MAGYAR KÖZLÖNY

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY ^{181. szám}

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2014. december 19., péntek

Tartalomjegyzék

340/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

módosításáról 24964 341/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról

és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról 24965 342/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet Egyes területrendezési, településfejlesztési és településrendezési tárgyú

kormányrendeletek módosításáról 24966

343/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló

172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról 24977 1798/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Ukrajna megsegítését célzó NATO pénzügyi alaphoz történő magyar

hozzájárulásról 24980 1799/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló

1381/2014. (VII. 17.) Korm. határozat visszavonásáról 24982 1800/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A 2013. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról 24982 1801/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Az önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve

garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő 2014. decemberi előzetes kormányzati hozzájárulásról, továbbá a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő 2014. októberi előzetes kormányzati

hozzájárulásról szóló 1670/2014. (XI. 20.) Korm. határozat módosításáról 24985 1802/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. „v. a.”-val kapcsolatos egyes

intézkedésekről 25003 1803/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Bizonyos veszélyes hulladékkal összefüggésben felmerült

közegészségügyi kérdések megoldására irányuló feladatokról 25005 1804/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A vízügyi igazgatási szervek 2014. október 1. és december 31. közötti

időszakban jogszabályi kötelezettség alapján végzett árvízi-, belvízi-,

vízminőségi-, helyi vízkárelhárítási védekezési feladatainak finanszírozásáról 25005 1805/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Egyes önkormányzatok gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzése

érdekében történő előirányzat-átcsoportosításról 25006 1806/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörében bekövetkezett szervezeti

változásokkal összefüggésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma

és a Miniszterelnökség fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 25008 1807/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A felszámolói névjegyzékvezetéssel összefüggő létszámátadással

kapcsolatosan a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 25010

(2)

24962 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám

Tartalomjegyzék

1808/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer működtetésével összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium fejezetek közötti

előirányzat-átcsoportosításról 25013 1809/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Beruházás ösztönzési célelőirányzattal összefüggő létszámátadással

kapcsolatosan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Külgazdasági

és Külügyminisztérium fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 25016 1810/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban a vidékfejlesztési

program végrehajtásához szükséges beruházási kiadások fedezetének biztosítása érdekében az Uniós Fejlesztések és a Földművelésügyi

Minisztérium fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 25018 1811/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési

fejezet és a Földművelésügyi Minisztérium költségvetési fejezet közötti

előirányzat-átcsoportosításról 25020 1812/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő

előirányzat-átcsoportosításról, az Országvédelmi Alapból történő előirányzat-átcsoportosításról, a pártalapítványok tartalékának átcsoportosításáról, az Összevont szakellátás jogcím előirányzatának

megemeléséről és egyes kormányhatározatok módosításáról 25022 1813/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram 2014. július 1.

és 2014. december 31. közötti szakaszának megvalósítása érdekében a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség fejezetek közötti

előirányzat-átcsoportosításról 25033 1814/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A soltvadkerti református templom épületének felújítása érdekében

a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő

előirányzat-átcsoportosításról 25035 1815/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Festetics-kastély történelmi kastélykertjének megújulásához

közvetlenül kapcsolódó beruházás érdekében a rendkívüli kormányzati

intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról 25037 1816/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével kapcsolatos

földhivatali feladatok költségeinek biztosítása érdekében

a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség fejezetek közötti

előirányzat-átcsoportosításról 25039 1817/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia-központok

tevékenységének, valamint az erdélyi szórványkollégiumok működési és beruházási költségei finanszírozása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő

előirányzat-átcsoportosításról 25041 1818/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar

szarvasi telephelyű Pedagógiai Intézetének az egyházi fenntartásban működő Gál Ferenc Főiskolához történő csatlakozásáról szóló 1368/2014. (VII. 3.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásához

szükséges intézkedésekről és előirányzat-átcsoportosításról 25043 1819/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Az Esterházy család sírdombjának megközelítését biztosító intézkedések

érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból

történő előirányzat-átcsoportosításról 25045

(3)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24963

Tartalomjegyzék

1820/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A fertődi Esterházy-kastély belső kialakításának megváltoztatása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból

történő előirányzat-átcsoportosításról 25047

1821/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Mezőtúri református kollégium könyvtárának felújítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő

előirányzat-átcsoportosításról 25049 1822/2014. (XII. 19.) Korm. határozat Egyes székesfehérvári stratégiai jelentőségű vagyontárgyak

önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében történő további

előirányzat-átcsoportosításról 25051 1823/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek

között az Országos Széchényi Könyvtár Mikes Kelemen Program lebonyolításában való részvétele érdekében történő

előirányzat-átcsoportosításról 25053 1824/2014. (XII. 19.) Korm. határozat A magyarországi Holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódó programok

megvalósítása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításról 25055

(4)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 340/2014. (XII. 19.) Korm. rendelete

a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a következő 55/B. §-sal egészül ki:

„55/B. § (1) A 17. § (1) bekezdésétől eltérően 2014. decemberben az az akkreditált munkáltató, amely a 2014. évi foglalkoztatásra érvényes és hatályos éves támogatási szerződéssel rendelkezik, a 26–28. §-ban foglalt pályázati eljárás lefolytatása, a keretszerződés, valamint az éves támogatási szerződés módosítása nélkül egyszeri támogatásra (a továbbiakban: egyszeri támogatás) jogosult.

(2) Az egyszeri támogatás összegét a rendelkezésre álló források figyelembevételével, a munkáltató 2014. december 10-én hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásainak, valamint valamennyi hatályos keret- és támogatási szerződéssel rendelkező munkáltató 2014. december 10-én hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásainak arányában kell meghatározni. Az egyéni foglalkoztatási megállapodások száma tekintetében legfeljebb az éves támogatási szerződésben meghatározott létszámot lehet figyelembe venni.

(3) Az egyszeri támogatás a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) I. fejezetében és 42. cikkében meghatározott feltételekkel, a 800/2008/EK bizottsági rendelet 42. cikk (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, bérköltségektől eltérő, a (4)–(5) bekezdésben meghatározott időszakban a rehabilitációs foglalkoztatás során felmerült költségekre számolható el.

(4) Az akkreditált munkáltató az egyszeri támogatást – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2015. szeptember 30-ig felmerült költségekre használhatja fel.

(5) Az a munkáltató, amely a 2015. évre érvényes és hatályos keretszerződéssel nem rendelkezik, az egyszeri támogatást csak a 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig felmerült költségekre számolhatja el.

(6) Az egyszeri támogatás nem számolható el arra az időszakra, amelyre a munkáltató a 2. és a 3. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.

(7) Az egyszeri támogatás folyósításáról a Hivatal 2014. december 29-ig gondoskodik. Nem folyósítható a támogatás, ha a munkáltató

a) felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy

b) az egyszeri támogatás folyósításának időpontjában az egyéni támogatás folyósítási feltételeinek nem felel meg.

(8) A munkáltató az egyszeri támogatásról 2015. február 15-ig kamatmentesen lemondhat, ebben az esetben köteles a támogatást 2015. február 20-ig a Hivatal részére visszafizetni.

(9) Az egyszeri támogatás elfogadásával a munkáltató az egyszeri támogatás tekintetében is vállalja a 2014. évre kötött keretszerződésben és éves támogatási szerződésben meghatározott, munkáltatót terhelő kötelezettségeket.

(10) Az akkreditált munkáltató a támogatással 2015. október 30-ig – a Hivatal által meghatározott módon – köteles elszámolni.

(11) Az egyszeri támogatás pénzügyi ellenőrzése a 40. § szerint történik.

(12) Az egyszeri támogatás visszafizetésére a 41. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(13) Az egyszeri támogatásra e rendeletnek a 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § 12. pontját, 17. § (4) bekezdését, 19. § (1) és (2) bekezdését, 19. § (4) bekezdés b) pontját, 22. § (1) és (4) bekezdését és 45. §-át kell alkalmazni.”

(5)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24965 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

3. § Ez a rendelet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 9. 8.

2008) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

A Kormány 341/2014. (XII. 19.) Korm. rendelete

a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ezt a rendeletet kell alkalmazni az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által a www.szechenyi2020.hu oldalon közlemény formájában közzétett költségvetési előirányzatokból származó forrásokból projektek megvalósításához nyújtott támogatásokkal és az azokból finanszírozott fejlesztésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására, a nyilvántartások összekapcsolására, a nyilvántartáshoz történő csatlakozásra, valamint a nyilvántartások használatára.”

(2) A Rendelet 7. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a www.szechenyi2020.hu oldalon közleményt jelentet meg a fejlesztési célú költségvetési előirányzatokról. A fejezetet irányító szerv, a támogató és a megbízásukból eljáró szervek (a továbbiakban együtt: fejlesztési források felhasználásáért felelős szervezet) a közzétett előirányzatok felhasználása során kötelesek az e rendeletben foglaltak szerint a FAIR KR-t, a FAIR NPR-t, illetve a FAIR EUPR-t alkalmazni.”

