• Nem Talált Eredményt

Az időmegtakarítás mint az információs szolgáltatások értékmérője. Példák a külföld és az OMIKK gyakorlatából megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az időmegtakarítás mint az információs szolgáltatások értékmérője. Példák a külföld és az OMIKK gyakorlatából megtekintése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

B a l á z s S á n d o r - S t u b n y a Görgy

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár

Az időmegtakarítás mint az információs szolgáltatások értékmérője

Példák a külföld és az OMIKK gyakorlatából

"Az idő pénz."

A cikket a takarékossági világnapra (október 31.) emlékezve tesszük közzé. Mégpedig annak bizonyságául, hogy áttételesen is lehet takarékoskodni. Valójában úgy lehet igazán. Például az In­

formációs szolgáltatások révén. Hogy miként mutatható ez ki, a cikk erről szól. Jó volna, ha a fenn' tartók is megtanulnák az efféle számvetést.

A könyvtáraknak, információs intézményeknek és az érintett szakembereknek egyaránt feladata és törekvése. Hogy értékeljék saját eredményeiket. Az e tekintetben lehetséges elméleti és empirikus vizs­

gálatok két nagy csoportja közül

• az egyik a különböző közvetítő tájékoztatási formákra (általában a könyvtári és más másodfokú szolgáltatásokra).

• a másik magukra a (orrásokban és szolgáltatások­

ban található információkra, azok alkalmazására és hasznosítására vonatkozik

A következőkben vizsgálatunk c s u p á n az első c s o ­ portban körvonalazott területtel kiván foglalkozni, i l ­ letve azon belül is csupán egy olyan értékelési szem­

pont alkalmazásával, amely a külföldi kutatásokban már általánosan elfogadottá vált.

Az információs szolgáltatások értékelésének módszerei, szempontjai állandóan bővülnek, és ezzel párhuzamosan más és más megközelítéssel élnek a tárgykörrel foglalkozó elméleti és gyakorlati vizsgála­

tok, tanulmányok is. Az elemzések aszerint sem egységesek, hogy a gazdasági kérdésekre, vagy az értékelés más lehetőségeire helyezik-e a hangsúlyt

Az információs termékek vagy szolgáltafások értéke a használatra vagy a használat fokozására tett hozzájárulás mértékével fejezhető ki. A külföldi elem­

zések ebből a szempontból - tartalmuk szerint - a következőképpen kategorizálhatók:

1. Költség-haszon elemzések

Ezek - bizonyos egyszerűsítéssel mondva - az egyes rendszerekre vagy kiadványfajtákra vonat­

koztatott ráfordítások és bevételek arányának kimutatásával foglalkoznak. Ezenkívül ide s o r o l ­ hatók még az ún, "pszeudoelemzések" is (pl.

költségmegtakarítások, kiadások pénzügyi vizs­

gálatai: elemzések az erőforrások elosztására;

költségvetések összehasonlítása; különféle igényelemzések - ilyen pl. a kiadványok árváltoz­

tatásának hatása a közművelődési könyvtári kölcsönzésre).

2. Teljesitményelemzések

A tájékoztatási célokat szolgáló rendszer vagy az egyedi szolgáltatás értékelése különböző haté­

konysági mutatók alapján (aktivitás, szakterületi lefedettség, koncentráció, zaj, helyesség, tel­

jesség, pontosság, gyakoriság, i-jdonságjellemzö, specifikusság stb.). A teljesítmény megítélése vál­

tozhat aszerint is, hogy az a felhasználók véleményére épül-e, vagy a rendszer belső, illetve másokkal összehasonlító elemzésére.

