o^sr ifáK

Teljes szövegt

(1)rnf.' :CO •00 =. ifáK J*'. CD. ;*^v}*! <. o^sr. V. --*-.. .Wj?v5. Wy'. ^»*.

(2)

(3)

(4)

(5) MAGYAR. PÉNZTÖRTÉNET 1000-1325. IRTA. DR. HÓMAN BÁLINT. BUDAPEST KIADJA A. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1916.. Ara 20. kor..

(6) ^^üi^.

(7) MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET 1000-1325. IRTA. DR. HOMAN BÁLINT ^^^í^. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1916..

(8) W6. JAN. Hornyánszky Viktor. cs. és. tAé?. 3 1. kir.. iSo7. udvari. n. könyvnyomdáin Budapesten..

(9) ELSZÓ. Éppen száz 1816-ban. — a budapesti egyetemre. és egyetemi. Weszerle József. esztendeje múlt, hogy. a numismatika tanárává. •. könyvtárrré neveztetvén. ki. —. elsnek. fogott. hozzá a magyar éremtan. és pénztörténet. rendszeres. dolgozásához.. anyaggyjtésen. túl. Korai. év. Sajnos,. az. halála megakadályozta. telt. el. és. nem. fel-. jutott.. munkája elvégzésében. Száz. a magyar pénztörténet. egyes. korszakainak. monographikus feldolgozása még mindig a megoldásra váró feladatok közé tartozik.. a. metrologiai. és. Az eltanulmányok. éremchronologiai. volta rendkívül megnehezítik. A. hiányos. is. hozzáfogtam a közép-. magyar ezüstvaluta történetének feldolgozásához, az a. meggyzdés. hogy. vezetett,. — habár hézagos. arra. elodázhatatlanul szükségünk van.. ma. részletkutatás. e feladat sikeres megoldását.. mikor mindé nehézségek mellett. kori. csekély száma,. is,. midn. több évi. munkám. lesz. Éz a meggyzdés. is. —. vezet. gyümölcsét közrebocsátva,. elnézést kérek esetleges hiányaival és fogyatkozásaival szem-. ben.. Szolgáljon mentségemül,. kon jártam. Ha mégis. nem. kis részük. sikerült. hogy nagyrészt. töretlen uta-. eredményt elérnem, abban. van azoknak, a kik lekötelez szívességgel. és elzékenységgel segítettek kutatásaimban.. Elssorban. Harsányi Pál. hálával, a ki kérésemre a. barátomnak. tartozom. legnagyobb készséggel végezte. el. a Magyar Nemzeti Múzeumi Éremtár árpádkori érmeinek pontos. súlymérését,. alkalmat adott az. rizete. alatt. álló.

(10) 4. ELOSZO. érmek anyagán. ellenrz. saját. súly méréseim és. finomsági. vizsgálataim megejtésére, többizben becses felvilágosításokkal támogatott és rendelkezésemre bocsátotta az. éremképek. ábrázolásához szükséges clichék egyrészét. Hasonló szíves. elzékenységgel adtak felvilágosításokat és végeztek szá-. momra. Tkalcié Vladimír a zágrábi HorMúzeumban, K o v á c s István ésSchneller. sülyméréseket. vát Nemzeti. Vilmos apátság,. az Erdélyi. Múzeumban,. Szabó Otmár. a. zirczi. BörzsönyiArnold a gyri kath. fgymnasium Brenner Ferencz (Esztergom) — külö-. éremtárában és. nösen ben.. XII. századi. Nuber. F.. pénzekben gazdag. Károly. a. — magángyjteményé-. XI— XIII.. századi érmek, vala-. mint a magyarországi veret bécsi dénárok chronologiájára s. ismeretükre. általában. nagyobb önzetlenséggel. vonatkozó eredményeivel ismertetett. gyjteményét. — súlymérések. delkezésemre. bocsátotta.. a leg-. meg. és gazdag érem-. —. készségesen ren-. czéljára. Gasparetz Géza Elemér. Szent István pénzeinek finomsági vizsgálatával és a próba-. tkkel végzett. vizsgálat. hatósan támogatott. László,. a M.. T.. Áldásy Antal, messzebbmen. mvem. módszerének megmag3'arázásával hat-. munkám. elvégzésében.. Akadémia. II.. Fejérpataky. osztályának titkára. és. a Történelmi Bizottság eladója, a leg-. jóindulattal és érdekldéssel mozdították. megjelenését,. nemcsak az akadémiai. Domanovszky Sándor bírálat. el. pedig. fáradságos munkáját vállalta. magára, hanem becses útmutatásokat. is. adott. mvem. egy-. Eckhart Ferencz Jeszenszky Sörös Pongrácz urak. két kisebb részletének átdolgozására.. ésSzentpétery Imre. barátaim, valamint. Géza, Melich János néhány. és. értékes adat közlésével köteleztek hálára.. Kutatásaimat a legszívesebb elzékenységgel és jóindulattal. mozdították. el Csánki. országos flevéltáros,. Dezs. miniszteri tanácsos,. Dedek Crescens. praelatus-kano-. nok, az esztergomi székeskáptalan levéltárának igazgatója,. Madarász István. herczegprímási levéltáros,. Tag á n y. i.

(11) ELSZÓ. Varjú Elemér m. nemzeti urak, a zágrábi Horvát Nem-. Károly. országos levéltáros,. múzeumi. osztátyigazgató. zeti. Múzeum. Dry. 5. igazgatósága, továbbá. Baranya y. Béla,. Ferenc z, Finály Gábor, GerevichTibor, és Zimmermann Lajos barátaim.. Supka Géza. Mindé felsoroltaknak, valamint a M. T. Akadémia Történelmi Bizottságának, hogy. ezúton fejezem. ki. mvemet. kiadásra elfogadta,. leghálásabb köszönetemet.. Budapesten, 1916. év január havában.. HÓMAN. BÁLINT..

(12) —. A FELHASZNÁLT OKLEVÉLTÁRAK ÉS. FORRÁSGYJTEMÉNYEK Anjcu. Nagy. :. Imre. Anjoukori Okmánytár.. 1878—1891. Apponyi Kammerer. Ern.. :. levelei.. Arch. Ért.. 1241. I.. — 1526.. I. — VI.. kötet.. Budapest,. A Pécz-nemzetség Apponyi-ágának. Budapest, 1906.. Archaeologiai Értesít.. :. JEGYZÉKE.*. I. — XIV.. és új. folyam. I. :. ok-. — XIX.. cvf.. Budapest, 1869—1902. Austr. Inf.. Acta Austriae. :. Chorherrnstiftes. I. Urkundenbuch von A. V. F e 1 g. Inferioris.. Pölten.. St.. I.. aufgebobenen. d. e. 1. L. Jos.. u.. a. m-. pel. Wien, 1891. Bánffy. Varjú Elemér. A. :. Tomaj-nemzetségbeli. család története. Oklevéltár.. Bárdosy. B. :. á r d o s y, Joannes.. siensis. Leutschoviae,. Supplementum Analectorum A.. pásztói apátság története.. Ok-. I.. Békefi Rémig. A. pilisi. apátság története.. I.. Oklevél-. Pécs, 1894.. :Thallóczy Lajos — Barabás Samu. A. Blagay. terrae Scepu-. Budapest, 1898.. levéltár.. tár.. Bánffy-. losonczi. Budapest, 1908.. 1802.. Eékefi Rémig.. Békefi. Pásztói:. Békefi. Pilisi:. I.. oklevéltára. Budapest,. Celakovsky. :. Blagay-család. 1897.. Celakovsky,. Jaromir. :. Privilegia. Mést. V. Prazskj^ch.. Praze, 1886.. Chmel. Ch. :. me. 1,. Joseph. Urkunden. z.. Geschichte von Österreicb, Steier-. mark, Kárnten, Krain, Görz, Triest, 1300. Wien, 1849. C. N. H.. :. Réthy László.. Istrien, Tirol.. Aus. d. J.. rerum Austriacarum. Abt.. (Fontes. Corpus. Nummorum. II.. Hungáriáé.. 1246 Bd.. I.). I. II.. —. Budapest, 1899—1907.. Zimmermann. C. N. H. Pütl.:. Lajos.. Pótlék. a C.. N. H.. I.-hez.. Budapest, 1907.. Cod.. d.. Bohém.. :. F. r. i. regni Bohemiae.. '. Egyéb. e. d. r. c h,. i. I— II.. felhasznált. G.. Pragae,. mvek. szöveg mellett közölt jegyzetekben.. Codex diplomaticus 1904—12.. jegyzékét. lásd. et epistolarius. a fejezetek élén. s. a.

