A kétlakiság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

(1)

szam 83?!

még a gabonaegység, a keményítő érték, kalória stb. A munka termelékenységének a gazdaság egészére vonatkozó számítása a munkatermelékenység fent tárgyalt ágazati módszerével szemben,, átlagos munkatermelékenységi szinvonalat fejez ki. Ennek főképpen dinamikus szemlélet- nél van jelentősége, amidőn azt vizsgál—

juk, hogy a munkatermelékenység bizo- nyos időszakban hogyan változott. E vál-—

tozás kifejezésére és szemléltetésére a termelékenységi indexeket alkalmazzuk, amit általában Ip—vel szoktak jelölni. Az állami gazdaság egészére vonatkozó mun—

katermelékenységi index számítási mód- szerét a következő képlettel fejezhetjük ki:

: BT _,2 - E: -z

Ip; 91 P 91 p: 91 1. [17]

Ez. ta'—212. 290'? Zac-to

A fenti index a gazdaság egészére vo- natkozó átlagos munkatermelékenység számításának bruttó módszere.

A munkatermelékenység mérésének nettó módszere annyiban különbözik (az

előbbitől, hogy ennél a változatlangáron

számított termelési értékből levonjuk az úgyszintén változatlan áron számított boltmunka jellegű értékeket és a nyert eredményt osztjuk a munkaidő mennyi- ségével. A bruttó termelési értékből le—

vonhatjuk az összes, vagy pedig csak a mezőgazdasági jellegű holtmunka—ráfor—

dításokat. Makaruk Ludvig és Sieben—

jreud Kurt: ,.A munkatermelékenység alakulása a magyar mezőgazdaságban 1949—1957. évek között" című közös ta-

nulmányukban például csak a mezőgaz-

dasági jellegű holtmunka—ráfordításokat

vonják le.6 '

Mivel a munkatermelékenység mérésé- nek a szocialista gazdaság minden terü—

letén nagy a jelentősége, ezért szüksé—

gesnek tartjuk a gyakorlati megoldások mielőbbi kidolgozását és bevezetését leg—

alább az állami gazdaságoknál.

A kétlakiság Borsod—Abaúi—Zemplén megyében

KOVÁCS MIHÁLY Az ország ipari

Abaúj—Zemplén megye igen jelentős he—

lyet foglal elimind a termelési értéket, mind az iparban foglalkoztatottak számát tekintve az ország első ipari megyéje.

Az ország ipari teljes termelésének

—- Budapest ipari vállalatainak adatai

nélkül —— 14, az iparban foglalkoztatot—

taknak 18 százaléka Borsod—Abaúj—

Zemplén megyére esik. Csak a nehéz- ipart vizsgálva, az ország nehéziparában foglalkoztatott munkásoknak —— Budapest nélkül —— több, mint egynegyede Borsod—

Abaúj—Zemplén megye nehézipari üze- meiben dolgozik.

Borsod megyének már a felszabadulás előtt is jelentős szerepe volt az ország ipari termelésében. A felszabadulás óta eltelt 15 év alatt pedig a megye ipara ha—

talmas arányú fejlődésen ment keresztül, mind a termelést, mind pedig az iparban foglalkoztatottak számát tekintve. Csak a minisztériumi ipar vállalatait számítva 1950 óta az ipari termelés megkétszere—

ződött, az iparban foglalkoztatottak száma közel 36000 fővel, mintegy 63 százalékkal emelkedett.

termelésében Borsod— , Az iparnak a felszabadulás után bekö—

vetkezett ilyen gyors ütemű fejlődése a foglalkoztatottak jelentős számú növeke—

désével járt együtt. Mivel a városok az ipar nagyarányú munkaerőszükségletét kielégíteni nem tudták, az ipar munka- erővonzása mindinkább falura, a mező- gazdasági lakosság felé tolódott el. Az ipar szivóhatására elsősorban a városok körüli falvak agrárproletárjai kerültek az ipari üzemekbe, de jelentős számban vál—

laltak munkát az iparban a falusi lakos- ságból olyanok is, akik földterülettel ren—

delkeztek.

A KETLA'KISAG KIALAKULÁSA, FORMAI

A kétlakiság kialakulása még a felsza- badulás előtti időkre, a kapitalista ter—

melési viszonyokra vezethető Vissza, és lényegében a kapitalista rendszer örök—

sége. A kétlakiság a gyakorlatban igen változatos formaban jelentkezik. A tulaj-

donképpeni kétlakiság a mi viszonyaink

' A Magyar Tudományos Akadémia 1959. évi munkatermelékenységi konferenciáján elhang- zott előadás. 2. old

(2)

ááá , _.

között nem is az egyénileg folytatott ket—-

tös foglalkozás, hanem az akettősség, aminek a társadalmi alapja is kettős, egyrészt a kisárutermelés, másrészt a szocialista szektor, vagyis amikor a paraszti foglalkozású és egyéni gazdaság- gal ' bíró családok tagjai a szocialista szektorban vállalnak munkát és fordítva.