3. Közvetetthaszon-elemzések

Az egyes külföldi kutatók által "direkt K-t- H"

(költség-haszon) elemzésnek is nevezett érték­

vizsgálatok már a közvetítő szolgálatok használa­

tához kapcsolódnak, és így tulajdonképpen átme­

netet képeznek az információk tényleges és köz­

vetlen használati értékének kimutatásához. Ebben a kategóriában a leggyakrabban, de igen sokszor más területeken is - azaz általában - alkalmazott módszer annak az időmegtakarításnak a kimutatá­

sa, amit a felhasználók részére az egyes informá­

ciós rendszerek vagy szolgáltatások használata jelent. E szerint a felfogás szerint a szakmai tájé­

koztatás kimutatható haszna elsősorban abban az időmegtakarításban jelentkezik, amelyet az érintett szakembereknek nem kell keresésre, válogatásra, utánjárásra fordítaniuk Ezen az úton növekszik a kutatásra, döntés-előkészítésre és alkotómunkára fordítható hasznos időtartam, azaz az idő itt haté­

konysági tényezőként jelentkezik.

Szempontok, következtetések

P Atherton: Információs rendszerek és szolgál­

tatások c . az UNESCO kiadásában megjelent kézikönyve az időmegtakarítás elvének igazolására a következőket állapította meg: "Általában elfogadott tény. hogy a magasan képzett szakemberek (azaz fel­

használók) idejük 20 százalékát töltik el információk felkuta fásával."

Ezt az elvet a következőképpen konkretizálták:

húsz fejlődő ország mindegyikében átlagosan 100 ezer szakember dolgozik. Ez az értelmiségi réteg évente kb. 5 0 millió órát tölt el információk keresésé­

vel. (Minden, ami c s ö k k e n t i ezl az időráfordítást, a tájékoztató szolgálatok értékét bizonyíthatja.)

(2)

Balázs S - Stubnya Gy.: Az időmegtakarítás mini az Információs..

Az időfelhasználás más területeken is elfogadott értékmérő elv. A közlekedési beruházások tervezé­

sénél pl. számításba veszik azt az időt, amelyet az érdekelt személyek meg tudnak takarítani az utazási idő megrövidítésével.

Kanadában egy szelektív információterjesztés - a C A N / S D I - bevezetésénél annak értékét 3 9 0 0 0 e m ­ beróra időmegtakarításra becsülték.

Az ARIST (Annual Review ol Inlormation Science and Technology) című tekintélyes USA-beli évkönyv 1982. évi kötetében a tájékoztatásügyi értékmérések egyik perspektívájaként a k i k ö v e t k e z t e t h e t ő é r t é k fogalmával találkozhatunk. Ezzel határozható meg az az átlagos (idő- és anyag-) megtakarítás, amely a különböző bibliográfiák, referálólapok, irodalomku­

tatások stb. használatának tulajdonítható, szorozva a használatok számával.

Az Online Review c. folyóirat a keresések hasznát vizsgálta egyetemi könyvtárakban, miközben az idő­

megtakarítást tekintette értékmeghatározónak, a haszon n y e r s m é r t é k é n e k , amit azonban más ismér­

vekkel is kiegészített.

A másodlagos tájékoztatást nyújtó rendszereket, központi és helyi szolgáltatásokat értékelő szempon­

tok között tehát fontos helyet foglal el az idö. Az ilyen vizsgálatokat és kutatásokat is csoportosíthatjuk aszerint, hogy

• kizárólag az időmegtakarítás mértékére vagy lehetőségére terjednek-e ki, vagy

• ezzel együtt, illetve ezen túlmenően foglalkoznak a megtakarított idö pénzbeli vonzatával, értékével is.

A következtetések szempontjából ugyanakkor megkülönböztethetőek azok, amelyek

• elemzésekre, elméleti összehasonlításokra, meg­

állapításokra épülnek, vagy

• a felhasználók megkérdezése és válaszaik alapján gyakorlatinak tekinthető eredményeket mutatnak ki.

Az egyes vizsgálatok módszerei és szempontjai a következőkkel szemléltethetők;

Az ipari környezetben müködö szakkönyvtárak munkájának vizsgálata során gyakorlati környezet­

ben két fő kérdést t e t t e k k e l : 1. Az információkeresés mennyi időt takarított meg önnek vagy kutatócsoport­

j á n a k ? 2. M e n n y i időbe kerülne önnek az információk megszerzése a könyvtár segítsége nélkül?

