B a l á z s S á n d o r - S t u b n y a Görgy
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
Az időmegtakarítás mint az információs szolgáltatások értékmérője
Példák a külföld és az OMIKK gyakorlatából
"Az idő pénz."
A cikket a takarékossági világnapra (október 31.) emlékezve tesszük közzé. Mégpedig annak bizonyságául, hogy áttételesen is lehet takarékoskodni. Valójában úgy lehet igazán. Például az In
formációs szolgáltatások révén. Hogy miként mutatható ez ki, a cikk erről szól. Jó volna, ha a fenn' tartók is megtanulnák az efféle számvetést.
A könyvtáraknak, információs intézményeknek és az érintett szakembereknek egyaránt feladata és törekvése. Hogy értékeljék saját eredményeiket. Az e tekintetben lehetséges elméleti és empirikus vizs
gálatok két nagy csoportja közül
• az egyik a különböző közvetítő tájékoztatási formákra (általában a könyvtári és más másodfokú szolgáltatásokra).
• a másik magukra a (orrásokban és szolgáltatások
ban található információkra, azok alkalmazására és hasznosítására vonatkozik
A következőkben vizsgálatunk c s u p á n az első c s o portban körvonalazott területtel kiván foglalkozni, i l letve azon belül is csupán egy olyan értékelési szem
pont alkalmazásával, amely a külföldi kutatásokban már általánosan elfogadottá vált.
Az információs szolgáltatások értékelésének módszerei, szempontjai állandóan bővülnek, és ezzel párhuzamosan más és más megközelítéssel élnek a tárgykörrel foglalkozó elméleti és gyakorlati vizsgála
tok, tanulmányok is. Az elemzések aszerint sem egységesek, hogy a gazdasági kérdésekre, vagy az értékelés más lehetőségeire helyezik-e a hangsúlyt
Az információs termékek vagy szolgáltafások értéke a használatra vagy a használat fokozására tett hozzájárulás mértékével fejezhető ki. A külföldi elem
zések ebből a szempontból - tartalmuk szerint - a következőképpen kategorizálhatók:
1. Költség-haszon elemzések
Ezek - bizonyos egyszerűsítéssel mondva - az egyes rendszerekre vagy kiadványfajtákra vonat
koztatott ráfordítások és bevételek arányának kimutatásával foglalkoznak. Ezenkívül ide s o r o l hatók még az ún, "pszeudoelemzések" is (pl.
költségmegtakarítások, kiadások pénzügyi vizs
gálatai: elemzések az erőforrások elosztására;
költségvetések összehasonlítása; különféle igényelemzések - ilyen pl. a kiadványok árváltoz
tatásának hatása a közművelődési könyvtári kölcsönzésre).
2. Teljesitményelemzések
A tájékoztatási célokat szolgáló rendszer vagy az egyedi szolgáltatás értékelése különböző haté
konysági mutatók alapján (aktivitás, szakterületi lefedettség, koncentráció, zaj, helyesség, tel
jesség, pontosság, gyakoriság, i-jdonságjellemzö, specifikusság stb.). A teljesítmény megítélése vál
tozhat aszerint is, hogy az a felhasználók véleményére épül-e, vagy a rendszer belső, illetve másokkal összehasonlító elemzésére.
3. Közvetetthaszon-elemzések
Az egyes külföldi kutatók által "direkt K-t- H"
(költség-haszon) elemzésnek is nevezett érték
vizsgálatok már a közvetítő szolgálatok használa
tához kapcsolódnak, és így tulajdonképpen átme
netet képeznek az információk tényleges és köz
vetlen használati értékének kimutatásához. Ebben a kategóriában a leggyakrabban, de igen sokszor más területeken is - azaz általában - alkalmazott módszer annak az időmegtakarításnak a kimutatá
sa, amit a felhasználók részére az egyes informá
ciós rendszerek vagy szolgáltatások használata jelent. E szerint a felfogás szerint a szakmai tájé
koztatás kimutatható haszna elsősorban abban az időmegtakarításban jelentkezik, amelyet az érintett szakembereknek nem kell keresésre, válogatásra, utánjárásra fordítaniuk Ezen az úton növekszik a kutatásra, döntés-előkészítésre és alkotómunkára fordítható hasznos időtartam, azaz az idő itt haté
konysági tényezőként jelentkezik.