A kétlakiság fő típusa tehát a kevéstöldű parasztcsaládok kettős foglalkozása, illetve a pár kat. hold földdel bíró ipari és egyéb fő foglalkozásúak mezőgazdálko—

_ dása) ,

'A kapitalizmusban a szegényparaSztság helyzetét az adóterhek, a nagybirtokok és kulákgazdaságok béklyója, az általá-

nos létbizonytalanság jellemezte. *Mivel

a kevé'sföldüek egy része kis gazdaságá- ból nem tudott megélni, az iparban vagy ,a mezőgazdaság más területein vállalt munkát, ugyanakkor a néhány hold föld-—

jétől nem vált meg.

A mezőgazdaság tőkés fejlődése, a nagyüzemi fölény kibontakozása a kis- üzemek pusztulásával, elszegényedésé—

vel párhuzamosan valósul meg. A kapita—

lista viszonyok között a mezőgazdasági"

kisüzemek kisajátítása egyrészt úgy megy végbe, hogy a paraszt teljesen tönkre- megy, földnélkülivé válik és ipari vagy mezőgazdasági bérmunkássá 1esz._A kis—

üzemek kisajátításának egy másik módja, amikor a parasztgazdaságok tönkretételét hosszú, évtizedekig tartó küzdelem előzi meg. A paraszt egyre szegényedik, a föld már csak részben biztosít számára meg- élhetést és egyre több az olyan paraszti gazdaság, amelyben a családfő már bér—

munkásként dolgozik, tehát kétlakivá vált, féllábbal már a proletársorban van.

A felszabadulás előtt, a két világháború között az országban, de Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is a parasztgazdasá- gok nagy többségét ilyen félproletár—gaz—

daságok tették ki. Míg 1935-ben 5 kat.

holdnál kisebb földterülettel rendelkezett országosan az összes gazdaságok 63,2 szá- zaléka, addig Borsod—Abaúj-Zemplén me—

gyében ez az arány 733 százalék Volt.

Ezek nagy részének, hogy megélhetését biztosítsa, saját gazdaságán kívül még másutt is munkát kellett keresnie.

1 A kétlakiság fogalmára, kialakulására és formáira vonatkozóan bővebben lásd ,,A kétla- kiság és a mezőgazdaság szocialista átszerve- zése" c. alapvető tanulmányt a Társadalmi Szemle 1959. évi 12. számában.

A kapitalimusból a malommal*ff '*———**

Való átmenet időszakában még £m_ ;

mánaka kétlakiak, sőt bizanyus ideig" ' ' számuk növekszik. Igy az felszabaámás

előtti és utáni kétlakiságban'á'eleiiws—aa ' * '

menetbeni különbség—— és néiiány' új Safá—

tos vanás is jelentkezett a felszabadulá$

előttihez képest. ** '

Borsod—Abaúj-Zemplén megyében földreform sarán 4289 íöldnélküli agrár-'- proletár—család kapott földet. Ezek között nem kiss'z—ámban voltak olyanokis, akik az iparban, bányászatban dolgoztak és a földosztás után is megmaradtak ennél a foglalkozásuknál. Borsod—fAbm'lS—Zanná lén megyében— az országos 95 százalékkal szemben az összes *íöldbözjuttatottnak 9,8 százaléka volt földnélküli. Ezeknek többsége oly kicsiny foldteruletet kapott, ami a család megélhetését nem biztosí—

totta, igy a juttatott föld—je mellett az iparban vagy a népgazdaság más terüle-v tein is munkát kellett Vál— ' ff.! Ezt kel"— _ lett tennie, ha figyelembe vesszük, hog a földhözjuttatott családok átlagos, né—

pessége jóval magasabb, mint a földdel korábban is rendelkező családoké A ki- osztott föld elaprózódása különösen az ipari megyékre, így Borsod—Abaúj—Zemp—

lén megyére is jellemző, de hasonló a helyzet ezekben a megyékben a töldhöze juttatott családok átlagos népessége te—

kintetében is.

1. tábla A 3 kat. holdnál kisebb földjumtásbanl részesültek aránya. és a földhözjumwnt

családok átlagos népessége

Gazdasággal .

