Az 1717-i tatárbetörés.

Az 1717-i t a t á r b e t ö r é s .

1. A hazai tatárjárásokról általában.

Magyarország d e m o g r á f i a i viszonyait a török hódoltság döntő módon befolyásolta. A pusztító török terjeszkedés, a n a g y h a d j á r a t o k , de különösen az 1566 u t á n g y a k r a n megis- métlődő t a t á r j á r á s o k elnéptelenítették, főleg az Alföld terii- letét.

Az ilyen tatárbetörések rendesen csak kiegészítői voltak egy-egy török h a d j á r a t n a k . A t a t á r o k nem t a r t o z t a k a regu- láris török katonasághoz és c s u p á n rablásból t a r t o t t á k f e n n m a g u k a t . Különösen súlyos volt a helyzet, h a télen is itt tá- boroztak. I l y e n k o r egyes vidékeket teljesen kifosztottak, fel- d ú l t a k , a lakosságot r a b s z í j r a f ű z v e e l h a j t o t t á k , hogy r a b - szolgaként e l a d j á k v a g y pedig csak v á l t s á g d í j f e j é b e n en- gedjék őket szabadon. Az ilyen „mellékfoglalkozásként"

űzött r a b l ó h a d j á r a t o k t a l á n még j o b b a n á r t o t t a k a m a g y a r - ságnak, mint a török katonaság.

A t a t á r j á r á s o k a l k a l m á v a l n a g y v i d é k e k — n é h a m e g y é k

— népe menekült, elhagyva otthonát, földjeit. Ezek a területek v a g y teljesen néptelenek m a r a d t a k , v a g y h a vissza is tért a lakosság, mindent élőiről kezdhetett, mert v a g y o n á t f e l d ú l v a találta. Az üresen m a r a d t f a l v a k , k i p u s z t u l t , v a g y elköltö- zött m a g y a r s á g helyére megindúlt a nemzetiségek á r a m l á s a . Később, a 18. s z á z a d b a n ilyen elpusztított országrészekre tele- pítették az idegen g y a r m a t o s o k a t , természetesen a m a g y a r érdekek mellőzésével.

A t a t á r j á r á s o k története, sajnos, még megíratlan. Dolgo- zatomban a t a t á r j á r á s o k közül a legutolsót, az 1717-it a k a r o m megrajzolni. Ez, ha t a l á n rövidebb is volt és nem is a n n y i r a véres, mint a 16. és 17. századbeliek, mindenesetre jellemző a r r a , hogy az idegen h a d j á r a t o k alatt a m a g y a r s á g a r á n y t a - lanul többet szenvedett az ország többi lakóinál, s a j á t testé- vel védte őket, mert a síkságon nem is volt hová menekülnie.

II. A tatárjárás előzményei.

Az 1717-i t a t á r j á r á s az 1716—1718-i osztrák-török hábo- rúval van kapcsolatban, a n n a k egy része.

Az 1716-ban kitört h á b o r ú r a az adott okot. hogy a török a f r a n c i a h á b o r ú b a n elgyengültnek vélvén a császárt, 1715- ben m e g t á m a d t a Velencét s rövid idő alatt többek közt Mo- reát is elfoglalta tőle.

A H a b s b u r g o k a t nagyon n y u g t a l a n í t o t t a a török biroda- lom életrekelése, megerősödése és ezért 1716 április 13-án m e g k ö t ö t t é k Velencével a v é d ő és t á m a d ó szövetséget. í g y a császár beavatkozott a h á b o r ú b a . A háború alatt a török h a d e r ő folyton hátrált a németek elől. 1717 a u g u s z t u s á b a n a h a d j á r a t döntő s t á d i u m á b a érkezett: a császáriak Belgrád előtt álltak.

A t ö r ö k ö k haditerve az volt, hogy míg a török sereg Belgrádnál döntő csatára várakozik, addig egy oldaltámadás- sal Kelet-Magyarországba törnek, hogy így Savoyai Jenő herceg megosztani k é n y s z e r ü l j ö n csapatait.

Az utóbbi vállalkozásra a porta a mai Dél-Oroszország- ban élő krimi és nogáji t a t á r o k a t szemelte ki. A tatárokhoz, a k i k legnagyobb tömegben D n v e p r o p e t r o v s z k ( Jekaterinosz- lav) t á j á n és a K u b á n p a r t j a i n táboroztak, még egy h a r m a - dik. távolabbi, keleti tatártörzs, a kipcsáki is csatlakozott. A k i p c s á k i t a t á r o k a 18. s z á z a d b a n a k h o k a n d i k á n s á g b a n él- t e k . a mai Özbégia t e r ü l e t é n . Mind a h á r o m törzs harcosai h í r h e d t e k voltak kegyetlenségükről. A t a t á r csapatok siker esetén az Alföldről h á t b a t á m a d h a t t á k volna az Alduna vidékén összevont főerőt.

Steinville tábornok, az erdélyi h a d a k p a r a n c s n o k a és Károlyi Sándor, a tiszántúli megyék p a r a n c s n o k a , gondoltak erre és megtettek mindent, hogy a nép ne aggodalmaskodjék.

E r r e m e g is volt az ok. nem is a n n y i r a E r d é l y b e n , mint in- k á b b K e l e t - M a g y a r o r s z á g o n , hol M á r a m a r o s , Szatmár, Ugocsa és Bereg v á r m e g y é k b e n , a huszti és a m u n k á c s i v á r csekély helyőrségét leszámítva, egészen A áradig nem volt fegyveres nép.1

Már 1716-ban gyülekeztek Moldvában dél-oroszországi t a t á r c s a p a t o k . M u n t é n i á n és Olténián á t h a l a d v a , betörtek Magyarországra, de csak Mehádiáig j u t o t t a k el. Itt megtud- ván Temesvár elestét, visszahúzódtak. De szervezkedésük, ide-oda vonulásuk, egész télen t o v á b b tartott.

A tatárkészülődés híre az ország h a t á r a i n lakók közölt nem volt titok, de az ország legnagyobb része nem tudott róla.

A bécsi f r a n c i a követ m á r 1717 j a n u á r 2-án jelentette, hogy Oláhországból és Moldvából tatárkészülődések híre érkezik."

A hír még titok m a r a d h a t o t t , de m á r n y á r o n általánosan is-

1 Szilágyi István: Az utolsó tatárjárás, Szigeti Album, I860. 286 1.

2 Hurmuzaki: D o c u m e n t e privitoare la istoria Românilor. Vol.

XVI. 402 1.

mert volt a nagy török készülődés. E szerint a török egy sereg- része Nándorfehérvár ellen megy. másik része Rákóczival Erdélybe vonul; a tatárok Máramarosba törnek be. Bercsé- nyi pedig Horvátoszágba.'

Jenő herceg azonban egyáltalán nem törődött a külön- böző híresztelésekkel, nem osztotta meg seregét, hanem egy- tömegben Nándorfehérvár alá vonult. A császári diplomáciá- nak a lengyel udvarnál sikerült kieszközölnie, a tatár fősereg lengyel területeken való átvonulásának megtiltását. így a ta- tároknak Moldvában kellett gyülekezniök és innen csak Er- délybe törhettek be. Erdélyből esetleg megkísérelhető volt az Északkelet-Magyarországba való becsapás, de ez már kö- rülményesebbé tette a vállalkozás sikerét, mint egy közvetlen Magyarország ellen intézett roham.4

A Steinville és Maurocordato János oláh hospodár között létrejött semlegességi szerződést a porta figyelmen kívül hagy- ván. a tatárok Regeb pasa vezetése alatt szabadon vonultak át Oláhországon, hogy az Aid una felé törekedő ozmán főerőt ki- egészítsék. A tatárok derékhada a moldvaiak csapatába volt beosztva, Regeb pasa a moldvaiakat Rakovica hospodár ve- zérlete alá rendelte, aki az egész rablóhadjárat feje volt. A se- regben levő tatárokat a krimi khán fiatal fia vezette.

