• Nem Talált Eredményt

Lovering, J.: A hadiipar Nagy-Britanniában

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Lovering, J.: A hadiipar Nagy-Britanniában"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

741

GAZDASÁGSTATISZTIKA

LOVERING, J.:

A HADIIPAR NAGY-BRITANNIÁBAN

(Military expenditure and the restructuring of capitalism:

the military industry in Britain.) —— Cambridge Journal of Economics. 1990. 4. sz. 453—467. p.

A közgazdászok véleménye megoszlik a ka- tonai kiadások és a gazdasági szerkezetváltás közötti kapcsolat tekintetében. Vannak, akik a védelmi költségeket egyszerűen felesleges te—

hernek tekintik, amelyek csak ártanak a nem- zetgazdaságnak. Mások szerint a honvédelem—

re fordított kiadások elősegíthetik a stabilitást és a fejlődést. A leggyakoribb álláspont szerint előnyei és hátrányai egyaránt vannak a hadiipar fejlesztésének.

Amennyiben a honvédelmi kiadások egyér- telműen improduktívnak minősülnek, úgy azok a politikai változások, amelyek a Szovjetunió- ban és Kelet-Európában végbementek, a gaz- dasági erőforrások nagymérvű eltolódását in- dokolnák a hadiiparból a polgári célú fejlesz- tés irányába. A kérdés azonban nem ilyen egy- szerű. A témával foglalkozó közgazdászok je- lentékeny része magát a katonai tevékenységet a közösség érdekében valónak tekinti, és a vé- delmi kiadások gazdaságilag káros hatását a ha—

diiparon belüli verseny kiszélesítésével kívánja ellensúlyozni.

A vélemények és ellenvélemények ismereté- ben a cikk szerzője a védelmi kiadások problé- máját eszmei és gyakorlati téren egyaránt vizs- gálja. Eszmei síkon azt kívánja bemutatni, hogy ezt a kérdést csak a tágabban értelmezett nem- zeti és nemzetközi közgazdaságtan részeként lehet felfogni és tárgyalni. Gyakorlati vonatko- zásban pedig a vizsgálat tárgya konkrétan az Egyesült Királyság gazdasága, amelyben több évtizedes stabilitás után —— a tőkés termelési rend átszervezése és a világ katonai erőviszo- nyai változásainak következtében a honvé—

delmi ipar is erőteljes szerkezetátalakuláson megy keresztül.

A cikk szerzője a vizsgálatot a második vi—

lágháború időszakával kezdi, amikor a brit gaz- daságot az Egyesült Allamoktól kapott jelentős támogatás segitségével nagymértékben militari' zálták. A háború végére számos új, főként hon- védelmi célokat szolgáló iparág (például radar- berendezések, léglökéses repülőgépmotorok gyártása), és ezen belül számos új vállalat jött létre. Meglepő módon a 80-as évek elejéig a lé- tesítmények zöme lényegében az eredeti formá- jában működött. Lendületet adott a hadiipar- nak a koreai háború kitörése, amelynek követ- keztében a védelmi kiadások a kétszeresére nö—

vekedtek, és ugyanakkor ez az iparág a techno—

lógia fejlesztését befolyásoló kulcságazat lett.

A növekvő profit ellenére azonban a vállalatok egyre nagyobb nehézségekkel találták magukat szemben, főképpen a repülőgépgyártás terüle-

tén, ahol az elért eredményeket nem tudták kel- lőképpen gyümölcsöztetni a polgári repülésnél.

A hadászati eszközök technológiai fejlődése magával hozta a képzettebb munkaerő iránti igények növekedését, s ami ezzel együtt járt, a kedvezőbb bérezést és előmeneteli lehetősége- ket a hadiiparban. Az ágazatba tartozó nagy- üzemek váltak a képzett munkaerő fő felhasz—

nálóivá, mivel lényegesen többet áldoztak a képzésre, mint a legtöbb polgári üzem.

A 80—as évek közepén megindult széles körű szerkezetátalakulás jelentős kihívás volt az an- gol védelmi ipar számára. A változtatást sürge—

tővé tette az új kelet—európai helyzet, amely a katonai célú igények mérséklődését vonhatja maga után. Az évtized első felében még a kato- nai erő megőrzése volt a fő célkitűzés (Falk—

land-háború, részvétel az Egyesült Államok SDI—programjában), s így a hadiipar kivételes előnyöket élvezett; 1978 és 1984 között a fel- dolgozóipari termékek kibocsátásában való ré—

szesedése megkétszereződött, 12 százalékra nőtt.

Visszatekintve úgy tűnik, hogy ez volt a régi szerkezetben zajló utolsó fellendülés. 1985 óta az angol honvédelmi kiadások nem emelked- tek, számos beruházástól elálltak. Az összes ter- mékkibocsátáson, a proüton és a foglalkoztatá- son belül egyaránt csökkent a védelmi ipar ré- szesedése. Tekintve azonban, hogy versenyké- pességét a világpiacon továbbra is szeretné fenntartani, jelenleg átfogó jellegű szerkezetét- alakitást folytat, nagyobbat, mint az angol ipar többi ágazata.

Mig 1930 és 1950 között a brit védelmi ipar szerkezete lényegében belső problémának minő—

sült, a jelenlegi átalakítás nagymértékben függ a nemzetközi ipar fejlődésétől, figyelembe véve a nagy multinacionális cégek meghatározó sze—

repét a katonai eszközök piacán. Ugyanakkor nehézségekbe ütközik a védelmi célú technoló- gia széles körben való átállítása polgári célokra, ' illetve az ehhez szükséges felvevőpiacok bizto- sítása. A brit kormány ezért is bátorítja a vé- delmi berendezések és szolgáltatások exportját:

Nagy-Britannia az l980—as években a világ egyik vezető fegyverexportőre lett, a világ fegyverke- reskedelméből körülbelül 12 százalékban része—

sedett, hadiipari termékeinek mintegy egyhar- madát-egynegyedét exportálta.

A legutóbbi időszak eseményei, a berlini fal leomlása, a hagyományos fegyverzetek ügyében történt megegyezés azonban a védelmi ipar nagymérvű csökkenését idézheti elő. Erre lehet következtetni abból is, hogy az elmúlt évben az Egyesült Államok után az Egyesült Királyság hadiiparának részvényei is sokat veszítettek ér- tékükből. A változások hosszabb távon való- színűleg a haderők nemzetközi méretű csökke- nését eredményezik, de egyidejűleg a megma- radó erők magas színvonalú, korszerű eszkö—

(2)

742

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

zökkel történő felszerelését teszik szükségessé.

Az ilyen termékeket előállítani képes vállalatok között a verseny élesedni fog, s ez az eléggé elavult brit hadiiparban a versenyképes vállala- tok kiemelkedését, a többiek leszakadását, és világpiacról való kiszorulását vonja maga után. Már jelenleg is számos védelmi ipari te—

vékenység hanyatlása érzékelhető, főként a honvédelmi célokat szolgáló repülőgépgyártó és hajóépítő iparágban. Túlélésre elsősorban az elektronikára alapozott iparágakban számit- hatnak.

A brit hadiipar vállalati struktúrája az elmúlt években a különböző fúziók, a kormány által kezdeményezett privatizáció következtében mó- dosult, erősödött a magántőke szerepe, tovább nőtt a nagy európai és amerikai cégek befolyá- sa. A szerkezeti átalakulás a védelmi ipar mun- kaerőigényének változásaiban is kifejezésre ju—

tott, nőtt ugyanis a képzettebb, a kutatás és fej- lesztés területén jól foglalkoztatható szakembe- rek iránti igény.

A brit hadiipar és a polgári ipar szerkezeti átalakulása egyidejűleg és egymásra kölcsön—

hatásban történik, sőt az angol gazdaság nem- zetközi szerepére is hatást gyakorol. Az utóbbi években előtérbe került a fogyasztási cikkek előállítása és a szolgáltatások expanziója a ter- melésieszköz—gyártás terhére. Ez az átállás azon- ban nem olyan mértékű, hogy az az angol vé- delmi ipar számára is biztosítaná az ilyen jelle- gű, kevés kockázattal járó szerkezetváltást.

A fegyvergyártással foglalkozó vállalatok in- kább a szakosodás erősítését választották, s en- nek következtében módosult a változatlanul számottevő export termékösszete'tele. Az élese- dő verseny és a külpiacok bizonytalanná válása miatt a hadiipari vállalatok a hosszú távú ku—

tatás-fejlesztés helyett az egyes termékek töké- letesítésére összpontosítják tőkéjüket, illetve szakembergárdájukat. Tekintve azonban, hogy a polgári célokat szolgáló gazdaság a már említett szerkezeti változásokból adódóan ugyancsak kevésbé igényel hosszabb távra szóló -

kutatást-fejlesztést, mint korábban, ezen a téren a brit gazdaságban általános hanyatlás tapasz- talhatói'?

Összegezve vizsgálatainak eredményét, a szer- ző megállapítja, hogy a brit védelmi iparban a 40—es évektől kezdve egészen a hidegháború be- fejezéséig, azaz csaknem négy évtizeden keresz—

tül a tőke— és a szakember-akkumuláció volt jellemző. Az európai politikai helyzet válto—

zásával a védelmi kiadások mérséklődésére le- het számitani, de azért a világ fegyvergyártó ipara nem válik jelentéktelenné, sőt számottevő tényező marad, csupán egyre inkább kikerül a nemzeti kormányok felügyelete alól.

Az angol hadiipari cégek jelentékeny része arra törekszik, hogy a belátható jövőben is fon- tos szereplője maradjon a világ fegyvergazda- ságának. Mivel ez az iparág a magasabb fokú technikát meghonositó beruházásokban, a fel-

dolgozóipar termékexportjában és a szakkép—

zett munkaerő alkalmazásában egyaránt jelen- tős hányadot képvisel, a 90-es évtizedben min- denképpen erős hatást fog gyakorolni az an- gol gazdaság fejlődésére.

(Ism. : Szőnyi Gyuláné)

MARTüNov, v.:

A szovmrumó

És AZ EGYESÚLT ÁLLAMOK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÉTÁ sox

TÚKRÉBEN

(SZSZSZR i SZSA po materialam mersdunarodnüh szoposztavlenij OON i SZEV. — Raszesetü Goszkomsztata SZSZSZR.) _ Veszmik Sztatisztiki. 1990. 9. sz. 10—15. p.

A szerző arról a kísérletről számol be, amely a két nagyszabású nemzetközi összehasonlítási program adta lehetőségeket felhasználva össze- hasonlítást végez a Szovjetunió és az Egyesült

Államok egy főre jutó bruttó hazai termékének

volumene között.

A cikk nagy vonalakban ismerteti e két pro- jekt, az ICP (az ENSZ programja) és a KGST összehasonlítási program legfontosabb jellem- zőit. Mindkét program a tételes átárazásos ösz- szehasonlítások családjába tartozik, de míg az ICP fő aggregátuma a bruttó hazai termék (GDP), a KGST-összehasonlításé a nemzeti jö- vedelem. Az ICP - legalábbis fő vonalaiban — az ENSZ Nemzetgazdasági Számlarendszerét

(SNA) követi, a KGST-összehasonlítás pedig a KGST számlarendszerét (MPS). A kettő kö- zötti alapvető eltérések jól ismertek, s nyilván—

való, hogy az összehasonlítás aggregátumait il- letően szükség van a tartalmi egységesítésre.

Többek között azért is érthető, hogy a közeli- tést, az adott szinten lehetséges mértékű egysé- gesítést a Szovjetuniónak kellett megtennie, mert az ICP hatodik, az 1990-es évre vonatko- zó fázisának munkálataiban már a Szovjet—

unió is részt vesz.

A két összehasonlítási program eredményei—

nek viszonylag egyszerű összekapcsolására azért volt mód, mert Magyarország és Lengyel—

ország mindkét összehasonlitásban részt vett, illetve vesz, és így e két országon keresztül a kiválasztott mutatók volumenindexeinek össze- kapcsolását láncolással el lehetett végezni.

Mind az ENSZ, mind a KGST nemzetközi összehasonlításának egyik legfontosabb célja a lakossági fogyasztás volumenének országok közötti összehasonlítása. Annak érdekében, hogy a KGST-összehasonlításban részt vevő releváns országok (a Szovjetunió, Magyaror- szág és Lengyelország) adatai összehasonlítha—

tók legyenek (Magyarország a KGST utolsó, 1988. évre vonatkozó összehasonlításában már nem vett részt) az ENSZ-programban szerep- lő országokéval, különböző kiegészítő táblák összeállítására volt szükség, amelyek segítsé- gével újabb, a KGST-összehasonlitásban eddig

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

Más szavakkal, modern megközelítésben, a mai fejlődésgenetikai ismeretek tükrében ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egyedfejlődés során először azok a gének fejeződnek

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Primary School Teacher Training offers the training of future professionals who possess theoretically based knowledge, skills and competences of pedagogy in order

De Zoltán, aki most igazán meg volt arról győződve, hogy azért nem lép föl, mert - Elinor a másé, és így neki minden közömbös, utálatos (holott még csak tegnap ilyenkor

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések