SZOMBAT, 2000. AUG. 19. AZ ÜNNEP 7
A magyar államalapí- tásnak jelképesen és a korabeli politikai viszo- nyokat tekintve valósá- gosan is a koronaküldés volt a legfontosabb ese- ménye. Az alábbi interjú- ban dr. Kristó Gyula tör- ténész, egyetemi tanár (Szegedi Tudományegye- tem) István király koro- nakéréséről és a korona korabeli politikai jelentő- ségéről fejti ki álláspont- ját.
- Tanár úr, számon tart-e kortárs és közvetlenül Ist- ván koronázását említő forrást a történettudo- mány?
- A magyar koronázásról egyetlen kortársnak mondha- tó tudósításunk van, az 1018- ban meghalt Thietmar merse- burgi püspöké. O azt írja, hogy III. Ottó császár kegyé- ből és biztatására a bajorok hercegének, Henriknek a só- gora, Vajk, miután a saját or- szágában püspöki székeket létesített, koronát és áldást nyert. Ez az egyetlen mondat, amelyet mindenképpen 1018 előtt jegyeztek le, az egyetlen kortársnak tekinthető infor- máció Vajk koronakapásáról.
Nincs ugyan megjegyezve, hogy Vajk Istvánnal azonos- e, illetve, hogy magyar feje- delemről van-e szó, az azon- ban, hogy Henriknek nem volt más sógora, biztossá te- szi a dolgot.
- Végső soron kitől kapta István a koronát? Hiszen erről a forrás nem be- szél...
- Hosszú viták eredmé- nyeképp ma már meg lehet válaszolni ezt a kérdést: a ko- rona és az áldás küldője II.
Szilveszter pápa volt, és ez az aktus nem történhetett vol- na meg III. Ottó császár bele- egyezése nélkül. A ma tudo- mánya szerint tehát István úgy kapott koronát, hogy két nagy világhatalom reprezen- tatív képviselője, a német-ró- mai császár és a római pápa közösen küldte azt. Az emlí- tett áldás, mint egyházi jutta- tás, a pápától származik.
Tudjuk, hogy ebben az idő- ben, amikor a pápai korona- küldés szóba jöhet - az idő- pontra még térjünk ki - , III.
Ottó császár és II. Szilveszter pápa együtt voltak valahol
restaurátortól megtudjuk - Erdélyben föllelhető, durva mészkőből faragták, a fed- lap pedig a Budai-hegység- ből származik. Utóbbit va- lószínűleg Gellért második temetése kapcsán szállítot- ták Csanádra; itt temették el a püspököt másodjára. A szarkofágtetőn, habarcsba öntve, elhelyezhették azt a követ, amellyel Gellértet a pogánylázadók agyonsújt- hatták (a hordóban való le- gurítás valószínűleg „to- vábbfejlesztett" változat), s
— dr. Benkő Elek kutatásai erre utalhatnak - a püspök i m a k ö n y v é t , kámzsáját, korbácsát is. A kő lenyo- matát, a középkori habarcs- maradványokkal, illetve a valószínűsíthető kámzsa, korbács és imakönyv nyo- matait szabad szemmel is lehet látni a fedlapon.
Honnan sejthető, mi min- dent tartalmazhatott a fed- lap a második temetéskor, 1054-ben? - A kiindulópont az ún. nagyobbik Szent Gellért-legenda, mely töb- bek között ezt is leírja. En- nek alapján vizsgáltuk
„mikroszkopikus" alapos- sággal a szarkofág s fedlap- ja felületét - hallom ifj. Szi- geti Mártontól. Úgy tűnik: a legenda, legalábbis e tekin- tetben - maga a valóság.
Farkas Csaba évhez, hanem a 2000. január l-jétől 2001. augusztus 20- áig tartó időszakhoz kapcsol- ták; e 20 hónapba okvetlenül beletartozik István megkoro- názása.
- Mekkora nemzetközi politikai jelentőséget tu- lajdonítottak a maga ko- rában a koronaküldés- nek?
- A korona hatalmi jel- vény volt, és nem volt mind- egy, hogy István kitől kapja ezt. Egy reális feltevés sze- rint Istvánnak - talán utolsó évében már apjának, Gézá- nak - volt egy hatalmi jelvé- nye, egy lándzsa, amit a né- met-római császártól kapott.
Emögé a németek odaképzel- ték a hűbérúri fennhatóságot.