Szempontok, következtetések
P Atherton: Információs rendszerek és szolgál
tatások c . az UNESCO kiadásában megjelent kézikönyve az időmegtakarítás elvének igazolására a következőket állapította meg: "Általában elfogadott tény. hogy a magasan képzett szakemberek (azaz fel
használók) idejük 20 százalékát töltik el információk felkuta fásával."
Ezt az elvet a következőképpen konkretizálták:
húsz fejlődő ország mindegyikében átlagosan 100 ezer szakember dolgozik. Ez az értelmiségi réteg évente kb. 5 0 millió órát tölt el információk keresésé
vel. (Minden, ami c s ö k k e n t i ezl az időráfordítást, a tájékoztató szolgálatok értékét bizonyíthatja.)
Balázs S - Stubnya Gy.: Az időmegtakarítás mini az Információs..
Az időfelhasználás más területeken is elfogadott értékmérő elv. A közlekedési beruházások tervezé
sénél pl. számításba veszik azt az időt, amelyet az érdekelt személyek meg tudnak takarítani az utazási idő megrövidítésével.
Kanadában egy szelektív információterjesztés - a C A N / S D I - bevezetésénél annak értékét 3 9 0 0 0 e m beróra időmegtakarításra becsülték.
Az ARIST (Annual Review ol Inlormation Science and Technology) című tekintélyes USA-beli évkönyv 1982. évi kötetében a tájékoztatásügyi értékmérések egyik perspektívájaként a k i k ö v e t k e z t e t h e t ő é r t é k fogalmával találkozhatunk. Ezzel határozható meg az az átlagos (idő- és anyag-) megtakarítás, amely a különböző bibliográfiák, referálólapok, irodalomku
tatások stb. használatának tulajdonítható, szorozva a használatok számával.
Az Online Review c. folyóirat a keresések hasznát vizsgálta egyetemi könyvtárakban, miközben az idő
megtakarítást tekintette értékmeghatározónak, a haszon n y e r s m é r t é k é n e k , amit azonban más ismér
vekkel is kiegészített.
A másodlagos tájékoztatást nyújtó rendszereket, központi és helyi szolgáltatásokat értékelő szempon
tok között tehát fontos helyet foglal el az idö. Az ilyen vizsgálatokat és kutatásokat is csoportosíthatjuk aszerint, hogy
• kizárólag az időmegtakarítás mértékére vagy lehetőségére terjednek-e ki, vagy
• ezzel együtt, illetve ezen túlmenően foglalkoznak a megtakarított idö pénzbeli vonzatával, értékével is.
A következtetések szempontjából ugyanakkor megkülönböztethetőek azok, amelyek
• elemzésekre, elméleti összehasonlításokra, meg
állapításokra épülnek, vagy
• a felhasználók megkérdezése és válaszaik alapján gyakorlatinak tekinthető eredményeket mutatnak ki.
Az egyes vizsgálatok módszerei és szempontjai a következőkkel szemléltethetők;
Az ipari környezetben müködö szakkönyvtárak munkájának vizsgálata során gyakorlati környezet
ben két fő kérdést t e t t e k k e l : 1. Az információkeresés mennyi időt takarított meg önnek vagy kutatócsoport
j á n a k ? 2. M e n n y i időbe kerülne önnek az információk megszerzése a könyvtár segítsége nélkül?
A vezetés a válaszadások összegezésével konkrét adatokat kapott a könyviárak fontosságáról. (Ugyan
akkor az amerikai MIT megállapította azt is, hogy a könyvtár használatáért az olvasók fizetnek a legtöb
bet, ha a szolgáltatásokra várakozniuk kell.)
A British Libraryegyik kiadványa, amely a műszaki információs szolgáltatások értékelését ismerteti, a K+ F dolgozóktól a következő kérdésekre kapott válaszokat teszi mérlegre: 1. A másodlagos szolgál
tatások használatával megtakarított idő. 2. A fizetés szükséges növelése a másodlagos információk elma
radásának, elvesztésének kompenzálására. 3. A másodlagos tájékozfatás hiányában az informá
ciógyűjtésre és a kutatómunkára fordítható idő közti arány újraszabályozása. 4. Függőség a másodlagos információktól.
Az edinburghi egyetem úttörő jellegű vizsgálata a klasszikus közgazdasági elmélet figyelembevételével értékelte a másodlagos tájékoztatási formákat. A pro
jekt keretében az előállítóktól és felhasználóktól a következő kérdésekre gyűjtött adatokat és vélemé
nyeket. 1. Időmegtakarítás, azaz információke
resésnél a másodlagos források használata esetén.
2. Kiegészítő időráfordítások másodlagos szolgáltatá
sok hiányában. 3. Pótlótagos bérigény az előző eset
ben. 4. Függőség a másodlagos szolgáltatásoktól
Értékelő megállapítások
A másodlagos információs rendszerek és szolgál
tatások értékelésére irányuló vizsgálatok egy része - következetes elemzések után - tényszerű megál
lapításokkal zárult. Ezekből a külföldön közreadott esettanulmányokból idézünk néhány jellemző és e l gondolkoztató részletet, adatot
A már említett CAN/SDI hatásának és e r e d m é n y e i nek felmérésére további vizsgálatokat is folytattak 2 0 0 felhasználóra vonatkoztatva. A rendszer működése révén az elért időmegtakarítás értéke évi 5 6 0 0 0 dollár lett. (Szemben a szolgáltatásra fordított 18 0 0 0 dollár költséggel.)
0. C. Vickery. a neves angol professzor, kutatásai során az információellátottságot és a szolgáltatások hiányát egymással szembe állítva vizsgálta. Egyik megállapítását, hogy ti. az utóbbi esetben kevesebb idö jut a kutatásra, a következő értékeléssel zárta:
egy kutató a megfelelő informálódási lehetőségek használata révén t O százalékkal több időt fordíthat tényleges munkájára. Ez - az 1970. évi adatokat figyelembe véve. 3 ezer font kutatói fizetés esetén - az egyes felhasználókra vetítve 3 0 0 font hasznot jelent.
Alapvető publikációban adta közre az UNESCO két mágnesszalagos adatbázisra épülő - azaz csak bizonyos tudományterületre korlátozódó - kurrens SDI-vizsgálati eredményeit.
Az értékelés Indiára és Argentinára terjedt ki a f e l használók váltakozó számú válaszainak elemzésével.
A vizsgálat fázisai:
aí Az információkeresés általános jellemzői az SDI előtt.
b) Az SDI bevezetésének pozitív hatásai.
c) Az SDI bevezetése körüli nehézségek, problémák.
d) Az SDI költség-haszon elemzése.
Kitűzött c é l u n k n a k megfelelően itt csak az a) és a b) fázis rövid ismertelésével kívánjuk igazolni az idő
megtakarítás helyét és szerepét a másodlagos szolgáltatások értékelésénél.
