III-.IIIIIIIIIII nu"!!! III-II-I-nnunull nu n-l III.-IllIII—.l-nllllllil III.-Ill III
G TERÚLET És NÉPESSÉG :
..llIl-Il-l"Ill-.lllluillllllll ...-g... ...-..-
Az öngyilkosok demografíája.'
Démogmphie des suieidés de Hongrie.
]. rész. — Ife partie.
Részlmé. Nous présentons ci—dessous les données relatives a la période djaprés le traité de Trianon. Depuis le traité de paix, le nombre et la proportion des suicides ont fort augmenté en Hongrie, plus gue dans les autres pays dlEurope. Cette augmenta- tion, pas plus gue la diuu'nution constatée a cet égard pendant la guerre, niétait pas due seulement a un accroissement de Fin—
clination au suicide, mais aussi a CFUUÚ'CS causes, et principalement au fait gue les catégories (population urbaine, industrie, commerce, cre'dit, transports, veufs et di—
vorcés des deux sexes) ou les suicides ont toujours été plus nombreux, ont une pro—
portion plus grande dans la population de [a Hongrie actuelle (Iue dans celle de la Hon—
grie ancienne. Dans ces circonstances, méme si l'inclination au suicide nlavait pas changé dans certaines couches de la population, [e taux global de suicide se serait élevé, plu—
sieurs catégories dlune haute proportion de suicides ayant augmenté essentiellement;
aussi, comparé aux autres pays (l'Europe, le tableau est—il moins sombre miatt ne le croirait a premiere vue.
En Europe les suicides sont les plus fréguel'zts dans les anciens Empires cen—
traum vaincus; viennent ensuite les autres anciens belligérants; [es anciens neutres sont a cet égard dans la situation la plus favorable. Par rapport au chiffre de la po- pulation, il y a le plus de suicides en Europe cent'rale et le moins en Europe méridionale, dans les Pays—Has, en Bel—
gigue et dans la Gran(le—Bretagne.
Comparativement au nombre de la po—
pulation, les suicides sont plus fréguents dans les ville 3 et surtout dans les gran- des villes alfen pr () () in c e; il faut ajouter gue la proportion de celle—ci a augmente dans les derniers temps, la difference entre les villes et la eampagne élait, autrefois plus marguée a cet égard. Dans les vílles, la fréguence des suicides varie presgue pa- rallélement au chiffre de la population.
Les hommes se suicident plus gue les fe mm e s, mais la proportion de cel-
les-ci est particulierement haute dans les villes.
La fréguence des suicides augmente avec Page. Il y a des suicides méme dans les groupes (Page de moins de 14 ans; ils sont tres nombreux entre 20 et 52/1- ans; le nombre en de'croit entre 25 et 50 ans pour se ,relever apres 70 ans.
En eombinant les chiffres relatifs a l'áge et au sexe, on voit gue dans les grou—
pes d'áge productif, la proportion des fem—
mes s'abaisse bien au-dessous de celle ules groupes d'áge voisins. Méme dans les grou—
pes (Page les plus vieux, la fre'guence des suicides augmente plus ehez les hommes gue ehez les femmes.
Au point dc vue de l'é ta t (1 e fa m i l l e.
le taua' des divorcés et des veufs des deus:
sexes est haut. Les célibataires ont dans tous les groupes (lláge des adultes des deux sertes, un tauyc de suicide dépassant celui des personnes mariées.
Entre ces dernieres et les personnes non mariées l'écart est le plus grand che: les jeuncs et surtout entre 20 et 24 ans; par contre, vers les groupes plus ágés la fréguence des suicides augmente píus aux personnes mariées aulaux gens vivant hors de mariage. — Pour les données combi—
nées au point de vue de l'áge et de Pétat' de fan'rille, le maximum est aux divorcés les plus áge's. Parmi les hommes, les veufs pen-—
chent le plus pour le suieide; parmi les fem- mes, [es divorcées. La difference est la plus grande chez les veufs et les veuves. — En combinant' les chiffres suivant Pétat de fa- mille, l'áge et le scare, le tauzr de suícide est particuliercment hant aux divorce'es de moins de 24 aus; pour les hommes, le maximum est ehez les divorcés de plus de 70 ans.
D'apres cette derniere combinaison, dans la plupart des groupes d'áge, le minimum est ehez les femmes mariées.
Les personnes ayant des enfants se ,dé—
cident moins a se suicider, lienfant est un des facteurs [es plus importants gui retien—
neni les gens de se donner la mort. Parmi
50
7. "szám.
__ 716, L
Les muriages dissous par suicide, les ma—
ríages slériies ont une proportion plus grande gue parmi tous les maríages dis—
sous par (lécés. Mais llenfunt retient plus du suicide les veufs et les divorcés des deux sertes (1110 [es gens muriés. (A suivre.)
*
Az Öngyilkosok száma és aránya igen fontos kulturerkölcsi jelenség kifejezője.