Egizgaárlasám

d 1. nem ll agas

rigai; rendel- ,:lésleltzzá-m ,

kező ,

Ország, megye 3 kat. holdnál a ttime kisebb földjut- jutta-

tatásban része— tásban a:

sültek szama része— 533585

a juttatottak sült összes számának '

százalékában gazdaságokban

Muayuhmzág , _ ,

összesen ... 48,5 71,1 LM 3,50

Ebböl : ,

Borsod—Abaúl- , _ *

Zemplén . . . . 60,7 SM) 430 3332 Nógrád .. .. -. . . 71 8 875 330 3376 Veszprém ... 55£7 78,9 4,l7 3, 64 Békés ... 38,0 65,9 3,91 3,28 Csongrád ... 47,3 - 7l,6 3,74 3,17 Szolnok ... 372 42,0 4,03 _ 3,36

(3)

';A kétlaki (kettős jövedelmű) munkások

számának növekedésében nem kis szerepe van a nagyarányú iparosításnak. Az ipari tefm'elésnek a felszabadulás utáni gyors emelkedése, mint ismeretes, a ter- melékenység fokozása mellett jelentős mértékben a munkaerőlétszám növeke- désének következménye. .A megye két legnagyobb iparága közül a szénbányá—

szatban több, mint 12000 fővel, a kohá—

szatban több, mint 8000 fővel dolgoznak most többen, mint például 1950—ben.

A foglalkoztatottak száma 1959-ben az 1950. évi létszám százalékában

Megnevezés Százalék

Minisztériumi iparban összesen ... 162.8 Ebből:

Szénbányászat ... 182,5 Kohászat ... 186,0 Gépgyártás ... 1313 Villamosenergiaipar ... 5923 Epitőanyagipar ... 252,1

Az ipar nagyarányú munkaerőszükség—

letét faluról, a mezőgazdaság területéről elégíti ki. Lényegében ezt igazolják a megye lakosságának összetételében be—

következett változások, a mezőgazdasági népesség arányának fokozatos csökkenése.

Míg 1930-ban a megye mezőgazdasági la—

kosságának részesedése az összlakosság- ból 54,4 százalék volt, addig 1949-ben 51,9 és 1958—ban már csak 44,3 százalék, ugyanakkor az iparban dolgozók aránya az 1949. évi 25,8 százalékról 1958—ban 32,5 százalékra emelkedett.

A kétlakiak számának növekedését elő—

idéző okok-mellett ellentétesen ható té- nyezők is megfigyelhetők voltak Igy 1950—1953 között a földfelajánlások szer- vezése az állam részére a kétlakiak, főleg a bányászok körében. A termelőszövetke- zeti mozgalom erősödése folytán a kevés- földűek, a kétlakiak egy része belépett a termelőszövetkezetbe. Ezek a tényezők némileg csökkentették a kétlakiak szá—

mát. Az 1950—1953 közötti földfelajánlá- sok következtében azonban az állami tar—

talékterületek jelentős mértékben meg- növekedtek. E területek hasznositása 1953 után ismét a kétlakiak számának növelése irányában hatott. 1952—1956 kö—

zött az állami tartalékterületet használók száma a megyében megkétszereződött.

A megyében 1956—ban több, mint 9000 kat. hold tartalékterületet béreltek olya—

nok, akiknek korábban földjük nem volt

kialakulása egyik1 előidézőjének

' felszabadulás

'gis meg kell említeni

és—vfő jövedelmi forrásuk '- a munkabért

biztosító foglalkozás volt. Ezenkívül több, mint 21000 kat. hold tartalékterülétet- használtak olyanok, akik saját földdel rendelkeztek.

2. tábla .Az állami tartalékterülettel rendelkezők száma

Csak állami tartalékterület- tel rendelkezők száma

É ___—___.M jutótartalék-

V

összesen az 1952. évi (erűllgíd) (fő) százalékában

1952 .. 3807 won 237

1954 .. 6798 178,6 237

'1956 7744 203,7

A földvásárlásnak, mint a' kétlaki—ság inkább

a felszabadulás előtti időszakbaní volt

nayobb szerepe, és pedig az alkalmazotti rétegnél (postás, vasutas, tisztviselő)! A

után

ilyen szempontból nincs jelentősége, mé—

az '1957—1958.

éveket amikor a föld adásvételének fel— "

szabadítása után nagyobb ingatlanforga- ; lo'm volt Borsod—Abaúj—Zemplén megyé— , ben 1957. január 1—től 1958. március vé—

géig eltelt 15 hónap alatt mintegy 6200-an vásároltak földet, a földvásárlo'k köZel 37 százaléka nem' mezőgazdasági foglal—, _ ff:

kozású volt. A földvásárlók közül több, mint 500 azoknak a szánna, akik a szén- bányászatban vagy ipari üzemekben dol-

goznak. ,

1959-ben Borsod-Abaúj-Zemplén me—

gyében közelítő számítások szerint mint—

egy 40000 kétlaki dolgozik az iparban, kereskedelemben, közlekedésnél

nem mezőgazdasági népgazdasági ágak—

ban). A megye ipari jellegéből követke- zően a kétlakiak túlnyomó része külön- böző ipari vállalatoknál dolgozik. 1959 tavaszán megvizsgáltuk a megye szociál-* ' lista iparában foglalkoztatottaknak 92,7 százalékát kitevő minisztériumi iparban—

a kétlakiak arányát. Az 1959. március 31-i állapot szerint a megye minisztériumi iparában foglalkoztatott mintegy 90000 dolgozó közül közel 18000 rendelkezik

földterülettel. A földterülettel rendelker

zők aránya legnagyobb a kohászatban.

Az összes dolgozóknak a farkaslyuki szénbányánál 33,2, a sajószentpéteri szén—

bányánál 32,7, a Rudabányaí Vasérc—

Egy gazdaságra ** ;

a földvásárlásnak ( *

stb. (a k— *

(4)

*, WM sem a Hegyalja! Aaván'ybó— lettel, rendelkezökm

_ayáknál 533. százaléka rendelkezik m— bemdolmá— )

——tetúlettel _ ,

7 r, — Aföldterakfm MMG,

Aföwtermettal rendelkező dolgozók szem ' W ma

az_ összes dolgozók szózaükdban' beard do ók "

. " az dum were dolgozók nem

1059. március 81-én , Ebböl' , ,

._— Megnevezéa Százalék _ . minAiu- ' ,* Alkil

Minisztériumi iparban összesen m ,; bárium! amug— "lév W ,líeznevexós iparban than _a— _ a,

Ebből; .. ' ' atmeneti ". * onagga M

" ... '.' ... § * ' * ' fű"

Koma" "* 1959. mm ama

Ebből; _ *

Lenin Kohászati Művek ... n.o Müsukiak ______ 133 193 ISA '%1

** . Ózdi Kohászati üzemek "..._... 3.5 sumunmok __ 25,8 333 gag 11'8 Szébráányászat ... , 1815 müon ;mnu.

Eb ' mok... 297 3.1 _ sem ami

' Borsodi Szénbányászati Tröszt .. n.o Beswmunmok _ 2513 32,116;'3* m,?

Mitőipar Alkalmammk es ,. ,

(két minisztérium vállalat) ... u,: .egyéb...._.... _ 2343 ami: meg, , $$$

Meg kell említeni, hogy a vidékről be- mmm m W M 333

* .**:iá.ró dolgozók javarésze -- Borsod-Abaúj- é á tá mm "

1 !, Zerriplén megyében az 1959. március, 31—i * A 3 8 a "W bbi b 311 ** megyei

,állapoa smrint 713 százaléka —- földnél— _?ffám két mmmm'm Mmm "É'W*

, kül—i s így bár problémájuk a kétlakiaké—

hoz hasonló, nem tekinthető kétlakinak. § mm

.A vidékr§1 bejáró és földterülettel mm A ,W'ÉLÉÉÁ'MMMÉ,dolgozók _

delkezá doígoeók között a betanítottmun— ' " "MW 6 :

__kások és a segédmunkások aránya a; leg— _ a, földterület M' u "

nagyobb. (Lásd a 3. táblát.) , , , Én Ebböl' _ A

, A földterülettel rendelkező dolgozók— ; We fám '; ze _ építö—

nák mintegy egynegyede rendelkezik ' _W' iparblfn $$$ ;:nyg- matban 3 kat. holdnál nagyobb földterülettel. (pakold) mm" "WW

- , (Lásd aA. táblát.) , 1059. merem; 8136!)

..,,A nagyobb földterülettel rendelkező , ' ' " * '

,, ,kétlaki ipari dalgozók túlnyomó része ,. :3 ... 76,6 76,2 77,8 7§,3

, , emelem át be. A megye minisztériumi §_5';::;:j:::::; 1353; 1332 ááá 3333

igaz-ában dolgozó, de földterülettel is ren- *

: * delkezők 23,4 százalékának van 3 kat. -

.holdná1,és 9,2 százalékának van 5 kat. A nagyobb földterülettel rendelkezők ..holxinál nagyobb ingatlana. A 3 kat. hold- általában a vidékről bejáró dolgozók kö—

, nál nagyobb földterülettel rendelkezők zül kerülnek ki és arányuk is lénYeg'mn 81,,6 az 5 kat. holdnál nagyobb földterü— magasabb a helybelieknél.

5. tábla A földterülettel rendelkezö helybeli, meine vidék! dolgozók százalékos megoszláaa

, a földterület nagysága szerint

—s _ 3—5 i 5—

Megmvezes ne. hold ismeretem) rendelkezők a. :mdwm— Guam"

lettel rendelkezők számának százalékában

Minisztérifumi ipar ... helybeli 89,3 0,0 l,? Ma,!)

vidéki 619 17,6 14,5 meg;

Ebböl: , ,_ ,

Kabinet ... helybeli 88,4 , 10,5 l,1 _, 1030.

