Növényvédelem
49. szám • Kertészet és Szôlészet 2014. december 3.
15
A
kórokozó a növény min- den zöld részét fertőzhe- ti, nevét pedig a beteg nö- vény felületén képzett fehér, lisztes bevonatról kapta. A sző lőlisztharmat ivartalanul (konídiumokkal) és ivarosan (aszkospórákkal) is szaporo- dó kórokozó. Az aszkospórás fertőzés nyomán föllépő tü- netek többnyire csak a virág- zás után válnak szembetűnő- vé, viszont egyes fertőzött rü- gyekből, amelyekben a kór- okozó micélium alakjában te- lel át, fertőzött, ún. zászlós hajtások fejlődhetnek. A sző-lőlisztharmat a legsúlyosabb gazdasági károkat a fürtök fertőzésével okozza, a levél fertőzése pedig közvetlenül csökkenti a növény hozamát.
A gomba terjedésének legin- kább a párás, meleg időjárás kedvez, járványos mértékű kártételét a csapadékos idő- szak is segíti.
A szőlőlisztharmatot Észak- Amerikában 1834-ben fedez- ték föl, illetve írták le, és a megnövekedett hajó- és áru- forgalom révén került Euró- pába 1845-ben, Ausztráliába pedig 1866-ban. Behurcolá- sát követően gyorsan elter- jedt a bortermelő vidékeken,
és mivel a termesztett szőlő- fajták érzékenyek voltak a lisztharmatfertőzésre, a kór- okozó kezdeti megjelenését ha- talmas gazdasági károkat oko- zó járványok követték. Észak- Amerikában korábban csak az ellenálló szőlőfajokból származó fajtákat termesztet- ték, viszont Európában min- dig is a bortermő szőlő (Vitis vinifera) volt a legfontosabb faj, amely rendkívül fogékony a szőlőlisztharmatra.
A szakirodalomban mind több tanulmány foglalkozik a kórokozó és a szőlő kapcsola-
tával, így számos kísérlet bi- zonyította már a szőlőliszt- harmat gazdaspecializációját is. A kutatások során a szőlő- félék (Vitaceae) családján be- lül különböző nemzetségek fajairól gyűjtött szőlőliszthar- mat-minták fertőzőképessé- gét vizsgálták, és az eredmé- nyek alapján elmondható, hogy a szőlő (Vitis) nemzet- ség fajairól származó kóroko- zó a vadszőlő (Parthenocis
sus) nemzetség fajait nem fertőzi, ellentétben a tapadó vadszőlőről (Parthenocissus quinquefolia) gyűjtött szőlő- lisztharmat-változattal, amely mérsékelten képes fertőzni a
Vitis-fajokat. A vadon élő és termesztett Vitis nemzetség fajairól gyűjtött szőlőliszthar- matmintáknál eddig nem ta- pasztaltak genetikai elkülö- nülést, a hiányzó differenciá- lódásra pedig magyarázat le- het a közelmúltban termesz- tett szőlőfajok sokfélesége. Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részein vadon ter- mő és termesztett fajként is megtalálható kereklevelű sző- lőről (Muscadinia rotundi fo
lia) származó kórokozómin- ták vizsgálatai viszont teljes gazdanövény-specializációt mutattak, és genetikailag is je- lentősen eltértek a Vitis-gaz- dafajok lisztharmatmintáitól.
A különböző nemzetségek- hez tartozó szőlőkről szárma- zó lisztharmatváltozatok te- hát nem vagy kevésbé fertő- zik a másik nemzetségbe tar- tozó szőlőfajokat.
A lisztharmat elleni véde- kezés a rezisztens szőlőfajták nemesítését és termesztésbe vonását igényli. Nemesítés cél- jából már létrehoztak az észak- amerikai ellenállóbb szőlőfa- jokkal alkotott francia–ame- rikai hibrideket, a szőlőliszt- harmat elleni hatékony véde- kezésnek viszont fontos fel- tétele a kórokozó biológiájá- nak, életmódjának alapos is- merete. A gazdanövények ne- mesítése, a termesztett nö- vények különböző növény- védelmi és termesztési tech- nológiái ugyanis eltérő kór- okozó-népességek kialakulá- sához vezethetnek.
Csikós Anett, Váczy Kálmán Zoltán (Eszterházy Károly Főiskola Regionális Egyetemi Tudásközpont)
Lisztharmat a termesztett és a vadon élő szőlőfajokon
A lisztharmatgombák (Erysiphaceae) különböző fajai szinte mindenütt előfordulnak, gazdasági szempontból a legsúlyosabb károkat okozó kórokozók közé tartoznak. A fertőzések kialakulása és kezelése szempontjából kevés olyan lisztharmatfaj ismert, amely hasonlóan súlyos
károkat okoz az ültetvényekben, mint az Erysiphe necator, amely a szőlőlisztharmat okozója.
„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/
2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, il- letve kutatói személyi támoga- tást biztosító rendszer kidol- gozása és működtetése konver- genciaprogram című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támo- gatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával va- lósul meg.”
u Szőlőlisztharmat levélen üvegházi kísérletben
u Sérves bogyók az erősen fertőzött fürtön u Korai lisztharmatfertőzés kezeletlen fürtön
CSiKóS ANETT FElvÉTElEi