E mellett a kérdésnek van bizonyos gazda- ságtársadalmi háttere is. A hivatalos sta- tisztika ezért régóta nagy gondot fordít az Öngyilkossági esetek feljegyzésére és igen számosan vannak már azok a magánírók is, akik e kérdéssel foglalkoztak. Élénk em-
lékezetünkben van a Magyar Statisztikai
Társaság vonatkozó mult évi értekezlete is.1) A legújabb időben mindazonáltal nél- külöztük az öngyilkosoknak a demográfia szempontjaiból való országos feldolgozását, amennyiben a hazai országos eredmények Kovács Alajosnak 2) a világháborút meg—
előző régi, békés évekre vonatkozó munkái óta ily irányban nem részleteztettek. Mint- hogy azonban igen nagy fontossága van annak, hogy az öngyilkosok kor, nem, csa- ládi állapot, vallás, anyanyelv, foglalkozás stb. szerint való megosztására-vonatkozólag a mai Magyarországról is pontos adatokat nyerjünk, a központi statisztikai hivatal el—
végezte néhány utóbbi év (1923—1926-ig) öngyilkosainak a demográfiai ezen legfon—
tosabb szempontjai szerint való kombinatív statisztikai feldolgozását. E munka legfon- tosabb eredményeit kívánom a vonatkozó régebbi hazai és külföldi adatokkal össze—
hasonlítva az alábbiakban ismertetni.
Az ismertetendő adatok fontosságát és érdekességet emeli az a körülmény, hogy ezek az adatok arra is alkalmasak lehetnek, hogy nyomra vezessenek az öngyilkossági esetek legújabb szaporodásának okait illető—
lég, mert kimutatják, hogy az egyes társa—
dalmi rétegekben a mai esetek minő arányt képviselnek, hol és mennyivel többet vagy kevesebbet mint egykor. Ilyképen aztán már sokkal inkább lehet következtetni arra,
hogy miért emelkedett az öngyilkosok ösz—
szes száma. Sokkal biztosabban lehet majd
1) A Magyar Statisztikai Társaság a mult év február
az elválások és öngyilkoságok okainak felderítésére.
(L. Magy. Stat. Társaság kiadványai 3. szám.) 2') L. Magy. Stat. Közlemények, Új sorozat. 32 kötet. (Budapest, 1910, 33* lap és 50. kötet, 35* lap.)
14—17-én tartotta nagysikerű értekezletét, '
állítani, hogy az emelkedés sókat—emmgetar
előidéző okai közül vajjon az erkölcsök
romlása, a vallásosság csökkenése, avagy a gazdasági élet alakulása, a megélhetés ne—
hezülése, esetleg valamilyen más ok, pl.
életuntság, elmebaj, öröklött terheltség,
vagy az alkoholizmus terjedése stb. a sú—
lyosabb természetű. Az oknyomozó, a tör—
vényszerűséget kiderítő tudományos szein—
ponton kívül nagy a legújabb adatoknak puszta leíró, ismertető jelentősége is, mint—
hogy a hozzánk legközelebb eső l,egutotsó hazai viszonyok megismeréséről van szó.
A hazai hivatalos statisztikának az a törekvése, mely az öngyilkosok számának
pontos kiderítésére irányul, sajnos,
nehézségekkel jár. Számos halálesetnél kéa tes az, hogy vajjon baleset vagy öngyilkos—
ság történt—e, más esetekben szándékosan, eltitkolják az öngyilkosságot. Talált hullak—,, nál sem lehet a kérdést mindenkor eldön—
teni. Olykor a ,,halálozási lap" kitöltése—
hiányos s az nem pótolható. E mellett a' statisztikában szereplő adatok csakis a ha—
lállal végződő öngyilkossági eseteket adják meg, míg a kísérletek s azok az esetek, attól az orvosi beavatkozás az élettől megv—álni;
akarót megmentette, kívül esik megtigye—
lési körünkön. Nyilvánvaló, hogy így a. sta— , tisztika kevesebbet ad a valóságnál: (3313ij azokat a halálos eseteket foglalja (: m. * vatba, ahOIMaz öngyilkosság, mint halálok, nem kétes. Az orvostudományok fejlődése!
az öngyilkosoknak a statisztikában feljegy—g ' zett e számára idővel csökkentőleg, a statisz—
tika fejlődése fürkésző feladatának ponto- sabb teljesítésével pedig gyarapítólag hah , függetlenül attól, hogy az ongyilkossagok' gyakorisága a népességben egyébként vál—L , ' tozik— e
A statisztika számsorai között kevés van,:
mely oly döbbenetes hatású lenne, mint az.
mely az öngyilkosságok következetes gya—[_
Egy negyedszázaddal-
rapodását láttatja. ,
ezelőtt már Földes Béla?) rámutatott sta—
tisztikai előadásában arra, hogy a XIX. szá; —,
zad végén a század első negyedéhez hastán—
lítva, az öngyilkosságok a népességhez vid szonyítva Európa—szerte egykori arányuk—
nak mintegy háromszorosára emelkedtek s a mult század (SO—as éveitől a századfordu—
lóig is mintegy kétszeresére. Természetesen csak a valóságnál kisebb, fent ismertetett ,,statisztikai számuk" gyarapodásáról van
1) L. Statisztikai Előadások II. sorozat (Buda—ib—
pest, 1905) 2. lap.
nagy *
7. szám. ————717—— 1928 szó. Ez, a statisztikai szám gyarapodása
.aztán a XX. század elején és napjainkban is tudvalevőleg tovább tart, társadalmi fej- lődésünk irányának egyik mélyen fekvő szomorú következményeke'pen.
Hazánkban a statisztikai megfigyelés mult századbeli megindulásától kezdve nap- jainkig az öngyilkosok számára, az összes halálesetekhez és a népességhez viszonyí—
tott arányára a következő adatok állanak
rendelkezésünkre (l. az 1. táblázatot).
