Szemléltető ábrák
az erőforrások felhasználásának mérése és értékelése témakörhöz
60 ábra a
Költség- és eredményszámítás:
az erőforrások felhasználásának mérése és értékelése
című dokumentumhoz
A tanulmány megírását a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 projektje tette lehetővé.
2.
Mottó 1.
Örkény István: A termelés zavartalanul folytatódik
– Halló, gépterem?
– Skultéti, jelentkezem.
– Mennyi, Skultéti?
– Harminchárom.
– Mi harminchárom?
– Mi mennyi, főmérnök úr?
– Az, ami harminchárom.
– Nem annyinak kellett volna lennie?
– Mindegy, Skultéti, csak csinálják tovább.
3.
Mottó 2.
La Fontaine: A molnár, a fia meg a szamár
Szegény volt a molnár, s nyakán élt a fia.
Egyetlen szamarát el kellett adnia.
Hogy kényes bokáit kőben meg ne zúzza, lábainál fogva fölkötik egy rúdra,
vállukra veszik, és mennek a teherrel, a molnár és fia. Szembejön egy ember, s elkezd hahotázni:"Viszik a szamarat!
Nem a csacsi hármuk közt a legszamarabb!"
Hallja ezt a molnár."Némi igazsága
van a jó embernek - mondja. - Mégse járja, hogy míg mi izzadunk, ez rúdon hintázzon.
Coki, szürke!" - mennek: fiú a szamáron, s csak úgy gyalogszerrel utánuk a molnár.
"Nézd a lapajt! - szól egy szemközt jövő polgár -
pöffeszkedik fönn a csacsiján, és hagyja, hogy gyalog kullogjon utánuk az apja!"
"Így igaz" - gondolja a fiú, leszállva maga helyett apját ülteti szamárra,
s ő utánuk ballag. - Szól megint egy ember:
"Nem szégyell így bánni egy szegény gyerekkel!
Maga szamáron jár, s fia holtra fárad!"
"Igaz" - szól az öreg, s hátraint fiának, üljön föl mögéje. Így kocognak most már egy szamáron ketten: fia meg a molnár.
Mennek egy darabot. Jön valaki ismét.
"Nézzétek! - kiáltja. - Milyen eszenincs nép!
Szerencsétlen jószág! Hogy is nem sajnálják?
Addig hajszolják, míg betörik a hátát."
Leugrik a fiú, lesegíti apját,
a csacsi vidáman ugrándozik. Hagyják, hadd élje világát, mórikáljon, fusson.
Szaporán lépkednek utána az úton.
Újra jön egy ember. "Szavamra! - kiáltja - úgy látszik, a világ a bolondját járja:
úrrá lett a szamár, kedvére poroszkál, s lohol a nyomában fiastul a molnár!"
Erre már a molnárt elfogja a méreg.
"Bolond, ki megfogad minden szóbeszédet!
Nem érdekel eztán senki fecsegése.
Mától nem adok, csak a magam eszére."
/Ford.: Rónay György/
4.
Vezetői döntéshozatal és költségek
• Kereskedelmi bank: melyik értékesítési csatornát érdemes használnunk?
• Autóipari beszállító: mekkora lehet maximálisan az önköltségünk, hogy átvegyék a termékeinket?
• Üzletviteli tanácsadó cég: a szűkös szakértői kapacitást melyik projektbe allokáljuk?
• Regionális vízmű-vállalat: kiszervezzük-e a társüzemi
szolgáltatásokat?
5.
A számvitel tagolási kritériumai
• Tagolás a számvitel alapcéljai/feladatai szerint
• Tagolás a számítások tartalma (az információs követelmények, illetve a vállalati célok) szerint
• Tagolás az információ címzettjei szerint
• Tagolás a számítások jellege, folyamatossága és gyakorisága szerint
• Tagolás egyéb szempontok alapján
6.
A számviteli számításfajták
A számítások tárgya A számítás
jellege Áramlási
jellemzők Állományi jellemzők A számítások feladatai Mennyiségi
számítások
Mennyiségek be- és kiáramlásai
Mennyiségi állományok
- A múlt eseményeinek dokumentálása - Az értékszámítások alapja
- Információk tervezési és előrejelzési feladatokhoz Értékszámítások Be- és kifizetések Pénzállományok - A likviditás bemutatása és kontrollja
- A likviditás tervezése - Tőkeigény-tervezés
- Tervezési feladatok a beruházási döntésekhez - Beruházáskontroll
Bevételek és
kiadások Pénz- és
hitelállományok - Kontrollfeladatok
- Rövid (vagy hosszú távú) tervezési feladatok - A pénzügyi helyzet bemutatása
Hozamok és
ráfordítások Vagyon- és
tőkeállományok - A vállalatvezetés informálása
- Publikációs feladatok a tulajdonosok, hitelezők, munkavállalók, szállítók, vevők és a közvélemény informálására
- Publikációs feladatok a tulajdonosoknak és az adóhivatalnak fizetendő pénzállomány mérésére Teljesítmények
és költségek Kalkulált vagyon- és
tőkeállományok - Kontrollfeladatok
- Rövid távú tervezési feladatok
- Speciális publikációs feladatok
7.
