H AYN ALI)- 0 BSZE R VAT( )RI U M.
ALAPÍTÁSA, LEIRASA, TEVÉKENYSÉGE.
IR T A
F É N Y I G Y U L A S. J.
A C S I L L A G V I Z S G Á L Ó I G A Z G A T Ó J A .
ívül ön le n y o m a t a „K A TH O LTK ITS S Z E M L É “ -ből. —
B U D A P E S T .
AZ »A TH ÉN A EU M « R. TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA.
1 8 9 8.
KÖNYVTÁR A j
T " ... —■‘-ua^m-rragg:^
VK HATl/L
HAYNALMBSZERVATÓRIÜM.
ALAPÍTÁSA, LEÍRÁSA, TEVÉKENYSEGE,
IR T A
F É N Y I G Y U L A S. J.
A C S IL L A G V I Z S G Á L Ó I G A Z G A T Ó J A .
— Külön lenyomat a „KATHOLIKUS SZEMLÉ“ -l)öl. —
I) U I) A P E S T.
AZ »ATHÉNA.EUM* R. TÁ RSU LA T KÖNYVNYOMDÁJA.
1 8 9 6.
KÖNYVTÁRA i
KÖNYVTÁRA ;
I.
Fenkölt szellemű egyházfőhöz méltó am a m aradandó emlék, m elyet Kalocsa városában egykori h alh atatlan bíbo
ros érseke, Dr. H aynald Lajos, a hálából róla nevezett csil
lagvizsgáló intézet m egalapításával emelt.
Ezen, a katholikus egyház tiszteletét és m ag y ar hazánk díszét emelő alkotással a m agasabb tudom ány egyik főrangú intézetét teremté meg. m elynek magasztos feladata — am eny- n yire az emberi véges ész b en y ú lh at az útvesztő végte
lenbe — fürkészni a mindenséget s föltárni csodáit, hogy ezáltal az ember megismerje an n ak m indenható alkotóját;
szemlélni az eget, m elyről írv a vag y o n : »Az egek beszélik Isten dicsőségét, s keze m unkáját hirdeti a m in d en ség i A dicső főpásztor ezen alkotásának jelentősége nem szorul hazánk szűk határai közé, hanem azt messze túlszárnyalva, az egész világra kiterjed. Az égi testek ismerete ugyanis az egész emberiséget érdekli egyaránt, annak közös javát képezi.
Az ember eredeti és legnemesebb rendeltetése az, hogy az Istent aző m unkáiban csodálván,megismerje és dicsérje;
azonban — fájdalom — a bűnbeesés után a rra lett Ítélve, hogy arczának verejtékével egye kenyerét. Ennélfogva álta
lában és egészben véve m ár nem ju to tt neki osztályrészül az, hogy ily eszményi törekvésekre szentelje magát. M iután pedig az ember szenvedélyei az Isten kím élő büntetését rettenetes teherré változtatták, csaknem lehetetlenné v ált az, ami az ember eredeti, magasztos rendeltetését képezte. Innen
1*
van, hogy a n a g y tömeg előtt csak az b ír valam i becscsel, csak az képezi törekvése tárgyát, ami az élet föntartására irányul, ami, m int mondják, hasznot hajt.
Csak nemesebb lelkek sajátja eme fölületesség fölé emelkedve, oly ideális czélra törekedni, m ely természeténél fogva semmi köznapi haszonnal sincs egybekapcsolva; az ily ideális törekvésekhez segédkezet n y ú jta n i azoknak a fel
adata, kiket az isteni gondviselés a világ javaival túlbőség- ben elhalmozott.
Ily etén nemes és magasztos feladatát a n ag y egyházfő jól felfogván, azt sokoldalú tudom ányosságának érvénye
sítése által több irán y b an foganatosította is. F enkölt szelle
mének köszöni a kalocsai obszervatórium is eredetét és fej
lődését. — H a a »H aynald-O bszervatórium « keletkezését tekintjük, alig találju k azt különös figyelemre m é ltó n ak : de éppen ezen körülm ény, m ely m inden nagyobb m űnek m integy közös sorsa, bizonyít a mellett, hogy ez inkább az isteni gondviselésnek, m int emberi határozatnak a szüle
ménye. K iindulási pontul szolgált egy kis 5 láb hosszú csillagászati távcső, m elynek tárgy-lencséje csak 4 hüvelyk átmérővel bír. U g yanis ezt rendelte meg ő Em inencziája a központi meteorologiai intézet akkori igazgatója: Dr. Schenzl Guido útján Merznél, az időtájt legjelesebb m üncheni opti
kusnál. Á m bár ezen eszköz kiváló minőségű volt és nagyon is alkalm as, hogy megmutassa az égi jelenetek kedvelőjének a csillagvilág legérdekesebb tünem ényeit: teljesen még sem felelt meg, mivel az érseki palota ablakaiból való haszná
la tra mégis n ag y és kényelm etlen volt. Ezen körülm ény szolgáltatott alkalm at az ifjúság tudom ányos kiképeztetése irán t m indig lelkesülő egyházfőnek azon elhatározásához, liogy a szóban forgó csillagászati távcsövet a helybeli gim názium egy megfelelő m agaslatán felállíttassa azonczélból, hogy ú gy a tan ári testületnek, m int a tanuló ifjúságnak
lehetővé tegye, hogy az ég csodáit saját szemlélésük útján megismerjék.
Az adományozó szép eszméjének m egvalósításában sem
mivel sem m aradt szűk m arkúan hátra magas gondolko
zása mögött. A szép eszköznek a kellő csillagászati felállí
tását is meg a k arta adni; t. i. a távcső fölé egy forgatható kupolát, talapzatul pedig egy szilárd vasoszlopot; és hogy az egésznek bizonyos teljességet kölcsönözzön, tervbe vett a bőkezű adományozó még néh án y segédműszert is, egy órát és egy kisebb Passage vag y átm éreti távcsövet, hogy ezál
tal az észlelés számára a pontos idő is meghatározható legyen.
Mindezzel egy kis obszervatórium nak a felállítása m integy elhatároztatott, m elynek feladata lett volna a tanuló ifjúság
n ak némi fogalm at n y ú jta n i arról, m ily alakkal b ír egy csillagvizsgáló és m ily módon eszközöltetnek a csillagászati észlelések. V alóban méltó volt a fölöttébb ragyogó eszme a haladás zászlójának n ag y hordozójához és e m ellett a rá n y lag még csekélynek m ondható költséggel kivihetőnek is mutatkozott. Mert m íg egyrészről a tanári testületnek ezál
tal alkalm a n y ílik ném ikép a tudom ányok m agasabb ágai
ban való ténykedésre is, addig másrészt a tanuló ifjúság, h ab ár egyelőre még képtelen an n ak követésére, mégis is
meretet szerezhet m agának arról, hogy valam i m agasabb is létezik, m it m integy folyton szeme előtt tartván, ellenáll- h atlan u l kell, kogy ösztönöztessék a m agasabb tudom ányos
ság utáni törekvésre.
Midőn a m agas adományozó a kalocsai gim názium nak eme tudom ányos intézettel való feldíszítését elhatározta ezzel a jelenkor tekintélyes előhaladottságához csatlakozott, sőt m erjük azt is állítani, hogy u g y an azt némi tekin
tetben m integy megelőzte. Mert csak az utóbbi évtizedek óta kezdett az szokásba jönni, hogy a középiskolákkal kapcso
latban mindenfelé, nevezetesen A ngliában, Amerikában, egy
a m indennapi iskolarendszer körét meghaladó intézetet állí
tan ak fe l; kiváltképen divatba jö tt az ily tanintézeknél egy kis csillagászati obszervatórium nak felállítása, H aynald érsek ezt m ár 1879 évben megtette, m i által édes hazánkban an n y iv al nagyobb az érdeme, m inthogy éppen a csillagá
szat irá n t addig nagyon is kevés volt nálunk az érdek
lődés. Az időtájt ugyanis hazánkban csak egyedül Ó-Gryal- lán volt csillagvizsgáló. Az egyházfő nemes elhatározása nem m aradt tito k b an ; liire csakham ar szárnyra kelt és honunk szélte-széltében örvendetes visszhangra talált. Röp
tében nagyobb m érveket öltött és nevezetes napi esemény- n y é fejlődött, A napi lapok n ag y hangon hirdették, hogy a kalocsai érsek: Dr. H ay n ald Lajos elhatározta, mikép a m a g y ar haza díszére Kalocsán egy csillagvizsgáló to rn y o t fog felállítatni és azt kellő felszereléssel a Jézus-Társaságá
nak adja át. A nemes egyházfő nem engedhette, hogy saját hírneve túltegyen rajta, azért rá á llt ezen újabbi m ár igen magas tervre is, m ely sok tekintetben nag y terheket helye
zett vállaira.