(3) A Rendelet az alábbi 14/A. alcímmel egészül ki:

„14/A. Kijelölő és egyéb rendelkezések

25/A. § (1) Az EMIR és a FAIR fejlesztési feladatait a WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság társasági üzletrészének a Magyar Állam javára történő megszerzése nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről szóló 282/2014. (XI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott gazdasági társaság kizárólagosan látja el.

(2) A FAIR-rel és az EMIR-rel kapcsolatos informatikai biztonsági feladatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólagosan látja el.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter elkészíti és a www.szechenyi2020.hu oldalon közzéteszi az EMIR-hez és a FAIR–hez kapcsolódó informatikai szabályzatokat, amelyek betartása az EMIR-t, illetve a FAIR-t használó szervezetek számára kötelező.”

2. § Hatályát veszti a Rendelet 1. melléklete.

3. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(6)

A Kormány 342/2014. (XII. 19.) Korm. rendelete

egyes területrendezési, településfejlesztési és településrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés c), q), t), u) és v) pontjában, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) és b) pontjában,

a 3. és a 7. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 4. alcím tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában,

a 6. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22. és 23. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

1. § A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr1.) 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 17. §-sal egészül ki:

„A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek módosításának, felülvizsgálatának, valamint a partvonal- szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálatának és kidolgozásának szabályai és tartalmi követelményei

16. § (1) A területrendezésért felelős miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatáról – a Törvény 59. § (2) bekezdése alapján történő módosítás kivételével – a vízpart-rehabilitációs tervek készítéséről és felülvizsgálatáról a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

(2) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv elfogadásra kerülő munkarészei

a) az M=1:2000 méretarányú tervlapok, valamint

b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre vonatkozó szabályozási előírások.

(3) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alátámasztó munkarészeként el kell készíteni a tervi megoldások indokolását.

(4) A hatályos vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek georeferált formátumban az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszeren (a továbbiakban: TeIR) keresztül hozzáférhetők.

17. § (1) A parti település önkormányzata a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben szereplő területfelhasználás megváltoztatására irányuló, a Törvény 59. § (2) bekezdése szerinti kérelmét a területrendezésért felelős miniszternek nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelemnek a 16. § (2) bekezdésében szereplő munkarészeken túl tartalmaznia kell a) az önkormányzat területfelhasználás módosítása iránti szándékát rögzítő önkormányzati határozatot,

b) áttekintő tervlapot a teljes vízpart-rehabilitációs tanulmánytervről, a módosítással érintett telkek jelölésével, a beazonosítást lehetővé tevő méretarányban,

c) az egyes változtatási igények céljának, tartalmának leírását, azok részletes indokolását, a jogszabályoknak való megfelelés szöveges és számításokkal alátámasztott igazolását és a módosítás várható hatásait,

d) a változtatások ábrázolását állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával készített 1:2000 méretarányú tervlapon, a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv jelmagyarázatának megfelelően, külön lapon bemutatva a hatályos és a tervezett változatot,

e) ha az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint környezeti vizsgálat szükséges, a környezeti értékelés dokumentációját, vagy ha a várható környezeti hatás nem jelentős, annak rövid összefoglalását, valamint

f) az előzetes egyeztetések emlékeztetőjét.”

(7)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24967 2. § A Kr1. „A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek

egyeztetésének és elfogadásának rendje” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek önkormányzat 17. § (1) bekezdése szerinti kérelmére történő módosítása esetén a területrendezésért felelős miniszter felhívja a 19. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott szerveket az egyeztetési anyag véleményezésére, melynek elérhetőségét a TeIR-n keresztül biztosítja.

A miniszter a 19. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek számára a véleményezési határidőt a TeIR-n keresztül teszi közzé. A miniszter a véleményezésre legalább 15 napot biztosít.

(2) Az önkormányzat kérelmére módosított vízpart-rehabilitációs tanulmányterv kihirdetését követő 15 napon belül az önkormányzat az elfogadott terv

a) szöveges munkarészeit ISO 32000 – 1:2008 szabványnak vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő PDF (Portable Document Format) formátumban,

b) rajzi munkarészeit ISO 19136:2007 szabványnak megfelelő minimum 2.0 verziójú GML (Geography Markup Language), .shp vagy .dxf formátumban, valamint ezen állományok egyértelmű megfeleltetése érdekében az a) pont szerinti formátumban

megküldi a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott Dokumentációs Központnak.

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációt 100 MB terjedelemig elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, 100 MB terjedelem felett egyszer írható elektronikus adathordozón postai úton kell megküldeni a Dokumentációs Központ részére.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 15 napon belül a területrendezésért felelős miniszter a módosított vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet a TeIR-ben elérhetővé teszi.”

3. § A Kr1. 19. § (1) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés e) pontjában és 19. § (3) bekezdésében a „területrendezési információs rendszerben” szövegrész helyébe a „TeIR-ben” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti a Kr1. 19. § (1) bekezdésében az „a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket, illetve azok felülvizsgálatát követően” szövegrész.

2. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

5. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr2.) 3. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) A (3a) bekezdés szerinti kérelem benyújtását megelőzően a területrendezésért felelős miniszternél kell kezdeményezni az eljáró állami főépítész kijelölését. Az 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az eljáró állami főépítész kijelölésére vonatkozó kezdeményezés a beruházó, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat feladata. A területrendezésért felelős miniszter a kijelölés tárgyában nyolc napon belül dönt.”

(2) A Kr2. 3. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Országos jelentőségű elem beillesztése az Országos Területrendezési Tervbe, az érintett kiemelt térségi területrendezési tervbe vagy tervekbe, valamint az érintett megyei területrendezési tervbe vagy tervekbe egy területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető.”

(3) A Kr2. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A területével érintett fővárosi kerületi, fővárosi, megyei jogú városi és megyei önkormányzat, valamint az illetékes, de a (3b) bekezdés alapján eljáró hatóságként nem kijelölt állami főépítész – az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a területrendezési hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.”

3. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

6. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr3.) 1. §-a a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(8)

(E rendelet alkalmazásában:)

„n) hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét és biztosítja természeti és kulturális értékeinek fenntartható hasznosítását,

o) tájjelleg (tájkarakter): a természeti és antropogén tájalkotó tényezők együtthatásából kialakuló, adott tájrészletre jellemző mintázat vagy rendszer, amely egy tájat más tájrészletektől megkülönböztethetővé tesz.”

7. § (1) A Kr3. a következő 10/B. §-sal egészül ki:

„10/B. § A területrendezésért felelős miniszter a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerinti felülvizsgálatáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve módosításának előkészítéséről a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.”

(2) Hatályát veszti a Kr3. 10. melléklet 15. pont e) alpontjában a „működési területtel érintett területi kirendeltsége”

szövegrész.

4. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr4.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előzetes adatszolgáltatást – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – postai úton, elektronikus adathordozón kell az adatszolgáltatást kérő részére megküldeni.”

(2) A Kr4. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kiemelt fontosságú honvédelmi területre és a honvédelmi területre vonatkozó adatszolgáltatást postai úton, papír alapon kell az adatszolgáltatást kérő részére megküldeni.”

(3) A Kr4.

a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet, b) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet, c) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

5. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása 9. § A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr5.)

3. melléklete a következő 125a. ponttal egészül ki:

„125a. Területrendezési feladatok Az I. besorolási osztályban:

okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök, okleveles településmérnök, jogász szakképzettség.”

10. § A Kr5.

a) 1. melléklet I. rész 19. pontjában az „egyetemi szintű jogász vagy szociológus” szövegrész helyébe az „egyetemi szintű geográfus, jogász vagy szociológus” szöveg, a „táj- és kertépítész” szövegrész helyébe az „okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök” szöveg, a „kertésztechnikusi végzettség” szövegrész helyébe a „kertésztechnikusi, parképítő- és fenntartó technikusi végzettség” szöveg,

b) 1. melléklet I. rész 20. pontjában, valamint 2. melléklet I. rész 17. pontjában a „kertészmérnök” szövegrész helyébe a „kertészmérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök” szöveg,

(9)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24969 c) 1. melléklet I. rész 20. pont „Önkormányzati természetvédelmi őr” szövegrészt követő felsorolásban

a „tájépítész” szövegrész helyébe az „okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök” szöveg,

d) 1. melléklet I. rész 21. pontjában, 2. melléklet I. rész 18. pontjában, valamint 3. melléklet 67. pontjában az „agrármérnök” szövegrész helyébe az „agrármérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök” szöveg,

e) 1. melléklet II. rész 5. pontjában, 2. melléklet II. rész 5. pontjában, valamint 3. melléklet 92. pontjában a „műszaki felsőoktatásban” szövegrész helyébe a „műszaki vagy agrár műszaki felsőoktatásban” szöveg, f) 3. melléklet 38. pontjában az „Országos Főépítészi Irodai munkakörben: okleveles építészmérnök, okleveles