Feltehető, hogy Istvánnak a pápától való koronakérése egy néhány évvel azelőtti lándzsajuttatást próbált ellen- súlyozni. Az már István
„pechje" - bár ugyanekkor szerencséje is - , hogy míg ő a római pápához küldte köve- tét, a pápával ott volt III. Ot- tó is, vagyis a császárt nem lehetett „kicselezni". Tény, hogy Istvánnak immár a pápa közreműködésével, pápai ko- ronát sikerült elérnie, s a ké- sőbbiekben ezzel próbált ki- bújni a német gyámkodási igény alól. Itt István erős füg- getlenségi törekvése tapint- ható ki, ő ugyanis soha, egyetlen iratában sem nevez- te magát valamely uralkodó alattvalójának, úgy próbálta elismertetni az európai hatal- masságokkal a maga hatal- mát, hogy kényesen ügyelt függetlenségére. A koronával István hatalmához új legiti- mációt kért, mai szóval csat- lakozni, illeszkedni próbált Európa nyugati feléhez. Eb- ben az időszakban a legtöbb önállósulni akaró közép-eu- rópai ország közül egyedül Istvánnak sikerült koronát kapnia, olyannyira, hogy pá- pai koronaküldéssel a törté- nelemben még évtizedekig nem is találkozni. István ko- ronakérése több évtizeddel megelőzte saját korát. Majd csak az 1060-as években vált újra divattá, hogy a pápa ko- ronát küld, akkor viszont a megváltozott körülmények- nek megfelelően a ez már egyszersmind nyílt hűbéri hűségvállalást is jelentett.
Panek Sándor Kristó Gyula: egyedül Istvánnak sikerült koronát kapnia...
(Fotó: Schmidt Andrea) Rómában vagy Itáliában, te-
hát minden történelmi feltétel megfelel annak, hogy közös akcióról legyen szó.
- Lehet-e tudni pontosan, hogyan zajlott le a koro- naküldés?
- Ezt pontosan valószínű- leg soha nem lehet majd tisz- tázni. A koronaküldésről egy 100 évvel későbbi forrás, Hartvik győri püspök tudósí- tása számol be. Eszerint Ist- ván elküldte Asztrik (vagy Asrik) főpapot, hogy menjen Rómába, és hozzon koronát számára. A történet szerint azon az éjjelen, amikor né- hány óra múlva a korona ké- résére sor került volna, a pápa angyali látomást látott. Ez fi- gyelmeztette a őt, hogy ne adja oda a lengyeleknek a ko- ronát, akik pedig koronára várva már ott voltak nála, ha- nem a következő napon, ami- kor jön egy nép küldötte, an- nak adjon koronát. A pápa így is cselekedett, és másnap
az eredetileg lengyelek szá- mára készített koronát odaad- ta Asztriknak, aki elhozta azt Magyarországra, s ezzel Ist- vánt megkoronázták. Erezhe- tő, hogy a történetnek van bi- zonyos meseszerű jellege; a magyarokért közbenjáró égi hang és a lengyelek hoppon maradása önmagában is gya- nút kelt. Kevéssé hihető, hogy a korona elnyerése egyetlen éjszakán múlott vol- na.
- Mi lehetett a valóság?
- Minden legenda mögött van valami valóság, és a mo- dern kutatás képes arra, hogy ezt a valós hátteret felfedje.
Azt hiszem, a megoldást az az okmány jelenti, amely az 1001. április 4-én tartott ra- vennai zsinatról maradt ránk.
Ezen III. Ottó császár és II.
Szilveszter pápa közösen vet- tek részt. Az okmány ugyan egy ravennai vonatkozású ügyet tárgyal, de a zsinaton részt vevők sorában szerepel
egy Anasztáz nevű papi sze- mély, aki mint Szklavania Szűz Mária monostorának apátja vett részt. Ez az Anasztáz tulajdonképpen Asztrikkal (vagy Asrikkal) azonos. Ezt a tényt még Hart- vik püspök, 100 évvel később is tudta és megírta munkájá- ban, hogy Asztrik főpapot, akit más néven Anasztáznak mondtak, küldte el István a szent apostolok küszöbéhez, vagyis a római pápához, hogy koronát hozzon.
- Hogyan keveredtek a lengyelek a koronaküldés- be?
- A lengyelek úgy keve- redtek a dologba, hogy Aszt- rik-Anasztáz mint Szklavania egyháztartomány egyik apátja vett részt a zsinaton, Szklava- nia pedig Lengyelországgal azonos. Ugyanakkor a Szűz Mária monostor, mint a kuta- tás kiderítette, a lengyelorszá- gi Meseritz apátságot jelenti, vagyis Anasztáz 1001-ben
A nemzeti ereklyévé vált:
(DM-fotó) még a lengyel kolostor elöljá- rójaként fordult meg Raven- nában, István meghatalma- zottjaként. Anasztáz annak a Szent Adalbertnek a tanítvá- nya volt, akiben Szent István király megkeresztelőjét tisz- telhetjük. Ravennában tehát egy Lengyelországban műkö- dő, de általános közép-euró- pai érdekeket figyelembe ve- vő apát vett részt István kép- viseletében a zsinaton. Ez va- lószínűvé teszi, hogy a koro- nakérés - és az áldás, ami magában foglalta az esztergo- mi egyházmegye felállítását - 1001. április 4-én vagy akö- rüli napokban a ravennai zsi- naton történt meg.
