• Nem Talált Eredményt

Lisztharmat a termesztett és a vadon élő szőlőfajokon

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Lisztharmat a termesztett és a vadon élő szőlőfajokon"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Növényvédelem

49. szám • Kertészet és Szôlészet 2014. december 3.

15

A

kórokozó a növény min- den zöld részét fertőzhe- ti, nevét pedig a beteg nö- vény felületén képzett fehér, lisztes bevonatról kapta. A sző lőlisztharmat ivartalanul (konídiumokkal) és ivarosan (aszkospórákkal) is szaporo- dó kórokozó. Az aszkospórás fertőzés nyomán föllépő tü- netek többnyire csak a virág- zás után válnak szembetűnő- vé, viszont egyes fertőzött rü- gyekből, amelyekben a kór- okozó micélium alakjában te- lel át, fertőzött, ún. zászlós hajtások fejlődhetnek. A sző-

lőlisztharmat a legsúlyosabb gazdasági károkat a fürtök fertőzésével okozza, a levél fertőzése pedig közvetlenül csökkenti a növény hozamát.

A gomba terjedésének legin- kább a párás, meleg időjárás kedvez, járványos mértékű kártételét a csapadékos idő- szak is segíti.

A szőlőlisztharmatot Észak- Amerikában 1834-ben fedez- ték föl, illetve írták le, és a megnövekedett hajó- és áru- forgalom révén került Euró- pába 1845-ben, Ausztráliába pedig 1866-ban. Behurcolá- sát követően gyorsan elter- jedt a bortermelő vidékeken,

és mivel a termesztett szőlő- fajták érzékenyek voltak a lisztharmatfertőzésre, a kór- okozó kezdeti megjelenését ha- talmas gazdasági károkat oko- zó járványok követték. Észak- Amerikában korábban csak az ellenálló szőlőfajokból származó fajtákat termesztet- ték, viszont Európában min- dig is a bortermő szőlő (Vitis vinifera) volt a legfontosabb faj, amely rendkívül fogékony a szőlőlisztharmatra.

A szakirodalomban mind több tanulmány foglalkozik a kórokozó és a szőlő kapcsola-

tával, így számos kísérlet bi- zonyította már a szőlőliszt- harmat gazdaspecializációját is. A kutatások során a szőlő- félék (Vitaceae) családján be- lül különböző nemzetségek fajairól gyűjtött szőlőliszthar- mat-minták fertőzőképessé- gét vizsgálták, és az eredmé- nyek alapján elmondható, hogy a szőlő (Vitis) nemzet- ség fajairól származó kóroko- zó a vadszőlő (Parthenocis­

sus) nemzetség fajait nem fertőzi, ellentétben a tapadó vadszőlőről (Parthenocissus quinquefolia) gyűjtött szőlő- lisztharmat-változattal, amely mérsékelten képes fertőzni a

Vitis-fajokat. A vadon élő és termesztett Vitis nemzetség fajairól gyűjtött szőlőliszthar- mat­mintáknál eddig nem ta- pasztaltak genetikai elkülö- nülést, a hiányzó differenciá- lódásra pedig magyarázat le- het a közelmúltban termesz- tett szőlőfajok sokfélesége. Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részein vadon ter- mő és termesztett fajként is megtalálható kereklevelű sző- lőről (Muscadinia rotundi fo­

lia) származó kórokozómin- ták vizsgálatai viszont teljes gazdanövény-specializációt mutattak, és genetikailag is je- lentősen eltértek a Vitis-gaz- dafajok lisztharmatmintáitól.

A különböző nemzetségek- hez tartozó szőlőkről szárma- zó lisztharmatváltozatok te- hát nem vagy kevésbé fertő- zik a másik nemzetségbe tar- tozó szőlőfajokat.

A lisztharmat elleni véde- kezés a rezisztens szőlőfajták nemesítését és termesztésbe vonását igényli. Nemesítés cél- jából már létrehoztak az észak- amerikai ellenállóbb szőlőfa- jokkal alkotott francia–ame- rikai hibrideket, a szőlőliszt- harmat elleni hatékony véde- kezésnek viszont fontos fel- tétele a kórokozó biológiájá- nak, életmódjának alapos is- merete. A gazdanövények ne- mesítése, a termesztett nö- vények különböző növény- védelmi és termesztési tech- nológiái ugyanis eltérő kór- okozó-népességek kialakulá- sához vezethetnek.

Csikós Anett, Váczy Kálmán Zoltán (Eszterházy Károly Főiskola Regionális Egyetemi Tudásközpont)

Lisztharmat a termesztett és a vadon élő szőlőfajokon

A lisztharmatgombák (Erysiphaceae) különböző fajai szinte mindenütt előfordulnak, gazdasági szempontból a legsúlyosabb károkat okozó kórokozók közé tartoznak. A fertőzések kialakulása és kezelése szempontjából kevés olyan lisztharmatfaj ismert, amely hasonlóan súlyos

károkat okoz az ültetvényekben, mint az Erysiphe necator, amely a szőlőlisztharmat okozója.

„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/

2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, il- letve kutatói személyi támoga- tást biztosító rendszer kidol- gozása és működtetése konver- genciaprogram című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támo- gatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával va- lósul meg.”

u Szőlőlisztharmat levélen üvegházi kísérletben

u Sérves bogyók az erősen fertőzött fürtön u Korai lisztharmatfertőzés kezeletlen fürtön

CSiKóS ANETT FElvÉTElEi

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a