• Nem Talált Eredményt

Budapest idegenforgalma és a Nemzetközi Vásár

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Budapest idegenforgalma és a Nemzetközi Vásár"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

4. szana

-———249— 1933

Az osztrák agrárolló ez év márciusában ITV);

f(ennyivel alacsonyabb az osztrák agrárindex az iparinál), míg a megfelelő magyar arányszám ,31'7%. Feltételezve tehát azt, hogy a bécsi piac kö- rülményei is úgy alakultak volna a háború óta, mint a budapestié, a most felhozottak figyelembevétele- vel a bécsi agrárindexet a legóvatosabb számítással is legalább az előbb említett 34'7%-kal, vagyis 22 ponttal csökkenthetnők, s akkor a bécsi agrárolló is már mintegy 35%-ot mutatna. Ezek a nyers becs- lések természetesen csak a helyzet lényegére kiván—

nak rámutatni.

Végeredményben tehát csakis arra lehet rámu—

tatni, hogy az agrárolló kiéleződése Magyarorszá- gon ma kizárólag az agrárválság által teremtett sú- lyos helyzetnek a következménye, mely agrárjellegii országunkat közvetlenebbül és súlyosabban érinti.

mint más, nem agrár vagy nem ily fokban agrár- Mint speciális jellegű államot. Ez világjelenség

magyar súlyosbító körülményt azonban még hozzá kell venni azt a változott helyzetet is, amelybe a magyar termelőt az ország, illetőleg a monarchia feldarabolása juttatta, s amely rendkívüli mérték- ben befolyásolja az ország agrárpiacainak áralalm—

lását.

Más oldalról pedig arra kell utalni, hogy az import-államokban az agrárindexek úgyszólván ki—

zárólag a vámvédelmi intézkedések miatt magasab—

bak, így tehát egyúttal ez az oka annak is, hogy ezekben az államokban az agrárolló jóval kisebb mint nálunk, vagy más agrárállamban. A különböző államok agrárollóinak összehasonlítása tehát csak abban az esetben ad helyes eredményt, ha minden egyes államnál azok az intézkedések is figyelembe- vétetnek, amelyeket az illető államok mezőgazda—

ságuk érdekében tesznek. Enélkül az agrárollóknak összehasonlítása céltalan, mert teljesen hamis ered—

menyre vezet. Szőnyi Gyulu dr,

Budapest idegenforgalmat és a Nemzetközi Vásár!)

Le mouuement des tou'ristes et les Foires internationales a, Budapest))

Résume'. Pendant les IO (lerniéres unnées, lle nombre des touristes ayant viSité la Foire lnternatiozmle de Budapest, ainsi one le róla de la Foire dans le mouvement des éti-(ingem de cette ville, ont uugmenté de plus en plus. Sur les 190693 touristes ayant visító en 1932 Budapest, et parmi lesguels se trouvuient 93763 étrangers, 43.914 (dont 15.167 étmngers) sont venus á l'ocm- sion de la Foire, tandis galeri 1923, 218158 touris- tes (dont 71.350 étrangcrs) ont uisité Budapest vi

9.615 (dont 3.565 étrangers) la Foire. Panni 'les

Ótrangers venus pour la Foire, il y avait un nombre particuliérement grand de ressortissants (uzlrirhíens.

tchéco-slovagues, roumains et yougosloves dont, en

1932, 50% ont fait des (telmts.

A Nemzetközi Vásár részesedése Budapest ide.

genforgalmában az utolsó tíz év folyamán folyto—

nos emelkedést mutat. Az 1923—tól 1928-ig terjedő 1) L. a főváros idegenforgalmára vonatkozó adatokat Budapest Székesfőváros Statisztikai Havi—

tiizeteiben, a Vásár idegenl'orgalinára vonatkozó ada—

tokat pedig a Budapesti Nemzetközi Vásár Ezüst—

könyvében és zárójelentéseiben, — lf'oir, pour le mouvement des touristes, le Bulletin statistigue mensuel de la Ville de Budapest et pour le mouve—

ment des Foires internationales organisées dans Livrv dülrgozit et les rapports (les tette villa le

Foti—es.