(13) FELHASZNÁLT OKLEVÉLTÁRAK ÉS FORRÁSGYJTEMÉNYEK Cod.. Morav.. d.. Codex diplomaticus. :. Boczek, et. Cod.. Chytil.. et J.. I. Ed.. A.. — V. Olomucii. Brunae, 1836—54.. Polon.. d.. Moraviae.. epistolaris. et. Chlumeczky. P. V.. 7. Codex diplomaticus. :. Muczkowski. Ant.. Rzyszczewski,. Poloniae. Ed. Leo. et. Bartosewicz.. Jul.. Varsaviae,. 1847—58. Corpus. Juris. Corpus. :. 1000—1526.,. Márkus D e z s .. Juris Hungarici. Szerk.. — 1608.,. (I.). 1657—1740. Erdélyi törvények. 1540—1848. Budapest, 1899—1900. Corpus Statut Dann.. :. Corpus. :. 1526. (II.). Statutorum. Bohemiae. stolaria. Hungáriáé. (IV.). End. :. 1. c. i. h. e. Sachsischen. Érben;. ed. Cas. Jaromir. I.. II. —. 1855—92. Rerum hungaricarum monumenta Arpa-. Pragae,. Steph.. r,. K o-. municipalium. Ed.. Regesta diplomatica nec non epi-. :. Moraviae.. et. Emler.. IV. ed. Jos.. \^'Ená\.. 1608—57.,. losváry et Óváry. I — V. Budapest, 1885. Dannenberg, Hermann. Die Deutsche Münzen d. u. Fránkischen Kaiserzeit. I— IV. Berlin, 1876 — 1905.. Emler. Reg. Boh. és Érben Reg. Boh.. .. (III.). diana. S.-Galli, 1849.. Fejé Georgius. \^ 1829—42. y Fejérpataky. Kálmán F.. Codex diplomaticus Hungáriáé.. r,. :. /. oki.. oklevelei. Budapest, .,.. Fejérpataky.. Hauswirth. '!--''. Kálmán. Budae,. király. 1892.. oki.:. Fejérpataky László. Urkundenbuch. Ernst.. Oklevelek. I— VIH.. Benedictiner Abtei. d.. Schotten in Wien. Wien, 1859. (Fontes. d.. Hazai Okmánytár.. :. Fejérpataky László.. :. Hauswirth,. :. zu H. O.. István. — IX/7.. István korából. Budapest, 1895.. II.. V^. II.. I. r.. Austr.. 11/18.). Budapest, 1880—91.. H. oki.: Hazai Oklevéltár. Budapest, 1879.. Héderváry. :. Radvánszky Béla — Závodszky Levente. A. Héderváry-család oklevéltára.. Jakab. Jakab Elek.. :. Budapest, 1909.. I.. Kolozsvár. Oklevéltár. története. I.. kötetéhez.. Budán, 1870. Karácsonyi.. Szt.. István. oki.. Karácsonyi János.. :. Szent. István. király oklevelei és a Szilveszter-bulla. Budapest, 1891.. Karácsonyi. Hamis oki.:. Karácsonyi János. A. hamis, hibás kelt. és keltezetlen oklevelek jegyzéke. Budapest, 1902.. Hamis. Karácsonyi.. oki.. Pótl.. :. Karácsonyi János.. oklevelek jegyzékéhez. (Történelmi Tár,. Károlyi. :. Géresi Kálmán. A. tára.. Kn. M.. :. I.. nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevél-. Budapest, 1882.. Knauz Nándor.. Strigonii,. Monumenta. :. K. o v a c h. i. c h,. tialium incl. regni Hungáriáé.. Formuláé:. Pesthini,. ecclesiae. Strigoniensis.. I. —. II.. 1874—82.. Kovachich. Sylloge Kovachich.. Pótlék a hamis. 1908.). 1799.. J. I. Nic.. — IL. Kovachich. Sylloge. Pestini,. M. G.. decretorum comi-. 1818.. Formuláé solennes. styli..

(14) —. MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET. 8. u^. Kubinyi Ferenc. z. Monumenta Hungáriáé 1867—88. M. G. T. Sz. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. I— XII. 1894—1905.. Kubinyi. :. historica.. I— II.. Pest,. Melczer. Melczer István. Okmányok. :. a. Budapest,. évf.. :. Melczer-család. kellemesi. levéltárából. Budapest, 1890.. Mon. Boica: Monumenta Mon.. Carinth.. I— IV.. Carinthiae.. \y^ Mon.. Boica.. XXIX. Monumenta 1896—1906.. Klagenfurt,. 1831. és LUI. Monachii,. — 1912.. historica ducatus. August von.. J a k s c h,. :. Monumenta Vaticana históriám r. Hungáriáé illustrantia. Series I. Tomus. 1—2. Budapest, 1887. Mon. Vesprim :Fraknói Vilmo s L ukcsics József. Monumenta Romána episcopatus Vesprimiensis. I IV, Budapest, 1896 Vat.. :. —. —. 1907.. Num.. N. K. és. Közi.. I— XIV.. Numizmatikai Közlöny.. :. Budapest,. 1902—. 1915.. Noback N o b a c k, Christ. u. N o b a c k, Friedr. Vollstándiges Taschenbuch d. Münz-, Maass- u. Gewichtverháltnisse. Leipzig, 1848 50. Num. Zschr. és N. Zschr. Numismatische Zeitschrift. I— XLV. Wien, :. —. :. 1870-1914. P a n g e r 1. Urkundenbuch d. Cistercienstiftes zu Böhmen. Wien, 1865. (Fontes rcr. Austr. 11/23.) Pegolotti, Francesco Balducci. La pratica delJa mercatura. Pegolotti 1340 k. (Della decima e di varié altre gravezze imposte dal comPangerl. Hohenf. Ub.. Hohenfurt. :. in. :. mune. di Firenze,. monete Pagn n. della. fino al Saec. XVI. [ed.. Réthy. Corpus Ph.. :. mercatura. e della i.]. Tom.. Lucca. III.. C. N. H.. :. Szent Benedek-Rend története.. I. —. de' Fiorentini. e Lisboa, 1766.). II.,. VU— VIII.,. Erdélyi László. 1902—10.. Szerk.. Rupp. Lásd. :. A pannonhalmi. i. :Rupp Jakab.. Magyarország ekkorig ismeretes pénzei.. I. X.. —. II.. Buda, 1841—46.. Schmauk. S. ;. c. m a u k,. h. pusiensis. Fars. Schmidt. S. :. c. lung. h. m. i. d. Michael.. terrae Sce-. Franz Anton. Chronologisch-systematische Samm-. t,. Berggesetze. der. Supplementum Analectorum. (1806.) Szepesváraljae, 1889.. II.. d.. Königreiche. Ungam. .. .. .. etc.. I. — V.. Bd.. Wien, 1834—5.;. Schwind. — Dopsch. S c h. :. w. i. n d, Ernst Freih.. Ausgewáhlte Urkunden. z.. v.. und D o p. s c h,. Alfons.. Verfassungsgeschichte d. Deutsch-Öster-. reichischen Erblandc im M. A. Innsbruck, 1895.. Smi.. S. :. m. i. 6. macíje. Soproni. oki.. i. k. 1. a. s,. Nagy. :. T. Diplomatiéki Zbornik kraljevine Hrvatske, Dal-. Slavonije.. i. II— VIII. Zagreb, 1904—1910.. ímre. Sopron vármegye. története.. Oklevéllár.. I.. Sopron, 1889. Steinherz. :. S. t. e. i. n h e r. z,. S.. Die Einhebung d. Lyoner Zehnten. bisthum Salzburg. 1282—85. (.Mittheilimgcn Innsbruck, 1893.. d. Inst.. f.. in. Erz-. Ö. G. XIV.).

