Az Ősgesztától Bonfiniig : a Magyarok Krónikájának évszázadai

Veszprémy László

Az Ősgesztától Bonfiniig

A Magyarok Krónikájának évszázadai

Amint szerencsére köztudomású, Andreas Hess, magyarosan Hess András a Gutenberg-biblia megjelenése után tizennyolc évvel,

Budán, 1473 pünkösdjének vigíliáján, június ötödikén fejezte be' a Chronica Hungarorum nyomtatását. A közelgő, 525. évforduló alkalmat kínál arra, hogy röviden áttekintsük a hazai középkori krónikakutatás állását, ami 1973 óta szerencsésen gyarapodott, amikor is e nyomtatvány 500. évfordulóját ünnepelte az ország

s a Helikon Könyvkiadó jóvoltából kézbe vehette annak fakszimile kiadását.

A n y o m d á s z és a n y o m t a t v á n y

Soltész Zoltánná, Borsa Gedeon, valamint Klaniczay Tibor kutatásainak köszönhetően a krónika nyomtatásával k a p c s o l a t b a n t ö b b mindent tisztábban látunk, mint korábban. A z 1473-as é v s z á m t ö b b v o n a t k o z á s b a n is hihetetlenül korainak tűnik. A N ü r n b e r g - A u g s - b u r g - V e l e n c e vonaltól északra, a R a j n a - M a j n a vonaltól keletre a k ö n y v n y o m t a t á s az 1470- es években n e m tudott m e g h o n o s o d n i , s a lipcsei 1481. év is kivételesen korainak számít.

N e m kevésbé számít ritkaságnak, h o g y egy nemzeti történetet nyomtattak ki; Hess A n d r á s m ű v e a világon a m á s o d i k ilyennek tekinthető. H a m i n d e z t mérlegeljük, hihetőnek tűnik az a feltételezés, h o g y a r e n d k í v ü l i n e k számító budai nyomdaalapítás m ö g ö t t n e m egyszerűen a krónika elején o l v a s h a t ó ajánlás címzettjét, Kárai - s n e m p e d i g K a r a i , mint erre B o r s a Gedeon felhívta a figyelmet - László b u d a i prépostot, h a n e m a m a g y a r o r s z á g i h u m a n i z m u s első emberét, az esztergomi érseket, Vitéz Jánost valószínűsítsük. K á r a i n a k azonban válto­

zatlanul fontos szerepe van a k r ó n i k a megszületésében. A bécsi egyetemre járt, a kérdéses években a kancellár, Vitéz J á n o s alkancellárja, aki a n y o m d á s z t s z e m é l y e s e n hívta m e g R ó ­ mából. Hess A n d r á s s a l B u d á n is tartotta a kapcsolatot, s a m a g a s z e r é n y e b b eszközeivel nyilván segítette is őt. A n a g y m e c é n á s , a n y o m d a kiötlője m a g a Vitéz lehetett, akinek messzetekintő elgondolásaiban a z is szerepet játszhatott, h o g y u g y a n c s a k az ő k e z d e m é ­ nyezésére m e g a l a k u l ó p o z s o n y i e g y e t e m n e k magyarországi n y o m d a h e l y e t biztosítson.

Kárai 1470 ő s z é n m á r R ó m á b a n v a n , s H e s s m i n d e n b i z o n n y a l m é g a Vitéz J á n o s és Mátyás közötti v é g z e t e s és v é g l e g e s szakítás előtti i d ő b e n - 1471 v é g é n v a g y 1472 ele­