építész tervező művész, vagy azzal egyenértékű szakképzettség; főiskolai szintű településmérnök (városgazda mérnök) szakképzettség.” szövegrész helyébe az „Építészetstratégiai munkakörben:

okleveles építészmérnök, okleveles építész tervező művész, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök; egyetemi szintű jogász, közgazdász, nemzetközi kapcsolatok szakértő, alkalmazott grafikus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció szakon szerzett szakképzettség; főiskolai szintű településmérnök (városgazda mérnök) szakképzettség.” szöveg,

g) 3. melléklet 123. pontjában az „egyetemi szintű szociológus szakképzettség” szövegrész helyébe az „egyetemi szintű geográfus vagy szociológus szakképzettség” szöveg, a „táj- és kertépítész” szövegrész helyébe az „okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök” szöveg, a „kertész-” szövegrész helyébe a „kertésztechnikusi, parképítő- és fenntartó technikusi végzettség” szöveg,

h) 3. melléklet 124. pontjában a „táj- és kertépítő mérnök” szövegrész helyébe az „okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök” szöveg,

i) 3. melléklet 124. pont „Állami természetvédelmi őr” szövegrészt követő felsorolásban a „kertészeti, környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „kertészeti, tájépítészeti, környezetvédelmi” szöveg, valamint

j) 3. melléklet 125. pontjában az „agrármérnök, közgazdasági” szövegrész helyébe az „agrármérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök, közgazdasági” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Kr5.

a) 3. melléklet 38. pontjában az „Országos Főépítészi Irodai titkársági munkaterületen: egyetemi szintű közgazdász, jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció szakon szerzett szakképzettség.” szövegrész, valamint

b) 3. melléklet 45. pont „Földminősítési és földvédelmi, valamint földhasználati és nyilvántartási feladatkör”

szövegrészt követő részében a „ , tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési” szövegrész.

6. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról

és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

12. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr6.) 2. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„7a. szegregációs mutató: a 10. mellékletben meghatározott módon, a legutolsó népszámlálási adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal által számított mutató, amely a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának alapja;”

13. § (1) A Kr6. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester

a) a készítendő koncepcióról előzetes tájékoztatót küld a 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szerveknek, az érintett területi (megyei és fővárosi) és a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatnak (a továbbiakban együtt: érintett területi, települési önkormányzat),

(10)

b) az előzetes tájékoztatót ismerteti a partnerségi egyeztetés szabályai szerint az eljárásban érintett résztvevőkkel, c) adatszolgáltatási kérelmet küld a Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) a település szegregációszűrése céljából, továbbá ha indokolt a településrészek kijelölése, a településrészek helyzetelemzéséhez szükséges mutatókat is megkéri, csatolva a lehatárolandó településrészek határainak leírását.”

(2) A Kr6. 30. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A KSH az adatszolgáltatási kérelem kézhezvétele után adatszolgáltatási szerződést köt az önkormányzattal és a szerződés megkötését követő 21 napon belül

a) elvégzi a településrészek lehatárolását, és táblázatban átadja az önkormányzatnak a településrészek jellemzésére szolgáló, 2011. évi népszámlálási adatokat a 11. mellékletnek megfelelően,

b) a 10. melléklet szerint elvégzi a település szegregáció-szűrését, ennek keretében a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását, összesített adataik adatvédelmi ellenőrzését,

c) táblázatban átadja az önkormányzatnak a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek határainak szöveges leírását és a jellemzésükre szolgáló 2011. népszámlálási adatokat, valamint a területek elhelyezkedéséről készített kartogramot a 10. és a 11. melléklet szerint.”

14. § (1) A Kr6. 9. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(2) A Kr6. az 5. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

(3) A Kr6. a 6. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.

15. § A Kr6.

a) 2. § 8. pontjában az „olyan egybefüggő terület” szövegrész helyébe a „szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület” szöveg, a „szegregációval veszélyeztetett terület lehet” szövegrész helyébe a „szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület lehet” szöveg, valamint

b) 46. § (2) bekezdés b) pontjában a „főváros településszerkezeti tervének” szövegrész helyébe a „főváros 2014. július 1-jén hatályos településszerkezeti tervének” szöveg

lép.

7. Az egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 25/2014. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) Az egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 25/2014. (II. 7.) Korm. rendelet 3. mellékletének a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 7. mellékletét megállapító rendelkezésében a „3.2. a táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), ” szövegrész a „3.2. a táj jellemzői [tájszerkezet, tájhasználat (különös tekintettel a hagyományos tájhasználatra), tájjelleg (tájkarakter), tájkép], ” szöveggel lép hatályba.

(2) Nem lép hatályba az egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 25/2014. (II. 7.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése, 19. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 9. melléklete, 11. melléklete és 13. melléklete.

8. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 6. §, a 8. § és az 1–3. melléklet 2014. december 30-án lép hatályba.

(11)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24971 1. melléklet a 342/2014. (XII. 19.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

A B C D

1 Térségi övezetek

A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett

államigazgatási szervek

A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során

előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

2 1. Az Országos

Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti országos övezetek

a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Földmérési és Távérzékelési Intézet

3 b) jó termőhelyi adottságú

szántóterület

4 c) kiváló termőhelyi

adottságú erdőterület

Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal

megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

5 d) tájképvédelmi

szempontból kiemelten kezelendő terület

természetvédelemért felelős miniszter

nemzeti park igazgatóság

6 e) világörökségi és

világörökségi várományos terület

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

7 f) országos vízminőség-

védelmi terület

Országos Vízügyi Főigazgatóság

8 g) nagyvízi meder

és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe

9 h) kiemelt fontosságú

honvédelmi terület

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

(12)

10 2. Az Országos

Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti kiemelt térségi és megyei övezetek

a) magterület természetvédelemért felelős miniszter

11 b) ökológiai folyosó természetvédelemért

felelős miniszter

12 c) pufferterület természetvédelemért

felelős miniszter

13 d) erdőtelepítésre javasolt

terület

14 e) ásványi

nyersanyagvagyon terület

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága

15 f) rendszeresen belvízjárta

terület

16 g) földtani veszélyforrás

területe

17 h) honvédelmi terület Honvédelmi Minisztérium

Hatósági Hivatal

”

2. melléklet a 342/2014. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A Balaton-törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

A B C

A Balaton-törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett

2 1. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti országos övezetek

szántóterület

4 c) kiváló termőhelyi adottságú

erdőterület

5 d) tájképvédelmi szempontból

kiemelten kezelendő terület

6 e) világörökségi és világörökségi

várományos terület

7 f) országos vízminőség-védelmi

terület

8 g) kiemelt fontosságú honvédelmi

terület

(13)

9 2. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti kiemelt térségi övezetek

a) magterület nemzeti park igazgatóság

10 b) ökológiai folyosó nemzeti park igazgatóság

11 c) pufferterület nemzeti park igazgatóság

12 d) erdőtelepítésre javasolt terület Földmérési és Távérzékelési Intézet

13 e) ásványi nyersanyagvagyon

terület

14 f) rendszeresen belvízjárta terület Országos Vízügyi Főigazgatóság

15 g) földtani veszélyforrás területe Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága

16 h) honvédelmi terület Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

17 3. A Balaton-törvény által egyedileg meghatározott övezetek

a) ökológiai rehabilitációt igénylő terület

18 b) felszíni szennyezésre fokozottan

érzékeny terület

környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség

19 c) felszíni vízminőség-védelmi

terület

környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség

20 d) tómeder Országos Vízügyi Főigazgatóság

”

Az Agglomerációs törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

A B C

Az Agglomerációs törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett

2 1. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti országos övezetek

szántóterület

4 c) kiváló termőhelyi adottságú

erdőterület

5 d) tájképvédelmi szempontból

kiemelten kezelendő terület

6 e) világörökségi és világörökségi

várományos terület

7 f) országos vízminőség-védelmi

terület

8 g) nagyvízi meder és

a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló

szükségtározók területe

9 h) kiemelt fontosságú honvédelmi

terület

(14)

10 2. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti kiemelt térségi övezetek

a) magterület nemzeti park igazgatóság

11 b) ökológiai folyosó nemzeti park igazgatóság

12 c) puffer terület nemzeti park igazgatóság

13 d) erdőtelepítésre javasolt terület Földmérési és Távérzékelési Intézet

14 e) ásványi nyersanyag-vagyon

terület

15 f) rendszeresen belvízjárta terület Országos Vízügyi Főigazgatóság

16 g) földtani veszélyforrás területe Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága

17 h) honvédelmi terület Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

”

1. A Kr6. 9. mellékletében foglalt táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:

(Egyeztetési szakterület)

(állami főépítész) településfejlesztés, területrendezés, településrendezés

2. A Kr6. 9. mellékletében foglalt táblázat C:4 mezője helyébe a következő mező lép:

(Adatszolgáltatás témaköre)

(nemzeti parki igazgatóság) hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete – szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel

„10. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatok

1. Lehatárolás: a szegregációs mutató alapján.

A mutató: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–59 év) belül.

