U.CQ.7H idLßJb.»

Teljes szövegt

(1)oJ^OlCJLOM.. U.CQ.7H idLßJb.». A2<*<. c.&as^-~.

(2) 8061. 'U «fr líd. jepuig. piBoqssaJo.

(3) A CHARAFÉLÉK (CHARACE^. RICHARD). L. CL.. KÜLÖNÖS TEKINTETTEL. A MAGYARORSZÁGI FAJOKRA.. DIE CHARACEEN (CHARACEíE. L.. CL. RICHARD). MIT BESONDERER RÜCKSICHT. AUF DIE IN UNGARN BEOBACHTETEN ARTEN.. A. KIR.. MAGTAB TERMÉSZETTÜDOMÁNTI TÁRSULATTÓL A BUGÁT-ALAPBÓL JUTALMAZOTT PÁLYAM.. IRTA. D FILARSZKY NÁNDOR. £. RÖVIDÍTETT NÉMET SZÖVEGGEL,. J8.4--Í-. 20. ÁBRÁVAL ÉS. 5. TÁBLA RAJZZAL.. BUDAPEST. KIADJA A. K. M.. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1893.. /.

(4)

(5) m JöT r. r. A CHARAFELEK (CHARACEiE. L. CL.. RICHARD). KULONOS TEKINTETTEL. A. MAGYARORSZÁGI FAJOKRA.. DIE CHARACEEN (CHARACEiE. L.. CL. RICHARD). MIT BESONDERER RÜCKSICHT. AUF DIE IN UNGARN BEOBACHTETEN ARTEN.. A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULATTÓL A BUGÁT-ALAPBÓL JUTALMAZOTT. PÁLYAM.. IETA. D FILARSZKY NÁNDOR, £. RÖVIDÍTETT NEMET SZÖVEGGEL,. 20. ÁBRÁVAL ÉS. 5. TÁBLA RAJZZAL.. BUDAPEST. KIADJA A. K. M.. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1893..

(6) Jfíliye:. A FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA.. „Kutassuk az igazat.'.

(7) A. Természettudományi Társulat 1890.. Kir. Magjj.. alapból titkos pályázatot hirdetett a. növénytan. (1891. október 31.) egy pályamunka érkezett s. A. munkáját. fajokra''. körébl.. közgylésén a Bugái-. A. kitzött határidre. melyet az 1892. évi Közgylés a. a Választmány jelentése alapján a pályadíjra érdemesnek. birálók véleménye nyertes szerz. be,. évi. ,,A. itélt.. Gharafélék különös tekintettel a magyarországi. ezimt kiadásra a Társulatnak. ajánlotta. fel,. a moly a Választmány. határozatából az országos segély költségén jelenik meg.. Budapesten, 1893. június havában.. Lengyel Béla e>. titkár..

(8)

(9) ELOSZO,. A magyar. irodalomban. botanikai. egyetlenegy. növénycsoport sem részesült olyan mostoba bánás-. módban, mind a Tballopbyták egyik nagy. Characeák, melyek egyrészt. nem. is. nyek, mert bazánknak úgyszólván. oly ritka növé-. minden. kisebb-. nagyobb állóvizében, st még a lassabban folydogáló patakokban. mikroszkópi,. het. elfordulnak. is. ;. növények,. st. nem. másrészt pedig. banem szabad szemmel. is. tisztán észlel-. társaságban élvén,. s. nem. batalmas zöld gyepeket alkotván a víz tökre. ritkán. alatt, a. búvárnak úgy mint laikusnak egyenesen szemébe ötlenek.. Es mégis mi. az,. mit a magyar botanikai. irodalom ezekrl felemlít? mindössze néhány tikai feljegyzés. kának.. Hogy mennyire. csoportja,. az Algák és ezek között különösen a Cbara-í'élék,. floris-. egy-két fajról, a lehet legrövidebb. érte. a dolgozat ilyetén ketts. el. a szakemberek szíves ítéletére. czélját,. érzem ugyan, hogy. munkám. lekre. szolgálhatna. is. legyen szabad egyrészt. okot. kidolgozásának látszó-. ;. azonban. munkám. irányban még nagyon. is. egész. növényországban. talán. egyetlenegy. növénycsoport, vagy növénycsalád sincsen oly beha-. tóan átvizsgálva félék,. melyeknek. s. átkutatva, mint éppen a Chara-. nemcsak anatómiai. szerkezetét,. morphologiáját egyáltalában és élettanát kisebb részletekig ismerik már,. minden mozzanatát, a spóra léseig a. legpontosabban. is. a leg-. hanem fejldésök. csírázásától a megérle-. nem. egy,. hanem számos. idetartozó fajon egybehangzóan megállapították.. Nem. annyira a botanikai irodalmat általában,. tehát új adatokkal gazdagítani, mint inkább a. ma-. nézve. számú. és. ország. Csekély. hiányosan átkutatott egy. nem. sokszor. egészen. is. megbízható régibb adatok állottak rendelkezésemre, s. ezeket. tlég. is. mintegy. több esetben csak. kiegészí-. gyjtéseim eredmé-. lehetett használni a saját. nyezte és a rendelkezésemre bocsátott anyag mellett.. mérten elkövettem mindent, hogy. munkám nemcsak a kívánalmaknak nem kezdnek is segítségére legyen,. Az. erre. másrészt pedig felemlítenem, hogy a mi hazánk ez. Tehetségemhez. hoz.. észrevéte-. tárgyára utalnom,. való szorítkozással, behatóbb észleleteket vagy ismer-. sem. bizom. Jól. némi elitél. lagos aránytalansága talán. módon, többnyire csak a puszta nevek felemlítésére. tetéseket pedig egy adalék. mun-. leg feltüntet adatokkal kiegészíteni: czélja e. megfeleljen, ha-. t. a Characea3-k. ismeretébe, meghatározásába bevezesse, a tárgyat vele megkedveltesse, hogy. sága. is. hazánk természeti gazdag-. ezután jobban tárassék. mint eddig.. fel,. Kedves kötelességemnek tartom köszönetemet hálámat leróni mindazoknak, kik sában. módon. j(>. Els. voltak. e. helyen. mészettudományi Társulat igen és. munkám. megírá-. vagy bármily. tanáccsal útbaigazítottak. segítségemre. köszönetemet nyilvánítom. nyának. munkám. és. sorban szinte a. is. tisztelt. k.. m. Ter-. Választmá-. bíráló Bizottságának, a dolgo-. zatom irányában tanúsított jóakaratáért. Fogadja. fnököm. gyar botanikai irodalmat egyrészt az idegen iroda-. hálás köszönetemet szeretett. lomban már meglevkkel bvíteni, másrészt pedig. Dr. Jurányi Lajos egyetemi tanár, nemcsak több-. hazánk növényzeti viszonyait. szöri becses útbaigazításaiért,. ez irányban. is. némi-. hanem. és. s. tanárom. fleg azon.

(10) VI. kiváló szívességeért, mellyel növénytani intézetében. gatásért, a. melyben, a jelen. mindent rendelkezésemre bocsátott, mit vizsgálataim. pítására,. 1891.. és. munka. nyarán a magyarországi Pienin-. begységbé tett kutató utazásom alkalmával részesített.. kutatásaim megkívántak.. szinte köszönetemet nyilvánítom Dr. Simonkai. !. Végre. nem. mulasztbatoni. el. köszönetet. LAJOS-nak, kinek szép és gazdag Chara-gyüjteniényé-. Klein Gyula megyetemi tanár. bl nem egybeesés magyarországi adatot sikerült mun-. Sándor. kámba felvennem. Köszönetet mondok Schilberszky. Ágost kolozsvári egyetemi tanár. gyjtéseim alkalmával. KÁROLY-nak,. ki. nem. st gyakran még. egyszer,. fáradságos. a fáradságosabb prae-. Fogadja köszönete-. parálásokban. is. met a m.. Akadémia mathematikai. tud.. segítségemre. adatainak gyara-. volt.. tudományi állandó bizottsága. is,. és természet-. amaz anyagi támo-. egyet,. még. munkám. Mágócsy-Dietz. magántanárnak, továbbá Dr. Kanitz. Gyula nemz. múzeumi kik. és Dr.. mondani. r és. egyet,. és Dr. Istvánffy. magántanárnak,. bírálatának kibirdetése után szintén. becses adatokkal szolgáltak dolgozatom syste-. matikus részének utólagos kibvítésére. Budapest, 1893. évi június havában.. Dr. Filarszhy Nándor..