j é n - érkezett B u d á r a . M á t y á s és V i t é z ellentéte a z o n b a n m i n d a z e g y e t e m , m i n d a n y o m ­ da sorsát m e g p e c s é t e l t e . A z é r s e k 1472 m á r c i u s á t ó l m á r fogságban, illetve h á z i ő r i z e t b e n van, és ott is m a r a d a u g u s z t u s 8-ai h a l á l á i g . A z említett k u t a t ó k valószínűsítik, h o g y a k ö n y v h ö z s z ü k s é g e s p a p í r b á l a m e g v á s á r l á s á t és a n y o m d a b e r e n d e z é s é t Vitéz t á m o g a t á ­ sa tette lehetővé. A kötet h o s s z ú h ó n a p o k o n át, igen lassan készült, a m i arra utal, h o g y H e s s A n d r á s segítség n é l k ü l dolgozott. A z érsek h a l á l a napjától s z á m o l v a , e z legalább tíz h ó n a p o t jelent, a m i a v a l ó s á g b a n e n n é l is t ö b b lehetett, és heti h á r o m - n é g y lap e l k é s z ü l ­ tére e n g e d k ö v e t k e z t e t n i . A z e g y i k n a p o n k i s z e d t é k egy lap s z ö v e g é t , a m á s i k o n p e d i g k i ­ nyomtatták. B o r s a a vízjelek alapján arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t , h o g y „ e g y - e g y eltérő vízjelű, e g y e n k é n t 4 8 0 0 ívet t a r t a l m a z ó b á l á r ó l " lehetett s z ó , a m i t Itáliából, Velencéből hozattak. E b b ő l , a r o n t o t t p é l d á n y o k k a l is s z á m o l v a , k ö r ü l b e l ü l 2 4 0 p é l d á n y t nyomtattak ki, ami megfelel a k o r a b e l i p é l d á n y s z á m o k n a k (s olykor a j e l e n l e g i h a z a i t u d o m á n y o s

k ö n y v e k é i n e k is!). A s z ó b a n forgó k o r b a n a n é m e t f ö l d i k i a d v á n y o k estében 5 0 - 2 0 0 , a z itáliai k i a d v á n y o k n á l 2 0 0 ^ 1 0 0 p é l d á n y t e k i n t h e t ő átlagosnak. K i v é v e a liturgikus k ö n y ­ veket és a z olyan k l a s s z i k u s szerzőket, m i n t p é l d á u l a c s ú c s t a r t ó Sallustiust, aki 1500-ig ö t v e n k i l e n c k i a d á s b a n j e l e n t m e g .

A k r ó n i k a fogadtatásáról n i n c s e n e k adataink, a f e n n m a r a d t példányok a l a c s o n y s z á ­ ma - tíz — és a t ú l n y o m ó r é s z t k ö z é p - e u r ó p a i ő r z é s i h e l y e k arra utalnak, h o g y csak e b b e n a r é g i ó b a n terjedt. E g y k o r ú h a s z n á l a t á n a k a z o n b a n k é t s é g b e v o n h a t a t l a n b i z o n y í t é k a , hogy a lipcsei k ö t e t h e z tárgy- és n é v m u t a t ó t , v a l a m i n t a m a g y a r u r a l k o d ó k n é v s o r á t c s a ­ tolták, a z O r s z á g o s S z é c h e n y i K ö n y v t á r i p é l d á n y á b a n a 16. században történeti t á r g y ú v e r s s o r o k a t m á s o l t a k b e , t o v á b b i n é g y p é l d á n y t p e d i g j e g y z e t e k k e l láttak el. Elterjedtsé­

gére u t a l , hogy 1 4 8 1 - b e n Menestarfer János B é c s b e n lemásolja a nyomtatott s z ö v e g e t . M i n d a z o n á l t a l k ö n y v s i k e r r ő l v a l ó s z í n ű l e g a m á s o d i k , a b u d a i n y o m d a u t o l s ó , szintén V i ­ téz J á n o s s u g a l m a z á s á r a kiadott N a g y Szent Vazul (Basilius) és X e n o p h o n - n y o m t a t v á n y esetében sem b e s z é l h e t ü n k , m e l y az előbbi 70 levelesnél j ó v a l kisebb, m i n d ö s s z e 2 0 le­

veles volt. B u d á r ó l ezeket a k ö n y v e k e t csak n e h e z e n lehetett külföldön terjeszteni, és m ű ­ fajukat t e k i n t v e s e m tartoztak a k e l e n d ő b b kiadványfajták k ö z é . Vitéz u g y a n a k k o r j ó ér­

zékkel i s m e r t e fel, hogy E u r ó p a - s z e r t e n a p i r e n d r e került a n e m z e t i történetek ( N a t i o n a l - g e s c h i c h t e ) n y o m t a t á s b a n való megjelentetése, illetve - a m e n n y i b e n h i á n y o z n á n a k - ú j ­ raírása. Vitézt dicséri t o v á b b á , h o g y E u r ó p á b a n egy 1470-es spanyol történet után m á s o ­ dikként é p p e n a Magyarok Krónikája j e l e n t m e g , s ezt k ö v e t t e 1475-ben a cseh, 1 4 7 7 - b e n a francia, 1480-ban az angol, 1495-ben p e d i g a d á n történet.

