KÖZÉRDEKŰSÉG – KÖZÉRDEKŰ ADAT – KÖZÉRDEKŰ STATISZTIKAI ADAT
DR. BÁNSZEGI KATALIN
A magyar politikai élet demokratizálódása, a többpártrendszer és a parlamenti de- mokrácia kiépítése, valamint a piacgazdaságra átállás alapvető változásokat hozott a magyar közigazgatás felépítésében és működési elveiben, a jogi rendezés által elérni kívánt célokban, a vezetési eszközökben, az állampolgári jogok és kötelezettségek rend- szerében, és nagymértékben megváltoztatta a pénzügyi–gazdasági struktúrát. A belpoliti- kai változásokkal együtt kialakultak azok az új külpolitikai viszonylatok, amelyek meg- változtatták orientációs céljainkat a világban, és módosították azokat a feltételeket, ame- lyekkel megtalálhatjuk helyünket az európai valóságban.
Ezek a változások éreztették hatásukat az adatkezelés, adatvédelem területén is. Első- sorban szükségessé tették az információs önrendelkezési jogból adódó feladatok megfo- galmazását és megoldását, másodsorban felvetették az adatok megismerésére irányuló jogok meghatározását és érvényesítésük lehetőségét. Az állampolgári jogok ez utóbbi vetülete fogalmazódik meg a közérdek meghatározásában és a közérdekű adatok körének kimunkálásánál.
Az adatok körében megkülönböztetünk: 1. személyes adatot, 2. közérdekű adatot, 3.
egyedi adatot, 4. minősített adatot.
A személyes adatot a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvános- ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény) úgy határozza meg, hogy az egy meghatározott természetes személlyel (az érintettel) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. (Személyes adat például egy személy testsúlya.) Minden jogrendszer a legmesszebbmenő védelmet a személyes adat- nak biztosítja.
Ugyanez a törvény határozza meg a közérdekű adat fogalmát. Közérdekű adat az ál- lami, helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a szemé- lyes adat fogalma alá nem eső és bizonyos törvényi kivételek körébe nem tartozó adat.
Közérdekű adat például egy önkormányzati beruházás pénzügyi adata vagy egy vízköz- mű társulat szervezeti és működési szabályzata. A törvény kiemelten szabályoz néhány olyan esetet, amikor a személyes adat is közzétehető, például mert a törvény azt közér- dekből elrendeli, vagy az érintett az adatot közszereplése során már maga tette közkincs- csé. Ez történik akkor, ha mondjuk a polgármester egy televíziós interjúban beszámolt a gyermekkori kanyarójáról.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény – az előző statisztikai törvények pél- dáját követve – megalkotta az egyedi adat fogalmát. Mivel a statisztikában elsőrendű fontosságú az adatszolgáltatók bizalmának a megőrzése, ezért a statisztika minden adat- szolgáltató (akár természetes, akár jogi személy) adatát egyformán védi akkor is, ha abban az adatszolgáltató nevesítve van, és akkor is, ha nehezen is, de lehet rá következ- tetni. Az egyedi adat nem hozható nyilvánosságra, csak a statisztikai összesítésük. Az információszükségletet és a jogi lehetőségeket figyelembe véve azonban két esetben közölhető mégis az egyedi adat. Nevezetesen, ha az közérdekűnek minősíthető (lásd a statisztikai törvény 18. § (2) bekezdését), vagy ha a közléshez az adatszolgáltató hozzájá- rult.
A minősített adatok köre több törvényi titok-meghatározás eredményeként kap vé- delmet egyes speciális területeken. Így például az adózás rendjéről szóló törvény megal- kotta az adótitkot, a Polgári Törvénykönyv a magántitkot, a pénzintézetekről szóló tör- vény a banktitkot, a postatörvény a levéltitkot, az egészségügyi törvény az orvosi titkot, a vámtörvény a vámtitkot, és ne feledjük az államtitkot, a szolgálati titkot, az üzleti titkot stb.
E tanulmányban csak a közérdekű adat és a közérdekű egyedi adat problematikájával foglalkozunk.