(11) TARTALOMJEGYZÉK.. Elszó. _„. Bevezetés. A. .... .... .... .... .... .... .... .... .... .-. .... -.-. .... .... .... .... —. .... III. 1. A A A. II.. Charatelep általános morfológiája. stb.. ___. a) Csirázás, eltelep. .... ___. .... .... A. c). Chara ceratophylla Wallroth. .... 8. Chara polyacantha ABr.. .... .... 11. A. A. kéreg fejldése. Charatelep szaporodása. aj Ivartalan szaporodás Ivaros. fi). ... .... .... .... .... ..... .... fejldése. ivarszervek. szaporodás, az. .... .... ..... Chara horrida Wählst. Chara rudis ABr.. 23. Chara aspera (Deth.) Willd.. V.. A. .... 67. 68. ... .... 69. 69. .... 71. Chara-félék állása a növényrendszerben. 35. Magyarország eddig ismert Chara-féléinek áttekintése. 73. Irodalom jegyzéke. 74. .... .... leírása kü-. és. a magyarországi fajokra .... .... .... L. Cl. Eichard 1815. Subf. Nitelleae Leonh. 1863. 1.. Nitella. 2.. Tolypella 2.. .... ... .... .... .... .... .... ..... .... .... 3.. Tolypellopsis. 4.. Lamprothanmus. 5.. Lychnothamnus.. 6.. Chara. —. .... .. .... .... .... .... ._.. .... .... .... észlelt .... Kütz. .... Nitella capitata (N. ab Es.) Ag. Nitella opaca. Ag.. .... .... .... .... Nitella flexilis (L. ex parte) Ag.. mucronata ABr.. Nitella gracilis (Srnith). .... Ag. .... .... Nitella tenuissima (Desv.) Coss. et. .... .... 39. __. Tolypella intiieata (Trentep.) Leonhardi. ___. .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... ..... .... .... .... .... 70. 77. I.. Allgemeine Morphologie der Characeen. IL Entwickelung des Characeenthallus. 81. .... .... .... 79. ... .... .. 42. h). Entwickelung der Rhizoiden. 42. c). Entwickelung der Hauptaxe (Nebenaxe) und. 42. Seitenzweige. 43. Zweigvorkeime. der. .... ..... .... .... .... .... .... Zweige. nacktfüssigen. 84 84. ... .... 86. und 87. .... (Strählchen), der Nebenstrahlen (Stipulargebilde). .... .... III.. .... .... .... .... Fortpflanzung des Characeenthallus. 47. a) Ungeschlechtliche Fortpflanzung. 47. h) Geschlechtliche Fortpflanzung. 48. IV. Physiologie des Characeenthallus. 50. 52. .... und der Rinde. 47. 51 ___. .... .... .... .... a) Keimung, Vorkeim .... 50. .... .... .... .... .... .... .... .... 41. 49. .... .. .. .... .... Germ.. Tolypella prolyfera (Ziz.) Leonhardi.. .... .... ..... .... .... .... .... Die Characeen. 47. .... .... .... .... .... .... .... ... .... .... .... .... .... —. .... .... .... .... d) Entwickelung der Strahlen und Seitenstrahlen. .._. .... .... .... .... .... Allgemeiner Theil.. .... .... .... .... 39. Chara-félék elsoro-. .... .... .... —. .... Magyarországon eddig. Nitella syncarpa (Thuill.). .... .... .... —. Függelék. Desv.. 39. 39 .... .... .... .... .... .... .... lása és leirása. Subf. Nitelleae Leonh.. ... .... .... .... .... .__. .... Subf. Chareae Leonh. 1863. .... .... .... 37. fragilis. 37. .__. Chara-félék rövid rendszertani áttekintése. Nitella. .... .... 1.. I.. 66. ___. .... .... .... 65. .... .... ... .... 65. Chara delicatula Ag.. Fam. Charaeeae. m. A. ... .... ..... .... 61. .... ... .... 62. 32. .... .... .... Altalános megjegyzések. A. .... .... .... Chara-félék telepének és elemeinek élettana. .... lönös tekintettel II.. .... 61. .... .... .... .... .... .... .... 58 60. .... .... .... ... .... .__ ___. .... .... __. .... .... Chara tenuispina ABr.. .... .... .... .... Chara. .... .... Chara-félék rendszertana. I.. .... Chara connivens Salzm.. és. ._.. .... .... .... .... Chara hispida L.. .... .... .... .... .... 55 57. 24. képzés. A A. .... 15. .... .... .... 23. szerkezete, a termékenyítési folyamat és oospóra-. IV.. .... .... ... .... ___. .... .... .... .... Chara crassicaulis Schleich.... .... sugárkák, melléksugarak (stipu-. sugarak és. .... ___. .... ... _... 53 55. .... ... .__. ___. ... __.. .... .__. ... .... .... ... ___. Chara gymnophylla ABr. Chara foetida ABr.. .... .... 53. .... .... .... ___ _._. .... .... .... .._. .... Chara intermedia ABr.. ftengely (melléktengely) és oldalágak, a csu-. laris képletek) és. ül.. 4. 8. .... .... .... .... paszlábú ágak és ágeltelepek fejldése. dj. .._. .... __.. .... .... Chara crinita Wallroth. ... __.. .... b) Gyökérfonalak (rhizoidák) fejldése. .... .... Chara contraria ABr. .... .... .... .... .... Ziz.. 1. telep alakja és anatómiai szerkezete. Charatelep fejldése. Subf. Chareae Leonh.. Chara coronata. Chara scoparia Baaer. Chara-félekrl általában.. Elfordulás, gyjtés, vizsgálás, meghatározás I.. II.. 53. V. Stellung der Characeen. .. .... .... .... .... .__. 95. .... .... 103. 95. 96. .... ... .... 88. ... .. .... im Pflanzensysteme. .... 107. und Besehreibung der Characeen besonders der in Ungarn beobachteten, Arten. System I.. Allgemeine Bemerkungen. 110. IL Systematische Uebersicht der Characeen. Fam. Characeae L.. Cl.. Richard 1815. .... .... ... .... .... 112 112.

(12) VII 1. 1.. Subf. Nitelleae Leouli. 1863. —. aj Nitella. b) Tolypella t.. .... ... .... .... ... .... .... .... Lyclmotliaimms. .... Characeen. .... .... Subf. Nitelleae. Nitella capitata. Nitella opaca. .... .... Nitella flexilis. .... Nitella nracronata Nitella gracilis. .... .... —. Tolypella prolifera. .... .... Tolypella intricata. Subf. Chareae. Ohara coronata... Ohara scoparia crinita. .... .... ... .... .... .... —. .. — —. .... .... .... .... — — — ... .... .... .... .... .... .... 115. Ohara intermedia... Ohara polyacautha. 116. Ohara gymnophylla. 116. Ohara foetida. HC. Ohara. 116. Ohara horrida. 119. Ohara. 119. Ohara aspera.... 119. Ohara counivens. 120. Ohara tenuispina. 120. Ohara. 120. Ohara delicatula. 120. Nachtrag. .... .... —. .. 121. — —. —. 121 ---. 121 121. ... .... .... .... .... .... crassicaulis. .... ... .... ... .... .... .... .... .... .... .... .. .... 124. .... 125. 124. ..... .... 127. .... .... .... .... .... .... .... 127 127. rurlis. fragilis. 123. 124. .... .... .... .... .... .... .... 123. .... .... .... .... .... .... .... .... .... ... .... .... .... .... .... ... .... Ohara hispida. 121. .... .... .... .... ... .... .... .... .... .... .... ..... .... ._. .... ... .... .... .... .... .... ..... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .. .... .... .... .. .... 128 129. .... .... 128 128. .... .... ... ..... .... .... .... 127 127. .... .. 129. .... -— 120. — —. -j.. .... .... .... 115. .... .... .... —. .... Ohara ceratophylla. Ohara contraria. 120. —. .... .... .... .... .... .... —. .... .... —. .... ..... .. .. .... .... .... .... .... ... .... ..... .... .... .... .... —. .... .... .... .... ..... .... .... .... —. .... .... .... '. — —. .... .... .... .... .... .... .... .... .... — .... .. .... .... .... .... .... ..... ..... .... .... .... Nitella tenuissima. Ohara. —113. Ungarn beobachteten. ___ _... .... 113. .... .... .... .... .... ... .... .. —. in. .... .... Nitella syncarpa. ..... .... .... 2.. .... .... .... .... ... f) Ohara .... Aufzählung der bisher. 1.. .... .... .... d) Lamprotbamuus.--. III.. .... Subf. Chareae Leonh. 1863... c) Tolypellopsis. e). .... — — —. .... —. 122. Táblák magyarázata. I.. Tábla. .... .... .... .... IL Tábla III.. Tábla. .... .... .... .... IV. Tábla V. Tábla.... 131. 133 .... ... .... .... .... .... .... ..... .... ... .... ... 135. .... 139. 137. .,.. ..... ....

