328
STATISZTHCAI IRODALMI FIGYELÓtozás, az iskolai végzettség, a háztartás tag- jainak száma, a gazdaság nagysága, kezelési módja és termelési szerkezete szempontjából nézve. A több ütemben összegyűjtött adat- anyag hatalmas tömegét érzékelteti, hogy a kérdőív 45—75 oldalt tett ki és ezenkívül az adatszolgáltatók háztartásstatisztikai jellegű adatgyűjtő könyveket is kitöltöttek egy heti élelmiszer-gazdálkodásuk forgalmáról.
Tekintve, hogy az adatfelvevők általában az arra vállalkozó gazdaságvezetőket keresték
fel, a megkérdezetteknek mindössze 10 száza-
léka tagadta meg az adatszolgáltatást. A vizs- gált gazdálkodóknak az emlitett ismérvek kü- lönbözö fokozatai szerinti megoszlásában az országos adatfelvételek és avizsgálatí minta között fennálló lényeges eltérések szembeszö—
kően mutatják, hogya mintavétel mennyire nem volt reprezentatívnak tekinthető. Meg—
állapítható, hogy ez az adatfelvétel lényegé- ben módszertani és probléma megismerési célokat szolgált, későbbi hiteles ténymegál- lapító-[kutató vizsgálatok megalapozásához.
A következő fejezetek ezeket a módszertani tapasztalatokat és problémákat részletesen ismertetik. igy a második fej ezet a gazdaságok vagyonának összetevőit, az üzemi és a ház—
tartási vagyon egymástól elválasztását, továb- bá az eladósodás alakulását és kapcsolatát a gazdaságnagysággal, termelési szerkezettel, ke—
zelési móddal, valamint a különféle hitelező
csoportok közötti megoszlását. A következő rész vizsgálja a gazdálkodók vállalkozói maga- tartását, a bruttó termelési és az ún. hozzá- adott érték alakulását gazdaságonként, az—
után a hasznosított mezőgazdasági területhez és a munkaerőegységhez viszonyítva, kombi—
nálva a gazdasági tájhoz tartozás és a domi' náló üzletág ismérvével, továbbá a termelési tényezők, illetve a bruttó termelési és a ,,hozzá- adott" érték kapcsolatát egymással. A negye- dik fejezet tárgya maga a megtakarítás, annak fogalmi értelmezése, összegszerű levezetésének eljárása, a gazdasági-háztartási jövedelem, illetve fogyasztás alakulását befolyásoló okok mibenléte, végül egyrészről a megtakarítás, másrészről a jövedelem és a beruházás, vala—
mint egyéb ható tényezők közötti összefüggés elemzése és az utóbbinak módja.
A tanulmány a munka főbb tanulságait a következőkben foglalja Össze.
]. A személyes kapcsolat az adatfelvevők és
az adatszolgáltatók között, , de legalábbis
gondjaik, törekvéseik hasonlósága jelentbsen elősegíti az adatfelvétel megbízható, jó 16- bonyolítását; ennek figyelembevételével el- határozták egy más, a reprezentativitás köve- telményeinek is megfelelő adatgyűjtés szerve- zését az Állami Statisztikai és Gazdaság- kutató Intézet (INSEE) közreműködésével.
2. A megtakarítás fogalmi tisztaságának megőrzése a mezőgazdaság terén fokozott
óvatosságot és nagy figyelmet, a vagyon, a teher, a jövedelem, a beruházás, a fogyasztás igen precíz elhatárolását követeli és minden- esetre tőbb egymást követő évi folyamatos megfigyelést kíván. Elegendő utalni arra, hogy egyetlen megfigyelési év látszólagos megtaka- rítása esetleg nem egyéb, mint a termésinga4 dozások kiegyenlítésére szolgáló biztonsági vagy a következő idényben szükségessé, ese- dékessé váló beszerzési tartalékképzés, de nem
valóságos megtakarítás.
