Az Európai Unió és hét kelet-közép-európai ország brüsszeli konzultációja

(1)

390

^SZEMLE

AZ EURÓPAI UNIÓ És HÉT KELET—KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG BRUSSZELI KONZULTÁCIÓJA

1994. január 17. és 19, között az Európai Unió (EU) és hét kelet—közép—európai ország statisztikai hivatalai Brüsszelben, közös nyilatkozatuk aláírása után konzultációt tartottak, melyen egyetértettek abban, hogy a Közös Nyilatkozat jelentősége egy—

részt az, hogy azzal az Európai Unió kifejezi egyet—

értését az aláíró országok csatlakozási szándéká-

val, másrészt megfogalmazza a statisztikai rend—

szerrel szembeni követelményeket, mindenekelőtt az objektivitást, a tudományos alaposságot, a poli- tikai és szakmai függetlenséget, valamint a pártat-

lanságot. Ezeknek a követelményeknek a fontossá-

gát hangsúlyozta az aláírást bevezető beszédében

H, Christophersen, a Társulási Bizottság alelnöke,

,,Ez a nap előrelépést jelent abban a folyamatban, amelynek célja, hogy az itt képviselt hét kelet—közép—euró- pai ország közelebb kerüljön az Európai Unióhoz.

Meglehetősen gyakran egyszerűen figyelmen kívül hagyják. illetve szem elől tévesztik azokat az alapelveket, melyekre a demokrácia épül. Ezek egyike a pontos, meg—

bízható és politikailag pártatlan statisztikai rendszer. Eh—

hez alapvetően fontos az állampolgárok bizalmának meg—

nyerése a statisztika iránt. Ezek a statisztikák függetlenül attól, hogy a gazdaság fejlődését vagy a kereskedelem ala- kulását tükrözik, illetve olyan alapvető fontosságú dolgo—

kat jeleznek, mint állampolgáraink egészségügyi és jóléti helyzete, az egyik alappillérét képezik minden demokráciá- nak.

A statisztika az egyik legjobb eszköz arra, hogy az átlagpolgár megítélhesse hazája helyzetét. Ugyanakkor ki- tűnő módszert, eljárást nyújt a nyilvánosságra hozott in- formációk értékeléséhez, lévén a statisztika a dolgokat ,a hibák szépítgetése és leplezése" nélkül a valóságnak megfe- lelően méri, és mentes attól az értelmezéstől, amelyet a kormányok minduntalan megpróbálnak hozzáfűzni az in- formációkhoz, és meg kell mondani, nem mindig a legjobb motivációk érdekében,

A statisztika az a ,nyersanyag', mely lehetőséget nyújt Európa polgárainak, hogy véleményt alkossanak arról, hogy milyen jól ' ' vagy rosszul irányítják. illetve pró- bálják irányítani életüket a politikusok és a bürokraták.

Ezért üdvözlöm örömmel Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia statisztikai hivatalainak azon lépését, hogy a mai napon csatlakozva az EUROSTAT—hoz aláírják ezt a dek—

larációt. Ezek az országok arra törekszenek, hogy csatla—

kozzanak az Európai Unióhoz, és ezt mi valamennyien közös célnak tekintjük, de még mielőtt erre sor kerülhet, a tárgyalások folytatásához elengedhetetlenül fontos a pontos, megbízható és pártatlan statisztika.

Mint már említettem, de nem lehet elégszer ismételni, hogy egy hosszan tartó kommunizmusból és központilag irányitott tervgazdálkodásból kinövő, demokratikus rend—

szert szolgáló nemzeti statisztikai hivatal első feladata: a polgárok bizalmának megszerzése. Ez alapvetően fontos és elengedhetetleniíl szükséges, Ennek eléréséhez a nemzeti statisztikai hivatal által előállított adatoknak

——- pantasaknak és megbízhatóknak kell lenniük, a leg—

magasabb szakmai színvonalon összeállítva;

4- - a statisztikának pártatlannak kell lennie: a statisztikai eredmények bármi/"ajta befolyásolását — legyen az poli- tikai vagy bármilyen más jellegű, a különböző érdekszövet- ségek által gyakorolt nyomást w ki kell zárni; különösen a kormány részéről történő beavatkozás ingathatja meg a statisztikai hivatal és munkája iránti bizalmat;

W, a statisztikának tiszteletben kell tartania az adatvé- delmet mind a személyek, mind a vállalatok tekintetében;

csak akkor lesznek készek az adatszolgáltatók arra, hogy valós adatokat közöljenek, ha a megfelelő esetekben a titoktartás, azaz az adatok védelme biztosított;

—— és végül az adatokat egyazon időben kell mindenki számára hozzáférhetővé tenni.

Az átalakulás során, amit ezen országok statisztikai hivatalai már megkezdtek, első lépésként haladéktalanul meg kell nyerni állampolgáraik bizalmát. Ez a mai megálla—

podás lényege.

Mindezek elérése érdekében az említett országok, az EUROSTAT-tal közösen, munkaterveket dolgoznak ki.

Ez a feladat több évet vesz igénybe. Intenzív munkát köve—

tel mind a hét országtól éppúgy, mint az EUROSTAT—tól és a tagországok statisztikai hivatalaitól, melyeknek készen kell állniuk arra, hogy igény szerint bármikor segítséget nyújtsanak.

Az idő múlásával ezeknek az országoknak az állampol- gárai egyre inkább képesek lesznek arra, hogy statisztikái—

kat összehasonlítsák az Európai Unió, az Európai Szabad- kereskedelmi Övezet (European Free Trade Area EF- TA) és a világ más olyan országainak statisztikáival, me- lyek azonos nemzetközi standardokat alkalmaznak. Éppen ezért rendkívül örülök a megállapodás aláírásának.

Meggyőződésem, hogy elsőként ez a hét ország maga ismeri fel az ezennel megkezdett együttműködés szükséges- ségét és rendkívüli jelentőségét. Továbbá felismerik azt, hogy az országok demokratikus, piacorientált partnerkap—

csolatában való részvételhez, azaz az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz vezető úton megteendő valamennyi lépés közül a többi európai és Európán kívüli demokratikus ország statisztikai rendszerével összehangolt statiszti—

kai rendszer megteremtése a legalapvetőbb feladat."

Ugyanezt hangsúlyozta az aláírást követő foga—

dáson Sir Leon Bríttan alelnök pohárköszöntője is.

A két alelnök jelenléte, és beszéde is jelzi, hogy az Unió milyen jelentőséget tulajdonított az esemény-

nek.

A Nyilatkozat kimondja, hogy az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) és az egyes or- szágok többéves programot készítenek a statisztikai szabványok, osztályozások, módszerek bevezetésé-

re, a fejlettségi szinttől függően meghatározva a prioritásokat. Ennek megvalósításához az Unió

anyagi támogatást nyújt a PHARE-program kere-

tében.

Az EU ezen túl kötelezettséget vállalt arra, hogy

az érvényes statisztikai előírásokat, valamint a csat-

lakozási tárgyalásokhoz igényelt mutatószámrend- szert rendelkezésünkre bocsátja (az elsőt már a kon—

zultáció során átadták).

(2)

SZEMLE

391 A visegrádi négyeken kívül azok az országok írták alá a Nyilatkozatot, amelyeknek vagy már van

társulási szerződése, vagy a közeljövőben várható

annak létrejötte. így az aláírást az eredetileg terve-

zett körről (a visegrádi négyek) kiterjesztették Bul- gáriára, Romániára és Szlovéniára. Az ezt követő

kétnapos konzultációba bevonták a balti országo—

kat és Albániát is.

Noha ez a kiterjesztés arra enged következtetni, hogy az Európai Unióba törekvő országokat hajla-

mosak egységesen megitélni, a konzultációk során

azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Lengyelország, a

Cseh Köztársaság és Magyarország már egyértel- műen a brüsszeli kívánalmakhoz közel álló statisztikai szinvonalon állnak. A magyar statisztikai hiva-

tal vezetése azt az álláspontot képviseli, hogy az esetleges sokoldalú együttműködés kialakítása csak

a kétoldalúan meghatározott többéves program kidolgozása után lehetséges, amennyiben azokban

található közös elem, párhuzamosság. (Ezt a néze-

tet a többi visegrádi ország is többé—kevésbé osztot-

ta.)