(13) BEVEZETÉS. A CHARA-FÉLÉKRL ÁLTALÁBAN. Chara coronata). Hasonló. tella,. Elfordulás, gyjtés, vizsgálás, meghatározás. A. stb.. pocsolyák, vagy. Chara-félék (Characeae) édesvízi, félig sósvízi. és sósvízi. növények. ;. mely chlo-. testök telepet alkot,. rophyllban gazdag, tagoltsága szabályos és a ma-. A. gasabbrangú növények testéhez hasonló.. hegyek. és a. síkság. vagy lassan folydogáló vizeiben. álló,. egyaránt elfordulnak, rendszerint nagyobb mennyi-. ségben együttesen élnek, egész vízalatti. nö-. zöld. vénygyepeket alkotnak, és csak ritkán találni egyes szálanként. fajokat szint. má9. vízi. több esetben. is,. részint. más. Chara-félék, ré-. növények között. Termhely ök a. nem. állandó, mert. Algák, úgy a Chara-félék ütik fel tanyájukat. is. miként a többi. egyszer. még. az. másszor. itt,. ket. gyakran keressük. ;. lenül olyan helyeken, hol. elz. bukkanunk önkéntelenül olyan. tenyésztek és rajok. termhelyek természete. víz állása és sok. sikerte-. sem. más. és. s. láttuk.. sajátságai, változásai, a. más körülmény vagy. elsegíti. A. tavak Chara-lakóinál.. a dolog a réti kis. és. nagyobb. víz tartalma. kiterje-. is. lénye-. gesen kihat a Chara-félék elfordulására; így a sós vízben elforduló fajok rendszerint mások (Ch. nita, Ch. hispida),. (Ch. foetida. cri-. mint az édes vízben elfordulók Sajátságos fajai vannak a ther-. stb).. máknak, némely ásványvíz forrásnak, a közönséges forrásoknak. stb.,. de mégis. stb.,. majdnem leggazdagabbak. Chara-fajokban. az utak, különösen a vas-. utak mentén húzódó árkok és pocsolyák. Piszkos, szerves részeket oldva tartó, tehát úgy nevezett rot-. nem. hadt vizekben a Chara-félék. tenyésznek.. Chara-féléket egész nyáron találni; mindazáltal. ott. évben szépen. vizekben, melyekben azeltt talán soha. A. leg-. dés. tzeg mocsarak. vannak. egyesek, melyek. már kora. mások, melyek csakis sszel jutnak désre.. már. Némelyek a hó. alatt,. tavasszal, teljes. és. kifejl-. vagy a hó olvadásakor. ivarérettek ( Tohjpella intricata, Nitella capi-. tata),. mások. kés sszel, st még (Nitella. a tél beálltakor. ivarzásban vannak. temvissima,. is. Chara. tenyésztésöket, vagy akadályozza terjedésöket, vagy. teauispina) és ismét mások csaknem az egész vege-. egészen mégis semmisíti ket. Némelykor egy helyen. táczió alatt folyton fejldnek.. a Chara- féléknek a nyomát évekig. után kedvez. tenyészeti. sem. látni,. körülmények. A. de az-. beálltakor. legtöbb Chara-féle növény a. jesen. elpusztul és csak. tél. beálltakor. tel-. a vizek fenekére sülyedö. eltnnek, hogy díszei legyenek az azeltt puszta, vagy más vízi növényektl elfoglalt term-. táczió beálltakor, természetesen. kedvez körülmé-. helynek. Csak olyan vizek Chara-vegetácziója állandó,. nyek között, ismét. keletkezzenek (egy. melyek változásoknak úgy szólván nincsenek. éves Chara-félék). Csak kevés. ismét. vetve.. A. szatoktól,. Chara-félék szeretik a tiszta és a. vagy. vízi. növényektl még. el. alá-. más mo-. nem. helyeket, és élénken tenyésznek mindaddig,. lepett. míg ha-. spórák maradnak vissza, hogy bellük az új vege-. új telepek. hogy telepök egyes részei télen a. melyekbl azután. faj. kitartó annyiban,. át is. épen maradnak,. ivartalan utón ismét új. meg. új. egyének (Ch. hispida) fejldnek.. nem nyom-. Az elmondottakból kitnik, hogy Chara-féléket. ják ket. Mélyebb és sekélyebb vizekben egyaránt. bárhol és az év legnagyobb részén át keresni lehet;. talmasabb vagy szaporább növények. el. elfordulnak, rendszerint azonban más fajok jelent-. Chara-gyjtések tehát mindig lehetségesek, csakhogy. keznek az elbbi. az egyes fajok. Tólypéllopsis) és. (Cli.. más. Filarszky, Chara-félék.. jubata, Ch.. ceratoplnjlla,. fajok az utóbbi helyeken (Ni-. különböz. ban keresendk.. és. meghatározott idszak-.

