1 082 STATlSZTi KAI. lRO DALMl FlGYELÓ
tó nemzeti termék figyelembevételét, mert utóbbi az állóeszközök értékcsökkenési leírá—
sát is tartalmazza, márpedig ennek nagysága szektoronként igen eltérő, amellett nyeresé- get is tartalmaz. A bruttó nemzeti termelés.
mint kiindulópont használata mellett szól még
a nemzetközi összehasonlíthatóság is, mivel
az Európai Gazdasági Közösség integrált nemzetgazdasági számlarendszere is a bruttó mutatószám alapján számítja a megtakarí- tásokat.
A megtakarításoknak különbségként való kezelése nagymértékben növeli a számítás híbahatárait. Ha például a bruttó ter- mék összegének becslése i 10 százalékos hibahatárok között mozog (ami a nemzet- gazdasági elszámolások problémáinak isme—
retében, reális feltételezésnek látszik) és ugyancsak i 10 százalék a végső fogyasztás becslési hibahatára, akkor a Német Szövet- ségi Köztársaság jelenlegi adatainak ará- nyait alapul véve a különbség. tehát a meg—
takarítósok összegének hibahatára i 58 szá- zalék.
A szektorok közül viszonylag az állami szek- tor esetében legegyszerűbb a megtakarítá- sok összegének megállapítása. mivel a folyó bevételek és a folyó kiadások egyenlegeként számítható ki. A vállalati szektor tekinteté- ben a Német Szövetségi Köztársaság statisz—
tikai gyakorlata másként kezeli a jogi sze- mélyként működő vállalatokat és a kis egyé- ni vállalatokat. Előbbiek esetében csak a rendelkezésre álló jövedelmek összege isme- retes. ami nem felel meg a megtakarítások- nak a kifizetett osztalékok nélkül. Utóbbiakra azonban a statisztikai megfigyelés nem ter- jed ki. Az egyéni vállalatoknál a háztartás és a vállalat elválasztása okoz nehézséget, valamint az önfinanszírozás mértékének meg- állapitása. Ezek a számok különösen bizony—
talanok és évenként erősen ingadozók, még- pedig nem közgazdasági, hanem elszámo—
lásbeli okokból. A háztartások esetében az a könnyebbség. hogy a bruttó és nettó megto—
karitás megegyezik. mivel ebben a szektor—
ban nincsenek beruházások, tehát értékcsök- kenési leírás sincs,
A nemzetgazdasági elszámolások semmit sem árulnak el a megtakarítások szociális ol—
daláról, arról, hogy a háztartásoknál képződő megtakarítások hogyan oszlanak meg a la—
kossáa főbb rétegei szerint. A Német Szövet—
ségi Köztársaság Statisztikai Hivatala és Nemzeti Bankja több irányú vizsgálatot vég- zett ebben az irányban. Az egyik vizsgálat a pénzintézeteknél kezelt megtakarításokra vonatkozott, ennek során (: pénzintézetektől kérdezték meg a megtakarított összegek ere- detét. A másik, egyszeri felvétel közvetlenül a háztartásokat érintette (1962—1963-ban).
amikor is 40000 háztartásból álló mintával végeztek jövedelem- és fogyasztás—felvételt.
Az első vizsgálat munkavállalók—nyugdíja- sok—önállók, a második önállók—nem ön- álló aktívak—inaktívak csoportosítást alkal- mazott és a két eredmény lényegesen eltért egymástól.
(ism.: Szilágyi György)
— WHITEHEAD, C. M. E.:
AZ EGYESULT KlRÁLYSÁG LAKÁSÉPlTESEINEK
PIAC! MODELLJE '
(A model of the UK housing market.) —— Bulletin at the Oxford University Institute of Economics and Statistics. 1971. november. 245—266. p.