(15) :. FELHASZNÁLT OKLEVÉLTÁRAK ÉS FORRÁSGYJTEMÉNYEK Szekf. T. T.. Szekf. :. Gyula.. Oklevelek. verési reformjához, (Történ. Tár.. Sztáray. Nagy Gyula. A. :. oklevéltára.. Teleki. oki.. pcnz-. király. nagymihályi és sztárai gróf Sztáray-család gróf Teleki-család. oklevéltára.. I.. Buda-. 1895.. pest,. Temesi. Károly. 1911.). Budapest, 1887.. I.. Barabás Samu. A. :. I.. 9. Pesty Frigyes. :. Ortvay Tivadar.. és. Oklevelek. Temes vármegye és Temesvár város történetéhez. I. Pozsony, 1896. T h e n e r, Aug. Vetera monumenta historica HungáTheiner. Hung. i. :. riám sacram Theiner. Polon. niáé ... Tk. Civ.. Monumenta. J.. et Litvá-. Romae, 1860.. I.. historica hb.. r.. civitatis Zagrabiae.. Zagrab, 1889.. Tka. :. c. 1. c,. i. J.. Monumenta. historica. episcopatus. Zagrabiensis.. Zagrab, 1873.. I.. Wagner. Aug. Vetera monumenta Poloniae. históriám illustrantia.. .. Tkalic,. :. I.. Tk. Ep.. Theiner,. :. Romae, 1859.. illustrantia.. Wagner,. :. Carolus. Analecta Scepusii sacri et profani. Pars.. I.. Bullae et diplomata. Viennae, 1774.. Weber. W. :. Sámuel. Supplementum III. analectcrum Lcse, 1908. Gustav. Ccdex diplomaticus Arpadianus 1, Pest, 1860—74.. e b e. terrae. r,. Sce-. pusiensis.. W.. :. W. e. n. z e. I— XII.. Werbczy. Werbczy:. István.. continuatus.. Tripartitum opus juris consuetudinarii. Csiky Kálmán.. regni Hungáriáé. Közli és ford.. Budapest, 1894.. —. Z a h n, J. Codex diplomaticus Austriaco-Frisingensis. I III. Wien, 1870—71. (Fontes r. Austr. 11/31., 35, 36.) Zahn. Steier Zahn, J. Urkundenbuch d. Herzogthums Steiermark. I m. Graz, 1875—1903. Zahn. :. —. :. Zalai oki.. vármegye. Zala. :. Imre,. Oklevéltár.. története.. Véghelyi. Dezs. és. I. —. Nagy. Szerk.. II.. Nagy Gyula.. Budapest,. 1886—90. Závodszky Závodszky Levente. A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függ. :. A. törvények szövege.) Budapest, 1904.. Zichy: Codex diplomaticus. Iván,. domus. Nagy Imre. senioris. és. comitum Zichy. Szerk.. Véghely Dezs.. I. — V.. Nagy. Budapest,. 1871—88. Zimm.. —Werner Zimmermann :. Geschichte Zingerle. :. Zing. Deutschen. d.. e r. 1. e,. brechtskirchen,. Heilbronn,. 1877.. in. u.. Werner.. Siebenbürgen,. Ignaz V. Reiserechnungen Bischofs. von Passau,. Urkundenbuch. z.. Nagyszeben,. 1892.. Wolfger's von. Ellen-. I.. Patriarchen von. Aquileja..

(16) BEVEZETÉS.^ A. köznapi. beszédben pénz-nek nevezzük egyrészt a. törvényes érez- és papírpénzt, másrészt az állam a szerint, hogy az állam sított. bank bocsátja. A. nek.^. A. ervel felruházott hi teljegyeket.. jes fizetési. ki,. maga vagy valamely. erre feljogo-. államjegyek vagy bankjegyek lehet-. mindenkor. kibocsátó. által tel-. hiteljegyek. azokat. köteles. törvényes. érczpénzre beváltani.. IRODALOM:. '. numariae.. S c h o e nv. St.. Budae, 1801.. —. H.. i. s n e r:. Grote:. Hungaricae. Notitia. Geldlehre und. Metrologie. (Münzstudien. III— IV. Bd. Leipzig, 1863—05.). &. Serrure:. R.. Paris, 1891. Traité de. — 1905. —. 1. k:. Manuale de Numismatica.. Münze. Ueber. die. III.. in. Grundingen (N. Zschr.. Luschin von Ebengreuth:. geschichte.. —. S c h. 1891.). 3-ed. Milano, 1903.. und modernen Numismatik. A.. moyen. —. mo. München & 1 1. e. Berlin,. Gustav. r,. :. 1904.. —. F.. S.. áge.. .A. T.. I. mb r o s o li:. Friedensburg:. — A,. in der Kulturgeschichte. Berlin, 1909.. theoretischen. Engel. —. de. ihren Wechselbcziehungen. (N. Zschr. XXIII.. Die. — A.. Nationalökonomie und Numismatik. numismatique. K. S c h a. rei. numismatísche. zuni Stúdium der. v.. Pawlovvski;. mittelalterlichen. XIX. Wien, 1887. 396.. s k.. 1.). —. Allgemeine Münzkunde und Geld-. —. Die. Münze.. Leipzig,. 1906.. Grundriss der allgemeinen Volkswirtschafts-. —. H. Halké: Handwörterbuch 1904. 60—100. Ereky Münzkunde und ihrer Hilfswissenschaften. Berlin, 1909. Wald.\lfon z: Mérték-, súly- és pénzisme. Székesfehérvár, 1881.. lehre. IL Leipzig. 1.. — —. der. mayer Károly: sági Lexikon.. kori. Érmeügy. Pénz és pénzforgalom. (Magyar KözgazdaKováts Ferencz: Budapest, 1898—901.). III.. —. —. Földes Béla: Társadalmi gazdaságI— II. 5. kiadás. Budapest, 1907—10.— Finály Henrik középmagyar metiologiája. Közzéteszi FinályGábor, Budapest, 1908.. Pénztörténet. tan.. és. I.. ^. A mi. (U.. ott.. —. III.). helytelenül papirpénznek nevezett. —. hiteljcgyeink bankjegyek, a korábbi 5 és 50 forintosok voltak,. szemben. a. 10 és 100 frtos bankjegyekkel.. pénzhelyettesít (iJhnnjegyek. vol-.

(17) 1. BEVEZETÉS. 1. Tudományos értelemben pénz minden. —. oly. bels. —. vagy törvényerej intézkedés következtében meghatározott értékkel bíró tárgy, a mely a kereskedelmi. tartalma. forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó. fizetési. eszköz (cseretárgy) használatos.. A. pénz tulajdonságainak, sajátságainak vizsgálata a tárgya. A pénztudományi irodalom kezdetben csupán az érczpénzek typologiai saját-. pénztudomány vagy mímismatika ságaira,. elállítási. módjára,. vére téré,. talos nyelvén. :. érmé-nek. —. küls. a. szóval. feliratára,. — törvényeink hiva-. pénzdarabnak, mint érem-nek (Münze)^. sajátságaira s ezek tör-. A mi ma. téneti fejldésére fordított figyelmet.. numismatika tárgy-. kimerítette az, a e tudomány egyik ágának, a leíró pénztudoniány-nak vagy éremtan-nok (Münz-. körét teljesen. kunde)- anyaga.. Az éremtan nem annyira régészeti. az. teszi. gyakat. tudományok körébe így. emlékérmeket, plaquetteket,. gyjtk. éremtan elssorban a s. eredményei a történetírót. A. pénznek,. gyakorlati. csak. mennyiben az érmek küls tanulságok vonhatók le.. tárgyává tár-. Az. jetonokat.. mellékesen. mint gazdasági a. egyéb. szolgálja. czéljait. érdeklik,. a. némi. történeti. értékmérnek,. forgalmi. sajátságaiból. eszköznek (Geld) sajátságait,. inkább a. mint. rokonalakban jelentkez. érczpénzzel. is,. a történeti,. tartozik. Vizsgálata. különféle. egymáshoz való viszonyát az éremtan. pénznemeknek. mveli. egyáltalá-. ^ A magyar pénztörténeti irodalom eddigelé minden összefoglaló munkát nélkülözvén, helyesnek véltem az egyes szakkifejezéseket németül. is. közölni. ^. bvebb. Irodalmunkban. többnyire. nevezetesebb összefoglaló termékei:. Hungaricae riáé. ac. csak a leíró éremtant értik. tartalmú numismatika elnevezése. rei. numariae.. Transilvaniae. 1807. (Appendix.... alatt.. Schoenvisner István:. Budae, 1801. és Catalogus. instituti. Miller. az. nationalis. —. 1810.);. Notitia. numorum Hungá-. Széchényiani.. Jakabtól. U. ott. annál. Éremtani irodalmunk leg-. I. —. III.. Pestini,. Rupp Jakab:. Magyarország ekkorig ismeretes pénzei. I II. (magyar és latin kiadás). Budán, 1841 46 ; Weszerle József: Hátrahagyott érmészeti táblái.. —. Pest,. 1873;. Réthy László:. Budapest, 1899—1907.. Corpus nummorum Hungáriáé.. I. —. II..