(14) A. Chara-félék gyjtése korántsem oly. A. egyszer, mint a más növényeké.. könny. legtöbbnek. és fe-. gyenge telepe nagy vigyázatot és óva-. lette törékeny,. tosságot kivan. Hol puszta kézzel. könnyen hozzá-. férbetk, ott nagy nehézségbe épen. nem. telepeket az iszapból kiemelni. teljes. ;. kerül szép,. máskép. áll. rajtok és esetleges. késbbi. vizsgálatok czéljából az. anyag bizonyos mennyiségének eltevéséröl kellképen nem gondoskodtunk.. Gyakran a hazahozott anyag a vizsgálatra még. nem, vagy már nem alkalmas. mindkét. esetben. a növényeket olyan edénybe tesszük, hol. huzamos. maradhatnak. ;. és tovább tenyészhetnek. egy. azonban a dolog olyan helyeken, hol a Chara-tele-. ideig. pek megszerzésére segít eszközöket. kell alkalmazni.. szóval kultúra alá fogjuk ket, lehetleg tekintetbe. sok hasznavehetetlen törmelék-. véve mindazokat a körülményeket, melyek között a. Ily. módon gyakran. anyagot emelünk. idbe. míg. kerül,. a vízbl és sokszor. ki. huzamos. ez utón egy-egy jóravaló példányt. is. termhelyen megfigyeltük.. szabad. veend növényeket mindenkor. megszerzünk, melyet némelykor csak nagy nehezen. ban. tudtunk megszabadítani a többi összekevert. lyeznünk. és össze-. különböz eszközöket a Chara-félék gyjtésére, azonban egy sem felel meg. tördelt anyagtól. Ajánlanak. teljesen czéljának és pedig. nem. hiányos volta,. is. és. vesszük rendszerint a haza hozott, többnyire. medd fajokat,. késbb. elhelyezésének. vagy pedig idsebb már szétes. módját. ráikból. gül egy több méterre kihúzható botot, melynek vé-. czélunknak megfelelen. gére két oldalt, kissé felfelé görbített, 2 cm. hosszú. hessünk.. meg. és. még. ritkábban hasz-. náltam pusztán magát a gereblyét igen hosszú. zsi-. módon, melyet rok. préselték. puszta kézzel szerzett. anyag mindenkor a legjobb volt. aránylag legkeve-. s. Minthogy a Chara-félék meghatározására a egyes ágai. elkészített. így. akale. is. Chara-növényeket. véve számba, tehát egészen úgy bántak velk, mint. telep. növények a késbbi vizsgálatokra némelykor még egészen. arra kell törekednie, hogy gyökérfonaszert.. Az. a helyszínén rögtön lemosandó, a. des folyású vízben legjobban. módon. ily. s. mi. is. szedett. tapad, mely. az úgy. is. csen-. leggyorsabban végez-. het. így gyjtött és. minden idegen anyagtól. szé-. anyagot legjobb guttapercsába, vagy. pergamentpapirosba. nem. gyjteményeikbe helyezték. Egyes fogásokat nem. zonyos kémszereket,. anyaghoz mindig több-kevesebb iszap. teni,. az. és. gyj-. letisztított. anyagót. szerzett. azután megszárították, esetleg gyöngén. habi-. las példánj^okra tegyen. pen. nemzedéket nevel-. helyen részletesen leírni. egész növények szükségesek, a. tnek mindig. Az. ;. e. nem elegendk, hanem már küls is. új, fiatal. a virágos növényekkel szokás. Az így eltett Chara-. sebb dolgot adott.. tusuk miatt. hogy oospó-. pusztán csak papiros közzé rakták azon a szokott. helyekrl vele az anyagot a partra, vagy csónakhoz. A. megállapíthassuk, fajokat,. Régebben a Chara-gyüjtk a. nórra kötve, hogy mélyebb és hozzáférhetetlenebb. mintegy oda vonszoljam.. és. vagy esetleg a tengely maradó nódusaiból. puszta kézzel dolgoztam, ritkábban vettem segítsé-. g. súlyú). el-. fiatal,. hogy ivarszerveik megjelenésének. tisztán a Chara-félék sajátságos természete. vasgereblyét ersítettem. kell he-. srn. edényekben nagy számban,. kis. ;. Én magam,. fogakkal ellátott kis (15 cm. hosszú és 200. csak csekély szám-. növények igen hamar elpusztulnak. Kultúra alá. tett. miatt.. csak tehettem, mindig. kultúra alá. lehetleg magas, tág üvegedényekbe. hanem. a hol. A. ;. kis. csomagokban begöngyölí-. ezeket hosszában egymás mellé egy nagyobb. viaszkos vászonba berakni, és az egész. nem nagyon. jól. használhatók, ha újra feláztatjuk és bip. o.. tejsavat. öntünk rajok. ;. nem hanem. legtöbbnyire azonban mikroszkópi vizsgálatokra. alkalmasak. Azért újabban nemcsak szárítva,. máskép ket,. szokás tenni a gyjtött Chara-növénye-. is el. nevezetesen kis hengerüvegekben alkalmas, a. sejteket szilárdító. folyadékokban, mint abszolút. kalmiban stb.-ben. és. Elbbi módon és. a legnagyobb telepü Charák. gondosan összehajtva,. módon pedig. al-. mikroszkópi készítményekben. is. kitnen eltarthatok,. az egyes fajokat. szépen utóbbi. jellemz teleprészletek. legalább oly szépen eltehetk, hogy bármikor el-. vehetjük. s. mikroszkóppal újra. könny módon. meg. újra átvizsgál-. szorosan összekötött csomagot haza szállítani, a hol. hatjuk. azután a különböz helyeken szedett és. hatjuk ket. Kis hengerüvegekben a Chara-félékbl. jegyzett kis. csomagok. friss. vízzel töltött. jól. meg-. nagyobb. edényekbe (üvegtálakba, porczelláncsészékbe) különkülön elhelyezve, mindaddig tartatnak, míg a kell vizsgálatokat. s. meghatározásokat. el. nem. végeztük. s. gyjteményt. ket. másokkal össze. csinálni igen. szépen szárítani. ;. is. hasonlít-. könny, könnyebb, mint idbe is, de annál. kevesebb. több költségbe kerül. Chara-félékbl szép és tartós. mikroszkópi készítményeket elállítani. nehezebb,.

(15) mert némi jártasságot kivan már maga a praeparáde gyakran igen nagy fáradsággal és munkával. lás,. jár az egész készítmény helyes elállítása. gyjteménynek van. az ily. ;. azonban. azután akkora értéke?. is. már meghatározás közben gyítás, a. a. még nagyobb. nagyobb nagyítással. kisebb, hol. A. is. na-. behatóbb vizsgálatok alkalmával pedig hol dolgoznunk.. kell. mikroszkópi vizsgálatokban figyelem fordítandó. hogy a legszebben szárított Chara-felék gyjteménye. bizonyos kémszerek alkalmazására. meg sem. sen az inkrusztált fajok mindaddig pontosan. meg. nem. vizsgálhatók,. sav-. mészkéregtl meg nem szabadítottuk. és. közelíti.. De. ha. azt. másik. is,. azért jó. és szükséges az egyik. akarjuk, hogy a. gyjtemény. is;. így különö-. míg telepöket elbb valami. hiánytalan legyen. Az én Chara-gyüjteményem szá-. val a. ntott Chara-növénytelepekbl és részben abszolút al-. salétromsav vagy sósav meglehets gyorsan czélra. koholban, részben faeczetben (Acetum pyrolignosum). vezet, de eczetsav,. keskeny hosszú üvegcsékben. gálatot tesz.. vényekböl. áll. ;. eltett. egyes Chara-nö-. gyjteményem harmadik. legfonto-. más. több kémszer. s. nem. sabb része pedig az egyes fajoknak jellemz részle-. azonban. teibl készült mikroszkópi készítmények, melyeknek. ban elég részletesen. anyaga ugyancsak. tés,. szokásos. A. tiszta. faeczetben beágyazva,. módon légmentesen. el. a. meghatározására mindenkor mikroszkóp szükséges. ;. lupa sohasem elegend, mely legfeljebb a gyjtés itt. sem mindig. biztos. eredménnyel, mert a legtöbb esetben az egyes. fajo-. kat jellemz tulajdonságok megfigyelésere. lupa. nagyítása kicsinynek bizonyul, miért. tanácsos valamennyi teni es. is. a. mindenkor. termhelyrl Charákat gyj-. haza vinni, hol azután a mikroszkóppal pon-. tosan megállapítjuk, hogy mit kell megtartanunk és. mke. nincs szükségünk.. A. 200-szoros nagyítást adó. mikroszkópi lencsék a legtöbb. már. áttérni. le. alkalmazandó,. is. esetben megteszik. a kell szolgálatot, csak némelykor szükséges. szol-. jó. esetleg. még. mindezekre. akarok. Az idevágó. munkák-. vannak már írva úgy a gyj-. valamint a vizsgálás és meghatározás alkalmával. követend módozatok, a mi pedig azokban. van zárva.. Chara- félék behatóbb vizsgálására és helyes. alkalmával használható, de. itt. faeczet stb.. tejsav,. Behatóbb vizsgálatokban. diluált. ;. véve, arra a serény. Chara-gyjt. sincs fel-. és kutató rövidebb-. hosszabb ideig tartó foglalkozás után maga. bukkan.. Itt is,. mint mindenütt, a gyakorlat. is. teszi. rá a. mestert.. A sára. Chara- félék tanulmányozására és meghatározá-. munkák szükségesek, hanem nem egy esetben lehetleg exsiccatumok is kellenek, mert csak már. nemcsak. jó leiró. ellenrzés szempontjából. h ábrák. és. biztosan meghatározott egyénekkel való összehasonlítás szolgáltathatja. hoz.. A. a zárókövet a meghatározások-. legnevezetesebb munkákat és idevágó segéd-. eszközöket, melyek készült,. nyomán. más helyen fogom. e. munkám. elsorolni.. is. nagyrészt.