A tatárok minden r a b l ó h a d j á r a t r a szívesen vállakoztak.

A háború nekik vagyont, kalandot, mulatságot jelentett. De a bosszú is f ű t ö t t e őket, mert 1717 f e b r u á r j á b a n egy erdélyi rác csapat megverte őket. Rakovicának pedig személyes oka volt a bosszúra, mert u g y a n a k k o r húgát elrabolták és meggya- lázva küldték vissza Erdélyből/'

A benyomuló ellenség soraiban volt néhánv kuruc vezér is. így pl. Esterházy Antal és Eorgách Simon. Esterházy egy magyarokból és más menekültekből álló kisebb csapatot veze- tett. Nem tehetett róla. hogy a seregbe törökökön kívül tatá- rok is kerültek. Ezt a Rákóczi-pártiak nem akarták.⁶ Esterhá- zyék jóhiszeműségéhez nem férhet kétség. A Rákóczi-párt mű- ködéséről ellentétes jelentések vannak. Egyik levél szerint Bercsényi erőltette az Erdélybe való becsapást.⁷ Azonban az ilyen besúgók jelentéseit mindig fenntartással kell fogad- nunk, mert gyakran mondtak valótlanságot is.

Esterházy terve Rákóczi visszahozatala volt. Ezt készí-

3 Károlyi Sándor önéletrajza. M a g y a r Történelmi Emlékek. 1865.

4 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen, XVII. k. 251. 1.—Wien 1891.

5 Szilágyi 1. i. m. 296. 1.

6 Rosetti jelentése, Hurmuzaki: D u c u m e n t e privitoare . . . VI. 178—

79 1. és Hurmuzaki F r a g m e n t e zur Gecshiehte der Rumänen. IV. 112-15.1.

7 Hurmuzaki: D o c u m e n t e privitoare . . . VI. 185. 1.

t e t t e elő idegen fegyveres segítséggel. A határról k i á l t v á n y b a n f o r d u l t a néphez, hogy ő, Komárom-megye f ő i s p á n j a , „a győz- hetetlen török császár"" seregével Máramarosba 60, Erdélybe 40 ezer t a t á r r a l bevonul. Felszólítja a lakosságot a szövetség- hez való csatlakozásra és az idegen uralom lerázására. A n n a k , aki nem áll ellen, hanem csatlakozik, nem lesz b á n t ó d á s a és a t ö r ö k - t a t á r csapatok nem fognak pusztítani.⁸

I I I . A magyar Declelem megszervezése.

Károlyi jelentéséből9 t u d j u k , hogy a császári hadvezető- ség kezdettől fogva figyelemmel kísérte a moldvai t a t á r csa- p a t m o z d u l a t o k a t . Amint bebizonyosodott, hogy Chotinban gyülekezik és rövidesen tíz-tizenkét n a p o n belül t á m a d á s r a i n d u l az ellenség. Károlyi k i a d t a a parancsot megyei csapatok toborozására, b á r erre teljes felhatalmazása még nem volt.

N é h á n y n a p m ú l v a Savoyai Jenő Károlyit megbízta a vé- delem megszervezésével. Károlyi kérte a herceget, hogy a me- gyei csapatokat egyesíthesse és velük Moldvába törjön.1"

megelőzve az ellenséget. Ezt azonban sem a herceg, sem a haditaínács nem engedte meg, kijelentve: a m a g y a r sereg c s u p á n a belső béke és biztonság megőrzésére szolgáljon, erre pedig szükségtelen a megyei csapatok összevonása. Az óva- tosságnak megvolt a maga oka. T u d t á k ugyanis, hogy⁷ az in- váziós seregben m a g y a r o k is v a n n a k , és féltek nemzeti csa- p a t o k n a k az ellenséghez való csatlakozásától.

Károlyi a tiszáninneni megyék és h a j d ú városok seregét N y í r b á t o r b a , a tiszántúli c s a p a t o k a t pedig a Bodrogközre, il- letve a lengyelországi szorosokra rendelte. A védelmi intézke- déseket kellő időben megtették a megyék. A tatárokról szállin- gózó h í r e k miatt, m á r m á j u s b a n eltorlaszolták a moldvai szo- rosokat. A láposi szorost Nemes Tamás, a telcsi szorost a besz- tercei k a p i t á n y vágatta be július elején. A borsai szorost szin- tén elzárták.

Károlyi a védelmi intézkedések vezetésével Bagossy Lász- lót a szatmármegyei h a j d ú k és k a t o n a s á g p a r a n c s n o k á t bízta meg. Az ő rendelkezésére bocsátották a máramarosi fegyver- f o g h a t ó embereket is, akiket Yáradi Ferenc vezetett. Á ha- t á r r a 200—500 gyalogost k ü l d t e k . Ezek torlaszolták el az u t a k a t , kidöntött f á k k a l , hegyi p a t a k o k felduzzasztásával.

8 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoy en XVI I. k. 233, 34 lapjá- nak jegyzete és Hurmuzaki: Documente privitoare . . . V I . k. 172. 1.

9 Károlyi Sándor észrevételei és előterjesztése az 1717-i tatárjárás- ról. (Tartarormn rumor. Századok 1867., 57. lap.)

10 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen, XVII. k. Supplement 106 sz. (103. 1.)

T e h á t a régi g y e p ű ú j életre kelt. Bagossy Moldván át egé- szen Chotinig, a m a g y a r emigránsok gyülekező helyéig, já- r a t t a kémeit.

A szervezés anyagi ügyei: élelmezés, fizetés a megyei hatóság kezében volt. Különösen Sztojka László m á r a m a r o s i alispán, a védelem lelke, t ü n t e t t e ki magát. A m á r a m a r o s i védelmet is ő szervezte meg. A két felső j á r á s fegyvereseit a borsai á t j á r ó h o z küldte, az alsó járásét ökörmezőre.1 1 K á - rolyi mégis mellőzi őt jelentéseiben és Bagossyt á l l í t j a elő- térbe.

Erdélyben m á r nem. v a g y alig történtek intézkedések a védelem kérdésében. E s t e r h á z y k i á l t v á n y á n a k , hogy a hoz- zápártoló m a g y a r o k nem fognak szenvedni az ellenségtől — úgy látszik — megvolt a kellő hatása. E jóhiszemű szavak csak ígéretek m a r a d t a k , melyek ellenkezőjéről h a m a r meg- győződhetett Erdély lakossága.12

Rakovicát, m i u t á n kémei ú t j á n kedvezőtlenül értesült a megyei előkészületekről, a máramarosi h a t á r nem csábította betörésre.¹³ Azonban E r d é l y b e n sokkal jobb volt s z á m á r a a helyzet. Az előző évben a keleti h a t á r őrizetére E r d é l y b e n három gyalog- és négy lovasezred állomásozott. Mivel Sa- voyai Jenő, felvonulási tervének megfelelően, a sereg jóré- szét a Bánságba vezényelte s az o t t m a r a d t a k zömét pedig Steinville a déli h a t á r r a egyesítette, a keleti h a t á r őrizetére csupán a St. Amour dragonyos-ezred m a r a d t Marosvásárhe- lyen. Ezenkívül kevés őrség volt még C s í k b a n , G y e r g y ó b a n és egy század Besztercén, v a l a m i n t a nemzeti felkelés csapa- tai, Dettina alezredes vezetésével, Háromszékben.

Bár a császári hadvezetőség ismerte a t a t á r készülődése- ket, mégis elhanyagolta a dolgot. E n n e k oka az lehetett, hogy a híres kémrendszere ezúttal csődöt mondott. Mold- vából csak hiányos értesülések érkeztek az ezredparancs- nokságokra, a fenyegető tatárveszedelmet kisebb jelentőségű- nek tűntetve fel. Ez indította Steinvillet a r r a , hogy a keleti h a t á r közelében állomásozó egyetlen ezredet is magához ren- delje Nagyszebenbe.

A St. Amour ezredből csak egy század m a r a d t Beszter- cén Gessel százados vezetése alatt, 5 század pedig a „nem- zeti katonasággal" (felkelőkkel) Nagyszeben felé tartott. Út- közben Nagysinknél. Fogarastól nem messze észak-észak- n y u g a t r a , k a p t á k meg D e t t i n á n a k Szentkatolnáról k ü l d ö t t jelentését a t a t á r o k betöréséről.¹⁴ Steinville nïég n é h á n y

11 Pap József: Axlalékok Máramaros történetéhez, 1909. 356. 1.

12 Szekfű Gyula: A s z á m ű z ö t t Rákóczi, 1913. 86. 1.

13 Szilágyi í . i. m. 301. 1.

14 Feldzüge des Prinzen Eugen von Saooyen, XYIT. k. 232 1.

n a p i g várt, hogy a h í r a d á s valódiságáról meggyőződjék, b á r íiug. 22-én m á r a besztercei városi tanács is jelentette, hogy ,.tatárcsordák" m u t a t k o z n a k a láthatáron.

II . A betörés története.

A védtelenül m a r a d t keleti vidékeket kb. tizenöt-húsz- ezer ember özönlötte el. A beütő sereg legnagyobb része lo- vasokból állott és igen kevert összetételű volt. A d e r é k h a d a t a t a t á r o k alkották, r a j t u k kívül t a l á l h a t t u n k még törököket, oláhokat, a moldvai hospodár vezetésével, továbbá Esterházy Antal p a r a n c s n o k s á g a alatt n é h á n y m a g y a r emigránst, len- gyel és kozák fegyverest. Esterházy c s a p a t á b a n elenyészően kevés k u r u c , mindössze 50 m a g y a r lovas volt.¹⁵

A horda k i k e r ü l v e a jól eltorlaszolt m á r a m a r o s i h á g ó k a t , a Borgói-szorosban tört be. Itt az ellenálló száz moldvai p a - rasztot elsöpörve, gyorsan Beszterce alá ért. Gessel százados századát Jád felé a Szamosig visszanyomták. Gessel drago- nyosaival és n é h á n y nemessel megkísérelte az ellenállást, a z o n b a n a túlerő a Kisilva melletti h a r c b a n megsemmisítette a védőket. Maga Gessel is fogságba esett.

így, a borgói ellenállást letörve, nyitva állt az út E r - délybe. Nem az egész had özönlötte el az erdélyi részeket, mert Rakovica Esterházyval a ..passuson (Beszterce körül) m a r a d t 1200 emberrel"^{1 6} és összetűzött a k ö r ü l z á r t városban Macquir százados vezetése alatt álló csekélyszámú m a r a d é k őrséggel. Rakovica hospodár Besztercénél a k a r t a fedezni az Erdélybe tört t a t á r c s a p a t o k visszavonulását, ezért m a r a d t a h a t á r o n .

Beszterce k ü l v á r o s á t felégetve, a t a t á r horda k é t f e l é vált. A főoszlop a Nagyszamos völgyébe vonult előre, a mel- lékoszlop aug. 22—25 és 24-én a S a j ó völgyéből pusztítva, a Maros mentén lévő Szászrégen mellett haladt el. m a j d kb. dél felé f o r d u l v a a Maros völgyéből átcsapott a Kiskükiillőhöz, K ü k ü l l ő v á r felé. Itt hirtelen i r á n y t változtatott, é s z a k n y u g a t felé vévén ú t j á t , A Mezőségen á t h a l a d v a Mezőcsán felé — nem messze Tordától — vonult tovább.¹' Szék felé h a l a d t á -

ban elpusztította Méhest, ahol báró Apor Péternek okozott különösen n a g y károkat.1 8 Szék mellett volt, a m i k o r a Stein- ville által o d a i r á n y í t o t t dragonvosokba ütközött. A sorkato- naság nyomása erősnek bizonyulván, a nyilt harcot kerülve,

15 U. o. 234. 1. és a jegyzet.

16 Károlyi hadi előterjesztése, Századok 1867. 59. 1.

17 Károlyi hadi előterjesztése, Századok 1867. 59. 1.

18 Apor Péter levelezése, Monumenta H u n g a r i e Historica 11.37 k. 75.1.

Beregszász

o

S a Iánk O

\

Huszt

. o

» /e/é

Bal-ét N.őzeheres

Naquszöllús

?F.Ardó ^ Turterebes

\Sarköz re

Tésst

\

Máramarosi sziget

A z 1717-i haharbehörss új-jának v á z l a h a .

Barcánfalva

zatmàr

o Erdőd

ran y os meggy es érpáraija

Felsőbánya

\Nagyb

K ^ - - - \

^ ^ ^ ^ f t r i m u r a \ ^

^Hapnikbánya Szacsof naJs^n ^ > A.

TI.SXCCxca^ V

^ ' \

a r lápos Y

J

<f r

-O Emberfő A/ , Nagyi Ion da | y

Retteg \^OmJósa/ja les ^{xie^} N . ,

Vd esz/-erce

\

77? a-

'Szék

\

Bonc h id a toJf

\

\

vőzészrég en

\

'Ho/ots var

\

» tatár föosz/op és részeinek útja.

// mellékoszlop útja.

* >0 0 10 20 30 <>0 60 80 km

«

—^-»^o Mezőm éhes Jj

%Mezöcsán / l/Marosvàsèrbelu,

/Jo .. 7

X . T f * ' r1>

• r":

7/C5 öszentmártot I Küküllövár

n.

U

gyorsan tovább h a l a d t a horda. Steinville — m i u t á n meggyő- ződött a betörés valóságáról és belátta, hogy gyors segítségre v a n szükség — erőltetett menettel visszaindította drago- nyosait.

A t a t á r o k a t E r d é l y b e n m á r üldözni kezdték. Az a csa- pat, mely a Nagyszamos m e n t é n h a l a d t idáig, a Kisszamos

p a r t j á n levő Bonchidánál egyesült a Mezőségen dúló mel- lékszárnnyal. I n n e n az egyesült sereg Beszterce felé vonult vissza. Retteg mellett, O m l á s f a l u n á l megállott; k i v á l o g a t t á k a rossz lovakat és az egyik t a t á r vezér a foglyok egy részé- vel elhagyta az országot. Rakovica és E s t e r h á z y A n t a l is ki- vonult.

A h a d most E m b e r f ő n é l átkelve a hegyeken, részben a Lápos vidékén, részben a Szamos völgyében p u s z t í t v a to- vább. Dés, Nagyilonda, S z i n y é r v á r a l j a , Aranyosmeggyes vi- dékét özönlötte el. A h o r d a ú t j á t m i n d e n ü t t felégetett f a l v a k , szétdúlt u d v a r h á z a k , m a g u k előtt h a j t o t t fogolycsapatok, zsákmányolt lovak jelezték. A u g u s z t u s 26-án a b á n y a v á r o - sok k ö r ü l voltak a t a t á r o k . Itt t a l á l k o z t a k a csekélyszámú bihari katonasággal, melyet Károlyi vezényelt Besztercére.

A b i h a r i a k , látva a túlerőt a Szamoson innen, E r d ő d s z á d h o z h ú z ó d t a k vissza. A t a t á r o k a n a g y o b b helységeket e l k e r ü l t é k , nyilt csatára eddig nem k e r ü l t sor. Károlyi szerint N a g y b á - n y á t azért k e r ü l t é k ki, mert itt az ú j kollégiumot Agárnak, a csatornát pedig á g y ú n a k nézték.1 9 F e l s ő b á n y a f a l a i szintén elriasztották a p o g á n y ellenséget. H í r e j á r t a n n a k is, hogy a f e l s ő b á n y a i a k egy m u r z á t elfogtak és agyonlőttek, ami va- lószínűleg óvatossabbá tette az ellenséget a városokkal szemben.

