A SERDULÓKORI TERHESSÉGEK
TÁRSADALMI -— DEMOGRÁFIAI HÁTTERE
PECZE ZOLTÁN -— PONGRÁCZ TIBORNÉ DR.
A serdülőkori terhességek. szülések és terhességmegszakítások kérdésköre az
utóbbi években számos fejlett ipari országban az érdeklődés középpontjába ke- _ rült. A demográfusok, szociológusok. orvosok részéről megnyilvánuló fokozott ér- deklődés részben arra vezethető vissza, hogy a társadalmi—gazdasági fejlettségközel azonos színvonalán álló országokban, azaz közel azonos társadalmi—gazda-
sági háttér esetén is a fiatalkorú nők terhességeinek előfordulási gyakoriságaigen különböző. Eltérő a serdülők magatartása a bekövetkezett terhesség kimene-
telét illetően is. azaz megegyező teherbe esési arány esetén országonként is eltérőlehet a tizenéves nőktől származó szülések és terhességmegszakítások aránya.
A serdülőkori terhességek kutatása nem korlátozódik csupán azokra az or—
szágokra, amelyekben az érintett korosztály teherbe esései viszonylag nagy gya-
korisággal fordulnak elő, hanem összehasonlító jelleggel kiterjed azokra az orszá—gokra is, amelyekben a fiatal nők termékenységi és (vagy) terhességmégszakitási arányai kedvezően alacsonyak. ily módon kutatva azokat az okokat és módsze-
reket. amelyek hozzájárulhatnak a serdülőkorban bekövetkezett terhességek elő- fordulási gyakoriságának csökkentéséhez.A szakemberek véleménye szerint mindenképpen kívánatos a serdülőkori ter- hességek arányának a csökkentése, a lehetséges minimális szintre történő vissza- szorítása. Eltérő azonban a szakemberek helyzetmegítélése a szüléssel. illetve az, abortusszal végződő terhességek vonatkozásában. Mig a szüléseket a serdülő—
kori gyermekvállalás negativ társadalmi kihatásai miatt egyértelműen kedvezőt—
len társadalmi—demográfiai jelenségnek itélik. és visszaszorítását egységesen lé- nyeges célkitűzésnek és fontos feladatnak tartják. a művi abortusszal kapcsola—
tos álláspontok korántsem ennyire kikristályosodottak. Egyes vélemények szerint jó pszichikai felkészítés után, megfelelő időben és megfelelő módon végrehajtott terhességmegszakítás rizikója mind az egészségügyi. mind a pszichés következmé- nyek szempontjából szinte elhanyagolható, míg mások korántsem tekintik ily mér-
tékben figyelmen kívül hagyhatónak a művi abortusz hatását a serdülő nők bio—
lógiai és lelki fejlődése szempontjából. Tény. hogy az egyes országokban általá-
ban nem a terhességmegszakitások csökkentését tekintik elsőrendű feladatnak.
N ÉHÁNY N EMZETKÓZl TAPASZTALAT
A nemzetközi összehasonlítás során felmerül a korhatár kérdése. vagyis az.
hogy a demográfiai magatartás szempontjából hány éves korig tekinthetünk egy
PECZE — PONGRÁCZNE DR.: A SERDÚLÖKORI TERHESSÉGEK 167
.
fiatal lányt serdülőnek. A fiatalkori terhességek kérdésével foglalkozó külföldi szakirodalom a 20 éven aluli korcsoportot nevezi serdülőnek, vagyis a tinédzser- kori terhességek kutatását a 15—19 éves női népesség körében végzi. Néhány
esetben előfordul. hogy a 20 éven aluliak korcsoportján belül két további kate—
góriát is megkülönböztetnek, úgymint az ,,igen fiatal serdülőnek" nevezett 14—17
évesek. illetve a 18—19 évesek alcsoportját. Ez a módszertani finomítás azonban ' nem vitatja azt a megállapítást. hogy a serdülőkor felső határa Nyugat-Euró- pában és az Egyesült Államokban a 20. életév alatt. vagyis a betöltött 19. élet-évnél húzható meg. Kérdésrhogy igaz-e ez a magyar fiatalkorú női népességre
is, azaz demográfiai viselkedés szempontjából hány éves korig tekinthetünk Ma—gyarországon egy fiatal nőt serdülőnek. Hangsúlyozni szeretném. hogy a korhatár
kérdését kizárólag demográfiai —— elsősorban termékenységi —— magatartás szem- pontjából vizsgáljuk. eltekintve a serdülőkor befejeződésének pszichológiai és szociológiai kritériumaitől.1. tábla
A 15—19 éves női népesség terhességi, élveszületési és terhességmegszakításí arányainak alakulása egyes európai országokban
É'yeszü'a- Terhességek Élveszületések
tések az
Ország Év 531", —— '*'-A— J
terhesseg
százalékában száma ezer nőre
Anglia . . . 1975 71.7 50.9 36.5
1980 66.0 46.8 3063
Dánia . , . . . 1975 51.8 51,7 26.8
1980 43.1 41,6 16.1
Finnország . . . 1975 56.6 48.45 27.5
1980 49.7 38.0 18.7
Franciaország . . . 1977 71,6 31,0 222
1979 65.7 * 27.7 182
Norvégia . . . 1977 56.4 57.3 *32.3
1980 53,3 47,1 252 -
Német Szövetségi Köztársaság . . 1977 87.45 20,1 17.6
— 1980 76.8 19.6 15.1
Svédország . . . 1971 67.4 51,3 '34.6
1980 42.5 37.1 i15.8
Magyarország . . . 1971 9582 86.5 50.3—
1975 73,3 98,3 72.1
1980 72, 5 93,7 68.0
1983 ó7,8
73.6 53.3
Megjegyzés. Az összes terhességen az élveszületések és a művi abortuszok számának összege ér- tendő. amely ily módon valamivel alacsonyabb (a halvaszületések és a spontán vetélések adatainak hi—
anya miatt) a tényleges terhességszámnál. de a nyugat-európai helyzetet bemutató tanulmány (Hőpflínger.
F.: Heirats— und Go urtonhöufig ait bei Teonagen. Zeitschrift für Bevölkemngswissenschaft. 1984. évi 10.
sz. 169—191. old.) a terhességet ily módon veszi számba. s az összehasonlítás biztositása érdekében a jelen tanulmányban is ugyanezt a módszert alkalmaztuk.
A 1. tábla arányszámaiból kitűnik, hogy a magyar 15—19 éves női népesség termékenységi magatartása. terhességi és élveszületési arányai jelentős mérték—
ben eltérőek a nyugat—európai országokétól, számottevően meghaladják a leg- magasabb terhességi és élveszületési arányt mutató országok értékeit is. A ter- hességek kimenetelét tekintve hazánk Angliához, Franciaországhoz és a Német
Szövetségi Köztársasághoz hasonlit, vagyis (: terhességek 60—70 százaléka él-
168 PECZE ZOLTÁN —— PONGRACZ uzsonna,
veszületéssel végződik. A teherbe esési és az élveszületési arány azonban 1 ban mintegy kétszerese a legmagasabb élveszületést és teherbe esést mata angliai adatoknak. A magyarországi 20 éven aluli nők kiugróan magas term
kenysége nem csak a nyugat-európai országok viszonylatában igaz. A hagyom nyosan magas termékenységű dél—európai országokban sem találunk a magyországiéhoz hasonló értéket. 1980-ban a 15—19 éves nők élveszületési orán]
Spanyolországban 26,4 ezrelék, Olaszországban 23.0 ezrelék. Portugáliában 41' ezrelék és Görögországban 512 ezrelék volt, míg a termékenységi magatartü, szempontjából hazánkkal sok hasonlóságot mutató Ausztriában 352 ezrelék.