(16) A CHARATELEP ÁLTALÁNOS MORFOLÓGIÁJA. I.. TELEP ALAKJA ÉS ANATÓMIAI SZERKEZETE.). (A. A. Chara-telep szövettestet alkot,. nem. tagoltsággal, a mivel. kis. némely magasabbrangú növény. feltn. Tábla,. (I.. újabb. la,. II.. egymást, tle lefelé pedig mindinkább, de egyenletesen távolodnak egymástól.. testéhez.. képletek erednek, a melyek. Telepének frésze a többnyire tengely. szabályos. mértékben hasonlít. hosszúra nyúlt. Tábla,. botanikusok. melyet a. la),. nem. a talajban. is. E csomókon. oldal-. is. már nem színtelenek, növeked tömlk, hanem zöld-. szín, többé-kevésbbé mereven. álló és a. tengelyhez. röviden. hasonló szerkezet képletek, melyek, minthogy a. szárnak neveznek, de elég tévesen, mert a telepes. tengely csomóján egy magasságban köröskörül suga-. növényeknek szárképletei nincsenek, tehát a Cha-. rasan. régibb. és. sem. raceáknak. meg. kell tartani az. ha valahol,. a mely,. A. szabad. egyaránt. tulajdonítanunk. ilyeket. egyszer tengely (Axe) nevet,. itt. van legjobban a helyén.. tengely alsó részén (végén) egyes csomóknak. debb, egysejt, színtelen,. ezek. is. találunk. ;. a. más. te-. elforduló gyökérfonalak (rhizoidák). Tábla \b,. (I.. tömlt. II.. T.. melyek a. íb),. víz iszap-. jában elterülve, nemcsak az egész növénytelepet a talajhoz ersítik, lálékot. a. hanem onnét számára. fel is veszik,. Mohok. Tábla. le,. a kell táp-. tehát ugyanaz a feladatuk, mint. hasonló szerveinek és a magasabbrangú. 2,. sugaraknak. helyet,. IL T.. %. 1,. 3).. A. szárairól és gyökereirl beszélnek,. mondják.. (nodusok) nevezett helyeken, számos hosszabb-rövi-. lepeseken. (I.. foglalnak. E gyrs. neveztetnek. kik a Characeák. azok leveleknek. sugarak többnyire na-. állású. gyobb számban jelennek meg egy-egy csomón. míg. lévk. az egy magasságban. dolgában. mind egyenlk,. egymás közt csaknem. addig a tengely csúcsa. felé. és. szerkezet és nagyság. közeledk mindinkább. kisebbednek, fejletlenebbek, a csúcson. levk. pedig,. melyek a tengely tenyész kúpjára gyöngéden. rá-. simulnak, oly aprók, hogy csak nagyítóval észlelhe-. tk, elbb óvatosan lejebb. es. eltávolítván. az. ket. elfed,. csomókból eredket. Valamint a ten-. növények valódi gyökérképleteinek. Egyes búvárok. gelyen, úgy e sugarakon. a Characeák gyökérfonalait gyökérnek mondják, a. melyek azután ezeket is a tengelyhez hasonlóan egyes. mi csak úgy. izekre osztják. téves,. mint az elbbi. is,. mert gyökere-. ket csak olyan növényeknek tulajdoníthatunk,. me-. lyeknek edénynyalábokat magában foglaló szárúk van, ilyen pedig. még. a. Mohon sem. fordul el.. Továbbá. kétféle rész. említett. sejtek,. st ha. már pedig. sejtfonalat. is. a gyökérfonalak egy-. alkotnak, mindig csak. egyetlenegy felületi fekvéssel biró sejtbl erednek, tehát miként a szrképletek, úgy. k. is. exogén szár-. mazásúak.. A. vannak, melyek hol. srbben,. hol távolabban követ-. keznek egymás után, rendszerint azonban a tengely fels vége felé igen. csúcson. —. srn. a tenyészökúpon. állanak,. —. st. a vég-. szorosan követik. csomókat lehet. vagy pedig szerkezetükön. találni,. szintén. különböztethet meg, nevezetesen a már. csomók (nodus). A. és két-két. csomó közt lev. sugarak száma egy-egy csomón a különféle. Chara-féléken. különböz. a legritkább. rendszerint hat vagy nyolcz-tíz kép-. zdik,. ;. st néhány. ;. öt a legkisebb. esetben tizenöt. is. szám. csavarvonalban helyezkednek. is. állása. fölé,. el. mi annyit. nem. jelent,. hanem gyenge. a tengelyen, úgy,. mindenkor képletben. kifejezhet. Legtöbbnyire az Via. dozik,. ez. egymásután következ no-. dusok sugarai sem esnek egymás. hogy az egyes sugarak. s. elfordul egy-. egy csomón. Állásuk a tengelyen váltakozó, de soros, mivel a felváltva. tengely közép és fels részén szintén csomók. új. részek vagy a csomóközök (internodium).. gyökereken mindig többsejt, endogén származású képletek értendk,. ,. is. Vis között inga-. hogy csak a tizenkettedik.

(17) 1.. A. Cliara coronata. a.. 6.. 6.. zépsejtsorokból álló ké-. internodium-. csupasz. reggel c.. internodiumrészlet hiá(k.). C. Ch. crinita.. nodus ersen soros. fejlett két-. melléksugár-ko-. szorúval. de csak kö-. a.. csoportosan álló tüskék.. c.. a.. b.. ;. internodiumrészlet. bemélyesz-. jesen. fejlett,. tett,. csekélyebb. sebben. kifejlett. oldali. k.. közép sejtsorok. vi.. oldali sejtsorok. internodiumrészlet. c.. tel-. n. a. kiemelked. (m.). középsejtsorok nodu-. sai.. (k.). bemélyesztett oldali. sejtsorokból. tel-. jesen fejlett kéreggel. léksugár-koszorúval. fejlett. ;. internodiumrészlet. nodus, báromsoros mel-. és. kiemelked er-. nodus kétsoros melléksugár-koszorúval. b.. középsejtsorokból. fejlett-. középsejtsorokból. (k.) és. a.. ccralopliylla.. jesen. tel-. F. Ch. fragilis.. görbített egyenként álló. E. Ch.. nodus kétsoros mellék-. ség. álló. tüskék.. sugár-koszorúval 6.. ím.). kéreggel. ;. D. Ch. foelida.. nodus kétsoros mellék-. nyos kéreggel. fejlett,. sejtsorokból. tel-. stigár -koszorúval. sugár-koszorúval. a.. melléksugarak és a kéreg különböz formái.. jesen. B. Ch. imperfecta.. 6.. A. internodiumrészlet. nodus egysoros mellék-. részlet.. a.. ábra.. álló. (B.. Migula nyomán á5-ször. nagyítva. A. C. D. E. F. rész-. kéreggel. ben természet után. tüskék.. nagyítva).. gyengén.