A modell kidolgozásának hátterében az az elgondolás áll, hogy a kereslet és a kínálat, a lakosság lakásépítéseit befolyásoló fonto- sabb tényezők áttekintése és elemzése segít- ségével kormányzati gazdaságpolitikai intéz- kedések előfeltételeit teremtse meg." A Cikk először (: lakásépítkezéseket befolyásoló piaci tényezőket és az institucionáiis kereteket te- kinti át; a második részben a modell egyenle- teit ismerteti; a harmadik rész a beCslés eredményeit tekinti át, míg a negyedik rész a szimulációs kísérleteket mutatja be. Ezt kö- vetően végső következtetések levonására ke-
rül sor. '
A szerző mindenekelőtt tanulmányának út—
törő és kísérleti jellegét hangsúlyozza. Az új építkezések a magánszektorban évente a la- káskészletnek mintegy két százalékát teszik ki. A modell a lakosság épitkezéseinek ala—
kulását vizsgálja 1954—1966 között az Egye—
sült Királyságban. A piacra jellemző, hogy azt nem csupán a tényezők spontán játéka alakítja. hanem abba — részben közvetve.
olykor közvetlenül — a kormányzat is bele—
avatkozik. A kínálat meghatározói között fon- tos szerepet játszanak mindenekelőtt a költ- ségtényezők (így az anyag— és a bérköltsé- gek). valamint a telekárak. A keresletet ugyanakkor erősen befolyásolják a lakásárak.
a háztartások száma, főleg pedig a lakos- ság jövedelme. A modell viszonylag egysze- rű szerkezete a kereslet és a kínálat megha- tározására irányul, éspedig kétféle változat- ban. Az egyik egy egyensúlyi modell. a má—
sik —- rövid távon belül -—- az egyensúlvtalan- ság feltételezéséből indul ki. A modell az érvényesülő késleltetési hatásokat is figye- lembe veszi.
A modell —— ami az első változatot illeti — egy keresleti. egy kínálati. valamint egy, az új lakásépítkezések indulását meghatározó egyenletből áll; a második alternatíva ezen- kívül egy áregyenletet is magában foglal. A modell negyedéves adatokon alapult; össze- sen 7 egyenletben 22 változóval operál.
A becslés a legkisebb négyzetek kétfoko- zatú módszerével történt; gazdaságilag értel-
STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÓ
mezhető és a várakozásoknak megfelelő szig- nifikáns paramétereket és a korreláció szo—
rossógát bizonyító együtthatókat eredménye- zett. Magasnak bizonyult a kereslet jövedel- mi elaszticitása, főleg a modell második vál- tozata esetében. A kínálat oldalán az építé- si költségek mutatkoztak a legnagyobb súly- lyal bíró tényezőnek: a költségek 1 százalékos emelkedése az új lakásépitéseket mintegy 5 százalékban csökkenti. Általában igen erős a pénzügyi változók hatása mind a kereslet.
mind a kínálat vonalán. Ezt az állítást a mo- dellel végzett szimulációs kísérletek is iga—
zolták.
1083
A szerző modelljének hiányosságai között annak egyszerűségét, egyes statisztikai ada- tok kifogásolható minőségét vagy éppen hiá—
nyát emliti. Ez utóbbiak közül főleg a telek—
árakra vonatkozó statisztikai adatok számot—
tevők. Véleménye szerint a jövőben szükséges lesz a megállapításokat keresztmetszeti becs—
lések segítségével is alátámasztani. A szerző végül hangsúlyozza. hogy a lokáse'pitkezések alakulása továbbra is csak a gazdasági élet bonyolult összefüggései keretében, mint an- nak nem elszigetelhető része vizsgálható.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
MUNKAUGYI STATlSZTIKA
A NOK TEVÉKENYSÉGE A MUNKAHELYEKEN
(Tötigkeiten der Frauen am Arbeitsplatz.) — Wirt—
schaft und Stalistik. 1971. 11. sz. 679—684. p.