A magyarországi helyzet okait kutatva. a 15—19 éves nők korcsoportját két alcsoportra. úgymint a 15—17 évesek és a 18—19 évesek korcsoportjára hantot
tuk és megnéztük, hogyan alakulnak a fenti arányszámok a két korcsoportnál'kii lön-külön.
2. tábl
A terhességek, élveszületések és a terhességmegszakíta'sok arányának alakulása Magyarországon 1971 és 1983 között
A 15—17 éves nők esetében A 18—19 éves nők esetében
az élveszü- a az az élveszü- a
Ev letések az terhességek élveszületések !etések az terhességek
) összes száma ; száma összes száma ;
l terhessegek Mmm—"— terhességek M—w—M—
§ százalékában ! ezer nőre százalékában ezer nőre
!
1971 . . 52.5 37,7 E-19.8 * 60.0 l 1672 l 1008
1973 . . 55.0 42.4 l23,3 59,5 164.7 ; 98.1
1975 . . - 65.8 46,4 30.61 76.0 162.6 1235
1973 . . l 66.2 53.5 35.3 76,5 163.7 1252
1980 . . 64,6 50.7 32.8 76.3 155,8 118.8
1983 . . 59,7 43.4 25.9 72.0 * 135.5 97.6
Magyarországon tehát a 15—19 éves női népesség teherbe esési és termékeny-—
ségi magatartása jelentős mértékben eltér a nyugat—európai (és a dél-európai) or- szágok azonos korú női népességének teherbe esési és termékenységi magatar-
tásától. Ezen eltérés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a 18—19 éves női né-
pesség hazánkban nem serdülőkorú demográfiai jellemzőket mutat, hanem inkább a felnőtt női népességre érvényes termékenységi magatartásformát. A serdülőkori termékenységi mutatók érvényessége Magyarországon a 15—17 éves korcsoportra korlátozódik, vagyis hazánkban e korcsoport teherbe esési és termékenységi maga- tartás szempontjából azonos az európai országok többségének 15—19 éves női népességével. Ebből azonban az a következtetés is levonható, hogy hazánkban a serdülőkor demográfiai szempontból korábban zárul le, vagyis nem a 20., hanema 18. életévvel. '
A SERDULÖKORÚAK ALMlNTÁl
Magyarországon a serdülőkorúak szüléseinek és terhességmegszakításainak aránya nemzetközi viszonylatban igen magasnak tekinthető. A 18 éven aluli nők termékenysége az utóbbi 15 év átlagában erőteljesen emelkedik, ezen belül az
utóbbi néhány évben stagnál. A terhességmegszakítások vonatkozásában az
emelkedés átlagosan ugyan csak kisebb mértékű volt, de éppen a legfiatalabb korosztályok esetében már jelentősebb növekedés volt tapasztalható.A SERDULÓKORI TERHESSEGEK ' . 159
A' jelen dolgozat fő célkitűzése. hogy választ keressen a magyarországi hely- zet kialakulásában szerepet játszó leglényegesebb okokra, és feltárja a fiatal- korúlterhesek magatartását befolyásoló társadalmi—demográfiai tényezőket.
A serdülőkori teherbe esések gyakoriságának okait vizsgálva először a népmoz—
galmi adatok elemzését végeztük el, amelyek rávilágítottak a 18 évesnél fiata- labb korban szülő, illetve terhességmegszakításon átesett nők néhány alapvető demográfiai jellemzőjére (korstruktúra, iskolai végzettség. gazdasági aktivitás és foglalkozási jellemzők), de nem adtak, nem adhattak választ számos olyan kér-
désre, amely lehetővé tenné a kérdés hátterének. összetevőinek mélyebb. ala-
posabb megismerését. Ezért a tizenéves korban teherbe esett nők társadalmi.
demográfiai. egészségügyi jellemzőinek kutatására a Központi Statisztikai Hivatal
Népességtudományi Kutató Intézetében kérdőíves megkérdezésen alapuló felvé-
telt hajtottunk végre.1 A felvétel során 1983 első félévében folyamatosan és teljes- körűen. az ország összes szülészeti és nőgyógyászati intézményében gyermeket szült vagy terhességmegszakításon átesett 17 éves és fiatalabb nővel kérdőívet töltettünk ki.A 18. életévük betöltése előtt teherbe esett serdülők csoportja korántsem ho- mogén. Valamennyiükre jellemző azonban az igen fiatal korban megkezdett szexu- ális élet következményeként a tizenéves korban bekövetkezett terhesség, de a te- herbe esés körülményei, a teherbe esést motiváló okok, majd :: teherbe esés utáni magatartásuk, a terhesség kimenetelével kapcsolatos döntésük jelentős eltérése-
ket mutat.
A terhesség kimenetele és a fiatalkorú anya családi állapota alapján négy csoportot képeztünk:
1. e terhességüket megszakíttató hajadonok.
2. a terhességüket kihordó, gyermeket szült házas családi állapotú fiatalkorúak, 3. a gyermeket szült. nem házas, de élettársi kapcsolatban élő fiatalkorúak,
4. a sem házasságban, sem élettársi kapcsolatban nem élő, gyermeket szült leány-
k .
A kutatás során az egyes csoportokat önálló almintaként kezeltük és a hely-
zetüket. körülményeiket figyelembe vevő kérdőíveket alakítottunk ki. Az egyes al—minták öss'zehasonlíthatóságának szempontjait azonban folyamatosan szem előtt tartottukannak érdekében. hogy választ tudjunk adni a kutatás azon alapvető
kérdésére: mely társadalmi, demográfiai tényezők motiválják a teherbe esett ser—
dülők egyik csoportját a terhesség megszakíttatására, másikat a szülésre. lega—
lizált, rendezett kapcsolatban vagy azon kívül.
AZ ALMINTÁK VÁLTOZÓINAK KAPCSOLATA
A vizsgálat során nyert adatokat részben hagyományos két— és háromdimen- ziós táblák. részben matematikai statisztikai módszerek segítségével elemeztük.
Egyrészt korreláció-számítást végeztünk az egyes alminták és a kérdőív kérdései alapján meghatározott változók közötti összefüggés irányának és mértékének meg- határozása céljából, másrészt a változók közötti lineáris hatások az útelemzés módszerével közvetett és közvetlenhatósokra bontottuk fel. és a változók közötti oksági kapcsolatok alapján útmodellt készítettünk. A jelen tanulmányban a ma;
tematikai statisztikai módszerek alkalmazása révén nyert megállapításokat ismer-
i A kutatás! $. Molnár Edittel, a KSH Népességtudomónyi Kutató intézet tudományos tanácsadójával közösen végeztük.
170 PECZE ZOLTÁN —- PONGRÁCZ TlBORNE DR.
tetjük, majd röviden összefoglaljuk a serdülőkorú terhesek demográfiai—társadal- mi jellemzőit.