N éhány tanácskozás után határozott tén y n y é lön, hogy b ár egy kisebbszerű, de mégis czéljának teljesen megfelelő- leg fölszerelendő csillagvizsgáló torony fog felállíttatni, azaz, egy oly obszervatórium, m elyen a kellő eszközökkel eredeti kutatások és becses csillagászati megfigyelések is eszközöl- hetők legyenek. E g y szakértőkből álló bizottság hivatott egybe, m ely a kivitel fölött m egállapodásra is jö tt; eme bi
zottságban kiválólag Dr. K onkoly Miklós azó-gyallai csil
lagvizsgálónak birtokosa és igazgatója m űködött, ki fölöt
té bb üdvös szakértő tanácsokkal szolgált; a kivitel is az ő kezére lön bízva, nevezetesen mindaz, am i a műszerek be
szerzését illette.
A szóvita jelentékeny tá rg y á t azon kérdés képezte, m ely helyen állíttassék fel a csillagvizsgáló? Mert a
kezdetben inkább iskolai czélokra, m int kom oly kutatásra szám ított kis obszervatórium számára tervbe vett lapos fedél a gim názium tetején, a most m ár n a g y g y á alkotandó csil
lagvizsgálóra nézve természetesen korlátolt lett volna.
A szakavatatlan közönségesen azt liiszi, hogy egy csillagvizs
gálóhoz egy m inden oldal felé egész a szemhatárig lehuzódó szabad kilátás kívántatik. Egészen m ásként ítél a szakember.
M integy 3 fok magasságig a horizonttól minden megfigye
lés teljesen lehetetlen; m ert m iután a fénysugárnak igen n ag y u ta t kell m egfutnia földünk légkörén át, az ebben függő porszemecskék és gőzpárák folytán o ly an n y ira m eggyen
gül, hogy csak a legfényesebb égitestek, m int a nap, ah o ld és valam ikép a J u p ite r és Venus m aradnak láthatók.
A zonkívül a különböző légrétegek mozgása és váltakozása következtében a sugarak o ly a n n y ira zavartak lesznek, hogy használható kép a távcsőben m egállapodásra nem verődik.
A szemhatárhoz közel tehát nem eszközölhető megfigyelés.
A csillagász azt kerüli, még a 10 fok magasság alatt is, de sőt még tovább, 20 fok m agasságnál alább sem eszközli megfigyeléseit, hacsak különös okok erre nem kényszerítik, éppen ugyanazon im ént em lített okból, m ert a kép a táv csőben elmosódik. Ez oknál fogva tulajdonkép semmi fon
tossággal sincs a csillagvizsgálóra am a körülm ény, hogy teljesen szabad szem határa legyen. A m ire a csillagásznak tényleg szüksége van, az csak némi kis táv lat délről északnak tartó pontos irányításban, liogy ezáltal vagy egy kilométer távolságban az úgynevezett déljegyet (Meridian- m arke) jelezhesse, azaz egy határozott pontot, egy állandó jegyet, m ely azután a rra szolgál, hogy a távcső állásának változatlan helyességét kipróbálja.
H a a korunkbeli csillagászok an n y i oldalról sürgetik, hogy a csillagvizsgálókat a fővárosokból a vidékre helyez
zék á t; ha a legújabb csillagvizsgálók felállítására különösen
m agas hegyeket szemelnek és jelölnek k i : ez nem azon czélból történik, h o g y szabadabb szem határt nyerjenek, hanem hogy meg legyenek kim éivé a ténykedésekre zava
rólag ható talajrázkódtatástól, az éjjeli, elektromos világítás
tól és a gőzös- füstös légkörtől, m elyektől a városok nem mentek. De egyébiránt is főként a légkör az, m ely sokkal nagyobb ak ad ály az égi testek észlelésénél, m int azt egy- némelyilc első tekintetre gondolná. Ennek zavarossága okozza a világos háttért, am ely a gyöngébb fényű égitesteket m integy elfödi, továbbá a különböző sűrűségű légréte
gek váltakozása a távcsőben nyerendő képet m indig n y u g ta la n ítja és zavarja, m ely körülm ény utóvégre m inden vizs
gálódásnak h a tá rt szab ú g y an n y ira, hogy arán ylag még a legnagyobb és legtökéletesebb eszközök alkalm azása is cse
kély előnynyel jár, m inthogy a kép nagyobbodásával annak n y u g talan ság a is nagyobbodik. Ezért a legújabb időben a csillagászati észlelések megejtésére. kiváltkép Am erikában, a n a g y hegyek kedvező álláspontjait keresik ki, m ert az ottani tisztább és nyugodtabb légkör lehetővé teszi a leg
nagyobb műszerek kívánatos felhasználását.
E kérdés különösen akkor tű n t ki és n y e rt megoldást, midőn az am erikai K rő z u s: Mr. Lick (f 1876) 700,000 dollárt (2 millió frt.) ajánlott fel, hogy abból a lehető legkedvezőbb állásponton építtessék csillagvizsgáló és ebben egy oly óriási távcső állíttassák fel, m ely az egész világon a leg
nagyobb legyen.
A szorgos kutatások, m elyek ennek következtében rög
t ö n z ö t t megfigyelő állomások hevenyészése útján ejtettek meg, azt eredményezték, hogy legczélszerííbb n ag y m a
gaslaton állítani fel a csillagvizsgálót. Ennélfogva a vá
lasztás a Sanct-Francisco m elletti M ount H am ilton nevű hegyre esett, 4000 láb m agasságban a tenger szine felett,
noha ezen körülm ény nemcsak az építkezést és felszerelést nehezítette meg szokatlanul, hanem még ezenkívül a csil- lag'vizsffáló föntartása és szolgálata is rendkívüli áldozattalÖ O 0 járt. Különösen tanulságos e tekintetben azon eredmény, m elyre Pickering jutott, aki azon czélból, hogy egy a megfigyelésre igen kedvező álláspontot nyomozzon ki, Are- quipa város közelében P eru fensíkján, a tenger szine felett 2457 mét. m agasságban, egy megfigyelő állom ást szerelt fel, Ez a legm agasabb a világn ik folyton használható csil
lagvizsgálói között; ebben egy refralctor távcsövet állított fel, m elynek tárgylencséje 13 h ü v ely k n y i átm érővel bír.
Pickering nem győzi dicsérni az ily m agasságnak fölöt
tébb kedvező viszonyait. S ez helyes i s ! Mert hisz a gőzzel telt légkör m integy 4000— 6000 lábbal a szemlélő alatt m arad; az észlelő íg y a m inden zavarodástól m ent légkör
ben az ég sötét hátterén egészen csodás fényben látja tündökölni a csillagokat.
P éldáu l felhozza azon körülm ényt, hogy m íg n álunk a fiastyúk (Pleiades) csillagképletben a legélesebb szem, a legkedvezőbb körülm ények közt is, csak 6 csillagot számlál
hat, addig A requipában szabad szemmel igen könnyen 11-et különböztethetni meg. A képek ezen rendkívüli nyugodtsága a távcsőben továbbá a legerősebb nagyításokat is megtűri.
Fájdalom , eme nagybecsű tapasztalatokat a kalocsai csillagvizsgáló m egalapításánál nem lehetett alkalmazni.
A m a g y ar alföld beláthatatlan rónája kizárt m inden erre vonatkozó fontolgatást. Nehézséggel éppen u g y a n nem já rt egy megfelelő alkalm as terület megjelölése a gim názium közelében, hogy ezen egy külön álló torony erős talapzaton emeltessék fel, m elynek m egingathatatlan szilárdsága a műszereknek biztos, m egrázkódtatástól m ent állását, ami pontos észlelésre eléggé meg nem becsülhető előnynyel jár, hivatva lett volna biztosítani: ámde aziíjúságkiképeztetése-
ért lelkesülő alapító egyáltalában azt kívánta, hogy a csillagvizsgáló a kezdetben szándékolt helyen — noha ezúttal m ár nag y o n kibővített terv szerint — mindenesetre azonban a gim názium on legyen felállítva és ezt, m int a csillagvizsgáló m egvalósításának alapfeltételét kötötte ki.
