Történelmi játékok
VÁRADI ISTVÁN
A történelm i já té ko kat nem ke lle ti felfedezni. A m ódszer ott lapult a történelm et id é ző m eséket önm aguk szórakoztatására életre ke ltő gyerekek játékában. Sok közö ssé gi játék, vetélkedő, túraprogram sugallta a módszert, táborozások ka la n d já téka i m űködtek a történelm i já té k m eg nem fogalm azott módján. A tanítási ó rá n is je le n voltak, a m iko r m ég a d rá m a já té kró l sem beszéltek. A tudatos a lka lm a zá sn a k M e ze i Éva kísérlete, ille tve a z e rrő l - a Valóságban 1975-ben - m e g je le n t írása a d o tt lendületet. A z írás ta n ítá si ó rára u ta lt ugyan, de a tö rté n e lm i já té k d rá m a já té k-e le m e it m in de n fé le kö rü lm é n yre a lka lm azh a tó a n m a g á b a n h o rd o z ta . C ik k ü n k te rje d e lm i o k o k b ó l c s a k u ta lh a t a z iro d a lo m aján lá sra , m ely az e lő zm é n ye krő l is szól.
A hetvenes években m egjelent és népszerűsödő, különösen a Fiatal Népm űvészek S túdiójának tevékenységére, a népi gyerm ekjáték reneszánszára épülő, a drám ajáték m ozgalom pedagógiájával ötvözött csille b é rci m űvészeti tá b oro k a g ye rm e k-kö zm ű ve lődés m eto d ika i m eg ú ju lá sá t je le n te tté k. E tá b oro k sorában je le n t m eg a m űve lő d é stö rté n e ti, m ajd tö rté n e lm i tá b o r m odellje. Ebből a forrásból, a m úze u m p e da g ó g ia e re d m é n yeit hasznosítva és igényeit kielégítve szü le te tt m eg a tö rté n e lm i já tszó h ázi form a. E nnek kim u nká lá sa a M agyar N em zeti M úzeum m un ka cso p o rtjá n a k érdem e.
A tö b b é ve s m unkában e so ro k írója is közrem űködött. Alábbiakban a tö rté n e lm i já té ko k jó l kö rü lh a tá rolha tó , két rokon fa jtájáról: a tö rté n e lm i já tszó h á zró l és a tö rté- n e lm i-m ű ve lő d é stö rté n e ti tá b oro król adunk ism ertetést. Közös je lle g ze te ssé g e ikre a kom plex já té k eln e ve zés utal.
Kom plex játék
A komplex játékban a kézműves-tárgyalkotó tevékenység a rögtönző-m egjelenítő já tékkal ötvöződik. M indkét tevékenység kreativitást igénylő-fejlesztő, jól összehangolható.
Az adott játékprogram tervezésénél e két tevékenység tartalm át kell a történelm i kor ta lajából növeszteni. A játszóház és a tábor attól komplex módszer, hogy a tárgyalkotás és a kor m egjelenítése egym ásba fogódzik: a készülő tárgyak, de maguk a tárgyalkotó te ch nikák is a rögtönzés forrásai és eszközei, a rögtönzés korfestő elemei a tárgyalkotás p il
lanatában már jelen vannak. A történelm i játszóház és a történelm i tábor valójában csak az időbeli param éterek szem pontjából különíthetők el, a tapasztalat mégis kialakította a két foglalkoztatási fo rm a m odelljét.
Történelm i játszóház
A játék időtartam a - ez tapasztalati célszerűség - 2 óra. A játék tervezőjének első fe l
adata a történelm i-m űvelődéstörténeti kor kiszemelése. Erre az alapkörülm ényre kell elő
ször a kézm űves tevékenységek lehetőségeit felvázolnunk. A résztvevők létszámát a kézm űves „m unkahelyek" száma, animációs igénye szabja meg: egy „mester” keze alatt 10-15 gyerek dolgozhat, a játék sokszínűsége 3-4 tevékenység választékát kívánja. Ez együtt m áris m egszabja a játékban részt vevők célszerű létszámhatárait. Eszerint 30-60 gyerek részvételére gondoljunk. A kézműves feladat lehet a kor egy viseleti darabjának, használati tárgyának, jellegzetes építménye m akettjének elkészítése, de megtaníthat
45
VÁRADI ISTVÁN
egy m esterség alapjaira - persze bárm ilyen is a munkafolyamat, valam ilyen „alkotás”
csak szülessen belőle. Már ezeknél az ötleteknél gondoljunk arra, hogy az elkészült al
kotások hogyan lelik meg helyüket a további játékban. Például a viseleti darabot valóban felöltik, az eszközt használják, a makettel mint alkotó m ester jelentkeznek annak hasz
nosítására - m ondjuk egy palotam akettel é p ítőm e ste rké n t a királynál.