A vezetés a válaszadások összegezésével konkrét adatokat kapott a könyviárak fontosságáról. (Ugyan­

akkor az amerikai MIT megállapította azt is, hogy a könyvtár használatáért az olvasók fizetnek a legtöb­

bet, ha a szolgáltatásokra várakozniuk kell.)

A British Libraryegyik kiadványa, amely a műszaki információs szolgáltatások értékelését ismerteti, a K+ F dolgozóktól a következő kérdésekre kapott válaszokat teszi mérlegre: 1. A másodlagos szolgál­

tatások használatával megtakarított idő. 2. A fizetés szükséges növelése a másodlagos információk elma­

radásának, elvesztésének kompenzálására. 3. A másodlagos tájékozfatás hiányában az informá­

ciógyűjtésre és a kutatómunkára fordítható idő közti arány újraszabályozása. 4. Függőség a másodlagos információktól.

Az edinburghi egyetem úttörő jellegű vizsgálata a klasszikus közgazdasági elmélet figyelembevételével értékelte a másodlagos tájékoztatási formákat. A pro­

jekt keretében az előállítóktól és felhasználóktól a következő kérdésekre gyűjtött adatokat és vélemé­

nyeket. 1. Időmegtakarítás, azaz információke­

resésnél a másodlagos források használata esetén.

2. Kiegészítő időráfordítások másodlagos szolgáltatá­

sok hiányában. 3. Pótlótagos bérigény az előző eset­

ben. 4. Függőség a másodlagos szolgáltatásoktól

Értékelő megállapítások

A másodlagos információs rendszerek és szolgál­

tatások értékelésére irányuló vizsgálatok egy része - következetes elemzések után - tényszerű megál­

lapításokkal zárult. Ezekből a külföldön közreadott esettanulmányokból idézünk néhány jellemző és e l ­ gondolkoztató részletet, adatot

A már említett CAN/SDI hatásának és e r e d m é n y e i ­ nek felmérésére további vizsgálatokat is folytattak 2 0 0 felhasználóra vonatkoztatva. A rendszer működése révén az elért időmegtakarítás értéke évi 5 6 0 0 0 dollár lett. (Szemben a szolgáltatásra fordított 18 0 0 0 dollár költséggel.)

0. C. Vickery. a neves angol professzor, kutatásai során az információellátottságot és a szolgáltatások hiányát egymással szembe állítva vizsgálta. Egyik megállapítását, hogy ti. az utóbbi esetben kevesebb idö jut a kutatásra, a következő értékeléssel zárta:

egy kutató a megfelelő informálódási lehetőségek használata révén t O százalékkal több időt fordíthat tényleges munkájára. Ez - az 1970. évi adatokat figyelembe véve. 3 ezer font kutatói fizetés esetén - az egyes felhasználókra vetítve 3 0 0 font hasznot jelent.

Alapvető publikációban adta közre az UNESCO két mágnesszalagos adatbázisra épülő - azaz csak bizonyos tudományterületre korlátozódó - kurrens SDI-vizsgálati eredményeit.

Az értékelés Indiára és Argentinára terjedt ki a f e l ­ használók váltakozó számú válaszainak elemzésével.

A vizsgálat fázisai:

aí Az információkeresés általános jellemzői az SDI előtt.

b) Az SDI bevezetésének pozitív hatásai.

c) Az SDI bevezetése körüli nehézségek, problémák.

d) Az SDI költség-haszon elemzése.

Kitűzött c é l u n k n a k megfelelően itt csak az a) és a b) fázis rövid ismertelésével kívánjuk igazolni az idő­

megtakarítás helyét és szerepét a másodlagos szolgáltatások értékelésénél.

Az SDI bevezetése előtt az informálódásra fordított heti idő kutatónként a következő volt:

(3)

TMT 40. évi. 1993. 1. s í

Argentína India Átlag 15.4 17.0 16.3 A kimutatott időráfordítás a következő komponen­

sekből tevődött össze: utazás, keresés, beszerzés, asszimilálás Ezeket együtt véve a szolgáltatás előtt a felhasználók óránként 1.2 folyóiratszámot tudtak átnézni Az aktiv kutatói munkára fordított idö mindkét országban 5 7 - 59% között mozgott

A bevezetett SDI hatását öf szempontból vizs­

gálták Ezen belül az informálódásra fordított heti idő kutatónként így módosult:

Argentína India Átlag 4,6 5,3 5.0 Az időmegtakarítás pénzértékét a költségek figye­

lembevételével, proliiokra vetitve számították ki. Így az egyes (elhasználók szempontjából ez a "haszon"

átlagban évi 6 5 , 1 0 dollárt tett ki

A British Petroleum Company Ltd. egyik részlegé­

ben a 4 0 0 példányban megjelenő, a feltárt d o k u m e n ­ tumok címei! 55 tárgyköri csoportosításban közlő helyi kurrens bulletin hasznosítását vizsgálták.

Megállapításaikat a következő szempontok szerint alakították ki:

p> egy felhasználó átlagban t hetilapot és 5 havi fo­

lyóiratot kísér figyelemmel, ami egy évben 112 számot tesz ki;

• egy lappéldány átnézése egy-egy olvasónál kb. 10 percet vesz igénybe, ez felhasználónként évi 1 1 2 0 perc, azaz 1 8 és fél óra;

• a felmérés idején egy munkaóra a cégnél átlagban 4 fontot ért, azaz a 18 és fél óra 74 fontot;

• 4 0 0 olvasó esetén az így elért időmegtakarítás pénzre átszámolva 29 6 0 0 font. A helyi bulletin ennyi hasznot hoz a cégnek.

Az előállítási költségeket (évi 2 5 0 0 font) is figye­

lembe véve. a másodlagos szolgáltatás végső értékét, hasznát 27 ezer fontban állapították meg.

A King Research Inc. ez a neves USA-beli kutató- és tanácsadó iroda, több nagy állami megbízás alapján folytatott igen kiterjedt vizsgálatokat a tájé­

koztató szolgáltatások hatékonysága, gazdaságossá­

ga és eredményessége fokozásának érdekében. A Department of Energy kutatóintézeteinek 6 0 0 0 0 munkatársára számolva - több ezer kérdőív adatai­

nak összegezése után - pl. megállapította, hogy az informálódási időnek a kutatási célokra forditható megtakarítása 13 milliárd dollár

A hazai helyzet

A tudományos és szakmai tájékoztatás hasz­

nosságának kutatására irányuló külföldi (központi és helyi jellegül törekvéseknek ösztönözniük kell a hasonló hazai vállalkozásokat is. Ennek természete­

sen különböző útjai vannak és lehetnek; sajátossá­

chanikus átvétele. Ugyanakkor azonban igen jól lehet hasznosítani a nemzetközi összehasonlításokat, amelyeket egyébként a könyvtári-információs termé­

kek és szolgáltatások tervezésénél, fejlesztésénél széltében-hosszában alkalmazni szoktak.

Az értékelésre irányuló helyi (vállalati, szervezeti) vagy általánosabb jellegű (központi, országos) vizs­

gálatok és a belőlük levont következtetések több célt szolgálnak:

• Érvekkel alátámasztani a tudományos tájékoztatás pozitív vonásait, a felhasználható információkat közvetitö szolgáltatások igénybevételének elő­

nyeit, közvetett hasznát.

• Meggyőzni az illetékeseket (vállalati és állami vezetőket, szponzorokat, társaságokat stb.) arról, hogy a tájékozódás biztosítása a szakemberek részére nemcsak szükséges, de ki is fizetődik.

• Segíteni a szolgáltatásokért felelős könyvtároso­

kat, dokumentációs és információs szakembere­

ket, valamint a tájékoztatásügy más dolgozóit saját munkájuk objektív értékelésében, e r e d ­ ményességének fokozásában.

Az időmegtakarítások elemzése c s u p á n az egyik (részben elszigetelt) lehetősége az előző célok elérésének. Alkalmazását Magyarországon különös­

képpen indokolja, hogy a jelenlegi változások idősza­

kában sok illetékes vezető a fennálló objektív nehéz­

ségeket meghaladó mértékben c s ö k k e n t i a közvetítő szolgáltatásokra f o r d í t ó i ! kiadásokat, a tájékoztatási támogatás biztosítását a szakemberek "üdvére". (Saj­

nálattal kell itt megállapítani azt is. hogy az érdekelt potenciális felhasználók sem igénylik kellőképpen az információellátást, vagy nem ismerik az e téren meglévő lehetőségekéi. Egyebek mellett emiatt sem terjed hazánkban az a külföldön közkeletű gyakorlat, hogy az egyéni felhasználók a szolgáltatás értékét azzal igazolják vissza, hogy hajlandók rá előfizetni.

Ezenfelül a piacon megjelenő vásárlóerő, a szolgál­

tatások iránti fizetőképes kereslet korlátozott volta is gátja annak, hogy Magyarországon ma az információs termékek és szolgáltatások értékének mérése hirte­

len felvirágozzék.)

Az OMIKK témafigyelése

A következőkben az időmegtakarítás nemzetközi­

leg elfogadott mérési módszerét alkalmazzuk az OMIKK folytatta témafigyelés értékének közvetett vizsgálatára. Ennek keretében - bizonyos tapaszta­

lati tényekre és a felhasználók véleményére is tá­

maszkodva - a következőket állapíthatjuk meg:

• 1 9 9 0 - b e n a hazai érdekeltek e szolgáltatásból összesen 1 0 8 3 7 témára fizettek elÖ Az előfizetők közel háromnegyed része (8069) a vállalati és inlé- zeti szakkönyvtár címére kérte a témafigyelést, 1 5 százaléka (1860) pedig a vállalatok és szervezetek más meghatározott szervezeti egységei részére.

További kalegóriaként különíthető el a referátumo­

kat és a jeladó ismertetéseket sajáf kiadványaik­

(4)

Balázs 5 . - Slubnya Gy.: Az időmegtakarítás mini az Információs..

zetök típusa (szám szerint 946) és az egyéni, névre szóló rendelők köre (142). Itt kell megjegyez­

ni, hogy a következő évben az előfizetők száma az e vonatkozásban is fellépő pénzügyi és egyéb okok miatt, jelentős mértékben c s ö k k e n t .

• Az egyes megrendelő helyekre rendszeresen to­

vábbított információs kiértékelések figyelemmel kísérőinek száma változó képet mutat. A rendsze­

res érdeklődök száma, azaz azoké, akik ennek a másodlagos szolgáltatásnak az információit f e l ­ használják saját tájékoztatásukra, témánként 2 - 5 közöttire tehető. Kivéve azokat a h e l y e k é i , ahol a szolgáltatást további szempontok (válogatás stb.) érvényesítése mellett a helyi tájékoztatáshoz használják fel: itt 4 0 fő számítható témánként.

• Következő lépésként kimutatható az előfizetett témák felhasználóinak együttes száma, ami reális számitások szerint 8 0 ezer fölött van. Az egyes témáknál az előfizetői típusonként vett átlagos fel­

használói számok viszonylag minimális értéket vesznek fel. A valóságban - az igen változatos érdeklődést is figyelembe véve - a szolgáltatás hatóköre nagyobb

• A témafigyelés átlagos és összes igénybevevőinek mutatószámaiból j u t h a t u n k el az időmegtakarítás kiértékeléséhez.

Egy-egy másodlagos információkat tartalmazó témafigyelési kiértesítés havi átnézése az érdekeltek részére személyenként és esetenként minimum 1—2 óra előnyt jelent, mivel nem maguknak kell minden­

nek utánajárniuk, hanem helyben tanulmányozhatják az információs csomagot. És: nincs szükség különböző nyelvek ismeretére sem, már előre váloga­

tott anyagban lehet keresni stb.

Az előfizetés, illetve a felhasználók teljes körét és megtakarításait (mint már szó esett róla: igen vissza­

fogottan) számítva, az időmegtakarítás országosan havi 1 28 8 9 4 órát, azaz évi 1 5 4 6 7 2 8 órát tesz ki.

Megállapításainkat az J. fáb/ázaíösszesiti.

