651.926.011.54
VITA A GÉPI FORDÍTÁSRÓL
Lanunk ez évi 5-Ö.szénában a gépi fordítás
ról közölt két vitaindító cikkünk olvasóink kö
rében élénk érdeklődést k e l t e t t , amint azt az a¬
lábbi hozzászólások i s bizonyítják,E hozzászólá
sok természetesen nest folyóiratunk szerkesztősé
gének álláspontját tükrözik, ezért szükségesnek t a r t o t t a k , hogy az utolsó hozzászólás egyben vé
leményünket kifejező zárszó i s legyen, i zárszó nem azt j e l e n t i , hogy a témáról a továbbiadban nincs mit beszélni vagy v i t a t k o z n i . A szerkesz
tőség azonban agy véli, hogy a v i t a kimeritóen foglalkozott e kérdés nai állásával és bár kész a továbbiakban visszatérni a gépi fordítás kér
désére ,helyesebbnek t a r t j a , ha arra későbbi idő
pontban és ujabb ismeretek birtokában kerül sor.
MÉG EGYSZER A GÉPI FORDÍTÁSRÓL Tarnóczi Lóránt
Amikor MA fordítógép tündöklése éa bukása" cimti rövid áttekinté
semet megírtam /lásd THI, 1973. 20.k. 5-6.sz. p.329-342./, a s z e r kesztőségnek az v o l t az álláspontja, hogy " a u d i a t u r e t altéra n a r s " . En e z z e l tökéletesen egyetértettem, s VARGA. Dénest j a v a s o l t a m oppo
nensként. Tettem e z t akkor abban a h i t b e n éa reményben, hogy szaksze
rű fejtegetései nagyban hozzá f o g n a k járulni a kérdés tárgyilagos megvitatásához, tisztázásához. De m i g én egy témát tárgyaltam, a d d i g ő kizárólag egy ellenvéleményen levő szerzőt támadott, v a g y i s - meg
ítélésem s z e r i n t - opponensi szerepét félreértette, i l l e t v e szándéko
san félremagyarázta.
Az emberek hozzá nem értésére épitett hangzatos utalásókkal,mint például a szemüveg, amelyet régebben drágasága m i a t t csak "császárok"
v i s e l t e k , nem l e h e t komoly kérdéseket eldönteni. Tudvalevő, hogy a kö
zépkorban Surópában mindössze két császár létezett: a bizánci /1453- i g / , i l l e t v e a t r a p e z u n t i / U 6 1 - i g / , és a n y u g a t i , i l l e t v e német-ró
mai /egészen 18Cd-ig/. A történelem egyikről sem j e g y e z t e föl, hogy szemüveget v i s e l t v o l n a . Hem i a v i s e l t e k , mert nagyobbrészt sem i r a i ,
TARHÓCZI L . i Gépi fordítás
sem o l v a s n i nem t u d t a k , ezeket az a k k o r i b a n " a l a n t a s " munkákat s z e r zetes Írnokaikkal és titkáraikkal végeztették. De nem l a v i o e l h e t - t e k , mert a középkor elején üveggyártás caak Bizáncban létezett, s onnan csak a H U , században kerültek ét az üvegfúvók Velencébe, pontosabban Murano szigetére. A m i k o r r a p e d i g az üveg előállításénak és csiszolásának a technikája mór v a l a m e l y e s t tökéletesedett, bárki v e h e t e t t magának szemüveget, h i 3 z e n nyugaton o p t i k u s céhek működtek!
Láad például Jean GOLLAEB.T X V I . századi rézmetszetét!
Persze, egy matematikuenak mindezt nem k e l l föltétlenül t u d n i a . De a a j n o s , még korunkban i a léteznek o l y a n szakmai-tudományos cso
p o r t o k , amelyeknek t a g j a i h a j l a m o s a k a r r a , hogy magukat mindenek fö
lött állóknak, i l l e t v e mindent tudóknak tekintaék, s ebből a vélt magasabb rendű helyzetből m i n d e n k i máat l e k e z e l j e n e k . A filozófusok általában a z t h i s z i k , hogy valamennyi tudományág b i r t o k o s a i , A f i - zlkuBok jó réaze abban a h i t b e n él, hogy Ők a világ i g a z i u r a l . A matematikusok p e d i g meg vannak győződve arról, hogy ők még a f i z i k u sokat i s irányítják. Az orvosok v i s z o n t jobbára fölényesen mosolyog
nak, b i a z e n előbb-utóbb minden filozófus, f l z i k u a , matematikue hoz
zájuk kerül, tőlük kér-vár aegitaőget.
Különösen bántó egyes matematikusok legújabb keletű eluralkodá
sa és fölónyeskedése, mert - noha mindenről a z t állítják, hogy pusz
t a matematika - az emberi élet mégsem 1-től n - i g terjedő napok " h a l maza", a n y e l v t a n nem " a l g o r i t m u s " éa a nyelvhasználat nem "kombina
t o r i k a " .
Gyakran h a l l h a t u n k ós o l v a a h a t u n k persze i l y e s m i k e t : "Egy n y e l v ugy tekinthető, mint mondatok végtelen halmaza" /K.H. WAGNER: P r o b l e - me der k o n t r a s t i v e n S p r a c h n i a s e n s c h a f t . = Sprache lm t e o h n i a c h e n Z e i t a l t e r . 1969. 32.sz. o k t . - d e o . p.305-326./. Dehát egy gyár v a j o n egyenlő-e az általa legyártott termékek halmazéval?
I g a z , m a t e m a t i k a i formulák aegitsőgével bizonyos állapotokat és valószínű mozgásirányokat tömören és áttekinthetően l e h e t érzé
k e l t e t n i o l y a n o k számára, a k i k értik a m a t e m a t i k a i szimbólumokat.
Egy vagy néhány világos mondat azonban ugyanazt közli, méghozzá min
d e n k i számára érthető formában. S ez nem elhanyagolható szempont,hi
szen amint a vertikális partitura-olvasást aem t a n u l j a meg m i n d e n k i , még a p o l i t i k a i , társadalmi, gazdasági vezetők aem hajlandók mind a felsőbb matematikában elmélyedni. Van éppen elég egyéb teendőjük, gondjuk.
A matematika a társadalom- éa embertudományok területén tehát m i n d i g i s e z o t e r i k u s /caupán néhány b e a v a t o t t h o z szóló/ esetlegéé segédtudomány f o g maradni. Az a n y a g i világban m i n d i g ugyanazok a mennyiségileg mérhető és kifejezhető jelenségek,s m i n d i g azonos mó
don ismétlődnek. Ezért beszélhetünk természettudományos törvényekről.
Az emberi és társadalmi szféra azonban t e l e van imponderábiliával, v a g y i s mennyiségileg mérhetetlen törekvésekkel, ellenállásokkal, e l
lentmondásokkal, s e g y e t l e n esemény sem ismétlődik meg ugyanolyan körülmények között, ugyanazon a módon. Ezért beszélünk a társadalom- és embertudományok területén csupán törvényszerűségekről, már o t t , a h o l i l y e n e k egyáltalán fölfedezhetők^
TMT 20.óvf. 11-12.s z á m 1973.november-dscember
Az elméleti matematika öncélú, zárt r e n d s z e r , saját belső törvé
n y e k k e l . Ezek a törvények azonban a legeslegritkább e s e t b e n f e l e l n e k meg az emberi éa társadalmi élet törvényszerűségeinek. I g a z , az a l k a l m a z o t t m a t e m a t i k a t e t t éa teáz némely g y a k o r l a t i engedményt, a e¬
zért egy s t a t i k u s h e l y z e t , i l l e t v e a várható mozgásirány képletszerü fölirása e l i s fogadható. A konkrét események dinamikája azonban nem követi szükségszerűen a matematika b e l e i törvényeit, s ezért a tény
legesen k i a l a k u l t éB a m a t e m a t i k a i l a g kikalkulált eredmény az emberi és társadalmi élet területein az e s e t e k túlnyomó többségében nem f e d i egymást.