, ,
A matematikai statisztikai elemzés első lépéseként a kiválasztott négy álmin—'
tát összevontuk. és a továbbiakban egyetlen mintasokaságként kezeltük. Erre az
a feltételezés szolgált alapul. hogy ha az egyes alminták jól reprezentálják az adott fiatalkorú alnépességeket. akkor ezek összessége is kellően reprezentálja mindazon serdülőkorú nők együttesét. akik hajadon családi állapotban megszakí- tottók terhességüket. vagy gyermeket szültek, továbbá akik házasként szülték meg gyermeküket. (Ennek az ..új" mintának az elemszáma az összes kikérdezett fia—talkorú nő. vagyis 3478 személy.)
A fiatalkorú terhesek adatállományának rekordjain a négy alminta volume-'
lyikébe való tartozást négy dichotom változó segítségével jelöltük meg. Minden,
rekordban az a változó kapott .,1" értéket, amelyik változónak megfelelő almin- tába tartozott a megfigyelés, a másik három ..O"-t kapott. A kérdőívről 44 olyan kérdést választottunk ki, amelyek az addigi kutatási eredmények alapján jól jel——lemezte'k a serdülőkorú terhesek társadalmi—családi hátterét. partnerkapcsolatu-_
kat, valamint fogamzásgátlási ismereteiket és védekezési magatartásukat. A 44 kérdés —— illetőleg a válaszok —- egy része intervallumskálát képez. (ilyen például
az életkor vagy az iskolai végzettség.) Ezekben az esetekben e változók értékeit
-— növekvő sort alkotva — ,.saját értékükkel" szerepeltettük a matematikai elem-*zésekben. A kérdések nagyobb része. illetve a válaszok -— minthogy nem alkotnak hierarchikus sorrendet -— csak nominális skálát képezhetnek. Erre példa a gaz- dasági aktivitás. A megkérdezett serdülőket válaszaik alapján három csoportba:
a tanulók. a dolgozók. illetve az eltartottak csoportjába soroltuk. Ezeket az elem—*
zésekben dichotom változókká alakítottuk: a tanulókat ,,1". a nem tanulókat
,.O". a dolgozókat ..1". a nem dolgozókat .,0". az eltartottakat ..1". a nem eltar-
tottakat ..O" értékkel szerepeltettük. Ily módon a 44 kérdésre adott válaszok—ból összesen 129 ún. tipusváltozót alakítottunk ki. A 129 változó az almintákhoz tar- tozás szórásnégyzetének jelentős részét megmagyarázza. Hangsúlyozni lfell. hogy ezzel a módszerrel arra tudunk választ adni: milyen társadalmi—demográfiai tényezők játszanak szerepet abban, hogy egy serdülőkorú. ha már teherbe esett. §milyen megoldást választ: megszakíttatja—e terhességét, vagy o gyermekszülés mellett dönt: házasságon belül vagy kívül. Joggal felmerülhet a kérdés: vajon e'
változókkal meg tudjuk—e magyarázni azt. hogy milyen tényezők sodorják a ser—* dülőkorút a teherbe esés felé. Ez azonban kutatásunknak nem volt célja. erre csak
abban az esetben lehetett volna pontos feleletet adni. ha az adatfelvételt ún—kontrollcsoportra (a teherbe nem esett serdülők csoportjára) is kiterjesztettük volna.
3. tábla
A típusva'liozatok magyarázóereie az egyes almintókon belül
Eltérés— l Megmogya- Szórás-
A! mi ma négyzetek rázott négyzet-
összege , rész hányados
1. Terhességüket megszakittató ha- l
jadonok . . . 791,1 541,7 0.68
2. Házas fiatalkorú anyák . . . . 8452 566.4 0.67
3. Elettársi kapcsolatban élő haja- ;
don anyák . . . ! 512.8 216.0 0.42
§ 0.33
l
4. Egyedül álló. hajadon anyák-. '. l 296,6 98,9
A ssaomoxom TERHESSEGEK 171
A szórásnégyzet-hányados értékei jól mutatják, hogy a kiválasztott kérdések- re adott válaszok kétharmad részben megmagyarázzák az első és a második cso- portba kerülés okait. Ugyanakkor az alacsony (0.33) szórásnégyzet-hányadosból 'ól kitűnik az egyedül álló hajadon anyák csoportjának heterogén, helyzetüket
nehezen leírható volta.
Az alminták és a változók közötti kapcsolatot vizsgálva kicsi. de létező korrelá-
ciónak tekintjük azt, ahol a lineáris korrelációs együttható abszolút értéke na- fgyobb 0.1-nél.
Ha a U.i-nél kisebb értékeket O-nak vesszük, a nagyobb értékeket pedig elő-
íjelükkel helyettesitjük, olyan, a következőkben bemutatott táblát kapunk, amely i' szemléletesen foglalja össze a változók és az alminták pozitív vagy negativ irányúkapcsolatait.
4. tábla
A fiatalkorú terhesek almintáí
és a vizsgált változók közötti korreláció iránya
Terhességük'at Házas kagbesglxátsban Egyedül álló.
Változó megszakittató fiatalkorú élő hajadon hajadon
hajadonok fanyák anyák anyák
.; Életkor . . . . lskolai végzettség
7 Nem járt iskolába . . 8 általánosnál kevesebb . 8 általános
Középiskola
— Szakmunkásképző ' Gazdasági aktivitás
Dotg ozó . . . . . Tanuló —; .
Eltartott (háztartásbeli) _ Lakóhely
Budapest . . . .
Község . . . . .
Az apa iskolai végzettsége Nem járt iskolába . . . . . 8 általánosnál kevesebb . . 8 általános . . . . Középiskola . . . . Szakmunkásképző . . . . . Felsőfokú végzettség . . . . Az apa állománycsoportja
Szellemi . . . .
Szak-. betanított munkás . . . Segédmunkós . . . .
Az anya iskolai végzettsége Nem járt iskolába . 8 általánosnál kevesebb .
8 általános . . . .
Középiskola . . . . Szakmunkásképző
Az anya foglalkozása
Szellemi .
Szak-, betanított munkás Segédmunkás
uHáztartásbeli .
l l
l—jíl—l—io—j—iio ol—j—ol—j—Io—j— 4—1!iii—H—
i t t l t t 0 1 1
ooooooooo%! Ill—l—wl—f—l—Ioolol—j—j—4—0o—j—oil olo—j—l!
2
tábla lolytatása a következő oldalon.)