Em e elhatározásában megerősítette őt azon gondolat is, hogy az obszervatóriumot a gim názium ban helyezve el, ez által az ifjúság nevelésére dús eredm énynyel ható gimnáziumot és Stefaneumot jó hírnevében még inkább fogja emelni és diszesíteni; egyáltalában pedig azt kívánta, hogy a ben- lakó stefaneumi növendékek is, valam int tanáraik, m inél könnyebben hozzáférhessenek a csillagvizsgálóhoz. Mert ha a csillagvizsgáló külön álló épületet képez, külsőleg is m agán jelleget n y e rt volna, de meg annak a hivatottak által való látogatása is ezen elluilönzöttség folytán nag y b an megneliezíttetett volna, M iután a gim názium szerfelett erős épület, főként pedig ennek lépcsőliáza szilárd alap zatot nyújtott, a csillagvizsgálónak a gimnázium ezen helyén való felállítása határozattá lön. A következmény azóta m egm utatta, hogy az akkortájt döntőleg szereplő indokok a kivitel alkalm ával tarth atatlan o k k á lettek;
kitűnt, hogy azoknak túlságos n ag y fontosságot tu la j
donítottak; mert, minden jó szándék daczára is, m ihelyt természetes rendeltetésének megfelelőleg a csillagvizsgáló rendes kezelési forgalm a kezdetét vette, csakham ar egészen különálló intézetté nőtte ki magát, m ely a gim názium m al csak külsőleg m aradt összeköttetésben; sőt annak az ifjú
ság által való látogatása is jelenlegi helyzeténél fogva, nem kevésbé megnehezült.
E zután a fentebb em lített bizottság a csillagvizsgáló
nak a kor igényeihez m ért kellő felszereléséhez m egkíván
taié műszerek sorozatát állítá össze; ezeknek megszerzé
sét a nagym éltóságú minisztérium jóváhagyván, költsé
szereket a következő fejezetben behatóan fogjuk ismertetni, ezúttal a legkiválóbbaknak felsorolása elégséges arra, hogy a csillagvizsgálóról némi fogalm at nyújthassunk.
Mint főeszközt, egy forgatható kupola alatt óra
szerkezettel ellátott Aequatoréal felszerelésű Refraktort kellett felállítani, m elynek tárgylencséje 7 hüv ely k átmé- retű nyílással bír. Ezenkívül a m ár kezdetben leírt kisebb 4 h ü v ely k nyílású távcsőnek kellett helyet foglalnia egy más kisebb forgó kupola alatt. Az idő pontos m eghatáro
zására egy Passage, azaz átm eneti távcsövet kellett sze
rezni és ezt egy külön helyiségben, a meridián-szobában, a lehető legbiztosabb alapzatra állítani, ugyanott kellett el
helyezni a szerfelett finom csillagászati ingaórát is. Szüksé
ges volt továbbá egy univerzális! Theodolit pontos abszo
lú t mérések eszközlésére; ezekhez járu l még a segédeszközök hosszú sora s a kisebb külön vizsgálásokra szolgáló műesz
közök n a g y száma.
Az építkezéshez az 1878 évi őszi szünidőben fogtak s rövid két hó alatt a legnagyobb sietséggel be is fejezték.
M inthogy a falak m egszárítására nem volt idő, az építéshez kizárólag czementet használtak.
Az obszervatórium m aga a főgim názium második sme- letének közepe táján foglal helyet — ott, hol úgy a lépcső
ház s a vele szomszédos folyosó, v alam int a jobb és balról határos osztály-helyiség fölött a tetőt lebontották.
Az ide emelt csillagvizsgáló alapsikját, m ely 14 m.-nyi magasságban van a föld szine felett, a főgimnáziumi épü
let kiterjedése határolt és igen szült körben mérte ki.
A m ár meglevő falak fekvése és irá n y a előre meghatároz
ták a csillagvizsgáló helyiségeinek is úgy beosztását, m int nagyságát. Csak kivételesen volt lehetséges néh án y kisebb- szerű közfalat vasgerendákon felrakni.
A lépcsőház középső falán nyugszik a belül üres osz
lop, m elyen a n ag y refraktor 7 m. mázsa súlyú öntött vas állv án y a van elhelyezve. A n a g y refraktor helyiségét fém
mel bevont s forgatható fakupola födi, m elynek átm érője 4 m.-nyi. E kup o lát az ide mellékelt ábrán a nagyobb kör
Az obszervatórium a la p ra jza . M értéke : 5 mm. = 1 m éter. 1. M eridián
szoba. 2. N agy kupola. 3. I. V ertik al szoba. 4. M űhely. 5. Az igazgató szo
bája. 6. K önyvtár. 7. Kis kupola. E zektől jo b b ra a terrasse.
jelzi. (2) A kis refraktor hasonló oszlopon van felállítva, m ely azonban m ár vasgerendákon épült. Ez utóbbi hely i
séget is, az előbbihez hasonló, de valam ivel kisebb kupola b o rítja; átmérője csak 3 m. s az ide m ellékelt rajz kisebb köre ábrázolja (7).
A lépcsőháztól jo b b ra m ár a főgimnáziumi folyosó felett fekszik a dél-északi irá n y ú rés-nyilással ellátott meridián szoba (1). Közepén vasgerendákon egy négyszögű oszlop foglal helyet a Passage, átm eneti távcsővel. I tt tö r
ténnek az időmeghatározások.
A lépcsőháztól b a lra az úgynevezett Vertikal szobát találjuk. Ez is tetőnyilással bír, de kelet-nyugati irányban, alatta kőoszlop-állvány van a műeszközök számára. (3) Az egész alkotm ányt vasgerendák tartják.
A lépcsőház m indkét oldalán az iskolai helyiségek fölött két lapos tető terü lt el, m elyek később ólommal vonattak b e ; a két tetőről szabad kilátás nyíln ék az égre, ha azt egyrészt m aga az obszervatórium m aga
sabb helyiségei, másrészt a gim názium teteje meg nem akadályoznák. Jelenleg a nagyobb terrasse m ár be van építve és azon a helyen az igazgató szobája és az obszerva
tórium m echanikai m űhelye foglalnak helyet. (5, 4.)
A n ag y és kis kupola között a mellékelt alaprajzon még egy kis szoba látható, m ely főleg k ö n y v táru l szolgál, de m int sötét szoba fényképészeti m unkák végzé
sére is czélszerű helyiség. (6)
A m int az alaprajz irányzó keresztje m utatja, az épü
letet körülbelül 45 foknyi szög a latt metszi a meridián iránya. A kis erk ély oldalán, a n a g y k u p o la alatt, húzódik el északnyugatról délkeleti irán y b an a főgimnázium úri utczai főhomlokzata, a n ag yobb erkély oldalán pedig a kis kupola alatt a főgim názium udvara, terül e l ; a többi két oldalon végre a gimnázium födele zárja határok közé a csillagvizsgálót.
A kis kupola 2 met. távolságban fekszik d éln y u g atra a n a g y tó l; s b ár valam ivel alacsonyabb is ennél, mégsem an n y ira m ély, hogy a n ag y kupolán ejtendő megfigyelé
seknél a k ad ály t ne képezne. Ezt különösen télen sinyli
meg a csillagász, m ely időszakban a kis kupola m ár dél u tán 3V4 órától kezdve elfödi a napot a n a g y kupola előtt.
Későbbi eredetű a főgimnázium tető-gerinczén kiemel
kedő erkélyszerű helyiség (Tribüné). M inthogy u gyanis az im ént em lített két lapos födél (terrasse) valóban nem
n y ito tt elégséges és szabad kilátást a környékre, ami pedig számos tudom ányos vizsgálódás megejtésére elkerülhetetle
nü l szükséges, — azért az akkori helybeli csillagász in d ít
v á n y ára készségesen elrendelte a bőkezű alapító, hogy a gimnázium tetőgerinczén, északnyugatra a csillagvizs-
épület egyik szilárd válaszfalára az úgynevezett geode- tik ai oszlop épüljön. E helyiséget födetlen falud kapcsolta össze a csillagvizsgálóval. Az új em elvény azonban, ú g y m int az első ízben épült, m artalékul volt kitéve az időjárás romboló hatásainak. Rövid idő m ú lt el s m ár is némi átalak ítást igényelt állandó biztosítás czéljából. Miért is fémmel vonták be s hozzá a padlásról n y ito ttak utat. Ez alkalom m al a geodetikai oszlopot is ú jra építették; úgy hogy ez most a csillagvizsgáló helyiségeihez m integy 2 m éterrel közelebb, a kupolától 23 m .-nyire van, a föld szine fölött pedig 20 m.-nyire n y ú lik fel a magasba,
E pont nemcsak a csillagvizsgáló legm agasabb pontja, hanem az érseki székesegyház kivételével, a város összes épületeit is felülm úlja. Innen nagyszerű kilátás n y ilik az alföld tengersík vidékére; de fölötte alkalm asan eszkö- zöllietők a geodetikai mérések is; s éppen e czél lebegett a csillagász előtt, midőn a sík em elvény építését indítvá
nyozta. S valóban, ilyetén mérések n ag y terjedelemben történtek is a közelm últban. A földi m agnetizm ust is szándékozott P. B raun e helyről tudom ányos vizsgálódás tá rg y á u l tenni, mi azonban a körülm ények mostohasága m iatt m indeddig csak tervben m aradt.