A mutató számítása: a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, autópálya nyomvonala, vízfolyás partja), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység.

(15)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24975 A szegregációs mutató határértékei településtípusonként, 2011

Településtípus Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke

Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke

Fővárosi kerület I. csoport (I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII.

kerület)

nagyobb egyenlő, mint 20% nagyobb egyenlő, mint 15%, de kisebb mint 20%

Fővárosi kerület II. csoport (IV., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerület)

nagyobb egyenlő, mint 25% nagyobb egyenlő, mint 20%, de kisebb mint 25%

Megyei jogú város nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő mint 30%, de kisebb mint 35%

Járásszékhely város nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő mint 30%, de kisebb mint 35%

2000 főnél népesebb város és község

nagyobb egyenlő, mint 35% nagyobb egyenlő mint 30%, de kisebb mint 35%

2000 főnél kisebb város és község nagyobb egyenlő, mint 50% nagyobb egyenlő mint 40%, de kisebb mint 50%

200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. 200 főnél kisebb települések esetében a település egészére kell meghatározni a szegregációs mutató értékét.

2. Térképi ábrázolás

Kartogram: a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek kritériumainak megfelelő területeket ábrázolja.

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (kevesebb mint 50 főnél), vagy intézeti háztartásban élők (pl. kollégium, idősek otthona, hajléktalan szálló) miatt mégsem tekinthetők szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területeknek.”

(16)

24976MAGYAR KÖZLÖNY • 2014. évi 181. szám

„11. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A településrészek, valamint a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzéséhez szükséges mutatók

A B C D E F

1 Mutató megnevezése Település összesen Településrész_1

(határoló területek)

Településrész_n (határoló területek)

szegr_1 (határoló területek)

szegr_n (határoló területek)

2 Lakónépesség száma

3 Lakónépességen belül 0–14 évesek aránya 4 Lakónépességen belül 15–59 évesek aránya 5 Lakónépességen belül 60–x évesek aránya

6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–59 évesek) belül

7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8 Lakásállomány (db)

9 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

10 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–59 évesek) belül

11 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 12 Foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül

13 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 14 Állandó népesség száma

15 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 16 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 17 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

18 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya

19 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

20 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

„

(17)

A Kormány 343/2014. (XII. 19.) Korm. rendelete

a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pontja d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„2. külképviselet (állomáshely): a külpolitikáért felelős miniszter által irányított központi államigazgatási szerv hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön működő, következő önálló szervezeti egységei:

a) Magyarország diplomáciai képviselete, b) Magyarország konzuli képviselete,

c) az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve – nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján – harmadik államban működő kereskedelmi képviselet, hivatal és iroda,

d) nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet, e) külföldi magyar intézet;”

(2) Az R. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. kihelyező szerv: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt e rendelet szabályai szerint, tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;”

(3) Az R. 3. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

„3a. kihelyező vezető: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője, illetve az Állandó Képviselet esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter;”

„5. diplomata: az a diplomáciai ranggal rendelkező kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél, illetve külföldön – Magyarország külképviseletén – végzi;”

„11. szolgálati érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó központi államigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletekben megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;”

2. § (1) Az R. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Állandó Képviselet képviselet-vezetője rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.”

(2) Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén – a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében – ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő – a következő sorrend szerint – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata. Az Állandó Képviselet tekintetében a Képviselet-vezető COREPER II. nagykövet hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén a COREPER I. nagykövet jár el. Utóbbi hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén pedig az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalát nagyköveti rangban vezető diplomatája jár el.”

3. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A képviselet-vezető a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője.”

(18)

4. § (1) Az R. 3. alcímének alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„3. A szakdiplomaták, a kihelyezésre kerülő személyek (diplomatát, szakdiplomaták) felkészítése”

(2) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az Állandó Képviselet esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a feladatkörében érintett miniszterrel (a továbbiakban:

szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az álláshely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét a 2. mellékletben meghatározott tervezési segédlet szerint.”