T ö r t é n e t i n y o m t a t v á n y o k a z ő s n y o m t a t v á n y o k k o r á b a n

A h o g y a történeti k i a d v á n y o k a m a i k ö n y v p i a c o n s e m t a r t o z n a k a l e g k e l e n d ő b b e k k ö ­ zé, ú g y a 15. s z á z a d b a n is h a s o n l ó volt a h e l y z e t . A s z á z a d v é g é i g hiába n y o m t a k m i n t ­ egy 1100 n y o m d a h e l y e n h u s z o n h é t e z e r c í m e t t ö b b m i l l i ó s p é l d á n y s z á m b a n , b i z o n y o s műfajok, így a t ö r t é n e t i m ű v e k c s a k lassan s z e r e z t e k létjogosultságot. Ezt támasztja alá a n é m e t f ö l d i n y o m t a t v á n y o k statisztikája is. A z ismert 3 0 0 0 n y o m t a t v á n y 3 0 % - a e g y h á ­ zi, e r k ö l c s i , m o r a l i z á l ó t a r t a l m ú kiadvány, i d e é r t v e a b ú c s ú l e v e l e k e t , i m a k ö n y v e k e t és B i b l i á k a t is. E z e k 18,6%-a h i v a t a l o s , illetve félhivatalos kiadvány, 16,1%-a vers és s z ó ­ r a k o z t a t ó i r o d a l o m , 1 4 , 5 % - a n a p t á r és p r o g n o s z t i k o n , s a k r ó n i k á k n a k c s u p á n a 9 % - o s c s o p o r t b a n j u t o t t hely az útleírások, szótárak és próféciák, v a l a m i n t egyéb r ö p l a p o k tár­

s a s á g á b a n . É r d e k e s becslés m a r a d t fenn 1502-ből, Strassburgból. Johannes Güringer n y o m d á s z a Legenda aureából, a szentek n é m e t n y e l v ű életrajzgyűjteményéből k é t s z á z p é l d á n y n y o m t a t o t t ki, arra számítva, h o g y a v á r o s h ú s z e z r e s lakosságának legalább egy s z á z a l é k a p o t e n c i á l i s v e v ő k é n t szóbajöhet. ( E k k o r a B u d a és Pest lakosainak s z á m a , a s z o m s z é d o s t e l e p ü l é s e k k e l együtt, szintén h ú s z e z e r körüli lehetett, de kétséges, h o g y 2 0 0 p é l d á n y r a a k a d t a k v o l n a v e v ő k . ) A sikerre a z o n b a n c s a k a z o k a n y o m t a t v á n y o k s z á m í t ­ hattak, a m e l y e k e t t ö b b o r s z á g b a n is forgalmazni lehetett. D e az olvasók ízlésének a k k o r s e m volt k ö n n y ű megfelelni. Richentalnak a k o n s t a n z i zsinatot b e m u t a t ó , Zsigmond csá­

szár r é v é n m a g y a r v o n a t k o z á s o k b a n g a z d a g k é p e s k r ó n i k á j a 1483-ban n e m vált bestsel­

lerré, u g y a n a k k o r viszont a nürnbergi Schedel Világkrónikáját 1493-ban e z e r ö t s z á z latin és e z e r n é m e t n y e l v ű p é l d á n y b a n adták ki. A K ö l n b e n 1 4 7 3 - b a n megjelent Rolevinck-féle Világkrónika ( F a s c i c u l u s T e m p o r u m ) h á r o m é v t i z e d e n belül m é g t o v á b b i h u s z o n ö t latin és h é t n é m e t k i a d á s t élt m e g , Thuróczy János k r ó n i k á j a 1 4 8 8 - b a n két kiadásban j e l e n t m e g , s Magyarországi Györgynek, G e o r g i u s de H u n g á r i á n a k a t ö r ö k b i r o d a l m a t b e m u t a ­ t ó k ö n y v e c s k é j e a század egyik n a g y k ö n y v s i k e r e lett.