- Ebben az esetben mikor történt István koronázá- sa?
- Ha mindez igaz, akkor a koronázás nem 1000. augusz- tus 20-án, nem is 1001. janu- ár l-jén történt, hanem min- denképp 1001. április 4. után, de 1001. augusztus 23-át
Szent Korona
megelőzően. A pécsi püspök- ség alapítólevele ugyanis 1009. augusztus 23-áról való, s ez azt közli, hogy István uralkodásának 9. évében ké- szült, vagyis István úgy szá- mította uralkodását, hogy an- nak első esztendeje 1000. au- gusztus 24-étőI 1001. au- gusztus 23-áig tartott. Ka- punk tehát egy 4 hónapos időtartamot 1000. április 4.
és 1001. augusztus 23. kö- zött, amikorra István koroná- zását tehetjük. A magyar szakirodalomban Váczy Pé- ter képviseli azt a véleményt, amely alkalmasint az igazsá- got fedi, miszerint Istvánt
1001. június l-jén, egy nagy egyházi ünnepen, pünkösd- kor koronázták meg. Az el- képzelés reális, de bölcsen jártak el a magyar millenni-
um megünneplését kitűző kormányszervek is, amikor e bizonytalanságok miatt a ma- gyar millennium ünneplését nem egyetlen naphoz vagy
G e l l é r t
p ü s p ö k
s z a r k o - fágja a ró- ni á n i a i Csanádon található, az egykor általa alapított püspök- ség központjában, az ot- tani templomban, alig néhány kilométerre a magyar határtól. A szar- kofág - amely eredetileg a vértanúhalált halt püs- pök csontjait tartalmaz- ta - hü másolatát hol- naptól Budapesten, a Magyar Nemzeti Múze- um millenniumi kiállítá- sán tekinthetik meg az érdeklődök. A másolatot ifj. Szigeti Márton kő- szobrász-restaurátor ké- szítette el; maga a szar- kofág sok érdekes kér- dést vet föl.
Tegnap szállította autóján Budapestre a gondosan be- csomagolt, üvegszálas mű- gyantából készült szarko- fágmásolatot, egy hónapi munka eredményét, az apát- falván élő i f j . Szigeti Már- ton. A másolat a Csanádon előállított szilikongumi-ne- gatív alapján, a család apát- falvi kőfaragóműhelyében készült.
- A szarkofág 1868-ban,
Lenyomat az imakönyvről és a halálra sújtó kőről
Szent Gellért szarkofágja, Csanádon
Dr. Kristó Gyula történész: a koronát 7007. április 4.
és augusztus 23. között küldhette a pápa
A beilleszkedés jelképe
a mai, csanádi templom épí- tését megelőző ásatáson ke- rült elő - mondja a kőszob- rász-restaurátor, aki részt vett, többek között, a pan- nonhalmi apátság restaurá- lásában, s készíteti másola- tokat az aquincumi múze- umnak is.
- A föld alól előkerített, akkor már üres, több darab- ra tört szarkofágot összerak- ták, és a templomban nyert elhelyezést. Ezerkilencszáz- tizenegyben új helyre került a templomon belül. Innen bontottuk ki a másolat elké- szítésekor, a közelmúltban.
Rendkívül alaposan átvizs- gáltuk, esetleges korabeli lenyomatok után kutatva, majd megtisztítottuk;
egyébként oltárként f o g szolgálni ezen túl, rajta mi- sézik a pap.
A vizsgálat, az áthelye- zés, a másolatkészítés a Ma- gyar Tudományos Akadé- mia régészeti osztályának, s dr. Benkő Elek kezdemé- nyezésére történt. A szarko- fág másolatát Budapesten, a Nemzeti Múzeumban hol- nap, augusztus 20-án nyíló millenniumi kiállításon te-
Idösb Szigeti Márton, ifj. Szigeti Márton - a szarkofágmásolat elkészítője -, és kollégája, Módi Péter, Apátfalván. (DM/DV-fotó)
kinthetik meg az érdeklő- dők.
- A szarkofág számos ér- dekességgel rendelkezik -
mondja ifj. Szigeti Márton.
- Az oldalán föllelhető Ár- pád-kori keresztet az első, fönnmaradt ilyen kereszt-
ként tartják számon; a ke- reszt tövében töredékesen látható hármas halom (egy- korú jelentéstartalma nem
biztos, hogy a jelenlegivel egyezik) a heraldikába is bevonult. Magát a szarko- fágot - mint a kőszobrász-
