredményt ért el. 963.215 pengő nyílt leírás után +898.632 pengő mérlegszerű tiszta nye- reség mutatkozott. A Georgia előző évi nyeresége -t 892.396 pengő volt.

A GSCHWINDT-FÉLE SZESZ . ÉLESZTŐ-. LIKŐR ÉS IIUMGY ÁR

RÉSZ VÉN Y T Á R S A S Á G

folyó évi március hó 6-án megtartóit rendes évi közgyűlése az 1936. évre részvényenkint 40 pengő, hányadré- szenkint 8 pengő osztalék kifizetését határozta el. A szelvények folyó évi március 8-tól kezdve kerülnek bevál- tásra a részvénytársaság központi nu- llájában, (IX., Ipar ucca 17.) ós a Pes- ti Magyar Kereskedelmi Banknál.

A H U N G Á R I A MALOM KÖZGYŰLÉSE

A Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. február 27-én megtartott közgyű- lése az igazgatóság javaslata alapján az 1936-os évre részvényenkint 2 pen- gös osztalék kifizetését határozta el.

A 11-os számú kuponok 1937 március 1-től kezdődőleg a Magyar Általános Hitebanknál váltható be.

A H U N G Á R I A MŰTRÁGYA, KÉN- S A V ÉS V E G Y I P A R R. T.

1937 március hó 6-án tartott igazgató- sági ülése megállapította az 1936. iiz:

letévről szóló mérleget és javasolni fogja az 1937 március hó 20-ra egybe- hívandó évi rendes közgyűlésnek, hogy az értékcsökkenési alapnak 750.000.—

pengővel, valamint a kétes kövelelé-

| sek tartalékalapjának 450.000 pengővel való dotálása után fennmaradó 257.395 - pengő tiszta nyereség — tekintettel a I még folyamatabn lévő gyárkibővíté-

sekre — az 1937. üzletévi e vezettessék elő.

A SALGÓTARJÁNI KÖSZÉNBÁNY V R.-TL

dr. Chorin Ferenc felsőházi tag elnök- lése vei március 1-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen az igazga- tóság bőséges beszámolót adott a vál- lalat multévi közhasznú munkásságá- ról. Kétségtelen, hogy a dr, Cbtuin Ferenc nagysikerű irányítása alatt álló Salgó 1936-ban is fokozott tevé- kenységet fejtett ki, termelése teteme- tes emelkedést jelez és változatos elő- zékenységgel állt a kereskedelem ren- delkezésére. A közgyűlés az igazgató- ság valamennyi javaslatát egyhangú- lag elfogadta és elhatározta, hogy az 1936. üzletévre részvényenkint 1.75 pen- gő osztalékot fizet. A szelvények a vál- lalat főpénztáránál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pénztárainál kend- nek beváltásra.

A 38. M. KIR. OSZTÁ LYSORSJ Á TÉK első osztályának sorsjegyei a .iá- tokban eddig részt vett felek részére már csak rövid ideig tarthatók fenn.

mert a készlet napról-napra fogy é- számos megbízás elintézését halaszta- ni nem lehet. Ezért nagyon kérik a főárusítók. hogy a sorsjáték eddig résztvevői, ha bármely okból tovább játszani nem akarnak, a küldött sows- jegyeket AZONNAL szívesked jem k visszaküldeni, mert kárt és vesztessé- get okoznak a főárusítóknak, ha a sorsjegyeket nem kapják vissza.

5

A vidék mérlegel

A B A J A I T A K A R É K P É N Z T A R mérlege a kitűnő vezetés folytán to- vábbi javulásról számol be. Az elért tiszta nyereség a multévi 90.000 pengő- vel szemben 100.090 pengő fölé emel- kedett, amelyből részvényenként 4 pen- gő kerül kifizetésre. A takarékpénz- tár betétállománya 6 millió pengő. Fel- tűnő mérlegében a szokatlanul nagy készpénzkészlet, amely 669 01)0 pengő- vel van mérlegében felvéve. Az összes kihitelezések meghaladják a 14 millió pengőt. A kitűnő üzleteredmény vitéz Bessenyői Miklós vezérigazgató ér- deme.

AZ ESZTERGOMI

K E R E S K E D E L M I ÉS I P A R B A N K az esztergomi piae széles rétegében nagy szimpátiának é s bizalomnak ör- vend. amit mi sem bizonyít jobban, minthogy betétállománya, mely 3 mii lió 117.000 pengőre rúg. E téren vezető intézete az esztergomi piacnak. Váltó- tárcája. 5.062.000 pengő, visszleszámito- lása kétmillió pengő, nyeresége 18.780

pengő. A gondos vezetés Gyulay Endre ügyvezetőigazgató érdeme, akit — mint már jelentettük — érdemei elis- meréséül az igazgatóság vezérigazga- tónak nevezett ki.

A K A P O S V A R I D U N A N T U L I B A N K ÉS T A K A R É K P É N Z T A R 1936-as üzletévét nagy mobilitás jegyé- ben zárta. Váltótáreája nagyjában a tavalyi nívójú: 5.265.000 pengő, viszont visszleszámitölását 2.800.000 pengőről 2,583.000 pengőre csökkentette. Betétál-

lománya 200.000 pengőnél nagyobb ősz- szeggel 3,140.000 pengőre emelekedett.

Nyeresége 37.026 pengő.

A D U N A N T U L I B A N K RT.

(Pécs) mérlege úgyszólván valamennyi tételében erőteljes javulásról tanúsko- dik. A bank betétállománya megha- ladta az 1.5 millió pengőt hasonló mér- tékben növekedtek a kihelyezések is, holott az elmúlt évben az adósok nagy- arányú visszafizetésekel eszközöltek.

A bank élén Bnsbaba Vilmos kormány- főtanácsos, vezérigazgató . áll. uki a részvényesek és ügyfelek teljes megelé- gedésére vezeti a nagymultú intézetet.

A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR RT. közgyűlése elhatározta, hogy a vállalat pénztára, valamint a Pesti Ma- gyar Kereskedelmi Bank budapesti központja és szegedi fiókja, a folyó üz- letév után daraobnként P 3. osztalé- kot fizet n részvényeseknek.

A SZEGEDI

K E R E S K E D E L M I ÉS I P A R B A N K nemrég tartotta mérlegmegállapító ülé- sét Kállay Rudolfnak, a Magyar l l - talános Hitelbank ügyvezető-igazgató- jának elnöklelte mellett. Az ülésen a Ma gyár Leszámítoló- és Pénzváltóban- kot (Ír. Hári Géza igazgatósági tag kép- viselte. Az igazgatóság letárgyalta az inlézet 1936. évi mérlegét, amely ismét a bank jelentékeny fejlődéséről tesz ta- núbizonyságot. Tiszta nyereségként 83.000 pengő nyílt leírás után 67.060 neneőt mutat ki az intézet a mult évi 50.000 pengővel szemben.

A mutatkozó több nyereség lehetővé lette volna a mult évi osztalék feleme lését, de az igazgatóság általános hitel- ügyi érdekből az elmúlt évi 50 filléres

osztalék fizetését javasolta a közgyű- lésnek. A bank igazgatósága nagy meg- elégedéssel fogadta a Orosz Marcell vezérigazgató által előterjesztett mér- leget.

A S Z É K E S F E H É R VARI ÉS F E J É R M E G Y E I T A K A R É K

PÉNZTAR. amely a vidéki pénzinté- zetek legelejéhez tartozik Csikós An- dor kormányfőtanácsos, vezérigazgató kitűnő vezetése mellett az elmúlt évet

1 121.351 pengő tiszta nyereséggel zárta.

Ezen összegből, úgy mint az előző év- ben, részvényenkint 2.50 pengő kerül ki- fizetésre osztalékként. A Székesfehér- vári Takarékpénztár az elmúlt évben is minden jelentkező és jogos hitel- igényt kielégített. í g y 1170 tételben 1,589.000 pengő ú j hitelt folyósított, amivel a bankz/írlat óta kihelyezett kölcsöneinek összege elérte a 7 millió pengőt. Ma a Takarék betétállománya megközelíti a 9 millió pengőt.

A SZOMBATHELYI LESZÁMÍTOLÓ BANK.

amely nemcsak az Austriába ós Jugosz- láviába irányuló export finanszírozá- sával is jelentős tényezője a haiáryi-

| dók pénzpiacának, az elmúlt üzlotév- ről 46.000 pengő nyereséget mutat ki.