A közérdekűség fogalmát egyértelműen egyik ország jogrendszere, jogtudománya sem határozza meg. A természetes személyek adatainak védelme mindenhol jól körülha- tárolt, a jogok és kötelezettségek pontosan meghatározottak, és a jogsértés, valamint a jogérvényesítés lehetősége szankciókkal körülbástyázott. Mindez azonban nem mondha- tó el az ezen kívüli információkról. Még abban a tekintetben is nagymértékű elhatárolási problémák vannak, hogy az egyéni cég, a kisiparos, a kistermelő üzleti adata személyes adatnak minősül-e vagy sem. Felvetődik a kérdés, hogy amíg egy munkavállaló havi bevétele személyes adatnak minősül, addig miért ne kaphassa meg ugyanezt a védelmet egy javító cipész havi bevétele is. Ha azonban ebben az irányban mozdulna el az adatvé- delem, akkor a gazdasági élet jelentős része maradna feltáratlan, mert a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokat is csak törvényben megfogalmazva vagy önkéntes alapon lehetne gyűjteni. (Ennek a problémának a jegyében született a statisztikai törvény 8. § (5) bekez- dése, mely meghatározza az ilyen területről igényelhető adatok körét úgy, hogy a részle- tes igények megfogalmazásának lehetőségét az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Prog- ram (OSAP)-ról szóló kormányrendeletre hagyja.)
A közérdekűség először és elsősorban az állami szervek működésének megismerésé- vel kapcsolatosan merült fel. Egyrészt ezek az intézmények alapvetően befolyásolják az állam, az állampolgárok életét, tehát működésük hatékonysága, a közéleti tisztaság meg- őrzése záloga lehet a kiegyensúlyozott állampolgári létnek. Másrészt ezek az intézmé- nyek a költségvetési juttatásokból tartják fenn magukat. A költségvetés pedig az adó- és egyéb kötelező, az állampolgárokat és a vállalkozókat terhelő befizetésekből áll össze.
Tehát jogos a befizetők érdeklődése az irányban, hogy miként használják fel hozzájárulá- sukat, ezért az adatvédelmi törvény ezeket az információkat közérdekűnek minősítve kötelezővé teszi a tájékoztatást. A tudomány azonban nem határolta el ezt a kört egyér- telműen. A jogszabályok kirekesztő fogalmazásából adódóan, amely a személyes adat védelmét egyértelműen kimondja, első megközelítésként az fogalmazható meg, hogy az ezen kívüli adatok elvileg nyilvánosságra hozhatók. Végső soron ez a nyilvánosságra
hozatal ebben az összefüggésben azt jelentené, hogy egyedileg azonosítható módon le- hetne közzétenni bármely gazdálkodó szerv bármely adatát (kivéve néhány külön tör- vényben megfogalmazottat, mint például az üzleti titok, banktitok, adótitok).
Felmerül itt az a kérdés is, hogy mi az, ami egyedileg azonosítható. Erre az európai irányelvek is csak annyit mondanak, hogy anonímnak tekinthető az adat, ha az azonosítás az elérni kívánt célhoz viszonyítottan aránytalanul nagy munka-, idő- vagy pénzbefekte- téssel járna. Ennek paraméterei pedig esetenként változhatnak és egyedi elbírálást igé- nyelnek, ráadásul a technika fejlődésével, a tudattartalom változásával és a gazdasági környezet módosulásával egy adott szituációban, de más-más időpontban is lehetnek ezek a felételek eltérők. Ily módon a közlésnél a közérdekűség kritériumának fenn kell akkor is állnia, ha az adat ugyan összesített adat, de kevés ráfordítással az adatszolgáltató azonosítható. Ez esetben ugyanis nem hozható nyilvánosságra. Az általános adatkezelési előírásoktól meg kell különböztetni a statisztikát. A statisztikának, annak érdekében, hogy mindig valós képet mutasson, maximálisan meg kell őriznie az adatszolgáltatók bizalmát. Ezért a jól körülhatárolt közérdekűségen kívül gondoskodni kell arról, hogy az információk a legteljesebb mértékig hozzáférhetők legyenek, de ne sértsék az adatszol- gáltatói érdekeket, és biztosítsák az egyedi adatok védelmét.