Az SDI bevezetése előtt az informálódásra fordított heti idő kutatónként a következő volt:
TMT 40. évi. 1993. 1. s í
Argentína India Átlag 15.4 17.0 16.3 A kimutatott időráfordítás a következő komponen
sekből tevődött össze: utazás, keresés, beszerzés, asszimilálás Ezeket együtt véve a szolgáltatás előtt a felhasználók óránként 1.2 folyóiratszámot tudtak átnézni Az aktiv kutatói munkára fordított idö mindkét országban 5 7 - 59% között mozgott
A bevezetett SDI hatását öf szempontból vizs
gálták Ezen belül az informálódásra fordított heti idő kutatónként így módosult:
Argentína India Átlag 4,6 5,3 5.0 Az időmegtakarítás pénzértékét a költségek figye
lembevételével, proliiokra vetitve számították ki. Így az egyes (elhasználók szempontjából ez a "haszon"
átlagban évi 6 5 , 1 0 dollárt tett ki
A British Petroleum Company Ltd. egyik részlegé
ben a 4 0 0 példányban megjelenő, a feltárt d o k u m e n tumok címei! 55 tárgyköri csoportosításban közlő helyi kurrens bulletin hasznosítását vizsgálták.
Megállapításaikat a következő szempontok szerint alakították ki:
p> egy felhasználó átlagban t hetilapot és 5 havi fo
lyóiratot kísér figyelemmel, ami egy évben 112 számot tesz ki;
• egy lappéldány átnézése egy-egy olvasónál kb. 10 percet vesz igénybe, ez felhasználónként évi 1 1 2 0 perc, azaz 1 8 és fél óra;
• a felmérés idején egy munkaóra a cégnél átlagban 4 fontot ért, azaz a 18 és fél óra 74 fontot;
• 4 0 0 olvasó esetén az így elért időmegtakarítás pénzre átszámolva 29 6 0 0 font. A helyi bulletin ennyi hasznot hoz a cégnek.
Az előállítási költségeket (évi 2 5 0 0 font) is figye
lembe véve. a másodlagos szolgáltatás végső értékét, hasznát 27 ezer fontban állapították meg.
A King Research Inc. ez a neves USA-beli kutató- és tanácsadó iroda, több nagy állami megbízás alapján folytatott igen kiterjedt vizsgálatokat a tájé
koztató szolgáltatások hatékonysága, gazdaságossá
ga és eredményessége fokozásának érdekében. A Department of Energy kutatóintézeteinek 6 0 0 0 0 munkatársára számolva - több ezer kérdőív adatai
nak összegezése után - pl. megállapította, hogy az informálódási időnek a kutatási célokra forditható megtakarítása 13 milliárd dollár
A hazai helyzet
A tudományos és szakmai tájékoztatás hasz
nosságának kutatására irányuló külföldi (központi és helyi jellegül törekvéseknek ösztönözniük kell a hasonló hazai vállalkozásokat is. Ennek természete
sen különböző útjai vannak és lehetnek; sajátossá
chanikus átvétele. Ugyanakkor azonban igen jól lehet hasznosítani a nemzetközi összehasonlításokat, amelyeket egyébként a könyvtári-információs termé
kek és szolgáltatások tervezésénél, fejlesztésénél széltében-hosszában alkalmazni szoktak.
Az értékelésre irányuló helyi (vállalati, szervezeti) vagy általánosabb jellegű (központi, országos) vizs
gálatok és a belőlük levont következtetések több célt szolgálnak:
• Érvekkel alátámasztani a tudományos tájékoztatás pozitív vonásait, a felhasználható információkat közvetitö szolgáltatások igénybevételének elő
nyeit, közvetett hasznát.
• Meggyőzni az illetékeseket (vállalati és állami vezetőket, szponzorokat, társaságokat stb.) arról, hogy a tájékozódás biztosítása a szakemberek részére nemcsak szükséges, de ki is fizetődik.
• Segíteni a szolgáltatásokért felelős könyvtároso
kat, dokumentációs és információs szakembere
ket, valamint a tájékoztatásügy más dolgozóit saját munkájuk objektív értékelésében, e r e d ményességének fokozásában.