(18) 6 tizeunyolczadik csomó sugarai esnek egy és ugyan-. kon kívül meg mellélcsugarak&t. azon vonalba, vagyis míg két szigorúan egymás. ket, helytelenül pálhákat,. es a. sugarat találunk, 12. csavarvonalat. a mely. folytatnunk,. meg. es. kiinduló. a. pontul szolgáló alsó sugártól kezdve, síkba. fölé. — 18 noduson át szükséges a vele egy. fels sugárig csak egyetlenegyszer kerüli. állású sugarakon kívül ugyancsak a ten-. gely egyes csomóin keletkeznek a tengely ágai vagy. röviden oldalágai. ket. az. Tábla 2b). I.. is. találhatni,. melyek mindig egysejtek, kisebbek, nagyobbak vagy csak igen csökevényes fejlettségek.. E. melléksuga-. három sorban övedzik körül. rak egy-két, ritkábban. a tengely csomóit a belle. ered sugarak. mint-. alatt s. egy koszorút, melléksugárkoszorút (stipularis koszo-. a tengelyt.. E gyrs. (stipularis képlete-. (I.. Tábla. IL T.. 1(/,. melyek. hl),. létrebozó tengelybez, a ftengelybez hason-. rút,. corona. stipularis,. nem. helyes pálhakoszorút). kotnak. Hol e koszorú csak egysoros a melléksugarak. mind. fölfelé. (1.. al-. ábra A), ott. irányulnak és a tengely. csomójára borulnak, ahol ellenben két soros. ábra. (1.. lóan csomókból és csomóközökbl állanak ós a cso-. B, C, D, F),. mókon. a tengely csomójára, az alsó sort alkotók pedig az. szintén gyürüs állású sugarakat hordanak,. st másodrangú. líj. ágakat. is. létesítenek. a másod-. ;. ott a. fels sort alkotó melléksugarak. internodiumra simulnak. ;. három. a. soros mellék-. rangú ágak továbbá harmadrendüeket, ezek negyed-. sugárkoszorún két sor. rendüeket alkotnak es így tovább, minek következtében a Characeák teste azután legtöbbnyire egy oly. nyul. gazdagon elágazó teleppé. sugarak között ezektl alakra és szerkezetre nézve. válik,. mely a szomszédos. hozzá hasonló fejldés telepek ágaival összefonódva, könnyen megmagyarázza a néha oly. delmes. terje-. gyepek keletkezését, a. zöldszínü. vizalatti. melyek. tisztán Chara-féle növényekbl állanak. Mind a ftengely, mind ágainak sugarai részint. (1.. fölfelé,. egy pedig lefelé. irá-. ábra E).. Néhol a melléksugarak helyett a gyürüs állású. meg. többé-kevésbbé eltér sugárkópletek jelennek. ezek járulékos sugaraknak tekintendk, mert meg-. jelenésk helye. és sorrendje. elre meg nem. állapít-. ható. Kivételes esetekben ilyen járulékos sugarak. a stipularis koszorút alkotó melléksugarak mellett. is. pusztán a legalsó nodusokon, részint több egymásra. fejldhetnek, úgy, hogy ilyenkor a tengely csomóján. következ csomóin ismét. sugarakat, melléksugarakat és járulékos sugarakat. n.. ú.. sugárMksA. Tábla. (I.. le,. többnyire. A. 2a,. kisebb. (helytelenül II.. már nem. T.. le,. 2,. tagoltak,. oldalképleteket,. levélkéket,. foliola). viselnek,. melyek. 3). hanem. egysejtek.. sugárkák szintén gyürüs állásúak, de nagyságukra. lehet megkülönböztetni.. A. melléksugarakhoz igen hasonló képleteket né-. mely Chara-féléken a tengely internodusain. (I.. a sugarak hasi, azaz a tengely felé forduló oldalain. majd gyérebben, majd. nagyobbak, a. ban, sohasem. tengelytl elforduló olda-. lain pedig jóval kisebbek,. st. ez utóbbin. némely-. kor egészen fejlettlenek és csak mint apró kiemel-. kedések. tnnek. állása általában. Míg a tengelyen lev sugarak. fel.. gyrsen. váltakozó, addig a suga-. Tábla 2c és. 1.. ábra Cc, De, Ec). gyrs. kisebb,. állásban,. s. majd srbben,. majd nagyobb szám-. hanem mindig. szét-. különböz magasságban jelennek meg,. szórtan,. tokat alkotva.. böz. lehet,. Az egyes tüskék nagysága. is. mert vannak igen hosszúak. külön-. ós. van-. rak. különböz nodusain keletkez sugárkák mindig,. nak igen. nem. vehet emelkedések, szemölcsök (Warzen) tnnek. egész pontosan,. egymás. fölé. esnek (super-. ponáltak).. fejldik a sugár nodusán, mely akkor mindig na-. gyobb, egy vagy többsejt,. csomókból. kicsinyek,. st némelykor mint. alig észrefel. a tengely internodusának felületén.. Némely Chara-féléken csak egyentlenegy sugárka. tén. hol. egyesével, hol kettesével, ritkábban kisebb csopor-. bár. is. ta-. melyek tüskéknek (Stacheln) mondatnak. lálhatni,. nézve egymástól rendszerint eltérk, a mennyiben. háti, azaz a. is. és. st. utóbbi esetben szin-. csomóközökbl. állhat és. 1. —. Gyökérfonalak és sugárkák gyakran csak egysejt képletek. tek. a mellóksugarak ós tüskék mindig egysej-. oldalágak és a ftengely mindig többsejtek.. A. csomójából újra egy vagy több sugárkát, másodrangú sugárkát bocsáthat, mely néhol harmadrangú sugár-. ;. ;. a sugarak, járulékos sugarak rendszerint, az. ftengely és oldalágak anatómiai szerkezete a. különböz Chara-féléken különböz.. kát hozhat létre és így tovább, úgy hogy végre úgy látszik, hogy az egész növény többszörié dichotomi-. nyúlt, hengeralakú sejtbl állanak (Cin. ecorticatae). kusan elágazó telepet. (1.. alkot.. Némely Chara-féléken a tengely csomóin. a sugara-. Az internodiumok. vagy. egyetlenegy,. hosszúra. ábra Ab) vagy pedig egy központi és ezt egy. ré-. tegben körülvev több rövidebb, keskeny henger-.

(19) 7 alakú sejtbl alkottatnak, mely utóbbiak kéregsej-. neveztetnek. íefcriek. Ck. (Ch. corticatae). (1.. ábra Bk,. stb.).. A. hol elfordulnak, mindenkor egy-. kéregsejtek,. szer. sejtsorok,. melyek a ftengely. csavarodásuk különösen lett,. oldalágak. csavarodottan. internodusain legtöbbnyire egyik nodustól a másikig. és. futnak. jobbról balfelé irányuló. ;. jól. kivehet. a teljesen kifej-. tehát a megnyúlt internodusokon, hol az egyes. kéregsejtek. is. már megnyúltak. 2.. A. a nodus harántruetszete a.. központi. b.. kerületi sejtek. sejt. szete a.. hosszúságot. elértek.. sejtek.. (1.. felel. meg. mát háromszor (1.. is. sejtsor. az. meg számuk. különösen akkor van. folytatólagos. keletkezik.. egymagában. nodus. (kéreg-. a sugarak szátriplosticJtae). a',. központi. mikor. így,. egymás közt. sejtjei. lépnek. összeköttetésbe. Vannak Chara középs. félék,. kifejlett. internodiuni. ják,. úgy, oldali. melyeken oldalt. sejtsorok. nem. léksugarak. és. anyasejtjeit. szolgáltat-. érnek össze,. mástól. 6'.. az internodium. kéregsejtjei,. sejtje,. a nodus kerületi sejtjei, melyek a sugarak, mel-. vázlatos kép.). kéregsejtsorok. meghaladja (Ch.. s ez. hogy két-két középsejtsor között csak egy-egy. ;. c.. melléksugarak,. d.. a. kéreg. sugarak átmetszetni.. (C.. MiGULA után, 30-szor. nagyítva.). hanem szabad. külön válva maradnak. ,. közegekkel egy-. mi. által. a. ten-. gely bekérgezése igen hiányosnak látszik (imperfede corticatae). (1.. ábra B); ezek a teljesen bekérgezet-. tektl (perfecte corticatae). (1.. ábra C, D, E, F). egyes kéregsejtsorok. mintegy átmenetet alkotnak azon alakokhoz, me-. különbség teend, nevezetesen akkor azon. lyeknek internodusai egészen kéregnélküliek (ccor-. ábrái«') és ez esetben az. között. is. sorok,. melyek közvetetten a sugarak. alatt erednek,. középsejtsoroknak, az ezektl jobbra és balra. es. sorok pedig oldali vagy melléksejtsoroknak neveztetnek.. szoros. (Mind-. (Ch. isostichae vagy haplostichae). ábra B, C), máshol. E). ]J,. a szomszédos oldali sorok egyes. nagyított,. lebenyek) száma néhol szigorúan a sugarak számá-. nak. ábra. nodusának és internodiumának hosszmet-. A. mint a sugaraké (Ch. diplostichae). szik annyinak, (1.. C. a tengely. szete. ú. n.. Chara hispida tengelyének belszerkezete.. kerületi. félig. ;. sejt. is. A. kett gyengén. ;. központi. gyakran tetemes. ábra. b.. ;. harántmet-. B. internodiuni. és. közbees (csomó) sejtekbl, az utóbbiak pedig mindig egyforma nagyságú elemekbl alkotvák. Néha a kéregsejtsorok száma csak kétszer látkozó. Az elbbiek. kétféle. nagyságú sejtekbl. álla-. nak, nagyobb hengeralakú és kisebb, ezekkel válta-. ticatae), tehát. A. egysejtek. (1.. ábra A).. nodusok mindenkor többsejtek. gyobb, hengeralakú,. illetve. ;. egy-két na-. félhengeralakú, rövid,. központi sejtbl és több gömbalakú vag}" polyédrikus, kerületi sejtbl állanak,. melyek az elbbieket.

