10. szám
Ennek, a magyar hivatalos statisztika kiépítése előtti kornak kétségtelenül Fényes Elek a leg- kiválóbb munkása. Széleskörű statisztikai, gazda- ságpolitikai és publicisztikai munkásságát a tudo- mány és irodalom régen számbavette. Statisztikai kézikönyvek, lexikonok és biográiiák egybehang- zóan mérik fel és méltányolják súlyát és jelentő—
ségét. Önálló munkát azonban Keleti Károlyon kívül senki sem szentelt neki. Épp ezért ügyeimet érde- mel 'I'yukody Piroska doktori értekezésnek szánt kis munkája, mert önálló tanulmányba foglalja a szerteszét található Fényes Elek—irodalmat. Először Fényes Elek meglehetős részletes életrajzát adja, majd vázolja a statisztika akkori helyzetét, kimerí—
tően ismertetve a statisztika munkásait Fényes előtt.
A továbbiakban pedig időrendi sorrendben a leg—
nagyobb teljességre törekedve sorolja fel Fényes minden irányú irodalmi munkásságát, ügyesen bírálva és méltatva mindegyiknek jeientőségét.
Emeli a munka érdemét, hogy közli Fényes mun-
káinak lehetö teljes jegyzékét, külön cikkei és önálló munkái megjelenési idejének sorrendjében, továbbá hogy felsorolja a Fényessel foglalkozó iro- dalmat, végül pedig, hogy bemutat néhány újabban előkerült Fényes-levelet, melyek életrajzához szol- gálnak érdekes adalékul. G. G. dr,
Korponay András: Húsz millió magyart.
André Korponay : Hongrois !, il faudrait gue nous soyons vingt millions.
Magyar Nemzetbiológiai Intézet könyvei, (Szerkeszti:
Antal Lajos dr.) 5 sz.
Liwes (publiés sous la direction du Dr Louis Antal) de l'lnslitut Hongrois de Biolagíe Nationale. Numém 5.
Budapest, 1941. 87 1. —— p.
Szerző az Egészségpolitikai Társaság és a Ma—
gyar Nemzetbiológiai Intézet népesedési programm—
ját: a húszmilliós magyarság gondolatát hirdeti.
Történelemből vett példákkal és statisztikai ada- tokkal azt bizonyítja, hogy a nemzetek felemelke—
dése és számbeli megerősödése között szoros és el- választhatatlan kapcsolat áll fenn. E tétel igazo—
lása érdekében bemutatja Anglia, Franciaország, Poroszország, Oroszország (csak európai), Itália, Spanyolország, Ausztria lakossága számának alaku- lását l4w80—tól 1920-ig. Az összeállítás jól szemlél- teti, rhogyan tolódott el a hatalmi súly a lélekszám növekedése, illetve csökkenése következtében pl.
Spanyolországból Angliába. Majd a magyar törté—
nelemből merített adatok alapján a magyarság számának és hatalmi súlyának alakulását teszi vizsgálat tárgyává.
A magyarság és a szomszédos népek szaporo- dásának összehasonlítása azt mutatja, hogy 6%o—es természetes szaporodásunkkal, a szomszéd népek 12%o-es szaporodásával szemben, a népek versenyé—
ben nem játszhatjuk azt a szerepet, amelyre törté—
———729— 1941
nelmünknél fogva hivatva vagyunk. Keresi azokat az eszközöket és módokat, amelyek mellett egy-két generáció alatt e népek számbeli fölényét kiegyen—
lithetjük. Ez számítása szerint csak 18%o-es termé- szetes szaporodás mellett érhető el. Az átlagos és valószínű élettartam kérdéseinek tárgyalása után azokat a javaslatokat ismerteti, amelyekkel népünk számbeli gyarapodása biztosítható; ilyenek többek közt a biopolitikai szempontok szerint felépített földreform, adórendszer és örökösödési törvény.
Számos szövegközti statisztikai adat és grafi—
kon egészíti ki a kis könyvet. Gy. F'. dt.