(18) MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET. 12. ban nem, vagy csak mellékesen veszik figyelembe. A történetírót, különösen a gazdaságtörténészt, pedig éppen ezek a szempontok érdeklik.. A pénztudomány elméleti része, a gazdaságtörténet segédtudományakép mvelt pénztörténet (Geldgeschichte), mint önálló tudomány, a múlt század közepe óta mindinkább. fokozódó gazdaságtörténeti érdekldésnek köszön-. Tárgya a pénz gazdasági szerepének,. heti létrejöttét.. a pénzrendszerek fejldésének. kének,. és. érté-. különböz. rend-. —. szerek egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Felöleli. —. ehhez képest az összes. nemcsak az. hanem. érez- és papírpénznek,. eszközül használt, pénzhelyettesít. fizetési. tár-. gyaknak, terményeknek, valamint a közbeszédben papírpénz néven ismert hiteljegyeknek történetét. Az érczpénz. értékét. gazdasági. és. is.. rendszerek. fejldését. és. anyaga. szerepét. (minsége, ércztartalma) és súlya határozza meg.. egymáshoz való. A. pénzaz. viszonj'át. érmek küls alakja, vereté világítja meg. Ezért a pénztörténésznek mindenkor figyelemmel kell kísérnie egyrészta súlyés mértéktan vagy metrologia, másrészt a leíró éremtan. A. eredményeit.. éremtannal. pénztörténet szerves összefüggésben. metrologiával. és. rete és felhasználása nélkül. meddvé lesz. A gazdaságtörténeti. dás. s. minden pénztörténeti. vizsgáló-. és metrologiai szempontok mell-. zése az éremtant könnyen megfoszthatja tudományos. gétl és amateur csupán. források. írott. —. adatok. veles. gyjtk. —. az. áll. azok eredményeinek isme-. jelle-. kedvtelésévé sülyesztheti. Viszont a törvények, jogszabályok. alapján felépített. és okle-. pénztörténet, a mely az. éremtani és metrologiai vizsgálatokat mellzi, egyáltalában. nem. juthat positív, a tényeknek megfelel eredményekhez.^. Lu. 1. (id.. h.. III.. s c. 204.. h. i. 1.). n (Alig. Münzkunde. 134.. méltán. panaszolják,. pénztörténeti következtetéseikben, de. zatokban. is. metrologiából. vonható. c. h a. 1. k. (id.. ért. -ben).. tanulságokat eljárás. A. és. K. a. hivatásos. speciális. mellzik a tényleges állapotra. málisra reducálódik. Ez. S. még. I.). hogy. o vá. t. s. F. e r e. pénztörténeti. a gyakorlati. jellemzen. c z. dolgo-. éremtanból és. s ezáltal kutatásaik értéke. helytelenségét. n. történészek. a mini-. világítja. metrologiai kutatás fontosságát a. magyar. meg iro-.

(19) 3. BEVEZETÉS. 1. pénztörténeti kutatás els és legfonhogy metrologiai vizsgálódásokból induljon. Az eredményes tosabb ki és. feltétele,. mindig. figyelemmel kísérje a tényleges viszonyokat,. vagyis a fennmaradt pénzek éremtani és metrologiai sajátságait.. A. pénztörténet. forrásai. Míg az. leletek állnak.. közt legels helyen. elszórt írott. a pénz-. adatok értesítéseibl kö-. nagy óvatossággal vonhatunk, addig kell számban fennmaradt pénzdarabok vizsgálata útján rendszerint teljesen kielégít képet kapunk valamely korszak pénzrendszerérl. Természetesen óvakodnunk kell az egyes elszigetelt pénzdarabok sajátságaiból vont csak rendkívül. vetkeztetéseket. messzemen következtetésektl. Az írott források közül legfontosabbak. a pénzverést. szabályozó törvények, rendeletek^ szerzdések. Ezek felhasz-. —. nálásánál azonban nál. —. épp úgy, mint egyéb írott forrásokmindig éber figyelemmel kell kísérnünk a pénzlele-. tekbl levonható következtetéseket. A mennyiben a fennmaradt pénzek vizsgálata a törvényes intézkedésekkel ellentétes eredményre vezetne., mindig az elbbinek kell nagyobb bizonyítóert tulajdonítammk.. Teljesen. téves. felfogás. az,. a. — a pénzverési szabályok és pénzleletek ellenmondása esetén — a pénzsúlyokat hagyja figyelmen Gyakran. mely. kívül.. megtörtént,. hogy a törvény és szabály. írott. malaszt maradt és. a törvényes rendelkezésekkel ellentétes gyakorlat alakult. Az egyes. localis és territoriális. ki.. pénzrendszerek kap-. csolatát és összefüggését illetleg, valamint a súly- és. mér-. tékrendszerek ismeretére nézve rendkívül becsesek az egy-. korú gyakorlati kereskedelem. —. súlyösszehasonlító. —. czéljait szolgáló. kézikönyvek.,^ valamint. pénz- és. a pénzváltási. adatokat felsoroló számadáskönyvek.^^. Finály Henrik. dalomban elször. ismerte. fel,. a ki. „A. súlymérték" (Erdélyi Múzeum- Egylet Évkönyvei. IV. 1866. régi. magyar. — T.Kolozsvár,. 1868) ez. értekezésével a magyar pénztörténeti metrologia megalapítójává ^. Ilyenek. müncheni codex. *. P. e. g o. {V. ö.. az. pl.. I. o. I.. 1 1 i. XIV. századi. (v.. ö.. a. III.. Wo. 1. f. g. e r püspök-féle. függeléket), a XIV. századi pápai. számadásai (Mon. Vat. Ser.. I.. lett.. a XVÍ. sz.-i. függeléket.). Ilyenek a XIII. sz. els éveibl származó. útiszámadások. mve, vagy. T.. 1.). stb.. tizedszedk.

(20) MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET. 14. anyagot tartalmaznak az egykorú. Becses. oklei'clek,. különösen az adás-vételi szerzdések és néha egyéb forrás-. munkák, krónikák, naplók is. Az adatok felhasználásánál azonban mindenkor szigorú kritikával kell a forrás korát megállapitanunk, mert anachronistikus adatok felhasználása. sem bosszulhatja meg magát úgy, mint éppen a pénz-. sehol. történetben.. A. év teljesen. elüt viszonyokat hozott. pénzrendszerek fejldésében gyakran 50. — 100. és így teljesen. létre. téves perspectivát nyújtana túlkorai vagy késkori adatok-. nak felhasználása egy késbbi vagy korábbi idszak pénzrendszerének vizsgálatánál.^. A ban a. speciális. pénztörténeti. történeti vizsgálódásnak. —. —. mint általá-. alapföltétele,. nyugodjék.. forráskritikán. ismeretes. kutatásnak. Nem. elég. hogy lelkiazonban a. kellképen megrostált hazai források felhasználása, hanem szükséges egy tágabb körzet pénztörténeti jelenségeinek ismerete is. A pénzforgalmat elidéz okok természetében. hogy a. rejlik,. pénzrendszerek keletkezésénél és. territoriális. kialakulásánál sokkal fokozottabb mértékben érvényesülnek. hatások,. idegen. más. mint. állami. és. gazdasági. intézmé-. nyeknél.. A. XIX.. század közepe. óta fellendült metrologiai és. pénztörténeti irodalom legjelesebb. munkásai fáradoztak az. nemzetek és territóriumok pénz- és súlyrendszere közt fennálló összefüggés kiderítésén. Böckh, Hultsch, Queipo, Soetbeer, Ridgeway, Seebohm, Guilhiermoz és mások összehasonlító kutatásainak legnevezetesebb eredménye annak. egyes. az. megismerése,. alapigazságnak. hogy. az összes. ismert. súly- és pénzrendszerek sioros összefüggésben állnak egymással s eredetükben valamennyien közös forrásra, a. babyloni és egyptomi súly rendszerre vezethetk vissza. A speciális tanulmánynyal foglalkozó pénztörténész. nem. tehát 1. A. középkori. viszonyoknak anachronismus, helyezi.. vizsgálhatja. a XI.. tárgyául. magyar pénztörténetben például vagy. hanem az még. Mindamellett. újabb siiakmunkákban. elszigetelten a. is. XII.. egész. századra. alkalmazása. kor gazdasági. legjelesebb. a. választott. XIII.. képét téves. lépten-nyomon találkozunk. világitdsba. mveiben. történetíróink c. századi. nemcsak súlyos. botlással.. s. a leg-.