A vezetői és a pénzügyi számvitel
Vezetői számvitel Szempontok Pénzügyi számvitel Döntéstámogatás, a
vezetésnek szóló információk szolgáltatása
Alapfunkció A gazdasági események rögzítése, külső (extern) pénzügyi
beszámolók közzététele
Bizalmas Hozzáférhetőség Nyilvánosan elérhető
Jelen/jövő Időorientáció Múlt
Tervezés és kontroll Fő hangsúly A múlt értelmezése
Szükség szerint – havonta Rendszeresség Évente
Gyors, de megközelítő
jellegű A működés sebessége és
jellege Lassú, de kimerítő jellegű A kontrollált objektum
szerint részletezett
A megjelenés formája A jogi egység egészére vonatkozik
A vezetés céljainak
megfelelő Stílus és részletezettség Standardizált, összegzett
8.
A vezetői számvitel
Céljai:
• A vezetői számvitel a vezetők tervezési tevékenységére kell, hogy irányuljon.
• A vezetői számvitel szervezeti-strukturális problématerületek felé kell, hogy irányuljon.
• A vezetői számvitelnek kapcsolódnia kell az ún. menedzsment kontroll tevékenységhez.
• A vezetői számvitelnek kapcsolatban kell állnia a reálfolyamatokat irányító vezetői tevékenységgel.
Minőségi jellemzői:
a célok kölcsönös megfelelése, pontosság, következetesség/összehasonlíthatóság, igazolhatóság/
objektivitás/semlegesség/nyomon-követhetőség, az adatok összegzettségének igény szerinti mértéke, rugalmasság/alkalmazkodóképesség, időszerűség, érthetőség/elfogadhatóság/ motivációs erő
A működését meghatározó elméletek:
Ezek a különböző tudományterületek felől érkező tudáselemeket jelentik. Így például a méréselmélet, az információ- és kommunikációelmélet, a rendszerelmélet, a vezetési funkciókkal és a vezetési (tervezési és kontroll) folyamatokkal foglalkozó elméletek, a költségelmélet ismeretei mind részei a módszertannak, illetve a vezetői számviteli szakember tudásának.
Módszerek/eljárások:
• Alapozó ismeretek (A működését meghatározó, előzőekben sorolt elméletek)
• A költségek számítása
• Stratégiai és éves (keret))tervezés és döntéstámogató elemzések
• Management control (illetve a hazai terminológia szerint menedzsment kontroll)
• Műveleti kontroll tevékenységek
9.
A controlling funkciói
„ P la n n in g fo r C o n tro l”
T e rv e k fe lá llítá s a , k o o rd in á c ió ja é s é le tb e lé p te té s e a v á lla la ti fo ly a m a to k irá n y ítá s a é rd e k é b e n (e te rv e k - s z ü k s é g s z e rin t – ta rta lm a z n a k n y e re s é g te rv e t, fin a n s z íro z á s i é s b e fe k te té s i p ro g ra m o k a t, é rté k e s íté s i e lő re je lz é s e k e t, k ia d á s i k e re te k e t é s k ö lts é g e lő irá n y z a to k a t, v a la m in t a te rv e k k iv ite le z é s é h e z s z ü k s é g e s e ljá rá s o k a t.)
„ R e p o rtin g a n d In te rp re tin g ”
A té n y - é s te rv é rté k e k ö s s z e h a s o n lítá s a , a v á lla la ti fo ly a m a to t e re d m é n y e in e k to v á b b a d á s a v a la m e n n y i v e z e té s i s z in tre é s a tu la jd o n o s o k n a k , v a la m in t a z e re d m é n y e k é rte lm e z é s e .
E fu n k c ió m a g á b a n fo g la lja s z á m v ite li irá n y e lv e k k id o lg o z á s á t, re n d s z e re k é s fo ly a m a to k ö s s z e h a n g o lá s á t, a n y e rs ü z e m i a d a to k fe ld o lg o z á s á t é s a m e g fe le lő ta rta lo m m a l e g y e d i je le n té s e k k é s z íté s é t.
„ E v a lu a tin g a n d C o n s u ltin g ”
S z a k m a i ta n á c s a d ó i e g y ü ttm ű k ö d é s v a la m e n n y i, a fo ly a m a to k b á rm e ly fá z is á b a n a z irá n y e lv e k é rt v a g y a k iv ite le z é s é rt fe le lő s v e z e té s i s z in tte l, a m e n n y ib e n a v á lla la ti c é lo k e lé ré s rő l, v a la m in t a z irá n y e lv e k h a té k o n y s á g á ró l é s a s tru k tu rá lis v a g y fo ly a m a to k h o z k a p c s o ló d ó in té z k e d é s e k rő l v a n s z ó .
„ T a x A d m in is tra tio n ”
A z a d ó ü g y e k te k in te té b e n irá n y e lv e k é s e ljá rá s o k k id o lg o z á s a é s a lk a lm a z á s a .
„ G o v e rn m e n t R e p o rtin g ”
A z á lla m i in té z m é n y e k n e k k é s z ü lő je le n té s e k k o n tro llja , ille tv e e z e k e lk é s z íté s é n e k ö s s z e h a n g o lá s a.