Az 1878/9. iskolai év elején m ár büszkén emelkedtek a főgimnázium tetején az égfelé az obszervatórium csinosan elkészült kupolás épületei, m int valam ely fellegvár, messze uralkodva a vidéken, m int feltűnő kedves nyugvópont az egyhangú róna líépén elmélázó szemnek. A főeszközök is m ár fel voltak állítva, hogy a csillagász szolgálatába kerüljenek.
A n a g y m u nka készen á llt; a nemeslelkű egyházfő eszméje m egvalósult: a főgimnáziumot, a tudom ány ezen előcsarnokát, fensőbb tudom ányos intézet is éke-
síté; hazánk a kalocsaiban második csillagvizsgálóval büszkélkedhetilc; sőt mi több, csillagvizsgálónk fensége
sebb eszmének is képviselője lett, hogy t. i. a katliolikus egyház korántsem áll m int ellenség a profán tudom á
n y o k vívm ányaival szemben, nem is fél azoktól, hanem
— valam int egykoron századokon át elől halad t a profán tudom ányokban is, ú g y most is elől lobogtatja
A H aynald-obszervatórium északról tekintve. Elől a nagy kupola, b a lra a m eridián szoba, jo b b ra az X. V ertik al szoba.
az igazi szellemi haladás zászlaját. Az egyház soha sem ta rtá rablásnak vag y tékozlásnak a tudom ányos haladás előmozdítására tett nag y áldozatokat, még akkor sem, m ikor ezeket saját egyházi javaiból kellett meghoznia.
De hogy éppen a csillagászat előmozdítása m ennyire nincs az egyház szelleme ellen, bizonyítják a pápák ragyogó példái, m elyekkel a m űvelt E u ró p a előtt fényeskednek.
A dicsőséges IX . Pius pápa volt az, tiki híres eszkö
zök megrendelése által a kitűnő 1*. Secchi csillagásznak alkalm at adott arra, hogy a csillagvilágon, a napon alap
vető vizsgálódásait megkezdhesse az akkoriban fennálló pápai obszervatóriumon. És X III. Leó, jelenleg uralkodó szt.
A tyánk, még m ostani kifosztott, szorult helyzetében sem a k arta elm ulasztani, hogy századunk legnagyobb asztro- nomiai vállalatában, m ely a föld összes csillagászainak közreműködésével az univerzum fotográfiáját tűzte ki, magas személyéhez illőleg részt ne vegyen. S ám bár a P. Secchi vezetése a latt állott csillagvizsgáló is az olasz korm ány zsákm ányává lett s "ámbár ászt. A ty a jelenleg állam i kincs
tá r h ián y áb an szorult helyzetben van, mégis o ly n a g y összeget bocsátott rendelkezésre, m ely ly el a V atikánban új csillagvizsgálót, egy teljesen időszerű s első rangú intéz
m ényt, állíth a tta k fel, m ely a -világ 18 csillagvizsgálójával m éltóan vehet részt a »Mindenség fotográfiájának« tudo
m ányos n a g y vállalatában.
K risztus földi h ely tartó ján ak nyom dokaiba lépett H ay n ald Lajos érsek is, midőn a kalocsai csillagvizs
gálónak létet adott. De ezzel nem a k arju k a »H aynald- O bszervatórium ot« egy vonalba állítan i a »Specula Vati- cana«val. H a a pápai csillagvizsgáló a kalocsai gim ná
zium fölébe épített obszervatórium ot, — m ely bizony csak h arm ad ran g ú n ak m ondható — fényében és nagyszerűségé
ben túlszárnyalja, az nagyon megfelelő az alapítók viszo
n y ain ak ; — az érsek t. i. a pápának engedte át az őt megillető elsőséget.
Az alapító k eg y ú r nemes bőkezűségét és magas bizal
mát, m elylyel e nagybecsű alkotását a Jézus-Társaság gond
jaira bizta, a rend is legm élyebb hálaérzettel azzal ig y ek e
zett viszonozni, hogy az akkori tarto m án y főnöke: P. M ayr Ján o s egy tudós csillagászt rendelt K alo csára: P. B ra u n
A 11A Y N A L D- 0 B S Z K R V A T Ó K IU M A L A P ÍT Á8A . 2
K ároly rendtagban, aki azután összes m unkásságát a csil
lagvizsgáló czéljainak szentelé. Ő volt csillagvizsgálónk első igazgatója. Rendelkezésére adott még egy segédtisztet (assistens) s egy laikus testvért az anyagi, mechanikai m unkák végzésére. De kizárólag a csillagvizsgáló ügyei
nek ellátására három szem élyt alkalm azva, a rend nagyon is átlépte a nag y n ev ű alapító program m ját, ki egyáltalában nem is tarto tt ig én y t külön szakszerű csillagász kineve
zésére, hanem az obszervatórium ellátását a főgimnázium tan áraira a k a rta ruházni; s ezen tervétől még akkor sem állo tt el, m időn m ár teljes berendezésű csillagvizsgáló fel
állításához fogott. M indam ellett szívesen lá tta az előlegesen tö rtén t kinevezéseket s az igazgató fentartását évi segély
díjjal tám ogatni is igyekezett.
A csillagászati személyzet elrendelésével, m sly éppen lelkét alkotja m inden csillagvizsgálónak, intézetünk is m in
den tekintetben teljessé v á lt; s m in t ilyen, nem sokára be is m u ta tta m agát a tudom ányosság előtt kisebb tudom ányos m unkák közzététele által, nem különben földünk hasonló intézeteivel való összeköttetése által is; rövid pár év lefor
gása után pedig csillagvizsgálónk m unkásságát saját eredeti közlem ények alak jáb an az egész világnak tudom ására hozta.
Azonközben az igazgatónak m agának is saját tervei és kívánságai keletkeztek, hogy tevékenységi körébe minél sikeresebben m unkálkodhassék. Ezeknek azonban ismét csak az alapító bőkezűsége tehetett eleget. S valóban H ay n ald érsek ú r kiváló nemességet tan ú síto tt és még ezután is sok ezer forintot áldozott az újabb legczélsze- rű b b berendezés költségeinek fedezésére. Egyetlen kérel
met sem tagadott meg soha a magas szellemű kegyúr, főké
pen örömmel v állalta m agára azon tetemes kiadásokat, m elyeket az obszervatórium időnkénti közlem ényeinek közzététele igényelt.
A csillagvizsgáló összes költségeit egész 1889-igkövet- kező áttekintésben a d h a tju k :
É p ítk e z é s e k ... 10,000 frt.
Csillagászati eszközök... 16,400 » Mellék k i a d á s o k ... 2,300 » Későbbi megrendelések és a k ö n y v tár . 8.300 » Javítások, nyom tatási költségek és az
évi segélyző d íja k ... 8,000 » Az obszervatórium érdekében tett kiadások tehát kerek számban 45,000 frt. tesznek ki.
Az ekként keletkezett intézm ény az ő teljességében azonban még egy kívánságot keltett, tudniillik azt, hogy állandó is legyen; de hiányzott még a fődolog; biztosítása a jövőre. A nagy áldozatok, m elyeket ez ideig oly készsé
gesen hozott volt a n ag y alapító, megérdemelték, sőt köve
telték. hogy alkotása egyszersmind m aradandó emléke is legyen lángszellemének s ne szálljon a porladozó sírba rövidke földi életével. — M ily szomorú gondolat borul ránk, ha sok, hazai tudom ányos intézm ényünknek gyászos végére te k in tü n k ! Voltak ezek között is nagyok, nag y áldo
zatok árán életre keltve; de nagyságuk olyan, m int egy meteor megjelenése a sötétlő égbolton. Feltűntek; láttu k őket egy ideig; majd a m úlandó földi nagyság porába h u l
lottak alá! Hasonló végzet sújtsa a mi alkotásunkat is?
