Georgakopoulos, Th. A.: A közös piaci tagság kereskedelmi hatásai Görögországban

(1)

496

tériuma — ellentétben a munkanélküliek megha- tározásával — itt nem érvényesül.

A munkaerőpiaci statisztikának tehát kétség—

kívül vannak hibái, továbbfejlesztésre szoruló területei, fogalmai. A munkaerőpiaci folyama—

tok és mozgatórugóik azonban olyan összetet—

tek, hogy mindenre kiterjedő nyomon követé—

sük nem kérhető számon a statisztikától.

(Ism.: Lakatos Judit)

GEORGAKOPOULO S, TH. A. :

A Közös PIACI TAGSÁG KERESKEDELMI HATÁSAI

GÖRÖGOR SZÁGBAN

(Trade effects of Common Market membership: Greece.) -— Economía Internazionale. 1990. 1. sz. 1—13. p.

Görögország esetében a Közös Piachoz való csatlakozás, illetve a teljes jogú tagság kereskedelmi hatásai nem vizsgálhatók a fizetési mér—

leg egyensúlyi problémájának figyelembevétele

nélkül, mivel ez a görög gazdaság fejlődésének

sarkalatos pontja. A tanulmány ebből kiindul- va tekinti át az ország közös piaci tagságát meg—

előző, valamint a belépést követő időszakot.

A Közös Piacba való integrálódás kereske—

delmi és egyéb hatásainak mérése felvet néhány

módszertani kérdést. A témával foglalkozók ál—

talában kétféle megközelítést alkalmaznak: az egyik csoport analitikus modell segítségével kívánja meghatározni az integráció hatásának mértékét, a másik a csatlakozást követő idő-

szakban a tervbe vett és a tényleges gazdasági

eredmények közötti különbséget tulajdonítja az integráció hatásának. A szerző véleménye sze—

rint azonban teljesen kielégítő választ egyik módszer sem biztosít.

Fejlődő országok esetében még jelentőseb-

bek a módszertani nehézségek, mivel a számí-

tásokhoz szükséges adatok kevésbé hozzáfér—

hetők, az integráció fejlődést gyorsító hatásá—

nak vizsgálata mégis fontos. Az integrációs mo—

dellek rendszerint stat ikusak, azokba nem épít-

hetők be a gazdasági fejlődés mögött rejlő erők,

s ezáltal az elemzők olyan eredményeket is a gazdasági integráció hatásának tulajdonítanak, amelyek más tényezőkből származnak. Külö- nösen így van ez Görögország esetében, mivel a Közös Piachoz való társulása és teljes jogú tag—

gá válása között hosszú idő telt el, s ezalatt az ország gazdasági szerkezetében és külső körül- ményeiben egyaránt számottevő változások kö-

vetkeztek be, amelyek nehezítik az integráció

hatásának hiteles felmérését.

Ennek tudatában a szerző egyik említett szá—

mítási módszert um alkalmazza, hanem mind- két módszernek egyes elemeit használja fel, kö—

tetlen formában. Vizsgálatainál külön választja a Közös Piachoz való társulás 1962 és 1980 kö- zötti szakaszát a végleges belépést követő 1981 és 1986 közötti évektől.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A Közös Piachoz való csatlakozásnak Görög-

ország külkereskedelmi mérlegére gyakorolt ha-

tásával számos tanulmány foglalkozott. Igen érdekes T. Hitz'rís számítása, aki analitikus meg- közelítést alkalmazva kimutatta, hogy ez a ha-

tás mind kereskedelmi, mind jóléti szempontból

negatív. Ugyanennek a kutatónak a másik mód- szerrel végzett számítása szerint 1974-ben a görög import volumene 25 százalékkal volt na—

gyobb a tervbe vettnél, míg az export alig ha-

ladta meg a társulás bekövetkezte nélkül vár-

ható volument. Másik kutató, McGueen úgy ta- lálta, hogy 1971 /1972-ben Görögország export- ja az Európai Gazdasági Közösség (EGK) or-

szágaiba lényegesen nagyobb volt, mint aho- gyan az a csatlakozási egyezmény előtti tren—

dek alapján várható lett volna; az importnál a különbség kisebb volt.

A témával foglalkozók kevéssé vették számí-

tásba azt, hogy az import számottevő hányada vámmentesen érkezik Görögországba, s ezekben az integrációnak nincs lényeges hatása. Ha a vámköteles importot a kutató nem választja

külön, úgy a számításainál felül fogja értékelni

az átlagos vámtarifa mértékét és ebből követ- kezően az árváltozások nagyságát is.

A két vizsgált időszak közül az 1961 és 1972

közötti évekre Nyugaton a növekedés volt a

jellemző, míg a későbbi, az 1980-ig eltelt évekre az olajárak emelkedése nyomta rá a bélyegét.

A cikkben közölt tábla adataiból kitűnik, hogy

Görögország összes importján belül az EGK részesedése az 1961. évi 38 százalékról 1972-re 47 százalékra, míg a vámköteles import 44 szá- zalékról 56 százalékra nőtt, az EGK-ba irá- nyuló export hányada ugyanezen időszak alatt 30 százalékról 49 százalékra emelkedett. A tár- sulás tehát serkentően hatott ezekben az évek-

ben Görögországnak a Közösséggel folytatott

külkereskedelmére. A második időszakban vál- tozott a helyzet, ekkor az összes görög im—

porton belül az EGK aránya 55 százalékról 40 százalékra mérséklődött, ezen belül a vám—

köteles importé 64 százalékról 58 százalékra, de ezt elsősorban az olajárak emelkedése idézte

elő, mivel nagymértékben növelte harmadik

országok jelentőségét a görög vásárlásokban.

Kisebb arányváltozás — 52 százalékról 48 szá—

zalékra — az exportban is bekövetkezett, mert a

megnövekedett jövedelmű olajtermelők élén—

külő kedvvel vásároltak görög termékeket.

A szerző véleménye szerint a Közös Piacba való belépés nagy hatást gyakorolt Görögor—

szág külkereskedelmi mérlegére, továbbá prob- lémákat okozott a gazdasági növekedésben,

tekintve a krónikus külkereskedelmi deficitet.

Ugy véli, a várható változások negatív hatást fognak gyakorolni az exportra és az importra

egyaránt, s e változások közül négyet jelöl meg.

Elsőként a vámtarifák átrendezését és a kül—

kereskedelmi korlátozások felszámolását em—

líti. A Közös Piac tagországaiból származó gö—

rög import vámmentes lett, s harmadik orszá-

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

497

gokra vonatkozóan pedig a közösségi vámtari- fát vezették be, mindez az ország importjának növekedését idézte elő, mivel ez az átrendezés általában vámtarifa—csökkenéssel járt. Hasonló-

képpen ösztönözte az importot a szabad keres—

kedelmet közvetlenül akadályozó rendelkezé- sek hatályon kívül helyezése, így például a

kvóta—rendszer megszüntetése.

Második tényezőként említi a tanulmány a Közösség mezőgazdasági politikájának beveze—

tését Görögországban, amely befolyásolja a

mezőgazdasági termékek külkereskedelmi mér- legének alakulását és ezen keresztül az ország

egész külkereskedelmét. Nagy mennyiségben

vásárolnak a Közösség többi országaitól hús—

és tejtermékeket, és ezek árai —— a termelők vé-

delme érdekében — igen magasak.

Harmadikként említett változás, hogy a gö-

rög termékadókat a csatlakozás következtében a Közös Piac adórendszeréhez igazították.

A tiszta verseny biztosítása volt a cél, de ez Görögország külkereskedelmi mérlegére ked—

vezőtlen hatást gyakorolt. A Közös Piachoz való csatlakozást megelőzően az országban

olyan adórendszer volt érvényben, amely nagy—

fokú védelemben részesítette a belföldi, főkép-

pen a feldolgozóipari termékek előállítóit az ilyen jellegű importtermékekre kivetett magas adók révén. A belföldi előállítású termékek vé- delmének a belépést követő kötelező felszámo-

lása fizetésimérleg-problémákat okozott. A gö—

rög kormány a közösségi adórendszer fokozatos bevezetését kérte, és ezt engedélyezték is.

Exportoldalon kedvező hatású volt a Közös Piac tagországaiban érvényes hozzáadottérték- adó bevezetése, mivel azjobban segíti akivitelt, mint a korábbi adó, de ennek előnyeit részben semmissé teszi az exportőröknek korábban nyújtott támogatások fokozatos megszüntetése.

Végül negyedikként sorolja fel a szerző a Kö—

zös Piacba való belépés inflatorikus hatását,

amely főként az élelmiszerek drágulásából és a

nemzeti valuta leértékelőde'séből adódik, s mindkettő rontja a külkereskedelmi egyenleg alakulását. Az élelmiszeráraknak csatlakozás- ból eredő emelkedése a szerző számítása szerint

8,5 százalék, ami az általános árindexet körül- belül 3,5 százalékkal növelte. A nemzeti valuta leértékelődésének inflációt gerjesztő hatását,

véleménye szerint, megfelelő pénzügyi politika alkalmazásával minimálisra lehet csökkenteni.

Összefoglalva vizsgálatának eredményeit, a

cikk írója arra a következtetésre jut, hogy az Európai Gazdasági Közösséghez való csatla-

kozás első szakaszában még kedvező hatással volt Görögország külkereskedelmi mérlegére,

mivel az EGK-ba irányuló export vámja gyor-

sabb ütemben csökkent, mint az onnan vásá—

rolt termékeké. A vámok későbbi átrendeződése következtében azonban a behozatalra gyako—

rolt negativ hatások felülmúlták az exportot ért

pozitív hatásokat. Ugyancsak kedvezőtlen kö—

vetkezményekkel járt a korábbi protekcionista

intézkedések megszüntetése, illetve a görög ter—

mékadórendszer összehangolása a Közös Piacé-

val. A Közösség agrárpolitikájának görögor-

szági meghonosítása rontotta a külkereskedel- mi mérleget azáltal. hogy elősegítette a mező—

gazdasági behozatal növekedését, de infláció- gerjesztő hatása sem mellőzhető.

Igaz, hogy nehéz számszerűen felmérni a gö- rög külkereskedelmi mérlegnek a Közös Piac—

ba való belépésből származó romlását, de az

biztos, hogy az import növekedéséből származó

hátrányokat csak részben ellensúlyozta a csat- lakozásnak Görögország exportjára gyakorolt

kedvező hatása.

(Ism.: Szőnyi Gyuláné)

KELLY, T. :

A TÁYKÖZLÉS KELET—EURÓPA

UHASZULETESEKOR

(Telecommunications in the rebirth of Eastern Europe)

— The OECD Observer. 1990. december—1991. január. 19——

22. p.

A Kelet—Európában végigsöprő politikai vál- tozásokhoz az információ szabad áramlását

biztosító telekommunikációs lehetőségek is hoz- zájárultak. Milyen szerepet kapnak majd ezek

az eszközök Kelet—Európa gazdasági újjászü- letésében? — teszi fel a kérdést a The OECD Observer cikkírója.

A hagyományos tervgazdaságokban a tele—

kommunikációs szolgáltatásokat az ipari és a

mezőgazdasági ,,reáltermelésen" élősködő oem termelő tevékenységnek, a beruházások sorá—

ban a legutolsó helyen levő luxus szolgáltatás—

nak tekintették. Ezen szolgáltatások bevételei- nek a jelentős részét — Csehszlovákiában pél-

dául a nyereség 87 százalékát — központilag el-

vonták, és más ágazatok beruházási alapjainak növelésére fordították. Politikai okokból sem volt kívánatos az információk szabad áramlá-

sának elősegítése, például a közvetlen külföldi hívások lehetőségének megteremtése.

A cikk bevezetőjében közzéteszi a fentieket alátámasztó, a hét kelet-európai országra (Bul- gária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar—

ország, a volt Német Demokratikus Köztár—

saság, Románia és Jugoszlávia) és a Szov—

jetunióra vonatkozó adatokat. A telefonvonalak sűrűségét tekintve a régióban átlagosan egy

főállomás jut minden tíz lakosra, míg a 24 fej-

lett OECD (Organization for European Econ- omic Co-operation — Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) országaiban átlago—

san két főállomás öt lakosra, az e tekintetben

legfejlettebb Svédországban két főállomás jut

három lakosra. A gyorsan iparosodó ázsiai or—

szágokban, különösen Dél-Koreában, az 1978 és 1988 közötti fejlesztés eredményeképpen, mikor is a telefonvonalak létesítésének üteme megötszöröződött, a fejlett OECD—országok-