1. Az öngyilkosságok száma és aránya hazánkban
1881—1926-íg,
Nombre et proportion, de 1881 Ez 1926, des suicides en Hongrie.
% Az öngyilkosok —— Sm'cídés
%
'1 'S ) , _ l . 1 ak St
E V § § ) abszolut taggal—131531", gigllilzgíníltlioí
Année És ;; szama 1000 décés d'habilants
; Bt nombre —____,Á_% fü, Mi,—___
54 absolu eső aránya. — pmpm'lion
1881/87 1.848 40 95
* 1892/95 2.052 4 5 131
1896/900 ho u 2.906 6'4 178
_ 1901/05 "§ § 3.310 ; 7-3 192
A 1906/10 És 8.555 3 80 199
, 1911 ; § 3.719 8-2 203
1912 É; S _ 3.833 90 207
1913 3 § 4.000 92 214
1914 * § 8.840 87 204
1910 5905 3 284 6.9 (174
1911/15 55 3760 8 4 ..01
' 1916 2.897 74 155
, 1917 2.443 64 131
1918 ! 2.356 50 128
1919 1.952 12 0 239
_ 1920 gum 1.945 110 286
1919/20 ;; § 1.948 11'5 238
1921 'a § 2.088 123 260
1922 ; § 2.200 127 271
1923 553 * 2.399 151 293
1924 § ; 2.818 138 280
L 1925 __ § 2.443 172 294
1921/25 § m 2 289 141 280
1926 2.558 183 304
Látható a hazai országos eredmények szerint, hogy az öngyilkosságoknak tényleg nagyarányú a szaporodása. A mult század nyolcvanas éveinek első felében, az 1880.—i népszámlálás szerint akkor 1.3'7 milliós lel—
ket számláló Magyarországon, évenkint át-
lag csak 1.348 öngyilkosság történt. (1881/87
átlag, az akkor 15'2 milliós birodalomban is csak 1.445.) Ezzel szemben a népességére It'—e'lakkora —— az 1920. évi népszámlálás sze—
rint nem is egész 8 millió (7,980.143) lelket
számláló —— mai Magyarországon Trianon után évente átlag már 1.948 (1919/20 átlag).
És csak ekkor indul meg az igazi emelke—
dés! Az 1921/25. évi átlagévi 2289 öngyilkos, az 1926. évi ezidőszerint legutolsó kész eredmény pedig 2.558. Ez azt jelenti, hogy míg egy félszázaddal ezelőtt hazánkban egy—
millió lakosra 95 öngyilkos esett, addig ma (1926) 304 (a mai területen). Másrészről a halálesetekhez viszonyítva, míg 50 évvel ezelőtt ezer halálesetre 4, addig ma 18 Ön—
gyilkosság esik.
Az öngyilkosság arányának évi eredmé- nyeiben vannak kisebb ingadozások, de' a többéves átlagok szerint a normális békés években az arány mindenkor következete- sen és fokozatosan egyre tovább növekszik.
A XX. század elejétől, csak az ötéves átla- gokat tekintve, látható, hogy a lakossághoz viszonyítva az 1901/05. évi 192-ről is mily következetes a gyarapodás (l. 1. tábla) az
1921/25. évi 280-ig. Ugyanígy a halálese-
tekhez viszonyítva az 1901/9053. évi átlagos 7—ről fokozatos a guinguenniumok növeke—
dése az 1921/25. évi 14-ig (ezer halálesetrel.
Csak egy időszakban torpan meg a nor—
mális évek fokozatos fejlődése, a világhá—
borús időszakban, —— mint arra már volt alkalmam régebben is reá mutatni 1), ——
hogy aztán újból, még hatványozottabb mó- don, gyarapodjék. A világháború alatt az öngyilkosságok aránya évről évre csökkent.
1918-ban már csak 128 esett millió lakosra, a legutolsó békés esztendő, 1913. év 214—es arányával szemben. Hasonlóképen csak 5 az arányszám ezer halálesetre a megelőző legutolsó békés esztendő 9-jével szemben.
A háborús évek aránya két okból kisebb a normális évekénél, nemcsak az öngyil—
kosság arányának tényleges háborús csök- kenése miatt. Egy puszta számításbeli, tech—
nikai ok is közrehat. Ezt bizonyítja, hogy a nem szerint megosztva vizsgált számoknál a nők oldalán alig van csökkenés. Az csak a férfiakra vonatkozik. A bevonultak távol- léte ugyanis az otthonmaradt lakosság ön- gyilkossági hajlamának csökkenése nélkül is csökkentőleg hat az öngyilkosok abszolút számára, a bevonult milliókból ugyanis nem származnak esetek. Másrészről a népesség-- hez való viszonvitáskor a viszonyítás neve- zője meg nagyobb a tényleges népességnél, annál az élő tömegnél, amelyből a háborús évek Öngyilkosai származtak. A bevonul—
tak távolléte ugyanis a népmozgalmi kiszá- mított népességnél sincs tekintetbe véve.
1) L. M. Statisztikai Szemle 1924. évi 7—8 sz.
267. lap. *
50*
7. . szám.
1928, ,
AZ ÖNGYILKOSOK NÉPESSÉGHEZ VlSZDNYlTOTT ARÁNYÁNAK GYARAPODASA A XX. SZÁZADBAN
Accroíssemenr au XXEsiécle de la proporrlon des sulcídés rapporlée á
Millió lakásra eselr öngyilkos 600 Suicide's pour 7 mx/han d'habi/an/s
la population.
RÉGI MAGYARORSZÁG MAI MAGYARORSZÁG
Hongrie ene/enne Hongrie aciuel/e
. Világháború /
500 ! ,a/a _az/Erre
, l *
!
AOOW
300
200 ' _
AL ak
% . . iz
l' városokban
1 00 íja/is /es V/7/95 munícipa/es _
Mono—eno vidéken away/'S ' ' orszá szer—lé
M a "o' o "7 Pfapgf/mn pour /a Hang/de
! l l l l l l l , . ' U
3'51 1929.1901 1905 1910 1914 1918 1920 1925 x :
Számítást is végezhetünk arra vonatko—
zólag, hogy a technikai hiba tekintetbe vé—
tele, a háborús csökkenést mennyiben kom.
penzálná. A számítás azt bizonyítja, hogy a csökkenésnek csak egy része kompenzáltau tik, Mike Gyula különböző forrásból szár- mazó adataink átlaga szerintl) a Magyar—
orSZágról bevonultak száma átlag 36 millió—
volt. Ezt az 1918. évi kiszámított népesséb—
ből (186 millió) levonva s az így meg—
maradó 15 milliós otthonmaradt népesség- hez viszonyitva a háborús adatok sorában leginkább csökkent 1918. évi országos ön—
gyilkosszámot (2.356), 157—re jutunk, ami magasabb mint a nyersen számolt 1918. évi arány (128), de mindig lényegesen kisebb a régi békés arányoknál pl. az 1913. évi 214— nél. Ugyanezt a számítást ugyanígy el- végezve 1917re, az ez évi 131 helyett lbO— at kapunk; vagyis itt is csak a csökkenés egy
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi 7.
sz. 624. ].
részét latjuk kompenzálva, bár ezt az arányt * ; a területi veszteség még nem érinti. Azonban még ennyit sem tekinthetünk kompenzált——
nak, mert a 3'5 millió bevonult sohasem volt; ' egyszerre, távol, még 1918-ban sem. A há- ború első felében egy részük pl. még bexsem volt sorozva, később meg nem volt kiké- pezve s még 1918-ban is otthon völt mindig egy részük a szabadságolások miatt. Nem tekinthetünk azonban ennyit kompenzált—- nak azért sem, mert az élveszületési arány háborús csökkenése miatt a háborús népes- ségben az öngyilkosságra nem képes leg—
fiatalabb korosztály kisebb arányt képvisel—
Vén. a nevező egy más, kedvezőbb összetételű népességet reprezentál, mint normális, hé—
kes években. Innen egy másik standardizáló számítás lehetősége kínálkozik, a népesség kor szerint való összetételét illetőleg, amely az öngyilkossági arány háborús esökkené sének a népességhez viszonyított, a statisz——, tikában szereplő, arányát nagyobbítaná.
w
7. szám.
Az Öngyilkosság országos háborús ara- nya tehát minden korrigálási lehetőség te- kintetbe vétele mellett is tényleg lényege- sen csökkent. A világháború számos elkese—
redett, önmagával meghasonlott ember ti—
gyehnét terelte el önönmagáról, az ő ki- csiny, de neki fontos bajairól és megaka—
dályozta az öngyilkosságot. A férfit kivette eddigi köréből s megszakította annak a gondolkodásnak és érzelmi életnek a folya—
matat, amely otthon esetleg öngyilkosságra vezetett volna. E mellett akkor elkeseredett életúnt férfiak nemcsak öngyilkossággal, hanem hadiszolgálatra való Önkéntes jelent- kezés útján is kereshették a halált s ezáltal is csökkentették az öngyilkosságok akkori számát. Amennyiben pedig az öngyilkosok nagyobbrésze mindig a í'ériiak köréből ken rül ki, mindez az öngyilkosok végső ará- nyára lényeges csökkentő hatásúvá vált.
A nagy Világégés e jótékony befolyása a fegyverletétel után aztán ismét megszűnik s az öngyilkosok száma újból emelkedik s ez az emelkedés napjainkban is egyre tart. A mai arányok lényegesen nagyobbak nem- csak a háborús, hanem a világháborút meg- előző régi békés arányoknál is. 1926-ban millió lakosra 304 öngyilkos esett. Ez több mint a világháborút közvetlenül követő évek bármelyikének aránya. (1919-ben 239, 1020—ban 236. L. az 1. táblázatot.) Két-
ségtelen, hogy a legnagyobb mérvű emelke- dés egymást követő évek között 1918 és 19.10 között van, amikor az 1918. évi szerfelett csökkent háborús 128-ról (millió lakosra)
1019-ben 239—re emelkedik a kétségtelen öngyilkossági esetek statisztikailag számba- vett hazai arányszáma. Egészen hasonlóan, a halálesetekhez viszonyítva is a legutóbbi évek képviselik az öngyilkosságok gyakori—
ságának történeti statisztikai számsorában _a maximumot. Az ezer halálesetre 1926—ben eső 18'3 öngyilkosság magasabb arányt je- lent úgy az 1913. évi 9'2-nél, mint a háborút közvetlen követő békés évek arányainál, az 1919. évi 12'0—nél, vagy az 1920. évi 11'0—nél.
Kérdés azonban itt is, éppen úgy, mint a háború alatt csökent arányszámoknál az, hogy ezen emelkedés tényleg az öngyilkos- ságra való hajlamnak l'okozódását jelenti—e?