3. Az adatgyűjtés hiteltérdemlő lebonyolítá- sának sarkalatos kérdése, hogy a kapott in- formáció—tömeg megbízható-e? E tekintet—
ben a tapasztalatok nem voltak megnyugtatók.
Az ellenőrzés során kiderült ugyanis, hogy a gazdálkodók emlékezetének kihagyása, a bizonylatok hiánya, a téves kalkulációk stb.
miatt a begyűjtött adatanyag 20 százaléka hibás volt; ezen bizonyos mértékig azzal lehet segíteni, ha az adatfelvételt több részletben és az év olyan (téli) szakaszában végzik, amikor a gazdának leginkább ideje van az azzal való foglalkozáshoz.
4. Mindenesetre már az eddigi munkából is megállapítást nyert, hogy az önálló gazdál- kodók magatartása a takarékoskodás terén alapvetően eltér a bérmunkásokétól, amennyi—
ben az előbbiek rendelkezésére álló eszközök felosztását fogyasztás és megtakarítás (fel—
halmozás) között a jövedelemforrások fenn—
tartásának szüksége és növelésére törekvésük határozza meg. Ennek következtében jöve- delememelkedésük nagyobb részét nem fo—
gyasztásuk növelésére, inkább termelési eszköz beruházásra fordítják; emellett azonban az esetek többségében ezt a magatartást nem valamilyen gondosan megalapozott gazdasá- gossági meggondolás vezérli, azért azután általában mégsem hasznosítják termelési esz—
közeiket a legjobb hatásfokkal.
(Ism. : Juhász László)
SOR, du.:
A BANKSTATISZTIKA NÉHÁNY KÉRDÉSE
(Nekotorüe voproszü bankovszkoj sztatisztiki.) — Den'ai i! Kredit. 1968. 7. sz. 34—36. p.
A cikkben a hitelviszonyok fejlődésének elemzéséhez szükséges széles körű információ—
rendszerből kiemelve, a statisztikai információ korszerűsítésének— egyes problémáival foglal—
kozik a szerző.
A bank gazdasági tevékenységében fontos szerepet játszik a statisztikai információ. Kor—
szerűsítése közvetlen hatással van a hitelterve- zésre, az ezzel kapcsolatos elemző és módszer-
tani munkákra. A korszerűsítés egyikfontos irányvonala a hitelbefektetések prognózisához
s'rA'x—isz'rmm IRODALMI nem
329
szükséges alapoknak megteremtése, későbbiek- ben pedig a hítelterv összeállítása elektronikus számítógépek segítségével. Ennek a célnak elérését megnehezíti a banki beszámolórend- szer néhány mutatójának gyakori változása, ami a bank statisztikai beszámolórendszeré—
nek programjában is változást okoz.
A "hitellel kapcsolatos bankstatisztikai rend- szer megjavításának programját célszerű két részre Osztani. Az első résznek a hitelirányítás—
hoz szükséges, a statisztikai adatgyűjtés töké- letesítésére irányuló feladatokat kell tartal—
maznia. Ezen belül részben meg kell javítani a nyilvántartás minőségét, részben pedig csök- kenteni kell azokat az adatokat, amelyek például az adatszolgáltatás késői határideje mi- att nem használhatók az operatív munkában.
A program második részének az analitikus mutatók képzését kell magában foglalnia. Az adatgyűjtésnek lehetőleg minél hosszabb idő- szakot kell felölelnie, tartalmilag pedig minél részletesebben kell tükröznie a hitelmozgást.
A bankhiteli információ hiányossága a sta—
tisztikai csoportosítások ágazati felosztásának pontatlanságában rejlik. A bankhiteli muta-
tókat nem ágazati, hanem területi ismérvek
szerint dolgozták fel. Ez akadályozza az álta- lános népgazdasági mutatókkal — a realizált termékkel, forgóalapokkal,haszonnal stb. — való összehasonlítást és lényegesen csökkenti a hitelmozgás elemzésének a minőségét is. Ezért szükségesnek látszik beépíteni a statisztikai beszámolórendszer programjába az ágazati csoportosítás kritériumait is.