(20) 8 hol. két,. töbh. hol. ábra A, B,. (2.. A. övedzik. rétegben. köröskörül.. Tábla. II.. 2, 3).. ivarszervek. C.). sugarak a tengelyhez hasonló anatómiai szer-. (I.. Vannak him Tábla. 2/"). (antheridiwnok) többnyire. szép pirosszínüek, gömbalakúak és egy kis szövet-. mely néhol egy. kezetek. Internodiumaik szintén kéreggel birok és. testet alkotók,. kéreg nélküliek lehetnek; ha kéreggel birnak, úgy. közvetetlenül a sugár csomóján foglal helyet.. rendesen csak az alsó 2. központi. Tábla. A ni. 2c) zöldszínüek,. ritkábban pirosszínüek, tojásdadalakúak, néhol szintén kis nyélen ülnek, legtöbbnyire azonban közve-. sejtsort. alkotnak (végszelvény).. Figyelemre méltó, hogy a sugarak kéregsejtjei a tengelyéitl eltérleg. nem. csavarodottan,. hanem. egye-. nes irányban haladnak az egyik csomótól a másikig,. vagy legfeljebb fölötte. kis. mértékben árulnak. Számuk. csavarodást balról jobbfelé.. fed. kevesbbé egyezik a tengely internodiumait. el. többé-. is. ké-. tetlenül a sugár csomóin jelennek meg.. nodusok. is,. nem. számítva elemeik csekélyebb. ni-. és. ugyanazon vagy pedig különböz. az egyén egy és. csomóin fejldnek, vagy különböz növényegyéne-. ken fejlödnek,. ú.. m. külön a hím. és. külön a. ni. ivarszervek. Egylaki (monoikus) és kétlaki (dioikus) fajok.. Míg. a. hím ivarszervek. szétesve, a teleprl. térés.. Hím. ivarszervek vagy egy és ugyanazon növényegyénen,. regsejtek számával és alakjukon sincs lényeges el-. A. (I.. néhol. körül egy kéregsejtréteg, a sugarak fels. keletkez egyszer. kis. ivarszervek (oogoiiiumok). kis nyélsejten,. pedig mindig fokozatosan rövidül sejtekbl. sejtjét veszi izei. — 4 internodium. A him. és nivarszerveik.. az ivarzás megtörténte után. eltnnek, addig a. ni. ivarszervek. tetemesen gyarapodva, zöld színöket elvesztik, bar-. számát, mindenkor olyan szerkezetek, mint a f-. nás-fekete színt öltenek és utóbb a Chara-féle nö-. tengely nodusai.. vény fentartására szolgáló nyugvó vagy oospórákká. A. teljesen. kifejlett. Chara-féle. növényen az. itt. alakulnak, melyek mint apró, keményhéjú, fekete. még. a telep idsebb suga-. általánosan ismertetett vegetativ részeken kívül meg-. kis. találjuk a szaporodásra szolgáló szerveket, azaz ivar-. rain láthatók ugyan, de utóbb onnét leválva, a víz. melyek rendszerint a sugárkák helyze-. iszapjába kerülnek, hol azután bizonyos nyugalmi. szerveket. is,. téhez kötve, mindig a telep sugarainak vagy néha. meg. sugárkáinak nodusain jelennek. (I.. Tábla 2 és. szemecskék egy ideig. id. letelte. után csírázva,. új. Chara-telepeket léte-. sítenek.. A CHARATELEP FEJLDÉSE.. II.. az egész spóra kétsejtvé válik, úgy hogy a nagyobb, a) Csírázás,. A gáló. a tartalék tápláló anyagokkal. az alsó, a kisebb,. a tiszta plasmát tartalmazó pedig a fels végében van.. nyugvó vagy oospóra keményhéjú,. A. egysejt,. tojásdad. vagy. spirális, ta-. képlet. elliptikus. ábra A); barna-feketés héja egyik. végén sima, másik. — fels — végén. —. alsó. —. ellenben spi-. rálisan futó, kisebb-nagyobb kiemelkedésektl ötél-. nek. telt sejt. Chara-félék fentartására és szaporodására szol-. réjos, (3.. eltelep.. látszó.. Az oospóra tartalma gazdag. tartalék. keményít. és olaj a. táplálékokban, a plasmán kívül föalkatrészei.. Csírázáskor a plasma a legnagyobb,. kisebbik sejt gyors növekedésnek indul, a spóra. kemény. héja ennek következtében fels végében az. említett öt emelkedés között. kap. s. ugyanannyi repedést. minthogy a repedések a spóra csúcsán. koznak,. e. helyen nagyobb nyílás támad. (3.. talál-. ábra B),. melyen az ersen növeked, plasmában gazdag. sejt,. a burkoló héjból kilépve, csakhamar az els falra. többé-kevésbbé merlegesen. E. es fal segítségével kétúj tömlöalakuak és. tehát finomszemcséj része az oospóra fels végébe. sejtre. húzódik, alsó nagyobb részében pedig csaknem. mind alakjukra, mind nagyságukra nézve meglehets egyenlk vagy legalább is hasonlók egymással. tisz-. tán a tartalék tápláló anyagok maradnak hátra.. A spó-. ratartalom elrendezése után a. finom-. tiszta, átlátszó,. (3.. szakad.. ábra. C),. sejtek kezdetben. csakhamar azonban lényegesen. eltér-. szemcséj plasmarcszt nemsokára egy keletkez vá-. nek további viselkedésökben. Míg az egyik ugyanis. laszfal egészen elkülöníti a spóra többi tartalmától es. hosszúra nyúlva, a talajnak veszi. útját,. tehát. els.

(21) § színtelen gyökérfonallá alakul, addig a. lag. ersen növekedve, fölfelé tart, álló néhány válaszfal. merlegesen. másik hasonló-. sejt. tartja. meg. mind. osztódó képességét, a többi. és hossztengelyére. csekély nagyobbodás után állandó azaz többé. segítségével rövid. osztódó sejtté alakul.. E. nem. hosszú, legalsó sejt fels. sejtfonalat létesít azaz eltelepfonallá (protonema,. végében, tehát az állandó sejtekkel határos részében,. ábra D). Az eltelepfonal legalsó. egy haránt válaszfalat kap, mitl két új leánysejtre. Vorkeim) alakul. (3.. 3.. A — D.. és. J— K. Chara gymno-. phylla. (természet. Az oospóra csírázása.. ábra.. E- -H. az eltelepfonal alaku-. után. lása vázlatosan. gyengén nagyítva).. osztódó. sejt. ;. ;. telep fels vagy sugárcso-. rbizoidcsomó,. a. legalsó. mó. telep. 6.. sejtje. fi',. A. érett oospóra. fels állandó sejtek. B. felreped oospóra. a',. C. csírázó oospóra D. csírázó oospóra a kikel. ánysejtek;. els gyökérfonállal eltelepfonállal. sejtje. (g.) és. ;. rövid. ;. sejtje. d.. r.. alsó színtelen. s. e.. az el-. legvékonyabb,. —. jóval kurtább, kissé duzzadt,. eltelep (3.. legvégs. ábra E). Az el-. telep összes sejtjei közül csak a legalsó, leghosszabb. lep. szakad, (3.. s. sejtje. ;. e.. b.. fi',. fi",. fels állandó. s.. kedett, a. át,. telep. d.. mint. sejtjei. alsó. és. a. jelzés. ugyanaz. <7.-nél.. egy kis fels sejtre. ;. sejtté. az utóbbit azonban, mihelyt kissé növe-. csaknem egy idben keletkez két. osztja (3. ábra G), azaz. zéps. su-. az eltelep. ábra F) az elbbi ekkor szintén állandó. változik. in-. az elte-. K. valamivel fejlettebb el-. leg-. egy hosszú. az el-. e.. egyetlen. sugárcsomója,. garak,. gyökérfona-. lágak, a. az eltelep. hengeralakú és csak az. Filarszky, Chara-félék.. kérfonalak,. ku anyasejtje. ;. els. vagy fgyökérfonál, m. a belle ágazó mellékgyö-. a. els. ternodiuma,. ;. rhizoidcsomó korongala-. minden esetben leghosszabb. némileg kissé kúpalakú. anya-. J. eltelep, o. oospóra, g.. le-. az eltelep. c'.. els intemodiuma. (e.);. mind. és. c.. az a.-ból keletkez. a többi fels sejtje ellenben, melyek száma 2 között ingadozik,. fi",. korongalaku. három. és felsre szakítja.. fal újra-. új leánysejtre, alsó, kö-. Ezek közül az. alsó és fels, 2.