vidéki 65,5 19,614,9 100,9 ,

szénbányászac ... helybeli 93,9 ;, 0 2,1 100,0

vidéki 732 ' T , 13, 8 13,0 1000

Építőipar ... helyben , 78,1 16, 4 5,5 mm

vidéki _ 71,8 20,3 7,9 100,o

(5)

szamai

885

—A farkaslyukl szénbányában a vidék- ről bejáró és földingatlannal rendelkező dolgozók 31,7, a Rudabányai Vasércbá- nyánál 29,2, a Lenin Kohászati Művek- nél 17,0 százalékának 5 kat. holdnál nagyobb földje van. Az 5 kat. holdnál na—

gyobb földterülettel rendelkező dolgozók—

nak a Rudabányai Vasércbányánál 89,9,

az Ózdi Kohászati üzemeknél 81,4, a Le—

nin Kohászati Műveknél 90,7 százaléka (mintegy 500 dolgozó), a farkaslyuki és kazincbarcikai bányaüzemeknél 100 szá—

zaléka, az egész minisztériumi iparban 93,0 százaléka (több, mint másfélezer fő) vidékről bejáró dolgozó.

A KETLAKISÁG GAZDASÁGI PROBLÉMAI

Az iparban dolgozó kétlakiakkal kap- csolatos gazdasági, gazdaságpolitikai prob- lémákat három nagy csoportra lehet osz- tani:

a) a kétlakiság hatása az üzem ter- melőmunkájára;

b) a kétlakiak mezőgazdasági termelése;

c) a kétlaki dolgozók jövedelme és gaz—

dasági helyzete.

a) A kétlakiság hatása az üzem termelőmunkájára

A megye minisztériumi iparában foglalkoztatott kétlakiak 71,8 százaléka szak—

vagy betanított munkás és az összes szak—

és betanított munkás 285 százaléka vi—

dékről bejáró kétlaki. Ez a körülmény az üzem termelőmunkájának eredményeiben is feltétlenül jelentkezik. A megye szén—

bányászata területén a műszaki szakem—

berek véleménye szerint a vidékről be—

járó dolgozók teljesítménye -— akiknek 80 százaléka földdel rendelkezik —— álta—

lában 8—10 százalékkal alacsonyabb a helybeli, kolóniában lakó dolgozókénál.

Ez a teljesítménykülönbség különösen a nyári hónapokban, a mezőgazdasági mun—

kák csúcsidőszakában jelentkezik. A két- lakiak alacsonyabb teljesítménye az egész bányaüzem, a tröszt teljesítményére is kihatással van. Az Ózdvidéki Szénbányá—

szati Tröszt területén 1958-ban például június és július hónapokban volt az át—

lagos teljesítmény a legalacsonyabb. 1958 júliusában a frontfejtési teljesítmény 2,4, a kamarafejtési teljesítmény 6,2 százalék—

kal volt alacsonyabb az évi átlagoa telje—

sítménynél. Ezajelenség a szénbányászat hosszú évekre visszanyúló problémája.

A kétlakiaknak és a földterülettel nem rendelkező dolgozóknak a nyári hónapok—

ban nyújtott teljesítménye közötti kü—

lönbséget mutatja a 6. tábla, amelyet az Ózdvidéki SZénbányászati Tröszt bánya- üzemének adatai alapján állítottunk össze.

6. tábla A kétlaki bányászok átlagos teljesítményének változása a földterülettel nem rendelkezőkéhez képest (százalékban, produktív munkahelyen)*

1958.

Uzem d 1959'

június július (§? Január Putnok ... —— 1,1 — 2,4 — o,9 —' 5,7 mmm ... — 6,9 Jr 4,7 — az Hi,;

Somsaly _. ... — 0,2 — (),8 —— 1,0 %- 0,6

Borsodnádasd — 6,l —1o,9 -i-18,8 4—19,l

Farkaslyuk ... —-13,1 —20,4 —- 3,8 —— 5,7 ' A földterülettel nem rendelkezők teljesit- ményénél magasabb Ha, alacsonyabb (—). ,

Legkisebb a teljesitménykülönbség a somsályi bányánál, ahol az összes dol- gozóknak 9,9 százaléka kétlaki, továbbá Putnokon, ahol ez az arány 10,1, és Királ- don, ahol 14,0 százalék. A farkaslyuki bányában, ahol a kétlaki bányászok átla—

gos teljesitménye a nyári hónapokban 10—20 százalékkal alacsonyabb, mint a földdel nem rendelkezőké, a dolgozóknak több, mint 33 százaléka kétlaki és ezeknek 95 százaléka vidékről jár be.

A termelési eredményekhez hasonlóan a kétlakiak átlagos havi keresete is ala—

csonyabb, mint a földterülettel nem ren- delkező bányászoké.

7. tábla A kétlaki bányászok átlagos havi keresete

1958—ban*

Kétlakiak

Földterület- _

Kétlaklak tel nem ren- slágiaIti'gll-á- delkezók

U területtel

zem nem rendel-

kezőkének átlagos havi keresete SZáiÉÉká'

Putnok ... 2482 2542 97,6

Királd ... 2847 2960 96,4

Somsály ... 2662 2784 95,6

Borsodnádasd . 2476 2840 87,2

Fatkaslyuk . . 2800 2934 95,6

' Produktiv munkahelyen dolgozók.