Nem! N agy emberek nemcsak a jelennek alkotnak.
H ay nald élte alkonyán vala már, megtörve hosszas szenvedés folytán, midőn püspöki jubileum a alkalm ával még egyszer csillagvizsgálójára gondolt és alap ítv án y t tett le, mely az eddig évenkint adományozott segélyző díj helyére lépve az obszervatórium jövőjét biztosította. Ezen alapítvány emelte csillagvizsgálónkat a m agasabb rangú állandó tudo
mányos intézmények sorába, ellentétben sok más csillag- vizsgálóval, m elyek napjainkban az egész világon oly
2*
fényesen emelkednek, de m int m agán alkotások, birtoko
saikkal eg y ü tt sírba szállnak; épp oly gyorsan véget is érnek, m int keletkeztek. Az alap ítv án y ennélfogva H ay n ald m űvének koronája, ez tette őt teljes értelem ben a csillag- vizsgáló alapítójává.
Csillagvizsgálónk tehát m éltán hordja homlokzatán alkotójának nag y nevét: »H aynald-Obszervatórium ,« h ir
detni is fogja azt m indvégig; m ert meggyőződésünk, hogy am íg csak Jézus-társasága gondjai alatt lesz ez intéz
m ény, H ay n ald neve nem lesz felejtve, a H aynald-O bszer- vatórium véget nem ér.
II.
A m ily p arán y in ak tá ru l fel itt a földön éjnek ide
jén a szem előtt a mindenség csillagraja, épp oly m ér
hetetlen n ag y az valóságban. Nem a képzelem szüleménye, nem a költészet alkotása ez; a kis pontocskák ott fönn az égbolton még a legcsekélyebbek is, am elyeket m ég m egpillanthatunk, m indm egannyi napok, jórész nagyobb- méretűek, m int a mi n ap u n k ; m indm egannyi világtestek, am elyekhez hasonlítva földünk messze eltűnik: an n y ira sem látszik, m int a napsugárban mozgó porszemecske.
Ezen óriási égitestek földerítése és megismerése a csilla
gászat nemes feladata; e czélra szolgálnak a csillagvizs
gáló értékes eszközei.
A csillagász legkiválóbb eszköze a távcső, m ely m integy varázserővel ellátva a m érhetetlen távolban levő tá rg y a t egészen közel, a p ará n y it pedig nagyítással tü n teti fel. A csillagászati távcső belső alk ata meglepően egyszerű; szinte csodálkoznunk kell, hogy az em beriség hosszú 5000 éves várakozás után jö tt csak rá erre a csodálatos készülékre. Az egész távcsövet két, egym ástól m eghatározott távolságban álló üveglencse alkotja. A táv
.
csőnek felső részére alkalm azott lencse, m elyet az ész
lelendő tá rg y felé irá n y ítu n k , az u. n. tárgylencse, még a legtávolabb eső tárg y n ak is teljesen hű és tökéletes képm ását létesíti a lencse gyújtópontjában. A tá rg y a t tehát közelünkbe hoztuk, szemeink előtt áll annak képe, vizsgálhatjuk azt, am ily közelről csak ak arju k ; csak eg y hibája van, p a rá n y i volta; de alkalm unk van azt m indjárt n ag y ító üvegen át is szemlélnünk. Ezen czélra szolgál a távcső m ásik lencséje, m ely semmi egyéb, m int mikroszkóp, m elylyel a kis képet tetszés szerinti nagyság
ban tü n tetjü k fel.
De az égitestek egyszerű szemléletével a csillagász még távolról sem teljesítette az ő feladatát. A távcsőhöz m ég szám talan készülék csatlakozik, m elyek m ind abban segítik a csillagászt, hogy a távcső útján n y e rt kis ké- pecskét méregesse, megvizsgálja.
Á ltalában a csillagászati ténykedéseknek két nemét különböztetjük m eg; az első az égitestek helyének m eg
állapítására szorítkozik s feladata a helyváltozásnak szá
mítás utján való m eghatározásában áll; ezzel foglalkozik a helyzeti asztronómia, m elyet kevésbé helyesen stellar- asztronom iának is neveznek. A csillagászati foglalatosságok második neme az égitestek mibenlétének, természetének tanulm ányozására irán y u l, és természettani csillagászat (Astrofizika) nevezet alatt fordul elő.
Mig a helyzet-asztronom ia m értani eszközökkel dol
gozik, m elyek a pontos szögmérések eszközlését teszik lehetővé s a m un k a nehézsége itt a hosszadalmas szá- mítások végzésében á l l ; addig az asztrofizika a ter
mészettudomány szám talan sok készülékeit alkalmazza kutatásaiban, hogy a világegyetem ben mindenféle kö rü l
m ényeket és tünem ényeket kitűnő módszerek ú tm u ta
tása szerint felderítsen. Mind a kettő észleléssel és szá
mítással já r; legtöbb esetben érintkeznek egym ással;
a csillagász rendszerint együttesen m űveli és alkalm azza azokat. Azonban a m űvelt közönség a csillagászatnak em lített két nemét egészen más viszonyban látja egym ás
sal. Míg ugyanis a helyzet-asztronom iát a laikus ember szellemi látóköre az azzal elkerülhetetlenül összefüggésben álló számítások m iatt nem karolhatja fel, s csak ú g y a távolból m éltányolja; addig tulajdonképen az asztrofizika az, mely, v alam int az ő vívm ányaival szélesebb körű ismeretét n y ú jtja a világegyetem nek, ú g y a képzetteb
bek között sokban felkelti az érdeklődést a csillagászati tudom ány művelése iránt. M indazonáltal nem egy kérdés
nek a megoldása vag y legalább megértése mennyiség- tani szakképzettség nélk ü l is lehetséges a laikus emberre nézve.
A csillagászati foglalatosságok m indkét neme a leg
kiválóbb készülékek beszerzését teszi szükségessé; m ert b ár a dilettáns fogyatékosabb eszközökkel is megelé
gedhetik, hogy az égboltozat csodás jelenségeit ném ileg csak éppen meglássa, addig a csillagász feladata gondos kutatásokat végezni, a tudom ány körét nagyobbítani, a megismert tények közé világosabb fényt deríteni.
A kalocsai csillagvizsgáló nemes alapítójának n a g y lelkűsége létrehozta a H aynald-obszervatórium sokoldalú fölszerelését, m elyben bőven van képviselve sok kitűnő minőségű készülék.
Minden csillagvizsgálóban legelőször a n ag y távcső kelti fel figyelm ünket, m ely javarészt óriási m éretű és főeszköz g y a n án t tekinthető, jóllehet a csillagász igen g y ak ran más kisebb segédeszközök alkalm azása m ellett végzi az ő legbecsesebb észleléseit.
A csillagászatban a távcső nagysága sajátos előny- n y el jár, m it azonban nem állíth atu n k róla akkor, ha
azt a földi tá rg y a k ra irán y ítju k . Ez az alább következő észrevételek u tá n m indjárt világos leend.
A csillagászatban m indenekelőtt szükséges, hogy az égitestek, m elyek m érhetetlen távolságuk m iatt oly kicsi
nyeknek tűnnek fel, m egnagyítva jussanak szemeink elé;
holott a földön levő tá rg y a k at jóval m érsékeltebb kia
dások m ellett hozhatjuk közelebb magunkhoz.
Ehhez já ru l még az, hogy az óriási távcső csak az égboltozati jelenségek vizsgálására alkalm azható előnyö
sen, m íg. ha a földön levő tá rg y a k ra irá n y ítju k azt, előnyét a közönséges, kisebb méretíí eszközök fölött korántsem tapasztaljuk. A látszólagos ellenmondás, m ely a laikus szerint ezen állításban volna, a következőkben leli megoldását, H a a távcsövet földön levő tá rg y a k ra irá n y ítju k , akkor a fénysugárnak át kell haladnia a föld felületén levő légrétegeken; ezek pedig, a mellett, hogy a szél m iatt folytonos mozgásban vannak, különböző sűrűségű áram latok vegyülékei, m elyeket azonfelül még a por és mindenféle gőzök hom ályosítanak el. Minél nagyobb most m ár a távcső nyílása, annál több, külön
féle módon m egtört és eltérített fénysugár esik a n a g y tárgylencsére; ezek azután a g yújtópontban a tá rg y n a k zavaros, hom ályos képévé egyesülnek. A laikus ember tehát alaposan csalódik, midőn ilyen hatalm as távcsövet a földön levő tá rg y a k ra irá n y ít abban a rem ényben, hogy a több m érföldnyi távolságban létező dolgokat m ajd tete
mesen n a g y ítv a és tisztán szemlélheti. N appal még keve
sebbet lá t vele, m int pl. a közönséges színházi távcsővel.