Kérdés, hogy a régebbi idökkel szemben a legújabb időszakra vonatkozó korrigáló számítások ezen emelkedés minő részét jel- zik más okból származónak. Kérdés tehát elsősorban, hogy a népesség összetételének s a területnek megváltozása minő részét
—719——
1928okozzák a szaporodásnak. Erre már Kovács Alajosl) és Laky Dezső 2) is megfeleltek.
Laky számítása szerint az 1913. évi 4000 öngyilkosból 2.350 esik Magyarország mai területére, s így a mai területet a világhá- borút megelőző békés időszakban is maga- sabb arány jellemezte, mint az egész Ma—
gyarországot. Úgy látszik azonban, hogy Laky túlsokat vont le a területi változás miatt szükséges korrektív számítással az aránynak legújabb emelkedéséből. Kovács Alajos nála régebbi és pontosabb számításai szerint az öngyilkosok 1913. évi száma Magyarország mai területére vonatkozólag 2.113, ami egymillió lélekre vonatkoztatva 271 öngyilkost s a számszerű emelkedésnek már 1922—ben való megkezdődését jelenti.
Ez a számítás az elszakadt törvényhatósá- gok ittmaradt részére az 1913. évi öngyil- kosokat az elszakadt és ittmaradt népesség százalékos aranya alapján állapította meg.
A legújabban végzett községenkint haladó pontossággal számított pontos hivatalos sta- tisztika az öngyilkosok 1913. évi mai térti—
letre vonatkoztatott számát ehhez igen kö—
zelállónak találta, t. i. 2.173-nak, egymillió lélekre 278-nak. Ez az emelkedést az ab—
szolut számok sorában ugyancsak 1922-ben kezdödőnek mutatja, mint Kovács Alajos régebbi számítása, a népességhez viszo—
nyitva pedig 1923-ban megindulónak, vagyis Kovács és Laky régi számításai között lévő időpontban kezdődőnek. Kétségtelen, hogy a mai területen magasabb arányt képvisel—
nek azon néprétegek (városi lakosság, ipar—
l'orgalmi és értelmiségi foglalkozású népes—
ség, özvegyek és elváltak, stb.), amelyek körében az öngyilkossági arány az országos átlagnál mindig magasabb volt: Bizonyos, hogy a mai emelkedés egy része is csak a területi változásnak tudható be s nem ha—
zánk ilymérvű erkölcsi vagy gazdasági rom——
lásának. Azonban a legmesszebbmenő szá—
ínítások, még Lakyé is, csak az emelkedés egy részét kompenzálják. Az emelkedés ——
különösen a legutolsó két évben: 1925-ben s még inkább 1926—ban, —— a régi békés időszakkal szemben még a korrigált ada—
tokban is igen számottevő. Súlyosbítja a legújabb magas arány jelentőségét az élveszületéseknek Trianon után közvetlen követőleg meginduló nagyarányú _szapo-.
rodása. Ez a népesség kor szerint való
1) L. Magy. Stat. Szemle 1926. évi 6. sz. 346. l.
?) L. Magy. Stat. társaság kiadványai 3. szám.
Debrecen, 1927. (91. l.) A
, ? számi
összetételének standardizálása mellett, a
legfiatalabb, öngyilkosságra nem képes kor- (mztálynak megduzzadt képviselete miatt, az emelkedő arányt a legutolsó években még—
inkább növekedővé változtatná.
E legújabb emelkedés jelentőségének el- bírálása és okainak felkutatása végett az — öngyilkosok újabb arányát a külállamokkal való összehasonlitásban is meg fogjuk vizs—
gálni. Aztán az ország belső területi részle—
tezésébe ajánlatos azt követnünk; végül pe—
dig rátérünk majd az öngyilkosoknak a de—
mografia szempontjai szerint való részlete—
zésére.
_- teo _;—
§
A nemzetközi összehasőnlítás az töngyi -
kosok legújabb arányának, az európai or—L szágok nagyobb részében a hazai viszo—
nyokhoz hasonlóan, emelkedését láttatja. A legújabban így általános emelkedés kül—ön—
böző mérvű s a népességhez viszonyított ön—
gyilkossági arány is igen különböző az-
egyes országokban. A XX. század elejétől?
kezdve a főbb európai országokra nézve;
—— az öngyilkosságnak az illető országban' évszázadunk elején mutatkozó gyakorisága
szerint rendezett sorrendben — a követlgeZőí—— *
arányszámok állanak rendelkezésünkre (l
a 2. táblázatot).
2. Az öngyilkosok arányának nemzetközi összehasonlitása.
Comparaison internationale de la proportion des suz'cide's.
Egy millió lélekre esett öngyilkos — Proporííon des suicídés pay ] mílíion d'habihmts
aháború előtt aháború alatt a fegyverletétel óta
Ország avant la guerre pendant la guerre depuís l'armistz'ce
Pays § §
* )
v—l 69 H (N 00 L'.) CD lb— 00 C? :: v—l N CYD !", UD (D 7
o :: v—t v—t v—a H v—4 H H H 01 N (N (N (N (N Gil ,
G'.) 05 03 02 G? 63 a: 03 a 05 03 6: 03 53 ' 55 65 CD _ v-t H H H H M v—t H H H H 1—4 H F'! H H 7-1
Lettország —— Lettom'e —— — '— — — —— —' —- — — 23 37 35 38 —— — —— _ E. Irorsz;-Irlande (N.) —— —— — —— — — —— — — — 27 46 44 39 —— —— — * Spanyolorsz.-Espagne 22 28 45 46 54 60 61 59 66 51 51 52 51 57 62 2) 643) 38 Ir szabad állam -— Etat
, , libre d'Irlande —- —— ——- —- — —— — —— — —— —— —-— —-— 59 76 _70 77
Portugália—Portugal 47 51 —— — —-— —— —— —— —— —— —— — —— —- —— —— ——
Szerbia illat. Sz. H. Sz.