időszakban a főváros és a Nemzetközi Vásár ide- genforgalma párhuzamosan emelkedett (az 1924, évet kivéve, amikor Budapest idegenforgalma át.

menetileg csökkent). Ha az 1925. év idegenforgal—

mát vesszük alapul, arra a megállapításra jutunk, hogy Budapest idegenforgalma 1925-höz képest az 1926. évben 3'1%.kal, az 1927. évben 5'a%-kal, az 1928. évben 3'7%-kal, az utóbb említett három év.

ben együttvéve tehát 12'3%—kal nőtt. A Vásár ide—

genforgalma azonban nemcsak hogy lépést tartott

ezzel az emelkedéssel, hanem azt többszörösen l'e—

lül is multa. mert az eladott vásárigazolványok számában ugyanezen idő alatt 86'7%—os emelkedes

következett be. *

Még érdekesebb eredményekre jutunk, ha a fő—

város és a Vásár idegenforgalmat a legutolsó négy évre, az 1929—32. évekre nézve állítjuk szembe.

Budapest idegenforgalma az 1929. év óta a szomszédos Bécs idegentorgalmához hasonlóan _A évről-évre csökken. Az 1928. évben elért kulminá—

cióhoz képest, amikor is Budapestet 269606 idegen látogatta meg, a fővárosba érkezett idegenek száma

az 1929. évben 7'3%-kal, 1930—ban újabb 3'2%:—kal,

1931—ben 148, 1932—ben 415, a négy év alatt együt—

tesen tehát 29'4%-kal csökkent.

A Vásár idegenforgalma azonban nem oszto- zott a főváros idegenforgalmának csökkenésében, amit legjobban az a tény mutat, hogy az eladott

(2)

4. szám.

—250——— 1933

vásárigazolványok száma l928—tól 1932—ig 37.204- ről 43.914-re, tehát számszerint 6710-zel emelke—

dett, ami 18%—os emelkedésnek felel meg. Ez az utóbbi szám pedig mutatja, hogy a Vásár fejlő—

désének üteme az 1929 óta egyre jobban erezhe-

tővé valt gazdasági válság hatása alatt meglassít- dott ugyan, de az idegenforgalom fejlődésére nézve kedvezőtlenné atmoszféra ellenére is újabb meg újabb tömegeket sikerült a Vásárnak az utolsó négy évben a fővárosba vonzani.

vált

]. A Nemzetközi Vásár és a főváros idegentorgalma.

Fair-es internationales et mouvement des touristes a Budapest.

* A B .1— ,. lz. ,, ( ., _ " , ll _ . A Vásár idegenfor-

. ! Budapest idegen— a _ .

l magam.: éfééííífftídáí— a).atereaaaaálaaf.?; teara—V "animált

ÉV Éggeíugí-Éífs gízai; ;Blzgánlx; Touristes aíant zfísfíé lesd Fan—as § , . Foires de

(et descen'dus dans les hötelsp et de Bildágpeíí,(dlglírésja§ cartes ; B u d a p e s t

' dans les pmsions) en ree :? 11/7385) §

Annees § százalékokban—%

Belföldi Külföldi ! " sszes n Belföldi Külföldi Összesen Égelföldi ülföldi Balfömi ülföldí

§ (322373 Etmngcrs 0 Totale Iggátgríe Eh'angers Total § 337313: Il§m11gezs§ 22735; Blaci/igát;

l

1923 146.808 71.350 218.158 6.050 3.565 9.615 673 32? It 6219 371

1924 121.051 58.669 179.720 8.958 4.070 13.028 67'4 32'6 § 68'8 3139

1925 171.139 69.014 240.153 12.981 6.948 19.929 71'3 287 65"! 34'9 [

1926 170.309 77.297 247.606 19.312 8.202 27.514 688 31'2 702 298

1927 166.001 94.869 260.870 20.295 10.454 30.749 63'6 36'4 § 660 340 1928 160015 109591 269.606 24.387 12.817 37.204 594 406 655 34'5 ut;

1929 139179 110876 § 250.055 27.801 13.589 41.390 557 44'3 67'2 32'8 : 1930 125207 116249 241.456 29.807 13.616 43.423 518 482 § 68'6 31'4 1931 103.720 99.171 202.891 30.551 12.922 43.473 51'1 489 l' 70'3 29"?