Egészen m ásként áll a dolog, ha az óriás távcsövet a felettünk levő csillagokra irán y ítju k . A fénysugárnak ez alkalomm al csakis a fölöttünk lebegő légrétegen kell keresztültörnie, m elynek tömege körülbelül a föld felü
letén egy m érföldnyi levegőréteggel ér föl; a lég azon-
bán fejünk fölött csak 1000 m éternyi magasságig' van a gőzöktől elhom ályosítva, de az átmelegedő levegőréte
gek hullám szerű mozgásától m ajdnem teljesen szabad, sőt nagyobb m agasságban rendkívül ritk a és tiszta.
M ihelyt azonban a fénysugár ezt a csekély réteget átlépte, az éterbe érkezik, m elyben azután ak ár több millió mérföldön át is a legcsekélyebb meggyöngülés nélkül fo lytatja útját. In n en érthető azután, hogy a n ag y táv csővel nem csak a holdon emelkedő hegy-, sőt dom b
képződm ényeket világosabban láthatjuk, m int a mi hegye
inket ak ár egy m érföldnyi távolságban is; hanem, hogy még a J u p ite r felületén levő sávokat és felhőket 40 —60 millió földrajzi méri. távolságban is egészen tisztán szem
lélhetjük. A fénysugarat hosszú pályáján, m elyet félóra a latt fu t be, mi sem gyöngíti vag y zavarja, miglen a másodpercznek utolsó százezredrészében az alsó földi levegőréteghez érkezik.
H ogy azt a lényeges előnyt, m elyet a távcső n a g y sága a csillagászati kutatások alkalm ával n y ú jt, kellő
képen m éltányolhassuk, szem előtt kell tartan u n k a táv
cső kizárólagos rendeltetését, m ely abban áll, hogy a lencse g yújtópontjában az égitestnek lehetőleg tökéletes és terjedelmes képét állítsa elő. De világos, hogy a kép an n ál nag y o b b alakban tűnik fel, m inél hosszabb a táv cső, illetőleg minél nagyobb a lencse gyujtóponttávola.
A n agyítás tehát lényeges összefüggésben van a lencse gyujtótávolságával. Nem különben világos, hogy am a kép annál erősebb fényben van előttünk, m inél több fén y sugár esik a lencsére, m elyek azután an n ak g y ú jtó pontjában egyesülnek; a lencse nagysága tehát egyenes arán y b an áll a kép világosságával. Azonban a távcső hosszúsága és a lencse nagysága által eredményezett elő
ny ö k a n n y ib an vannak ellentétben, hogy a kép annál
gyengébb fényben táru l szemeink elé, minél nagyobb terjedelemben tű n ik fel, mivel ugyanazon lencse alk al
mazása mellett, u g y an an n y i világosság a nagyobb képen, természetesen nagyobb felületen is oszlik meg. Ezért is egy adott átm érőjű lencsére vonatkozólag a távcső hosszá
n ak meg van szabva a határa, m elynek túlhaladása azután m ár nem já r előnynyel.
Am int a 16. században az akkor még nem régi
ben feltalált távcsövet az égboltozati kutatásokra hasz
n áln i kezdették, főképen arró l gondoskodtak, hogy a távcső rettenetes hossza által minél jelentékényebb n ag y í
tást eszközöljenek, m íg ellenben a lencséket megfelelő nagyságban távolról sem tu d ták előállítani. A színszóró
dás káros befolyását természetesen csekély görbületű lencsékkel iparkodtak gyöngíteni, m elyek ezért tetemes gyujtótávolsággal rendelkeztek. íg y H uygens 38 méter hosszú távcsővel végezte észleléseit; ő különben Szatur
nusz első holdjának a felfedezője. Az angol Honke utóbb egy 3 kilom éter hosszúságú távcső készítését tervezte, miből természetesen nem lett semmi.
Ezek a sajátságos alkotm ányú monstrum-eszközök azonban utóbb alkalm atlanoknak bizonyultak, m iért is szívesebben használták a tükör-teleszkópokat. Végre is, midőn az angol D ollondnak az üvegnemek kellő meg
választása u tán a színszóródást csaknem teljesen sikerült eltávolítania, s a ném et Fraunliofer optikai szempont
ból kifogástalan üveget tudott előállítani, akkor végre az akrom atikus (színtelenítő) távcsövek ju to tta k érvényre.
Az optika azóta a m űvelt emberek művészetévé lön, és jelenleg E u ró p a nemzetei versenyezve fáradoznak m indig nagyobb és tökéletesebb távcsövek létesítésén.
A H aynald-obszervatórium alapítása idején M er2 Zsigmond tett szert hírnévre a legkitűnőbb minőségű
távcsövek előállítása által. Ehhez fordult tehát nagylelkű alapítónk, hogy a H aynald-obszervatórium számára kiváló fajtájú főkészüléket szerezzen. Merz Zs.-nak alkotásait jelenleg természetesen m ár messze felülm últák, úgy, hogy am a távcsövek, m elyek az ő idejében m in t csodanagy m űvek b ám u lat tá rg y a i valának, napjainkban m ár csak a kisebbfajta, sőt legkisebb távcsövek közé sorolhatók.
A kalocsai n a g y távcső nyilása 19 czentiméter nagyságú, holott a jelentékenyebb csillagvizsgálókban átlag három szor nag y o b b átm érőjű lencsével ellátott refraktorok v a n nak alkalm azásban; ezek aztán a valódi óriás távcsövek, m elyeknek fén y g y ű jtő ereje kilenczszer akkora, m int a kalocsai n ag y távcsőé.
A lencse nagyságával roham osan emelkedik annak á ra is, m ely a leghatalm asabb távcsöveknél mesés össze
get ér el. Á lljon itt példa g y a n án t Steinheü optikus adata: egy 54 mm. átm érőjű tárgylencse ára csak 50 korona; 108 mm. átmérőjű lencse m ár 380 koronába k erü l; 217 mm. átm érőjű lencse ára 3600 korona;
továbbá egy 434 mm. átmérőjű tárgylencse 17500 koro
nába kerül, és végre egy 488 mm. átm érőjű lencse ára 25000 korona. Az áraknak a rá n y tala n u l gyors növeke
dése a nag y o b b lencséknél nem a n n y ira a m indinkább fáradságosabb csiszolásban leli alapját, m ely a g y á rb a n külön e czélra szolgáló berendezést követel, hogy vele csak n éh án y lencsét is állíthassunk elő; m int in k áb b abban a rendkívül nehezen teljesíthető körülm ényben, hogy a kellő nagyságú üvegtömegeket tökéletesen egy
form a tömöttséggel és tisztasággal létesítsük.
Már ismételten hangzott a nézet, hogy az óriás táv
csövek készítésével m ár oly határig jutottunk, m elyet túlhaladni m ár nem já rn a előnynyel a csillagászatra nézve.
Ezt ú g y kell érteni, hogy a légkör elkerülhetetlen inga
dozása oly sok mindenféle zavaró hatású fén y t ju tta t a tárgylencsén keresztül, hogy a n ag y íto tt képet tényleg nem láth atju k íg y sem tisztábban, m int kisebb készülé
kek segítségével. Azonban az em lített aggodalm at alap
jáb an megczáfolják. A légkör hullám zása kedvező alka
lomm al jóval jelentéktelenebb, m int rendes körülm ények között, úgy, hogy az ezerszeresen túlm enő n agyítás hasz
n álatát sem akadályozza. A nag y o b b m éretű eszközöket újabban azonfelül még a hegym agaslatokon helyezik el, hol az alacsonyabb légrétegeken előforduló ingadozás nagyobbrészt ki van zárva, és a légkör ritkasága és tisztasága rendkívül finom képek szemlélését teszi lehetővé.
