Ruzička, L.: Prága lakosságának halandósága az 1950–1957. évi időszakában

GTATISZTIKAI * IRODALMÉI HGYELÓL

1063

a lakosság társadalom—gazdasági jellem- zőinek fokozottabb elemzése; e) iskolázás és a lakosság iskolai végzettség szerinti

csoportosítása. Különleges figyelmet kell fordítani az 1961. évi összeírás adatainak

az 1953. évivel való összehasonlíthatósá—

gára, valamint arra is, hogy a kommunák

területére vonatkozó adatokat is táblá- zatokban összesítsék.

A lakásépítkezésre vonatkozó adatokat

vidéken az 1960. évi mezőgazdasági össze—

írás, a városokban pedig az 1961. évi nép-

számlálás alkalmával gyűjtik be. Tekin—

tettel arra, hogy ezek az adatok az összes követelményeket nem elégíthetik ki, az

1961. évi népszámlálás alkalmával 5 szá-

zalékos minta alapján a lakáshelyzetről

is gyűjtenek megfelelő adatokat.

Az 1961. évi népszámlálás programjá—

nak kidolgozására létrehozott munkacso—

port javaslatai szerint az alapvető jel-

lemzők tekintetében az egész lakosságot

és valamennyi háztartást össze kell írni.

A lakosság és a háztartások 5 százalékát kitevő minta alapján pedig további rész—

letes adatokat kell gyűjteni, amelyekből megfelelő családstatisztikai feldolgozáso—

kat lehet készíteni. Az elkövetkező'össze- írásnak megbizható adatokat kell tehát

biztosítania a lakosságról, a családokról, a háztartásokról és a helységekről. Mind-

ezt a teljeskörű összeírás és a minta- vétel együttes, legracionálisabb alkalma—

zásával kell megvalósítani. A tervek sze- rint a feldolgozást -— többek között ——

elektronikus számológép r segítségével

végzik el, amely nélkül elképzelhetetlen lenne az ilyen kiterjedt népszámlálási

program végrehajtása; amely jelentős

mértékben felülmúlja az 1960. évi vagy akörüli népszámlálásokkal kapcsolatban

kialakított nemzetközi ajánlásokat. Azt is

tervbe vették, hogy különös figyelmet

fordítanak a népszámlálás folyamán kül—

földön alkalmazott módszerek és eljárá—

sok tanulmányozására.

A tanulmány függeléke az 1961. évi nép-

számlálás tervezett kérdésanyagát tartal- mazza.

(Ism.: Simon Józsefné) Ruziöka, L.:

Prága lakosságának halandósága az

1950—1957. évi időszakban

(Umrtnost Xobyvatelstva v Praze letach 1950—

1957.) -- Demográfia, 1960. 2. sz. 141—152. p.

Prága lakosságának halandósága 1920—

től 1957—ig 12 ezrelékről 10, 3 ezrelékre csökkent. A csökkenés itt lassúbb ütemű volt, mint vidéken, így az utóbbi 5 évben

a főváros és a vidék népességének halan—

dósága már csaknem azonos szinten moz-

gotta A korösszetételben, melynek válto—

zásaira a halandóság nyers mutatója ér- zékenyen reagál, bízonyós eltolódások

következtek be, amennyiben az elmúlt időszak alatt a 15—49 évesek aránya 67

százalékról 49 százalékra csökkent, a 60

éven felülieké pedig 9 százalékról 14 szá—

zalékra emelkedett.

Mivel a korösszetételben bekövetkezett jelentős változások miatt a halandóság nyers mutatói összehasonlításra nem al-

kalmasak, szerző a halandóság alakulását

az 1949/50. és 1955/56. évekre kiszámított

rövidített halandósági táblák alapján vizsgálja. A táblák kiszámításánál Pajev-

szkij módszerét alkalmazták Böckh mód—

szerével finomítva és a vándorlás befo- lyását figyelmen kívül hagyva. A Böckh

módszerrel kiszámított po és 10.100 : l,

értékeket összehasonlították Merkov által ajánlott Raht-féle módszer alapján kapott eredményekkel. Az eltérések minimálisak voltak.

A kiszámított továbbélési, illetve halá—

lozási valószínűségek alapján szerző meg—

állapítja, hogy az élveszülöttek várható

átlagos élettartama kb. 5,9 százalékkal

hosszabbodott, ugyanakkor a 0, illetve 1

évesek várható átlagos élettartama közti

különbség lényegesen csökkent, mégpedig férfiaknál 2 évről O,72 évre, nőknél l,6

évről 0,25 évre. A csecsemőhalandóság

csökkenésével a 2. életévet elérők száma emelkedett és ezzel a várható átlagos

élettartam maximuma a születés időpontja ielé tolódott. Az elhalálozási valószínűség

a többi korcsoportnál is csökkent, leg—

inkább a 15 éven aluliaknál és a középső korcsoportoknál (kb. 25—45 éveseknél).

A továbbélési valószínűségeknek az 1949/

50, illetve 1955/56. évi halandósági táblák—

ban mutatkozó különbsége az ' idősebb

korúaknál az életkor növekedésével egyre

csökken. A korösszetétel Változásai be—

folyásolják az egyéb demográfiai mut—a—

tókat is (születési arányszám, természetes szaporulat). Az 1949/50. és 1955/56. évi

prágai stabil népesség mutatói a halan—

dóság emelkedését jelzik a jövőre nézve.

Ez az emelkedés a folyamatban levő öre—

gedés következménye.

A vidékhez viszonyítva a várható átla—

gos élettartam Prágában az utóbbi 7'év

alatt lassúbb ütemben növekedett, úgy-

hogy 1956—ban a vidék hozzávetőlegesen

elérte a fővárosi értéket (férfiaknál 67,07_-——

67,13, nőknél 72,73—'72,22).

A tanulmány utal a fővárosi lakosság

gyorsuló öregedésével kapcsolatban fel—

merülő problémákra is a kulturális; lakás és kommunális ellátottság terén.

(Ism.: Beluch . imre)