000000000
00000000000—l-—I0000000
l i t t
)000 4—oll(
172 PECZE ZOLTÁN .— PONGRACZ mom—ram;
(Foiytntáh)
Elettársi
Te s üke H'z E edül ó '
Változó mégzzáékatotá fiotglkagrú 523353? gyhajodoldc
hajadonok anyák anyák ,onyák
Családi háttér
Sokgyermekes család . . . . — 0 J;— 0
Anyja is serdülőkorban szült . O %— '—l— 0
Cigány származás . . . - -— wi— 0
Rossz lakáskörülmények, magas
laksűrűség . . . —- 0 —j— 0
Partner
Nem ismeri a partner adatait . . r—j- -— 0 —l—
8 általánosnál kevesebbet végzett -— - ——i— 0
8 általánost elvégezte . . . -— —l— 0 O
Középfokú végzettsége van . . . J;— 0 - O
Tanuló... %— -- O O
Dolgozik . . . —- '—j— %- 0
Szakmunkás . . . 0 —i— — 0
Betanitott munkás . . . k— 0 O O
Segédmunkás . . . -- 0 —j— 0
Mezőgazdasági fizikai munkás . - —l— 0 0
Partnerkapcsolat
A szexuális kapcsolat előtti isme—
retség időtartama . . . 0 —i— —- —-
Szexuális kapcsolat rendszeres- sége
egyszeri . . . —i— — -- -
többszöri, de nem rendszeres . —l— -— O — %-
rendszeres . . . -— -l- 4— —
Tart-e a kapcsolat . . . — —l—- 'i' '—
Fogamzásgátlás —,
Kért-e tanácsot? . . . —i— 0 0 " 0
Iskolai felvilágosítás . . . 0 0 -- 0
Védekezett-e? . . . r—i— —- - 0
Gondolt-e a terhesség megszakí-
tására? . . . —l— - —- O
Későn ment orvoshoz . . . -— 0 4;— —l—
Szülői vélemény: szokittossa meg %a
- 0 0
A 4. táblában foglaltak alapján megállapítható, hogy a teherbe esett fiatal-í
korú nagyobb valószínűséggel fog a terhesség kihordása helyett a terhesség meg-§
szakítása mellett dönteni, ha az alábbi tényezők részben vagy egészében jellem , zők helyzetére:
- tanuló:
—— nyolc általános elvégzése után középiskolában továbbtanul;
-— budapesti lakos:
-— édesapjának közép- vagy felsőfokú végzettsége van; —
— apja szellemi foglalkozású vagy kvalifikált fizikai munkát végez;
— édesanyjának középfokú végzettsége van;
—— édesanyja szellemi foglalkozású, illetve szak- vagy betanított munkás;
— nem sokgyermekes családból származik;
— nem cigány származású:
-— viszonylag jó lakáskörülmények között él;
—- partnere tanuló. akinek legalább középiskolai végzettsége van;
- partneréről nagyon hiányos információkkal rendelkezik;
-- partnerével szexuáliis érintkezésre vagy csak egy alkalommal került sor, vagy több—
ször. de nem rendszeresen:
A SERDULOKORI TERHESSEGEK * 173
- partnerkapcsolota a terhességmegszakitás időpontjában sok esetben már megszűnt;
-— szexuális kapcsolat létesítése előtt tanácsot kért környezetében valakitől;
—— fogamzásgátlót alkalmazott:
-— időben fordult orvoshoz.
A fiatalkorú terhesek azon csoportja. akik a teherbe esés után házasságot kötöttek, vagy a terhesség a serdülőkorban kötött házasság után következett be.
és nem az abortusz. hanem a szülés mellett döntöttek. pozitivan korrelálnak az alábbi változókkal:
— viszonylag idősebb életkorúak:
- 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkeznek;
— kereső tevékenységet folytatnak;
— községekben laknak;
—- az édesanyjuk iskolai végzettsége 8 általános iskolai osztálynál kevesebb;
-- édesanyjuk is serdüilőkorban szülte első gyermekét;
— nem cigány származásúak;
— férjük legalább az általános iskolát elvégezte;
—- férjük kvalifikált fizikai munkát végez;
—- a szexuális kapcsolatot viszonylag hosszú ismeretség előzte meg;
-— rendszeres szexuális életet élnek;
— nem védekeztek a teherbe esés ellen;
— nem gondoltak terhességük megszakittatására.
A.,hajadon, de partnerével élettársi viszonyban élő serdülő nagyobb valószí—
nűséggel fog a terhesség megszakítása helyett a szülés mellett dönteni, ha az alábbi tényezők részben vagy egészben jellemzőek helyzetére:
-— igen alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy egyáltalában nem járt isko- lába, vagy nem fejezte be a 8 általánost;
- se nem dolgozik, se nem tanul, hanem háztartásbeli eltartott;
- községi lakos ;
-—wédesupja iskolai végzettsége igen alacsony. vagy nem járt iskolába, vagy kima- radt az_ általános iskolából;
- édesapja segédmunkásként dolgozik;
— édesanyjának az apához hasonlóan igen alacsony az iskolai végzettsége;
— édesanyja háztartásbeli:
édesanyja is serdülőkorban szülte első gyermekét;
— sokgyermekes családból származik:
-
cigány származású;— igen rossz lakáskörülmények között él:
— élettársa alacsony iskolairve'gzettségű, 8 osztálynál kevesebbet végzett;
— élettársa segédmunkásként dolgozik;
-— a szexuális kapcsolatot viszonylag rövid ideig tartó ismeretség előzte meg:
-— élettársával rendszeres szexuális életet él:
— kapcsolatuk a szülés idején fennáll;
— nem védekezett a teherbe esés ellen:
— nem gondolt a terhesség megszakittatására, későn, már előrehaladott terhességgel fordult orvoshoz.
Az egyedül álló, hajadon anyák összetételét, társadalmi—demográfiai jel- lemzőit tekintve a fiatalkorú terhesek legheterogénebb csoportját jelentik, igy
esetükben a legalacsonyabb az almintával korreláló változók száma. Kimutat-
ható, hogy a serdülő lány nagyobb valószínűséggel hozza világra házasságon kívül gyermekét, ha helyzetét az alábbi tényezők egyike—másika vagy akár vala- mennyi jellemzi:- háztartásbeli. eltartott státusú;
—- partneréről nagyon hiányos iinformációkkal rendelkezik;
—- szexuális kapcsolatot igen rövid ismeretség után létesít;
174 PECZE ZOLTÁN _ PONGRÁCZ TIBORNE DR
— partnerével szexuális érintkezésre csak egy alkalommal került sor vagy több alka lommal, de nem rendszeresen;
— partnerkapcsolata a szülés időpontjában már nem tart;
—- későn, már előrehaladott terhességgel fordult orvoshoz.
Az előjel—korrelációnak, azaz a serdülők magatartását pozitívan vagy nega—ÉÉ
tivan befolyásoló tényezőknek az áttekintése után nézzük meg, hogy számszerűen?mely változók játszották az egyes olminták esetében a legnagyobb szerepet, mek kora volt számszerűen a korreláció mértéke. Vizsgálati minták nagy esetszámá nak kövekeztében még nagyon alacsony értékű korrelációs együtthatók is meg bízhatónak tekinthetők. Esetünkben a t-próba az együtthatók nagyobbik feléné 0.001-es szignifikancia-szintet ad, azaz 0.999 szinten elfogadhatók a korreláció együtthatók, (A gyakorlatban a 0.95-ös szintet tartjuk elfogadhatónak. Elemzé, sünk esetében még a 0.03—as együtthatónál is fennáll a O,95—ös szignifikancia-g szint.) A vizsgálatba bevont változók és az egyes almintatipusok közötti korreláció?
mértékét 0 függelékben közöljük. A következőkben csak azokat a korreláció !
