• Nem Talált Eredményt

Marinov, Sz.: Bulgária 1965. december 1-i lakásösszeírási programjával kapcsolatos problémák

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Marinov, Sz.: Bulgária 1965. december 1-i lakásösszeírási programjával kapcsolatos problémák"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Kétségtelen, hogy ennyi kívánságot a népszámlálási adatok, illetve a népszám- lálás során feltett kiegészítő kérdésekre adott néhány válasz alapján kielégíteni nem lehetett, a legfontosabb adatok azonban így is kidolgozhatók voltak, és elemzési lehetősége—t, egyben pedig a további kutatásokhoz megfelelő kiindu—

lási alapot szolgáltattak.

A feldolgozást megelőzően az inga—

vándorló (az ingázó) fogalmát kellett tisz- tázni. Ingázónak tekintették mindazokat a foglalkoztatottakat (a munkanélkülieket nem), akiknek lakó— és munkahelye nem ugyanabban a helységben van, és akik a népszámláláskor meglevő munkahelyükre rendszeresen, munkába lépés céljából utaztak. Ezzel az ingázók csoportjából ki- zárták a tanulókat és a változó munka—

helyen foglalkoztatottakat, kivéve nagy számukra és népgazdasági jelentőségükre tekintettel az építőiparban és a ven—

déglátóiparban dolgozókat.

Az ingavándorlás megfigyelése céljából csupán két kérdéssel kellett bővíteni a népszámlálási kérdőívet:

1. a munkahely címe;

2. a munkahelyre utazás lasz: naponta,

időközben).

E két kérdésre adott válaszok alapján megállapították helységenként az el— és az odavándorlók számát, az ingavándorlás irányát és erősségét. A második kérdés lehetővé tette a naponta és a nem naponta ingázók számának rögzítését. Végül a népszámlálás demográfiai, foglalkozási és gazdasági ismérvei alapján az ingaván—

dorlók összetételét is vizsgálták.

Ausztriában 1961—ben a népszámlálás időpontjában a foglalkoztatottak száma 3,3 millió volt, és ennek 19,3 százaléka (638 000 fő) ingázott. (Közel háromnegyed része naponta utazott munkahelyére.) Az ingázók aránya Bécsben 3 százalék alatt volt, az egyes tartományokban viszont 20—30 százalékot tett ki. A helységek 1 százalékába 40 városba több mint 2000 dolgozó a közeli helységekből járt be, Bécsben Viszont 80 OOO—nél, a 4 nagy városban 10—30 OOO—nél több nem hely—

ben lakó dolgozott. Az ingavándorlás a városok-községek nagy részét jelentősen érinti, ez tette szükségessé a ,,dolgozó népesség" kategóriájának bevezetését és a helyben lakó foglalkoztatottak számá—

val való egybevetését. A nagy- és a köze- pes városok erős koncentrációját mutatja, hogy ezekben a helységekben a dolgozó népesség több mint 20 százalékkal haladta meg a helyben lakó foglalkoztatottak számát, közvetlen környékükön viszont időköze (vá—

hetente, havonta, egyéb

549

80 százalék alatt, illetve 80—90 százalék között volt a dolgozó népaség aránya.

Az adatok az ingavándorlók számának részletes elemzését is lehetővé tették.

Ezek alapján a szerzők bemutatják az ingázók nem, életkor, foglalkozási vi- szony, népgazdasági ág, családi állapot, gyermekszám szerinti megoszlását. Végül pedig kísérletet tesznek az 1955. és az 1961. évi adatok összehasonlítására.

Az összehasonlítás a két összeírás nagymértékben eltérő jellege miatt ——- csak az adatok helyesbítése után és akkor is csak fenntartásokkal, csupán a tendend ciák megállapítására szorítkozva helyén—

való. Eltérések adódnak ugyanis abból, hogy 1955—ben csupán az alkalmazottakat írták össze, 1961-ben viszont valamennyi foglalkoztatottat számba vettek, 1955-ben az eszmei időpont október 10-e, 1961—ben március 21—e volt; 1955—ben jelentősen emelte a vándorlók számát az, hogy a bécsi kerületek közötti ingavándorlást is figyelembe vették stb. Ezeket az eltéré- seket természetesen teljesen kiküszöbölni nem lehetett, de a lehetőségek szerint összehasonlíthatóvá tett adatok jól jelzik a változás irányát és mértékét is: az ingavándorlók összes száma 39 százalék- kal emelkedett. A nemek szerinti Válto—

zás mértéke nagy eltérést mutat. A férfi ingavándorlók száma csak 27 százalékkal haladta meg 1961-ben az 1955. évit, a női alkalmazotti ingázók száma viszont csak—

nem kétszeresére (194 százalékra) emel- kedett. További összehasonlításokra a felsorolt okok miatt nem volt mód, azokra előreláthatóan csak a következő ausztriai népszámlálás adatai alapján kerülhet sor. Az 1961. évi és valószínűleg 1971. évi adatok minden bizonnyal már a részmutatók ősszehasonlításával is gazdag elemzési lehetőséget fognak biz- tositani.

(Ism.: Domokos Attila,)

MARINOV, sz.:

BULGÁRIA 1965; DECEMBER l—l LAKÁSÖSSZEI'RÁSI PROGRAMJÁVAL

KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK

(Vöproszi na programata za prebrojavaneto na zsilistnija fond na 1 dekemvri 1965 godina.)

—- lkonomecseszka Miszöl. 1965. 8. sz. 96—100. p.