Nem meggyőző tehát sem VARGA Dénes, sem más matematikusok érvelé
se, a m i k o r a z t állitják, hogy az élet minden f o n t o s a b b jelensége és f o l y a m a t a m a t e m a t i k a i l a g megfogható, 3Őt előre kiszámítható, csupán pontosabban föl k e l l tárni a jelenségek éa f o l y a m a t o k lényegét, meny- nyiaégi jellemzőit.
A matematikusok ugy gondolják, hogy e z z e l a pontosságra való rá- szoritással alapvetően hozzájárulnak minden egyes érintett tudomány
ág fejlesztéséhez, exakttá tételéhez. L e h e t , i i i v e l azonban a matema
t i k a i "kaptafa"-kategóriák egyszer s mindenkorra a d o t t a k , s m i v e l minden egyea külön-külön "cipő"-kategóriát u g y a n a r r a a kaptafára 1 - gyekeznek ráerőszakolni, az i s l e h e t , hogy minden egyea általuk " p a t ronált" tudományágat deformálnak, i l l e t v e tévutakra v i s z n e k .
E n n y i t általános észrevételképpen. Most néhány megjegyzést a bántóan fölényes "matematikus-stílusról".
Bevezetőben e m i i t e t t tanulmányomban - VARGA s z e r i n t - hemzseg
nek a túlzások és az erős túlzások. Vítamódazerem /bár s e n k i v e l sem v i t a t k o z t a m / erősen kifogásolható, koncepcióm szubjektív ős fogyaté
kos /még jó, hogy nem n e v e z e t t s z e l l e m i l e g fogyatékosnak/. Bizonyos d o l g o k a t fölhánytorgatok, noha szemléletem h e l y t e l e n , alapvető d o l g o kat félreértek. J a v a s o l t megoldásaim olcsók, a kérdéseket szűken ér
telmezem és helyenként büvészkedek. Sok megállapításom egyszerűen nem i g a z , más megállapításalm erősen szimplifikáltak. A témát egyéb
ként i s csak az 50-es évek derekáig v o l t a m képes követni: o t t megre
kedtem.
Mindez b i z o n y a X V I - X V I I . század hitvitázó, az ellenvéleményen levőt lehecsmérlő " i r o d a l o m r a " emlékeztet!
Tény, hogy egy folyóirat megszűnésének pontos dátumát illetően tévedtem. De NETJMANU Jánost, külföldre szakadt hazánkfiát, csak m i nevezzük Így. Idegenben mindenütt John Newman-ként i s m e r i k , s Így i s idézik. Ha egyszer Tony CURTIS már e z t a n e v e t választotta magának, s mindenütt i g y l a i s m e r i k , akkor mi ne nevezzük őt familiárisán
"Kertész Tóni"-nak! Dennys Gáborról Jó i d e i g a z t aem t u d t u k , hogy létezik. Amióta azonban N o b e l - d i j a t kunott., egyre több magyar c i k k ben ea közleményben s z e r e p e l : övtBOR Deneskent. Szomorú, ha ezekről a triviális dolgokról a magyar szakmai körök valóban "semmit sem t u d n a k "
Az ALPAC Bizottság Jelentésének a részletes ismertetése semmi
képp sem tekinthető cáfolatnak, h i s z e n a " k e r e t e k megváltoztatása"
a lényeget t e k i n t v e programmódoaitást J e l e n t , s mert t u d n i k e l l , hogy az USA-ban egy-egy kutatáai programot i g e n sokféle forrásból
TARNŰCZI L . i Gépi forditás
pénzelnek:. Sokszor a magánalapítványok a döntők, de r e n g e t e g p r o g r a mot finanszíroz az I p a r saját erőbűi i s . Ezeken és a kormány tudomá
nyos költségvetésén kivül külön-külön finanszírozási tényező a h a d i tengerészet, a légierő és a hadsereg i s . A haditengerészet - az álla
mi költségvetés egy más tétele a l a t t - különösen sokat költ g y a k o r l a t i célú tudományos kutatásokra. VARGA idevágd a d a t a i tehát - tévedés
ből vagy szándékosan - hamisak.
Ha v i s z o n t a tudománypolitikát irányitó kormányszervek egy k u t a tási programot leállítanak, i l l e t v e - ha ugy t e t s z i k - a rendelkezés
r e álló pénzügyi k e r e t e k e t "átcsoportosítják", ez útmutatásul szolgál az egyéb kormányszervek, sőt a magánalapítványok számára i s . Minder
ről VARGA egy szót sem szólt. Annál kimerítőbben f e j t e g e t t e e z t a té
mát Mortimer TAUBE, a "derék könyvtáros".
Álljunk meg egy p i l l a n a t r a ennél a " m a t e m a t i k u s i " vállveregetés- nél! Szóval, egy "derék" könyvtáros képtelen o l y a n s z i n t e n látni és g o n d o l k o d n i , mint más embertársa? Egyszerűen nem hiszem és nem f o g a dom e l , hogy egy bölcsészetre matematikát ráhallgató, egyetemet vég
z e t t ember többet érne, vagy magasabb tudományos-társadalmi r a n g o t képviselne, m i n t egy a könyvtárszakra - mondjuk - informatikát ráhall
gató, ugyancsak egyetemi végzettségű v a l a k i ! Üinden tudományos v i t a a l a p j a az ellenvélemény és az ellenfél megbecsülése k e l l , hogy l e gyen!
De nemcsak nekem és TAUBE-nak j u t o t t k i VAHGÁ-tÓl. hegkapta sze
gény Edmond CARY i s a magáét! CARY-ról VARGA t e l j e s m a t e m a t i k u s i fö
lényével megállapította, hogy életében valószínűleg sohasem látott számitógépet.
Nos, CARY az UNESCO e g y i k állandó főtisztviselője v o l t . Amikor repülőszerencsétlenség áldozata l e t t , éppen az USA-ból és Japánból tért v o l n a haza Párizsba. Én tehát mégis csak a z t hiszem, hogy v a l a h o l , v a l a m e l y i k i p a r i l a g f e j l e t t országban láthatott legalább egy számitógépet. S t e k i n t v e , hogy CARY az UNESCO forditásügyi szakértő
j e v o l t , még az i s elképzelhető, hogy h i v a t a l o s a n k e l l e t t f o g l a l k o z n i a a számitógépek ez irányú fölhasználhatőságával, amint e z t
E. DELAVENAY, az UNESCO publikációs osztályának a vezetője i s t e t t e , üehát: h o l van egy UNESCO főtisztviselő a magyar számítógépes mate
matikusoktól!
Az sem győzött meg engem, s a z t hiszem nem i s győz meg s e n k i t , hogy VARGA fölsorol egy csomó, nemzetközileg még nyelvész körökben i s Jórészt i s m e r e t l e n n e v e t , annak bizonyítására, hogy m i l y e n komoly eredmények várhatók / m i k o r ? / a gépi forditás területén. Ha jól meg
nézem VARGA tanulmányának 349. oldalán az o t t fölsorolt, zárójelbe t e t t 32 n e v e t , mindössze 9-et vagy 10-et számlálhatok össze o l y a t , amelyekkel nemzetközi folyóiratokban i s l e h e t találkozni. M i n d e n k i , a k i a témát i s m e r i , fölsorolhatna v i s z o n t könnyen - nemzetközi k i a d ványokból - 64 o l y a n n e v e t , amelyeknek a viselői a f o r m a l i s t a n y e l vészetet és a gépi fordítást kezdettől f o g v a vagy s z e r z e t t t a p a s z t a
l a t a i k alapján később elutasították.