(22) 10 marad s az anyasejt osztódó középs pedig ersen növe-. alacsony, korongalakú. hogy ezek. képességét. leti sejtelv. kedve, hosszúra. nodusa,. két. de. nyúlik,. Elbbiekbl. ábra H).. (3.. a. örökli,. sejt. kerületére. els. leti. sejt. eltelep els. pedig az. merlegesen állanak úgy az els kerü-. oszlik. keletkezik az eltelep. utóbbiból. az. nem. továbbra. is. ívalakú falaira, valamint az eredeti csomó;. ez által ismét egy-egy kisebb kerü-. származik a csomó jobb és bal oldalán. ezek határát azonban. már nem központi. választó. fal,. internodiuma. Mind a fels, mind az alsó nodussá. hanem. alakulandó, korongalakú sejt ugyanis tovább osz-. valamint ismét az eredeti csomósejt egy-egy részlete. Az. tódva, központi és kerületi sejtekre szakad.. noduaon a. ersen kinyúlva, mind-. kerületi sejtek. inkább hosszabbodó tömlkké változnak, I,. K), színtelenek. maradnak. kérfonalakká alakulnak. e. ;. alsó. utóbb. és. (3.. hosszií.. oldalán. gyö-. az ívalakú. sejttel. (4.. ábra fal. Végre az utolsók képzésére. g, h).. egyrészt ismét a központi válaszfalra. helyezkedik merleges irányban, másrészt pedig az utoljára keletkez ívalakú falon áll függlegesen,. is. a neve;. els gyökérfonallal. van összekapcsolva, mely. az egész eltelep legalsó sejtje volt már.. is. fokozatosan, felváltva, a csomó jobb és bal. is. ábra. csak azon, többnyire igen hosszúra nyúlt, hasonlólag. tömlalakú. minek következtében ezek határnak. vannak. ;. (4.. ábra. i,. de. k),. 4.. ;. központi és kerületi sejtekbl. is. áll,. melyek. olyformán keletkeznek, hogy az említett alacsony. korongalakú. sejtet (4.. válaszfal két részre. válaszfalra. ben. (4.. ábra a) elször egy központi. osztja (4.. c),. azután a másikban. egy olyan ívesen lefutó részt. b). a központi. ;. fal. (4.. ábra d) egy-. jelenik meg,. átellenben. is. merlegesen. válaszfal egyik,. jön. létre,. esik.. Ilykép. eredeti. az. k. ábra.. áll. ;. ez. által a. majd a másik oldalán. is. központi. egy-egy új. melyek a csomó egyik oldalán foglalva. helyet, megalkotják az. els két. kerületi sejtet.. Mind-. kettt tehát egyfell a központi válaszfal közösen. Kett. csomósejt több leánysejtre oszlik. a csomó. középs. részét foglalja el. osztódnak, változatlanul. központi sejtet. alkotják. sejtjeit. gyrsen. sejtjeivé. 6. —. 7,. A. de több. is. módon mindegyik elállva,. A).. E. nem. csomó. és a. a többi, e két központi záró,. kisebb. sejtnek. melyek az els sugarak anyaállandó, többnyire. csakhamar kinyúlnak, hosszten-. gelyükre merleges. tól. ezek közül. ezek többé. lehet.. kerületi sejtek. fonallá alakul,. ;. Számuk nem. lesznek.. ;. megmaradnak. köröskörül. kerületi sejt a neve,. mely egy-. a válaszfalra, másrészt az eredeti csomósejt. kerületére. sejt. ábra. mindkét leánysejtben, elször az egyik-. ábra. átellenes állásban. sugárcsomó korongalakú anyasejtjének fokozatos osztódása (vázlatosan).. Az eltelep els internodiuma és fels nodusa már chlorophyllt tartalmaz, tehát élénk zöld szinü az utóbbi. az elskhöz hasonló. is. velk. a legutoljára keletkez sejt legtöbbnyire az. elsvel épen. ^. A. falak,. mint. ilyen az oospórával, valamint az. eredetileg. másodízben keletkez ívalakú. Hasonló módon fejldnek a többi kerületi. alkotja.. sejtek. s. nodusnak a belle ered. gyökerfonalak miatt rhizoidcsomó. színtelen. az els. falakkal újra osztódnak. s. egy-egy rövid, csekélyszámú. ily. sejt-. mely sejtfonalak sugarasan a csomó-. az eltelep. sugarak, az. keletkez sugarat. els sugarait. els (legidsebb). nem. teszik (5. ábra. kerületi sejtbl. számítva, mindvégig egysze-. rek. maradnak, csak egyszer sejtsorozatot alkot-. csomósejt választó falának egy-egy részlete és az. új,. nak. a legidsebb. a legutóbb keletkez ívalakú falak veszik körül.. Az. azonban további viselkedésében lényegesen. határolja,. másfelöl. utóbbi falakon. pedig mindegyiket az eredeti. azután. falak keletkeznek. (4.. fokozatosan ismét ívalakú. ábra. e,. f) és. pedig olyformán,. ;. mennyiben. új. kerületi. csomósejteket. sejtbl. s. fejld. sugár eltér,. a. így internodiumokat. alkotva, a tulaj donképi Chara- növény tengelyévé. fej-.

(23) lödik. ábra D, C). Eitkább esetekben a második. (4.. sem fejldik egyszer. kerületi sejtbl. sugár,. hanem. az els kerületi sejthez hasonlóan, egy tovább növe-. ked. tengely jön létre, úgy, hogy ilyenkor az el-. épbl kéttengely Chara-növényke létesül. Az eltelep sugaraihoz feltnen hasonlít a már régebben tel. meglev, néhány sejt alkotta csúcsa, st minthogy ez is egyszer sejtfonalat alkot, néha a sugarakkal könnyen össze. téveszthet, legtöbbnyire azonban. is. egyes sejtjeinek megnyultságával, tehát egészben véve. tnik. hosszúságával. A. ki.. Chara-féle növény. fiatal. módon. eredetét a leírt. nem mindig els. az elötelep. sugarakat visel nodusán,. hanem néhol. els rhizoidcsomójából. fejldhetik. is. olyformán, hogy egyik kerületi. sejtje. nyúlva, az eltelephez hasonló hosszú. veszi. egyetlen. s. az elötelep. (5.. ábra D). ersen megtömlt alkot,. melynek fels végén a harántfalak alkotta sugarakkal rendes csomó keletkezik vagyis a. sejt fiatal. Chara-. növénnyé alakul. Némelykor az elötelep legfels csomójából és els rhizoidcsomójából. is. erednek. fiatal. Chara-növénykék.. b). A. gyökérfonalak (rhizoidok) fejldése.. Mint említve. volt,. a Chara-telep els gyökérfonala. (rhizoid) igen korán,. már. az oospóra csírázásakor a. protonemával egy idben fejldik. (3.. ábra D). Míg. ugyanis az Oospora felrepedt héjából kibúvó sejtnek egyik. fele. protonemává. addig másik. alakul,. fele. gyorsan kinyúlva, hosszú tömlt alkot, mely csak-. hamar több. válaszfal keletkezésétl. fonallá alakul át.. Jellemz. e válaszfalakra,. többé-kevésbbé ferde irányúak.. még. tehát részben. sejt-. hogy a. nem merlegesek, hanem. hossztengelyére. fonál. egyszer. A. fonalnak legalsó,. az oospóra falán belül. lév. sejtje,. többnyire másirányú falak keletkezése következté-. ben újra oszlik lólag egy kis. s így az. csomót. elötelep csomóihoz hason-. alkot,. mely szintén két vagy. több kerületi és egy, esetleg több központi sejtbl áll.. ban. A. központi. sejt a. folytatódik,. s. már. említett. els gyökérfonal-. minthogy állandóan. ez szokott. lenni a legersebb s legfejlettebb, azért fó'gyökérfonálr\&k. A. is. neveztetik. (3.. ábra. ./. és 6. ábra A, g).. kerületi sejtek szintén hosszúra nyúlva,. hason5. ábra.. lókig hosszú,. alakulnak, (6.. ábra A,. de rendszerint vékonyabb. tömlkké. melyeknek mellékgyökérfonal a nevök a).. Mellékgyökérfonalak azonkívül az. A — C. Cham fragilis. — tal,. az elötelep sugárcsomójából. els nodusából. az ú. n. rhizoidcsomóból. is. (c). fiatal. — D. Chara gymnophylla eltelepe,. Chara-növény. (. f). jól kifejlett. fejld Chara-növényke.. vényke, melynek fels intemodiumain fokozatosan tatkoznak.. elötelep. A. elötelep a sugárcsonión. mára. sugarakkal. B.. fia-. G. fejlettebb fiatal nö-. kéregsejtek (k). is. mu-. melynek rhizoidcsomójából (d; két fejlpik. (Valamennyi természet után, gyengén nagyíthat..