_ r Serbie, respectivement
Royaume S. 0. S... 51 58 —— — —— — — —— — —— — —— —— —— —— —— _á—
' Norvégia —— Norvége 55 49 53 48 58 53 88 36 31 47 48 58 55 61 58 -——- ——
_Finnország—Ft'nlande 55 76 86 93 1174 84 69 79 126 78 99 112 104 114 107 151 _——,——' Olaszország —— Italie 64 79 79 85 87 85 68 69 75 75 73 78 81, 85 95, * 92 Angolbrsz.-Angleterre —— —' 100 99 96 78 7 64 75 91 91 99 102 106 96 105—
Skótország — Ecossc ,——- — 53 59 59 50 46 43 39 48 49 56 56 67 74 76
*Belgium — Belgioue 124 127 —— — 145 —- —— —— —— —— 131 128 128 186 135 187 ——
; Svédország — Suede 142 161 176181— 179 153 132 102 99 136 147 154 144 142 -—-—_ _";
(,Aupztria ;— A—ntriche 173 182 194, 198 206 251 238 205 181 245 228 215 280278 308, 321", '—
Mngyatorsz. —- Hongrie 192, 199 203, 207; 214 174: 155 131 128 239 236 260 271 298 "21891; 294 * tNémetórszs'iAllemagm 222 214 215 222 232 165 176 164 157 192 212 208 216 213 260 244 _
iDáuia —— Danemark —-—- — *)22292081)2321)2191)1651)150 1),11901141)139")1293)142 3),141*')),13f,i 91—33 __ ;, , harmincan—France —— 217 243, 265f 254 171 167 159 167 184 208 219 219 —— '——_ 1937 "
Svájc —- Suisse .. .. 230 223 287' 232 251 215 204 181 197 205 226 227 238 234 265217
Cseh-Szlovákia —- í
Tchéco—Slovagnie' .. — —— —— —— ! —— — — —— —- 406 —— — —— 255 242 254 1) Csak a. dán városok. —— Seulement les vállas danoises. — 2) Ideiglenes adat; (amelynél usw—nyal végleges adatok, rendszerint 300/0-kal magasabbak. —— Donnée prooisoire; les données définítwes d*Espogn—e y étaient ordinairement supe'rieures de 300/0. —- 3) Egész Dánia. —— Danemark entier. _
A nemzetközi összehasonlításban jelent- veltségű kis államokban, valamint az angol
kező általános szabályszerűségnek látszik, hogy az öngyilkosságok a népesség számá- hoz képest Középeurópában fordulnak Iegyakrabban elő. Elsősorban a volt monar- chia utódállamaiban, aztán Német— és F ran-
eiaországban, végül Svájcban. Déleurópá—
ban és az északnyugateurópai magas mű-
szigetországban arányuk már mindenütt alacsony. Indokolni (: zónákat alig lehet va—
lamely, a statisztika megfigyelési körébe vont körülménnyel vagy tulajdonsággaí A műveltséggel való fordított arány —— t.i. az, : hogy minél kedvezőbbek a műveltségi vi
SZOUYOk, annál kedvezőtlenebb az öngyü;
A Z Ö N G Y I L K O S O K A R Á N V S Z Á M Á N A K N E M Z E T K Ö Z I Ö S S Z , E H A S O N L I T Á S A * A Z 1 9 2 5 3 ! A R A N Y S Z A M N A G Y S A G R E N D J E B E N . C o m p a r a i s o n i n r e r n a n o n a l e d e l a p r o p o r n o n d e s s u i u d é s p a r o r d r e d e g r a n d e u r d e s r a u x d e 1 9 2 5 ,
350 !300 250
1913.csakvárosok *)y/Y/esseu/emenf ZOO 15 "100 50 1925mama.?SpanyolorszNorvégia!rszaba'íl,Skómrsz.Olaszorsz.Angliaés_WalesDániaBelgiumFinnországFranciaorsz. É![(egzak:[spagneNov—Vége[fail/Dre[cassehal/eÁng/e/erfeHammer/rHey/gyefin/enieframeSu/sseAl/emayneISÉIPV-Hongrie fa"award)d'/r/ande;e/paysa'eó's/Ies5"p' 5/ay. M'..._—
W/WW
ak' 'Au/r'iche
7. szám.
———722———
kosok aránya m— az országok között mutat—
kozó különbségeket maga nem magyarázza, hiszen éppen a legmagasabb műveltségi fo- kon álló ószaknyugateurópai kis országok—
ban igen ritka az öngyilkos. Másrészt pl. az írni—olvasni nem tudókat még magas arány—
ban (1920—ban 39795) tartalmazó Spanyol- országban arányuk alig ritkább. mint a mű- velt írországban. A vallások között lévő kii- lönbséggel sem állítható párhuzamba az ál—
lamok különbsége, t. i. azzal, hogy a pro—
testáns felekezetek a többieknél általában magasabb arányt mutatnak. Miért magas akkor az arány a katholikus Franciaország—
ban, 5 miért alacsony a protestáns művelt Németalföldön? A földrajzi csoportosítást némileg megengedendő zónákat az éghaj—
latnak a kedélyéletre való lie-folyásán kívül, az egyes országok erkölcsi és életfelfogása—
val, gazdasági helyzetével, irodalmából meg—
' nyilvánuló világnézetével mind egybe kell vetni, ha meg akarjuk érteni az egyes orszá—
gokban ezek eredőjekép előálló öngyilkos—
sági gyakoriságot, amely az egyes országok között évről évre alig változó állandóan megmaradó különbségkép jelentkezik. Az irodalom és a sajtó befolyása,előnyös vagy káros hatása is feltételezhető, bár pozitive aligha mutatható ki.
Az ongyilkossagi aránynak legújabb változásait illetőleg látható, hogy (1 fegyver- [eféle] után leginkább az egykori hadvise—
lőknél, főleg alegjyőzöli középponti hatalv
1928- - maknál emelkedik az arány. Elsősorban tehát azoknál az államoknál, amelyekben a világháborút megelőző régi békés években is a legmagasabb volt. A legújabb területi változások, a városi lakosság arányának a megkisebbedett új területben való nagyobb aránya, azonban Ausztriában is éppen úgy nagyrészt magyarázatul szolgálnak az ön—
gyilkossági arány nagyobbfokt't emelkedé—
sére, mint hazánkban. Nyilvánvaló persze, hogy eppen a legyőzött államokban hat közre a gazdasági helyzetnek súlyosbodása is s az összes egykori hadviselőknél szere—
pel az erkölcsök romlása. A semlegeseknél már nem oly általános a háború után je—
lentkező emelkedés. A semlegesek közül a legyőzött nagy hadviselővel, Németország- gal, szomszédos s vele intenzív gazdasági érintkezésben elő Németalföldön az emel—
kedes a hadviselőkhőz hasonlóan a régi bé kés éveket is túlszárnyalja; már pl. Svájcnál vagy a skandináv államoknál csak a csök- kent háborús eredményekhez képest. mutat- kozik legújabban emelkedés.
A háború után bekövetkezett emelkedés mérvének megítélésében a nemzetközi ösz—
szehasonlításnál is éppenúgy, mint hazánk—
ban, sokkal inkább támaszkodhatunk a számokra, mint a háború alatt bekövetke- zett esökkenés számszerű kialakulásának elbírálásában. A bevonultak távollétével nem számoló hiba ugyanis a legtöbb egykori ;
hadviselőne'l igen súlyosan esik latba. Olasz—
3. Az öngyilkosoknak az összes halálesetekhez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlitásban.
Cnmparuison inter-nationale de la proportion, rapporte'e á tous les décés, des suicide's.
Ezer halálesetre esett, öngyilkos Propnrtion des suicide's pour 1000 décés
75123; 19161191311919I192oi 1921] 1922; 192311924l1925l1926
O 1' s z a g — P (1 y 8
It szabad állam—Elm: Mme d'Irlrmdc * — ——
Irország (északi) —— Irlande (Amd) .. 2 3 19 Spanyolország —— Espagne . . . . . . 25 2 9 Skótorszag —— ECUS'SC .. . 88 31
Lettország —— Lettum'e .. — 44
Olaszország —— Italie .. . . . . 4 7 3 5 Norvégia _ Norvégc . . . . . . . . . . 4 8 3 0 Németa föld — Pays—Bús . . . . . . . . 5'5 4'4 -
Angolorság —— Anglv terre .. .. .. i 70 56
Finnország — Finlande .. 7 3 42
Magyarország —— Hongrie 92 74
Belgium —— Belgígue 9 El : -—-_
Ausztria — Autriche IU'B 1U'4
Franciaország —— France 129 8 9
Svédország — Suede 131 51"?
Németország —— Allemayne 156 95
Svájc — Suisse .. 172 157
Dánia — Danemazk . . . . . . . . . , 179 114
Cseh-Szlovákia — '.l'chéco-Slovaguie ., —— ——
—— — — — H 13 2-1 2-1 2-3
1—8 2-1 16 3-1 2-9 ' 2-7 3-3 9—3 — 2-0 2-3 2-2 24 25 2-8 3-1 1-3 2-0 2-4 3-1 3-5 4-1 3-3 ; 5-2 51 5-7 6-7 8—4 33 9-3 13—1 138 187 —— —— — 23 39 3-9 4-5 4—6 5-2 5-7 3-7 _ 20 3-3 3-9 52 4-7 5-4 5-2 — ——
42 56 3-1 5—7 55 6-0 3-5 6-3 6'7 4-5 66 7-3 3-2 30 8-9 7-9 8"! 9-8 4-4 4—1 62 8—1 7-3 3-3 9-0 11-2 —- 50 12—0 110. 123 12-7 15-1 138 l17-2 18'3 _. — 9-3 9-1 (2 104 10-5 '10-3 _ 97 119 12-1 12-7 139 133 20-8 225 _ 3-7 9-5 11—4 11-7 125 _ —— 11-1 __
5-5 94 119 124 11-3 125 _ — ——
3-4 11-9 144 143 152 15-5 138 20-5 _- 10—2 11-5 15-3 17-3 184 199 13-3 179 22-
3-5 9—3 10-7 118 120 123 121 121 14-2
— 22-2 — —— _ 17—5 153 18'8 13-i
7. szám.
— 723 '—, 1928
4. Az öngyilkosok száma és aránya törvényhptóságonkínt az 1923/25. évek átlagában a nemek megkülönböztetésével.
Nombre es proportion, pour la moyenne de 1923/25, des suicídés suivant le sem, les comitats et les villes munícipales.
Esett —— [l a eu § E tt —— Il
Országrész, 'n Ó y Ország-rész, §; _i____§/_a eu
törvényhatóság lggere ezer halál- szá; ön- törvényhatóság §§ 13232, § ez *rhalál- száz ön-
. - 1. 'l . § - §
Parties du pays, ZÉZZdIILTbe— 553550 gsyzír 33718 Parties du pays, § 1512; ággá; 5556111530 83113???
g,,miiats, villes lants decús suicidés com—dum, villes * tants décés smcíde's
munz'cí ales ————————————w— r———* mum'ci les .. . .
]) öngyilkos _ suícídés 011522??? pa § öngyilkos — suicide's U'ÉÉLÉÉÉÉO Duna jobbpartja: _ Bwe drozte du Danube; Tisza jobbpartja: —- Riva droite de la Tisza:
§. Baranya vm. 287 141 185
Pécs tjv. 640 24 1 322 Abauj—Torna vm. 138 75 22'2
v Fejér vm. .. 224 124 23 6 Bereg vm. .. 197 9 9 188
. Székesfehérvár tvj. 331 186 436 Borsód vm. 155 7 4 197
Győr vm. . . . . . . 132 83 1234 Miskolc tjv. gilt—14j 22 4 864 Győr tjv. .. .. .. 40l 23'0 24'8 Nömör és Kh. vm. 260 1'3 7 .—
Komárom vm.,.. .. 232 127 28'4 Ung vm. —— m
s Moson vm. . , . . . . 270 151 15'9 Zemplén vm. 128 6 5 21'8
v Sőmogy vm. 187 100 256
.. Sopron vm. 133 7-8 19—0 Össz. —— Total: 177 8 9 235
Sopron tjv. 433 25'6 23'4
T 1 . . . . . . . ' r' ' . . . .
;; Vgálavuwlzm __ _, %% Há §; Tisza balpartja. —— Rwe gauche de la Tzsza :
Vesz rém vm ... 219 123 157 , . _
.. Zala%m 195 11-0 271 .;Bekes vm. .. .. .. 342 196 25-4
' . .Bihar vm. 384 19—3 247
Össz. _ Total. 229 ; 12-7 § 232 vanajau vm. _, ,_ 365 17-2 318 Debrecen tjv ... x§82a 27'5 35'9 Duna balpartja: —— Riva gauche du Danube: §SZ8b0§CS vm. 178 8'1 29'8
Szatmár vm. 183 85 : 17'2
., Esztergom vm. .. § 274 12-9 125 _, , ;
Hont vm. .. .. .. 154 88 -— Ossz. —— Total: 317 § 153 . § 2832
fNógrád vm. .. .. 145 7-5 § 18—5 '
Pozsony vm. — —— , —— . ,.
—- . , , Tlsza-Maros sz öge—Angle de la Tisza et du Maros:
Ossz. —— Total: . 173 ; es ( 14'8
Dun a—Tisza köze: —— Entre le Danube et la Tisza:
222 §
Bács-Bodrog vm. . . § 119 § 22'7
Baja ljv, .. .. .. 488 ! 18-i § 35—7
Csongrád vm. .. . 872 210 § 38'8
Hódmvhely tjv... 618 38'1 . 31-0 Szeged tjv. . 4585. 267 ! 36'2
Heves vm. .. . 174 ; 79 § 304
Jász-.N K —Sz vm 356 185 812
Pest P s K. vm 263 146 25-5
Bpest szfv. § 503 264 39-4
Kecskemét tjv. 445 253 287
Össz.—Zotal. §§ 356 § 189 333
§§
w'Amd vm. . . . . . . § 203 9 8 148
mCsanád vm. 272 159 327
**Torontál vm, 247 142 167
Össz. — Total: 261 § 14'8 29-4
Mindössze: §
Total général: ' 288 15'3 29'1
Vármegyék
Comitats . - 240 — 1.2'7 25'3
Tj. városok §.
Villes munícip. .. § 501 26'1 369
ország ö,615.()()0 embert, népessége 16'197 — át vonultatta be. Ha ezt levonjuk Olaszor—
szágnak a háborúba való belépésekor, 1916- ban volt 37 millió népességéből, 5 pl. az 1917. évi 2.439 olaszországi Öngyilkost eh- hez viszonyítjuk, akkor millió lélekre már csak 80 Öngyilkost kapunk 69 helyett. Ha- sonlóképen 1918-ban 83-at 75 helyett. A nőknél pedig az öngyilkosság gyakoriságá—
ban, a legtöbb államban a háború alatt alig van csökkenés. A német népmozgalmi kiad—
e
ványl) is csak a férfiak oldalán ábrázol 1906—1924-ig terjedő grafikonjábun a há—
borús évek alatt kifejezett csökkenést, a nőknél alig. Mindez igazolja, líiogy ha e meg—
gondolások egyike sem bizonyítja, hogy a háború alatt némileg csökkent volna az ön- gyilkosok aránya, de a gyakoriság tényle- ges csökkenése kétségtelenül kisebb volt,
1) Statistik des deutschen Reichs. Bd. 316. Die Bewegung der Bevölkerung 1922—1923. (Berlin, 1927). 71* lap.