" K i t u d töob nevet fölsorolni?" - Ez persze játék, nem p e d i g t u dományos bizonyítás!
TMT 20.óvf. 11-12.szám 1973.november-december
VARGA a z t ís gúnyosan kifogásolta, hogy 1972-ben i r t tanulmá
nyomban egy helyütt egy 1956-os kiadású munkára, más helyütt p e d i g egy 1959-ben m e g j e l e n t "könyvecskére" h i v a t k o z t a m . Komolyan h i s z i és v a l l j a a z t VARGA, hogy m i n d i g a legújabb vagy a l e g t e r j e d e l m e s e b b munka a l e g j o b b ? Ha i g e n , akkor BAJZA Józsefre való hivatkozásom m i a t t komolyan k e l l szégyenkeznem, s letagadom, hogy GOETHE-t v a l a h a i s o l v a s t a m !
Egyébként VARGA i s h i v a t k o z o t t egy 1936-os munkára, de ezért még nem merném a z t állítani, hogy kutatásaiban v a l a h o l a 30-as évek közepén megrekedt.
Arról nem kivánok vitázni, hogy a főnévi személyes névmások ön
állósult a b l a t i v u s - i a l a k j a i a magyar n y e l v b e n minek minősíthetők.
V A R G A s z e r i n t "természetesen" nem határozószók. Ez ugyan nem termé
s z e t e s , de a nyelvtudomány mai forrongó, cseppfolyós állapotában j o ga van bármit önállóan értelmeznie, i l l e t v e magyaráznia, jóllehet ma
gyarázattal ebben az esetben i s adós maradt.
Nyilván nekem i s jogom van N. OKOMSKY-ról önálló véleményt a l k o t n i . CH0IÚ5KY különböző munkáiban /egyre több van belőlük!/ o l y a n szubjektív és egymásnak ellentmondó - már-már o k k u l t / m i n t például az e m b e r r e l v e l e születő n y e l v t a n i i s m e r e t / - nézeteket h i r d e t , hogy v e l e k a p c s o l a t b a n gyakran T i l l EULEKSPIEGEL-re k e l l gondolnom, a k i mindnyájunkat Jól megtréfál, s talán magéban k i n e v e t . íiem e z t t e s z i - e a "nagy" festő, Salvador DALI i s ?
Az nem l e h e t döntő érv az e l e k t r o n i k u s számítógépek m e l l e t t , l e gyen szó akár fordítási, akár bármely más irányú fölhasználásukról, hogy "a s z o c i a l i s t a országok f e j l e s z t i k számítástechnikai hálózatu
k a t " . Ez ténykérdés, nem p e d i g bizonyító érv. Az I l y e n irányú hatá
r o z a t o k a t hozó illetékeseket u g y a n i s nyilván a "szakértők" kedvező j a v a s l a t a i indították pozitív döntéseik meghozatalára.
A "szakértők" szót nem azért t e t t e m időzőjelbe, m i n t h a nézetem s z e r i n t valamennyi számítógépes matematikus, mérnök és t e c h n i k u s já
r a t l a n lenne szakmája területén. De érintettek, i l l e t v e érdekeltek, e s e t l e g f a n a t i k u s o k , s ez tárgyilagosságukat mindenképpen befolyásol
j a . Továbbá v i s z o n y l a g o s a n i g e n kevesen vannak, s közülük sem minden
k i t e l j e s értékű szakember.
Nem vádolok persze személy s z s r i n t s e n k i t , de az a benyomásom, hogy egyessk - b e l - és külföldön egyaránt - t u d a t o s a n o l y a n v i z e k r e szándékoznak e v e z n i , ahová s e n k i sem követheti őket, a h o l megszűnik a " l a i k u s o k " megértési és ellenőrzési lehetősége!
E l a l a i k u s ? Ezen a téren g y a k o r l a t i l a g m i n d e n k i ! H i s z e n a z , a k i m e g t a n u l t a az ALGOL gépi n y e l v e t , még nem érti egyben a FORTRAN-t i s . De ha mindkettőt jól i s ismerné, csődöt mond egy COBOL-lal vagy P L / I - g y e l dolgozó gép esetében. 3 mindez még csak e g y e t l e n részterületnek az e g y i k 3 Z s k t o r a !
Kényes ügyekben ezért, az ellenőrzési lehetőség biztosítása ér
dekében, két külön munkacsoportnak k e l l , két külön gépen, egymástól függetlenül d o l g o z n i a . Micsoda óriási többletet J e l e n t ez azonoan
TARHOCZI L,: Gépi forditás
költségekben és munkában! S i l y e n k o r a földolgozandó nyersanyag i d e - oda vándorol, összekeveredik, elvész s t b .
Arról nálunk - s a j n o s - s e n k i aem beszél, hogy a számítógép tár
s a d a l m i l a g nagyon veszélyes jószág i s l e h e t . A hagyományos könyvelés
ből, statisztikából például - készüljön az b a r kézzel vagy könyvelő
géppel - semmi sem tüntethető e l nyom nélkül. A javítás, a kaparás, radirozás, utólagos kiigazítás mind-mind fölfedezhető, A számitógép
ből azonban programozója a z t töröl k i - n y o m t a l a n u l -, amit akar, I l l e t v e a z t másit a b e v i t t programon és adatokon - szintén nyom nélkül -, amit célszerűnek vagy előnyösnek vél. A gép tehát a " b e a v a t o t t a k "
e s e t l e g e s manipulációinak tág t e r e t engod.
Nagyon tanulságos, konkrét e s e t e k e t közölt erről - például gépi bérszámfejtési csalással k a p c s o l a t b a n - a L'Express cimü f r a n c i a he
t i l a p /D. VINCENDON: Les o r d i n a t e u r s e s c r o c s . = L'Express, 1 9 7 3 . 1145.sz. jun.18-24. p.38-40./.
A számítógép nem cao&aszer, amely egyszerre tökéletesiti az ügy
vitelt!csökkenti a munkaerő-szükségletet, növeli a termelékenységet ÓB javítja az informáltságot. A számitógép gyakran sohasem amortizá
lódó jelentős eszközlekötés és többletkiadás, amely növeli a szakkép
z e t t munkaerők iránti igényt, alkalmazásának hiányos előkészítése e¬
setén megnehezíti ós összezavarja az ügyvitelt, s - felületes p r o g r a mok hibás eredményeinek követése során - tönkre t e h e t vállalatokat.
V i s s z a k e l l e n e tehát szorítanunk a számitógép fetisizálására irányu
ló h a j l a m u n k a t ! Az i s lehetséges veszély, bár egyelőre még csak utó
p i a , hogy egy t e c h n o k r a t a államban néhány számitógépes programozó ós elemző kezébe r a g a d h a t j a valamennyi f o n t o s döntés irányítását vagy meghozatalét. Bar még a szándékosan t o r z befolyásolásnak a lehetősé
ge i s riasztó.