Az időmegtakarítások elemzése c s u p á n az egyik (részben elszigetelt) lehetősége az előző célok elérésének. Alkalmazását Magyarországon különös
képpen indokolja, hogy a jelenlegi változások idősza
kában sok illetékes vezető a fennálló objektív nehéz
ségeket meghaladó mértékben c s ö k k e n t i a közvetítő szolgáltatásokra f o r d í t ó i ! kiadásokat, a tájékoztatási támogatás biztosítását a szakemberek "üdvére". (Saj
nálattal kell itt megállapítani azt is. hogy az érdekelt potenciális felhasználók sem igénylik kellőképpen az információellátást, vagy nem ismerik az e téren meglévő lehetőségekéi. Egyebek mellett emiatt sem terjed hazánkban az a külföldön közkeletű gyakorlat, hogy az egyéni felhasználók a szolgáltatás értékét azzal igazolják vissza, hogy hajlandók rá előfizetni.
Ezenfelül a piacon megjelenő vásárlóerő, a szolgál
tatások iránti fizetőképes kereslet korlátozott volta is gátja annak, hogy Magyarországon ma az információs termékek és szolgáltatások értékének mérése hirte
len felvirágozzék.)
Az OMIKK témafigyelése
A következőkben az időmegtakarítás nemzetközi
leg elfogadott mérési módszerét alkalmazzuk az OMIKK folytatta témafigyelés értékének közvetett vizsgálatára. Ennek keretében - bizonyos tapaszta
lati tényekre és a felhasználók véleményére is tá
maszkodva - a következőket állapíthatjuk meg:
• 1 9 9 0 - b e n a hazai érdekeltek e szolgáltatásból összesen 1 0 8 3 7 témára fizettek elÖ Az előfizetők közel háromnegyed része (8069) a vállalati és inlé- zeti szakkönyvtár címére kérte a témafigyelést, 1 5 százaléka (1860) pedig a vállalatok és szervezetek más meghatározott szervezeti egységei részére.
További kalegóriaként különíthető el a referátumo
kat és a jeladó ismertetéseket sajáf kiadványaik
Balázs 5 . - Slubnya Gy.: Az időmegtakarítás mini az Információs..
zetök típusa (szám szerint 946) és az egyéni, névre szóló rendelők köre (142). Itt kell megjegyez
ni, hogy a következő évben az előfizetők száma az e vonatkozásban is fellépő pénzügyi és egyéb okok miatt, jelentős mértékben c s ö k k e n t .
• Az egyes megrendelő helyekre rendszeresen to
vábbított információs kiértékelések figyelemmel kísérőinek száma változó képet mutat. A rendsze
res érdeklődök száma, azaz azoké, akik ennek a másodlagos szolgáltatásnak az információit f e l használják saját tájékoztatásukra, témánként 2 - 5 közöttire tehető. Kivéve azokat a h e l y e k é i , ahol a szolgáltatást további szempontok (válogatás stb.) érvényesítése mellett a helyi tájékoztatáshoz használják fel: itt 4 0 fő számítható témánként.
• Következő lépésként kimutatható az előfizetett témák felhasználóinak együttes száma, ami reális számitások szerint 8 0 ezer fölött van. Az egyes témáknál az előfizetői típusonként vett átlagos fel
használói számok viszonylag minimális értéket vesznek fel. A valóságban - az igen változatos érdeklődést is figyelembe véve - a szolgáltatás hatóköre nagyobb
• A témafigyelés átlagos és összes igénybevevőinek mutatószámaiból j u t h a t u n k el az időmegtakarítás kiértékeléséhez.
Egy-egy másodlagos információkat tartalmazó témafigyelési kiértesítés havi átnézése az érdekeltek részére személyenként és esetenként minimum 1—2 óra előnyt jelent, mivel nem maguknak kell minden
nek utánajárniuk, hanem helyben tanulmányozhatják az információs csomagot. És: nincs szükség különböző nyelvek ismeretére sem, már előre váloga
tott anyagban lehet keresni stb.