A továbbiakban bemutatunk az EUROSTAT adatvédelmi intézkedéseinek figyelem- bevételével a statisztikusok számára összeállított néhány példát az azonosítás lehetőségé- re és ennek elkerülésére. Ezeket az előírásokat kellene követni akkor, ha a sporttevé- kenység adatai nem lennének a statisztikai szabályzat értelmében közérdekűek. (Ha a táblák nem közérdekű adatot tartalmaznak, természetesen a vázolt szabályok az irány- adók.) A táblák egyébként kitalált adatokat tartalmaznak.
1. tábla A magyar sportegyesületek főbb adatai, 1995
Sportegyesület neve Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő Statisztika Petőfi SC 8 600 12 7 500 1 260 5 600
Vasas SC 12 800 12 10 000 10 000 8 000
Közért SE 5 200 4 3 600 500 3 000
Dózsa SC 20 000 8 18 000 15 000 15 000
Honvéd SE 25 000 12 20 000 10 000 10 000
MTK-VM 18 000 10 15 000 8 000 13 000
Az 1. tábla adatai így nem közölhetők, mert egyedi adatokat tartalmaznak.
A 2. táblában és az ilyen jellegű táblákban általában összesítések szerepelnek, így közölhetők, de kivételesen ez esetben is előfordulhat, hogy az adatszolgáltatót azonosítani lehet, például, ha ismerjük a 3. tábla adatait, ahol Magyarország mellett az 1- es szám szerepel. Ebben az esetben ez egyedi adatnak minősül, és ezért az adat nem hozható nyilvánosságra.
A 3. tábla Magyarországra vonatkozó adatai nem közölhetők, de nem közölhetők az adatok más esetben sem, ha a tábla valamelyik adata két egyedi adat összesítése, mert akkor pótlólagos információkból a kikövetkeztetés olyan egyszerű lehet, hogy ezeket is
egyedi adatként kell kezelni (lásd a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet a statisztikáról 19.
§-át).
2. tábla A statisztikusok sportegyesületei néhány országban, 1995
Ország Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Magyarország 86 000 12 7 500 1 260 5 600
Dánia 12 000 10 10 000 8 000 8 600
Svájc 800 3 500 150 32
3. tábla A statisztikusok sportegyesületei néhány országban, 1995
Ország Sportegyesületek Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül száma tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Magyarország 1 86 000 12 7 500 1 260 5 600
Dánia 4 12 000 10 10 000 8 000 8 600
Svájc 3 800 3 500 150 32
4. tábla A statisztikusok sportegyesületei Kelet-Közép-Európában, 1995
Ország Sportegyesületek Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül száma tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Lengyelország 3 16 200 28 15 000 8 000 10 000
Csehország 3 20 000 14 18 000 15 000 14 000
Szlovákia 2 8 000 8 5 000 2 500 6 000
Magyarország 1 8 600 12 7 500 1 260 5 600
Horvátország 2 5 000 8 4 500 4 000 4 500
Szlovénia 3 2 600 5 2 500 2 000 1 800
A vázoltak értelmében a 4. táblából Magyarország, de Szlovákia és Horvátország adatai sem hozhatók nyilvánosságra.
Az adatszolgáltatót azonosítani lehet akkor is, ha az adatközlésben olyan adatszolgál- tatók adatai szerepelnek, amelyek közül az egyik szerepe domináns. Ha a domináns ada- tainak részesedése ugyanis az összesenben meghaladja a 85 százalékot, akkor biztosra vehető a visszakövetkeztetés lehetősége, de már akkor is valószínűsíthető ez, ha 50 és 85 százalék közé esik a részesedés.
A 6. táblában Lengyelország adatai nem közölhetők, mert a statisztikus látja, hogy az egyik egyesület adata az 5. tábla alapján domináns (Lengyel SSE).
Ugyanígy visszakövetkeztethetőnek, tehát egyedi adatnak kell tekinteni az adatot, ha a dominancia nem egy, hanem két adatszolgáltató részesedéséből áll össze, hiszen az
egyik domináns a saját adatai és a mindösszesen különbözetéből már kis hibahatárral következtethet a másik adatára.