1932 96.830 93.763 § 190.593 29.747 14.167 48.914 508 49'2 §§ 67'7 32'3

§

A Vásár idegenforgalmának viszonya (%) Buda—

pest idegenforgalmához a következö:

Év Belföldi Külföldi Összesen

1923 4'1 5'0 4'4

1924 7'4 70 73

1925 7'6 100 83

1926 113 10'6 111

1927 12'2 11'0 11'8

1928 15'2 11'7 138

1929 20'0 12'2 16'5

1930 23'8 11'7 18'0

1931 295 130 21'4

1932 30'7 15'1 23'0

A fentebb közölt statisztikai összeállítás szem- betűnően mutatja, hogy a főváros idegenforgalma—

nak visszaesését a Vásár még a gazdasági válság legnagyobb kiél—eződése idején, az 1931. és 1932.

években sem érezte meg. A Vásár látogatottsága még az utolsó két évben is stabil maradt, sőt 1932- ben még l%-kal emelkedett is.

Érdekes eredményekre vezet annak a vizsgálata is, hogy milyen arány szerint részesedik az idegen—

forgalomban a bel— és a külföld.

A főváros idegenforgalmában évről-évre növek—

szik a külföld aránya a belföld rovására. 1925—ben még csak 28'7% jutott a főváros idegenforgalnn'l—

ból a külföldiekre, 1928-ban már 406. 1932—ben pe- dig 49-2%., Az elmult évben tehát majdnem fele a Budapestre erkezett idegeneknek külföldi volt.

A Vásár idegent'orgalmll ezzel szemben taz utolsó évet kivéve] nem mutat eltolódást a külföld javára. Az egyes évek eredményeinek összevetésé—

ből ugyanis az tűnik ki, hogy a külföldi látogatók- nak az összes vásárlátogatókhoz való aránya 1928

——31. között még 4'8%—kal csökkent is. 1925—ben a Vásár látogatóinak 34'9%-—a, 1928—ban 34'5%—a, 1931—ben pedig csak 29'7%-a volt külföldi. Csupán az elmult 1932. évben emelkedett ismét a külföldi látogatók aránya. Az emelkedés 1931-hez képest 2'6%-ot tesz ki, amivel a lefolyt Vásár külföldi lá- togatóinak száma nemcsak hogy elérte, hanem még ööl-gyel túl is haladta az 1930—as jubiláris Vásár külföldi látogatóinak számát.

Az ismertetett körülményeknél fogva a Vásár idejére eső idegenforgalom százalékos aránya a fő—

város egész évi idegenforgalmához viszonyítva év—

ről—évre emelkedik. Ez nemcsak a belföldről jövö idegenforgalomra vonatkozik, hanem a külföldről jövő idegenforgalomra is, amely utóbbinak az össz- t'orgalomhoz viszonyított arányszámai azonban

Will—ig lassabban emelkedtek, mint a belföldről

jövő idegenforgalom arányszámai. 1992—ben ellen-—

ben már a külföldről érkezett idegenek százalékos aránya mutat nagyobb emelkedést (a Vásárnak a külföldről jövő idegenforgalomban való százalékos—

részesedése 2'1%v-kal, a belföldről származó ide—

genforgalomban való részesedése ellenben csak 12

%-knl emelkedett az elmult évben).

A 2. sz. tábla fontos

tásra vezet, hogy a Vásár által létrehozott idegen, forgalomban a belföldön kívül az utódálla—

mok (Cseh—Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ausz—

triai játsszák a legnagyobb szerepet, Ezeknek a fő-

arra a megállapi-

(3)

,

4. szám. —— 20

1 1983

2. A Vásár látogatói 1932-ben állampolgárság szerint.

Touristes ayant visító en 19.)2 la Foire de Budapest, suivant la guah'te' de citoyen

( A'E/mdape'stre érkezett A Budapestre érkezett idege- A Vásár idegenforgalmának

; (VHHOdakban Pb pen— nek száma a Vásár ideje alatt Viszonya (l)/o) Budapest ide- ziokbanmegszalltgide- (az eladott vásárigazotványok genforgalmához az 1932. év—