Számos kiadvány vizsgálja a nők foglal—
koztatottságának módját és mértékét, külö- nösen, amióta a munkaerő-kínálat mindin—
kább csökken s ezért a kereső nők tevékeny- ségének jelentősége növekszik. A korábbi ta- nulmányok elsősorban azokat az okokat ku- tatták, amelyek miatt a nők mindenkori egyé- ni helyzetüknek megfelelően a munkába ál- lás mellett vagy kereső tevékenységük abba- hagyása mellett döntöttek vagy úgy. hogy megszakítás után újra folytatták azt. A ta—
pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a nők ilyenértelmű döntéseiknél tekintettel vannak a családban és a háztartásban elvégzendő feladataikra. különösen, ha házasok és gyer—
mekeik is vannak.
A mai erősen iparosodott gazdaság króni—
kus munkaerőhiánnyal küzd és ezért azon igyekszik, hogy minél több női munkaerőt mobilizáljon, illetve, hogy a már kereső te- vékenységet folytató nőket erősebben kap—
csalja munkájukhoz. Ezt úgy is el lehet érni, hogy a nőknek sajátos. az otthonnal össze- függő helyzetüket és iskolai—szakmai kép—
zettségüket figyelembe vevő munkaalkalma—
kat ajánlanak fel.
A tanulmány az 1969 iúliusában végrehaj—
tott, a 0.1 százalékos mikrocenzust kiegészi—
tő felvételt értékeli és elemzi.
A kiegészítő felvétel során első ízben gyűj- töttek személyekre vonatkozó tevékenységi jellemzőket. A kisérlet éppen ezért jelentős e terület metodikai továbbfejlesztése szem- pontjából. A 11 ismérv elhatárolásánál és a kikérdezésnél mutatkoztak hiányosságok, amelyek az értékelésnél derültek ki, azonban ezek a vizsgálatot önmagában nem befolyá- solták. A módszertani fogyatékosságok, ame- lyek különböző személyi csoportok összeha- sonlitásakor mutatkoznak — például férfiak —
nők —- nem döntőek, mivel egyformán érintik az összes csoportot. Az eredmények megfe—
lelő alapul szolgálhatnak olyan kérdések megválaszolásához, mint a kereslet vagy a kor alakulásának összefüggése a tevékeny—
ségi jellemzőkkel, hogy milyen jellegű tevé- — kenységet folytatnak elsősorban a nők, a te- vékenységek fajtáinak milyen megoszlása vagy milyen jellemző szóródása figyelhető meg az egyes ágazatokban, foglalkozások- nál, esetleg más kritériumokkal kombinálva.
Az 1969 júliusában végrehajtott 0.1 szá- zalékos mikrocenzus időpontjában a Szövet- ségi Köztársaságban 26 millió kereső személy volt.
A nők aránya az összes keresőből megkö- zelítőleg 37 százalékot, 9.6 milliót tett ki. Ha a kereső nők számát az összes nők számá- hoz viszonyítjuk, az arány 30,1 százalék. he- lyesebb azonban a viszonyitás o keresőképes (15—65 éves) korú nők számához, az arány így 40 százalékot tett ki.
A kikérdeze'skor a tevékenységeket a kö- vetkező ismérvek szerint csoportosították:
termelés (megmunkálás, építés, feldolgozás. sze- relés, helyreállítás),
gépkezelés (beállítás.
lenőrzés, karbantartás).
szállítás (szortírozás, csomagolás, szétküldés, jár- művezetés),
elosztás (árukereskedelem, eladás, közvetítés, köl—
csönzés),
javítás (üzembe helyezés),
tisztítás (mosás. festés, appretálás).
irányítás (díszponálás. utasítás, felügyelet, tár—
gyalás),
tervezés (tervkészítés, szerkesztés, kiszámítás, raj- zolás, kalkuláció),
ellenőrzés (áruk, dokumentumok, adatok. teljesít- mények vizsgálata),
igazgatás (levelezés, gyorsírás, könyvelés, adatfel- dolgozás),
szolgáltatások teljesítése (tanitás, kutatás, nevelés.
gyógyítás, ápolás, gondozás, tanácsadás, biztosítás, művészeti tevékenység), egyéb.
szabályozás, irányítás, el—
Ha a kereső nők megoszlását a felsorolt csoportok szerint figyeljük meg, megállapit—