Ami a számitógépek általános problémáit i l l e t i , tanulságos R.LOHBERG és T. LUTZ népszerű, de eléggé tárgyilagos munkája, amely magyarul Í B m e g j e l e n t /LOHBERG,R, - LUTZ.T.i Számitógép állást k e r e s . F o r d . SZABÓ György. Budapest. 1972. 2 . k i a d . 147 p./. A kOnyv elméből i s kitűnik, hogy mégsem az igény szülte a gépet, hanem gyártól I g y e keznek iránta igényt t e r e m t e n i . A gép vásárlói p e d i g gyakran a megvá
sárlás után keresik-kutatják a fölhasznélási lehetőségeket, B i g y nem csoda, ha o l y k o r keserűen csalódnak gazdaságossági elképzeléseik
ben.
A probléma gazdasági oldalára térve, egészen f r i s s , tehát nem
"megrekedt" adat az e m i i t e t t könyv 4 1 . oldaláról: "az IBM 7094 I I . gép bérleti d i j a h a v i 300 000 DM". Egy Idevágó megállapítás a 124.
oldalről: "az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás valóban nagyon drága mu
latság". Továbbá: " t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a személyi kiadások ttorülbe- lül a kétszeresét t e s z i k k i a gép bérösszegének". /Kiemelések tőlem./
De VAJDA János s z e r i n t külön számításba k e l l v e n n i még a z t az évi 20-25 tonnányi nyomtatvány-mennyiBéget i s , amelyet egy-egy szá
mítógép működés közben e l f o g y a s z t /népszava, 1973. máj.10./
S m i t mondott az E s t i Hírlap munkatársának az e g y i k magyar szá
mítástechnikai intézet N,N. nevű tudományos dolgozója?
TMI 20.é v i . 11-12.szám 1973.novsmber-december
"Csak gyűlnek a kék dobozok; r a j t u k p i r o s f e l i r a t o k j e l z i k a vizagált témákat. Senki se kíváncsi rájuk. Munkánk jé része nem egyéb, mint költséges szórakozás. Két gépen dolgozunk, az egyikért 2250 f o r i n t o t , a másikért 12 000 f o r i n t o t fizetünk óránként".
Az évi bérleti d i j tehát, h e t i 6 munkanapot é3 egy 8 órás műsza
kot számítva, 12 000 x 8 x 6 x 52 = 30 millió'forint, ami majdnem pontosan egybevág az előbb idézett könyv számításaival.
Mindezen f r i s s és pontos a d a t o k fényében hamis képet nyújt VARGi-nak gazdaságossági érvelése, még akkor i s , ha a fordításra be
p r o g r a m o z o t t számitógépet üres, kihasználatlan óráiban egyéb célokra i s föl l e h e t használni, A programkészítési és a d a t b e v i t e l i gondoktól e l t e k i n t v e , ugyan miféle f o n t o s f b i a d a t l e h e t az, amelyet c s a k i s i ¬ l y e n óriási költségráfordítással l e h e t megoldani? Ugyan mi l e h e t a gépesítés pozitív előnye, várható konkrét haszna? Ha csak a fordítást veszem, évi 100 millióból nagyjából 2,5 millió i d e g e n r e fordított vagy 5 millió magyarra fordított o l d a l t - 300 millióból ennek a há
romszorosát - l e h e t n e finanszírozni /az ŰFFI t e l j e s évi "termelése"
kb. 1 millió o l d a l / . De h o l vannak a minden f o n t o s n y e l v i v i s z o n y l a t r a és szakterületre k i d o l g o z o t t "működésképes" fordítási programok?
Hol vannak kellő számban a programozók, terminológusok, lyukasztók, elemző utószerkesztők?
Hogy az egész számitógép ügy - a fordítási és dokumentációs ösz- szefüggéseit i s beleértve - mennyire üzleti kérdés elsősorban, a r r a i g e n jó példa H.3RYAN tanulmánya, amelyből kitűnik, hogy magában az USA-ban a könyvtárak egyáltalán nem szorgalmazzák a gépi információ- földolgozást ás viaszakeresést, mert az átállás - óriási kiadás és munka ellenére - várhatóan zűrzavart eredményezne csupán, s i g y m i n den egyes kutató, olvasó mellé külön informatika-szakértőt k e l l e n e a d n i /3RYAN,H.ÍAmerican a u t o m a t i o n i n a c t i o n . = l i b r a r y J o u r n a l , 1 9 6 7 . 92.k. 2.sz. p.189-196./.
Nem l e h e t tehát csodálkozni azon, ha E . WE2S, a bóosl Hochschu- l e für iVelthandel r e k t o r a , e z t i r t a : "A fordítógép körül minden e l c s e n d e s e d e t t " / ' . ' i E I S , E . ; Der Dolmetscher und O b e r s e t z e r i n d e r Welt von h e u t e und morgen. = M i t t e i l u n g s b l a t t für Solmetscher und tToer- s e t z e r . 1972. 18.k, 7,sz. p.1-2./.
Az a nézet, hogy az " i g e n " / e l e k t r o m o s i m p u l z u s / és a "nem"
/ n u l l a i m p u l z u s / választási lehetőség - a k e t t e s számrendszerre v e títve - e l v i l e g , sőt g y a k o r l a t i l a g minden egyes problémát egyenlő e- eóllyel és tökéllyel lenne képes megoldani, s z e r i n t e m valóban túlzó szímplifikálás. Az egészben talán az a legnagyobb bökkenő, hogy ha r o s s z u l vagy hiányosan dolgozták k i a programot, i l l e t v e , ha az ada
t o k a t tévesen táplálták be a gépbe, a k a p o t t eredmény eleve hibás, de a hibát c s a k i s slkövetője képes koorigálni, mert a hibaforrást /hibaforrásokat/ c s a k i s ő képes földeríteni. Már p e d i g i s m e r t t e n y , hogy a k i v a l a h o l egyszer egy hibát e j t , saját ellenőrzése során nagy valószínűséggel átsiklik fölötte.
Nincs most i t t módom a r r a , hogy a f o r m a l i s t a nyelvészet képte
lenségeiről értekezzek. De hogy a gépi forditás szószólói a szöveg¬
héttértől, i l l e t v e a szövegkörnyezettől függő poliszemía problémaját
TARHÓCZI L.í Gépi forditás
sohasem l e s z n e k képesek kielégítő módon megoldani, a z t majdnem b i z - t o a r a vehetjük. M e r t l e m i l i e u . l y o n n a i s = a l y o n i alvilág, l e m i l i e u a o l v a n t =• az oldó közeg, l e m i l i e u s o c l a l = a társadalmi környezet, l e m i l i e u du c e r o l e - a k o r középpontja, l e m i l i e u de l a p l a c e - a tér közepe és i g y tovább.
Ami ebben és a többi hasonló n y e l v i jelenségben perdöntő, az az, hogy a l a k i l a g e g y i k tulajdonság- vagy birtokos-Jelző sem o l y a n , hogy a gépi programnak megfelelő kategorizálása /formalizálása/ lehetséges l e n n e . A tételes, v a g y i s minden egyea lehetséges e s e t r e kiterjedő be
programozás és visszakeresés p e d i g t e l j e s képtelenség.
Ezek után érthető, ha HOÜZIAUX s z e r i n t a gépi forditás és álta
lában a gépi nyelvészet eredményei csupán véletlen melléktermékek l e hetnek /HOUZIAUX.M.-O.: Pour une autonomie des recherches en t r a d u c - t i o n a u t o m a t i q u e . • Bábel, 1965. 11.k. 3.az. p.118-121./. Ugyanezt i r t a m ón i s korábbi tanulmányomban, amikor a gépi fordítást a közép
k o r i alkémiával állítottam párhuzamba.
GOETSCHALCKI a maga részéről nem h a b o z o t t nyíltan kimondani,mi
s z e r i n t "ma mér m i n d e n k i t u d j a , hogy a h i r e s fordítógép a science f i c - t i o n világába t a r t o z i k " /j.GOETSCHALCKXt Langue e t o r d i n a t e u r . = Bá
b e l , 1968. 14.k. l . s z . p.49-51./.