Ha az OMIKK lémafigyelési szolgáltatására történő előfizetések időbeli alakulását nézzük, akkor további és alapos vizsgálatokra van szükség. Itt csak azt emeljük ki. hogy öt év alatt - 1986 és 1 9 9 0 között - az előfizetők száma a felére esett vissza.

(Sajnálatos módon az igénybevevők száma 1991 -ben még tovább csökkent.) Ez a csökkenés azonban a rendszerváltozást és annak sok más hazai következ­

ményét is tükrözi, s ezért nem hárítható át mecha­

nikusan a szolgáltatás fogyatékosságaira.

Vizsgálatunk nem tért ki az OMIKK egyéb tájékoz­

tatási vállalkozásainak - szakirodalmi tájékoztatói­

nak és Műszaki Információ c. sorozatainak - a fen­

tiekhez hasonló közvetett értékelésére. Ezeknél az igénybevétel különböző mérőszámokkal volna vizs­

gálható, de az időmegtakarításban jelentkező érték esetükben is nagyon kedvező képet mutatna.

Az időmegtakarítás pénzértéke

A közvetítő információs szolgáltatások - vizsgála­

tunkban az OMIKK-témafigyelés - egyik reálisan becsülhető eredménye és értéke az az időmegta­

karítás, amely a használat révén az érdekelteknél bekövetkezik. Ha a felhasználók és alkalmazóik i n ­ formálatlanság vagy más ok miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor lemondhatnak a szolgáltatások pénzben kifejezhető előnyeiről is.

Az állami támogatás c s ö k k e n é s e (amit egyesek külföldön az "adófizetők zendülésé"-nek neveznek) világszerte követelőén írja elő. hogy a tudományos- műszaki tájékoztatás által közvetített információk hasznossága bizonyítást nyerjen. Ennek egyik lehetősége az időmegtakarítások kimutatása pénzér­

tékben.

Ezt a módszert átvéve, először is a szakemberek órabérét kell figyelembe v e n n i . Az egyszerűség kedvéért itt két lehetőséggel számolunk: egy-egy munkaórára eső 1 5 0 Ft és 2 0 0 Ft átlagbért veszünk.

1. táblázat

A felhasználók időmegtakarítása 1990-ben a témafigyelés használatával Az előfizetők típusai

Szakkönyvtár Vállalat

szervezet

További felhasz­

nálók (adatbank, kiadvány)

Egyéb (egyének)

Összesen

Előfizetett témák száma százalékban

8 0 6 9 74,5%

1680 15,5%

9 4 6 8,7%

142 1,3%

10 8 3 7 100%

Átlagos felhasználók

(nivasók) száma/téma 5 3 40 2

-

Felhasználó szakemberek

szama összesen 40 3 4 5 5 0 4 0 37 8 4 0 284 8 3 509

Időmegtakarítás órában esetenkénl/fö

Ipl^asználók/hónap leinasznalök/év

2 80 6 9 0 9 6 8 2 8 0

2 10 0 8 0 1 20 9 6 0

1 37 8 4 0 454 0 8 0

1 284 3 4 0 8

1 2 8 8 9 4 1 5 4 6 7 2 8

(5)

TMT 4 0 . é v f . 1 9 9 3 . 1 .s z .

Ilyen á t l a g o s ó r a b é r e k a l a p j á n a z O M I K K t é m a - l i g y e l é s é n e k h a s z n á l a t a a z i d ő m e g t a k a r í t á s t p é n z b e n k i f e j e z v e ö s s z e s e n havi 1 9, illetve 2 5 millió forintot l e s z - a z a z : t e h e t - ki k e r e k s z á m o k b a n

U g y a n e z egy év alatt 2 3 2 millió, illetve 3 0 9 millió forintot j e l e n t .