„9. § (1) A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szakminiszter – indokolt esetben – a Kttv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerül sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért.

(2) A kihelyező vezető (1) bekezdés szerinti egyetértése alapján a kihelyezésre kerülő személyt:

a) a külügyi-diplomáciai felkészülés, valamint a külszolgálat idejére, illetve

b) az Állandó Képviseletre való kihelyezés esetén a külügyi-diplomáciai felkészülés, az európai uniós felkészülés, valamint a külszolgálat idejére,

– a Kttv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel – a kihelyező szerv állományába kell helyezni.

(3) A kihelyezésre kerülő személy külügyi-diplomáciai felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium végzi.”

„10. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése:

a) – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője döntésétől függően – egytől hat hónapig terjedhet,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő szakdiplomata esetében legalább két hónap.

(2) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a szaktárca közötti kapcsolattartás részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter miniszteri utasításban szabályozza.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő diplomata, szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítésének elvégzése tárgyában a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség megállapodást köt. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészítés pontos időtartamát is e megállapodás határozza meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti külügyi-diplomáciai felkészítés szükségessége alól az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter indokolt esetben felmentést adhat.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő szakdiplomata európai uniós felkészítésének, illetve a kihelyezett szakdiplomata szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a szaktárca közötti kapcsolattartás részletes szabályait az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter határozza meg miniszteri utasításban.

(6) A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 17. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket.

(7) A szakdiplomata rangját, ellátmányszorzóját, illetve a kihelyezés időpontját a szaktárca javaslata alapján a kihelyező vezető állapítja meg. Az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő szakdiplomata esetében a szakdiplomata rangjának meghatározását megelőzően az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztet.

(8) Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadóak az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok.”

„11. § (1) A szakdiplomata irányítását – a képviselet-vezető útján, a szaktárca szakmai kompetenciájába tartozó kérdés esetében a szaktárcával egyeztetve – a kihelyező szerv végzi.

(2) Az Európai Unió tagállamaiban működő, a 3. § 2. pont a) és b) alpontja szerinti külképviseletek esetében a munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag európai uniós ügyekért felelős diplomata európai uniós

(19)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 181. szám 24979 ügyekben való szakmai irányítását az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalát nagyköveti rangban vezető diplomatájának a külpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörében tartozó kérdésekben való szakmai irányítását a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A szakdiplomata alaputasítását és munkaköri leírását a szaktárcával egyeztetve a kihelyező szerv készíti el.

A munkaköri leírás megállapításához a kihelyező vezető egyetértése szükséges.

(5) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat ellátása a szakdiplomata munkaköri kötelezettsége.”

„13. § (1) Magyarország külképviseletén diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az Állandó Képviseleten diplomáciai feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter adományozza a diplomáciai rangot, a külpolitikáért felelős miniszter rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével és a külpolitikáért felelős miniszterrel történt egyeztetést követően.

(3) A kihelyező szerv állományába a szaktárcától határozott időre áthelyezett kormánytisztviselő esetében az első rang adományozására – a külpolitikáért felelős miniszter rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével – a szakminiszter tesz javaslatot.”

9. § Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külpolitikáért felelős miniszter, illetve – az Állandó Képviselet esetében – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által adományozott diplomáciai rangok:

a) segédattasé, b) attasé,

c) III., II., illetve I. osztályú titkár, d) II., illetve I. osztályú tanácsos.”

10. § (1) Az R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapellátmány összegét – az Állandó Képviselet diplomatái, szakdiplomatái alapellátmánya kivételével – a külpolitikáért felelős miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, valamint az érintett szakminiszterek egyetértésével állapítja meg.”

(2) Az R. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Állandó Képviselet diplomatái, szakdiplomatái esetében az alapellátmány összegét az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a szakminiszterek egyetértésével állapítja meg.”

11. § Az R.

a) 17. § (2), (4) és (7) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 21/A. §-ában 25. § (1) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (4) bekezdésében és 40. §-ában az „a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője” szövegrész helyébe az „a kihelyező vezető” szöveg, b) 17. § (5) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében az „a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője”

szövegrészek helyébe az „a kihelyező vezető” szöveg,

c) 17. § (3) és (6) bekezdésében, 27. § (11) bekezdésében és 37. § (2) bekezdésében az „A kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője” szövegrész helyébe az „A kihelyező vezető” szöveg

lép.

12. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

MAGYAR KÖZLÖNY