Az előfizetés, illetve a felhasználók teljes körét és megtakarításait (mint már szó esett róla: igen vissza
fogottan) számítva, az időmegtakarítás országosan havi 1 28 8 9 4 órát, azaz évi 1 5 4 6 7 2 8 órát tesz ki.
Megállapításainkat az J. fáb/ázaíösszesiti.
Ha az OMIKK lémafigyelési szolgáltatására történő előfizetések időbeli alakulását nézzük, akkor további és alapos vizsgálatokra van szükség. Itt csak azt emeljük ki. hogy öt év alatt - 1986 és 1 9 9 0 között - az előfizetők száma a felére esett vissza.
(Sajnálatos módon az igénybevevők száma 1991 -ben még tovább csökkent.) Ez a csökkenés azonban a rendszerváltozást és annak sok más hazai következ
ményét is tükrözi, s ezért nem hárítható át mecha
nikusan a szolgáltatás fogyatékosságaira.
Vizsgálatunk nem tért ki az OMIKK egyéb tájékoz
tatási vállalkozásainak - szakirodalmi tájékoztatói
nak és Műszaki Információ c. sorozatainak - a fen
tiekhez hasonló közvetett értékelésére. Ezeknél az igénybevétel különböző mérőszámokkal volna vizs
gálható, de az időmegtakarításban jelentkező érték esetükben is nagyon kedvező képet mutatna.
Az időmegtakarítás pénzértéke
A közvetítő információs szolgáltatások - vizsgála
tunkban az OMIKK-témafigyelés - egyik reálisan becsülhető eredménye és értéke az az időmegta
karítás, amely a használat révén az érdekelteknél bekövetkezik. Ha a felhasználók és alkalmazóik i n formálatlanság vagy más ok miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor lemondhatnak a szolgáltatások pénzben kifejezhető előnyeiről is.
Az állami támogatás c s ö k k e n é s e (amit egyesek külföldön az "adófizetők zendülésé"-nek neveznek) világszerte követelőén írja elő. hogy a tudományos- műszaki tájékoztatás által közvetített információk hasznossága bizonyítást nyerjen. Ennek egyik lehetősége az időmegtakarítások kimutatása pénzér
tékben.
Ezt a módszert átvéve, először is a szakemberek órabérét kell figyelembe v e n n i . Az egyszerűség kedvéért itt két lehetőséggel számolunk: egy-egy munkaórára eső 1 5 0 Ft és 2 0 0 Ft átlagbért veszünk.
1. táblázat
A felhasználók időmegtakarítása 1990-ben a témafigyelés használatával Az előfizetők típusai
Szakkönyvtár Vállalat
szervezet
További felhasz
nálók (adatbank, kiadvány)
Egyéb (egyének)
Összesen
Előfizetett témák száma százalékban
8 0 6 9 74,5%
1680 15,5%
9 4 6 8,7%
142 1,3%
10 8 3 7 100%
Átlagos felhasználók
(nivasók) száma/téma 5 3 40 2
-
Felhasználó szakemberek
szama összesen 40 3 4 5 5 0 4 0 37 8 4 0 284 8 3 509
Időmegtakarítás órában esetenkénl/fö
Ipl^asználók/hónap leinasznalök/év
2 80 6 9 0 9 6 8 2 8 0
2 10 0 8 0 1 20 9 6 0
1 37 8 4 0 454 0 8 0
1 284 3 4 0 8
1 2 8 8 9 4 1 5 4 6 7 2 8
TMT 4 0 . é v f . 1 9 9 3 . 1 .s z .
Ilyen á t l a g o s ó r a b é r e k a l a p j á n a z O M I K K t é m a - l i g y e l é s é n e k h a s z n á l a t a a z i d ő m e g t a k a r í t á s t p é n z b e n k i f e j e z v e ö s s z e s e n havi 1 9, illetve 2 5 millió forintot l e s z - a z a z : t e h e t - ki k e r e k s z á m o k b a n
U g y a n e z egy év alatt 2 3 2 millió, illetve 3 0 9 millió forintot j e l e n t .