E b b e n n e m u t o l s ó s o r b a n az a változás is n y o m o n k ö v e t h e t ő , ami a történeti jellegű m ű v e k k i v á l a s z t á s á n á l figyelhető m e g a k ö n y v n y o m t a t á s első évtizedeiben. A kezdetet a m á r é v s z á z a d o k óta h a s z n á l a t o s k é z i k ö n y v e k k i a d á s a j e l l e m z i , a k ö z i s m e r t s é g n e k ö r v e n -

d ő , „ k l a s s z i k u s " ókori és k ö z é p k o r i történeti m ű v e k kiadását erőltették. 1470-ben így j e ­ l e n t meg a s z e n t e k életéről a Jacobus de Voragine-fé\e Legenda Aurea, Szt. Jeromos írói eletrajzlexikona, & Híres emberekről ( D e viris illustribus), a 12. századi Honorius Augus- todunensis, illetve a 13. századi Bartolomaeus Anglicus enciklopédiái, v a l a m i n t az első k e r e s z t e s h a d j á r a t korabeli krónikája. A kivétel Aeneas Sylvius Piccolomini r é s z b e n kor­

történeti, s a m a g y a r - t ö r ö k harcokat is tárgyaló, illetve Rodrigo Sancio deArevalo 1469- í g terjedő s p a n y o l történeti k o m p e n d i u m a . N e m sokkal k é s ő b b , m á r 1480-tól a z o n b a n a k o r t á r s t ö r t é n e t i i r o d a l o m n a k egyre m e g h a t á r o z ó b b témájává válik a török e l ő r e n y o m u l á s e s az o s z m á n - k e r e s z t é n y h á b o r ú k tematikája. E b b e n az évben j e l e n t m e g először

G e o r g i u s de H u n g á r i a m ü v e latinul, m e l y e t _ _ _ _ _ 1482-ben m á s n e v e alatt n é m e t ü l ismét ki¬

a d n a k , majd R h o d o s z 1480. évi sikeres, a t ö r ö k ö k e t v i s s z a v e r ő v é d e l m e a t é m á v a l foglalkozó m ű v e k egész sorát indítja el.

A M a g y a r o k K r ó n i k á j a H e s s A n d r á s n y o m t a t v á n y á i g

A z idegen, felületes s z e m l é l ő h a j l a m o s a z t hinni, h o g y a Magyarok Krónikája ( G e s t a v a g y C h r o n i c a H u n g a r o r u m ) e l n e ­ v e z é s egy m e g h a t á r o z o t t krónikát j e l ö l . Valójában e z egy krónikasorozat, a m e l y ­ n e k b i z o n y o s d a r a b j a i t m e g h a t á r o z o t t s z e r z ő h ö z tudjuk kötni, m á s e s e t e k b e n p e ­ d i g a kutatás kikövetkeztette a s z e r z ő n e ­ v é t é s a b ő v í t é s tartalmát, de m a g a a s z ö ­ v e g m á r c s a k k é s ő b b i s z ö v e g e k b e á g y a z o t ­ t a n j u t o t t k o r u n k r a .

Tiszteletreméltó az a folytonos igyeke­

zet, mellyel a hazai krónikások a 11. század közepétől a 15. század második feléig bőví­

t e n i igyekeztek a középkori magyar történet fóliánsait, hogy naprakésszé tegyék őket, m i ­ k ö z b e n alapvetően n e m változtattak rajtuk, s átvették a korábbi szövegállapotokat is. A 1 4 . századra kialakul a Magyarok Krónikájának k é t j ó l megkülönböztethető „családja", az öt- ö t középkori másolatban fennmaradt Képes

Krónika és Budai Krónika, melyek Károly Róbert koráig jutottak el. A korai krónikának újab­

b a n előkerült, 1400 körüli töredéke j e l l e m z ő m ó d o n szintén szó szerint megegyezik az ismert, Budai Krónika-féle másolatokkal. Érdekes m ó d o n a krónikaváltozatok közül mindössze a két' a 15. században másolt krónikát folytattak, de azokat is csak Nagy Lajos koronázásáig. Hess András nyomtatványa időrendben ugyan eljut Mátyás koronázásáig, de ezt a kort már igen tö­

m ö r e n tárgyalja. A z 1479-es ún. Dubnici Krónika pedig vegyesen tartalmaz a Képes Krónika é s a Budai Krónika szöveghagyományából, beemelve szövegébe a Küküllei János által írt N a g y Lajos-életrajzot, valamint a Névtelen minoritának - vagyis miként azonosítani szoktuk:

Kétyi Jánosnak-az 1345-1355 közötti éveket tárgyaló országtörténetét. A budai változatot használta a 14. század első felében Heinrich von Mügéin aki német nyelvű művében a Ma­

gyarok Krónikájának olyan, a //. Géza és / / / István uralkodása alatti ( 1 1 5 2 - 1 1 6 7 ) évekre v o ­ natkozó részeit is megőrizte, amelyek m á r a kimaradtak az ismert latin nyelvű kéziratokból.