Jócsik Lajos: Iparra magyar!
Louis Jácsik:Hongrois! Développez votre industriel
Budapest, 1941. 82 l. — p.
A ,,Magyar Élet" irodalmi kiadó társadalom-
tudományi könyvsorozatában megjelent ez a kis mű tartalmilag és formailag is idomul ahhoz a célhoz, amelyet az említett könyvsorozat maga elé tűzött, nevezetesen, hogy az ,,igényesebb gondol- kodó olvasókat, munkásokat, parasztokat és diáko—
kat bevezesse a társadalomtudomány fogalomvilá- gába, kellőképen tájékoztassa, ítélőképes olvasókká, majd cselekvő emberekké nevelje őket".
A magyar ipar egész történetét —— kialakulásá- tól napjainkig — dióhéjban tárja elénk a szerző, hasonlatokban bővelkedő, színes stílussal gondos- kodva érdeklődésünk ébrentartásáról. Szól arról, amit a régmult beszél, állást foglal népünk ipar iránti készsége mellett, végigtekint iparunk alakn- lásán az Árpádoktól a mohácsi szakadékon át a tizennyolcadik századig, vázolja Európától való el- maradásunkat, magyarázza az idegen iparosok be- telepedésének szükségességét, majd beszámol a ma—
gyar munkásosztály megszületéséről. A XIX. század- ban nekilendülö ipari fejlődésünknek már a mér—
tékéről is fogalmat óhajtván nyújtani, a szerző sta- tisztikai adatokat is közöl, anélkül azonban, hogy azok mélyebb értelmez-ésével az olvasót fárasztani kívánná. Néhány adat támogatja még azt a tételét, hogy ,,az iparosodás keleteurópai parancs" s így jut el a szerző végül a művének címébe is foglalt
buzdításához. Sz. Z.
A. T. !. Kisatlasz.
Petit Atlas de l'Institut de Cartographie de l'Etai hongrois.
Kiadja: Magyar királyi Állami Térképészeti Intézet.
Publie' par l'Instiiui de Cariographiede l'Etat hongrois.
Budapest, 1941. I—VIII. 4—8, 4-176 4—72 4459 1. — p.
A Magyar Állami Térképészeti Intézet ezídén újból kiadta Kisatlaszát. A nagy gonddal szerkesz- tett müben 56 sokszínű és 155 szövegközti térkép van. Az egyes államok ismertetése során, rövid tör- téneti vázlaton kívül, statisztikai adatokat is ad: az állam területéről, lakosságáról, gazdasági viszonyai- ról, közlekedéséröl és idegenforgalmáról. Jó kalau-
10. szám '
——730——— 1941
zul szolgál továbbá a 30.000 helynevet tartalmazó
,,Ne'vmutató", mely az idegen helynevek helyes ki—
ejtéséről is tájékoztatást nyujt.
Különös érdeklődésre tarthat számot a törté—
nelmi események okozta változásokat feltüntető, kiegészítésképen kiadott, négy új országszinezésű térképlap (2a, Sa, Sa, Ha), valamint a kronológiai adatokon kívül hő területi és lélekszámadatokat tartalmazó, tehát erősen statisztikai vonatkozású
új szövegrész is. A térképek és az említett adatok az 1940. évi decemberi állapotot szemléltelik. A 8 oldalnyi ,,kíegészítés" végén egy külön fejezet a Kisatlasz első kiadása óta bekövetkezett névválto—
zásokat sorolja fel.
A könyv nyomdatechnikai kiállítása is elisme-
rést érdemel. Gy. F. dr.
Hacker Ervin dr.: Kriminalpolitík.
Miskolc, 1941. 159 l. —— p.
Szerző igen érdekes, németnyelvű büntetőpoli- tikai műve korábbi kriminalstatisztíkai és kriminal- aetiologiai kérdésekkel foglalkozó tanulmányain
épül fel?)
1) V, 6. Kríminalitát (les Kantons Zürich. Mis—
kolc, 1939. (lsmertetését 1. M. Stat. Szemle 1940.