együtthatókat kívánjuk kiemelni, amelyek az egyes almintákkal a legszorosabb-;
kapcsolatot mutatták, vagyis meghatározónak bizonyultak a terhes családi státu—É
sát és gyermekvállalási döntését illetően. ;
A terhességüket megszakittató hajadonok esetében a legszorosabb kapcsolat,;
a fiatal lány tanuló státusóval mutatkozik. Vagyis az abortusz melletti döntést alap-j vetően motiválja, hogy a serdülő iskolába jár, és tanulmányait nem kívánja meg—;
szakítani. Az iskolatípusok közül nagyobb hangsúllyal -— nagyobb korreláció együtthatóval — szerepel a szakközépiskola és a szakmunkásképző, mint a gim názium vagy az általános iskola. Erőteljes szerepet játszik az abortusz mellett! ;,
döntésben a szülői befolyás. Az a szülői vélemény, hogy a terhességet meg kell??
szakittatni, a korrelációs együtthatók rangsorában az elsők között szerepel. Szig—
nifikáns kapcsolat mutatható ki továbbá a pozitív védekezési magatartás. a to-f'
gamzásgátló eszközök alkalmazása, valamivel kisebb mértékben a terhesség ko-É
roi felismerése és az időben megtörtént orvosi vizsgálat vonatkozásában is. *' A családi hátteret jellemző változók közül legmeghatározóbb a testvérek?száma, olyan értelemben. hogy a magas testvérszámmal szignifikáns értékű ne—j;
gatív korreláció áll fenn. Kisebb mértékű, ugyancsak negatív korreláció mutatható?"
ki a rossz lakáskörülményekkel és a cigány származással is.A szülők demográfiai;
adatai közül meghatározó szerepet játszik (az együtthatók csökkenő értékei sze—f rint) az anya szellemi foglalkozása. középiskolai végzettsége és az apa szellemi—Ég,
foglalkozása.
A partnerkapcsolatra vonatkozó változók közül legnagyobb súlya a "partnerei!
tanuló" ismérvnek van, továbbá a kapcsolat instabilitósára utaló mutatóknak, mint?
a partner adatainak (iskolai végzettség, családi állapot, foglalkozás) hiányos ís-l
merete, illetve a kapcsolat megszűnése. '
A gyermeket szült, házas fiatalkorú nők almintójánál azok a változók játsza- nak meghatározó szerepet, amelyekről elmondható, hogy általában is jellemzők lehetnek a fiatal házas rétegre. lgy szoros összefüggés mutatható ki a serdülő anya kereső tevékenységével, ezen belül a szakképzettséget nem igénylő betani-—_
tott fizikai munkakörrel, a serdülő viszonylag idősebb életkorával. A partnerekE esetében ugyancsak a kereső tevékenység, valamint a 8 osztályos iskolai végzett-' ség a jellemző. Szignifikánsnak mondható továbbá a szexuális kapcsolatot meg-*
előző hosszabb ismeretség is. _ _ ,
A házasságon kívül szült. de élettársi kapcsolatban élő fiatal anyák esetében legnagyobb súlya a cigány származásnak van. Sorrendben ezt követi a 8 általá-g
A SERDULÖKORI TERHESSEGEK 175
nosnál alacsonyabb iskolai végzettség és a háztartásbeli, illetve az egyéb eltar- tott státus. A korrelációs együtthatók értékei alapján a következő tényezőcsoport játszik meghatározó szerepet: a partner alacsony (8 osztálynál alacsonyabb) is-
kolai végzettsége. valamint segédmunkósi besorolása. A családi hátteret jellem-
ző mutatók közül a legszorosabb kapcsolat a magas testvérszámmal. a lakáskö- rülményekkel. valamint a megkérdezett édesanyja igen alacsony kulturális szín—nalát tükröző .,Az anyja nem járt iskolába" ismérvvel kapcsolatban tapasztal-
ható. _
Az egyedül álló, hajadon anyákról a korrelációs összefüggések. együtthatók alapján kirajzolódó kép igen jól alátámasztja korábbi megállapitásunkat, neve- _etesen azt. hogy e csoport társadalmi—demográfiai szempontból igen heterogén.
Míg az előző három csoport mindegyikénél a legszorosabb korreláció mindig egy bjektív demográfiai—társadalmi tényezővel kapcsolatban mutatkozott. vagyis a oportba kerülést alapvetően a serdülőre jellemző objektív tényező határozta eg, addig az egyedül álló, hajadon anyák esetében kizárólag szubjektív ténye—
ők, a serdülő magatartásbeli sajátosságai határozzák meg, hogy a teherbe esett
erdülőből egyedül álló. hajadon anya lesz vagy sem. A legszorosabb korreláció A szülés időpontjában már nem tart a partnerkapcsolat" változóval mutatkozik, 'ajd ezt követi a ,.Későn, már előrehaladott terhességgel fordult orvoshoz" té—yező súlya, s végül a harmadik változó ,.Nem élt rendszeresen szexuális életet".
_ ellyel 0.2 abszolút értéket meghaladó korreláció mutatható ki.
-A kutatás következő szakaszában -— a terhesség kimenetelét és a családi llapotot. pontosabban az almintába tartozást is dichotom változóként kezelve íkisérletet tettünk annak vizsgálatára, hogy az alkalmazott változók között va—
n vannak-e olyan összefüggések. amelyek rendszerré szerveződve szocioló- iailag jól meghatározható, releváns struktúrát alkotnak. Ebből a célból faktor-
;alízist végeztünk. Ezzel a módszerrel azonban nem sikerült olyan, viszonylag evés számú. nagy súlyú tényezőkből álló rendszert kialakítani. amely a serdülők hességgel kapcsolatos magatartását egyértelműen magyarázná. Elkülönült yan a terhességmegszakitás mellett döntő. tanuló státussal és viszonylag ked- őbb szülői háttérrel rendelkezők. valamint az élettársi kapcsolatban gyermeket lő, cigány származású eltartottak hátrányos helyzetű csoportja, a vizsgált vál-
tók. azonban sok és közel azonos súlyú faktorba szerveződtek. s összességükben
m alkottak egyértelműen magyarázható struktúrát._ A változók közötti lineáris hatások közvetett és közvetlen hatásokra történő ontása céljából útelemzést végeztünk. A változók közötti oksági kapcsolatok
[pján útmodellt készítettünk. Ebbe a vizsgálatba csak azokat a változókat von-
* be, amelyek már a korábbi matematikai statisztikai elemzések során bebizo—
ák súlyukat. fontosságukat. Oknak azokat a változókat tekintettük, amelyek en előbb bekövetkezett eseményekre vonatkoztak. illetve amelyek objektív
y_megváltoztathatatlan adottságokat jelölnek.
"z oksági lánc elejére vettük a társadalmi—családi hátteret jelölő változókat.
mint az etnikai hovatartozást. az apa állománycsoportját. az anya iskolai
fettségét.
A következő fokot a serdülőkre jellemző demográfiai paraméterek: az iskolai
ttság és a gazdasági aktivitás (dolgozó, tanuló, egyéb eltartott) jelentették.f_vette a partner személyére legjellemzőbb mutató: a partner iskolai vég-
; . A serdüláreiés partnerére jellemző mutatók befolyásolják a partnerkap-
tro szexuális magatartást. amelyet a szexuális kapcsolatot megelőző isme-dőtortamával és a védekezési magatartással jellemeztük.
176 PECZE ZOLTÁN — PONGRÁCZ TlBORNEr
A következő fok a bekövetkezett terhesség. melyet két változóval jellemeztün , későn (a 15. hét után) fordult orvoshoz, és a terhesség megszakíttatását kivá ' szülői vélemény. Az oksági lánc végeredménye az ismert négy almintatípus egyi ,
A változók közül az apa állománycsoportja. az anya, a partner és a serdül' iskolai végzettsége, valamint a szexuális kapcsolat előtti ismeretség időtartam intervallum szintű változók, a többi dichotom változó. de a minta nagy elemszá miatt ez utóbbi tipusú változók is alkalmasak az útelemzésre. Az itt tárgyalt vala;
mennyi regressziós és korrelációs együttható szignifikáns. A változók MZO vár.
ható értékkel és S mi szórással standardizálósra kerültek, s így két változó ese tében a lineáris korrelációs együttható és a lineáris regressziós együttható meg egyezik.
AZ ALMlNTAK ÚTMODELLJEI
ltt bemutatunk mindegyik olmintatipusra egy-egy jellemző útmodellt.
A terhesség megszakíttata'so melletti döntés erős korrelációban van a tanu
státussal. és mind a kettő 0.30—0,40 körüli korrelációban van a partner iskola végzettségével és a védekezési magatartással. Ennek alapján a következő út irhat fel: egy iskolába járó serdülő lány nála magasabb iskolai végzettségű partner
rel alakit ki szexuális kapcsolatot. a kapcsolat során védekeznek a teherbe es'
ellen, de ha a terhesség mégis bekövetkezik az abortusz mellett döntenek.
Jelölések:
x — tanuló,
y —- partner iskolai végzettsége.
v —— védekeztek.
z — abortusz.
h x——z közvetlen hatás . . . 053 x ——v ——1 közvetett hatás (0.33—0,10) . . . 0,03 x ——y —— z közvetett hatás (0.31-x0.16) . . . . 0.05
x — v ——y ——z közvetett hatás (o.33-o,18—o.1ls)'. . . 0.01
x—w—mmwz teljes hatás _. . . . . . . . . 0.62
5. tábla
A kapcsolatok erőssége az egyes tényezők között a terhességmegszakíiáson átesett serdülők körében
Akopcsolatjellege x ——y 1 or —— v i y— v ] y * z ! v —— z ! x -— z
' A l
Közvetlen hatás . . . 0.33 ; 0.31 ! 0.18 . 0.10 1 0.16 "0.53 . Közvetett hatás . . . —- ; 0.06 ' — ;0,03 -— , 10.09
Oksági kapcsolat . . . . 0.33 0.3? I 0.18 0.13 0.16 O,62
Nem oksági kapcsolat . . ; —- —— 0.10 O,19 0.22 —
Korreláció . . . . . . . ! 0.33 0.37 ! 028 l io,32 0.38 0.62
l 1. útmodell
pan/nen isko/aj végzel/sága e),
33
feny/a' o. § —5§———— Mar/vsz
ei) 0116///
ride/tevek
L_ULIÓKORI TERHESSEGEK
177
LÉ tanuló státus és az abortusz melletti döntés között tehát igen erőteljes. 0,62—
kif—reláció áll fenn. E korreláció 85 százaléka a két változó közötti közvetlen
_. óxszázaléka a partner iskolai végzettségén, 9 százaléka a védekezési ma—on keresztül jelentkező közvetett hatás. Megállapítható továbbá, hogy a r iskolai végzettsége és a védekezési magatartás korrelációja az abortusz
llett döntéssel jórészt a tanuló változótól való függőségükből eredő. nem ok-
apcsolat. Másként fogalmazva azt mondhatjuk. hogy nem a partner maga- .kolai végzettsége vagy a védekezési magatartás közvetlenül jelenti az abor- melletti döntés okát. hanem fennáll az az oksági kapcsolat. hogy a tanuló sú serdülő lányok eleve magasabb iskolai végzettségű partnerrel alakítanak pcsolatot, és jobb informáltsóguk révén gyakrabban védekeznek a teherbe llen. Érdekes megfigyelni továbbá. hogy mindegyik út pozitív összefüggést ményez. mindegyik vizsgált változó a terhesség megszakittatására motivál._korrelációs együtthatók vizsgálatánál láttuk. hogy a terhességüket_meg- itató hajadonok almintója viszonylag sok változóval mutat közel azonos szo-
'_9eu__kapcsolatot. lgy erre az almintára több útmodellt is készíthetünk.
házasságkötés után gyermeket szülő fiatalkorúak csoportja a serdülő korá- __ereső tevékenységével és a szexuális kapcsolat előtti viszonylag hosszabb rkeclési időtartammal mutat jelentősebb korrelációt. Induljunk ki abból. hogy
zonylag idősebb serdülő anyák között magas a kereső tevékenységet folyta—
szóma, e két tényező együttesen a felelősségteljesebb párkapcsolatok kiala- ra motivál. s a hosszabb ismeretség után, a szülés előtt házasságot köt.
:; - idősebb életkor, ' -— kereső tevékenység.
- a szexuális kapcsolat előtti hosszabb ismeretség, ,—_ házasságkötés a gyermek megszületése előtt.
x a z közvetlen hatás . . . O,19 x ——y ., z közvetett hatós (0,28-0,27) . . . 0.08 x—r v _, z közvetett hatás (0,09-O,17) . . . . . . 0.02
xnya v —— z közvetett hatás (0.28-0.09—0,17) . . . 0.00
x —— __s z teljes hatás . . . . . . . . . 0.29
6. tábla
kapcsolatok erőssége a különböző tényezők között a házas serdülők körében '
[kapcsolatjellege ! x——y l x—-—v l y-vv l y—z l v—z azaz
0.27 1 0.17 0.19 l
. . . .l 0.28 0.09 ] o,09 l
. . . . _ o,oz - — i 0.02 . _ 0.10
"kapcsolat . . . . 0.28 — 0.11 0.09 1 0.29 0.17 029
ksági kapcsolat . . f — — 0.02 0.06 0.05 -
16. . . . . 0.28 0.11 0.11 * 'o,35 022 l 0.29
2. útmodell
,," kereső § ez;
?. . ,
fla/kar , X ""? ! házasság
. _ 40: 0"
ismef'a/ság/ idő
mio _
178 __ PECZE ZOLTÁN _ PONGRÁCZ TiBoRNe on*.
x
A számítási eredmények alapján tehát megállapítható, hogy a serdülő vi—
szonylag idősebb életkora és a házasságból történő gyermekvállalás közötti szig- nifikánsnak tekinthető 0.29-os korreláció 66 százaléka az életkorra visszavezethető közvetlen hatás. A hatás további 27 százalékát a kereső tevékenység, a dolgozó s státus. mintegy 7 százalékát pedig a szexuális kapcsolat előtti hosszabb ismeret- ség közvetiti. A változók közötti kapcsolatok döntően oksági hatásból származnak.
de a'kereső tevékenység. az ismeretségi idő és a házasságkötés utáni gyermek- ; vállalás változók páronkénti összefüggésében kisebb mértékben szerepet játszik az életkortól való függőségből éredő nem oksági hatás is.
Az egyedül álló, hajadon anyák csoportjával kapcsolatba hozható változók vizsgálatánál kitűnt. hogy a csoportba kerülést igen kevés számú tényező, inkább véletlennek nevezhető körülmény befolyásolja. A szignifikánsnak tekinthető válto— , zők kis száma miatt erre az almintatipusra csak egy kisebb útmodell készült. Az ..Egyedül álló. hajadon anya" és a ,,Későn vette észre a terhességét" változó kö—
zött 0.29-es korreláció van. Bevontuk az elemzésbe az .,Egyéb eltartott" státust je—
lentő változót. amely a ,,Hajadon anya" változóval a társadalomstatisztikában még nem jelentéktelen 0.12-es korrelációt mutatja. Kérdés, hogy milyen jellegű és mértékű hatása van az eltartott státusnak és a terhesség késői észrevételének a
házasságon kívüli gyermekvállalásra?
Jelölések:
x -— eltartott státus,
y -- későn fordult orvoshoz, z — egyedül álló anya.
x——z közvetlen hatás . . . 0.05 x —— y —— z közvetett hatás (0.24'028) . . . 0.07 x————- 1 teljes hatás . . . 0.12
7. tábla
A kapcsolatok erőssége a különböző tényezők között a Ieányanyíávk körében
A kapcsolat jellege ; x * y l y —— 1 l x —— 1
Közvetlen hatás . . . ] 024 I 028 l 0.05
Közvetett hatás . . . - , - ; 0.07
Oksági kapcsolat . . . 0.24 ! 028 j 0.12
Nem oksági kapcsolat . . . . - 0.01 1 —
Korreláció . . . . . . . . 0.24 0.29 l 0.12
l
3. útmodell
a." kisi/r fana'u/f orvoshoz ea,
alfa/'la" ", WWW/WM MW
Megállapítható tehát. hogy döntő szerepe a terhesség késői észlelésének.
az időn túli orvoshoz fordulásnak van. Az eltartott státus és az egyedül álló, haja—
don anya státus közötti hatás ugyanis csak 40 százalékban érvényesül közvet- lenül. e hatás 60 százalékban a ,,Későn fordult orvoshoz" változón keresztül köz-
A senomoxom TERHESSEGEK 179
vetetten érvényesül. Kitűnik továbbá. hogy a változók közötti korreláció döntően
oksági összefüggésre. két-két változó közötti kapcsolatra vezethető vissza.
Az élettársi kapcsolatban élő serdülő anyák csoportja a legerősebb korrelá—
ciót a cigány származással mutatja. A társadalmi státust. a családi hátteret mi—
nősítő változók közül az alminta viszonylag szoros korrelációban van a megkér—
dezett iskolai végzettségével, eltartott státusóval. továbbá az édesanya iskolai végzettségével. Az emlitett változók közötti hatások a következőkben foglalhatók
ossze.
Jelölések:
x -— cigány származás.
y - anya iskolai véglettsége.
v — megkérdezett iskolai végzettsége, w - eltartott státus.
z - élettársi kapcsolatban élő serdülő anya.
x—* y —— v —— w—— zközvetett hatás[(-—O.52) -O.32-(—O,22)-0,22) . . 0.01 x—— y —— v _. z közvetett hatás [(—O,52)-O.32-(—0,16—] . . . 0.02 x—— y —— w—— z közvetett hatás [(—0, 52)- (—O. 14)-0 22] . . . 0.02 x——— y —— z közvetett hatás (— 0.52- 0.06) . . . 0.03 x —— v —— w —— z közvetett hatás [.(—0 37)- (—0, 22)- 0 22] . . . 0 02 X"— v —— z közvetett hatás [(—0. 37) (-O,16)] . . . . . 0.06 x—— w—— z közvetett hatás (0.26-0.22) . . . . . . 0.06
x——— 1 közvetlen hatás . . . 023
x —————————————— zteljes hatás . . . O,45
8. tábla
A kapcsolat erőssége a különböző tényezők között az élettársi kapcsolatban élő serdülők körében
l l
Akapcsolatleugge ! x—y ; x—.v ' x.,w ' y..v . y..w [ v——w [ w—vz l v——z l y..z ! x_.z
Közvetlen hatás . . .. —o,52 —o.37 ' 0.27 0.32 J-om l-o,22 l 0.22 -—o.16 -0.06 0.23
Közvetett hatás . — 0.17 0.19 — —o.22 l —— I —- —o,os _o.1o 0.22
Obógi kapcsolat . -o.52 —o.54 0,46 0.32 -0.36 —o,22 0.22 —o,21 -—0.16 0.45 Nom oksági kapcsolat -— — — i 0.19 -—o.14 -o,17 ] 0.13 —0,11 _o.12 — Kamiúcló . . . —0.52 —o.54 0.46 ! 0.51 —0.50 —0.39 J—osz 41.28 0.45 —
4. útmodell
% Arra/a' vázát/ság
§ %—
§
cigány származás 4; "'I! X é/e/fár's/ anyák
:;
_ o.";! /
(? § ellen/off AG"
X) § ,OJR '
my; isko/a' kipuf/sége
Megállapítható tehát, hogy az élettársi kapcsolatból történő gyermekválla- s és a cigány származás között a társadalomstatisztikában erőteljesnek. szo- nak nevezhető, O.-45 os korreláció áll fenn. E kapcsolat 51 százaléka a közvet-
_nijhatás. Erdekes megfigyelni. hogy mindegyik út pozitiv összefüggést eredmé-
. vagyis mindegyik változó a sajátos magatartás. a fiatalkori élettársi viszony gyermekszülés irányába motivál. Az anya iskolai végzettségén keresztül ér—elöl a hatás 18 százaléka, a serdülő iskolai végzettségén a hatás 24 száza-
:
180 PECZE ZOLTÁN — PONGRÁCZ TIBORNÉ DR.
léka. A hatás további 24 százaléka az eltartott státuson keresztül jut'érvényre.
Másként fogalmazva azt mondhatjuk. hogy a cigány származás mintegy fele rész—
ben ,,felelős" az élettársi kapcsolatban bekövetkező serdülőkori gyermekszülé—
sekért. Ezen hatásnak a fele közvetlenül. másik fele a tanulóhoz és a munkavál- laláshoz való'viszonyon keresztül hat.
A matematikai statisztikai módszerekkel végzett elemzés alapján a terhes serdülők négy csoportja az alábbi társadalmi—demográfiai tényezőkkel jellemez—
hető.
A terhességüket megszakittató fiatal lányok a teherbe esett serdülők legfe—
lelősségteljesebb magatartást tanúsító csoportját képezik, s döntően jellemző rájuk. hogy tanulók és hogy a szülői befolyás meghatározó szerepet játszik az abortusz melletti döntés meghozatalában Meg kell azonban jegyezni, hogy a ma- tematikai statisztikai elemzés egy további tényezőre is ráirányítja a figyelmet: a bizonytalan partnerkapcsolatot létesítő, a partnerről a legelemibb információkat sem ismerő fiatal lányok csoportjára. Ezen csoport súlya -— a korreláció mértéke alapján -— lényegesen kisebb ugyan, de jelzi, hogy a meggondoltabb. tudatosabb magatartást tanúsító hajadonok mellett létezik a felületes kapcsolatokba sodródó.
labilis magatartású lányok csoportja is.