A konzultáció végén ennek megfelelő megálla-

podás született a kétoldalú programok előkészítésé—

ben és azok májusi, közös egyeztetésében.

A magyar statisztikai hivatal elnöke a kétoldalú kapcsolatok hangsúlyozása, a magyar érdekek jobb érvényesítése céljából, az Európai Unió küldöttsé-

gének javaslatára felvetette Y. Franchet—nak, az EUROSTAT vezetőjének, hogy a Társulási Bizott—

ságon belül hozzák létre a statisztikai albizottságot.

A javaslat kedvező fogadtatásra talált.

Dr. V. Gy.

A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG 1993. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

1993 mozgalmas év volt a Magyar Statisztikai Társaság (MST) életében. A szakosztályok vitaülé—

sei mellett kiemelkedő eseményként regisztrálható a

pécsi ,,Foglalkoztatás és statisztika" cimű össztár—

sasági konferencia! és a Statisztikatörténeti Szak-

osztály Mályiban tartott Vándorülése.2 Sikeres volt az 1993. évi közgyűlés is, mind a szakmai előadáso—

kat, mind a Társaság működésével, terveivel, jövő- beni teendőivel kapcsolatos vitát illetően.

Az 1993. december 3—án tartott közgyűlésen a beszámolót az Elnökség nevében dr, Kupcsik József, a Társaság elnöke terjesztette elő.

Elsőként a szakosztályok működéséről esett szó.

A társasági célkitűzések megvalósításának fontos feltétele a szakosztályok hatékony működése. E keretekben lehet kielégíteni a különböző szakterüle-

tek, statisztikai ágak iránt mutatkozó igényeket, így

biztosítható, hogy a rendezvények résztvevői ha-

sonló érdeklődésűek legyenek, ily módon is kedve—

ző feltételt biztosítva a hatékony szakosztályi ta-

nácskozásnak,

A múlt évi közgyűlés óta nem alakult új szakosz- tály. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a

Társaság jelenlegi szakosztályi tagolódása megfelel

a tagság igényeinek, és a vezetés korábbi elképzelé-

* Részletes ismertetését lásd: Harcsa István——Malnár Györgyné— Varga Alajosné: Beszámoló a Foglalkoztatás és statisztika című konferenciáról. Statisztikai Szemle. 1994.

évi 2. sz. 165—170. old.

Z Részletes programját lásd a Statisztikai Szemle 1993.

évi 12. számának 1037—1038. oldalain.

sei is hasonlók voltak a szakosztályok kialakításá-

val kapcsolatban. Mindazonáltal az Elnökség to- vábbra is nyitottan fogad minden olyan szervező- dést, amely jól kiegészíti a meglevő szakosztályo—

kat. Az informatika és a számítástechnika például sok szálon kapcsolódik a statisztikához, a statiszti—

kai tudományhoz. Kétségtelen azonban, hogy ez a tevékenység más társaságokhoz is kapcsolódik.

Sürgetőbb azonban a statisztikai oktatással foglal- kozó szakosztály létrehozása. Mind a gazdasági jellegű szak- és középiskolákban, mind pedig a fel—

sőoktatásban jelentősen átalakult, s napjainkban is változik a statisztika oktatása. Új főiskolák alakul—

tak, illetve a korábbiakhoz képest több egyetemen

is indult gazdasági szak, ez is növelte a statisztikai

oktatás változatosságát. E jelenségeknek egyaránt vannak előnyei és hátrányai, de különösen a statisz- tika oktatásában megmutatkozó iskolánkénti mi- nőségi eltérésekre kell felhívni a figyelmet. Márpe- dig ezek az eltérések nem jelennek meg sem a képzé—

si célkitűzésekben, sem az oklevelek értékében, tar—

talmában.

Ebben az évben csökkent a szakosztályi progra—

mok száma. Ebből messzemenő következtetést

azonban többek között azért sem lenne helyes le- vonni, mert az 1993. évi nagyobb szabású vidéki

rendezvények három szakosztály vezetőségének szervezőerejét is jelentősen igénybe vették.

Számba véve a főbb szakosztályi üléseket, illetve szakmai programokat, a következőket kell kiemel- nünk.