Ami a kétlaki dolgozók fegyelmet il—

leti, erről a hiányzások adhatnak némi

(6)

886

felvilágosítást. Az adatok szerint,—a táp- pénzesek és az igazolatlan mwmtásak aránya a' mezőgazdasági munkák idejen a legnagyobb. Ebből arra lehet következ—

tetni, hogy ezt az arányeltolódást a mező- gazdasági munkák idején a kétlakiak hiányzásai idézik elő. Például a sajószent- péteri szénbányában, ahol a dolgozók 32,7 százaléka kétlaki, az 1958—ban betegség miatt mulasztott munkanapok 552 száza- léka a II. és III. negyedévre esik. Hasonló a helyzet az építőiparban, ahol a beteg—

ség miatt mulasztott munkanapok 55,8

százaléka esik a II. és III. negyedévre.

Az igazolatlan mulasztásoknál is ha- sonló tendencia figyelhető meg. 1958—ban az összes igazolatlanul mulasztott mun—

kanapoknak például a Lenin Kohászati Művekben 57,0, az Ózdi Kohászati Uze—

mekben 58,1, a Mályi Téglagyárban 61,7, a Rudabányai Vasércbányánál 69,0 a II.

és III. negyedévre esik.

Az üzemi balesetek alakulásában is mutatkoznak olyan jelenségek, hogy a földingatlannal rendelkező, főleg vidékről bejáró munkásoknál a baleseti arány magasabb, mint a földterülettel nem ren—

delkező dolgozóknál.

emelkedéséhez,

a. tábla

Az ezer dolgozóra eső balesetek száma 1958-ban

A földdel -- rendelkező, Éngzellitlő illetve nem vidéki Megnevezés rendelkező

dolgozóra eső balesetek száma (ezrelék) Minisztériumi ipar ősemen . 1 19 151

Ebből :

Kohászat ... 95 157

Ebből : Lenin Kohászati

Művek ... 1 l 5 242 Szénbánvászat ... *1 7 9 l 68

Ebből':Özdi vidéki Szén—

bányászati Tröszt 155 163 Farkaslyuki

bánya ... 131 185

Rudabányal

Vasércbánya . . . 106 128

A Lenin Kohászati Művekben 1959. I.

negyedévben 394 balesetből 227 (57,6%) a vidékről bejáró és főleg a földterülettel rendelkező dolgozókat érte.

Természetesen meg kell jegyezni, hogy a nagyobb baleseti arány nemcsak a föld—

tulajdonnal függ össze, hanem a fárasztó

utazás és kisebb mamam ;

lattal—mág- is hozzá—jával a bal

b) A kétlakiak mezőaazdaaági—temetése, ; A vidékről bejáró kétlaki elo _

üzemben töltött 8 órai munkái ötíiisrti— __

gyelembe veve naponta átlag _, n 1 órát vannak távol lakóhelyük—től, es búr túlnyomó reext családtagjaik művelik a földet, ez a körülmény is befolyásolja

mezőgazdasági ternielésük eredményeit

A megye hat községében (Szuhony, Felsőtelekes, Lénárddaróc Arló, Nyéklád- háza, Kistokaj) vizsgáltuk meg a kétlakiak mezőgazdasági termelési eredményeit ,, A megvizsgált hat községben mind a szán- tóterületnek, mind a ezawasmarha— és sertésállománynak közel fele a kétlakiak

tulajdonában van. '

a tábla

A kéttdktak' tulajdonában levő szántóterület

és állatállomány

A hat megfigyelt Romaban

a kétlakiak ! az. őstermelők

Megnevezés

tulajdona az ösazes terület,

illetve a teljes állomány

százalékában

Szántóterület ... 44, 7 553 ' '

Swann-orba ... 482 31, 8

Sertés ... _. ... 42,0 BSA)

Ló .' ... 283: _71a

Juh ... 6,5 * 33, 5

A kétlakiak, illtve az őstermelők által a szántóföldön vetett növények Meté—

telében lényeges különbaég ninbs. A két—- lakiak földjein a burgonya és a pillangós _ növények vetésaránya o,4—1,o százalék- kal nagyobb, ugyanakkor a búza és árpa vetésaránya ugyanennyivel kiseb-bi Egyen növények terméseredményeiben azonban az őstermelők javára lényegen különbség mutatkozik. A kétlakiak a megfigyelt hat községben búzából 123, kukoricából 9,1 százalékkal kisebb termést értek el, mint

az őstermelők. (Lásd a 10. táblát.)

