Az etika jelentése
• 1. Sok esetben, hétköznapi értelemben a következő kifejezéseket: szokás, erkölcs,
etika, szinonimaként használják, filozófiai és jogi szempontból is egészen más jelentenek.
Ezért érdemes ezeket a kifejezéseket külön is elemezni.
• 1.1. A szokás elsősorban az egyén
szempontjából külső (heteronóm) normát jelent, melyeket az egyén általában elfogad, ugyanakkor külső kényszerítő erővel is hat rájuk. Szociológiai oldalról megvilágítva a
szokás egy „megdermedt gondolat”, ami segít, hogy gyorsabban és automatikusabban
cselekedjünk.
• 1.2. Az erkölcs sokkal inkább az individuum belső (autonóm) szabályaira vonatkozó
megjelölés, melynek eredete végső soron éppúgy lehet a közösség, ám ebben az
esetben a helyesség autonómiáján van a hangsúly. A kettő között lehet összefüggés, ideális esetben elveik, normáik azonosak lehetnek, de előfordulhatnak markáns különbségek is.
• 1.3. Az etika ógörög eredetű kifejezés:
„ethikos”, aminek jelentése az erkölcsre, illetve a szokásra vonatkozó „ethosz” (otthonosság) vagy másképpen „a helyesség tökéletessége”.
Az „éthosz” pedig a jellem, az erény, másképpen a „helyesség állandósága”.
(Elsősorban nem konkrét szabályokban testesül meg, hanem a szabályok mibenlétével, illetve megismerhetőségével foglalkozik.)
• Ellenőrző kérdés: Mindannyian ismerjük (nemcsak
gasztronómiai szempontból értendő) étkezési szokásainkat:
az úgynevezett „étkezés közbeni viselkedés formuláit”: az evőeszközök használatának módjait és szokásait. Ám vajon mi történhet, ha az adott közösség étkezése esetében (a kés, villa, kanál használata) a közösségi normáktól eltérően
ellentétes (jobb-bal) kézbe kerül, s ezzel nemcsak a
szokásokat sérti/k meg, hanem tényleges zavart okozhatnak az adott közösségi tevékenység (egymás melletti, közös,
étkezés) során? A kérdés okainak feltárása egészen más megítélés alá helyezheti a hétköznapi felfogást!
