• Nem Talált Eredményt

A növényfajta-oltalom hazai és közösségi szabályozása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A növényfajta-oltalom hazai és közösségi szabályozása"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Szabó Ágnes:

A növényfajta-oltalom hazai és közösségi szabályozása (Rezümé)

PhD hallgató, ME-ÁJK Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Konzulens: Prof. Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár

A géntechnológiai módszerekkel előállított genetikailag módosított növényfajták megjelenése nemcsak új távlatokat nyitott a kutatók, a nemesítők és a vetőmag előállítással foglalkozó szakemberek számára, hanem felvetette az igényt a géntechnológiai tevékenység szabályozása iránt is. A biotechnológiai találmányok megjelenése a szabadalmi jog és a növényfajta-oltalom szabályozásának területén is új szabályokat igényelt.

Ugyanakkor a biotechnológia robbanásszerű fejlődése felvetette a biológiai sokféleség megőrzésének és az emberi egészség megóvásának a szükségességét is.

A 2011. április 18-án elfogadott új Alaptörvényt kiemelten kezeli a biológiai sokféleség megőrzését. Az Alaptörvény Alapvetés részének P) cikkében deklarálja, hogy „ A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Az Alaptörvény a Szabadság és felelősség részben, a XX. cikkben deklarálja a testi és lelki egészséghez való jogot. E jog érvényesülését Magyarország többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, , valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Az Alaptörvény a X. cikkben előírja, hogy „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát”, továbbá, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”

Előadásomban az Alaptörvény e rendelkezéseit és azok összefüggéseit szeretném elemezni a doktori kutatási témám szempontjából.

(2)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

1376 részvényes tulajdoni hányadának számszerűsítéséhez, illetve az időben változóan megmutatkozó részvényhányad kezelése érdekében, minden részvényes

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább