Cole, Dorothy – Utting, J. E. G.: Kiadások, megtakarítások és jövedelmek becslése háztartási költségvetésekben

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ

389 legkedvezőtlenebb; 3,4 tonna, és Luxem-

burg a legkedvezőbb 23,0 tonna.

A kiadvány 2. sz. függeléke a közútak—

kal kapcsolatos költségtényezők megosz—

lását vizsgálja.

(Ism.: Torjai Béla)

Szállítás és hírközlés a Szovjetunióban

Transzport i szvjavz SzSzSzR. Moszkva. 1957.

Ccntralnoe Sztaliszticseszkoe Upravlenie. Goszszla- lizda't, 259 p.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatala 1957—ben az évkönyvön (,,A Szov- jetunió népgazdasága 1956—ban") kívül több statisztikai adatgyüjteményt jelen—

tetett meg. Ezeknek az ipari, mezőgazda—

sági, kereskedelmi stb.1 statisztikai adat—

gyűjteményeknek a jelentősége, értéke igen nagy: a természeténél fogva össze—

foglaló jellegű, lényegében csak általános áttekintést nyújtó évkönyvvel szemben a

társadalmi—gazdasági élet mélyrehatóbb,

részletekbe menő tanulmányozására nyúj—

tanak lehetőséget. Ezeknek a statisztikai adatgyűjteményeknek a sorában jelent meg a ,,Szállítás és hírközlés" c. kötet is.

A kiadvány a vasúti, a Vízi, a gépkocsi, a légi szállítás, a csővezetéken történő

szállítás és a hírközlés összes fajtáinak 'az ötéves tervek alatt (1928—1956. évek—

ben) bekövetkezett fejlődéséről közöl ada—

tokat, s összehasonlításképpen közli az

első világháború előtti utolsó békeév (1913) adatát is. A legfontosabb mutató- számokat az adatgyűjtemény szövetséges köztársaságok szerinti részletezésben is megadja.

Új területeknek az ipar és a mezőgaz- daság termelésébe való bekapcsolása, a termelés gyorsütemű és nagymértékű nö—

vekedése, a különböző szállítási fajták

erős fejlesztését követelte meg. Különö—

sen nagy jelentőségű a szállítás fejlesztése egy olyan hatalmas területű, nagy kiter—

jedésű országban, mint a Szovjetunió,

ahol a nyugati és keleti határok között a távolság 7—8 000, az északi és déli hatá—

rok között pedig 3—4 000 kilométer. A

Szovjetunióban a természeti adottságok kedveznek a közlekedés fejlesztésének: az óriási síkságok lehetőséget nyújtanak va—

sútak, közútak építésére, a hajózható folyók hossza felülmúlja az 500000 kilo- métert stb.

A különböző szállítási fajták közül az Októberi Forradalom után legjobban a vasúti szállítás növekedett.

A különböző szálllta'si failák teherforgalmánalc növekedése 1913. év : 100

Ebből

S "llí á gépkocsi csővezeték

Év (ásni,; vasúti tengeri folyami (1928. (1913.

év : 1) év ez 1) szállítás

100 100 100 100 1,()

104 142 47 56 LO 2,1

426 632 120 126 44,0 12,()

. 623 917 200 161 lOl,0 16,0

1956 ... ll—szeres lű-szoros 415 247 243,0 65,0

A Szovjetunió teherforgalmának mintegy négyötöd részét aazvasút bonyolítja le.

A különböző srállr'túsr'aíták részesedése a Sroujelnnió (SSS'es ieherfomalmu'lmn Ebböl

(

Év 331923; vasúti tengeri folyami gépkocsi csővezeték

szállítás

1913 ... 100 60,6 16,1 22,9 o,1 03

1928 ... 100 782 7,8 133 0,2 (),5

194] ... 100 85,1 4,9 7,4 LS U,8

1950 ... 100 84,5 5,6 (i,-t 2,8 037

1956 ... 100 83,0 6,3 5.4 3,7 LB

! A Szovjetunió kultúrális építése: A Szovjetunió ipara; A szovjet kereskedelem: A Szovjetunió velős területei; Az állatállomány; A Szovjcthuatawlom negyvenéves eredmenyei számokban stl).

(2)

390

Az alábbi tábla a szállított áru mennyi—

STATISZTIKA! lRODALMI FlGYEL'Ö'l

ben) alakulását *mutatja 1913—1956 kö—V

ségének (millió tonnában) és a teherfor— zött:

galomnak (milliárd árutonnakilométer-

Ebből

8 állítá. , . .

Év oguz—se; vasuti tengeri folyami gépkocsi csővezeték

szállítás millió tonna

1913 . 2183 157,6 15,1 35,1 10,0 (),4

1928 . 203,6 156,2 8,0 18,3 20,0 1,1

1940 . 5632 592,6 31,2 72,9 858,6 7,9

1950 . 834,0 834,3 33,7 91,5 18592 15,3

1956 . . . 841,7 371,0 57,7 146,8 4200,9 653

milliárd ámtonnakilométer

1913 126,() 76,4 20,3 28,9 (),1 (LS

1928 . 119,5 93,4 9,3 15,9 0,2 0,7

1940 . 487,4 415,0 23,8 35,9 S,!) 3,8

1950 . 713,1 602,3 39,7 45,9 20,1 4,9

1956 . 301,0 1079,1 82,4 70,2 48,5 20,5

A személyforgalom lebonyolítása terén a legnagyobb súlya szintén a vasúti szál-

lításnak van (1956—ban 80,6%), a második helyet pedig a gépkocsiszállítás foglalja el (14,9"/0).

A. Közlekedésügyi Minisztérium alá tar—

tozó vasútak üzemi hossza az 1913. évi 58 500 kilométerről 120 700 kilométerre növekedett. Nagymértékben növekedett ugyanezen időszak alatt a vasútak szállí—

tási kapacitása; emelkedett a vonatok

súlya és sebessége. A tehervonatok átla- gos elegy súlya az 1913. évi 573 tonnáról 1956—ban 1831 tonnára (3,2-szeresére), a tehervonatok átlagos utazási sebessége pedig az 1913. évi óránkénti 22 kilométer—

ről 37,6 kilométerre emelkedett. Az uta—

zási sebesség növekedését jelentős mér—

tékben nagyteljesítőképességű mozdonyok üzembeállításával érték el.

Megemlítendő még, hogy a szállítási

adatgyűjtemény igen gazdag anyagot tartalmaz a tengeri, folyami és a gépkocsi—

szállítás alakulásáról, valamint a posta—,

távíró—, távbeszélő—szolgálat és a rádió

fejlődéséről is. A gépkocsiszállítás keretén belül adatokat tartalmaz a kiadvány az autóbusz és a bérkocsi (taxi) forgalmáról,

a gépkocsi útak hosszáról, burkolattípus szerinti megoszlásáról stb. is.

(Ism. Gyulay Ferenc)

HÁZTARTÁS STATISZTIKA

Kiadások, megtakarítások és jövedelmek becslése háztartási költségvetésekben

Cole, Dorothy; —— lr'líinu. J. E. G,: Estimwaling ex- penditure, saving and income from houlsehold bull—

gets. —— Journal of the Royal Slaiísliml Society.

Series A. (General). 1966. No. 4_ 371938'6. p,

A háztartási költségvetések statisztikai

vizsgálatánál ismeretes az a jelenség,

hogy a bevallott kiadások meghaladják a bejelentett bevételeket. Ezt igazolta az 1938—1939. évi 1360 ,,középosztálybeli"

család. háztartási kiadásainak angliai

vizsgálata, majd az Egyesült Államok

Munkaügyi Statisztikai Hivatalának 1950—

ben végzett vizsgálata is.

Szerzők az angliai Cambridgeshire me—

gyében 1953. április—1954. május időszak alatt végzett vizsgálatok eredményeit dol—

gozták fel. A vizsgálat tárgya a megye helyi adólajstromaiból a társadalmi réteg—

ződést figyelembe vevő véletlen kiválasz—

tással kijelölt 3152 család volt, amelyek

kiadásaira vonatkozólag megközelítőleg

teljes adatok álltak rendelkezésre.

A vizsgálat a háztartási kiadások és be—

vételek mellett a megtakarítások megálla—

pítására is törekedett. Az eredmény az

előző mintavételi vizsgálatokat igazolta.

A vizsgálatnál közreműködő 3152 ház—

tartást négy jövedelmi csoportba osztot—