Az intézet betétei 3 millió pengőre rúg- nak. a kihelyezések állománya pedig í (félmmilliós szaporulattal) elérte a 4.5

millió pengőt. Az elért szép eredmény- ben nagy része van Párezer Géza ügy- vezető-igazgatónak.

A SZOMBATHELYI T A K A R É K - PÉNZTAR. amely a Pesti Hazai Első érdekkörébe tartozik az elmúlt eszten- dőben is erőteljes kihelyezési tevékeny- séget folytatott, amit lehetővé tett az, hogy betétállománya 4 millió nnígőre emelkedett. A takarék által folyósí- tott kölesönök ö-szege meghaladja a 9 millió pengőt Katona József vez >r-

igazgató^mindenben a patronizáló pénz- intézet stílusának és gestióinak szü- lémében vezeti a Dunántúlnak ezt a te- kintélyes intézetét.

VASMEGYEI MEZŐGAZDASÁGI T A K ARÉK PÉNZTAR,

amely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltségéhez tartozik, gróf Batthyány Zsigmond elnökletével tar- totta meg évi rendes közgyűlését. A Mezőgazdasági Takarék betétállomá- nya az, előző évhez képest 300 000 pen- gővel emelkedett. A kimutatott 121.000 pengő tiszta nyereségből a részvénye- sek 1.5 pengő osztalékban részesültek.

A közgyűlésen az. intézet vezetéséért é s az, elért eredményekórt ünneplésben részesítették a részvényesek Weiss Mór ügyvezető igazgatót.

A MAGYAR OLASZ B A N K

orosházi fiókjának igazgatóját, Hézer Bélát saját kérelmére nyugdíjazták.

Hézer Béla március elsejével megvált

állásától. Tekintettel arra. hogy a Ma- gyar—-Olasz Bank orosházi fiókja a közeljövőben nagy parcellázási üzletet fog lebonyolítani, a fiók vezetésére dr.

Sajtos Lajost, a Magyar—Olasz Bank hódmezővásárheyli fiókjának igazga- tóját delegálták.

D e m e g n e l r / a

SszerKesxtö úr...

Tószegivé Timin Bessie, akinek fiatal férjétől ra'ó válóperében nemsokára kimondja a tábla a végső és döntő szót, egyelőre kocsiján Can- nesba utazott.

*

Rövidesen áj, sötétszürke paszo- mántos ruhát kap a pesti államrend- őrség fogalmazói és felügyelői kara,

A ruha színe legjobban a régi határ-

rendőrség egyenruhájára emlékeztet.

*

Óbudán nagygyűlést tartottak a telek és háztulajdonosok a városrész mostoha sorsának javítása ügyében.

A közönség soróban megjelent egy szikár, kemény kalapos úr, akit a gyűlésen a rendet fenntartó front- harcosok kemény haptákkal üded- zőitek. A keménykalapos úr báró

Lukachich Hermann tábornok >~olt, Buda pestnek a háború alatt volt ka- tonai parancsnoka. A gyűlésen, mint érdekelt vett részt a generális, a Lu- kács fürdő tövében van két szép bérháza.

*

A legközelebbi háztulajdonos szí- nésznő: Muráti Lili. Közismert, pi- ros autójáral állandóan nagy kirán- dulásokat tesz a Svábhegyre, Zug- ligetre, Hűvös-völgybe, ahol min- denütt egy megfelelő eladó villát keres.

*

Stein Emil a Pesti Kereskedelmi Bank vezérigazgatója mostanában szorgalmas látogatója a Bitznek, a Hungáriának, a Margitszigeti Nagy- szállónak, ahol mindenütt a forgal- mat figyeli és élénken érdeklődik a

vendéglátó ipar ad min iszt rációja iránt. Az ok: ötmillió pengős költ- séggel a Kereskedelmi Bank építi fel a Tabán vagy fürdőszállóját.

Szerkeszti:

F L E I N E R JENŐ Felelős szerkesztő és kiadó:

NAGY KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal:

V. Pozsonyi út 25 Telefon: 1-240-62 Minden cikkért szerzője felel.

Viktória-nyomda. Budapest, Király u. 3