A következőkben a kor eseményeit - hétköznapját, ünnepét, annak epizódjait - rög- tönzéses játékkal, a szerepeket önként vállaló szereplőkkel jelenítjük meg. A játékvezető a rögtönzést szereplőként vezeti, igyekezvén olyan szerepet alkotni önm agának, melyből a játék irányítója maradhat. A későbbi példánkban szereplő várúr például „nem állhat le”
lovagi tornát vezetni, mégkevésbé a páncélozott paripákra a lovagokat felsegíteni, az ud
varm esternek azonban ez „munkaköri feladata” . Talán kiderült az eddigiekből, hogy a gyerekek a játék szerepeire nem készülnek, nem betanult, szöveghű párbeszédeket m ondanak fel. A játékvezető a játék m ozzanatainak eljátszatásakor inditványozza ugyan az elvárt szöveget, de mindig ügyeljen arra, hogy a szöveget nem ism ételhetően indit
ványozza, önálló fogalm azásra ösztönzi a gyerekeket.
E rögtönzéses játékot színesítheti egy-egy ve rsenyjáték. Nem könnyű ilyenre bu kka nn i - bár alka lm un k lenne ebben segíteni - , m egnyugtató m egoldás lehet a kortalannak te kin th e tő népi ve rse n yjá té k alkalm azása. Persze a ve rse n yjá té k is a rögtönzés s z ö ve té be n je le n ik meg. H asznára válik a já té kn ak a fe lvé telrő l - azaz udvari m uzsikusok által - já tszo tt korabeli hangszeres zene, ugyanígy vá la szto tt és közösen is énekelt, akár ott m eg ta n u lt dal. Ha m ódunkban áll korhű tá n cot tanulni, ta n ítsu k a já té k végén a résztve vő kn e k, ezt is a já té k m egkom ponált részeként. K ézm ű ve sked é sh e z ezúttal nem a já n lu n k irodalm at, h ozzáférhető elegendő anyag. Játékokra, zenére van n é hány ötletünk.
A történelm i játszóház azzal veszi kezdetét, hogy a játékvezető - későbbi szerepében - a foglalkozásvezető „m esterekhez" irányítja a gyerekeket. A lehetőségek közti válasz
tás legyen önkéntes. A kézműves vezetők is m egjelenhetnek szerepben: a m ester ta n u lókat, inasokat keres. A m unkát kezdő gyerekek előtt m indég legyen ott az elkészítendő tárgy m intadarabja, a történelm i hitelességű - m úzeum i - tárgy fotója, és lehetőleg szerszám , hogy egyszerre minden gyerek dolgozhasson. A kézm űveskedésre egy órát szánjunk, de ez alatt mindenki fejezze be a munkát. A gyorsabb, ügyesebb gyerekek szám ára legyen kéznél ráadás feladat, mert a sem m ittevő gyerekek kizökkentik egymást a játék hangulatából.
Néhány játszóháztém a a magyar történelemből: honfoglalás, az állam alapítás kora, lovagkor, Mátyás király - a reneszánsz, törökvilág Magyarországon, Rákóczi kora, a re
formkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Az egyetem es történelem köréből az ókori m űvelődéstörténeti játszóházak szolgálnak sok játéklehetőséggel: az ókori Egyiptom, a Biblia világa, az ókori görög demokrácia, a Római birodalom.
Történelm i-m űvelődéstörténeti tábor
Ez is komplex játékform a. A játszóháztól nem csak időtartam ában különbözik, hanem abban is, hogy erre a gyerekek akár egész tanéven át készülnek. Persze nem a szere
pekre, hanem a kor m egism erésére. Például álljon itt az ókori görög dem okráciát játszó tábor, mely e sorok írójának és kollégájának „kísérleti m unkája” volt, m ódszertani leírása kettőjük könyvében található. A felidézendő korba költözők nevet, életkort, akár m ester
séget, családi állapotot választanak, ezen persze változtathatnak a játék során. A kor egész tábori életm ódjukat m eghatározza, tehát nem csupán délelőtt 10-től 12-ig „ókori
ak". Élik a kor hétköznapjait, annak ism étlődő eseményeit - példánkban naponta „ü ze m el” az agora, itt dolgoznak és árusítanak a m esterem berek, itt sü rö g -fo ro g a nép, és szerzi a hé tközn a p o k benyom ásait. N aponta összejön a népgyűlés, a tá b o r g o n d ja i
nak m eg vita tá sá ra is lehetőséget adva. Ha nem is m inden nap, de sor kerül a kor va llá sá n a k gyakorlására: „kom m u nikációra " az istenekkel, á ld o za tb e m u tatá s, jó s la t
kérés fo rm á já b a n. Készülnek az ünnepekre a kor szellem ében - te h át nem „szerep- ta n ulássa l". M eg re n d ezik az olim piát annak m egannyi sze rta rtá sáva l, a drám ai v e r
senyeket, a tiszte le ta d á st isteneiknek. A tá b o ri já té k kézm űves fe la d a ta it az e d digiek
46
TÖRTÉNELMI JÁTÉKOK adják: az agorán ké szü ln e k a „gö rö g vá zá k” és különféle cse ré pedények, hangszerek, szín h á zi m aszkok, kavicsm oza iko k stb. M aguk ké szítik korabeli ö ltözetüket, és d ís z letszerű je lzé se kke l a vatják korabelivé a tá b or épületeit. E já té kb an m ég ó görög tá bori kisszó tá r is készült, két tu ca t tá b ori fogalom játékos, de h ite le s ókori m eg n e ve zésére. További részlete kke l az ajánlott könyv szolgál.
S ikke rrel m egvalósított „táb o ri korok” : honfoglalás, reneszánsz, reform kor.
Másképpen is?
A komplex történelm i játék alkalm azható szakkörökben is, időben tetszőlegesen el
osztva a játszóház, vagy akár a tábor adta ötleteket. Említésre méltó e sorok írójának három tanévet átfogó kísérlete: két iskola egy-egy ötödik osztályát a hetedikes tanév vé géig kísérve a történelem anyag valamennyi egységét - fejezetét - történelm i játszó
házzal foglalták össze, ez három év alatt 25 féle játszóházat jelentett.
Itt jegyzem meg: a komplex történelm i játékok - játszóház, tábor - néprajzi tartalom m al is „m űködnek” , kísérleteink igazolják ezt, és a tapasztalatokra az irodalom ajánlásban is található utalás.
Egy példa: Lovagjáték
A terem különböző pontjain egy fegyverm ester páncélsisakot, másik cím erp a jzso t ké szít, ille tve ta n ítja erre a je le ntkezőket. Az é pítőm ester egy épülő vár m akettjét fo r
m ázza. Egy ügyes kezű u dvarhölgy női fejdísz ké szíté sére ta n ítja az udvari e s e m ényre készülő társait.
Ezután m egjelenik az udvarmester, aki a lovagi torna rendezésére vállalkozott. A várúr és családja szerepét gyerekek vállalják, jelzett öltözetet is kapnak - a várúrnő és a vá r
kisasszony m agakészítette fejdíszt visel. Ünnepélyes bevonulásukat fanfár hangja jelzi - a fanfáros szintén újdonsült jelentkező, a díszjel magnóból hangzik. Az udvar bókja fogadja őket. M egkezdődik a torna. A tét: a várkisasszony kezének elnyerése. A lovagok felsorakoznak az im ént készült sisakokkal, cím erpajzsokkal. Kiderül, hogy m ég néhány jelentkezőt lovaggá kell ütni. Ez a várúr tiszte, az udvarm ester vezeti a cerem óniát. Ekkor előállnak - jelentkeznek - a várúr legjobb paripái, az ő hátukra ülnek a lovagok. A be
melegítő „karusszel” - felfüggesztett karikába döfés karddal, egymást követően kört al
kotva m ajd a bajvívás következik, „em ber ember ellen” . A szem benállók egymás si
sakjáról igyekeznek leütni a szines sisakforgót. A küzdelmek után a várkisasszony vá laszt, de nem feltétlenül a legügyesebbet, hanem azt, aki a legrokonszenvesebben küz
dött. Ezután kezdetét veszi a vigasság. Tréfás versenyek követik egymást, ebben m ég a várúr is részt vesz. Végül az egész vár népe táncot jár - táncot tanul - az ünnepélyes pavane-t. A to rna minden résztvevője oklevelet kap a várúrtól.
A történelm i játékok népszerűsége
Szerte az országban kedvelik a történelm i játszóházat. Nem ritka a művelődési ház, ahol - ha nem is egyetlen ta n év alatt - vé g ig já tsszá k a tö rté n e lm i korokat, azzal sem tö rődve, hogy a résztve vő k valam ennyien ta n ulta k-e m ár a játszott korról. Tudunk olyan in té zm é n yrő l, am ely b é rle te t bocsátott ki e program okra. A tö rté n e lm i já tszó h áz sikerrel m utatkozott be B écsben és N ém etország több váro sá b a n , g ye re kp ro g ra m ként, b e m u ta tó ké n t és pedagógus továbbképzés tárgyaként. L e g elism ertebb a kö
zé pkori és az ókori görög já té k volt. Több tanfolyam és ve ze tőké p ző tá b or se g ítette a m ódszer e lte rje d é sé t. S zám os tö rté n e lm i tá b orró l tudunk, ezek egym ás ta p a s z ta la ta ira épülnek. így van ez például az ógörög tá b orra l is, m elyne k első, tíz év előtti p ró b á já n a k ve ze tő i és azóta fe lnőtt g ye re kré sztvevő i baráti tá rsa sá g g á sze rve ző d te k
„ked ve n c já té k u k ” ügyének ápolására.
47
VÁRADI ISTVÁN
IRODALOM
1. Mezei Éva: Történelmi játékok. In: Valóság 1975/2. (Lásd még a szerző jegyzeteivel a 4. sz.
könyvben.)
2. Utazások a történelemben. Szerk. Békey Lásztóné. Pest Megyei Művelődési Központ, Szentendre, 1981.
3. Kalandozások múltban és jövőben. Szerk. Papp György - Trencsényi László. Ságvári End
re Könyvszerkesztőség, ILK, 1981.
4. Gyerekek, évszázadok, kalandok. Történelmi játékok módszertani gyűjteménye. Szerk. Tren
csényi László, Váradi István. Ifjúsági Lapkiadó, 1986.
5. Tájak, korok, gyerekek. Művelődéstörténeti táborok. Kiadja a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület. 1993.
6. Játsszunk tábort. Szerk. Kővessy Erzsébet. Budapesti Művelődési Központ, 1984.
7. Trencsényi Imre: Játszótábor. In: Népművelés 1983/10.16-20. p.
8. Trencsényi László, Váradi István: Ókori görögök - mai gyerekek. Tankönyvkiadó, 1987.
(Ókori görög művelődéstörténeti tábor)
9. Késik Gabriella-Lovas Márta: Történeti játszóház. In: Múzeumi közlemények 1984/2. 9 3- 105. p. (Honfoglalás kori játszóház)
10. A történelem segédtudományai. Szeik. Kállay István. ELTE BTK, 1986.
11. Endrei Walter-Zolnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Corvina Kiadó, 1986.
12. Dobszay László: A magyar dal könyve. Zeneműkiadó, 1984.
13. Vályi Rózsi: A táncművészet története. Zeneműkiadó, 1969.
14. Népdalaink a magyar történelemben. Szerk. Szomjas-Schitfert György. Néprajz mindenki
nek sorozat. Tankönyvkiadó, 1984.
48