A kezdetet a már évszázadok óta használatos kézikönyvek

kiadása jellemzi, a közismertségnek örvendő,

„klasszikus" ókori és középkori történeti művek kiadását erőltették. 1470-ben így jelent meg a szentek életéről a facobus de Voragine-féle Legenda Aurea, Szt. feromos írói eletrajzlexikona,

a Híres emberekről (De viris illustribus), a 12. századi Honorius Augustodunensis,

illetve a 13- századi Bartolomaeus Anglicus enciklopédiái, valamint az első

kereszteshadjárat korabeli krónikája. A kivétel Aeneas Sylvius Piccolomini részben kortörténeti, s a magyar-török

harcokat is tárgyaló, illetve

Rodrigo Sancio de Arevalo

1469-ig terjedő spanyol

történeti kompendiuma.

H a arra szeretnénk választ kapni, hogy miért fogtak bele annyiszor a m a g y a r krónika megírásába, a következőket kell figyelembe vennünk: a krónikaírás minden korszakban i d ő ­ szerű politikai feladat volt: az embereket mindenkor a maguk eszmetörténeti és napi politi­

kai vonatkozásainak megfelelően más és m á s érdekelte a magyar történelemből. A k ü l ö n b ö ­ ző e s e m é n y e k mögött eltérően látták azok mozgatórugóit, miként a mindenkori uralkodók gondjai, legitimizációs törekvései, propagandaigényei is időről időre változtak. A kérdések időnként módosultak ugyan, de a rájuk adott válaszok alapos történeti tájékozottságot, latin nyelvi műveltséget és komoly íráskészséget feltételeztek, amellyel bizony a krónikaszerkesz­

tőknek n e m mindegyike bírt és m ű v e már a megírás pillanatában megérett az átdolgozásra, újraírásra. A 1 3 . századot követően részben a krónikások képességeinek, műveltségének kor­

látai miatt, részben a hazai társadalmi és irodalmi fejlődés következményeként a hazai k r ó ­ nikás anyag egyre konzervatívabbá, egyre inkább a m ú l t b a tekintővé vált, s a legfrissebb e s e ­ ményeket szinte csak odabiggyesztette a korábbi fejezetekhez. Ebben persze az is közreját­

szott, hogy a királyi hatalom hihetetlen túlsúlya miatt sokáig n e m volt igény az országban a történeti propagandára, vagy h a mégis, akkor az írásbeliséggel csupán kacérkodó nemesi r é ­ tegek számára n e m ez volt hozzá a megfelelő forma. Ebből a szempontból a 13. század ígé­

retes kivételnek tekinthető, mert az Anonymus és Kézai Simon műveihez mérhető folytatás­

ra később m á r n e m találunk példát. A királyi udvar hegemóniája a műveltség tekintetében szinte töretlen maradt, a „kiskirályi", főúri udvartartások n e m , vagy csak kivételszerűen m u ­ tattak fel figyelemreméltó eredményeket a kulturális élet területén. Márpedig virágzó törté­

neti íráskultúra elképzelhetetlen főúri, főpapi m e c é n á s o k nélkül, akiknek lehetséges szerepét a Mátyás-korszakban a m á r említet Vitéz János, illetve Drági Tamás példája mutatja legszeb­

ben. A Thuróczy-krónikát is neki ajánlja szerkesztője, de ami m é g érdekesebb, valószínűleg az egyetlen középkori magyarországi latin nyelvű világtörténeti kompendium, Johannes de Utino (magyarosan: Udinei János) világkrónikájának magyar kiegészítésekkel és külön m a ­ gyar függelékkel ellátott változata is Drágihoz, az 1486. évi törvénykönyv egyik kidolgozó­

j á h o z kapcsolódik. A pápák története ebben 1458-ig, a császároké 1452-ig, a magyar törté­

neti rész 1459-ig j u t el. A fennmaradt latin, illetve n é m e t nyelvű kéziratos példányok tükré­

ben a m ű n e k Európa-szerte rendkívüli sikere volt. A kéziratmásolatok és az új m ű v e k n ö v e k ­ vő s z á m a arra utalhat, hogy talán éppen a 15. század utolsó évtizedeiben mutatkozik k e d v e ­ ző változás a történeti múlt iránti érdeklődést illetően, az írott históriai m ű v e k hazai r e c e p ­ ciójában, amit azután a könyvnyomtatásnak, a n e m z e t i nyelvű változatoknak és a városi p o l ­ gárság m e g e r ő s ö d é s é n e k köszönhetően a török hódításnak s e m sikerült visszavernie.