5. tábla A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai részletezve, 1995
(segédtábla)
Sportegyesület Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül neve tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Lengyel SSE 15 000 20 11 500 7 870 9 400
Varsó SSC 200 2 80 50 180
Krakkó SSC 1 000 4 500 80 420
Cseh SSE 7 000 5 6 000 5 000 5 000
Prága SSC 7 000 5 6 000 5 000 5 000
Cheb SSE 6 000 4 6 000 5 000 4 000
Szlovák SSE 4 000 4 2 500 1 750 3 000
Pozsony SSC 4 000 4 2 500 1 750 3 000
6. tábla A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai összesítve, 1995
Ország Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Lengyelország 16 200 28 15 000 8 000 10 000
Csehország 20 000 14 18 000 15 000 14 000
Szlovákia 8 000 8 5 000 2 500 6 000
Oroszország 500 000 18 400 000 350 000 150 000
Görögország 30 000 8 22 000 15 000 8 000
Egyesült Államok 2 millió 36 1,5 millió 1 millió 1,3 millió
Svédország 25 000 8 20 000 15 000 18 000
Franciaország 52 000 20 48 000 45 000 42 000
7. tábla A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai részletezve, 1996
(segédtábla)
Sportegyesület Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül neve tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Lengyel SSE 9 000 13 7 900 4 450 5 990
Varsó SSC 200 5 100 50 10
Krakkó SSC 7 000 10 7 000 3 500 4 000
Cseh SSE 7 000 5 6 000 5 000 5 000
Prága SSC 7 000 5 6 000 5 000 5 000
Cheb SSE 6 000 4 6 000 5 000 4 000
Szlovák SSE 4 000 4 2 500 1 750 3 000
Pozsony SSC 4 000 4 2 500 1 750 3 000
8. tábla A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai összegezve, 1996
Ország Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
Lengyelország 16 200 28 15 000 8 000 10 000
Csehország 20 000 14 18 000 15 000 14 000
Szlovákia 8 000 8 5 000 2 500 6 000
Lengyelország 8. táblabeli adatai nem közölhetők, mert a 7. tábla szerint két domi- náns adata szerepel benne.
Ha a tábla önmagában nem tartalmaz domináns elemeket, de olyan átfedő informáci- ókat igen, amelyek összefüggés útján ugyancsak lehetővé teszik az azonosítást, vagy az átfedést különböző, az olvasó számára könnyen hozzáférhető táblák tartalmazzák, vagy a különböző nyilvánosságra hozott táblák tartalma átfedés nélkül is kivonható egymásból, akkor szintén egyedi adatról beszélünk (közvetett felfedés).
9. tábla A sportegyesületek főbb adatai, 1995
Sport-
egyesületi Ebből nem Szakosz
-tályok Ebből nem Szakosz-
tályi tagok Ebből nem Ezek közül Ország tagok
száma statiszti-
kus száma statiszti-
kus száma statiszti- kus igazolt
versenyző ebből nem
statisztikus nő ebből nem statisztikus
ezer ezer ezer
Lengyelország 2500 2483 56 28 2000 1985 1500 1492 1800 1790
Csehország 3000 2980 60 46 2500 2482 2000 1985 2300 2286
Szlovákia 100 92 30 22 80 75 50 47 65 59
Magyarország 89,6 81 58 46 74 66 44 43 54 49
A 9. táblából a magyar és a szlovák adatok nem közölhetők, mert kivonás útján kikö- vetkeztethetők az egyedi adatok a 4. tábla alapján.
10. tábla A nem statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai, 1996
Sportegyesületi Szakosztályok Szakosztályi Ezek közül Ország tagok száma száma tagok száma igazolt versenyző nő
(ezer) ezer
Lengyelország 3500 66 3000 2500 2800
Csehország 4000 70 3500 1000 1300
Szlovákia 500 20 180 150 165
A 10. tábla adatai nem közölhetők, ha a 8. tábla szerinti adatok egy vagy két adat- szolgáltatótól származnak, mivel a 8. táblával összevetve kikövetkeztethetők az azono- sítható adatok (kivéve, ha a maradék legalább három adatszolgáltató adatából állt össze).
A közölt közlési korlátozások szigorúak és meglehetősen szűk körre szorítják a nyil- vánosságra hozatalt. A gyakorlatban azonban ritkán áll elő ilyen nehéz helyzet, mivel a közlési korlátok nem állnak fenn, ha a felfedést lehetővé tevő táblák különböző kiad- ványokban, eltérő időpontban vagy eltérő helyen, esetleg egyébként is olyan módon jelennek meg, amikor az összevetés valószínűsége minimálisnak tekinthető vagy teljesen kiküszöbölhető. Például egy Budapesten kiadott információt nem indokolt összefüggésbe hozni egy varsói kiadvánnyal.