A házas családi állapotban gyermeket szült fiatalkorú anyák csoportja a fi—
atal házasokra általábanwjellemző sajátosságokkal írható le. Legjellemzőbb vál- tozónak az bizonyult, hogy mind a serdülő, mind a férje dolgozik, hogy a fiatal anya elsősorban a 17 éves (viszonylag ,.idősebb") korosztályból kerül ki, valamint,- hogy a szülők a terhesség megtartását, kihordását támogatták. Ez arra vall, hogy
ezek a fiatal nők olyan társadalmi környezetből származnak és élnek. amelyben
az igen fiatal korban kötött házasság és gyermekszülés[természetes, elfogadott magatartásnak minősül.Igen jól meghatározható és jellemezhető az élettársi kapcsolatból gyermeket vállaló hajadonok almintatipusa is. Döntően cigány származású; rossz szociális körülmények között élő. alacsonyan iskolázott és nem dolgozó rétegből származ-
nak. — -
Végül igen sajátos csoportot jelentenek az egyedül álló, hajadon anyák. Az a tény, hogy terhességük szüléssel és nem abortusszal végződött. alapvetően azon múlt, hogy későn, a terhesség 15. hete után fordultak csak orvoshoz. Ebbe a ko—
tegóriába tehát valóban főként azok a ..megesett lányok" tartoznak, akik legjob- ban érzik a serdülőkori gyermekszülésnek az egész életre kiható negativ követ—
kezményeit.
Összefoglalva megállapíthatjuk. hogy a serdülőkori terhességek problémája iránt az utóbbi években hazánkban is megélénkülő érdeklődés mutatkozik. A szakemberek, sőt a kormányzati szervek részéről megnyilvánuló figyelem ga—
ranciát jelenthet arra nézve, hogy lépések történjenek a fiatalok szexuális isme—
reteinek. fogamzásgátlási kultúrájának javítása és olyan fogamzásgátló eszközök biztosítása terén. amelyeket a serdülők egészségük károsodása nélkül, nagy biz—
tonsággal alkalmazhatnak. A serdülőkori szülések és terhességmegszakitások kér- dése a probléma komplexitásából kifolyólag érinti (: népesedéspolítika, a szociál—
politika, az oktatásügy és az egészségügyi ellátás területét, s így eredmények is csak az említett területek összehangolt tevékenysége révén képzelhetők el. A' je- len dolgozat e feladat sikeres teljesítéséhez kíván szerény mértékben hozzájárulni.
ERDULÖKORI TERHESSÉGEK
181
Terhességmegszakításon átesett haiadonok
Cigány származású . 0.44817 Elvégezte a 8 osztályt —0,41582 Eltartott, háztartásbeli 0.41238 Elvégzett osztályok száma . r—0.40801 Elettórsa 1—7 osztályt végzett 0,36573 _Elettárso segédmunkás . . . 0.32288 Testvérei száma . . . 0.30693 Édesanyja nem járt iskolába 0.29285 edül álló. hajadon anyák
Tart a partnerkapcsolat . — 0.42372 Későn fordult orvoshoz . 0.29361
speltetjük.
ÉGYSZÓ: Születés. Abortusz. ifjúság.
€TKOBOM aospacre. ,
Tanuló . . . 0.62354 Rendszeres szexuális kapcsolat —— 0.60667 Ismétlődő, de nem rendszeres
szexuális kapcsolat . . . . 0.51844 Szülők véleménye: szakítassa '
meg a terhességet . . . . 0.45050 Védekezett . . . 0.38482 Eltartott. háztartásbeli —0,35016 Szakközépiskolába' jár . . 0,31374 Szakmunkásképzőbe jár . . . 0.30837 Későn fordult orvoshoz . —O.30513 Partnere dolgozik . . -—0,30074 Testvérek száma . . . . ——0,29657 Középiskola 1—3 osztályá
végezte . . . 0.29348 Elvégzett osztályok száma . . 025927 Édesanyja szellemi foglalko—
zósú . . . . . . . . 0.25500
Házas fiatalkorú anyák
- Szülői vélemény: a terhességet
szakittassa meg . . . —D,35920 Dolgozik . . . 0.34603 Tanulá . . . —0,34049 Férj 8 osztályt végzett . . . 0.28636 Életkor . . . 028586
* A felsorolt. részben intervallumskálába rendezett. rész kérdésen (illetve a válaszokon) alapulnak. A terje
szereplő kérdéseket és a lehetséges válaszokat rész
delmi korlátok nem teszik lehetővé,
letesen közöljük. Igy a felsorolásban ezeket rövidítve FUGGELÉW
A fiatalkorú terhesek almintái és a 0.2-nél erősebb korrelációt mutató változók
Általános iskolába jár . . . Édesanyja középiskolát végzett Gimnáziumba jár . . . . Partnere tanuló . . . . . Laksűrűség (fő/négyzetméter) Cigány származás . . . . Nem ismeri partnere foglalko—
zását...
Ismeri partnere adatait . . . Édesapja segédmunkás . . Nem ismeri partnere családi
állapotát . . . . Nem ismeri partnere adatait Tart a kapcsolat
Nem ismeri partnere végzettségét . . . . . Édesapja szellemi foglalkozású Partnere 8 osztályt végzett . .
iskolai
Bertanított munkás . . . . . Férj dolgozik . . . . Szexuális kapcsolat előtti isme-
Élettórsi kapcsolatból gyermeket vállaló hajadon anyák
retség időtartama . . . . Férj életkora . . . .
Laksűrűség (fő/négyzetméter) Nem végezte el a 8 osztályt . Tanulá . . . . Élettársa szakmunkás . . . .
Dolgozik . . . . .
Élettársa szakmunkásképzőt végzett . . . . Édesanyja 8 osztályt végzett .
Rendszeresen éltek szexuális életet
PE3l—OME
025328 024962 024919 024738 -- 0.24326
— 023950 023390 - 0.22743
— 022566 022371 022240 - 0.21984 021859 020585
—- 020351
024541 022707 021907 021154
028090 026664
—— 023103
— 022062
—- 021910
— 0.20857
— 0.20087
— 0.22887
ben dichotammá alakított változók, 44 kár hogy a kérdőíve-
m'apsr a 1983 rony npouaaenu Bsrőopounoe oőcnenoaauue őepeMeHHocrei—i a app oőcnenoeanun aeropu oőpasoaanu uerbipe l'lOABblÖOpKM no ucxogy őepeMeH-
eüuomy nonameumo mononoü )KEHUJMHbI, uno noeaonuno nyr
neem ocnosarenwuü oőmecreeHHo—Aemorpacpmecxuü anem: arux rpynn.
eM nonpoőnoro
132 PECZE _ PONGRACZNE DR.: A senomoxom TE/RHESSEGE
Aaropu nyreM ananuaa nonyuennux gauuux : nouombro maremaruno-cramcmuecmx MeTOAO! unwr orner Ha nonpoc o TOM, name Aemorpadmuecxue cpumopu noőyumam anny rpynny nonpocmon :: npexpameuuw őepeMeHNocm, a .npyryro n neropomenmo ——
: paMnax neranuauposauuoi'r, ynopmoueuuoü cemei'moü oőctauosne, unu me raKoi'r.
SU M MARY
The authors carried out a sample survey on pregnant juveniles in 1983.
In the analysis four sub-samples relying on the outcome of pregnancy and the family status of young females were elaborated. The in-depth inguiry of these groups made possible the—ir socio-demographic analysis.
The study looks for an answer, through onalyzing the obtained results by mathemotical—
statistical methods (computation of correlation. path analysis). to the auestion to what extent demographic factors motivate a group of pregnant juveniles to tinterrupt gravidity agd an other group to give birth to a child, either in legalized. settled relations or in their
o sence. '