A Z 0 röZ 51 g n 8 V 6 %Ének szama 193",an alapján) — Nombre des touris- ben —— Proportíon du nombre P a s ' AmnbgejeSJouná'tes tes arm'oés a Budapest pen— des touristes ayant vísité la

?] úrfi?/55 %B" 141705! $?! dani la Foírc (d'aprés les Foire de 1932 au mouvement

descmdm nys es cartes d'mtre'c déliwées pour dus toaristes á Budapes!

hotels et fiún-§ A? 17571" celle—ci) dans la méme mme'e, 010

510115) m 1932 ,

Cseh—Szlovákia ——§ Tche'co—Sla— :

vagaie . . , . . ! 18.241 5521 303 §

Románia —— Roumanie . . . . 13.325 4000 300 .

Jugoszlavia —— Yougoslavie . . ; 4.921 1637 333 f

Ausztria % Autriche. 17.186 1587 92 ?

Lengyelország — Pologne 1.136 79 60

Olaszország — Italie. 6.449 , 846 l 54

Németorszag — Allemagne . 13.208 * 536 l 4'] ';

Svájc — Suisse . . 2.326 65 _ 28 f

Franciaország — France . . 2.492 58 2'3 ;

Amerikai Egyes. Allamok —

Etats- Unis . . . 6.737 117 1"?

Nagy- Britannia — Gr. —Bretagne _ 2.456 33 1'3 (

Egyél) külföld —— Autres pays §

étrangers. . . 1 5.286 188 3'6 !

Összes külföldi államok —— 1 %

Ensemble des pays étmngers ;

envisages . 93.763 14.167 15'1 §

Magyarország —— Hongrie. 96.880 29.747 307 !

Összesen — Total . . . 'fl 190593 H 43.914 23-0

város egész évi idegent'orgalmában való részesedése (Ausztriát kivéve, amelynek Magyarországtól oda- csatolt része a másik három államhoz képest ki—

csiny) 3070 körül mozog, tehát a Vásárnak a bel—

földi forgalomban való részesedését is eléri.

A volt osztrák-magyar monarchia egyes részei- nek gazdasági egymásrautaltsága jut kifejezésre a budapesti idegenforgalom számadataiban is. A monarchia területén alakult kisebb gazdasági egy- ségek terjedelmiiknél és természeti viszonyaiknál fogva nemcsak hogy autankiára képtelenek, de ter- melésük és gazdasági struktúrájuk inkább egy ál- landó kapcsolat útján való kiegészülést, a termel—

3. A Vásár látogatói Touristes ayant visité la Foire de

vények folytonos cserélődését tételezi föl. A Ma- gyarországgal való viszonylatban különös figyelmet érdemel az utódállamok közül a túlnyomóan mező—

gazdasági jellegű Jugoszlávia és Románia, amely államok iparcikkekben való szükségleteinek kielé- gítése szempontjából Budapest jön tekintetbe, mint legközelebbi bevásárlóhely. Magától értetődik, hogy a Balkán és Keleteurópa érdekelt mezőgazdasági államai a budapesti piacon legelőnyösebben fedez- hető szükségleteik kielégítésére elsősorban azt az időt használják föl, amikor a kínálat a legjobban koncentrálódik és a termelvények fölötti áttekintés a legkönnyebb, tehát a Vásár idejét.

foglalkozás szerint.

Budapest, suivant la profession.

A vásárlátogatók közül —— Répartitíon par profession des touristes

Az orszá neve .; - "* "y': É § 0, K':

P g §§ ! .; "át;; §§É§ §§ §, §§§§

("fs ***,g— §§§ §§§§ §§§§ §§ §§ §§§ §§

igei Ésa—*** gála gram guts-§ ge %m: inas gf—

Cseh- Szlovákia —— Tche'co Slovaguie . 1 045 912 253 1 206 132 1.235 68 670 5.521

Románia —— Roamanie . . 822 507 181 863 800 56 723 4.000

Jugoszlavia —— Yougoslavie 842 228 84 232 33 * 445 11 262 1.637

Ausztria — Autriche 454 215 14 277 ( 157 1 200; 34 236 1.587

Összesen ————— Total . 2.663l Label 482 2.578 420 2.680 169í 1.891 12.745

1 !

208921 141311; '78 20'23 3'30 21'03 1'321'í 14'84 100'00

. 1 l l

(4)

4. szám.

———252— 1933

A 3. sz. táblázat adatainak kiegészitéseképpen megjegyezzük még, hogy az utódállamokból a Vá—

sárra érkezett 20 23% értelmiségi foglalkozású egyén közül az orvosok, állatorvosok, gyógyszeré- szek és mérnökök együttes aránya mintegy 9%.-ot tett ki. Ezek szerint tehát az utódállamokból a Va- sárra érkezett 39'28%. kereskedőhöz, iparosboz és mezőgazdához még további 9%, legnagyobbrészt gazdasági célzattal (pl. az orvosok, gyógyszerészek gyógyszervásárlás, a mérnökök anyagvásárlás stb.

céljával) érkezett vásárlátogató járul, ami azt je—

lenti, hogy az utódállamokból érkezett látogatók- nak közel 50%—a üzleti kapcsolatok létesítésére tö- rekedett a Vásáron.

A Budapest idegenforgalmat kialakító ténye—

zők között figyelemreméltó a Drang nach l/Vesten, az az erő, amely a Kelet népeit a szellemi és gaz- dasági kultúra magasabb fokán lévő nyugateuró- pai országok felé hajtja. Ez az erő, amelynek a nagy nyugat- és középeurópai metropolisok (Lon- don, Páris, Berlin, Bécs) idegenforgalmában jelen- tős szerepe van, kisebb mértékben ugyan, de Buda- pest idegenforgalmára is érezteti hatását.

A kelet— és délkeleteurópai államoknak egy—

részről Budapest, másrészről a Vásár idegenforgal- mában való részesedését az alabb közölt táblázat mutatja:

Az 1982. A Vásár ideje alatt évben B udapestre érkezett Az állam neve Budapestre (eladottvásárigazol—

érkezett ványok alapj án)

Románia 13.325 4.000

Jugoszlávia 4.921 1637

Lengyelország 1.136 79

Bulgária . 483 20

Törökország 261 22

Görögország . . . . 234 17

Albánia . . A A . , . 14. 6

Oroszország és Ukrajna 24 —

Osszesen . 20.398 5.781

Ha a fenti táblázat számadatait az előzőleg kö- zölt általános idegenforgalmi adatokkal állítjuk szembe, arra a megállapításra jutunk, hogy az 1932 évben nem a Vásár idején Budapestre érkezett 79.596 külföldi közül 14.619 érkezett Kelet- és Dél—

keleteurópából (a Balkánhoz hasonló gazdasági

struktúrájú Törökország hozzászámításával), tehát

a Vásár idején kívül Budapestre érkezett összes külföldieknek 18'300-11 kelet- és délkeleteurópai volt. A Nemzetközi Vásár 14.167 külföldi latogato jából viszont 5.781, tehát 40874; esett ugyanezekre

az államokra. Ezek szerint a Vásár több mint két-

szeresére Kelet—

európának Budapest felé egyébként irányuló ide- emelle :! Balkz'm—állanioknak és

genforgalmái.

A nyugateurópai országok közül

Német— és Olaszország idegenforgalmának a Vásár

idejére eső része jelentős, tehát azoké az országoké, különösen

M

amelyeknek Magyarországgal való gazdasági kap- csolatai az átlagosnál élénkebbeki

Az elmult év idegenforgalmi eredményeinek vizsgálatánál tekintetbe kell vennünk azt a körül- ményt is, hogy az 1932. év idegenforgalmat már az 1931. nyarán életbeléptetett valutáris korlátozások jegyeben folyt le. Ezek a korlátozások természet- szerűleg a Vásár idegenforgalmának fejlődését is hátráltatták.

*

Eddigi fejtegetéseinknél szándékosan figyelmen kívül hagytunk két körülményt, amelyek közül az egyik Budapest, a másik pedig a Vásár idegenfor- galmával kapcsolatos.