H ogy különben a m ekanika részéről mi sem áll útjában a még nag y o b b m éretű lencsék előállításának, arról hitelt érdemlőleg tanúskodik a jelenkor leghíresebb optikusa, A lván Clark úr, aki egy Chicagóban tarto tt csillagászati kongresszuson jeles értekezésben tá rg y a lta azt a kérdést, vájjon a jelenkor készülékeinek nagyságát illetőleg elértitk-e m ár a végső határt. E rre vonatkozólag kim utatja, hogy a m ekanika tetszésszerinti nagyságban létesíthet távcsöveket, anélkül, hogy itt valam i végső határig ju tn a el; csak legyen, ki a m u nka költségeit viselje. Ami most m ár a távcső hosszát és átm étrőjét illeti, a tapasztalás és az optikai művészet útm utatása szerint legelőnyöseb, h a a távcső 12— 15-ször hosszabb, m int a m ekkora a n ag y lencse átmérője.
A világ leghatalm asabb távcsöve jelenleg Észak- Amerikában, a St. Francisco m ellett levő Lw7t-obszervató- rium on, 4000 lá b n y i m agasságban a tenger szine felett található. N agy lencséjének átm érője 36 angol hüvelyk, vagyis 0*9 méter, a távcső hossza több m int 17 méter.
Jelenleg még nag y o b b at állítan ak fel A m erikában C hi
cago mellett, a lencsének átmérője 40 hüvelyk.
Az osztrák-m agyar m onarkia legnagyobb távcsöve a bécsi császári csillagvizsgáló re fra k to ra ; n ag y lencséjének átmérője 0*675 méter, gyujtótávola 10-4 méter. H azánk legnagyobb refraktora Konkoly ú r birtokában van O -Gryallán: a lencse átmérője itt 27 cm. nagyságú.
A kalocsai csillagvizsgáló főtávcsövén a lencse átmérője csak 19 cm., gyujtóponttávola 222 cm.
A csillagvizsgáló felszerelése alkalm ából élénk eszme
cserére adott alkalm at, mi szolgáljon főeszköze g y an án t, vájjon refraktor-e, avagy reflektor, vagyis tükörteleszkóp.
A reflektornál a lencse szerepét hom orú tü k ö r veszi át, m ely gyújtópontjában éppen ú g y , m int amaz, az égitest
nek hű képét tü n teti fel, s ez egészen oly módon szem
lélhető és tanulm ányozható, m int a refraktornál. Azon
b an a két készülék között igen n ag y a különbség.
A tükörteleszkóp előnyei a következőkben foglalha
tók össze:
I. A tü k ö r 2— 3-szor olcsóbban kapható, m int hasonló nagyságú akrom atikus lencse.
II. A tükörteleszkópnál nem fordul elő színszóródás, jóllehet az úgynevezett akrom at-oknál (színtelenítő len
cséknél) a színképeknek némi nyom a mégis csak található.
III. E gyenlő gyujtótávolság m ellett a tükörtelesz
kóp csöve jóval rövidebb, m int a refraktoré; amaz tehát kisebb téren fér el, m iért is ugyanazon kupolában h atal
m asabb reflektort állíth a tu n k fel, m int refraktort.
V annak azonban jókora h á trá n y ai is; íg y :
I. A tükör, m ely g y a n á n t legelőnyösebb üvegen előállított ezüsttükröt használni, ki van téve a párabefu
tásnak és elhom ályosodásnak, mi aztán hosszas tisztogatást, illetőleg az újonnan való beezüstözést teszi szükségessé.
II. Az ércztükör másrészt rendkívül súlyos s ez okból erősebb alkotásit távcsövön alkalm azható csak, s
az óram űvön is jelentékenyebb átalakításokat tesz szük
ségessé, hogy ez az egész készüléket mozgásba hozhassa.
III. A tükör pontos beigazítása rendkívül érzékeny és változékony; m iért is az alkalm azás előtt sok m un k át ad az észlelőnek.
IV. A tü k ö r görbületén levő hiba, ak ár eredetileg volt m ár meg, ak ár utóbb azt a hőm érséklet változások vagy meghajlások okozták, itt nag y o n is számításba jön, mivel a tükrözés által az eltérés megkétszereződik;
a reflektorok tényleg kevésbé pontos képeket tü n tet
nek fel.
H ogy az első p illan atra oly pom pásaknak látszó tükörteleszkópok m ennyire alkalm azhatók, legjobban vilá
gos a gyakorlatból. Az egész világon sehol sincsenek használatban a tükörteleszkópok rendszeres m unkára, sőt rendkívüli kutatások alkalm ával is csak n éh án y helyen vannak alkalmazásban. Jelenleg az óriás telesz
kópokat is, m elyek 4 — 6 láb n y i átm érőjű tükörrel v an n ak e llá tv a , ugyancsak ritk án h aszn álják , mivel távolról sem érünk velük czélt annyira, m int a re- fraktorokkal. A tükörteleszkópok nem kezelhetők kényel
mesen s a m ár em lített okokból nem is tüntetik fel a részleteket oly pontosan, m int a refraktorok. De egy jó tulajdonságuk m iatt, t. i. a színszóródástól való m en
tességük miatt, kitünően alkalm asak egyném ely észlelések végzésére. A legutóbbi időben éppen hazánk az, m ely eredeti és tudom ányos értékkel biró m un k ák at tu d fel
m utatni, m elyeket tükörteleszkóppal vittek végbe. Szer
zőjük G othard Jenő úr, kinek a tulajdonát képező herényi obszervatóriumán, Szom bathely mellett, 27 cm. nyilású tükörrel felszerelt tükörteleszkópja v a n ; ő az akrom atiz- mus (színszóródás-mentesség) előnyét fényesen használta fel a kozmikus ködtömegek fényképészeti felvételére;
eredeti m unkálatai hazánk nevét a legjobb hírbe hozták a külföld előtt,
Kalocsán azonban az említett okokból egy refraktor felállításának eszméje lépett előtérbe.
A nagy re fra k to r távcső Kalocsán. */,, nagyságban.
Az akrom atikus tárgylencsét Merz, az akkor leg
nevesebb optikus készítette el 1100 írté rt; ugyanő állí
totta elő a finoman faragott 2 méternél hosszabb facsövet
is. Az öntött vasból való á llv án y t és egyéb felszerelést a londoni Brow ning szállította. A hatalm as cső két erős aczéltengelyen forgatható és íg y kényelmesen irá n y ít
ható az égboltozat bárm ely pontjára. Ehhez azonban csillagászati felállítás kívántatik meg. Az eszköz pontos felállítása egészen különleges feladata a csillagásznak;
mindenekelőtt az egyik tengelyt, mely »rectascensio-ten- 2relv« nevet visel, a külön e czélra vezető észlelések
O J '
segítségével a föld tengelyével szabatosan párhuzamos helyzetbe kell terelnie és ebben szilárdan megerősítenie.
Nevezetesen ezen tengely körül teszi meg az égboltozat 24 óra alatt látszólagosan egyszeri fordulatát. A tengely alsó végén az em lített fordulatnak megfelelően a X X IY órai pontos felosztással ellátott korongot találunk odaerő
sítve, m elyről azonfelül még az időmásodperczeket is leolvashatjuk. Ezt a korongot azonban, m int a készüléknek idecsatolt ábráján szemlélhető, az állv án y nagyobbrészt elfödi. Az előbbire merőlegesen álló tengelyt, m ely az áb rán horizontális helyzetben tűnik fel, deklináczió-ten- gelynek hívjuk. Baloldali végén néhány vaslapot veszünk észre; ezek a távcső ellensúlyai g y an án t szolgálnak. Az állványhoz közelebb átfú rt kör ötlik szemünkbe; ez az úgynevezett deklináczió-kör, (elhajlási kör), szabatos beosz
tásáról az ívmásodperczet is leolvashatjuk. Azonban ezen beosztásoknak minden pontosságuk és érdekes voltuk da
czára sem az a rendeltetésük, liogy gondos mérések esz
közlésénél jó szolgálatot tegyenek, mivel ilyenekre a súlyos készülékek kevésbé alkalm asak s csak jóval finomabb segédeszközökkel vihetők ki, melyekről majd alább lesz szó. Ezen beosztási körökre azonban a csillagásznak mégis okvetetlenül szüksége van, azon okból, m ert távcsövét oly tárgy ra kell irányítania, amely szabad szemmel csöppet sem látható. Ezen a nehézségen azonban a csillagászati
számítással kön n y en tulteszi magát. H a pl. a rectascensio és deklináczióra nézve szám adatokban ismeretes előttünk a hely, m elyen adott időben az üstökösnek meg kell jelen
nie, akkor egyéb dolgunk sincs, mint, hogy a távcsövet a két beosztott kör segélyével a jelzett po n tra irán y ítsu k , s a keresett tá rg y a t vizsgálat alá vegyük. De még az esetben is, h a tá rg y u n k szabad szemmel látható, nem könn y ű dolog a távcsövet úgy reáirányozni, hogy annak látó
mezején csakugyan megjelenjen. Mennél hatalm asabb u g yanis a távcső, annál jelentéktelenebb az égen oly foltocska, m elyet egészében észlelhetünk. Em e nehézség
gel szemben az u. n. keresőtávcsővel segítünk m agunkon, íg y hívják azt a kis eszközt, m ely az áb rán a n ag y távcsőre erősítve látható. M agában véve fölér egy jókora rendes minőségű távcsővel; tárgylencséjének átm érője 54 mm., a cső hossza 50 cm.; tehát nem is tízszerese a nyilásnak. A kis távcső a n agyobbal szilárd összeköt
tetésben áll, m íg terjedelmes látómezejére a m egkívánt tá rg y a t egész könnyűséggel hozhatjuk. G yújtópontjában, vagyis azon a helyen, ahol az égboltozatnak ama része, m elyet vele belátunk, feltűnik, a kereső távcsőben kis aczélgyürü van alkalm azva, oly módon, hogy ha v ala
m ely tá rg y ezen k arik a középpontjában megjelenik, eg y szersmind a n a g y távcső kellő közepén is látható.
A refraktor megfelelő irán y ítása a kereső távcső segélyével rendkívül kényelm es és rövid utón kivihető;
de m indenesetre szükséges, hogy az észlelés tá rg y a m á r a keresőben valam iképen észrevehető legyen.
M iután íg y a tá rg y a t a n ag y távcső látómezejére- tereltük, még korántsem szabad m egállapodnunk an n ak hogy az égitesteket csak úg y kénytelen-kelletlen meg
csodáljuk, ameddig tetszik. A csillagok ott fönn m int valam i szélvésztől űzetve á tsu rran n ak a látómezőn, hogy
szetben ; a m indenség is folytonos forgásban van. A csil
lagoknak úgynevezett napi mozgásuk, keringésük van, m ely azonban csak látszólagos; szabad szemmel pedig nem vehető észre; a távcső ellenben a mozgást is foko
zottan á llítja szemeink elé; ily módon azután rajzfel
vételt előállítani is meglehetősen fáradságos; pontos mérés eszközlése meg éppen lehetetlen. Ezen kellemetlen k ö rü lm én y t egy erős óram ű teszi ártalm atlanná, m ely az á llv á n y ra erősítve az égboltozat látszólagos mozgásá
n a k megfelelőleg az egész távcsövet az óratengely körül forgatja. M iután tehát a tá rg y a t a távcső látómezején tétszésszerinti helyzetbe tereltük, hogy azt egy helyen tartsu k meg a távcsőben, ez utóbbit szoros összekötte
tésbe kell hoznunk az óraművel. De be kell ism ernünk, hogy a szóban forgó szerkezet nem valam i kiváló pon
tossággal felel meg rendeltetésének. Benne ugyanis távol
ról sem m űködnek közre oly finom tengelyek, m int am ilyeneket a fali óra kerekei hordanak; azután meg azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a távcső, mely ez esetben óram utató g y a n án t szerepel, több má- zsányi súlyú. E g y ügyes m ekanikai szerkezet azonban lehetővé teszi, hogy a távcsövet czélszerűen, nagyon lassan előre vagy visszafelé mozdítsuk, még akkor is, ha ez a forgató óram űvel szilárd összeköttetésben áll, anélkül, hogy ez utóbbira a legcsekélyebb zavaró hatás is g y a koroltatnék. I ly módon aztán az észlelő, m ihelyt a leg
csekélyebb rendetlenséget veszi észre a távcső meneté
ben, a hibát azonnal pótolhatja.
Az óraszerkezet alkotása különben o ly a n n y ira szi
lárd, hogy még n ag y o b b súlyú távcsőnél is alkalm azható.
Rendesen 10 kgr.-nyi súly tartja működésben, m ely a távcső üreges állványában, nem különben az alatta álló
A H A Y N A L D - O II S Z E R V A T Ó R I U M A L A r h 'Á S A . 3
oszlopban sülyed alá. Az ábrán az óram űvet tartalm azó szekrénynek csak egy előálló sai’k a látható.
I ly hatalm as készüléknél az észlelőnek, tekintve a tá rg y különböző helyzetét, kellő m agasságban megfelelő állást kell elfoglalnia; hogy ezt megtehesse, egy, kere
keken m ozgatható lépcsőalkotm ány áll rendelkezésére, m elynek e g y ú ttal ama kényelm et is kell nyújtania, m ely a jó észleléshez okvetlenül szükséges. H ogy azonban az észlelő ne legyen kénytelen sokszor meglehetősen magas és kényes ülő helyzetét oly g y ak ran m egváltoztatni, külön
böző felszerelések állanak szolgálatára, m elyek által a távcsövet ru d ak és zsinórok közvetítésével némi távolság
b an is kellőképen igazgathatja.
Az a b o n y o lu lt készülék, m ely az áb rán a távcső végére erősítve látható, egy külön szinképvizsgáló esz
köz (a spectroscop), m ely tulajdonképen nem alkotó része a távcsőnek; erről utóbb m ajd behatóbban leszen szó.
Jóllehet a mi eszközünk más csillagvizsgálók óriási távcsövei m ellett n ag y o n is eltűnik, m indazonáltal m egta
lálju k rajta azoknak valam ennyi lényeges alkotó részeit, s nem csekély meglepetéssel tölti el a vendéget, midőn előtte a távcsőnek m ajdnem 3 m éternyi m agasságot elérő hatalm as csöve feltűnik. T ávcsövünk a kupola közepén erős kőoszlopon nyugszik, m ely ismét a lépcsőház középső falára van építve. E zt a pontot találtu k a legalkalm a
sabbnak arra, hogy a kétemeletes ház m agaslatán oly súlyos tehernek alapjául szolgáljon. Ami most m ár a készüléknek csillagászati szempontból oly igen fontos szilárd állását illeti, meg kell vallan u n k , hogy ez k o rán t
sem felel meg a követelm ényeknek, m elyek e tekintet
ben csak oly csillagvizsgálókon ju th a tn a k érvényre, m elyek m indjárt alap ju k at tekintve czélirányosan épültek. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a legparányibb
rázkódástól is ment, szilárd felállítása a n ag y refrakto- roknak csak egyném ely észleléseknél szükséges elkerül
hetetlenül, m íg m ásoknál nem oly szigorúak a követel
mények. A mi refraktornnk a lépcsőház fölött itt ebben a vidéki városkában meglehetősen zavartalanul áll, hogyha a gim názium ban a sürgés-forgás szünetel. Mivel pedig a gim názium ban éjnek idején teljes nyugalom honol, az észlelések ily alkalom m al m inden jelentékenyebb háborgatás nélkül vihetők végbe. De m ásként áll a dolog nappal. M ialatt ugyanis a diákok a lépcsőn közlekednek, a távcső oly heves rázkódásoknak van kitéve, hogy azo
k at kezünkkel is érezhetjük, rajta, m íg a szinképvizsgáló egészen világosan tü n teti fel azokat a szem előtt is.
T é rjü n k át most m ár a felette érdekes kérdés tá r
g y alására: u g y a n m it is lá tu n k ezzel a távcsővel? V en
dégeink annak szemlélésénél rendesen azt a kérdést inté
zik hozzánk, hányszorosan n a g y ít távcsövünk, vag y m ennyire közelíti meg a szemnek az észlelendő tárg y at.
De am ily egyszerű szavakban jelenik meg ez a kérdés, éppen oly nehéz a rra rövidesen megfelelni. Mindenekelőtt szükséges tisztában lennünk azzal, m it kell nagyítás alatt érten ü n k és m iként keletkezik az. Midőn azt állítjuk, hogy a tá rg y a k a távolban kisebbeknek tűnnek fel előt
tünk, a látszólagos nagyság alatt azt a látószöget értjük, m ely ly el a tá rg y a t szemléljük. H a ismét a tá rg y köze
ledik felénk, ennek megfelelően növekedik annak látó
szöge is; ha tízszer közelebb van hozzánk, tízszer nag y o b b n ak látjuk, azaz tízszer nagyobb látószög alatt szemléljük.
A távcső feladata éppenséggel ennek a látószögnek látszó
lagos m egnagyítása, mi ugyanazon eredm ényre vezet m intha a tá rg y a t megfelelő a rá n y b an közelebb hoztuk volna. Em e nagyítást, m ely különben szemmérték útján csak becsléssel állapítható meg, a távcsővel nagyon is
3*