• Nem Talált Eredményt

Klaszteresedés a borrégiók versengésében

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Klaszteresedés a borrégiók versengésében"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

Klaszteresedés a borrégiók versengésében

Bene Andrea – Csermák József – Tánczos Levente

- INNOVÁCIÓS RENDSZEREK ELMÉLET, POLITIKÁK ÉS MIKORSZEREPLŐK - 2012. november 29-30.

(2)

Érintett témák:

• A KKV szektor Magyarországon

• KKV fejlesztés szerepe a gazdaságban

• Klaszter, mint KKV-fejlesztési eszköz

• Egri Borászati Klaszter

(3)

2015.07.11. 3

A KKV szektor Magyarországon

1.ábra: Magyarországi vállalatok gazdasági súlya méret szerinti megoszlásban (%)

vállalat mérete

vállalatok száma foglalkoztatottak száma hozzáadott érték Magyarország EU-átlag Magyarország EU-átlag Magyarország EU-átlag

mikrovállalat 94,7 91,8 35,8 29,6 15,8 21,1

kisvállalat 4,4 6,9 18,9 20,6 16,3 19,9

középvállalat 0,7 1,1 16,2 16,2 18,1 17,8

KKV-k összesen 99,8 99,8 71,0 67,1 50,2 57,9

nagyvállalat 0,2 0,2 29,0 32,9 49,7 42,1

Forrás: SBA fact sheet Hungary, 2009

- Tudományos alapok nélkül kialakult magánszektor - Nemzetgazdasági hatásai:

- vállalkozások száma meghaladja a 1,5 milliót - foglalkoztatottak közel 75 %-át alkalmazzák - GDP több, mint 50 %-át termelik

- hatással vannak a vidékfejlesztésre.

(4)

A KKV szektor Magyarországon - A magyar élelmiszeripar -

- belföldi piaci részesedés csökken (jelenleg 73 %) - drasztikus jövedelemcsökkenés (10 év alatt 97 md-ról, - 7 md)

- foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken

(10 év alatt 9%-ról, 3,6%)

- innováció mértéke elenyészően alacsony Innovációt gátló tényezők

• kedvezőtlen gazdasági környezet

• magas adó- és adminisztratív terhek

• magas innovációs költségek – forrás hiány!

• képzett szaktudás hiánya

(5)

2015.07.11. 5

KKV fejlesztés szerepe a gazdaságban Az élelmiszeripari innováció

takarmány

mezőgazdaság Élelmiszer

fogyasztás

Élelmiszer kereskedelem

Vendéglátó ipar, közétkeztetés

élelmiszeripar

ÖTLET

TECHNOLÓGIAI

TÁRSADALMI

KULTÚRÁLIS

(6)

Magyar KKV-k jellemzői

• kis méretű, sok esetben 1 személyes

• nem áll rendelkezésre K+F

• nem áll rendelkezésre know-how

• nincs pénzügyi forrása

• bizalmatlanság

Nem áll rendelkezésre

INNOVÁCIÓS STRATÉGIA!

ÖTLET PIACKÉPES TERMÉK

KKV fejlesztés szerepe a gazdaságban

Az innovációt gátló tényezők

(7)

2015.07.11. 7

Klaszter, mint KKV-fejlesztési eszköz

Versenyképesség fejlesztésének lehetősége

Kormány feladatai

• vállalkozó barát gazdasági környezet

• adóterhek

• adminisztrációs terhek

• korrupció

•oktatás, képzés KKV versenyképesség fejlesztése

• más szervezetekkel való együttműködés - nyitott innováció – „open innovation”

- klaszter szerveződés – pl. Egri Borászati Klaszter

• külső ötletforrások: egyetem, tudásközpont, stb.

• fogyasztó központú tervezés – stratégia - innovációs stratégia

- pénzügyi stratégia

(8)

Klaszter, mint KKV-fejlesztési eszköz - felsőoktatás a klaszterben -

TIFFIN [2008] az alábbiakban foglalja össze:

diákok képzése a klaszterigényeknek megfelelően,

K+F a klaszterigények szerint,

kisebb technikai, technológiai problémák megoldása (pl. szakmai tanácsadás),

új klaszterszervezetek létrehozása (pl. inkubátorház, spin-off vállalkozások),

 tanárok és diákok mobilitása a klaszterszervezetek felé,

hálózatok, tudatosság és társadalmi tőke fejlesztése a klaszter

számára.

(9)

2015.07.11. 9

Klaszter, mint KKV-fejlesztési eszköz

- Regionális fejlesztési pólusok -

(10)

Egri Borászati Klaszter

(11)

2015.07.11. 11

Egri Borászati Klaszter

- borregiók -

(12)

Klaszter, mint KKV-fejlesztési eszköz - klaszteresedés előnyei -

A klaszteresedés hátterében számos előny húzódik meg - például:

- gyorsabb piaci alkalmazkodás,

- tranzakciós és szállítási költségek csökkenése, - gyorsabb és pontosabb információáramlás, - gördülékeny inputhelyettesítés,

- technológiai és szervezési tapasztalatok

megismerése,

(13)

2015.07.11. 13

Egri Borászati Klaszter

- borregiók kedveltsége -

(14)

ALAPÍTÁS:

Egri Bormíves Céh 15 borászat 2011. május 5.

PÁLYÁZATI FORRÁS:

ÉMOP - 1.2.1.-11 konstrukció - ~ 32m Ft (80%) 2011. november 1.

Klasztermenedzsment:

- klasztermenedzser: Pók Tamás - szakmai vezető: Dr Gál Lajos - szakmai koordinátor: Gál Tibor - klaszter menedzser asszisztens

Egri Borászati Klaszter

- borregiók -

(15)

2015.07.11. 15

- ÉMOP pályázati forrás 2011-2013

 klasztermenedzsment szervezet létrehozása

 klaszter arculat, kommunikáció, marketing

 stratégia, fejlesztések

- Eddigi eredmények

 stratégia, arculat

 közös megjelenések: szakrendevényeken, fesztiválokon

 közös rendezvény: Egri Csillag Fesztivál

 közösségi marketing, kommunikáció

 ágazatorientált fejlesztések: RET

 16 alapító tag

 9 új tag

Egri Borászati Klaszter

(16)

Köszönöm a figyelmet!

Bene Andrea

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

klaszter: a közepes saját tőke mellett a hosszú lejáratú kötelezettségek szerepe csökken és magas szállítói arány jellemzi... klaszter: a saját tőke magasabb

(9) Ha a  borászati termék származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktételt több borászati terméktételre bontják meg, az  (1)  bekezdés szerint

Romo: A tőke és a társadalmi struktúra formái a kulturális mezőkben: Bourdieu társadalmi topográfiájának vizsgálata (in: Tf, 177–206.).. Társadalmi és kulturális

• Társadalmi (szociális, kapcsolati, hálózati) tőke: beruházás, hozam.. • Kulturális tőke:

„A társadalmi tőke a társadalom szerveződését meghatározó tényezőkként írható fel, úgy mint bizalom, normák és hálózatok, melyek képesek a társadalmi.

„A társadalmi tőke a társadalom szerveződését meghatározó tényezőkként írható fel, úgy mint bizalom, normák és hálózatok, melyek képesek a társadalmi

hálózatok és központjaik fejlesztése 0,00 3,28 0,00 Közoktatási infrastruktúra fejlesztése. emberi erőforrások minisztere közigazgatási és igazságügyi miniszter.

1 Vagy más szavakkal: a társadalmi tőke „az összes közösségi hálózat (amelyet az emberek ismernek) kollektív értéke, valamint az ezekből a hálózatok- ból