Az ö s s z e s í t é s r é s z l e t e i t a 2 táblázat t a r t a l m a z z a
2 táblázat
A témafigyelés használatával elért időmegtakarítás é r t é k e pénzösszegben
1 50 Ft Óraoér 2 0 0 Ft Órabér esetén esetén
Havonta a í Összes 19 334 100 Ft 25 775 S 0 0 FI [elhasználónál
II 28 8 9 4 megtakarított óráral
Egy évre az összes 232 0 0 9 2 0 0 Ft 3 O 9 3 4 5 6 0 O F I felhasználónál
(1 546 7 2 8 megtakarított óráral
Egyéb szempontok és megközelítések
A f e l h a s z n á l ó k k ö r é b e n elért i d ő m e g t a k a r í t á s egyik v i l á g s z e r t e i s m e r t m u t a t ó j a a m á s o d l o k ú k ö z vetítői s z o l g á l t a t á s o k ( p é l d á n k b a n a z O M I K K t é m a f i g y e l é s e ) é r t é k e l é s é n e k Ú g y é r e z z ü k , hogy már e n n e k a z e g y e t l e n s z e m p o n t n a k a z a l k a l m a z á s a is r á m u t a t h a t a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i t á j é k o z t a t á s i r e n d s z e r e k e r e d m é n y e s voltára. Ö s s z e h a s o n l í t á s k é n t é s i g a z o l á s u l itt e m l í t h e t ő m e g , hogy a v i z s gált 1 9 9 0 - e s é v b e n a z O M I K K k ö l t s é g v e t é s i t á m o g a t á s a é s á r b e v é t e l e e g y ü t t e s e n 4 4 3 millió Ft volt.
s z e m b e n a z e g y e t l e n vizsgált s z o l g á l t a t á s 2 0 0 - 3 0 0 millió Ft-ot k i t e v ő m e g t a k a r í t á s i " é r t é k é v e l "
I s m é t e l n i é s h a n g s ú l y o z n i kell a z o n b a n , hogy a z igazi, a g y a k o r l a t i é r t é k a közvetített i n f o r m á c i ó k h a s z n á l a t á b a n ( h a s z n á l a t i é r t é k ) j e l e n t k e z i k é s m u t a t h a t ó ki
E m e l l e t t ' s m e r e t e s a k ü l ö n b ö z ő k o r y v t a r i és más i n f o r m á c i ó s k ö z v e t í t ő s z o l g á l t a t á s o k é r t é k e l é s é r e i r á n y u l ó e g y é b m e g k ö z e l í t é s e k s z é l e s s k á l á j a i s . Az egyik i l y e n c s o p o r t a k e r e s l e t - k í n á l a t k l a s s z i k u s k ö z g a z d a s á g i e l m é l e t é n a l a p u l ó é s e c i k k b e v e z e t é s é b e n már e m l í t e t t k ö l t s é g - h a s z o n e l e m z é s e k c s o p o r t j a . A m á s i k nagy c s o p o r t a t ö b b n y i r e s t a t i s z t i k a i a d a t o k ö s s z e á l l í t á s á v a l i n d u l ó k u t a t á s o k é . E z e k v i z s g á l h a t ják a z e g y e s m á s o d f o k ú k ö z v e t í t ő s z o l g á l a t o k a t
• a t á j é k o z t a t á s i r e n d s z e r b e l s ő s a j á t o s s á g a i n a k ö n m a g u k b a n való e r i é k e l é s é v e l .
• a f e l h a s z n á l ó k v é l e m é n y é n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l ,
• m á s , k ü l s ő é s h a s o n l ó r e n d s z e r e k k e l való ö s s z e h a s o n l í t á s m ó d s z e r é v e l .