Az ö s s z e s í t é s r é s z l e t e i t a 2 táblázat t a r t a l m a z z a

2 táblázat

A témafigyelés használatával elért időmegtakarítás é r t é k e pénzösszegben

1 50 Ft Óraoér 2 0 0 Ft Órabér esetén esetén

Havonta a í Összes 19 334 100 Ft 25 775 S 0 0 FI [elhasználónál

II 28 8 9 4 megtakarított óráral

Egy évre az összes 232 0 0 9 2 0 0 Ft 3 O 9 3 4 5 6 0 O F I felhasználónál

(1 546 7 2 8 megtakarított óráral

Egyéb szempontok és megközelítések

A f e l h a s z n á l ó k k ö r é b e n elért i d ő m e g t a k a r í t á s egyik v i l á g s z e r t e i s m e r t m u t a t ó j a a m á s o d l o k ú k ö z ­ vetítői s z o l g á l t a t á s o k ( p é l d á n k b a n a z O M I K K t é m a ­ f i g y e l é s e ) é r t é k e l é s é n e k Ú g y é r e z z ü k , hogy már e n n e k a z e g y e t l e n s z e m p o n t n a k a z a l k a l m a z á s a is r á m u t a t h a t a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i t á j é k o z t a t á s i r e n d s z e r e k e r e d m é n y e s voltára. Ö s s z e h a s o n ­ l í t á s k é n t é s i g a z o l á s u l itt e m l í t h e t ő m e g , hogy a v i z s ­ gált 1 9 9 0 - e s é v b e n a z O M I K K k ö l t s é g v e t é s i t á m o ­ g a t á s a é s á r b e v é t e l e e g y ü t t e s e n 4 4 3 millió Ft volt.

s z e m b e n a z e g y e t l e n vizsgált s z o l g á l t a t á s 2 0 0 - 3 0 0 millió Ft-ot k i t e v ő m e g t a k a r í t á s i " é r t é k é v e l "

I s m é t e l n i é s h a n g s ú l y o z n i kell a z o n b a n , hogy a z igazi, a g y a k o r l a t i é r t é k a közvetített i n f o r m á c i ó k h a s z n á l a t á b a n ( h a s z n á l a t i é r t é k ) j e l e n t k e z i k é s m u ­ t a t h a t ó ki

E m e l l e t t ' s m e r e t e s a k ü l ö n b ö z ő k o r y v t a r i és más i n f o r m á c i ó s k ö z v e t í t ő s z o l g á l t a t á s o k é r t é k e l é s é r e i r á n y u l ó e g y é b m e g k ö z e l í t é s e k s z é l e s s k á l á j a i s . Az egyik i l y e n c s o p o r t a k e r e s l e t - k í n á l a t k l a s s z i k u s k ö z ­ g a z d a s á g i e l m é l e t é n a l a p u l ó é s e c i k k b e v e z e t é s é b e n már e m l í t e t t k ö l t s é g - h a s z o n e l e m z é s e k c s o p o r t j a . A m á s i k nagy c s o p o r t a t ö b b n y i r e s t a t i s z t i k a i a d a t o k ö s s z e á l l í t á s á v a l i n d u l ó k u t a t á s o k é . E z e k v i z s g á l h a t ­ ják a z e g y e s m á s o d f o k ú k ö z v e t í t ő s z o l g á l a t o k a t

• a t á j é k o z t a t á s i r e n d s z e r b e l s ő s a j á t o s s á g a i n a k ö n m a g u k b a n való e r i é k e l é s é v e l .

• a f e l h a s z n á l ó k v é l e m é n y é n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l ,

• m á s , k ü l s ő é s h a s o n l ó r e n d s z e r e k k e l való ö s s z e ­ h a s o n l í t á s m ó d s z e r é v e l .

A h a t é k o n y s á g é s e g y é b m u t a t ó k a l a p j á n v é g z e i t é r t é k e l é s kiterjedhet - t ö b b e k között - a t o v á b b í t o t t , illetve k ö z v e t í t e t t i n f o r m á c i ó k r e l e v a n c i á j á r a , gyor­

s a s á g á r a , s ü r i t e t t s é g é r e , t e l j e s s é g é r e , ú j d o n s á g t é - n y e z ö j é r e , h e l y e s s é g é r e , p o n t o s s á g á r a , a s z a k t e r ü l e t l e f e d é s é n e k m é r t é k é r e s t b .

