• Nem Talált Eredményt

Georgakopoulos, Th. A.: A közös piaci tagság kereskedelmi hatásai Görögországban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Georgakopoulos, Th. A.: A közös piaci tagság kereskedelmi hatásai Görögországban"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

496

tériuma — ellentétben a munkanélküliek megha- tározásával — itt nem érvényesül.

A munkaerőpiaci statisztikának tehát kétség—

kívül vannak hibái, továbbfejlesztésre szoruló területei, fogalmai. A munkaerőpiaci folyama—

tok és mozgatórugóik azonban olyan összetet—

tek, hogy mindenre kiterjedő nyomon követé—

sük nem kérhető számon a statisztikától.

(Ism.: Lakatos Judit)

GEORGAKOPOULO S, TH. A. :

A Közös PIACI TAGSÁG KERESKEDELMI HATÁSAI

GÖRÖGOR SZÁGBAN

(Trade effects of Common Market membership: Greece.) -— Economía Internazionale. 1990. 1. sz. 1—13. p.

Görögország esetében a Közös Piachoz való csatlakozás, illetve a teljes jogú tagság kereske- delmi hatásai nem vizsgálhatók a fizetési mér—

leg egyensúlyi problémájának figyelembevétele

nélkül, mivel ez a görög gazdaság fejlődésének

sarkalatos pontja. A tanulmány ebből kiindul- va tekinti át az ország közös piaci tagságát meg—

előző, valamint a belépést követő időszakot.

A Közös Piacba való integrálódás kereske—

delmi és egyéb hatásainak mérése felvet néhány

módszertani kérdést. A témával foglalkozók ál—

talában kétféle megközelítést alkalmaznak: az egyik csoport analitikus modell segítségével kívánja meghatározni az integráció hatásának mértékét, a másik a csatlakozást követő idő-

szakban a tervbe vett és a tényleges gazdasági

eredmények közötti különbséget tulajdonítja az integráció hatásának. A szerző véleménye sze—

rint azonban teljesen kielégítő választ egyik módszer sem biztosít.

Fejlődő országok esetében még jelentőseb-

bek a módszertani nehézségek, mivel a számí-

tásokhoz szükséges adatok kevésbé hozzáfér—

hetők, az integráció fejlődést gyorsító hatásá—

nak vizsgálata mégis fontos. Az integrációs mo—

dellek rendszerint stat ikusak, azokba nem épít-

hetők be a gazdasági fejlődés mögött rejlő erők,

s ezáltal az elemzők olyan eredményeket is a gazdasági integráció hatásának tulajdonítanak, amelyek más tényezőkből származnak. Külö- nösen így van ez Görögország esetében, mivel a Közös Piachoz való társulása és teljes jogú tag—

gá válása között hosszú idő telt el, s ezalatt az ország gazdasági szerkezetében és külső körül- ményeiben egyaránt számottevő változások kö-

vetkeztek be, amelyek nehezítik az integráció

hatásának hiteles felmérését.

Ennek tudatában a szerző egyik említett szá—

mítási módszert um alkalmazza, hanem mind- két módszernek egyes elemeit használja fel, kö—

tetlen formában. Vizsgálatainál külön választja a Közös Piachoz való társulás 1962 és 1980 kö- zötti szakaszát a végleges belépést követő 1981 és 1986 közötti évektől.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A Közös Piachoz való csatlakozásnak Görög-

ország külkereskedelmi mérlegére gyakorolt ha-

tásával számos tanulmány foglalkozott. Igen érdekes T. Hitz'rís számítása, aki analitikus meg- közelítést alkalmazva kimutatta, hogy ez a ha-

tás mind kereskedelmi, mind jóléti szempontból

negatív. Ugyanennek a kutatónak a másik mód- szerrel végzett számítása szerint 1974-ben a görög import volumene 25 százalékkal volt na—

gyobb a tervbe vettnél, míg az export alig ha-

ladta meg a társulás bekövetkezte nélkül vár-

ható volument. Másik kutató, McGueen úgy ta- lálta, hogy 1971 /1972-ben Görögország export- ja az Európai Gazdasági Közösség (EGK) or-

szágaiba lényegesen nagyobb volt, mint aho- gyan az a csatlakozási egyezmény előtti tren—

dek alapján várható lett volna; az importnál a különbség kisebb volt.