A közérdekű adat fogalmát Magyarországon első ízben a személyes adatok védelmé- ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló adatvédelmi törvény fogalmazta meg.
Mi a közérdekűség? Az, ami mindenkit érdekelhet. Milyen jogon lehet valaki érdeklődő?
Többek között az adófizetés jogán. Az adatvédelmi törvény szövege ugyan ezt így nem tartalmazza, de a törvényi szabályozás alapját a fejlett európai demokráciák – elsősorban a svéd modell – gyakorlata képezte. Ott ugyanis a közigazgatás hosszú idő óta a legtelje- sebb nyilvánosság kontrollja mellett működik. Ennek megfelelően tehát a magyar tör- vény kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy sze- mély a feladatkörébe tartozó ügyekben – ide értve a gazdálkodásával kapcsolatos ügye- ket is – köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, és ennek érde- kében lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismer- hesse. (Problémát jelent, hogy ezeknek a szerveknek a kezelésében nemcsak a saját mű- ködésükkel kapcsolatos, köztük közérdekűnek minősülő adatok, hanem egyéb adatok is vannak.)
A szabályozás hangsúlyozza a közigazgatás szolgáltatásfunkcióját, valamint lehetővé teszi az államapparátus olyan mérvű átláthatóságát, ami biztosítéka az állampolgári jogok gyakorlásának és a demokratikus intézményrendszer (választás, népszavazás, népi kez- deményezés stb.) működésének is.
Ezzel a körülhatárolással tehát nagy vonalakban kirajzolódott a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok és egyéb információk köre, ami ily módon megfelel a példaként említett közigazgatási nyitottság elvének. Megoldásra vár azonban az a kérdés, hogy mi történjen a szerv kezelésében lévő, de nem saját adatokkal. Ebben a vonatkozásban súly- ponti megfogalmazást nyert, hogy a személyes adat néhány törvényi kivételtől eltekintve sosem lehet közérdekű adat, az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv adatai pedig (csak néhány törvény által meghatározott kivétellel, például honvédelem, nemzetbiztonság) mindenki által hozzáférhetők.
Az információ-rendszernek igen jelentős, ámde garanciális jellegénél fogva eltérő tí- pusú külön ága a statisztika. A statisztika a legnagyobb adatgazda, és mint ilyen, infor- mációs bázisa a termelésnek, a fogyasztásnak, a közigazgatásnak, igazságszolgáltatásnak és a törvényalkotásnak is. Ahhoz, hogy ezt a feladatát el tudja látni, folyamatosan meg- bízható információkkal kell rendelkeznie. Ehhez viszont az szükséges, hogy maximálisan élvezze az adatszolgáltatók bizalmát. A bizalomnak azonban az az előfeltétele, hogy a szolgáltatott adatok a legmesszemenőbb védelmet élvezzék az illetéktelen hozzáférések- kel szemben. Így tehát a statisztika több garanciát kell, hogy nyújtson az adatszolgáltatók számára, és azt meg is teszi az egyedi adatok fogalmi rendszerének kimunkálásával. Ez azt jelenti, hogy a statisztika rendszerébe bekerülő minden adat egyedi adatnak minősül, és mint ilyen – amennyiben nem közérdekű adat vagy az adatszolgáltató a közléshez nem
járult hozzá – nem hozható nyilvánosságra. Ennek értelmében tehát csak olyan statiszti- kai összesítések tehetők közzé, amelyekből nem lehet következtetni az adatszolgáltatóra.