A z é r t é k e l é s á l l a n d ó feladatot j e l e n t a t á j é k o z ­ t a t á s ü g y s z a k e m b e r e i é s a z é r i n t e t t d ö n t é s h o z ó k r é s z é r e . A s o k l e h e t ő s é g e g y e t l e n v á l t o z a t á n a k b e m u t a t á s á v a l s z e r e t t ü n k v o l n a b á t o r í t á s t a d n i t o v á b b i v i z s g á l a t o k r a é s k u t a t á s o k r a . A k ö z p o n t i j e l l e g ű közvetítő t á j é k o z t a t á s t á r s a d a l m i é r t é k é n e k v i z s g á l a t á t a f e l h a s z n á l ó k v é l e m é n y é r e t á m a s z k o d ó h e l y i e l e m z é s e k k ö v e t h e t n é k . E z e k e g y r é s z t i g a z o l ­ h a t n á k é s k i e g é s z í t h e t n é k a mi m e g á l l a p í t á s a i n k a t , m á s r é s z t ú j a b b é s ú j a b b é r v e k e t a d h a t n á n a k a z i n ­ f o r m á c i ó k h a s z n o s s á g á n a k b e l á t t a t á s á h o z

Irodalom

A T H E R T O N , P.: Handbook ol inlormation systems and Ser­

vices. Paris, U N E S C O . 1 9 7 7 . 259 p.

BALÁZS S : Az információk használata, hasznosítása és Haszna. Kézirat 1 9 9 2 . 2 1 0 p

G R I F F I T H S . J M : The value ot information and related s y s ­ tems. producls and services = Annual Review of Infor­

mation S c i e n c e and Technology. 17 köt. 1 9 8 2 . p.

2 6 9 - 2 8 4 .

HUSZÁR [H l A~ közgazdasági szakirodalmi információ leientösége • Marketing- Piackutatás. 4. s z . 1 9 8 3 p 2 4 5 - 2 5 1

KRAMER, J . : How to survive in industry? = Special L i - braries. 62 köt 11. sz 1971 . p. 4 8 7 - 4 8 9 .

MISHAN. E J . : Költség-haszon elemzés. Budapest. Közgaz­

dasági és Jogi Kiadó. 1 9 8 2 4 0 0 p.

OMIKK Az 1991 - 9 2 évben ügyelt témák betürenöes jegyzéke. Budapest. OMIKK, 1990 9 5 p

OMIKK Kiadványrendelő jegyzék. Budapest, s o k s z . 1991 4 p

R E P O . A. J . : An approach to the value of inlormalion elfec- hveness and productivity of inlormation use in research work. Espoo, Technical R e s e a r c h Centre of Finland.

1989 99 p (VTT publicalions 51.)

S T U B N Y A Gy.: Szakirodalmi információs szolgáltatások fel­

használói igényei = Tudományos és Műszaki Tájékoz­

tatás, 3 8 . köt. 11 s z . 1 9 9 1 . p 4 5 6 - 4 6 0 .

U N E S C O Unisist guide for the establishment and evalua- lion of services lor selective dissemination ol informa- lion. Paris. U N E S C O . 1980 71 p.

UNISIST. Guidelines for the evaluation of information s y s - lems and services Prep F W L a n c a s l e r Paris.

U N E S C O . 1 9 7 8 169 p

Beérkezett: 1 9 9 2 IX 7-én.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A korábbi fejezetben bemutattuk a kutatott szöveg sajátosságait a tartalomelemzés alapján. Most a fókuszhoz igazodva, releváns mértékben bemutatjuk a tanulási

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

Minden bizonnyal előfordulnak kiemelkedő helyi termesztési tapasztalatra alapozott fesztiválok, de számos esetben más játszik meghatározó szerepet.. Ez

A népi vallásosság kutatásával egyidős a fogalom történetiségének kér- dése. Nemcsak annak következtében, hogy a magyar kereszténység ezer éves története során a

indokolásban megjelölt több olyan előnyös jogosultságot, amelyek a bevett egyházat megillették – például iskolai vallásoktatás, egyházi tevékenység végzése bizonyos

Ennek megfelelően, a túlterhelés problémájára úgy is tekinthetünk, mint a tartalom okozta túlterhelésre, hiszen túl sok igaz tartalom áll rendelkezésre, másrészt