(21) — BEVEZETÉS. szkebb. 15. körzet jelenségeit. Figyelmét ki kell terjesztenie a vizs-. gálata alá vont súly- és pénzrendszerrel szerves összefüggésben alapul, mintául szolgáló s arra kétségtelen hatást. annak. álló,. gyakorló rendszerekre. A. is.. kutatás. pénztörténeti. nem. írás szempontjából. igazi jelentsége. a. történet-. abban a külsleges — kellen méltányolt —. és bizo-. nyára minden történetírótól. törekvé-. hogy a források szkszavú, st gyakran rejtelmesnek látszó pénzügyi értesítéseit megmagyarázza és módot nyújt a speciális tanulmányokkal nem foglal^kozó történésznek, hogy ez adatokkal szembe kerülve, azokat megértse, hanem fkép abban, hogy a vizsgálata körébe sében. rejlik,. korszak. vont. történetét. egészen. szempontból. új. világít-. hatja meg.. A helyet. foglal el s. repet. intézmények közt oly fontos. pénz a gazdasági. a gazdasági életben. nevezetes. oly. sze-. hogy egyáltalában nem csodálható, ha a. be,. tölt. pénztörténet jelenségei teljesen új perspectivát nyitnak valamely korszak vagy terület gazdasági életének és fejldésé-. nek vizsgálatához. Különösen netére, a melyekkel szemben. számban. ez oly. korszakok. az. források csekély. áll. —. állván rendelkezésünkre. írott. —. a történetíró bizonyos. tartózkodást kénytelen ítéleteiben tanúsítani. XI.. magyar. századi. történetet. törté-. így például a. megfelelbb világításba. is. helyezik a pénzleletekbl levonható tanulságok.. A. pénztörténetnek tehát. —. mánynak szerepét. és. —. egyrészt. feladata. fejldését. elénk. mint történeti segédtudoa. tárni,. pénz gazdaságtörténeti másrészt az. gazdasági viszonyokat és egyes nehezen. általános. érthet. történeti. jelenségeket megvilágítani.. A magyar toknak. —. pénztörténeti. sajnos. —. nem. irodalom eddigelé e. igen. felelt. meg,. st. a. felada-. pénztör-. közelebbi feladatát, a források értesítéseinek magya-. ténet. rázatát,. ^. sem. Az irodalom. Bálint: A 1913-ig.. oldotta. még meg.^. összeállítását lásd az V. függelékben és. középkori. magyar. pénztörténet. (Közgazdasági Szemle. 1914.. évf.). bibliographiája.. H. ó. man. 1597.

(22) MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET. 16. Kevés. A. nyok.. eredmény. nagyok a hiáhogy kevés dicséretretörténészek és numismatikusok egyaránt hagyják egymás szempontjait s az ered-. positiv. legnagyobb baj. méltó kivétellel figyelmen. mellett igen. —. az,. —. kívül. ményes kutatás. elfeltételéül szolgáló. metrologiai. vizsgá-. latokat.^. A nyuló. magyar súlyrendszer ismertetésére irácsak az els lépésnek tekinthetk a. középkori kísérletek". metrologiai vizsgálódás széles területén.. A. középkori súly mértékek, különösen a márka-síyok a. egységes,. újabb. részletkutatások. egykorú forrásoknak. eredményeinek és az. teljes felhasználásával készült, össze-. foglaló ismertetése a külföldi irodalomból. A. akadályozza. állandóan kutatást. hiányzik.. —. és. az. eredményes. gazdaságtörténeti. bár Schoenvisner, Finály, Belházy,. Réthy,. Kováts Ferencz és László József alapvet dolgo-. Kropf,. valamint. zatai,. is. pénztörténet monographikus feldolgozásának hiánya. újabban a Numizmatikai Közlöny néhány. kisebb értekezése világot vetnek egyes részletkérdésekre. magyar. a középkori. szkszavú. ségleteképen. —. szakainak tikai. áll. 1. A. a pénzleletek és s a. szük-. írott. együttes. források. kri-. magyar pénzrendszer kialakulására. metrologiai. pénzleletek. A. elsrend. elttünk a magyar pénztörténet egyes kor-. vizsgálatán. kevés történt.. sötétben. pénztörténeti értesítései-. Történetírásunk egyik. szembe.. vel kerül. még mindig. történet kutatója. botorkál, mikor a források. —. mvei. —. vajmi. eddig. feldolgozása irányában. hivatásos numismaták. néhány érdemes. kivé-. Jeszenszky dolgozatainak tellel, így az újabbak közül Harsányi, Börzsönyi, nagyobbrészt mellzik az érmek súlyának vizsgálatát. kivételével. —. *. Finály Henrik. (A régi magyar súlymérték. Erd. Múz. E.. Belházy. János fogÉvk. IV.) úttör értekezése óta legbchatóbban súlymértékek. Selmeczlalkozott a kérdéssel „A régi magyar pénzverés! bánya, 1889". lapon. intézi. ez. jeles el. a. Salamon Ferencz 85—245.. 1.). szorgalmas. teljesen. doktori. nélkül készült ad.. s új. mvében.. id.. összefoglaló. bonyolult. eredményei (Budapest története.. hypothetikus értékek, értekezése. pedig. eredményeket. Magyarország pénz- és. év nélkül. (1908.). Ereky. középkori magyar súlyrendszer. —. a. pár. kérdéseit.. Bp.. 1885.. Bohdaneczky Imre. forrásadatok. Belházy. súlyviszonyai. III.. mve. kell. mvéhez. az Anjouk. kiaknázása. képest. alatt.. —. alig. Budapest,.