Ez tulajdonképpen nem is jelentene nehézséget, ha minden adat mögött legalább há- rom adatszolgáltató állna. Magyarország viszont kis ország, így több olyan gazdasági ág, ágazat van, amelyeknél az adatszolgáltatók száma csupán egy vagy kettő. Így például nem képzelhető el, hogy számos atomerőművet üzemeltető vállalkozása, négy-öt vasút- társasága, legalább három légi fuvarozó vállalata legyen az országnak. Ezért tehát valami módot kellett találni arra, hogy e kevés adatszolgáltatót tartalmazó ágazatok adatai is közölhetők legyenek, mert ezek is közfunkciókat látnak el és nélkülük a statisztika nem tudná biztosítani tájékoztatási funkcióját. Ezen túlmenően értelmetlen az olyan védelem, amikor a törvény által biztosított jogán az ilyen közérdekű adathoz mindenki bárhonnan hozzájuthat, csak egy hiteles forrásból, a statisztikából nem. A túl szigorúan karcsúsított adatsorok felhasználhatósága is kétségessé válik, és nemcsak a közvélemény, hanem a szakma, a tudomány és a vezetés számára sem ad megbízható képet az olyan statisztikai áttekintés, amelyikből alapvető fontosságú információk hiányoznak. A statisztikáról szóló törvény tehát úgy fogalmaz, hogy közérdekű feladatot ellátó szerv, társadalmi szervezet, költségvetési szerv közérdekű tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adat- szolgáltató hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, tehát közérdekű adat.
Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a közérdekű feladat?
Mivel a közérdekű feladat nincs egyértelműen megfogalmazva a jogszabályokban, meg kellett kezdeni a statisztikában az egyedi adatok és a közérdekű adatok elméleti elhatárolását. A kiindulópontul az adatvédelmi törvény szolgálhat, amennyiben az állami és önkormányzati feladatot ellátó szervezet adatai közérdekűek. Az alkotmányos jogok és az önkormányzati törvény alapján megállapítható, hogy ez bizony eléggé széles kört ölel fel. Az állampolgároknak mindenekelőtt alkotmányban biztosított joga van a mun- kához, a testi és lelki egészséghez, a környezet védelméhez, a szociális biztonsághoz, a művelődéshez, tehát ezek biztosítása állami feladat. Az önkormányzat feladatai között szerepel a településfejlesztés, településrendezés, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, csa- tornázás, az utak és közterületek fenntartása, a tömegközlekedés és a településtisztaság biztosítása, valamint az energiaszolgáltatás. Tehát az ezekkel összefüggő adatok közér- dekűek.
Csakhogy a valóság nem ilyen egyszerű. A felsorolt feladatok elvégzését az állam vagy az önkormányzat átadhatja gazdasági társaságoknak, amelyeknél az adatok nyilvá- nosságra hozatalánál nem lehet együtt kezelni a közérdekű feladatot is ellátó szerv ezen adatait más tevékenységének adataival, különös tekintettel az üzleti titokra, a pénzügyi adatokra. Erre való tekintettel a szakemberek egybehangzó álláspontja szerint egy több szempontot figyelembe vevő rendszer határolhatja meg kielégítően a nyilvánosságra hozatal főbb szempontjait a statisztikában.
Ennek megfelelően a IV/1997. (SK 3.) KSH szabályzat a következőképpen határozza meg a statisztikában a közérdekű adatot.
I. Az adatszolgáltatónak a központi vagy helyi önkormányzati költségvetésből, illető- leg a kötelező járulékfizetésből finanszírozott tevékenységére vonatkozó adat, a jogsza- bályok által közérdekűnek minősített minden adat, valamint az állami, önkormányzati feladatot ellátó, a lakossági ellátást biztosító tevékenységet folytató adatszolgáltatók
következőkben felsorolt tevékenységéhez kapcsolódó, a teljesítményre, volumenre vo- natkozó, valamint forgalmi adatai:
1. Egészségügyi ellátás
Fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása Járóbetegek orvosi ellátása Háziorvosi ellátás
Házi gyermekorvosi ellátás Szakellátás
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Gondozói szakellátás
Közegészségügy és járványügy Mentőszolgálat
Egyéb humán egészségügyi tevékenység Anya- és gyermekvédelem
Iskola-egészségügy 2. Szociális ellátás
Szociális ellátás szállításnyújtásssal Bentlakásos bölcsődei ellátás Csecsemőotthoni ellátás Gyermekotthoni ellátás
Gyermek- és ifjúságvédő intézetek Nevelőotthonok
Öregek otthona
Szállást biztosító idősek klubja Szociális otthonok