A könyv első és második fejezete általános kérdéseket tárgyal. A kriminalpolitika feladatait, inunkateriiletét, a büntetőjogi szemlélet nézőpont- jait, a jog és erkölcs problémáját, a büntetési rend—
szereket, a büntetés kiszabásánál és végrehajtásánál
követendő elveket, a visszaeső és javíthatatlan
bűnözők elleni küzdelem eszközeit ismerteti itt.
A tanulmány súlypontja a harmadik fejezeten nyugszik. A kriminalitás leküzdésének leghatáso- salyb fegyverét a helyes szociálpolitikában látja.
Ismerteti mindazokat az eszközöket és módokat, amelyekkel a cél megközelíthető. Ezek: a gazdasági élet megreformálása, a társadalmi különbségek ki—
egyenlítése, a munkahelyen lakás biztosítása, a val—
lási és erkölcsi élet emelése, a nő visszahelyezése a csaladi életbe, a kriminalitást elősegítő népszokások
kiirtása, a testi és lelki neveles fokozása
A könyvet név— és tárgymutató zárja be.
Gy. F. dr
évf. 622. l.) —— Kriminalstatistische und kriminal-
aetiologisohe Rerichte. Band I, Hefte 1—12. Mis—
kolc, 1939—1941. (Az 1—3. füzet ismertetését 1.
M. Stat. Szemle 1940. évf. 622. l., a 11—12. füzetét
pedig M. Stat. Szemle 1941. évf. 331—332. l.l
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrivés á la biblioihégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlíntérét international ou de the'orie générale.) -—— Bacsóka Béla dr.: Az időszakos ,,birtll—control" erkölcsi megítélése. 100 l. Buda- pest; 1941. (Dolgozatok a Pázmány Péter tudo- mányegyetem erkölcstudományi szemináriumá—
ból. 2.)
Bikkal Dénes dr.:
rleti állam, munkakamaták. 77]. Budapest.
(Magyar élet problémái.)
Földes Mihály: Elhet-e Európa egyedül? 32 1.
Budapest. 1941.
Freisler Roland: Az új Európa jogrendszeréről.
15 1. Budapest. 1941. * (A Magyar—német társaság kiadványai. 6.)
Hoffmann Árpád—Hegyes György—Vajda Pál:
Beszélő térképek. 82 1. Budapest,. 1941.
Horváth Jenő: A modern világ története. 1815——
1941. 4. kiad. 144 1. Budapest. 1941.
Jentsch, Gerhart: Élettér. 32 1. Budapest. 1941.
Major Róbert: A világgazdaság kis enciklopé—
diája. 222 1. Budapest. 1941.
Rühl, Dr. Alfred: Einführung in die allgemeine
*Wirtschaftsgeographie. V 4-93 1. Leiden. 1938.
Totális állam, érd ekké pvise—
1941.
Sebestyén György: Közlekedés és idegenfor- galom. Részlet doktori értekezéshől. 161. Buda—
pest. 1941.
Wagemann, Dr. Ernst: Wo kommt das viele Geld her? Geldschöpfung und Finanzlenkung im Kriege. 160 l. Düsseldorf. 1940.
Magyarország. (Hongrie. ) —— Adóstatiszüka, 1939. Kiadja a m. kir. pénzügyminiszter. 4641.
Budapest.
A jugoszláviai magyarság helyzete. 20 l. Buda- pest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
A Magánalkalmazottak biztosító intézetének 1940. évi jelentése. Budapest.
A Magánalkalmazottak biztosító intézetének 1942. évi költségvetése. Budapest.
A Magánalkalmazottak biztosító intézetének 1940. évi zárószámadása. Budapest.
Csonka—Magyarország közigazgatási helységnév-
tára, 1941. Az anyaországot, a visszacsatolt Fel—
vidéket, Kárpátalját, Kelet-Magyarországot, Felső—
Erdélyt és Délvidéket magában foglaló 10. kiad.
274 —l— 23 l.
Szerk.: Várady Károly vitéz, pest. 1941.
Buda-