A tervezési-közgazdasági munkában nagy jelentősége van a statisztikai adatok megbiz- hatóságának.
Jelenleg a népgazdasági információrendszer- ben két különálló, módszertani alapj át tekintve telj esen különböző adatközlési információrend—
szer van: a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által a vállalatok és a gazdasági szer- vezetek könyvviteli mérlegeinek adatai alapj án szervezett és a bankrendszer analóg jellegű információja. E kétfajta információrendszer adatainak módszertanilag különböző feldol—
gozása miatt ugyanazon mutatók eltérő ered- ményeket adnak. Bár általában az összefoglaló mutatók megegyeznek, a részmutatók jelentős eltéréseket mutatnak. Ez nemcsak a hitel népgazdasági vagy iparágankénti elosztásánál mutatkozik meg, hanem létesitményenként is különböznek a hitelelosztásra vonatkozó mu- tatók a kétféle módszer szerint készülő statisz- tikában. Önmagában véve ez is jelentős érv a két különböző hitelinformációs rendszer egye- sítése mellett.
Természetesen ahhoz, hogy az általános nép- gazdasági információs rendszerben a bank- statisztika megfelelően érvényesüljön, az egye—
sítésnek közösen kidolgozott tudományos módszertani alapokon kell megtörténnie, amely figyelembe veszi az állami statisztikai rend—
szerrel szemben támasztott követelményeket.
A két önálló információs rendszer össze—
kapcsolása népgazdasági szempontból teljesen kézenfekvő: csökken a statisztikai adatok összesítéséhez szükséges munkaráfordítás, a Központi Statisztikai Hivatalban lényegesen csökkennek a kiadványok összeállításának határidői és kibővülnek a közgazdasági elem- zések lehetőségei.
(Ism.: Máté Istvánné)
BIBLIOGRÁFIA
A(Kőzponti Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
Anuarío estadistíco compendíado de los Estados Unídos Mexicanos 1966. Mexico. 1967. Direccion General de Estadístíca. 325 p.
Mexikó statisztikai évkönyve, 7966.
I 73 C 23/1966 Républigue Centrafricaíne. Annuaire 1959— 1966.
Bruxelles. 1968. Office Statístigue des Communautés Européennes. Hl p.
Közép-Afrikai Köztársaság. Évkönyv, 1959— 1966.
1 38 B 158/1/2
Statistical pocket-book of Pakistan 1968. Ed. by the Economic Affairs Division, Central Statistical Oéfflíce. Karachí. 1968. C.S. 0. XI., 290 1), 10 t., 3 t r .
Pakisztán statisztikai évkönyve, 1968.
Rocznik demografíczny 1945— 1966. Warszawa.
1968. GUS. XII., 643 p., 4 t.
Lengyelország demográfiai évkönyve, 1966.
l 42 0 313/10
1 53 D 311968"
Statistical abstract of Ireland 1931— 1956, 1958—
1967. Compi]. by the Central Statistical Office. Dub—
lín. 1931— 1967. Stationery Office. 36 db.
Irország statisztikai évkönyve, 7931— 1956, 1958—
1967.
l 36 C 66/1931—1967 Statlstical abstract of the Indian Union 1966.
Issued by the Central Statístical Organisation, Department of Statístlcs. Delhi. 1967. Manager of Publications. VI, 710 p.
India statisztikai évkönyve, 7968.
I 53 B 28/1966 Statlstlcal yearbook 1967. —— Sztatíszticseszkij ezsegodník 1967. Ed. by the Hungarian Central Statístlcal Office. Budapest. 1968. 323 p.
Statisztikai évkönyv, 1967.
I 1 C 1/1967 Statisdsches Taschenbuch Ungarns 1968. Hrsg.
vom Statístíschen Zentralamt Ungarn. Budapest.
1968. Stat. Kiadó. 222 p., 14 t.
_Magyar statisztikai zsebkönyv, 1968.
I 1 D 9/1968