„ P ro te c tio n o f A s s e ts ”
A v á lla la ti v a g y o n tá rg y a k v é d e lm é n e k b iz to s ítá s a b e ls ő k o n tro ll é s re v íz ió , v a la m in t m e g fe le lő b iz to s ítá s o k ré v é n .
„ E c o n o m ic A p p ra is a l”
A n e m z e tg a z d a s á g , a tá rs a d a lo m é s a p o litik a fe jle m é n y e in e k é s e z e k h a tá s a in a k fo ly a m a to s é rté k e lé s e .
FEI (1962, 289.)
10.
Miért a költségszámítás?
• A vállalati erőforrás-felhasználás célirányos – tervezése
– kontrollja
– bemutatása (információszolgáltatás).
• Döntéstámogatási funkció („a saját döntések befolyásolása”)
A költségszámítás a döntésekhez alapul szolgáló információs eszköz.
• Magatartásbefolyásolási funkció („idegen döntések támogatása”)
E funkciónál is a döntések támogatása áll a középpontban - az előzőtől
eltérően viszont a költségszámítás más döntéshozók befolyásolására szolgál.
11.
A költségszámítás általános feladatai
Az erőforrás-felhasználás tervezésére irányuló vezetői tevékenység támogatása
Az erőforrás-felhasználás mérésére irányuló vezetői tevékenység támogatása
A vezetés kontrolltevékenységének támogatása
A vezetés külső adatszolgáltatási tevékenységének támogatása
12.
A költségszámítás kiemelt döntéstámogatási feladatai
Beszerzés:
- választás különböző beszerzési források vagy csatornák között
- az optimális beszerzési mennyiség meghatározása
- az erőforrások maximális beszerzési árának (felső árhatár) meghatározása
Termelés/szolgáltatás:
- az optimális program meghatározása
- az optimális eljárások, anyagok és eszközök kiválasztása - a megbízások optimális nagyságának meghatározása
- a kapacitásillesztés problémája és a szűkös erőforrások
legkedvezőbb felhasználásának kiválasztása
13.
A költségszámítás kiemelt döntéstámogatási feladatai
Értékesítés:
- az értékesítési mód kiválasztása
- a kiszolgálandó vevői csoportok kiválasztása - az értékesítési csatornák kiválasztása
- a reklámozási eljárások kiválasztása
- a termékek/szolgáltatások minimális árának (alsó árhatár) meghatározása
Különböző funkciók integrálása:
- make or buy problémák
- belső elszámolóárak meghatározása - projektkontroll
14.
A költségszámítás kiemelt döntéstámogatási feladatai
Jellemző A jellemző megjelenési formái
Alapján azonosítható modell-típusok
A leképzés képszerűsége Ikonikus modell Szimbolikus modell A valóságra
vonatkoztatottság jellege Ideálmodell Reálmodell
A leképzett valóságelemek bizonytalansági foka
Determinisztikus modell Sztochasztikus modell
Az idő változóként való
kezelése Statikus modell Dinamikus modell
15.
Az általános költségfogalomról
Lényegi jellemzői:
• a mennyiségi erőforrás-felhasználás,
• az a tény, hogy az erőforrás-felhasználás
– célirányosan, az adott időszaki teljesítmény (azaz értékelt output) előállítása érdekében,
– szokásos körülmények között történik,
• az erőforrás-felhasználás értékelt:
– felhasználás-orientált módon vagy – kiadás-orientált módon
• az értékelt erőforrás-felhasználás adott időszakra vonatkozik.
16.
Erőforrások a működésben
Az erőforrás-csoportok aránya Erőforráscsoport Kategória A kategóriák aránya
42.80 % Anyagi erőforrások Tárgyi eszközök 12.71 %
Informatika,
információtechnológia
2.97 %
Alap- és segédanyag 7.63 %
Pénz, tőke, hitel 15.25 %
Állami és EU támogatás és elvonás 4.24 %
23.31 % Az „emberi tényező” Maga az Ember 7.63 %
Az ember tudása 8.90 %
Képesség, készség, beállítódás 2.54 %
Vezetői képesség, készség,
beállítódás
2.97 %
Teljesítmény 1.27 %
12.28 % Külső környezet Általános gazdálkodási környezet 5.51 %
Outputpiac 4.66 %
Inputpiac 1.69 %
Természeti környezet 0.42 %
6.36 % Viszony a kontextussal Szolgáltatási színvonal 2.12 %
Kapcsolatok 4.24 %
15.25 % Szervezet Méret 0.42 %
Szervezeti forma 2.54 %
Funkcionális területek 9.75 %
Tulajdonviszonyok 0.85 %
Szervezés 1.69 %
100.00 % Mindösszesen 100.00 %
17.
A költség mint áramlási jellemző
Semleges
ráfordítások Cél-
ráfordítások
Alapköltségek Kalkulatív (kvázi) költségek
Más költségek Pótköltségek
Könyvvitel: az időszaki kibocsátás bekerülési értéke
Menedzsmentkontroll
A költség mint áramlási jellemző
Kapitalizált költségek
Készletezhető kapitalizált
költségek
Saját termelésű készletek
Az értékesített termékek költségei (mint folyó ráfordítások)
A 2. adott időszakra eső folyó ráfordításai
A felmerülés pillanatában rögtön folyó ráfordításként
rögzített költségek Periódus költségek Nem-
készletezhető kapitalizált
költségek
MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS
(Hongren/Foster/Datar, 1997, 39.)