Budapest vizsgálatánál ti—

gyelmen kívül hagytuk azt a körülményt, hogy a főváros idegenforgalmi adatai CStlk a szállodákban és penziókban megszállt idegenekre vonatkoznak, míg a inagánlakásokban megszállt idegenek, akiknek száma pedig ugyancsak jelentékeny lehet, egyálta—

lában nincsenek kimutatva. Ez utóbbiak számának megállapításánál tehát

idegenforgalmának

kombinációkra vagyunk

utalva. '

A Budapesthez legközelebb esti nagyvárosnak, Bécsnek, idegenforgalmi statisztikája 19274 novem—

ber 1. óta a magánlakásokban megszállt idegeneket is kimutatja. A Bécsbe érkezett összes idegenek száma az 1929. november 1-től 1930. október 31-ig terjedő időben 657282 volt, amiből a szállodákra 603760 vendég jutott. Az 1930. november 1-től 1931. október Itt—ig terjedő időben a Bécsbe érke- zett összes idegenek száma 557510, a szállodák ven- dégeinek száma pedig 503.704 volt. A penziókban és magánlakásokban megszállt idegenekre együtte-

sen tebát 1929—30—ban mindössze 81, 1930—3i—ben

pedig 9'7% jutott.

Minthogy azonban Bécs idegent'orgalmában 1930—31-ben a belföldi látogatók aránya csak 35'1

%a—D't tett ki (557616 látogatóból 195671 volt bel—

földi), Budapest idegenforgalmában ellenben az

egész 1931. év folyamán a belföldi látogatók aránya 51'1% volt és ez az arány az 1932, év folyamán sem csökkent lényegesen. a magánlakásokban mog- szállt idegenek számát Budapest idegentorgalmában magasabb százalékkal kell kalkulálnunxk, mint amek—

kora százalékot a penziókban és magánlakásokban megszállt idegenek együttes száma Bécs idegenfon galmában kitesz.

Tekintetbe kell ugyanis vennünk azt, hogy a belföldről a fővárosba érkező idegenek jelentékeny részben Budapesten lakó rokonaiknál és ismerőseik-

nél szállnak meg, Minél nagyobb tehat a belföldi-lek

a főváros idegenforgahnában való részesedése, an—

nál nagyobb résznek kell az idegení'orgalomból a magánlakásokra is jutni.

Ugyanez vonatkozik nagyban és egészben a Ma—

gyarországtól elszakított területekről érkezőkre is:

(5)

4. szám.

akikre Budapest teljes idegentorgalmáből az 1930.

és 1931. években ll'ö, 1932.ben 15'0% jutott.

Miután ezek szerint a fovaros idegenforgalma—

ból a belföldre és az elszakított területekre éven- ként 66—67% esik, nem lehet kétséges, hogy Ha—

dapest idegenforgalmából a magánlakasokra na' gyobb re'sz jut, mint Bécs idegenforgalmából. Hi—

szen már Bécs idegenl'orgalmáhől is nagyobb rész jutott a belföldi forgalom arányának növekedése folytán a magánlakz'isokra 1930——31-ben, mint a megelőző évben, mert a belföldi latogatok aránya- nak növekedésével párhuzamosan llt)29——30-ban a belföldi látogatók száma az összes látogatók sza

31-8%-át. 1930—31-ben 35'l%rát tette ki),

a penzióknak es magánlakásoknak az idegenforga- lomban 'alú részesedése 8'l%—ról ugrott tel. S ha most még figyelembe vesszük azt is, hogy Bécs szállodaipara a bndapestinél jóval fejlettebb s hogy az idegeneknek

mának

9'7 %t-ra

a két város idegenforgalma közti különbség tekintethevétele mellett is ———- tobb szalloda áll rendelkezésére Bécsben. mint Budapes—

ten, azt hiszem, közeljarunk a valósághoz, ha a ma- gánlakásokban megszállt idegenek számát a bel—

földdel és az elszakított területekkel való forgalom—

ban az összes forgalom 20—20%-ara, a külfölddel

valo forgalomban pedig az összes forgalom 10%-ara becsüljük. Ezek szerint a belföldi forgalmat mintegy 20.000—rel, az elszakított területekről származó for—

galmat 6000-rel, a külfölddel való forgalmat ugyan- csak BOOO—rel, a teljes forgalmat tehát 32,000-rel kell növelnünk. A magánlakásokhan megszállt idegenek- kel együtt tehát a teljes 1932. év idegenforgalmi:

???-00046: tehető.

A Vásár idegenforgalmával kapcsolatban vi—

szont figyelmen kivül hagytuk azt a kín'ülmenfv'l,

4.933

eladott

egyenlő a Vásárra érkezett összes bel— és külföldi latogatok számával. A belfölddel való forgalomban ugyanis figyelmen kivül hagytuk 11 filléres gyors—

vonatok 7000 utasai, a külföldről érkezetteknél pe—

hogy az vásárigazolványok száma nem

dig a Vásárra igazolvány nélkül érkezett látogatói csoportokat, valamint mindkét kategóriánál az ugyancsak vásárigazolvz'my nélkül érkezett egyes látogatókat. Ha mindezeket a kategóriákat tekin—

tetbe vesszük, a Vásár látogatóinak számát — a til—

léres gyorsvonatok 7000 ntasán kívül —— még to—

vábbi 8—10.000—rel kell megnővelntink,

Összefoglalva a mondottakat, arra a megállapi—

tásra jutunk, hogy (: Vásár vidéki és Icüly

földi látogatóinak száma 1932—ben 60.000 kör-ül mozgott". lla pedig leszámítjuk ebből a (ii—

leres gyorsvonatok 7.000 utasait, akik vsak egy napnak reggeltől estig terjedő idejet töl—

lőtték a fővárosban és így az idegenforgalommal kapcsolatos bevételek szempontjából nem jönnek

jelentős mértékben számításba,.még mindig 53.000

látogatója marad a mult évi Nemzetközi Vásárnak.

lizt a számot kell tehát Budapest teljes 1937; évi 'idegenforgalmával szembe-állítanunk.

Miután a Budapestre érkezett idegenek száma az 1932. évben 4 az ismertetett kiegészítésekkel _, 1932 évi május 2—16. közötti időre, 222.000—re volt tehető, a főváros egész

idegenforgalmából a

tehát arra a 15 napra, amely alatt a Vasárral kap—

csolatos kedvezmények Budapest felé érvényben voltak, 23'9 (illetve a filléres gyorsvonatok utasai- nak tekintetbevótelével 27'0) % jutott. '

Gáspár István (if,

Ausztria és Bécs ídegenforgalmának alakulása 1932-ben.

Le mouvement des touristes en Autm'che et il Vienne en 1932.

idegenforgalmi szempontból legfontosabb szom- szédunk, Ausztria idegenforgalmának statisztikai adatait Magyarországon az illetékes körök évről-évre fokozódó figyelemmel kísérik. A gazdasági depresz—

szió ellenére is értékes eredményeiket elérő magyar idegenforgalmi propaganda tudvalevőleg az osztrak érdekeltségekkel és szervekkel való —— mostanában kiépülő 1— együttműködéstől remélheti a legna—

gyobb sikert, Magyarországra nézve sem közömbös tehát, hogy a nyugatról keletre áramló, de eddig a magyar határon többnyire megtorpanó idegen- mozgalom utolsó állomásán, Ausztriában, illetve Bécsben a hazánk meglátogatása szempontjából leginkabb tekintetl'wjövő külföldiek száma hogyan alakul. Ugyancsak fontos a konipenzz'icios meg—

á'illapodasok időszakz'iban. nemkülönben a fizetési

mérleg szempontjából is fokozott jelentőséggel bír a magyarok ausztriai idegenforgalmának szemmel—

tartása.

A hosszantartó gazdasági válság és a valuta—

korlátozások kedvezőtlen hatását az osztrak idegen- forgalom természetesen legújabban is megsínylette, bár az 1932. év, helyesebben 1931 november l—to'l

1932 október 31—ig tartó idősz/(Ir folyamán') a viszonyokhoz alkalmazkodás és különféle intézkedések (cserevonatok stb.) és megállapodások következtében a nyugati szomszédai számára olcsó nyaralási lehetőségeket biztosito Ausztriaban eny—

hebb volt a visszaesés, mint egy évvel előbb, a válság való

1) V. 6 Statistisehe Nachrichten. XI. Jahrgang (1983) No. 3.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az