(23) 7. BEVEZETÉS. 1. hatást gyakorolt külföldi pénzrendszerek ismeretén felépült. —. monographikus feldolgozása.'. A. pénztörténet. történelem. éremtan,. bár. kutatója,. a. tudományt mint a. segédtudományát mveli, részben a gyakorlati a gazdaságtan fogalmi körében mozog.. részben. Ezért, mieltt tulajdonképeni tárgyunkra térünk, szükséges. a pénztani alapfogalmakat röviden emlékezetünkbe idéznünk.. Az. érczpénznek, mint tárgynak, érem (Münze). vényeink hivatalos nyelvén érme. —. A. a neve.. —. tör-. pénzdarab. anyagához képest van aranyérem, ezüstérem, nikkelérem, rézérem. Az érenmek van ellapja (Avers) és hátlapja (Revers). ^. Míg a magyar. fkép. s. mvek. irodalom Schoenvisner, Rupp Réthy mveiben jeles összefoglaló (leíró). éreiiitani. Wcszerle. és. birtokában van, a. magyar. Weszerle József hatalmas tudományos. egyetemi. zeti. és. tanúskodnak. kímélve, kutatta át a és. levéltárak. numismatikai. Nagy. nagy. és. múlt évszázad elején. az egyetemi. hazai. j£gj'zetei és éremtáblái.. hogy Weszerle idt. róla,. re. könyvtár. magj^ar éremtan. Munkásságának emlékei a Magyar Nem-. Múzeum Éremtárában rzött táblák. tanár. A. apparátussal fogott a középkori. és pénztörténet feldolgozásához.. feldolgozására. pénztörténet rendszeres. eddigelé csak néhány sikertelen kísérlet történt.. és. E jegyzetek. fáradságot. nem. éremgyjteményeket, a fvárosi könyvtárak. kéziratgyjteményeit.. és diplomatikai. Az. korában. hozzáférhet. anyagot jóformán teljesen összegyjtötte.. és pótolhatatlan veszteség volt numismatikai irodalmunkra 1838-ban. váratlanul. bekövetkezett. halála,. tartalmaznak, a melyek. ma már. —. a M. Nemz.. Múzeum által. éremis. és. meggyzdtem,. Táblasorozata azonban,. régiségtára, legújabban. kiadatván,. befejezésé-. csak forrásanyagot. az újabb oklevélpublicatiok mellett. teljesen elavultak s használhatatlanok.. matikai Társaság. mve. a mi megakadályozta. ben. Sajnos, írott jegyzetei, mint arról. —. 1873-ban. pedig a Numiz-. mindezideig a magyar pénzek leg-. gyjteményes kiadása. (V. ö. G o h 1 Ödön. Weszerle József. Az utolsó években három doktori értekezés foglalkozott a magyar pénztörténet egyes korszakainak monographikus feldolgozásával, de kevés sikerrel. Balogh Albin (A magyar pénz története az Árpádok idején. Budapest, 1912.) értekezése, bár szorgalmas, de alapjában teljesebb. N. K. 1907.). elhibázott. és. tévedésekkel. Századok, 1913.),. teli. dolgozat (ismertette. Bohdaneczky Imre. (A pénz története Magyarországon. 1526. (id.. Finály Gábor,. m.) és. Harkó Gyula. — 1608. Kolozsvár,. 1912.) teljesen. mellzték a gyakorlati éremtanból s a pénzek metrologiai vizsgálatából vonható következtetéseket, eredményeik ezért problematikus értékek. Hóman- Magyar. pénztörténet.. 2.

(24) 1Q. MAGYAR PÉNZTÖRTKNET. ^^^^""^P^^g^ng). a minek minfftfh'f'-T""" technikája koronként. útján történik.. változik.. Minden érczpénzrendszer alapját szükségképen valamely sulyrendszer alkotja. Az alapul szolgáló sülyrendszernek az a sulymennyisége. a. melybl a pénzverésnél kiindulnak, vagyis a mely súlyú érczbl bizonyos számú pénzdarab veresét rendelik el. a .«/,..^^.^^ vagy pénzverést alapsuly (Gewichtseinheit, Münzgrundgewicht). A mai mag^-ar pénzrendszer alapsúlya a kilogramm, a középkori rendszereke a font, késbb a márka volt.. A. forgalomban, kereskedelmi számításban és a pénz-. ^. verésnél egységnek tekintett pénzdarab a emheit). Nálunk ma a korona,. A verend. érmek ftypusa,. ^. seg. vagy. ;;.W^^s^^ (Geld-. fdénár. a középkofban. annak. bizonyos. a mi. lehet a. többszöröse,. pénzegya föpénzdarab. (Hauptmunze). Nálunk a 10 koronás aranv, a ^ ban az ezüst dénár.. vagy. £rtó^/;.'«c. i;a/ÓJ/. pénz. (vvirkliche. középkor-. Münze). alatt. oly pénzdarabot értünk, a melynek forgalmi fémértéke fedi a reányomott vagy neki tulajdonított névértéket.. Nálunk. ertekpenz a 10 és 20 koronás arany. Fá/tó;,^;,,. mas. (Scheidemünze). ezzel. erczpénz, a melynek fémértéke. Nálunk az nikkel-,. 1. 1,. 2. és 5. koronás. szemben. nem. ezüst-,. és 2 filléres bronzpénzek.. fedi. 10. minden. a névértéket és. 20. filléres. ^. A valuta (Wáhrung) valamely csereeszköznek szokás vagy törvény útján általánosan elismert fizetési- és csereeszközzé való meghatározása. Szólhatunk tehát korona-. -. -. valutarol, denárvalutáról,. ezüstrúdvalutáról, terményvalutáMivel azonban a pénzeket meghatározott anyagból készítik átvitt értelemben a valutafémet, vagyis azt az rol.. a melybl a. '. anyagot. törvé^tyes értékpénz készül, nevezik valutá-n^k.. ^,^^°^'' ^"^''^. h.Hboüas mellett. -. azt. állítja,. '^-. értekezésében. hogy a magyar. és. több. más. sajnálatos. koronás ezüstérmek ertekpenzek (17. 1.), holott azok ezüstértéke az ezüstnek 1911. évi 83-9ti koronás arat véve fel. mindössze 35, illetve 70 fillér ! V. ö. az 1892: n. es 1912: XX t.-cz., valamint Magyar Statisztikai Év*ó«ti/. .\IX k Budapest, 1912. 151. 1. 1. 2.

(25) 9. BEVEZETÉS. 1. Nálunk 1892 óta aranyvaluta van, mert értékpénz csak aranyból készül, a középkorban a XIV. századig ezüstvaluta, a XIX. században. A. — 1892 eltt — ketts valuta. volt érvényben.. pénzverés! alapsúly és a pénzdarab közti viszonyt,. vagyis annak megállapítását, hány darab veretik egy súly-. egység fémbl, pénzláb-nak (Münzfuss) nevezzük.. könny, ha. sok,. A. pénzláb. ha kevés pénzdarabot vernek az. nehéz,. alapsülyból.. A pénzdarab súlyát teljes súly-nak vagy nyerssúlynak (Rauhgevvicht, Schrott) nevezik, a benne foglalt nemesércz súlyát szinsúly-nak vagy finomsúly-nak (Feingewicht, Korn). A pénzverés darabolás szerint vagy „al marco" történik. Darabolásnak nevezzük, ha az egyes darabok törvényes súlya pontosan meg van határozva. A technikai eszközök azonban nem lévén oly tökéletesek, minden darab nem. készülhet az absolut törvényes súlyban. Ezért a tör-. vények és szabályok bizonyos maximalis és minimalis súlyeltérést engednek. Ezt nevezik ehiézés-nek vagy eltérés-nek (Remedium, Toleranz). Az 1912: XX. t.-cz. szerint 1 kg 0'835 finomságú ezüstbl 100 db 2 koronás készül. Egy-. A törvény azonban. nek súlya így 10 g.. j^ eltérést enged meg,. tehát az egyes darabok súlya 9-9 és lO'l. Az. a mi. gevvicht),. súlylyal. a. a minimalis. alatt. kopott. g közt ingadozhat.. különbözik a forgalmi súly. eltéréstl. elhasznált. és. súlyt. (Passier-. amekkora. értjük,. még. pénzdarabok. teljes. értékben foroghatnak.. a. —. ját,. „Al marco" verésnek nevezzük a pénzverésnek azt módközépkor folyamán állandóan szokásban volt. —. a mikor az. határozva,. egyes. csak az,. hogy a pénzverést alapsúlyból hány. darab pénz verend, súlyeltérés.^. darabok pontos súlya nincs meg-. továbbá. a. maximalis és. Az egyes pénzdarabok súlya. meglehetsen nagy ingadozást mutat. al. s a. minimalis. marco verésnél. törvényekbl és. szabályokból csak a törvényes középsúly állapítható meg, a. melytl az egyes darabok súlya tetemesen ^. „Al marco", mert az volt meghatározva, hogy. drb verend. 1.. eltért.. Luschin:. A. 1. A. márkából hány. marco verésnél követett eljárás Wiener Münzwesen im Mittelalter. Wien, 1913. 18 középkori. maxi-. leírását. al. — 22.. 2*. !..

(26) :. MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET. 20. malis és minimalis súlynak a középsülyhoz való viszonyát nevezzük középsúlyeltérésnek^ a mi néha 25 357o-ra rúgott.. —. egy (408 ezüstbl g-os) font 240 dénárt vertek. A dénárok törvényes középsúlya tehát 1'7 g volt. Kopasz Károly 350 db fennPéldával. dolgot, a Karoling-korban. illustrálva a. maradt denárának súlya ezzel szemben r02. A. ingadozik.. zalékban. középsúlyeltérés tehát -j-0*33. 19-35. —. — 2*03. g közt. — 0'68. g, szá-. 407o. -fközépsúly volt a törvényes kiverési súly, a forga-. A. :. lomban azonban az al marco verés mindig bizonyos súlycsökkenésre vezetett. A nehezebb darabok természetszerleg kivonattak a forgalomból a kereskedk s más magánosok által, lévén azok ezüstértéke beolvasztva több a törvényes középsúlyban vert pénz értékénél. Ezért azután az al marco vert pénzek forgalmi súlyátlaga alulmaradt a törvén^'es középsúlyon. Különösen fontos ezeket tudnunk a korunkra maradt pénzleletek súlyadatainak vizsgálatánál.. Az. al. marco. —. kori pénzeknél. vert pénzeknél. — tehát az összes közép-. sohasem szabad egyes denársúlyokhól a. törvényes pénzlábra,. kiverési súlyra következtetéseket. von-. ntmk. Következtetések rendszerint csakis nagyobb mennyi-. ség. és '. hibátlan. Az átlagszámítások. 59. sz. n. Béla-féle. 1500. Ebbl. pénzdarabok. átlagsúlyából. helyességét igazolandó,. vonhatók.^. közlöm a CNH.. I.. érmeken végzett méréseim eredményét.. db CNH.. 59. sz.. 554700 g. ;. 1. db átlagsúlya: 0-3698 g.. külön mérve:. 500 db 18G-100 g 500 „ 185-500 „ 500 „ 183100 .. db átlagsúlya ». ». M. 3722 g 0-3710 0-3662. ,. „. ötszázból külön mérve. 100 db 100 „ 100 , 100 „ 100 , 10 10 10 10 10. . „. , ,. „. 38-170 g 37-350 „ 37-140 „ 37-070 „ 3G-370 „ 3-830 , 3-780 „ 3-650 „ 3-530 „ 3-480 .. db átlagsúlya 0-3817 g ». ». « ^ ^. ^. n. „. 9 ^. 0-3735 0-3714 0-3707 0-3637 0-383 0-378 0-365. , , ,. , , ,. .. „. m. 353. .. „. w. 0-348. ,. Az 1500 db összsúlyából nyert 0-3698 g-os átlaggal szemben az 500 darabonként végzett mérések átlaga 0-3662—0-3722 g, a 100-anként.

(27) 1. :. BEVEZETÉS. 2. A. fennmaradt dénárok állagsúlya azonban csak akkor az al marco vehet a számítások alapjául^ ha ahhoz verés pénzek törvényes középsútya és forgalmi átlagsúlya közt fennállott eltérés és a kopás hibáinak kiküszöbölésére bizonyos percentualis hozzáadással élünk. E hozzáadás. —. —. nagyságát alapján. —. —. 5'^l^-ra. zott és. a való állapotnak megfelel,. a középkori pénzekkel végzett. Hogy. teszem.. számításaim. szám éppen nem túlnéhány adattal igazolom.. ez a. Károly Róbert pénzbérleti szerzdései szerint. {=. márka. 1. budai. 245'5377. g) ezüstbl 72 garast vertek,^ vagyis a y=) 3'41 g volt. Kátörvényesközépsúly(l garas rolynak korunkra maradt jó fenntartású és 2'45-3'77 g. =— —. közt ingadozó súlyú garasainak súlya. CNH.. — — — —. 3. II.. 4 5. 6. —. 7. 3-77 g. 1. db. 7. „. 22-40. 2. „. 6-38. ,. 23. „. 72-80. „. 28. „. 91-10 196-45. 61 db. Összesen:. „. „ g'^. Átlagsúlyuk. 3*220 g. 57o hozzáadás. 0'161. tehát kiverési középsúlyul. a mi (nagyon csekély. kapunk,. „. 3' 381 g-ot. :. eltéréssel) fedi a 3"41. g-os. törvényes középsúlyt.. Rómában Nero 1. óta. római fontból 96 dénárt vertek.. 1. dénár törvényes középsúlya. végzetteké. 0"348. 0'3637. — 0'383. tömeg. g. —0*38 17. közt. g,. tehát 3'41. viszont. ingadozik.. Világos. a. g. volt.. A. Nero. végzetteké már hogy minél nagyobb. 10-enként tehát,. érmet mérünk, annál kevésbbé leszünk a pénzláb megállapításá-. nál tévedéseknek kitéve. Kívánatos volna, hogy nagyobb gyjteményeink. rei és magángyjtk is a birtokukban lev érmeket, fkép azonban a kezükön megforduló éremleletek anyagát pontosan megmérjék s eredményeiket a tudományos kutatás részére hozzáférhetvé tegyék. ' Szekf T. T. 1911. 7. és 12. 1. 1335. és 1336. évi szerzdések. „Grossos. :. faciet. .. .. .. incidendo. grossos*. '. V. ö. a. II.. 2.. függeléket.. de. una marca septuaginta duos.

(28) —. :. MAGYAR PKNZTÖRTÉNET. 22. fennmaradt dénárok átlagsúlya 3*21. korából. és Utódai. és. közt ingadozik/ a mi 5%-os hozzáadással 3'37. 3'30 g. 3 46 g-os. A. —. kiverési középsúly t ad.. 754/5. évi frank kapituláré. szerint. 1. római font-. vagyis 264 dénárt. vertek.. A. 327*45 g-os. ból 22 solidust,. fontból 264 db r24 g-os dénár került ki.^ Pipin, Karimán és Nagy Károly 781 eltt vert denárainak átlagsúlya pedig ri77 g,'* a mi 57o-os (0'0588 g) hozzáadással. római. 1'2358 g-os kiverési középsúlyt ad.. Késbb. az. eltérés. 57o-nál. korában és Rudolf. királyunk. (245"53779. többre rúg. 1582-ig. alatt. 1. ezüstbl hazánkban 436 db dénárt. g). Egy dénár törvényes. súlya. 0'631 g. tehát. Miksa. így. budai márka. volt.. vertek.'^. A. fenn-. maradt dénárokból 78 db (körmöczi). Miksa. 9. „. Rudolf. 15. 39*64. g-''. ,. 4-66. .,«. „. 7-85 „^. dénárja. „. (kassai). „. (1581-ig vert). 52"15 g, 0-3112 g,. Összesen 102 db dénár tehát. 1. „. „. a mi 107o hozzáadással ad 0'5623 g-oi. Ennek magyaráa használat útján elállt kopásban található.. zata nyilván. A. maradásának ideje növekedvén s a pénzek kopása sokkal. pénzek forgalomban. maga. a forgalom. nagyobb. is. fokozódván,. mint a középkorban.. volt,. Az arany-. nemesfém- és nemtelenfém-. és ezüstérmek. tartalma közti viszony a finomság vagy ötvény (Feingehalt, Legierung).. A. finomság. kifejezhet. a. ». H. *. V. ö. a. II.. rész. ^. V. ö. a. II.. függelékben közölt adatokat.. *. Harkó Gyula: A. u. 1 1. s c. h. :. nemesfémtartalom. Griech. u. rom. .Vletrologie. Berlin, 1892. 1.. 311— 312.. fejezetében a Karolingok pénzverésérl. 1.. mon-. dottakat.. pénz története. 1608. Kolozsvár, 1912. 114. és 158.. ''és*Harsányi Pál. Magyarországon. 1526. 1.. mérései a. .M.. Nemzeti. .Múzeum ErtMU-. tárában. '. 92. — 95.. Harsányi Pál: 1.). Adatok. közölt adatok nyomán.. u. CNH.. III.. kötetéhez. (N. K.. ll»14..

(29) BEVEZETÉS. 7oo {ezrelék)-jeíben. próba. ,. által. 23. vagy a nemtelenfémtarta-. lom hányad-áhan.. Ma. az ezrelékes jelölés szokásos. Ezüstöt,. általában. a melynek Vio'^'észe nemtelenfém, a többi színezüst O'GOO vagy finomságú ezüsinek mondunk.. ^. Próba. alatt értjük. súly hányadai. = 24. a nemesfémtartalomnak a márka-. való megjelölését.. által. =16. márka. 1. 15-próbás vagy latos ezüst tehát azt. karát.. lat. jelenti,. hogy 1 márka ezüstben 15 lat színezüst és 1 lat nemtelenfém van, ezrelékben (l'OOO jg- =) 0'93772 finomságú ezüst. 23-próbás vagy karátos arany a. m. (l'OOO ~^)~. —. 0'958^/3 finom arany.. Hazánkban a középkorban a hányad szerinti megvolt szokásban. Argentum decimae combusiionis,. jelölés. tertiae. combustionis. szó szerint. a.. m.. Vio-részig. Vs-a nemtelenfém.. égetett,. melynek. ^/j-részig égetett ezüst, vagyis oly ezüst, a. 0'900, az arg. tertiae comb. 0'666 finom ezüst volt,. zépkorban. ezenkívül. különféle. jelzkkel. commune,. nigrum.. mercimoniale,. tehát. A. kö-. kifejezték. is. finomságot. így argentum finum, finitum, purum,. examinatum,. ^/lo-e,. Az argentum decimae combustionis. a. coctum,. Ezek a. kifejezések koronként és helyenként bizonyos ismert finomsági fokot jelentettek.. A mindig. középkori pénzek finomsági adatainak vizsgálatánál. lennünk. tekintettel kell. arra,. hogy a technikai. esz-. —. közök tökéletlensége mellett az ezüstöt nem tudták 0'950 0'960 Jinomságúnál finomabbra égetni. 'Ezért a középkori forrásokban argentum purum, purissimum jelzvel jelölt ezüst, a melyet a kortársak színezüstnek tekintettek, tulaj-. donképen 0"950 és l'OOO közt ingadozó finomságú ezüst volt.^. '. V.. ö.. L. u s c h. i. n. :. (Sitzungsberichte d. kais. Ak. Steirische. Die. CXL.. Münzfunde. (Jahrbuch. —. f.. Chronologie. Wiener Pfenninge,. der. Bd. Wien, 1899.). Altertumskunde,. II.. 18.. 1.. —. U. az. :. Bd. 1908.) Wien,. —. 1908.210.1. Jeszenszky Géza; U. az: Alig. Münzkunde. 162— 3. 1. Az alsóhelbényi éremlelet töredékérl (N. K. 1914. 64. 1.) és Kropf. Lajos: A 1901.. magyarországi pápai adószedk számadásai.. 200—202.. 1.). (M.. G. T.. Sz..

(30) MAGYAR PÉNZTÖRTKNET. 24. Az ötvény. elállításánál az eljárás. az. hogy az. volt,. ezüstöt színezüstté égették, vagyis megtisztították nemtelenfémtartalmától.. csak 0*950. Az. — de valóságban — ezüsthöz vegyítették az elírás. így elállított. —0*960. finom. tiszta. szerinti rézmennyiséget.. Mivel mármost a mai technikai eszközökkel az ezüst. finomságát Viooo> Viooo"'"^sz eltéréssel^ pontosan meg lehet állapítani, a fennmaradt pénzek vegyi vizsgálata vagy próbat által. finomsági eredmények alulmaradnak. nyert. egykorú törvényes finomsági fokán. a középkorban. már. (qt^^. =) 0900. A. a pénzek. 0"855 finom ezüstöt. finomságú, tehát decima. combusfios ezüstnek tekintették.. A. középkorban a kereskedelmi forgalomban a. fizeté-. sek egyszersítése és a számítás könnyítése czéljából szo-. kásba. ma. jött s. is. egész korunkig fenntartotta magát,. szokásos az. ú.. n.. számítási pénzek. st. Angliában. (Rechnungs-. A számítási pénz nem volt pénzdarab, hanem az ezüstbl vagy más fémbl kivert pénzegység. münze) használata.^. bizonyos többszörösét kifejez számítási összeg. így a frank solidns a Karoling-korban. pensa a XIII. — XIV.. 12. dénár összegét,. magyar. a. században 40 dénár összegét, a közép-. kori ú. n. denárfontok (talentum denariorum VViennensium,. Veronensium) és a velk azonos mai angol font-sterling (libra sterlingorum, pound sterling) 240 dénár (penny, sterling) összegét jelent számítási pénzek, melyek egy. libra. darabban kiverve vagy elállítva sohasem voltak. A számítási pénzek eredetükben mindig valamely tényleg for-. galomban volt pénzdarabra vagy pénzverési súlymértékre vezethetk vissza. A frank solidus eredetileg a frank aranys csak az aranypénzverés megsznte után elbb 40, majd 12 ezüst dénár összege értelmében. Nagy Károly császár egy font ezüstbl 240 ezüst. pénz neve volt használták. '. i\z. 1892: XVII.. és. 1912: XX.. t.-cz.. V,ooo finomsági. eltérést. engedélyez az ezüstpénzeknél. *. A. számítási. Elek: Magyarország pénz-nek. is. nevezték.. pénzeket. a. statisztikája.. régebbi I.. Pest,. irodalomban 1842.. Fényes. (így. 282—3.. 1.). képzeleti.

(31) I. BEVEZETÉS. 25. dénárt veretett, a miért azután az egész középkorban (st. —. tekintet nélkül Angliában ma is) 240 dénár összegét fontnak nevezték. azok változó súlyára A pénztörténet feladatai közé tartozik a pénzek érté-. —. kének meghatározása. Tudnunk. kell. azonban, hogy a pénz-. érték különféle értelemben használatos.. Minden fémértéke,. pénznek. van. árfolyamértéke. vagy. törvényes. névértéke,. vagyis vásárló-. és csereértéke,. képessége.. vagy névérték (Nennwert) alatt a pénznek a pénzkibocsátó hatalom (állam) által adott értéTörvényes. érték. a reányomott értéket értjük, vagyis, a mily értékben. két,. az alattvalók vagy állampolgárok azt elfogadni kötelesek. Nevezik a pénz kéítyszerárfolyam-éinök. Fémérték (Feingewicht,. is.. pénz nemes-. a. Metallwert). fémtartalmának forgalmi értéke.. Az értékpénzek. törvényes. értéke fedi azok fémértékét, a váltópénzek fémértéke ellen-. ben. van törvényes értékükön.. alul. Az árfolyamérték. mok pénzéhez vagy. (Kurswert). a kibocsátó. másnem. finomtartalom s az idszerinti gazdasági stellatiók alapján. más. a pénznek. pénzéhez. és politikai. —. megállapodott vagy megállapított. álla-. —. a. conérték-. viszonya.. A. vagy vásárlóképesség (Tauschwert) azt fejezi ki, mily mennyiségben szerezhetk meg más javak a pénzkülönösen a fontosabb szükségleti czikkek csereérték. —. egység ellenében.. —. A. csereérték. — éppúgy, mint. —. az árfolyam-. sohasem állandó s a legkülönbözbb gazdasági körülmények hatása szerint változik. 14. Példaképen az 5 koronás ezüstpénzt véve fel, 1913 évben annak névértéke 5 K, fémértéke 1*81 K, árfolyamértéke 5 francs 20 centimes, csereértéke pedig 20 21 kg búza volt.^ érték. —. —. *. V. ö. az ezüst fémértékére:. Bpest, 1912. 151. Posta- és. 1.,. Magyar. az árfolyamra:. Távirda- Igazgatóság.. Bpest,. Statisztikai. Átszámítási 1913.. 28.. Évkönyv. 1911.. táblázatok. 1.,. 1914. év elejének tzsdei jelentéseit (100 kg búza 24. Kiadja. a csereértékre. — 25. K).. a az.

(32) MAGYAR PÉNZTÖRTKNET. 26. A máshoz. pénzek anyagául használt fémek értékének egyvaló viszonyát nevezzük értékarány-nak (Wertver-. háltnis).. Az. értékarány tehát. —. a mi idnként, a két fém. termelési és szükségleti viszonyainak. változásával ingado-. —. zásoknak van kitéve azt fejezi ki, hogy egy súlyegység aranynak hány sülyegység ezüst (vagy bronz) felel meg értékben.. Az arany. és ezüst értékaránya a Karoling-korban. 1:12, a XVIII. században 1:14, 1911-ben. 1:39-02. volt..

(33) I.. RÉSZ.. A KÖZÉPKORI SÚLYRENDSZER..

(34)