A h a t é k o n y s á g é s e g y é b m u t a t ó k a l a p j á n v é g z e i t é r t é k e l é s kiterjedhet - t ö b b e k között - a t o v á b b í t o t t , illetve k ö z v e t í t e t t i n f o r m á c i ó k r e l e v a n c i á j á r a , gyor
s a s á g á r a , s ü r i t e t t s é g é r e , t e l j e s s é g é r e , ú j d o n s á g t é - n y e z ö j é r e , h e l y e s s é g é r e , p o n t o s s á g á r a , a s z a k t e r ü l e t l e f e d é s é n e k m é r t é k é r e s t b .
A z é r t é k e l é s á l l a n d ó feladatot j e l e n t a t á j é k o z t a t á s ü g y s z a k e m b e r e i é s a z é r i n t e t t d ö n t é s h o z ó k r é s z é r e . A s o k l e h e t ő s é g e g y e t l e n v á l t o z a t á n a k b e m u t a t á s á v a l s z e r e t t ü n k v o l n a b á t o r í t á s t a d n i t o v á b b i v i z s g á l a t o k r a é s k u t a t á s o k r a . A k ö z p o n t i j e l l e g ű közvetítő t á j é k o z t a t á s t á r s a d a l m i é r t é k é n e k v i z s g á l a t á t a f e l h a s z n á l ó k v é l e m é n y é r e t á m a s z k o d ó h e l y i e l e m z é s e k k ö v e t h e t n é k . E z e k e g y r é s z t i g a z o l h a t n á k é s k i e g é s z í t h e t n é k a mi m e g á l l a p í t á s a i n k a t , m á s r é s z t ú j a b b é s ú j a b b é r v e k e t a d h a t n á n a k a z i n f o r m á c i ó k h a s z n o s s á g á n a k b e l á t t a t á s á h o z
Irodalom
A T H E R T O N , P.: Handbook ol inlormation systems and Ser
vices. Paris, U N E S C O . 1 9 7 7 . 259 p.
BALÁZS S : Az információk használata, hasznosítása és Haszna. Kézirat 1 9 9 2 . 2 1 0 p
G R I F F I T H S . J M : The value ot information and related s y s tems. producls and services = Annual Review of Infor
mation S c i e n c e and Technology. 17 köt. 1 9 8 2 . p.
2 6 9 - 2 8 4 .
HUSZÁR [H l A~ közgazdasági szakirodalmi információ leientösége • Marketing- Piackutatás. 4. s z . 1 9 8 3 p 2 4 5 - 2 5 1
KRAMER, J . : How to survive in industry? = Special L i - braries. 62 köt 11. sz 1971 . p. 4 8 7 - 4 8 9 .
MISHAN. E J . : Költség-haszon elemzés. Budapest. Közgaz
dasági és Jogi Kiadó. 1 9 8 2 4 0 0 p.
OMIKK Az 1991 - 9 2 évben ügyelt témák betürenöes jegyzéke. Budapest. OMIKK, 1990 9 5 p
OMIKK Kiadványrendelő jegyzék. Budapest, s o k s z . 1991 4 p
R E P O . A. J . : An approach to the value of inlormalion elfec- hveness and productivity of inlormation use in research work. Espoo, Technical R e s e a r c h Centre of Finland.
1989 99 p (VTT publicalions 51.)
S T U B N Y A Gy.: Szakirodalmi információs szolgáltatások fel
használói igényei = Tudományos és Műszaki Tájékoz
tatás, 3 8 . köt. 11 s z . 1 9 9 1 . p 4 5 6 - 4 6 0 .
U N E S C O Unisist guide for the establishment and evalua- lion of services lor selective dissemination ol informa- lion. Paris. U N E S C O . 1980 71 p.
UNISIST. Guidelines for the evaluation of information s y s - lems and services Prep F W L a n c a s l e r Paris.
U N E S C O . 1 9 7 8 169 p
Beérkezett: 1 9 9 2 IX 7-én.