A kétlaki dolgozók, az iparban való el- foglaltságuk miatt kevesebb időt tudnak fordítani földjük megművelésére; Legtlibb esetben sem igavonó állattal, nem talaj- múvelő eszközökkel nem rendelkeznek. A talaj megművelését vagy mással végezte—

tik el, vagy tehenüket fogják be az eke elé. A tavaszi növényápolási munkákkal

(7)

ma!

887

is elmaradnak az őstermelőktől. Ilyen kö—

rülmények között nem tudnak lépést tar- tani a csak mezőgazdasággal foglalkozó egyéni termelőkkel.

10. tábla A búza és a kukorica termésátlaga a kétlaklak és az őstermelők gazdaságaíban

(1958)

!

, A búzafA kuko-l A búza. A kuko-

I rica rica

Gazdaság-

sága nagyobb, mint a csak földművelés—

sel foglalkozók családoké, a család egy tagjára jutó jövedelem a rendszeres havi munkabér miatt magasabb. A kettős jö- vedelmű parasztcsaládok jövedelmének jelentős részét teszi ki a munkabér és egyéb, nem mezőgazdasági termelésből eredő pénzbevétel.

11. tábla A kettős jövedelmű családok

termelést színvonala

nagyság- termésátlaga és jövedelmi helyzete

csoport

(kat. hold) a kétlakiak * az őstermelők A birtokíövedelemmel rendelkező családoknál

gazdaságaiban ((l/kat, hold)

, egy kat. a család

3— 5 ... 6,5 11,9 ,s,1 12,6 Gazdaság— holdra jutó egy tagjára % családok 5— s ... o,4 11,8 7,2 125 naSYBÉB' áruterme— jutó nettó átlagos 8—10 ... 5,9 1o,z 7,7 11,7 csoport légi érték jövedelem létszáma 10—15 ... 5,6 9,1 6,5 az (kat- hold)

is— .. A . 5,2 7,5 6,9 12,2 _

_ ... a bénövedelemmel nem rendelkező

Együt! G,] 1,0 7,0_ 12,1 csaladok megfelelő adatának

c) A kétlaki dolgozók jövedelme és gazdasági helyzete

A megye kétlaki dolgozóinak jövedel- méről és gazdasági helyzetéről teljeskörű adataink nincsenek, de az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben végzett megfigyeléseink azt igazolják, hogy a kétlaki dolgozók átlagos havi keresete 3—10 százalékkal alacsonyabb az

üzem többi dolgozójának kereseténél.

Ezzel szemben falun a kettősjövedel—

műek és a csak földműveléssel foglalkozó egyéni gazdaságok jövedelme között a kettőSjövedelműek javára mutatkozik lé—

nyeges eltérés. Ezt a megállapítást tá—

masztják alá a Központi Statisztikai Hi—

vatalnak Borsod-Abaúj—Zemplén megyé- ben Végzett háztartásstatisztikai megfi- gyelései is. A háztartásstatisztikai adat—

felvétel során a megyében 142 baraszt- családot figyelnek meg rendszeresen. E családok közül 43—ban bérjövedelemmel rendelkező kereső is van, a többiben (99) nincs. A megfigyelés tapasztalatai azt igazolják, hogy a kettősjövedelmű gazda—

ságok árutermelése mintegy 30—35 száza—

lékkal alacsonyabb az egyéni gazdaságo- kénál, ugyanakkor a család egy tagjára jutó nettó jövedelem, a munkabér miatt, az egyéni gazdaságokénál magasabb.

(Lásd a 11. táblát.)

Annak ellenére, hogy a kettős jöve-

[delmű gazdaságok termelési színvonala alacsonyabb és a családok átlagos nagy—

százalékában

63,0 107,5 128,3

71,9 117,1 110,4

12. tábla A bér— és az üzemi jövedelem aránya a kettős jövedelmű és őstermelő családokban

Az egy családtagra jutó mezőgazdasági Gazdaság— IÉÉZÉÉÉÉI termelésből

nagyság- származó

csoport

(kat. hold) pénzbevétel aránya, ahol munkabéres kereső van ! nincs ! van ! nincs 1— 8 ... 45,0 14,8 55,0 85,2 8—25 ... 39,9 8,3 60,1 91,7

Ez a jövedelemkülönbség a városok kö—

zelében lakó kettősjövedelmű családoknál nagyobb, míg a piactól távol eső mező—

gazdasági jellegű községekben lényegesen kisebb.

A kettős jövedelmű parasztcsaládoknál jobb a kiadások összetétele, magasabb a ruházkodásra, lakberendezési és háztar—

tási cikkekre fordított kiadások aránya.

Az egy főre eső ruházkodási kiadás a kettős jövedelmű családoknál 20—30 szá- zalékkal magasabb, mint az egyéni pa-

rasztcsaládoknál. (Lásd a 13. táblát.) A háztartásstatisztikai megfigyelésbe bevont családok száma ugyan. kevés ah—

hoz, hogy a nyert adatokból általános kö-

vetkeztetést lehessen levonni, ennek elle—

nére a tendenciákat igen jól mutatják.