Nem tudom p e r s z e , hogy VARGA szemében 1968 eléggé f r i s s évszám-e, s hogy a b e l g a tudóst hajlandó-e "rangbéliként" e l f o g a d n i . Ezért be
fejezésül hadd idézzem a VARGA által l s e l i s m e r t BAR-EILLEL e g y i k u¬
Jabb tanulmányát, amelynek - jellemző - elme a következő: A gépi f o r ditás jövője, avagy: Miért nem tanulják meg a gépek a fordítást /3AR-HILLEL,Y.: Die Z u k u n f t d e r m a a c h i n e l l e n übersetzung, oder: Warum üaaohinen daa Übersetzen n l c h t e r l e r n e n . » Sprache im t e c h n i a c h e n
Z e i t a l t e r , 1967. 23.sz. J u l i . - a u g . p.210-217./. BAR-RTLLEL-lel tehát a l i g h a l e h e t takarózni!
i
GÉPI FORDÍTÁS ÉS SZÁMÍTÓGÉPES NYELVÉSZET Papp Ferenc
Kossulr. Lajos Tudomín/egyetem Orosi Filológiai Tanszék. Debrecen
1 . Egy TARHŰCZI Lóránt, LOMB Kató vagy más forditó tevékenyeégét o l y a n élvezettel szemlélem, mint az elméleti matematikus a fejszámoló művészt, mint a z e n e k r i t i k u s a kiváló előadóművész teljesítményét:
nyelvész létemre nem tudnám utánuk csinálni, bár f i a t a l a b b koromban
TMT 2ü.évf. 11-12.szám 1973.november-december
magam i s sokat fordítottam, tolmácsoltam, k o n t r o l l s z e r k e s z t e t t e m s t c . és_ma i s szívesen vissza-visszatérek e f i a t a l k o r i mesterségemhez, h a időm engedi és/vagy ha pénzre van szükségem. S z i n t e még nagyobb élve
z e t t e l olvasom a z t , amikor e j e l e s "előadóművészek" saját g y a k o r l a t u k ról i r n a k /gondolok kivélt 10MB Kató könyvére/, TARNÓCZI Lóránt azon
ban "A fordítógép tündöklése és bukása" c. cikkében sem nem fordít, sem nem szól saját g y a k o r l a t i tevékenységéről, "előadóművészeiéről", hanem o l y a s m i h e z szól hozzá, amihez nem ért, Szerencsére VARGA Dénes a z t követő c i k k e helyükre t e s z i a d o l g o k a t ; nem javítja k i TARHÓCZI minden egyes ténybeli, tudománytörténeti s t b . hibáját, de rámutat a¬
zokra a főbb Irányokra és módokra, amelyekben és ahogyan TARtJÓCZI té
v e d .
Az alábbiakban igyekszem o k u l n i TARHÓCZI példáján. Hem hogy a z t nem kívánom u i . érinteni, hogy "milyenek i s a mi műszaki fordításaink",
"hogyan i s k e l l e n e és hogyan nem k e l l e n e szakszövegeket fordítani" — mert ez beleszólás lenne más ügyeibe; még általában sem kívánok a gé
p i forditás kérdéseihez hozzászólni, nem lévén mindenben kompetens e széles területen. Hanem; néhány pontban beszámolok i t t egészen konk
rétan arról, a m i v e l az elmúlt talán 8-10 évben f o g l a l k o z t a m . Ennek az a haszna, hogy e z t legalább értem. Feltétlen hátoldala, hogy az o l v a só nem kap i g y objektív áttekintést a gépi forditás számitógépes n y e l vészet s t b . egész mai problémaköréről - de e r r e megvannak a szakforrá
sok, részben VARGA h i v a t k o z i k rájuk, részben bármely nyilvános könyv
tárunkban könnyen föllelhetők. Egy i l y e n o b j e k t i v , s u l y p o n t o z o t t s t b . áttekintés megint nem i s az én f e l a d a t o m ; másrészt az olvasó más f o r rásból a l i g h a kaphatna belső önvallomást egy "gépi forditótól" /? — ha ugyan az a j e l e n sorok Írója; státusát t e k i n t v e semmi e s e t r e sem az: egyetemen t a n i t oroaz n y e l v e t , "azért f i z e t i k " / .
2. íme, főbb kutatási területeink a Debreceni Kossuth L a j o s Tu
dományegyetem m a t e m a t i k a i és a l k a l m a z o t t nyelvészeti munkacsoportjá
ban az elmúlt évek a l a t t :
a/ F e l d o l g o z t u k a Magyar Nyelv Értelmező Szótára m i n t e g y 50 000 címszavát a következő módon. Minden egyes címszót külön-külön l y u k - kártyára vittünk és a oimszó m e l l e t t kódoltuk a rá vonatkozó l e g f o n tosabb g r a m m a t i k a i ás egyéb információkat: m i l y e n szófaju, hány tőből van összetéve, h o l van r a j t a képző, hogyan / t i , m i l y e n r a g o k k a l , vö.
p l . házal;, de k a l a p o t / képezi egyes a l a k j a i t s t b . , s t b . A b e v i t t i n formációk alapján részint e l e k t r o m e c h a n i k u s , részint e l e k t r o n i k u s gé
peken rendeztettük az anyagot és számos / e d d i g talán k b . 100/ kombi
nációban kaptuk v i s s z a a 60 000 szót vagy annak v a l a m e l y részét A>él- dáuli csak a tőszavakat vagy csak a főneveket vagy csak a "szakszó"- nak minősített elemeket s t b . / . E rendezések különféle eredményeit ma
gam és munkatársaim i t t h o n és külföldön, magyarul és egyéb n y e l v e k e n több t u c a t c i k k b e n , könyvben s t b . h o z t u k nyilvánosságra, /Eléggé e l nem Ítélhető könnyelműséggel családunk iránt. A hosszas munkával e l
készülő Írásért elég szerény honorárium jár; ha e z t az időt fordítás
r a vagy lektorálásra fordítjuk, a többszörösét megkereshetjük ennek a összegnek,/
S hogy ennek, t i . egy nagyszótár egyelőre formális-grammatikai része aéoi memóriába való vitelének, hoevan van kn«» a aéoi forrHtás-
PAPP F . i Gépi fordítás
hoz? Szívesen megmondom, ha az e kérdést feltevő, mondjuk, műszaki fordító, akár csak e g y e t l e n órára i s nekem a d j a minden rendelkezésre állá szótárát és azok segítsége nélkül fordít v a l a m e l y azak vagy nem szak azöveget. Pedig a verseny a gép es az ember között még Így sem f a i r : az ember-forditó agyában, még ha egy órára m e g f o s z t j u k i s szó
táraitól, r e n g e t e g adat már tárolva van. De hogy egy rendes, nagy szótár nélkül fordítsunk? Vagy hogy egy rendes, nagy szótár, e s e t l e g egy vagy több enciklopédia-féle, néhány év a l a t t a gép memóriájába vándoroljon /T A R H O C Z I u i . hallgatólagosan i l y e t i a feltételez/? Ak
k o r az e z t kérdező t e l j e s e n p r o g r a m o z a t l a n /tehát i r n i - o l v a s n i sem tudó, n y e l v e k e t ssm ismerő, sem szótárral, sem n y e l v t a n n a l nem r e n delkező/ k i s gyermekét ültetem a fordítandó szöveg elé: ugyanannyit t u d k e z d e n i v e l e , mint egy hasonló körülmények közé h e l y e z e t t gép.