A t a t á r o k vonulását nem szabad ú g y gondolnunk, mint- ha tízezres tömegben egyszerre r o n t o t t a k volna egy-egy f a - lura. Kétségtelenül egy h a t a l m a s csapat — többezer fő —

mindig együtt tartózkodott, de n a g y o n sok volt az apró, egyé- ni p o r t y á k száma is. Ezek a kisebb p o r t y á z ó csapatok lét- számukhoz képest a r á n y t a l a n u l n a g y pusztítást végeztek.

Főleg ezek a mozgékony a l a k u l a t o k raboltak, d ú l t a k , terel- ték össze a foglyokat, míg a főerő, n a g y tömege miatt ne- hézkesebb volt. Rendesen a p o r t y á z ó előőrsök h a r á c s o l t a k el mindent, a később megjelenő, valamivel lassabban mozgó n a g y tömeg csak a pusztítást fejezte be. Ilyen kisebb csa- patok p o r t y á j á n a k esett áldozatul K ő v á r vidéke is. Kővár vidék vice officialisa 1717 szeptember 22-i jelentésében be- számol arról, hogy az átvonuló ellenség f a l v a n k é n t átlag nyolc-tíz h á z a t égetett fel, néhol többet, összesen 80-at.

Nyolc községet teljesen felperzselt. Az ezekben elpusztított

19 Károlyi hadi előterjesztése, S z á z a d o k 1867. 59. 1.

h á z a k számát nem közli a jelentés. Sok foglyot is ejtettek, a k i k k ö z ü l soknak sikerült elmenekülnie.2 0

N a g y b á n y á r ó l Kákásmezőn át S z i n y é r v á r a l j a felé vet- ték ú t j u k a t a t a t á r o k , közben Erdőszádról kiszorították a b i h a r i a k a t , a k i k M a d a r á s z r a v o n u l t a k vissza, hozva a hírt.

hogy m á s n a p r a m á r S z a t m á r o n lesz az ellenség. Szinyérvár- aÍjáról egyenes i r á n y b a n Aranyosmeggyesre v o n u l t a k a ta- tárok. ahol megálltak, Aranyosmeggyesről augusztus 27—

28-án ismét p o r t y á k a t tettek. P a t ó h á z a , Hirip, másfelől Szat- m á r mellett el Lázárin, Gacsályon, M a j t u s o n keresztül Nagy- szekeresig, m i n d e n ü t t égetve, sok m a g y a r t r a b s z í j r a fűzve, jószágait e l h a j t v a . A t a t á r o k t e h á t gyors i r a m b a n elpusztí- tották Belső-Szolnok megye jórészét, Kővár vidékét, m a j d S z a t m á r m e g y é t d ú l t á k Ugocsának t a r t v a .

Károlyi, látva, hogy⁷ csekély erőivel nem szállhat szembe az ezres tömegekkel, igyekezett az összecsapás elől kitérni.

Mivel csak a v á r a d i h a j d ú k álltak rendelkezésére, levonva a következményeket, a u g u s z t u s 27-én Szatmárról T o k a j b a vo- nult vissza, a város védelmét a megrémült polgárságra bízva.

Savoyai Jenőhöz intézett jelentésében a többek közt a követ- kező m a g y a r á z a t o t t a l á l j u k a visszavonulásra: „Nem lévén sem had, sem munitio — ki m á r ezelőtt eleget kéretett s denegáltatott — s egész f u t á s b a n lévén az a föld s aki legna- gyobb: m i n d a d d i g úgy volt t u d v a , hogy m a g y a r is vagyon véllek, jobban maga felekezetitől lehetett t a r t a n i : ú g y men- tem T o k a j b a n , lionnét is azonnal m i n d e n f e l é disponáltam s parancsoltam, nem k ü l ö n b e n ide s előre is Máramarosban."'^{2 1}

Károlyi b á r f e g y v e r b e szólította Szatmár, Szabolcs és Bihar megyék lakosságát, s e népfelkelést elég gyorsan vég- r e h a j t o t t á k , mégis a késői intézkedés ezen a vidéken m á r nem hozott sikert, mert a t a t á r o k gyorsan v o n u l t a k tovább s egy-egy megye k a t o n a s á g a nyilt c s a t á b a n k ü l ö n b e n sem mérkőzhetett meg a p o g á n y hordával. Tehát k i a d t á k a pa- rancsot a menekülésre s veszélyt jelző ágyúlövésekre a n é p tényleg biztos helyre húzódott vissza. A m a g y a r lakosság el- keseredett és t ö b b helyen ellenállásra gondolt, mikor meg- t u d t a , hogy a p o g á n n v a l m a g y a r is van és Felső- és N a g y b á - n y á n a k csauszokat a d t a k „az ki megindult és f u t o t t vissza- tért s k é t - h á r o m f a l u összeütvén magát, a t e m p l o m o k r a és templomkerítésekre vette m a g á t " — jelentette Károlyi.

A csauszok a d á s á n a k , m a g y a r o k , k u r u c o k jöttének híre csak v a k l á r m a volt, nem is tartott sokáig, hiszen m á r a kö- rülfogott S z a t m á r város lakossága is m e g t u d t a , hogy⁷ „senki

20 Magyar Királyi Hadi lenéitár, Háborús iratok a törökök elleni hadjáratokból 1712—1789. „1717—9—126' a."

21 Károlyi hadi előterjesztése, Századok 1867. 60. 1.

sincsen vélle (a tatárral) a m a g y a r o k közül, h a n e m egy szul- tán és egy c l i a m n a k f i a v a g y i s öccse, circiter h ú s z esztendős "

— o l v a s h a t j u k K á r o l y i idézett h a d i előterjesztésében.

A rendszeres k i r a b l á s t ó l csak S z a t m á r v á r o s a m e n e k ü l t meg. mert h a a t a t á r o k erősebb ellenállásra t a l á l t a k , nem restelltek m e g h á t r á l n i , v a g y visszavonulni. S z a t m á r ostromá- hoz sem volt b á t o r s á g u k , de m i n d e n e s e t r e i g y e k e z t e k meg- sarcolni. M a g a a k h á n f i a jelent m e g seregével a k a p u k előtt, n a g y pénzösszeget követelve, k i r a b l á s s a l f e n y e g e t ő z v e . A városi k ü l d ö t t s é g a f ő k a p u előtt f o g a d t a a vezért, t e k i n t é l y e s legyveres segítséggel. Eleinte n e m a k a r t a k e g y e z k e d n i a ta- lárral, s n y o m a t é k u l nem Aro n a k o d t a k m e g m u t o g a t n i a k h á n f i á n a k a város megerősítését. M a g a a v á r o s p a r a n c s n o k Csá- szi Miklós vezette k ö r ü l a v á r o s b a n a t a t á r vezért. M i n d e n k ü l s ő u t c a s a r k o n , k a p u b a n u g y a n a z o k az e m b e r e k álltak, a k i k eredetileg is a f e g y v e r e s k í s é r e t h e z t a r t o z t a k . A csel sikerült, mert a k h á n f i a a v a l ó s á g n á l e r ő s e b b n e k gondolva a várost, nem m e r t e m e g t á m a d n i . A z o n b a n a sarcot m e g k ö - vetelte, melyet a város — ismerve valódi erejét — meg is adott. Az összeget csak később, a u g u s z t u s 30-án a d t a át a batári e r d ő b e n egy küldöttség, m e l y n e k t a g j a i Császi Mi- hály. E r d ő d v A n d r á s és Szigyártó István voltak.

A r a n v o s m e g y e s r ő l a u g u s z t u s 29-én h a j n a l b a n i n d u l t a k t o v á b b . Közben e l p u s z t í t o t t á k S á r k ö z t és T ú r t e r e b e s t , mi- k ö z b e n sok foglyot e j t e t t e k . Estére a b a t á r i e r d ő b e n á l l t a k meg. ez lett f ő h a d i s z á l l á s u k . I n n e n ú j a b b k a l a n d o z á s o k a t tettek a Szamos-völgy eddig n e m érintett részeire. Ugocsa megyében öt f a l u kivételével m i n d e n ü t t n a g y k á r o k a t okoz- tak. E k k o r semmisült meg t ö b b e k k ö z t G y a r m a t , Matócs és N á b r á d .

A t a t á r o k a b a t á r i f ő h a d i s z á l l á s r a terelték össze a fog- lyokat s lelketlenül éheztetve, s z o m j a z t a t v a k í n o z t á k a sze- rencsétleneket. A f é r f i a k a t és n ő k e t k ü l ö n v e t t é k , úgyszin- tén a g y e r m e k e k e t is e l v á l a s z t o t t á k szüleiktől.2 2

Kuckliinder ezredes, huszti v á r n a g y jelentése szerint, a f a l v a k a t teljesen k i r a b o l t á k , f e l d ú l t á k . Ami e l m o z d í t h a t ó volt. m i n d elvitték. Azokat a f o g l y o k a t — öregeket és gyer- mekeket — a k i k nem t u d t á k k ö v e t n i a gyors c s a p a t o k a t , egy- szerűen legyilkolták. Az u t a k mentén m i n d e n ü t t lehetett lát- ni f e t r e n g ő és meggyilkolt g y e r m e k e k e t és aggokat. A fog- lyok száma egyre n ő t t ; t ö b b ezerre r ú g o t t egy rövid hét alatt.

Augusztus 30-án Bereg v á r m e g y é b e is á t c s a p t a k , k i r a b o l v a Vári, C s é t f a l v a és Oroszi községeket. Ú t k ö z b e n S a l á n k o n f e l g y ú j t o t t á k Károlyi S á n d o r ú j k a s t é l y á t .

Mi lehetett az oka. hogy a t a t á r sereg idáig komoly a k a -

22 Szilágyi i. m. 306. 1.

dályba nem ütközött? Az, hogy a határon nem talált erős el- lenállásra és különben is a tatárhad sokkal nagyobb és moz- gékonyabb volt a német helyőrségnél. Az északi megyék ha- tárait jól megerősítették, de az erdélyi szorosok úgyszólván védtelenek voltak. Itt akadálytalanul özönlöttek be a tatá- rok. Hiba volt az is, hogy a hónapok óta készen álló megyék lakossága is azt hitte, hogy a betörés híre csak vaklárma.

Otthon, a falvakban semmi komoly előkészület sem történt az ellenség fogadására. Szervezkedésre vagy esetleges mene- külésre, míg a veszélynek csak híre járt, nem gondoltak.23 Es- terházy kiáltványának ígéretei is megtévesztették a békés la- kosságot. A Marosvásárhelyen állomásozó német ezred elég messze volt a határtól, rögtön talán ez sem tudott volna se- gítséget nyújtani. Közben ezt az ezredet is elvezényelték és így a védtelen erdélyi határon beözönlött az ellenség.

Mint említettük, Károlyi elrendelte a megyénként való katonaság toborzását; ez nagyon keveset ígért, mert átlag 50—60 embert állítottak ki a megyék. Ilyen kis erőnek nyilt csatában nem lehetett mérkőznie ezres tömegekkel. Károlyi visszavonulásának híre csak növelte a riadalmat, minden- ki menekült arra amerre tudott, a hegyekbe, nádasokba. Ter- mészetesen a síkságon levő magyar falvak hátrányban vol- tak a hegyi v a g y lápi településekkel szemben; nem volt meg a védekezési, menekülési lehetőségük.

Az amúgy is elég hiányos védelmi intézkedések most már teljesen csődöt mondtak. A fegyveres nép egy része is szétszaladt, a „nemzeti katonaság" csapatai pedig a császári helyőrségekre, úgymint Nagyváradra, Ecsedre vonultak vissza, átengedve a sík területeket a tatárok rabló dühének.24

A megyeiek korai ellenállásával a baj talán elhárítható lett volna — írta Jenő hercegnek a kassai parancsnok br.

Renaud — annál inkább, mivel az ellenség nagyon rosszul volt f e l f e g y v e r e z v e . Többnyire nyíl, dárda és kard volt fegyverzetük s Kuckländer szerint csak minden tizedik ta- tárnak volt rendes fegyverzete. Ha neki (Kucklandernek) még száz német lovasa van, áttörte volna a betörő ellenség hatalmas seregét (?) — jelentette szeptember 3-án Savoyai Jenőnek.²⁵

Az országrész lassan felocsúdott első ijedtségéből. Bár rendszeresen sehol sem támadták az ellenséget, kisebb na- gyobb egyéni vállalkozások most már akadtak. A tatársereg mélyen benn volt az országban s mindenütt ellenséges maga-

23 Szilágyi i. m. 302. 1.

24 Feldzüge des prinzen Eugen von Savoy en XVII. k. 236. 1.

25 U. o. a 236. lap jegyzete.

t a r t á s r a t a l á l t a lakosság részéről. Beregszász k ö r n y é k é r ő l vissza is f o r d u l t a k a B o r s a v a völgyébe.^{2 6} I n n e n ú j r a ^a Tisza felé v o n u l v a Veléténél e l h a g y t á k Ügocsát.

Bagossy m e g p a r a n c s o l t a a s z a t m á r i h a j d ú k n a k , h o g y ál- l a n d ó a n t á m a d j á k , n y u g t a l a n í t s á k , f á r a s s z á k az ellenséget.

Most m á r m e n e k ü l ő k lettek a f o s z t o g a t ó k b ó l . K a r á c s o n T i v a - d a r 50, Bagossy László 75 h a j d ú j a á l l a n d ó a n c s i p k e d t e az el- lenséget, m e l y n e k egysége — k ü l ö n ö s e n a b e l g r á d i vereség h í r é r e — megbomlott. A Tisza b a l p a r t j á n h a l a d t a k s meg sem k í s é r e l t é k a H u s z t r a v a l ó betörést, mivel a k ö r n y é k ne- messége o d a m e n e k ü l t s í g y m á r t e k i n t é l y e s e b b h a d e r ő v e l á l l t a k volna szemben. S z e p t e m b e r 1-én Yisk a l á értek, ahol a huszti v á r b ó l k i t ö r t k a t o n a s á g és a S z t o j k a Zsigmond és K o d r a Mózes által vezetett, m a g y a r o k b ó l összeállt f e g y v e r e s c s a p a t m e g f u t a m í t o t t a ő k e t . E z volt az első k u d a r c . A me- gyeiek a z o n b a n m é g m i n d i g jóval k e v e s e b b e n v o l t a k a t a - t á r o k n á l , t e h á t főleg éjjel t á m a d t a k , m i k o r az ellenség n e m l á t h a t t a csekély s z á m u k a t .

S z e p t e m b e r 2-án é j j e l Bagossy 50 vitézzel m e g l e p t e iá- b o r u k a t . A m a g y a r o k , cselhez f o l y a m o d v a , n a g v l á r m á v a l t á m a d t a k . A t a t á r o k m e g r é m ü l t e k , azt h i t t é k , t e k i n t é l y e s a t á m a d ó k s z á m a : ellenállásról alig volt szó. Az á l t a t á n o s z ű r - z a v a r b a n Bagossyék k b . 3.000 m a g y a r r a b o t s z a b a d í t o t - t a k ki.

A t a t á r o k e z u t á n Técsőn és Szigeten át az I z a v ö l g y e felé v e t t é k ú t j u k a t — c s a k itt-ott r a b o l v a , p u s z t í t v a , h o g y m e n e k ü l é s ü k n e k is t á m a d ó színt a d j a n a k .

K á r o l y i is visszatért és t á m a d á s r a b u z d í t o t t a a b á n y a v á - rosokat. Az egyik, í K a p n i k b á n y a f e l é m e n e k ü l ő , t a t á r c s a - p a t o t az o t t a n i p o l g á r s á g b ó l a l a k u l t őrség s e m m i s í t e t t e meg, és a k i az ü l d ö z ö t t e k k ö z ü l a h e g y e k k ö z é m e n e k ü l t , azt az elkeseredett p a r a s z t s á g v e r t e a g y o n . Az I z a v ö l g y é b e n , B a r - c á n f a l v a h a t á r á b a n é r t e a t a t á r o k a t a viski k u d a r c n á l n a - gyobb. m á s o d i k vereség. A f o l y ó v ö l g y e itten egészen ösz- szeszorul a „ C i g á n y o k s í r h a l m a " n e v ű s z u r d o k b a n . A b a r c á n - falvi d i a d a l k i v í v ó j a Bagossy volt, a k i n e k a c s a p a t á h o z c s a t l a k o z t a k a N a g y Zsigmond, S z a p l o n c a y Simon és S z t á n

J ó n á s s z o l g a b í r á k vezetése a l a t t álló m e g y e i f e l k e l ő k és só- v á g ó k . A győzelem u t á n Bagossy m e g v á l t a seregtől, m i u t á n a d d i g is sok nézeteltérése volt t i s z t t á r s a i v a l . A m á r a m a r o s i a k - kal csak K a r á c s o n T i v a d a r maradt.^{2 7}

A t a t á r o k m i n d n a g y o b b veszteségek közt, erőltetett me- n e t b e n Rozálián, K o n y h á n , Szacsalon k e r e s z t ü l M a j s z i n i g

26 Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye m o n o g r á f i á j a 1881. I. k. 241. 1.

27 Várady Gábor: Savovai Jenő és a Nádorfehérvár elleni h a d j á r a t . Hadtörténelmi közlemén vek." 1894. 206. 1.

menekültek. Itt sem időzve sokáig, tovább meneteltek s szep- tember 3-án megérkeztek Borsára. Nyolc-tízezer fogollyal, rossz ú t a k o n , á l l a n d ó a n üldöztetve, harcolva. 3 n a p alatt 120 km.-t tettek meg, ami n a g y teljesítmény.

A h a t á r h o z m á r közel voltak, de az út legnehezebb sza- kasza, a Visó-, illetve Borsa-völgyéből az Aranyos-Beszterce völgyébe való átmenetel még h á t r a volt. A lakosság — mint említettük — m i n d e n ü t t megnehezítette a m e n e k ü l ő k ú t j á t ; a m a g y a r o k o n k í v ü l a nemzetiségek is, különösen az oláhok kivették részüket a védelemből2 8 Borsa oláh p a p j a Sándor F a r k a s (Sandru L u p u ) Sztojka László f e l h í v á s á r a kioktatta f a l u j a népét a tatárveszedelem esetén szükséges teendőkre.*"

A Borsa melletti N a g y Pietrosz (ma Hortliy-csúcs) tövé- ben két ú t vezetett át B u k o v i n á b a : a Csizla- és Yisó-völgye illetve a Borsa—Aranyos-Beszterce völgye. A h a t á r o n a víz- választót képező Stol h a v a s a l j á b a n , a Borsa völgyében van a k e s k e n y és k b . 2 k m . hosszú Sztrimura szoros. Ide a k a r t a Sándor F a r k a s becsalni az ellenséget, s evégből a f a l u népé- vel el torlaszoltatta az á t j á r ó t . A f á k a t d e r é k b a n k e t t é füré- szelték. hogy lehetetlen volt az átmenetel. Természetesen a szorosnak csak a h a t á r felé eső részét torlaszolták így el.

Közvetlenül az ú t felé a m a g a s l a t o k r a nagy köveket is hord- tak. hogy m a j d ezek lezúdításával is megnehezítsék a benn- rekedtek helyzetét.

A t a t á r o k nem mertek Borsán megállani, hanem tovább v o n u l t a k . A B u k o v i n á b a vezető két ú t közül a seregnek vá- lasztania kellett. Sándor F a r k a s kéme, egy oláh suhanc, vál- lalkozott, hogy a Sztrimura-szoroson átvezeti a sereget. A k h á n fia, mitsem sejtve, elfogadta az ajánlott borsai utat H a a másikat v á l a s z t j a , k i m e n e k ü l t e k volna, mert a Csizla völgye nem volt eltorlaszolva.

Szeptember 3-án épen estére értek a Borsától 91/á km.-re levő szorosba, ahol a f á r a d t sereg, g y a n ú t l a n u l táborba szál lott. A sötétség beálltával m á r nem l á t h a t t á k , hogy a szoros távolabbi p o n t j a i el v a n n a k zárva a menekülés elől. A falu népe és a megyei k a t o n a s á g egy része, kb. 300 fő, egész éjjel virrasztott a szorosban, kétoldalt a ledöntött vagy félig el- fűrészelt f á k és k ő r a k á s o k mellett. Az éjjel viszonylag nyu- godtan telt el.

Szeptember 4-én h a j n a l b a n a Balog G y ö r g y , D u n k a László, Karácson T i v a d a r . Szaplonczav László és Sztan Si- mon vezetése alatt álló. kisebb-nagyobb csoportokra elosztott sereg lövöldözni kezdett a még alvó táborra. A tábor felriadt

28 Peírovay György: A máramarosi oláhok, betelepülésük, vajdájuk, kenézeik. Századok 1911. 612. lap.

29 Várad y i. m . 207. lap.

és rettenetes fejetlenség lett ú r r á . A t á m a d ó k a t nem l á t h a t t a senki, mert a l a k , sziklák elrejtették őket. A k ö v e k e t min- d e n ü n n e n ú g y g u r í t o t t á k a t á b o r r a , liogy az előkészített ha- talmas, ágaiktól megtisztított s z á l f á k a t m a g u k k a l r a g a d t á k . A félig elfűrészelt f e n y ő k e t is ledöntötték és ez is borzalmas pusztítást végzett a t a t á r o k soraiban, de a m a g y a r foglyok közül is számosat megölt. K é z i t u s á r a is sor k e r ü l t s a tatá- rok mind kétségbeejtőbb helyzetbe j u t o t t a k , mert a szűk he- lyen még mozogni sem t u d t a k . A csata egész n a p folyt, vé- gül a m a r a d é k tatársereg m e n e k ü l n i kezdett. D e a fatorla- szoktól kénytelen volt visszafordulni és teljesen összekava- rodva, egymást t i p o r t á k le.

A t á m a d ó megyeiek és falusi oláhok a borzalmas t a t á r - mészárlás közben sem feledkeztek meg a foglyokról, akik m e g s z a b a d u l v á n bilincseiktől, fokozott d ü h v e l öldösték lel- ketlen k í n z ó i k a t . Közben F e l s ő b á n y á r ó l segítség is érkezett, 50 b á n y á s z személyében. Az öldöklésnek csak a beállott este vetett véget. A 12 ezer f ő n y i tatárseregből 6 ezer elesett. Egyes töredékek megkísérelték az elmenekülést a m a g a s fatorlaszok kikerülésével. Közben a z o n b a n h a t a l m a s f e l h ő s z a k a d á s ke- letkezett s a zivatar alatt hegycsuszamlás történt, amely m i n t e g y 2.000 t a t á r t t e m e t e t t el a Stol a l j á b a n , úgy, hogy a r á n y l a g kevesen m e n e k ü l t e k el.

A csata u t á n a sebesülteket ápolás alá vették, de ezzel egyidejűleg megkezdődött a z s á k m á n y szétosztása is. A meg- szabadított keresztény foglyok s z á m a 7087 volt.³⁰ A z s á k m á n y

n a g y volt, de különösen a lovak száma. Károlyi szerint több mint 9000 t a t á r lovat z s á k m á n y o l t a k a m a g y a r o k , Y á r a d y csak 8000-et említ cikkében. Ä rablott értékeket lehetőség szerint t u l a j d o n o s a i k k a p t á k meg, de a g a z d á t l a n lovakat 5—6 forintért á r u l t á k , a k a t o n á k pedig ingyen k a p t á k . D e á k Ferenc, akit Károlyi k ü l d ö t t segítségül, m i n d e n tisztjének 9.

minden közlegénynek pedig 5 lovat adott. A z s á k m á n y ü g y nem ment simán, összeveszés lett belőle, amely sok levélvál- tásra adott okot. A veszekedők között végül is a n á d o r dön- tött Károlyi későn érkező katonái és a harcoló, t a t á r v e r ő má- ramarosiak közül az u t ó b b i a k javára.3 1

A Sztrimura szorosban harcoló m á r a m a r o s i a k b á r job- b á r a csak a m a g u k erejére voltak utalva, mégis k a p t a k némi segítséget (az 50 f e l s ő b á n y a i b á n y á s z t ) .

M a t u s c h k a értekezésében olvashatjuk,^{3 2} hogy a csatában az erdélyi nemzeti csapatok is résztvettek. D e t t i n a alezredes

J u r k ó k a p i t á n y vezetésével egy gyalogos csapatot k ü l d ö t t , amely erőltetett menetben h a l a d v a , még idejében megérkezett

30 Várad y i. m. 211. 1.

31 Orsz. leoélíár Canc. iratok 1717. okt. 27. —88.

32 Feldzüge des Prinzen Eugen oon Saooyen XYIT. k. 238. î.

és részt vett a küzdelemben. Az erdélyi segítséget Károlyi hadi előterjesztése és n a p l ó j a , t o v á b b á a többi cikkek, illetve k ö n y v e k nem említik. Károlyi is k ü l d ö t t segítséget a veszé- lyeztetett helyre. D e á k F e r e n c vezette a h a j d ú k a t , de csak 5-ére érkeztek s így c s u p á n a z s á k m á n y o l á s b a n vettek részt.

Savoyai Jenő is k ü l d ö t t segítséget, azonban ez is elkésett volt. Szeptember 2-án Zimonyból K á r o l y i n a k azt írta. hogy Yiard a l t á b o r n a g y két n a p p a l előbb Erdélybe indult. Mercy lovassági t á b o r n o k lovas és gyalogos c s a p a t o k k a l a temesi b á n s á g b a ment s végül pedig Martigni a l t á b o r n a g y 4 lovas ezrede Arad felé vonul, hogy onnan Erdélybe, esetleg Észak- kelet-Magyararszágba induljon. Mindez m á r nem segített és a n a g y távolságok miatt, még a k k o r sem lett volna érezhető, ha rögtön N á n d o r f e h é r v á r eleste után k ü l d i k a feldúlt or- szágrészbe. ³³

A régi m a g y a r gyepűrendszer — ott ahol gondosan elő- készítették — bevált. A védelemre Károlyi m i n d e n tőle tel- hetőt megtett. Nem r a j t a múlott, hogy c s a p a t a i t nem egyesít- hette. A t a t á r o k gyors e l ő n y o m u l á s á n a k nem ő az oka. de még a kevésszámú megyei csapatok sem tehetnek róla. A hiba ott volt. hogy az erdélyi h a t á r , a császári hadvezetőség mulasztásából, védtelenül m a r a d t , kis erővel pedig nem lehe- tett m e g a k a d á l v o z n n i az ellenség orkánszerű előnvomulását.

Kellőszámú rendes sorkatonaság ellenállása talán eredmé- nyesebb lett volna, de a t a t á r o k gyorsaságukkal ezekkel szemben is előnyben lettek volna.

A k u d a r c b ó l k i f o l y ó l a g nem m a r a d t el a felelősség kér- désének tisztázása és a b ű n b a k keresése sem. Salzer altábor- n a g y . v á r a d i p a r a n c s n o k és K u c k l ä n d e r ezredes, huszti vár- n a g y a u g u s z t u s 30-i. illetve szeptember 3-i levelükben a her- cegnél b e v á d o l t á k Károlyit, hogy őrá bízatott az ország védelme s e helyett ő csak a s a j á t maga biztonságáról gondos- kodik s tétlenül nézi m i k é n t égeti, d ú l j a az ellenség a mező- városokat, f a l v a k a t , templomokat és hogyan hurcolja rab- ságba a nép ezreit.34

De a vád a l a p t a l a n s á g a eléggé k i d e r ü l abból, hogy Ká- rolyi ismételt sürgetésére sem k a p o t t engedélyt a m a g y a r csapatok egyesítésére, n é h á n y h u s z á r á v a l pedig nem tart- hatott fel n a g y tömegeket. A v á d a t az is megcáfolja, hogy

Jenő herceg szeptember 16-án, Zimonyból kelt levelében, megköszöni K á r o l y i n a k n a g y szolgálatait, hűségét s buzgal- m á é r t hízelgő dicséretekkel halmozta el. A szót tett is kö-

33 Várady i. m. 213—14. 1.

34 Horváth Mihály: M a g y a r o r s z á g történelme 7. k. 1875. 74 1.

vette, mert az eddig" csak címet viselő a l t á b o r n a g y n a k most már r a n g j á t megillető d í j á t is kiutaltatta.³'

V. A magyarság veszteségei.

Említettem, hogy a hazai t a t á r j á r á s o k n a g y pusztítást végeztek a m a g y a r s á g soraiban. Ilyen dúlások alkalmával nagyon sok m a g y a r t megöltek, vagy rabságba hurcoltak. Eze- ket vagy eladták rabszolgának vagy csak v á l t s á g d í j fejében engedték szabadon. Az 1717-i t a t á r j á r á s k o r hasonló jelene- tek játszódtak le. Most kivételesen megszabadították a fog- lyok legnagyobb részét, de még így is sokan kerültek el örökre h a z á j u k b ó l . A olt aki visszakerült Moldvából és Bu- kovinából (egy fogolycsapatot még idejében, a nagy dúlás előtt átküldték a határon), de ezeknek száma elenyésző.

A magyarság pontos veszteségéről, sajnos, nincsenek rész- letes adataink. Egyedül Ugocsáról van egy kimutatás, de ez sem teljes.38 Nem lesz talán érdektelen, h a Szabó István nyomán3 7 közöljük az alábbi táblázatot Ugocsa megye vesz- teségéről. A táblázat Komáromy közlése a l a p j á n készült.

Megláthatjuk, hogy h á n y nemes és paraszt t ű n t el végleg és h á n y a n kerültek vissza. Bár csak töredék, de jellemző, mert a többi megye veszteségeire is következtethetünk belőle.

I. II.

Elvittek a tatárok Visszakerült nemes s z e m é l y t ; paraszt s z e m é l y t n e m e s s z e m é l y ; paraszt

Alsósárad ^— 6 5

Batár 1 37 ^— 23

Bökény 44 88 31 58

Csarnatő ^— 1

Csedreg ^— 11 ^— 8

Csepe 6 25 2 7

Csorna 41 ^— 21

Dábolc 8 3

Egres ^— 2 ^— 2

1 ancsika38 50 26

Farkasfalva 1 1 1

Feketeardó ^— 66 30

Feketepatak — 3 ^— 3

35 Károlyi Sándor önéletírása. M a g v a r T ö r t é n e l m i E m l é k e k 1865 117. 1.

36 U g o c s a m e g y e k i m u t a t á s a a veszteségekről, 1917. IX. 22. Közli Komáromy A. Történelmi Tár 1905. (a máramarosszigeti ref. liceum k ö n y v t á r á b a n levő másolatról.)

37 Szabó István: U g o c s a m e g y e . 1958. 206—207. 1.

38 F a n c s i k a a d a t a i b a n nemes, paraszt e g y ü t t szerepelnek.

Fertősalmás 105 38 69 5

Forgolány 44 16 30 3

Gődényháza ^— 4 4

Halmi ^— 45 32

Hetény 9 23 6 13

Karácsonfalva ^— 52 35

Királyháza ^— 58 32

Komját ^— 4 3

Kökényesd 1 57 1 32

Mátyfalva 36 105 26 67

Nagyszöllős ^— 9 3

Nevetlenfalu 1 1 1 1

Péterfalva 177 123

Rakasz 9 8

Rákóc ^— 12 12

Salánk ^— 4 3

Sásvár ^— 75 43

Szászfalu ^— 19 5

Szirma 30 51 16 38

Szöllősvégard ó ^— 1 ^— 1

Tekeháza ^— 5 ^— 1

Tiszaújhely — 9 — 7

Tiszaújlak 7 10 6 7

Tivadar ^— 25 ^{— —}

Turterebes ^— 4 ^— 2

Yeléte ^— 18 ^{— —}

Verbőc 1 3 1 3

\ eréce ^— 1 ^{— —}

Veresmart — 4 — 2

Összesen : 562 902 363 498

Akli, Alsókaraszló, Bábony, Batarcs, Felsőkaraszló. Fel- sősárad, Gyula, Ilnokújfalu, Kiscsongova, Kisgérce, Kisku- pány, Kistarna, Komlós, Nagycsongova, Nagygérce, Nagy- tarna, Ölyvös, Sósújfalu, Szárazpatak, Tamásváralja, Tisza- keresztur és Turc — tehát többnyire rutén és oláh hegyi falvak — lakossága kellő időben elmenekült és elrejtőzött a hegyek között. Kirvát nem említik, mert teljesen elpusztult és az összeíráskor pusztán állott. A felsorolt falvaknak em- berveszteségük nem volt (Kirvát kivéve) csak ingó-bingó vagyonúkban, jószágaikban szenvedtek nagy kárt. Voltak szerencsésebb falvak is, amelyeknek lakossága még jószágait is megmenthette s csak mezei veteményeikben vallott nagy

k á r t . Ilyenek v o l t a k : Kis- és N a g y t a r n a , Bocskó, Száraz- p a t a k . Komlós, Batarcs és Gyula.^{3 9}

A t a t á r o k csak a síkságon levő f a l v a k a t p u s z t í t o t t á k , innen h a j t o t t á k el a lakosságot. Összesen 1464 személyt — nemest, jobbágyot vegyesen vittek el. Ezek közül 861-en visszakerültek, k i s z a b a d í t á s által v a g y v á l t s á g d í j fejében.

Az eltűnt 605 nemes és j o b b á g y közül egyesek még haza- kerültek u g y a n , de a kis megye vesztesége így is nagyon n a g y volt.40

A síksági f a l v a k lakossága j o b b á r a m a g y a r volt; nemes- sége is t ú l n y o m ó részben m a g y a r . Az eltűntek s z á m á t (199 nemes. 404 jobbágy) egybevetve, tisztán l á t h a t j u k , hogy a veszteség ismét csak a m a g y a r s á g o t érte. Az idegen, oláh, szláv, cigány — h a tudott — k e r e k e t oldott, a h e g y e k b e menekült, míg a síkságon lakó m a g y a r s á g n a k nem volt me- nedéke.

A m a g y a r s á g helyét elfoglalta a 18. század elején a he- gyekről fokozatosan lehúzódó oláh és r u t é n elem. Szabó István k u t a t á s a i igazolják, hogy pl. B a t á r o n csak a 18. szá- z a d b a n találni n é h á n y r u t é n t . A t a t á r d ú l á s megviselte a falut, s ú j lakosai főleg Máramarosból k e r ü l t e k oda.⁴¹ Csepére is r u t é n e k költöztek, a p u s z t í t á s u t á n üresen m a r a d t h á z a k - ba, telkekre.^{4 2} Kirva f ö l d r a j z i helyzeténél fogva mindig sokat szenvedett az átvonuló h a d a k t ó l . A 18. század elején p u s z t á n állt, 1714-ben kezdik betelepíteni. A t a t á r o k elsöprik a falut, ieljesen elnéptelenedik s csak 1719-ben telepítik újra.4 3 Szir- m á n is tovább fokozódott a beszivárgás a t a t á r d ú l á s követ- keztében.4 4 E g y e d ü l M á t y f a l v á n nem t u d o t t a ruténség be- szivárgás által t ú l s ú l y r a jutni, h a n e m felszívódott a ma- gyarságba.4 5

S z a t m á r megyében még n a g y o b b a p u s z t í t á s a r á n y a , összesen 84 f a l u t égettek fel a t a t á r o k , egyedül N a g y b á n y a körül 18-at.46 K ő v á r vidékén teljesen megsemmisült 8 falu, és

39 Tört. Tár: 1903. 443. 1.

40 Szabó I. i. m. 207—208. 1.

41 U. o. 287. 1.

42 U. o. 312. 1.

43 U. o. 386. 1.

44 U. o. 485. 1.

45 U. o. 409. 1.

46 A Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoy en XVII. kötete 239.

l a p j á n a k jegyzete. Itt található m é g Kővár v i d é k é n e k elpusztításáról szóló kimutatás, m e l y szerint 88 h e l y s é g és 5 u d v a r h á z pusztult el. Ez tnlzás s bár a felsorolás után a bécsi hadi levéltár jelzete van. a m e l y az adatok hitelességét igazolja, mégis h i b á s n a k látszik e n a g y szám. U g y a n - itt v a n feltüntetve az u g o c s a m e g y e i és a b e r e g m e g y e i pusztítás. Berei:

m e g y é b e n több k ö z s é g és 5 t e m p l o m semmisült meg. — A többi vidékről sajnos nem találtam adatokat.

számos helységben n é h á n y h á z (összesen 80) esett áldozatul a rablók dühének.4 7

Az egész betörésnek, török szempontból — mint hang- súlyoztuk — zavarkeltés, a császári h a d e r ő megosztása volt a célja. Komoly k a t o n a i műveletre ez a t a t á r sereg úgysem lett volna képes, mert rendszeres pótlása, felszerelése, korszerű fegyvere nem volt. E r e j e n a g y tömegében, de főleg gyorsa- s á g á b a n rejlett.

A h a d j á r a t t a l k a p c s o l a t b a n a k u r u c b u j d o s ó k n a k még egyszer a l k a l m u k volt a visszatérésre. Lelkesen jöttek, de kevesen voltak s fő b a j u k az, hogy egy fosztogató h o r d á v a l jelentek meg. Marczali szerint,48 ha rendes, bizalmat keltő h a d jön be a m a g v a r o k vezetése alatt, a k k o r egy-két helyen meg- n y e r h e t t e volna a lakosságot a k a t o n a s á g és a császár ellen.

D e a m a g y a r s á g n é m a m a r a d t a felhívásokra, sőt fegyvert ra- gadott4 9 a betörők ellen. A h á b o r ú sorsán egy sikeres felkelés is v a j m i keveset változtatott volna: azt a n á n d o r f e h é r v á r i csata, a törökök veresége megpecsételte.

A m a g y a r o k n a k nem sok szerep jutott a vállalkozásból, hiszen a d ú l á s o k b a n természetesen nem vettek részt. Ester- h á z y a h a t á r o n m a r a d t s az a n é h á n y k u r u c pedig aki eset- leg b e l j e b b merészkedett, nem t u d t a f e l g y ú j t a n i a m a g y a r szíveket. Nem különösen akkor, mikor egy fosztogató hor- d á v a l együtt jelent meg, amely elől m i n d e n k i csak menekült.

A R á k ó c z i - p á r t i a k végcélja, a m a g y a r nemzetnek török se- gítséggel való felkelésre hívása, és a lerázott német uralom u t á n a Vezérlő fejedelem visszahozatala, t e h á t nem sikerült.

Obetkó Dezső.

47 Magyar Királyi Hadi Levéltár. Háborús iratok a törökök elleni hadjáratokból 1712—1789.. .,1717—9—126a".

48 Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig 162—63. 1. (Szilágyi S. A Magvar nemzet története VIII. k.)

49 Szekfii Gyula: A száműzött Rákóczi, 1913. 88. 1.