Testi vagy szellemi fogyatékosok otthona Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül Idősek klubja
Szociális étkeztetés Házi gondozó szolgálat Fogyatékosok napköziotthona Bölcsődei ellátás
Gyámügyi tevékenység Egyéb szociális gondoskodás Egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás 3. Oktatás
Alapfokú oktatás és óvodai nevelés Óvodai nevelés
Alapfokú általános oktatás Alapfokú művészetoktatás Középfokú oktatás
Általános középiskolai oktatás Szakmai középiskolai oktatás Szakmunkásképző iskolai oktatás
Szakiskolai oktatás Felsőfokú oktatás
Felnőtt és egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység
Tanórán kívüli oktatási ellátás Nevelési, pszichológiai tanácsadás Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Pályaválasztási tanácsadás
Diákotthoni ellátás Diákétkeztetés 4. Kulturális és sporttevékenység
Előadó-művészeti tevékenység (színház, hangverseny, opera, egyéb előadóművészet) Közösségi művelődési tevékenység (művelődési központok tevékenysége)
Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális tevékenység Sporttevékenység (szabadidős sporttevékenység)
5. Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Villamosenergia-termelés és -elosztás Gázgyártás és vezetékes elosztás Hőtermelés és -ellátás
Víztermelés, kezelés és -elosztás
6. Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Szennyvízkezelés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás
Szennyvízelvezetés és -kezelés Településtisztasági szolgáltatás
Egyéb szennyvízkezelési és csapadékvíz-elvezetési szolgáltatás Hulladékkezelés, köztisztasági tevékenység
Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Veszélyes hulladékok kezelése
7. Környezetvédelem
Zöldterület-gazdálkodás Vadgazdálkodás Erdőgazdálkodás 8. Szállítás
Vasúti szállítás
Helyi kötöttpályás személyszállítás
Menetrendszerű közúti, távolsági személyszállítás Menetrendszerű közúti, helyi személyszállítás
Belvízi szállítás Belvízi személyszállítás Révközlekedés
Menetrendszerű légi személyszállítás 9. Postai, távközlési szolgáltatás
Postaforgalmi adatok településenként
Postahivatalok, postamesterségek, ügynökségek száma településenként Távbeszélő-állomások száma településenként
A műsorszóró és műsorkészítő szolgáltatók által szórt műsorral ellátottság településenként, műsoridő és adásidő.
II. Az alábbiak közérdekű teljesítményadatok, mivel az I. fejezetben szereplő szolgál- tatásokat, lakossági ellátásokat ezek biztosítják:
széntermelés, kőolajtermelés, földgáztermelés, villamosenergia-termelés, benzintermelés, gázolajtermelés, tüzelőolaj-termelés.
A közérdekű statisztikai adatok ezen meghatározását az Országos Statisztikai Tanács is megtárgyalta és elfogadta.
Ez a felsorolás természetesen nem lehet végleges, ezért az élet változásai és a gyakor- lati tapasztalatok birtokában a meghatározás időről időre felülvizsgálatra szorul. Az Or- szágos Statisztikai Adatgyűjtési Program évenkénti összeállítására alapozva át lehet tekinteni a statisztikai adatokat abból a szempontból, hogy melyek tekinthetők közérde- kűnek és tehetők közzé, és melyek azok, amelyek a gazdasági–társadalmi változások során elvesztették ezen jellegüket vagy átértékelődtek.
Remélhetőleg a vázolt meghatározások elég pontosan körülírtak ahhoz, hogy a nyil- vánosságra hozatal korlátai ne hozzák hátrányos helyzetbe a statisztikát más adatgazdák- kal szemben, ugyanakkor megfelelő garanciákat biztosítsanak az adatszolgáltatók adatai- nak megvédéséhez, megőrizve az adatszolgáltatók bizalmát.
TÁRGYSZÓ: Statisztikai adat.
SUMMARY
The author highlights the methodological problems of specifying the boundaries between data of public intrest and individual ones taking into account the relationship between the Data Protection Act and Statistical Act. Drawing on a set of factual information she presents data when dissemination of statistics encounters the constraints of releasing individual data.
Through weighing various tables against each other she shows a special case when releasing individual data may be obtained in indirect way: without making known the respondent’s name.
Finally, the author presents the result of the long-lasting work with the intention of defining the concept and main constituents of data of public interest used in statistical activities.