Most már tréfán kivül: ez a munkánk a r r a Irányult, hogy a gép memóriájában t u d j u n k tárolni egy megbízható nagy egynyelvű szótárat.
b / Több év óta dolgozom azon, hogy a u t o m a t i k u s a n létre t u d j u k h o z n i bármely magyar főnév bármely alakját. /Ez nem triviális f e l a d a t . E g y e t l e n magyar főnévnek - szemben például a f r a n c i a vagy az a n g o l főnévvel - t ö b b száz ragos a l a k j a l e h e t , melyek mindegyike e s e t l e g egy-egy egész f r a n c i a , a n g o l s t b . szószerkezetnél! f e l e l meg, vö.:
a s z t a l t , a s z t a l a i m a t , a s z t a l o t o k a t , asztalaikéiból s t b . ; vö. még u¬
gyanezt az u n . illeszkedéssel: e a b e r t , embereimet,. embereteket, em
bereikéiből - "ugyanazok" az a l a k o k bizonyos szabályok s z e r i n t más k a r a k t e r e k k e l valósulnak meg./ Néhány évvel ezelőtt, még egy Ural-2-n sikerült i s az a l a p a l g o r i t m u s , mely azonban még nem t a r t a l m a z t a a k i vételeket s ezért i l y e n a l a k o k a t i s k i a d o t t /hasonlóan egy magyar gyermekhez/: lót, tót, hót, v a j o t . u t o t s t b . Most van sajtó a l a t t egy nagyobb /több száz l a p o s / monográfiám, a h o l ezek a kérdések i s , legalábbis reményem s z e r i n t , megnyugtatóan megoldódtak. /Azért " r e ményem s z e r i n t " , mert e z t a t e l j e s e b b a l g o r i t m u s t még nem programoz
t u k . /
Hogy ez megint miért k e l l a gépi fordításhoz? ím próbáljon az, a k i e z t kérdi, nem szótár nélkül, ahogy a z t az a/ a l a t t említettük, hanem n y e l v t a n nélkül fordítani. Persze, a n y e l v t a n /esetünkben a ma
gyar n y e l v t a n / nem csak főnévragozáBból áll. De magam s munkatársaim egyáltalán nem csak a1főnévragozáson dolgozunk, ^sak ez az, ami már elkészült.
0 / A Debrecenben rendelkezésünkre álló k i s l e n g y e l gépet megta
nítottuk magyarul " o l v a s n i " : a cs. cos, asz a t b . J e l e k e t egy-egy egy
ségnek v e n n i s t b . /Tehát nem hangosan " o l v a s " a gép, hanem az iráanál maradva, "magéban o l v a s v a " , t u d j a , mi t a r t o z i k össze éa mi nem./ En¬
neK alapján azután elég sok minden l e t t . Például az, hogy elkészítet
tük a magyar elválasztás szabályainak gépi programját: asz-szony.
bod-za. b r i n - d z a s t b . A magyar nyomdaipar végülis, ugy látszik, az a n g o l géppel együtt megvette az o t t , Angliában elkészített elválasz
tási programot i s - de nekünk bőven megérte így i s : szép és érdekes munka v o l t a magyar helyesírási szabályok i d e vonatkozó p o n t j a i n a k a programozása; persze e z t i s f e l f o g j u k majd használni a maga helyén.
d/ A gép a d t a lehetőségek messze e l k a l a n d o z t a t t a k bennünket a
TMT 20.ért. 11-12.azám 1973.november-december
gépi fordítástól. így, hogy mást ne mondjak, BALASSI-tól ADY-lg e l készítettük számos magyar költő t e l j e s életmüvének u n . fonéma-ata- tisztikájét /a fonéma = h a n g t i p u a / . Ennek valószínűleg soha az élet
ben /legalábbis a mi életünkben/ nem f o g j a hasznát látni a gépi f o r ditás. De o l y a n szép munka v o l t ! /Sőt v a n i s , most i s f o l y t a t j u k , u j a b b költók, majd szakszövegek bevonásával./ /Ismét vétkes könnyel
műség családunk iránt s t b . — I d . f e n t e b b , l / a / .
További kalandozás. Az informatikából jól i s m e r t e k az a u t o m a t i kus u t o n összeállított u n . g y o r s i n d e x e k . a cimek feltárására, k u l c s szóhoz m i n t témamegjelölőhöz összeállított témajegyzékek /címjegyzé
kek/ s t b . Egy i l y e n program segítségével /mely tehát e r e d e t i l e g ko
moly, népgazdasági, könyvtárosi-dokumentalisztikai célt v o l t h i v a t v a szolgálni/ most költői szótárakat állítunk össze. "Kulcsszó"-nak,"te
matikusán f o n t o s szó"-nak tekintünk u i . minden önálló jelentéssel bí
ró szót /tehát minden szót az o l y a n o k kivételével, m i n t a, az, ás, meg, de, hogy s t b . / és az egyes "dokumentumokból", az egyes^ölí^i müvekből, kigyüjtetjük és ábécé rendbe állittatjuk e programmal e szavakat ugy, hogy azok tetszőleges szélességű b a l - és j o b b környeze
te i s kiíródik p e r s z e . V a g y i s , az e r e d e t i l e g "hasznos" programot i s költói-kutatási céljainkra használjuk f e l , ha ugy hozza a s o r s . De ez i s o l y a n szép, talán még szebb az előbbinél!
c/ Miután évtizedek óta tanítottam embereket - többek között - az o r o s z i g e parancsoló módjának a képzésére, néhány évvel ezelőtt nekiültem és k i s l e n g y e l gépünket i s megtanítottam u g y a n e r r e : gépi n y e l v e n programot állitottam össze számára e f e l a d a t megoldáséra.Per
sze, az orosz i g e parancsoló módjának a képzése még nem maga az egész orosz a l a k t a n és az egész orosz a l a k t a n nem maga az egéaz o r o s z n y e l v t a n s t b . - de soha nem mondtuk, hogy egyrészt csak mi dolgozunk az o¬
r o s z grammatikán, másrészt mi l a csak ezen d o l g o z u n k - ez az, ami ké
szen v a n /vö. f e n t e b b , a magyar főnév ragozásáról m o n d o t t a k k a l / , f / A f e n t e b b érintőlegesen e m i i t e t t munkáim, ugy látszik, v i s s z a h a t o t t a k emberek között végzett tevékenységemre i s - amikor nem "gé
p e k k e l " és "gépeknek" dolgozom, hanem p l . az egyetemi oktatás során emberi fordítókat, emberi orosz tanárokat s t b . képezek. Csakis e z z e l a visszahatással tudom u i . magyarázni a z t , hogy orosz szakos e g y e t e m i hallgatóknak készült egyetemi o r o s z n y e l v i tankönyvünkben elég sok b l o k k d i a g r a m v i r i t - hallgatóim nagy megelégedésére, a külső szemlé
lő számára o l y k o r talán elijesztő módon.
3. De m i k o r l e s z mindebből működő gépi fordítás? Éa egyáltalán érdemes-e géppel f o r d i t t a t n i ? - Talán némileg meg tudtam győzni az o l - vaaót f e n t i példáimmal arról, hogy az i l y e n és efféle kérdésekre adan
dó válaszok mennyire nem az én a s z t a l o m . Az efféle kérdésekkel f o g l a l kozzanak, mondjuk, a jósok; vagy a munkaügyi minisztérium megfelelő ügyosztályai; e s e t l e g TARiiOCZl Lóránt i s , ha kompetensnek érzi magát ez ügyben - én nem akarom köreit z a v a r n i . Én csak a z t tudom, hogy a magyar főnév a l a k j a i n a k leírása után elkészült e g y i k munkatársam t o l lából a magyar i g e a l a k o k hasonló leírása /egyelőre még kéziratban/;
hogy az o r o s z parancsoló mód után még m i l y e n orosz n y e l v i kérdéseken k e l l dolgoznunk. /Egy KGST-koordináció s z e r i n t a n e m z e t i n y e l v e k az egyea tagországok "reszortját" képezik, i g y a magyar a mienkét; az
SIMON E.i Tudományszolgálat
o r o s z v i s z o n t bizonyos t e r v s z e r i n t f e l o s z t o t t közpréda./ A z t tudom, hogy ez rettentően vonzó, érdekes, e l e v e n kutatás, amelyért érdemes áldoznom a f e n t e b b J e l z e t t módon.Éppen ezért tudom a z t i s , magamat
és munkatársaimat ismerve, hogy közben számos öncélú kalandba i s f o gunk bocsátkozni /vö. a f e n t e b b i példákkal/- De •'- tudomány, a k u t a tás i g e n nagy részben költészet i s - engedjék meg nekünk ezeket a k a l a n d o k a t . Kalandozni - emberi d o l o g .
4. nem tudom hibáztatni a TMT szerkesztőségét, hogy h e l y t a d o t t TAHNüGZI Lóránt l a i k u s cikkének. Mégpedig azért nem, mert hasonló ké
t e l y e k többekben megfordulnak. Sőt, még szélesebben l e h e t n e f e l v e t n i ezeket a kételyeket: o l y k o r épp f i z i k u s o k , mérnökök, i p a r i kutatók érzik ugy, hogy az emberi n y e l v modellálása, egy műalkotás formális- strukturális vizsgálata s t b . - durva torzításokhoz v e z e t h e t . E szak
emberek jól látják a modellálás határát azokon a területeken, a h o l ők dolgoznak; ennek alapján j o g g a l ébred f e l bennük a g o n d o l a t : v a j o n szabad-e a s o k k a l b o n y o l u l t a b b n a k érzett " s z e l l e m i " szférákba h o l m i szükségszerűen egyszerűsítő m o d e l l e k k e l , gépekkel s t b . b e h a t o l n i . A f e n t i e k b e n egy k i c s i t ezekre a kutatókra i s gondoltam és inkább stílusommal, m i n t a szöveges résszel igyekeztem n e k i k i s választ ad
n i : mi i s érezzük módszsreink határát, gépeink határát. De nem t u d j u k megállni, hogy o l y k o r a legmodernebb t e c h n i k a i eszközökkel, o l y k o r intuicióival a megismerésnek egészen ahhoz a határához e l ne menjünk területűnkön,ameddig ma elmehetünk.
A VARGA k o n t r a TARNÓCZI c i k k e t o l v a s v a ez a kérdés merült f e l bennem legnyomósabban, számos egyéb kérdést elhalványítva. Tudomány
szolgálat vagy preeztizspárbaj? - szónoki kérdés; inkább már diagnó
z i s ... egy o l y a n betegség diagnózisa, melyet a h a z a i gépesítés e l terjedése óta egyre többen kapnak e l .
Az e m i i t e t t kórnak mind a "hagyományosokra", mind a "haladókra"
nézve e g y i k legjellemzőbb tünete - melyet a két szerző i s több h e l y e n szemléletesen példáz - hogy egy szakterület művelői az a d o t t f e l a d a t t a l o l y módon válnak eggyé, hogy a sajátjuktól eltérő minden egyéb módszert és eszközt személyes sértésnek minősítenek. Ellenséget vél
nek látni o t t , a h o l csak ellenfél van, e a h e l y e t t , hogy ellenfelüket érvekkel győznék meg, s a közös ügy szolgálatéban s z e l l e m i partnerré tennék - lekaszabolják...
TUDOMÁNYSZOLGÁLAT VAGY PRESZTÍZSPÁRBAJ?
Simon Ernóné
Orizigos Kőolaj és Gépipari TrösH
TMT 20.óvf. 11-12.szám 1973.november-december
A másik: kóros tünet - s ez nem a "hagyományosokon", hanem fő
ként a "haladókon" m u t a t k o z i k - hogy a módszer szépségébe f e l e d k e z v e s z i n t e e l i d e g e n e d n e k magától a feladattól, a kitűzött cél sok e s e t ben már csak jótékony a l i b i az eszköz szolgálatára ... Mindezek után meg k e l l mondanom, hogy ón "haladónak" v a l l o m magam éa a gépesítés pártján állok, sőt a gépesek közé t a r t o z o m . A gépesek kóros tüneteit felfedő előbbi keserű Önkritika szolgáljon elégtételül mindazon h a gyományosoknak, a k i k e t v a l a h a i s gépesek megbántottak. De ugyanakkor hangsúlyoznom k e l l a z t i s , hogy az i t t b e v a l l o t t tünetek nem halálos kór tünetei. Gyógyíthatók. Nem l e h e t tehát megkongatni a lélekharan
got semmilyen szakterület gépesítése, s Így a forditás gépesítése fö
lött sem csak azért, mert költséges eredményei és tanulságos kudar
c a i vannak, vagy azért, mert fejlődése nem azonos ütemű az Űrhajózá
séval. A gópesitést nem abbahagyni k e l l , hanem jobbá t e n n i , fiz v i szont számomra nem képzelhető e l másként, csak ugy, ha egy-egy terü
l e t hagyományos szakértői és a f e l a d a t gépesítésével foglalkozó szak
emberek egymás s z e m p o n t j a i r a o d a f i g y e l n e k , t a p a s z t a l a t a i k a t és módsze
r e i k e t e g y e s i t i k és egységesitik, hogy ugy mondjam "megtanulják egy
mást" és kölcsönös alázatossággal a f e l a d a t o t szolgálják.
TABJiCCZI-nak, a "hagyományos fordítónak" feltétlenül érdeme,hogy o d a f i g y e l t a gépi forditás törekvéseire. Saját érdeklődéséből /és p r i vát idejéből/ v e t t e a fáradságot, hogy átrágja magát a cikkében h i v a t k o z o t t 27 forrásmunkán - és ez a "gépi forditás laikusától" nem l e b e csülendő teljesítmény. Vajon hány "hagyományos" gazdasági vezető szánt e n n y i időt a üIS /management I n f o r m a t i o n syBtem/ tanulmányozására?
TARMÓÜZI következtetéseinek áe azemólyes véleményének opponáldad- r a felkért VARGA Dénes v i s z o n t nem méltányolta e z t az érdeklődést, h a nem ugy bánt TARHÓCZI-val, mint egy b e t o l a k o d o t t illetéktelennel, a k i v e l nem érdemes a dologról érdemében tárgyalni. Az i l y e n m e g n y i l a t k o zások: "... c B a k matematikusok számára felfogható módon ... /TMT,20.k.
5 - 6 .s z . 3 4 5 .o l d . utolsó bekezdés/ "A matematikusok számára ez s o k k a l többet mond, mint a l a i k u s o k n a k . " / 3 4 ó. o l d , első bekezdés/ eszébe j u t tatják az embernek L E I M I T Z véleményét: "... daes es s c h l e c h t h i n n i c h t s g i b t /eas r e s esse n u l l a a / , waa m i t Auadrücken d e r V o l k s s p r a - che n i c h t d e u t l i c h gemacht werden könnte..." / I / . Arról a megállapí
tásról p e d i g , m i s z e r i n t "A matematika lényegét nem érti az, a k i a szá
mitógépekben nem lát mást ... csak konkrét számítások elvégzésére szolgáló e s z k ö z t ...7346,o l d . 3.bekezdés/ felötlik emlékeim közül a
"Számítástechnika 1972" /Szeged/ konferenciának záróülése, a h o l KALLÁR p r o f e s s z o r u r őszintén fájlalta a z t , hogy az elméleti matematikusok vagy egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben használják a számi
tógépet.
L e h e t , hogy elméleti m a t e m a t i k u s a i n k aem látnak mást a számitó
gépben, csak konkrét számítások eszközét - s i g y VARGA következtetése s z e r i n t - ők sem értenék a matematika lényegét?
Egyébként nem értem, miért b a j az, ha v a l a k i csak konkrét számí
tások eszközét látja a számitógépben. Vajon a valószinüsegszámitás szabályai, vagy a B00LE—algebra l o g i k a i műveletei nem konkrétak-e?
SXKGB E . : Tudományszolgálát
VARGA Dénes i g a z t a l a n u l szégyeníti több h e l y e n meg TARHÓCZI-t f o g a l m a k h e l y t e l e n használatával:
"A "fordítógép". E z o l y a n t e r m i n u s , ami n i n c s . Még a k k o r sem, h a utána a n g o l u l o t t áll zárdjelben..." / 3 4 6 . o l d . utolsó bekezdés/.
Hogy TARflüCZI sem o l y a n célgépre g o n d o l t , a m i l y e t KALMÁR László e m l i t - "Sít, véleményem e z e r i n t h e l y t e l e n a z üzemszerű gépi fordításhoz számológépeket igénybe v e n n i c s a k azért, mert a z o k rendelkezésre áll
nak. ... Az üzemszerű gépi fordításhoz n a g y teljesítményű célgépet, v a g y i s külön s célra készült n a g y teljesítményű fordítógépet a l e g célszerűbb használni." / 2 / - e z t bizonyítják TARHOCZI alábbi s o r a i :
"... a z e l e k t r o n i k u s számitógépek esetében ... o l y a n műszaki elöre- ugrásról v a n szó, amely semmiféle konkrét igénynek nem f e l e l t , i l l e t ve nem f e l e l meg." / 3 3 1 . o l d . 4.bekezdés/.
VARGA D.: " k i m o n d o t t a n h e l y t e l e n szemléletet tükröz a szerző á l t a l használt gépi n y e l v t a n kifejezés" / 3 4 7 . o l d . 1.bekezdés/. E z t a kifejezést SZÉPE György sem étallotta l e i r n i "A magyarországi gépi forditás néhány kérdése" cimü tanulmányában / 3 / .
De ami engem a leginkább m e g l e p e t t , a z a z v o l t , hogy VARGA Dénes s e h o l sem jelölt meg h e l y e t a hagyományos fordítónak a gépi forditás területén. "... a s z i n t a k t i k a i elemzésre használt a l g o r i t m u s k i d o l g o zása ... a m a t e m a t i k u s f e l a d a t a ós a z a l g o r i t m u s "paramétereit", táb
lázatait jelentő n y e l v i szabályrendszer elkészítése a nyelvészet f e l a d a t a . " / 3 4 8 . o l d . utolsó bekezdés/ Arról, nem kapunk felvilágosítást, hogy a kiinduló n y e l v és a célnyelv n y e l v i szabályrendszereit mi h o z z a k a p c s o l a t b a . P e d i g a forditás e g y i k s a r k a l a t o s követelménye a z , hogy " a z alapszöveget a uélnyelv függvényében k e l l a forditásra elő
készíteni, a művelethez tehát föltétlenül kétnyelvű személyre /szemé
l y e k r e / l e n n e ezükség." /TARHOCZI, 3 3 3 . o l d . 2.bekezdés/
I g a z , hogy VARGA Dénes meglehetősen sajátos véleményt a l k o t a fordítókról, a m i k o r a z t mondja, hogy: " E z p e r s z e e m b e r i fordítók e s e tében i s i g y v a n - o t t sem t u d m i n d e n k i két a d o t t n y e l v között sem i d e és o d a f o r d i t a n i . " / 3 4 8 , o l d . 3.bekezdés/ Az i d e s o d a forditás már egy középfokú nyelvvizsgának l e feltétele - a h o l v a n e z még a hivatásos fordító színvonalától.
A fordítási munka tömör és körültekintő definícióját o l v a s h a t t u k TARWÓCZI megfogalmazásában / 3 3 2 . o l d . 3.bekezdés/. Nagyon I g a z , hogy a fordítási munka l e g n e h e z e b b művelete - h a s z a b a d a z t mondani, művésze
t e - két n y e l v f o g a l m a i n a k a z e n y e l v e k e t használó közösségek valóság
szemléletének függvényében történő azonosítása. TARííÓCZI s z e r i n t a gép e r r e sohasem l e s z képes. E z z e l a következtetésével nem értek e ¬ g y e t - bár meg k e l l mondjam, hogy optimizmusomat nem VARGA Dénes s o raiból merítettem, hanem - a többi között - a D e b r e c e n b e n / C L I D E - 1971/ m e g i s m e r t S h e l d o n K L E I N eredményeiből A/. Véleményem s z e r i n t a természetes n y e l v e k s z a k n y e l v i s u b s e t j e i t célszerű első lépcsőben a vizsgálódás tárgyává választani s i l y módon t a g o l n i a széles s z e m a n t i k a i hálóval rendelkező n y e l v e t . Szabványosított l e x i k a és gram
m a t i k a alkalmazásával kiküszöbölhető a pollszémia, bár kétségtelen, hogy a szókincs és a stílus elszegényedik. Én természetesen c s a k e g y kétezer szóból álló műszaki v a g y tudományos s u b s e t e k r e g o n d o l o k -
TMT 20.óvf. 11-12.szám 1973.november-december
szem előtt t a r t v a a közmondás bölcsességét: ajci sokat m a r k o l , keveset f o g .
Végezetül, mélységesen egyetértek VARGA Dénessel abban, hogy a gépesítésre "az igény ós a szükség megvan osak megfelelő számí
tástechnikai kultúrának k e l l k i a l a k u l n i a , hogy az igényeket k i i s t u d j u k elégiteni" / 3 5 1 . o l d . 4-bekezdée/. ügy hiszem, hogy ennek a kultú
rának a kialakításában - az ember-gép k a p c s o l a t o t megelőzve, p o n t o s a b ban annak érdekében - döntő szerepe v a n az ember-ember k a p c s o l a t i d e ális kialakításának. A "hagyományosok" és a "haladók" s z e l l e m i tőké
jének egységesítése o l y a n határtalan gazdaságossági előnyt j e l e n t e n e népgazdaságunknak, m e l y e t sem a matematikus VARGA Dénes, sem a " m s l -
l e s l e g " közgazdász TARHÓCZI nem v i t a t h a t n a e l .
I R O D A L O M
/ l / LEIB1IITZ, G.'í.: íjber dia beste Vortragsveise des Phllosophen. Deutsche Schriften, l.köt. lÁpcse, 1916. 32 p.
/2/ Általános nyelvészeti tanulmányok I I . 295 p. Akadémia Kiadó, Budapest 1964.
/3/ Általános nyelvészeti tanulmányok I I . Z2Z p. Akadémia Kiadó, Budapest 1964.
/ V Saeldon iClein e t a l j
- An interactíve, heuristie program tor learning transfo.-iaational gramraars
/Technical report 97- Univ. of 'iiseonsin, 1970./
- Computer s i a u l a t i o c of language contaot models /Technical report 163. Univ. of líisconsin, 1972./
- Autoiatic növel w r i t i n g
Aachnical report 186. Univ. of 'rfisconsia, 1973./