19.
A speciális költségfogalmakról
• Teljes költség, részköltség, egységköltség
• Változó és fix költség
• Közvetlen és közvetett költség
• Elsődleges és másodlagos költség
• Az üzleti döntés szempontjából befolyásolható és nem
befolyásolható költség
20.
A speciális költségfogalmakról
K ö lts é g e k k ö z v e tle n k ö lts é g k a ra k te rre l
K ö lts é g e k n e m v a ló d i k ö z v e te tt k ö lts é g
k a ra k te r re l
K ö lts é g e k v a ló d i K ö z v e te tt k ö lts é g
k a ra k te r re l K ö lts é g v is e lő K ö z v e tle n k ö lts é g e k
(a z é rté k e s íth e tő k ö lts é g v is e lő k h ö z k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lh e tő é s íg y h o z z á is re n d e lt
k ö lts é g e k )
N e m v a ló d i k ö z v e te tt k ö lts é g e k
(a z é rté k e s íth e tő k ö lts é g v is e lő k h ö z k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lh e tő , d e n e m k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lt k ö lts é g e k )
V a ló d i k ö z v e te tt k ö lts é g e k (a z é rté k e s íth e tő
k ö lts é g v is e lő k h ö z k ö z v e tle n ü l n e m h o z z á re n d e lh e tő
k ö lts é g e k )
K ö lts é g h e ly K ö lts é g h e ly i
k ö z v e tle n k ö lts é g e k (a k ö lts é g h e ly e k h e z k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lh e tő é s íg y h o z z á is re n d e lt
k ö lts é g e k )
N e m v a ló d i
k ö lts é g h e ly i k ö z v e te tt k ö lts é g e k
(a k ö lts é g h e ly e k h e z k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lh e tő , d e n e m k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lt k ö lts é g e k )
V a ló d i k ö lts é g h e ly i k ö z v e te tt k ö lts é g e k (a k ö lts é g h e ly e k h e z k ö z v e tle n ü l n e m
h o z z á re n d e lh e tő k ö lts é g e k )
Id ő s z a k Id ő s z a k i k ö z v e tle n k ö lts é g e k
(a z id ő s z a k o k h o z k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lh e tő é s íg y h o z z á is re n d e lt
k ö lts é g e k )
N e m v a ló d i id ő s z a k i k ö z v e te tt k ö lts é g e k (a z id ő s z a k o k h o z h o z z á re n d e lh e tő , d e n e m k ö z v e tle n ü l
h o z z á re n d e lt k ö lts é g e k )
V a ló d i id ő s z a k i k ö z v e te tt k ö lts é g e k
(a z id ő s z a k o k h o z k ö z v e tle n ü l n e m h o z z á re n d e lh e tő
k ö lts é g e k )
(Kloock/Sieben/Schildbach, 1999, 58.)
21.
A költség- és teljesítményszámítás felépítése
Költségszámítás Teljesítményszámítás
Költségnem-számítás Költségviselő
közvetlen költségek
Költségviselő közvetett költségek
Költséghely-számítás közvetlen
költségek
közvetett költségek
Költségviselő-számítás
Árbevételnem-számítás
Árbevételhely- számítás
Árbevételviselő-számítás
Rövid távú eredményszámítás
22.
Költségnem-számítás
• A költségek számba vétele és csoportosítása
• Költségnemi törzs
• A felhasznált erőforrás jellege szerinti csoportosítás:
Anyag- és anyagjellegű költségek
Bérköltségek
A tárgyi eszközök felhasználásának költsége (értékcsökkenési leírás)
Alvállalkozók költsége
Adók, járulékok
Kockázati költségek
Tőkeköltség
Kalkulatórikus kamat
Minőségköltségek
23.
Költséghely-számítás
• Feladatok:
– A költségek számba vétele a felmerülés helye szerint
– Belső teljesítményelszámolás (másodlagos költség számítás) – Gazdaságossági kontroll
• Költséghelyek képzése
– Földrajzi-területi szempontok szerint – Funkcionális szempontok szerint
– Felelősségi területek szerint – Elszámolási szempontok szerint
• Költséghelytípusok
• Költséghelyi törzs
• Az „Üzemelszámolási ív” logikája
24.
Költségviselő-számítás (kalkuláció)
• Feladat: kiválasztott költségobjektum önköltségének meghatározása
• Hagyományos kalkulációs eljárások:
(1) Osztókalkuláció
Egyszerű
• Egylépcsős
• Többlépcsős
Egyenértékszámos
• Egylépcsős
• Többlépcsős
(…)
(2) Pótlékoló kalkuláció
Összegző
Differenciált
25.