1965. december 1—én Bulgáriában nép-—

számlálást és ezzel együtt lakásösszeírást tartottak. Ez a harmadik ilyen jellegű összeírás volt 1945 óta. Az összeírás eredményei tájékoztatnak az ország gazdasági és a lakosság kulturális életé—

ben végbement változásokról, és részletes

információkkal szolgálnak a lakásviszo—

(2)

550

nyokról. Ezek az adatok lehetővé teszik az állami és pártszerVek számára, hogy a) tervszerűvé tegyék a lakásépítést; b) meg—

állapítsák a lakosság életszínvonalát, melynek lényeges eleme a lakáshelyzet;

c) szociológiai kutatásokat végezzenek;

el) megfelelő intézkedéseket tegyenek a szükséges egészségügyi és higiéniai fel—

tételek biztosítására.

Mindezek szem előtt tartásával a lakás—

összeírással szemben magas követelmé—

nyeket támasztottak. Részletes statiszti—

kai adatokat kellett összegyűjteni az országban levö lakóépületek és lakások számáról, állapotáról és felhasználásáról

*az összeírás időpontjában, úgyszintén azokról a változásokról, melyek a leg—

utóbbi összeírás óta bekövetkeztek. Célul tűzték, hogy a lakásösszeírás minőségi jellemzést adjon a Bulgáriában rendel—' kezésre álló lakóhelyiségekről. Ennek érdekében az adatgyűjtés kétféle egység alapulvételével történt: egyik a lakó- épület, a másik a lakás volt.

A lakóépületek összeírása felöleli mind a lakott, mind a lakás céljára alkalmas épületeket. A feldolgozás során külön csoportba sorolják az egészséges, tartós anyagból készült villákat, melyek egész éven át történő lakásra alkalmasak, Az összeírandó épületek külön csoportját alkotják a közös szállások, kolostorok, a panziók, az aggok házai, a gyermek- otthonok, az ifjúsági otthonok stb.

Az összeírás során a lakóépületeket az építőanyag, illetve konstrukció szerint is osztályozzák, éspedig három csoportra:

vasbeton—, kő— és téglaépületekre. A vas—

betonépiiletek szintén tovább osztályoz—

hatók két alcsoportra: nagypanelekből és előregyártott elemekből (monolitokból) készült épületekre.

A feldolgozás kiterjed a lakóépületek- nek az emeletek száma szerinti kimuta—

tására is. Az 1956. évi csoportosítással szemben az akkori 1—5 emeletes osztá- lyok helyett most 1—10 emeletes osztá—

lyokat fognak alkalmazni. Ezt az indo—

kolja, hogy az utóbbi években erősen megnövekedett a ,sokemeletes épületek száma, különösen a városokban.

Az összeírás adatokat gyűjt a lakó- épületek építésének időszakára vonatko—

zóan. Ez lehetővé teszi a lakóházépítés ütemének, valamint az épületek korának áttekintését.

A jelen összeírás alkalmával első ízben került sor a lakóépületek befejezettsége mértékének tanulmányozására. Különösen falun sok a befejezetlen épület, amelye—

STATISZTIKAI monzai—41 FieYELű , -

ket alapjában véve nem túl nagy befek—

ltetéssel lakhatóvá lehetne tennil

A nem lakóépületekben található, Va—

lamint az ideiglenes (szükség) lakásokból nyert adatok megmutatják, hány család él olyan lakásban, amely nem felel meg a rendes lakással szemben támasztott kö:

vetelményeknek.

Részletes adatokat szolgáltat az össze—

írás a lakások lakóterületéről, ami lehe—- tővé teszi annak megállapítását, hogy mekkora az egy lakosra jutó átlagos lakó—

terület, mennyiben van a lakosság ilyen irányú szükséglete kielégítve. A lakáSok csoportosítása nagyság, azaz a szobák száma, a hasznos lakóterület mérete stb!

szerint történik. ,

A lakosság lakásviszonyain—ak mélyre—

ható tanulmányozása érdekében az össze—

írás adatokat szolgáltat a családfő fog—

lalkozásáról is. Ezt az adatot a többi adat—

tal kombinálva, képet nyerünk arról, milyen lakáskörülmények között élnek—*a munkások, tisztviselők, termelőszöVetke-

zeti parasztok, kisiparosok és más társa—_

dalmi rétegek. A lakóépületek, illetőleg a lakások tulajdonjogának összeíráSa arról ' ad tájékoztatást, hogy kinek a kezében vannak a lakások: a munkások, az alkal—

mazottak, termelőszövetkezeti tagok, kis—

iparosok, illetve állami intézmények és vállalatok stb. tulajdonában.

Ilyen részletes lakás—statisztikai adat—

gyűjtésre első ízben került sor Bulgáriá—

ban. Ezzel a bolgár statisztika jelentős lépést tesz előre városi és falusi lakosság lakáskörülményeinek minél teljesebb jellemzése terén.

(Ism.: Pataki Péter)

ROSENFELD, C. —— PERRELLA, V. C.:

A NÖK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK És A MUNKA MEGSZONTETÉSÉNEK OKAI:

A MOBILITÁS VIZSGÁLATA

(Why women start and stop working: a study in mobility.) -.- Monthly Labor Review.

1965. 9. sz. 1077—1082. 1).

1964 elején a Bureau of the Census az egész országra kiterjedő mintavételt haj- tott végre a munkaerőlétszámba belépő, illetve onnan kilépő nők elhatározását befolyásoló tényezők felderítésére. A fel- vételt indokolta, hogy bár az amerikai munkaerőlétszám egyharmada nőkből áll, és a munkaerőlétszámban a második világháború óta bekövetkezett növekedés leginkább a női munkaerő növekedésére vezethető vissza, a női munkaerőkről kevés országos adat áll rendelkezésre; A

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen