• Nem Talált Eredményt

57DIALÓGUS 2018Old.: 18-19A társasági jog múltja, jelene és jövője

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "57DIALÓGUS 2018Old.: 18-19A társasági jog múltja, jelene és jövője"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

57 DIALÓGUS 2018

Old.: 18-19

A társasági jog múltja, jelene és jövője

Az SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézete és az MTA SZAB Jogtudományi Szak- bizottság Gazdasági Jogi Munkabizottsága 2018. szeptember 19. napján ’A társasági jog múltja, jelene, jövője’ címmel szervezett konferenciát. A tudományos értekezlet különle- gességét az adta, hogy 2018 a társasági jog 30 éves fennállásának mérföldköve volt. Az előadók között megtalálhattuk a jogalkalmazói oldalt (cégbírák, ügyvédek) az egyetemi szférát, valamint a jogalkotói oldalt is. Egy közös volt bennük: valamennyi előadó több évtizedes elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező kiváló szakember, akik a társasági és cégjog egy-egy szegmensét mutatták be, és tettek a jogalkalmazás számára is hasznos megállapításokat. Az intézetvezető professzor asszony, Görög Márta köszöntőjében hang- súlyozta a társasági jog különállásának fontosságát és kiemelte, hogy a gazdasági, illetve társasági jogot érintő konferenciák, szakmai események rendkívül fontosak a gyakorló jogászi réteg számára, tekintve, hogy a jognak egy különösen dinamikus területéről van szó. Farkas Csaba egyetemi docens megnyitójában felelevenítette, hogy milyen volt egy cégalapítás a társasági jog létrejöttekor és felvázolta, hogy mára milyen változásokon ment e folyamat keresztül. Duxné Velcsov Katalin bírónő előadásában ismertette, hogy miképpen alakultak az egyes cégformák alapításának számai az elmúlt húsz évben és megadta ennek jogszabályi indokait is. Czene Klára a cégeljárás elmúlt harminc éves történetébe kalauzolta el a hallgatóságot és rávilágított a joggyakorlatban megfigyelhető érdekességekre. Miskolczi Bodnár Péter professzor (Károli Gáspár Református Egyetem) a cégeljáráson belül a tár- saság alapításának változásait mutatta be előadásában. Nochta Tibor (Pécs) és Pázmándi Kinga előadásaikban érdekes dogmatikai kérdéseket vizsgáltak. Míg Nochta professzor a magánjogi felelősségnek a társasági jogban megjelenő újabb útjairól tartott előadást, addig Pázmándi Kinga azt a kérdést feszegette, hogy az üzletrész eszmei dolognak tekinthető-e?

Bodzási Balázs a társasági szerződést elemezte előadásában, kitért annak jogi jellegére és különös figyelmet szentelt az annak érvénytelenségével kapcsolatos kérdésekre. Szabó Gabriella az ügyvédek szemszögéből vizsgálta a társasági jogi változásokat és többek között kitért azok nehézségeire. A napzáró előadásában Farkas Csaba az üzletrészt vette górcső alá és a történeti megközelítést alkalmazva elemezte azt. A konferencia sikerét mutatja a népes hallgatóság és az előadásokat követő élénk vita, amelyen felbuzdulva a szervezők az előadások nyomtatott formában történő megjelenését is kezdeményezték.

dr. Szivós Kristóf PhD hallgató

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Hamarosan kialakult az a mára nehezen védhető és egyre nehe- zebben kezelhető rendszer, miszerint az évközi általános jelentéseket — egyre több kivétellel — a

Bruhács János egyetemi docens (Janus Pannonius Tudományegyetem) Az Európa- jog közjogi szempontból című írásában a közösségi jog és a nemzetközi jog közötti különbséget

hogy ő milyen boldog volt, amikor anyád nekik ajándékozta, mert mindig nagyon irigyelte tőled, és milyen sokáig élt még,. köpni-nyelni nem tudsz hirtelen, ja, mennem kell,

Lusta vagyok még felállni, hogy agyoncsapjam egy újsággal vagy folyóirattal, de érik bennem az elhatározás.. A dongólégy csak kering, és jól tudom, nem pimaszul,

A jogalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaság formában továbbfolytassa.. Ez

62 A kereskedelmi jog kapcsán olyan tanulmá- nyok jelentek meg tollából, amelyekben e jogterület általános reformját, a kereskedelmi munkajogot, az MTJ társasági jogot

Nem lehet véletlen, bár túl nagy jelentőséget sem szabad tulajdonítani annak a teny- nek, hogy a címben is megjelenő róka-motívum végigvonul a regényen, újabb és

ket, amelyeknek legismertebb hazai képviselője az Országos Műszaki Könyvtár elődje, a Technológiai Könyvtár.. Állománya a hazaiak közül az