A költségszámítási rendszerek alapjellemzői
• időbeli irányultság:
– tényköltségekkel dolgozó (a múltra irányuló) rendszerek
– terv- és tényköltségekkel dolgozó (a jövőre és a múltra egyaránt irányuló) rendszerek
• a tényleges kapacitáskihasználtsághoz való illeszkedés:
– merev rendszerek – rugalmas rendszerek
• a költségobjektumokhoz rendelt költségek köre:
– teljesköltség-számítás – részköltség-számítás
• differenciáltság:
– differenciálatlan rendszerek
– a célok szerint egyes részterületek, illetve funkciók tekintetében alrendszerekre
bomló rendszerek
26.
A hagyományos költségszámítás (HKSZ) előfeltevései I.
A felhasználást a rendszer a fizetési folyamatoktól elszakadva, egyetlen időpontba tömöríti.
A költségalakulást lineárisnak tekinti.
A jövő megítélésében nincs bizonytalanság.
A döntéshozó jellemzően a homo oeconomicus, aki
(cél)racionálisan cselekszik, s nyereségmaximalizálásra tör.
A lehető legmagasabb nyereség elérése mint fő cél mellé akkor
férnek be más célok is, ha az előbbivel összhangba hozhatók.
27.
A hagyományos költségszámítás (HKSZ) előfeltevései II.
Kizárólag az érintettek gazdasági jellegű hozzájárulásaival,
illetve a jól operacionalizálható, könnyen mérhető erőforrásokkal dolgoznak.
Az erőforrás felhasználása minden esetben „fogyást”, az értékhordozó képesség csökkenését jelenti.
Az egyszerűség és a használhatóság érdekében viszonylag kevés (költséghelyenként/szervezeti egységenként jellemzően egy) költségbefolyásoló tényezőt feltételez.
Rövid távú szemlélet, azaz a következő időszakra összpontosít.
A hagyományos szemlélet funkcionális, s elsősorban a
közvetlen érték-előállításra összpontosít.
28.
A hagyományos tervköltség-számítási rendszerek változatai
• Merev tervköltség-számítás
A költségtervezésnél hiányzik a fix és változó költségek megkülönböztetése
• Rugalmas tervköltség-számítás
A költségtervezésnél megtörténik a fix és változó költségek megkülönböztetése
- teljesköltség-alapú rugalmas tervköltség-számítás
- részköltség-alapú rugalmas tervköltség-számítás
29.
Árbevétel Költségek
Változó költségek
Fix költségek
Költségviselők
Fedezeti összeg
= Árbevétel – változó költségek
Üzemi eredmény
= Az értékesített termékek fedezeti összege – fix költségek
Az egyszintű fedezetiösszeg-számítás
részköltség-számítási logikája
30.
Árbevétel Költségek
Változó és fix költségek
Fix költségek
Költségviselők
„Eredmény”
= Árbevétel – változó és fix költségek
Üzemi eredmény
= Az értékesített termékek eredménye
Az egyszintű fedezetiösszeg-számítás
teljesköltség-számítási logikája
31.
A fixköltség-blokk differenciált kezelésének lehetősége
A „G” termék árbevétele
- A „G” termék változó költségei --- I. fedezeti összeg
- A „G” termék fix költségei
---
II. fedezeti összeg („G” szint)
32.
A fixköltség-blokk differenciált kezelésének lehetősége (folyt.)
Egy termékcsoport valamennyi termékfajtája II. fedezeti összegeinek összege
- A termékcsoport fix költségei ---
III. fedezeti összeg (a „G”-t tartalmazó termékcsoporté)
33.
A fixköltség-blokk differenciált kezelésének lehetősége (folyt.)
Egy vállalati üzleti terület valamennyi termékcsoportja III. fedezeti összegeinek összege
- Az üzleti terület fix költségei ---
IV. fedezeti összeg (az üzleti területé)
A vállalat valamennyi üzleti területe IV. fedezeti összegeinek összege
- Vállalati fix költségek
---
Az időszak eredménye
34.
A rugalmas tervköltség-számítás lényeges hozadékai
• A fix és változó költségek szétválasztása
• A rövid távon releváns tételekre való összpontosítás („halálspirál”
elkerülése)
• A (szűkös) kapacitás jobb kihasználásának lehetősége
• Lehetőség a részköltség- és teljesköltség-elv együttes alkalmazására
• Differenciáltabb termékjövedelmezőség-számítás
• A belső elszámolóárak differenciált képzésének lehetősége
• Az eredményesség-vizsgálat kitágítása (BEA)
• Valódi eltéréselemzés és oksági magyarázat
35.
A rugalmas tervköltség-számítás hiányérzetet okozó elemei
• Az általánosköltség-területek működése beható ismeretének hiánya
• A vetítési alapok helyenként önkényes és elnagyolt kezelése
• A részköltség-számítás alkalmazásakor a fix költségek „rendszerből való eltűnése”
• A hosszabb távú (stratégiai) és költséggazda-szemlélet hiánya
36.
A hagyományos költségszámítási rendszerek alapvonalainak okai
A hagyományos rendszerek a negyvenes-ötvenes évek adottságait tükrözik vissza
• Piaci okok:
– Eladói piacok, éles verseny nélkül – Tömeg- és szériatermelés
– Kevés és egyszerű termék – Alacsony automatizáltság – Hosszú termék-életciklusok
• Szervezeti okok:
– Statikus, rugalmatlan szervezeti struktúrák – Termelési területek dominanciája
– Közvetlen költségek magasabb aránya
– Elő- és utóteljesítmények alacsonyabb aránya – Informatikai támogatottság alacsonyabb foka
Befelé fordulás lehetősége
„Egyszerű számvadászat”
lehetősége
(Dankó, 2000)
Környezeti változások az utóbbi évtizedekben
Makrogazdasági szint
Ipargazdasági szint
Üzemgazdasági szint
(vállalatirányítás)
Piacok globális tágulása
Piacok szétesése a generikus termékfogalom mentén (komplexitás)
Statikus eladói piacok átalakulása dinamikus vevői piacokká
Rövidülő termék-életciklusok
Soktermékes, automata vállalat
Fokozódó minőségi elvárások
Növekvő piaci kockázat
Funkcionális struktúrák bajai
A tradicionális termelési formák (production era) vége
Nő a gazdaság „fogyasztóvezéreltsége”
Szolgáltatások (nem ipari termelés) előtérbe kerülése
Stratégiai szemlélet erősödése
Változó szervezési formák
Támogató tevékenységek
felértékelődése
38.
A költségszerkezet átalakulása (Németország)
Költségnem Csökkenés Stagnálás Növekedés
Személyi jellegű (x) Nyers- és üzemi
anyag, alkatrész
(x)
Értékcsökkenés (x)
Tőkeköltség x
Alvállalkozók költsége
(x) Kockázati
költségek
(x) Adók, járulékok (x)
(Schehl, 1994)
39.
A költségszerkezet átalakulása (Németország)
Költségnem Csökkenés Stagnálás Növekedés
Előállítási területek X
Támogató területek X
Termék-közvetlen X
Termék-általános X
Változó X
Fix X
„Folyó” X
Egyszeri X
(Schehl, 1994)
40.
A hagyományos rendszerek illeszkedési problémái
Stratégiai szemlélet erősödése
Változó szervezési formák, szerv. dinamika
Támogató tevékenységek felértékelődése
A döntéselőkészítés információigényének és a stratégiatámogatás igényének erősödése
A dinamikus szervezet kialakításának igénye
(megfelelő teljesítményértékelés, magatartásbefolyásolás)
Növekvő igény (kényszer) az általános költségek („rezsi”) áttekintésére és befolyásolására
Ellentmondás a rendszerek szolgáltatásai és a vezetői igények között
KÍNÁLAT KERESLET
Múltbéli teljesítményl
eképezése
Döntés- támogatás és
költség- befolyásolás
Teljesítmény- értékelés, magatartás- befolyásolás
KÖLTSÉGSZÁMITÁS
Költségszámviteli rendszer
Múltbéli teljesítmény
leképezése
Döntés- támogatás és
költség- befolyásolás
Teljesítmény- értékelés, magatartás- befolyásolás
KÖLTSÉGSZÁMITÁS
Költségszámviteli rendszer
(Dankó, 2000)
41.
„Manapság gyakran publikált tény, hogy sok vállalat cost accounting rendszere nem teljesíti hivatását:
inkorrekt termékköltség-információkat szállít a vezetőknek, irreleváns költséginformációkkal árasztja el őket, vagy nem méri azon dolgokat, amik valóban számítanak.” (Cooper, 1989)
„Hogy mi a leggyakoribb beszédtéma manapság a számvitel háza táján? Az a tény, hogy a technológia mind magasabb szintje a termelési folyamatban egyre elavultabbá teszi a hagyományos cost accounting rendszereket… Az automatizáltság magas foka az új folyamatokban megváltoztatja az előállítási utat, s következésképpen a termékek költségszerkezetét is. A cost accounting rendszereket tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy számba vehessék a termékköltségeket ebben a gyorsan változó környezetben.”
(Brunton, 1988)
„A jelen számviteli rendszerei olyanok, mint az ’50-es évek végének Cadillacjei. Ezek az akkor nagyon kelendő autók a siker szimbólumai voltak, s a kiválóság standardjainak számítottak az USA iparában.
Egyértelműen kielégítették az akkori idők fogyasztójának igényeit. Harminc év alatt viszont nagy változás zajlott le a versenykörnyezetben… manapság a Cadillecek ízléstelennek és eltúlzottnak tűnnek.” (Peavey, 1990)
A hagyományos rendszerek illeszkedési problémái
42.
Az illeszkedési problémák egy összefoglaló ábrája
A periodizálás problémája
A strukturálás problémája
A stratégiai versenypozíció negligálása
Információhiány a sikerpotenciálokról
Problémák a költségek objektumokhoz rendelésénél és időbeli leképzésénél
Hiányzó vezetésorientált költséginformációk a
versenystratégiára vonatkozóan
Módszertani hiányosságok
Korlátok a funkcionális tevékenységeket illetően Hiányzó módszertani
és funkcionális integráció
Hiányzó motivációs hatás
Diszfunkcionális magatartás előidézése A költséginformációk
átláthatatlansága és a
költségmenedzsment elégtelensége A „hagyományos”
költségszámítás hiányosságainak rendszerezése
Mussnig (1996)
43.
A költségszámítás változási tendenciái
Kiindulópont: az egységek gazdaságossági kontrollja és a termékköltség-számítás
A tényköltségszámítás felől a tervköltségszámítás felé
A merev felől a rugalmas tervköltségszámítás felé
A teljes- és a részköltségszámítás jelentőségének változó megítélése
Egységes rendszerek felől differenciált rendszerek felé
A befelé fordulástól a piacorientáltság felé
A funkcionális szemlélet mellett a folyamatszemlélet felé
Az egyperiódusú szemlélet mellett a stratégiai szemlélet felé
A költségszámítás mellett a költségmenedzsment felé
A költségek fogalmába nem illeszthető erőforrások felé
44.
Módszertani útkeresés
Költségszámítási megközelítések
„Klasszikus” megközelítések
- Fokozatos fixköltségfedezeti eljárás - Fokozatos határköltségszámítás - Fixköltségmenedzsment-orientált tervköltségszámítás
- Dinamikus határtervköltségszámítás
„Modern” megközelítések
Alapvetően rövid távra orientált megközelítések
Alapvetően hosszabb távra orientált megközelítések
A termelési területet érintő megközelítések
Nem a termelési területet érintő megközelítések
Funkciókat összekapcsoló megközelítések
- Rendszer-órafajlagosok számítása
- Részrendszer- órafajlagosok számítása - Kombinációs
órafajlagosok számítása - Folyamatorientált költségszámítás
- K+F költségszámítás - Értékesítési
költségszámítás
- Minőség-költségszámítás - Logisztikai költségszámítás - Információ-költségszámítás - Igazgatási költségszámítás
.… főként rövidtávú döntési helyzetek megoldására
.… főként hosszabb távú döntési helyzetek megoldására
- Invesztícióelméleti megközelítés
- Prospektivköltségszámítás
Költségszámítás-jellegű megközelítések
- Folyamatköltségszámítás - Termékéletciklus-orientált eredményszámítás
- Konstrukciókísérő költségszámítás
Költségmenedzsment-jellegű megközelítések
- Stratégiai költségelemzés és –kontroll - Target costing
Schehl (1994)
45.
Módszertani útkeresés: funkcionális specializáció
• Példák:
– Minőségköltség-számítás – Logisztikai költségszámítás – K+F költségszámítás
– Igazgatási költségszámítás
• Válasz az alábbi illeszkedési dilemmákra:
– Periodizálás – Strukturálás
– Funkcionális specializáció, hiányzó vezetői információk
46.
• Példa: Activity-based costing / Prozesskostenrechnung
• Válasz az alábbi illeszkedési dilemmákra:
– Piacorientáltság
– Termékköltség-számítás
– A költségstruktúra megértése, átláthatóvá és alakíthatóvá tétele – Stratégiai szemlélet
Módszertani útkeresés:
költségszámítás-jellegű megközelítések
A folyamatelvű vállalatirányítás moduljai
Continuous Process Improvement
(CPI)
Folyamattervezés és szabályozás (Process Control)
Folyamat- benchmarking
Folyamat- mérőszámok (tevékenység- mérőszámok) és folyamatköltségek
(tevékenység- költségek) meghatározása
Üzleti folyamatok újjászervezése
(BPR) Business Process Management
Informatikai támogatás
(Dobák, 1996)
48
A folyamatok folyamathierarchiába rendezhetők
Üzleti folyamat (főfolyamat)
Folyamat 1 Folyamat 2
Termékelőállítás
Részfolyamat 11 Részfolyamat 12 Részfolyamat 21 Részfolyamat 22
Termékfejlesztés
Gyártástechnológia
Folyamathierarchia
Fejlesztési dokumentáció áttekintése
T e v é k e n y s é g e k
Példa
A folyamatköltség-számítás alapgondolata
• Annak érdekében, hogy termékeket (szolgáltatásokat) állíthasson elő, a vállalat tevékenységeket végez. A tevékenységek elvégzéséhez erőforrásokat vesz
igénybe. Az így felhasznált erőforrások pénzben kifejezett időszaki „ára” (értéke) a költség.
• A kulcsfogalom a tevékenység, amely erőforrásokat vesz igénybe.
• A tevékenységek különböző szintű folyamatokba sűríthetők.
• A költségek nem maguktól merülnek fel, hanem a termékelőállítás érdekében, a tevékenységek elvégzése során (költségokozati elv).
ezek ára igénybe
vesznek igényelne
Termékek k Tevékenységek Erőforrások Költségek
Folyamatok
50
A költségszámítás eltérő fejlődési jegyei Németországban és az Egyesült Államokban
• Kifinomult költségszámítási eszközök – Ist-, Normal-, Plankostenrechnung – Fedezeti számítások,
költségmodellek
– Költséghelyek igen magas száma – Belső átterhelések, átadások
bonyolult rendszere
• „Problémák”:
– Helytelen és/vagy gyanús költségallokációk
– Hiányzó módszertani integráció – Alárendeltség konkrét döntéseknek – Bürokratikusság, csekély
magatartásbefolyásolás – Túlbonyolítottság, drága
működtetés
• Kidolgozatlan költségszámítás
– A költségszámvitel a termelési költségekre (job costing, process costing) fókuszál
– Nagy, tagolatlan költséghelyek, illetve költséggyűjtők
– Mennyiségi és/vagy munkaóra- típusú vetítési alapok
– Belső átadások kidolgozatlanok
• „Problémák”:
– A közvetett költségeket szinte nem kezelik
– Költségszámvitel alkalmatlansága a döntéstámogatásra
– Hiányzó magatartási ösztönzők
Németország Egyesült Államok
Költségek Termékek
Közvetlenül termékhez rendelhető költségek
Vetítési alappal termékre
osztott költségek
Általános költségek
Telekom Rt. – A hagyományos költségfelosztás
52
Alapgondolat:
Egy vállalat működése egymással összefüggésben álló folyamatok sorozata.
A folyamatok tevékenységekből állnak, melyek az inputokat outputokká konvertálják. A költségek kiváltói az outputokat létrehozó tevékenységek.
Vállalati folyamatok:
1. Ügyfél- és piaci igények meghatározása.
2. Jövőkép és stratégia kidolgozása, fejlesztése.
3. Termék és szolgáltatás tervezése, előállítása.
4. Piacmenedzselés, értékesítés és megrendelés feldolgozása.
5. Szolgáltatáshordozó tervezése, létesítése, megszüntetése.
6. Szolgáltatásbiztosítás.
7. Számlázás, bevételbiztosítás.
Telekom Rt. – Az ABC alkalmazása
Vállalati folyamatok (folyt.):
8. Ügyfélszolgálat szerviz.
9. Emberi erőforrás fejlesztése, menedzselése.
10. Információs erőforrások menedzselése.
11. Gazdasági erőforrások kezelése (könyvelés, adózás, kontrolling).
12. Fizikai erőforrások kezelése (ingatlan, szállítása, beszerzés).
13. Környezetmenedzsment (szennyezésvédelem, kárelhárítás,
14. Külső kapcsolatok menedzselése (részvényesek, szabályozói kapcsolatok, PR).
15. Minőségfejlesztés, változásmenedzselés.
16. Egyéb vezetéstámogató folyamatok (jog, belső ellenőrzés, biztonságfejlesztés).
Telekom Rt. – Az ABC alkalmazása
54
7. Számlázás, bevételbiztosítás
Forgalmi adatok gyűjtése Forgalmi csalások vizsgálata
Számlázás
Térülésfigyelés
Beszedés, kintlévőség- kezelés
Bevételt biztosító folyamatok kontrollja
Adatgyűjtés Díjazás Újradíjazás
1. számlázási rendszer 2. számlázási rendszer
A folyamatok tevékenységekre,
altevékenységekre bomlanak
Telekom Rt. - Az ABC működési elve
Reallokáció Költséghelyek
“A” Költséghely költségei költségnem bontásban
Személyi jellegű ráf.
Anyagjellegű ráf
“B” Költséghely költségei költségnem bontásban
Egyéb költség
Személyi jellegű ráf.
Anyagjellegű ráf.
Egyéb költség
Üz le ti te vékeny sége k Há lóz at os tevékenysége k
Költség vetítési alapok
Tevékenységek
Köl ts égvi selők
Tevékenység vetítési alapok
Szakleltári kategóriák
56
A folyamat-/tevékenységorientált költségszámítás – az algoritmus fő lépései
• 1. lépés:
Folyamat-értékelemzés, pilot study.
• 2. lépés:
A költségmegragadási módok, a költségnem-számlák és a költséghelyi struktúra átvilágítása, korrekciója.
• 3. lépés:
Tevékenységlisták összeállítása (költséghelyenként, vagy
tevékenységgyűjtők szerint), a tevékenységek kategorizálása az értékteremtésben betöltött szerepük szerint.
• 4. lépés:
A költségobjektumok (termékek, szolgáltatások, vevők, szállítók)
azonosítása.
A folyamat-/tevékenységorientált költségszámítás – az algoritmus fő lépései (folyt.)
• 5. lépés:
A költség-okozók (cost drivers) meghatározása, a tevékenységek, folyamatok esetleges összevonása.
• 6. lépés:
A folyamat egységnyi (egyszeri) költségének többszöri
meghatározása, majd az átlagos érték regisztrálása költségokozó- rátaként.
• 7. lépés:
A tevékenység-igénybevételi faktorok meghatározása, s ennek segítségével az egyes költségobjektumok költségeinek
meghatározása.
58.
• Példa: target costing
• Japán eredetű, a ’80-as években széles körben elterjedő módszer
• Válasz az alábbi illeszkedési dilemmákra:
– Piacorientáltság (versenytársak) – Vevőorientáltság
– A költségstruktúra megértése, átláthatóvá és alakíthatóvá tétele – Stratégiai szemlélet
Módszertani útkeresés:
költségmenedzsment-megközelítések
59.
Célul tűzött eredmény = Megengedhető költség
Várható költségek
Célköltség Várható árbevétel -
Forrás: Horváth, P., Controlling 5. kiad.., München, 1994, 480. old.
A célköltség-menedzsment alapmodellje
60.
Elő-
koncepció Koncepció Fejlesztés Próba-
gyártás Sorozatgyártás Termelés
kifuttatása Termékéletciklus
költségbefolyásoló hatása %-ban
0 25 50 75 100
0 25 50 75 100