A témával foglalkozók kevéssé vették számí-

tásba azt, hogy az import számottevő hányada vámmentesen érkezik Görögországba, s ezek- ben az integrációnak nincs lényeges hatása. Ha a vámköteles importot a kutató nem választja

külön, úgy a számításainál felül fogja értékelni

az átlagos vámtarifa mértékét és ebből követ- kezően az árváltozások nagyságát is.

A két vizsgált időszak közül az 1961 és 1972

közötti évekre Nyugaton a növekedés volt a

jellemző, míg a későbbi, az 1980-ig eltelt évekre az olajárak emelkedése nyomta rá a bélyegét.

A cikkben közölt tábla adataiból kitűnik, hogy

Görögország összes importján belül az EGK részesedése az 1961. évi 38 százalékról 1972-re 47 százalékra, míg a vámköteles import 44 szá- zalékról 56 százalékra nőtt, az EGK-ba irá- nyuló export hányada ugyanezen időszak alatt 30 százalékról 49 százalékra emelkedett. A tár- sulás tehát serkentően hatott ezekben az évek-

ben Görögországnak a Közösséggel folytatott

külkereskedelmére. A második időszakban vál- tozott a helyzet, ekkor az összes görög im—

porton belül az EGK aránya 55 százalékról 40 százalékra mérséklődött, ezen belül a vám—

köteles importé 64 százalékról 58 százalékra, de ezt elsősorban az olajárak emelkedése idézte

elő, mivel nagymértékben növelte harmadik

országok jelentőségét a görög vásárlásokban.

Kisebb arányváltozás — 52 százalékról 48 szá—

zalékra — az exportban is bekövetkezett, mert a

megnövekedett jövedelmű olajtermelők élén—

külő kedvvel vásároltak görög termékeket.

A szerző véleménye szerint a Közös Piacba való belépés nagy hatást gyakorolt Görögor—

szág külkereskedelmi mérlegére, továbbá prob- lémákat okozott a gazdasági növekedésben,

tekintve a krónikus külkereskedelmi deficitet.

Ugy véli, a várható változások negatív hatást fognak gyakorolni az exportra és az importra

egyaránt, s e változások közül négyet jelöl meg.

Elsőként a vámtarifák átrendezését és a kül—

kereskedelmi korlátozások felszámolását em—

líti. A Közös Piac tagországaiból származó gö—

rög import vámmentes lett, s harmadik orszá-

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

497

gokra vonatkozóan pedig a közösségi vámtari- fát vezették be, mindez az ország importjának növekedését idézte elő, mivel ez az átrendezés általában vámtarifa—csökkenéssel járt. Hasonló-

képpen ösztönözte az importot a szabad keres—

kedelmet közvetlenül akadályozó rendelkezé- sek hatályon kívül helyezése, így például a

kvóta—rendszer megszüntetése.

Második tényezőként említi a tanulmány a Közösség mezőgazdasági politikájának beveze—

tését Görögországban, amely befolyásolja a

mezőgazdasági termékek külkereskedelmi mér- legének alakulását és ezen keresztül az ország

egész külkereskedelmét. Nagy mennyiségben

vásárolnak a Közösség többi országaitól hús—

és tejtermékeket, és ezek árai —— a termelők vé-

delme érdekében — igen magasak.

Harmadikként említett változás, hogy a gö-

rög termékadókat a csatlakozás következtében a Közös Piac adórendszeréhez igazították.

A tiszta verseny biztosítása volt a cél, de ez Görögország külkereskedelmi mérlegére ked—

vezőtlen hatást gyakorolt. A Közös Piachoz való csatlakozást megelőzően az országban

olyan adórendszer volt érvényben, amely nagy—

fokú védelemben részesítette a belföldi, főkép-

pen a feldolgozóipari termékek előállítóit az ilyen jellegű importtermékekre kivetett magas adók révén. A belföldi előállítású termékek vé- delmének a belépést követő kötelező felszámo-

lása fizetésimérleg-problémákat okozott. A gö—

rög kormány a közösségi adórendszer fokoza- tos bevezetését kérte, és ezt engedélyezték is.

Exportoldalon kedvező hatású volt a Közös Piac tagországaiban érvényes hozzáadottérték- adó bevezetése, mivel azjobban segíti akivitelt, mint a korábbi adó, de ennek előnyeit részben semmissé teszi az exportőröknek korábban nyújtott támogatások fokozatos megszüntetése.

Végül negyedikként sorolja fel a szerző a Kö—

zös Piacba való belépés inflatorikus hatását,

amely főként az élelmiszerek drágulásából és a

nemzeti valuta leértékelőde'séből adódik, s mindkettő rontja a külkereskedelmi egyenleg alakulását. Az élelmiszeráraknak csatlakozás- ból eredő emelkedése a szerző számítása szerint

8,5 százalék, ami az általános árindexet körül- belül 3,5 százalékkal növelte. A nemzeti valuta leértékelődésének inflációt gerjesztő hatását,

véleménye szerint, megfelelő pénzügyi politika alkalmazásával minimálisra lehet csökkenteni.

Összefoglalva vizsgálatának eredményeit, a

cikk írója arra a következtetésre jut, hogy az Európai Gazdasági Közösséghez való csatla-

kozás első szakaszában még kedvező hatással volt Görögország külkereskedelmi mérlegére,

mivel az EGK-ba irányuló export vámja gyor-

sabb ütemben csökkent, mint az onnan vásá—

rolt termékeké. A vámok későbbi átrendeződése következtében azonban a behozatalra gyako—

rolt negativ hatások felülmúlták az exportot ért

pozitív hatásokat. Ugyancsak kedvezőtlen kö—

vetkezményekkel járt a korábbi protekcionista

intézkedések megszüntetése, illetve a görög ter—

mékadórendszer összehangolása a Közös Piacé-

val. A Közösség agrárpolitikájának görögor-

szági meghonosítása rontotta a külkereskedel- mi mérleget azáltal. hogy elősegítette a mező—

gazdasági behozatal növekedését, de infláció- gerjesztő hatása sem mellőzhető.

Igaz, hogy nehéz számszerűen felmérni a gö- rög külkereskedelmi mérlegnek a Közös Piac—

ba való belépésből származó romlását, de az

biztos, hogy az import növekedéséből származó

hátrányokat csak részben ellensúlyozta a csat- lakozásnak Görögország exportjára gyakorolt

kedvező hatása.

(Ism.: Szőnyi Gyuláné)

KELLY, T. :

A TÁYKÖZLÉS KELET—EURÓPA

UHASZULETESEKOR

(Telecommunications in the rebirth of Eastern Europe)

The OECD Observer. 1990. december—1991. január. 19——

22. p.

A Kelet—Európában végigsöprő politikai vál- tozásokhoz az információ szabad áramlását

biztosító telekommunikációs lehetőségek is hoz- zájárultak. Milyen szerepet kapnak majd ezek

az eszközök Kelet—Európa gazdasági újjászü- letésében? — teszi fel a kérdést a The OECD Observer cikkírója.

A hagyományos tervgazdaságokban a tele—

kommunikációs szolgáltatásokat az ipari és a

mezőgazdasági ,,reáltermelésen" élősködő oem termelő tevékenységnek, a beruházások sorá—

ban a legutolsó helyen levő luxus szolgáltatás—

nak tekintették. Ezen szolgáltatások bevételei- nek a jelentős részét — Csehszlovákiában pél-

dául a nyereség 87 százalékát — központilag el-

vonták, és más ágazatok beruházási alapjainak növelésére fordították. Politikai okokból sem volt kívánatos az információk szabad áramlá-

sának elősegítése, például a közvetlen külföldi hívások lehetőségének megteremtése.

A cikk bevezetőjében közzéteszi a fentieket alátámasztó, a hét kelet-európai országra (Bul- gária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar—

ország, a volt Német Demokratikus Köztár—

saság, Románia és Jugoszlávia) és a Szov—

jetunióra vonatkozó adatokat. A telefonvona- lak sűrűségét tekintve a régióban átlagosan egy

főállomás jut minden tíz lakosra, míg a 24 fej-

lett OECD (Organization for European Econ- omic Co-operation — Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) országaiban átlago—

san két főállomás öt lakosra, az e tekintetben

legfejlettebb Svédországban két főállomás jut

három lakosra. A gyorsan iparosodó ázsiai or—

szágokban, különösen Dél-Koreában, az 1978 és 1988 közötti fejlesztés eredményeképpen, mikor is a telefonvonalak létesítésének üteme megötszöröződött, a fejlett OECD—országok-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a