(8)

888

— ' * 13. tábla

Az egytől-c jutó havi átlagos kiadas ói fogyasztas az összes kiadá: százalékában

1958-ban

1—8 aa.

m. hold földterülettel maa-';

mm csoport. kező családokban, ahol munka—

van ] nincs ! van nincs Élelmiszer és élve-

zeti cikkek . . . 51,1 52,6 44,5 51,7

Lakbér, fűtés, vi-

lágítás ... 6,0 GA 5,1 5,4

Ruházkodás . . . . 14,0 12,7 12,9 8,1 Lnkberendezésl és

háztartási cik—

kek ... 6,1 2,0 3,4 2,1

Ingatlanvétel és

lakásépítés. l,4 1,3 (),5 1,5

Adó- és adóiellegü

kiadás ... 6,8 10,3 16,5 17,IL

A fentiekből is megállapítható, hogy *a kétlakiak jövedelmi viszonyai kedvezőb—

bek, mint az ugyanolyan birtokkategóriájú csak mezőgazdaságból élő dolgozó parasz- toké. A kétlakiak jövedelmét a mező- gazdaságból származó jövedelem mellett a viszonylag nagyobb összegű bérjövede- lem határozza meg A kétlakiaknak igen nagy előnyt biztosít az is, hogy a külön—

féle szociális intézkedésekben, kedvezmé—

nyekben ugyanúgy részesülnek, mint az

ipari munkások.

A KÉTLAKI DOLGOZÓK SZOCIÁLIS ES KULTURÁLIS HELYZETE

A kétlaki dolgozók kulturális és társa—

dalmi életét részben az üzemhez és a földhöz való tartozás kettőssége, részben pedig a vidékről bejáróknál a naponta munkahelyükre való utazás határozza meg. Kevesebb szabadidővel rendelkeznek és ez a körülmény temészetesen kulturális és társadalmi életükre is ki- hatással van.

A megye minisztériumi iparában a földterületh rendelkező dolgozóknak 503 százaléka vidékről jár be munkahelyére.

Ez az arány a szénbányászatban 77,0 *a kohászatban 53,4 és az építőiparban az;, százalék. A földterülettel rendelkező és vidékről bejáró dolgozók túlnyomó része 20 kilométernél kisebb távolságról jár be, de jelentős azoknak a száma is, akik 20, sőt 50 kilométernél távolabbról utaznak naponta munkahelyükre. '

_a mum: rendelkezésnem'

nézetem: megoszlása az ma:

szerint ms. mércém 81—én

A BM.

nem

_"'

ne

_akobí- _**

a la

_' _* _,

(kilométer) lm mm,, MÉM

— 20 ... 63,9 öö,? * 7457 ; i,?

21— 50 ... 22,5 26,8 la,? 125 ül.—100 ... 11,1 15,1 63 is!,l

100— ... 2,5 2,4 S,!- 403

Összesen ma,!) Ma,!) mao mom

A bejáró dolgozóknak 81,0— százaléka

naponta utazik munkahelyére és Vissza,. ' "

és mindössze 17,8 százaléka lakik mun—

kásszálláson, ezeknek is a fele az építő——

iparban dolgozik.

Az ormosi és az edelényi bányaüzemmél'

megvizsgáltuk, hogy a bejáró dolgozók naponta mennyi időt töltenek távol esa—

1ádjuktól,figyelembe véve a napi 8órás műszakot és a munkahelyre való oda— ée visszautazás idejét is.

15—- m

A bejáró kétlaki dolgozók által á comm **

naponta átlagosan távol töltött idő(M *

Utazási távolad , -

(kilométer) g Umm—nya Edelény *

-15 ... 11,5 511 _ —

15—30 . . . 125, 11

30— mo— 14——

Ha ezenkívül figyelembe vess—ülik azt:

is, hogy a kétlaki szabad idejébene'íöld—

jén dolgozik, továbbá étkezéene, pihenésre is van szüksége, megállapítható, nagy művelődésre alig marad idő; A' kettős jövedelmű családok egyébként műVelő—

dési-e többet költenek, mint a csak föld—

művelést folytató parasztcsaládok, * ez.

azonban alig több, mint egyharmada az ipari munkások kulturális kiadásainak.

Az egy főre jutó művelődési kiadá: "

az összes kiadás százalékában 1958-ban

Megnevezés százalék 1—8 kat. holdas kettös jövedelmű pa—

rasztcsaladoknél .... ... ... ha 1—8 kat. holdas munkabér—jövedelem

nélküli parasztcsaládoknál ... o,;

8—25 kat. holdas kettos jövedelmi pa- rasztcsaládoknál ... 1.1 8—25 kat. holdas munkabér jövedelem ,

nélküli parasztcsaládoknál fű,!

Ipari munkásoknál ... 858