C s a k sejtéseink l e h e t n e k arról, h o g y a 11. s z á z a d k ö z e p i e l s ő történeti feljegyzések, majd az ún. Ő s g e s z t a , a Könyves Kálmán király idején 1100 körül keletkezett első ö s s z e ­ függő k r ó n i k a m i t t a r t a l m a z h a t o t t . M i n t említettük, legkorábbi k r ó n i k á i n k a z ún. 14. s z á ­ z a d i K r ó n i k a s z e r k e s z t é s b e n , Kálti Márk 1358. évi Képes Krónikájában és kézirataiban, illetve a H e s s A n d r á s k i a d á s á b a n is k ö v e t e t t Budai Krónikában és kézirataiban m a r a d t fenn. A z e m l í t e t t e k e n kívül m é g k é t e g y é n i , d e r ö g t ö n t e g y ü k h o z z á , virtuóz történeti fel­

d o l g o z á s m a r a d t k o r u n k r a : a z 1200 k ö r ü l a l k o t ó n é v t e l e n j e g y z ő é , A n o n y m u s é illetve IV.

László j e g y z ő j é n e k , K é z a i S i m o n n a k a m u n k á j a az 1 2 8 2 - 1 2 8 5 közötti évekből. E z e n k í ­ vül a K é z a i előtti é v t i z e d e k b e n v a l ó s z í n ű s í t h e t ő m é g Ákos mester m ű k ö d é s e , a k i n e k b e ­ t o l d á s a i t K é z a i és a K r ó n i k a s z e r k e s z t é s őrizte m e g .

H e s s k r ó n i k á j a e g é s z e n e l k é p e s z t ő a r á n y b a n foglalkozik a múlttal: az 1473-ban m e g ­ j e l e n t m ű m o d e r n m a g y a r fordításának 126 o l d a l a k ö z ü l 122 az 1383 előtti e s e m é n y e k e t taglalja. A m i m é g m a g y a r á z h a t ó azzal, h o g y az i d e g e n s z á r m a z á s ú H e s s n y o m d á s z volt, s n e m k r ó n i k a í r ó . A m ú l t n a k a j e l e n r o v á s á r a t ö r t é n ő t á r g y a l á s á b a n m u t a t k o z ó j e l e n t ő s a r á n y t a l a n s á g a a z o n b a n a h a z a i t ö r t é n e t í r á s sajátosságai e g y i k é n e k tekinthető. M i n d e z p e r s z e ö n m a g á b a n m é g n e m n e g a t í v j e l e n s é g ; egy n é p e r e d e t é n e k , s z á r m a z á s á n a k tárgya­

l á s a az e u r ó p a i történetírás n é p s z e r ű és k o r s z e r ű műfaja, a m i t a z o n b a n a legtöbb o r s z á g ­ b a n kiegészített az i d ő s z e r ű e s e m é n y e k írásos s z á m b a v é t e l e is.

A m a g y a r o r s z á g i krónikakutatás m i n d i g is t u d a t á b a n volt annak, h o g y az e g y e s króni­

kákon belül az őstörténet s a r é g m ú l t történet (Vorgeschichte, Vergangenheitsgeschichte) aránya az időszerű e s e m é n y e k e t tárgyaló r é s z é h e z viszonyítva hihetetlenül m a g a s . M i n d e n n e k m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z m é n y e i lettek a k ö z é p k o r i m a g y a r t ö r t é n e l e m m e g i s ­ merése szempontjából, hiszen a k r ó n i k á k az 1100 és 1300 közötti időszakról - a Szent László-történettől eltekintve - igen s z ű k s z a v ú a n s z á m o l n a k be. Norbert Kersken n e m r é g megjelent, Geschichtsschreibung im Európa der Nationes ( A n e m z e t e k E u r ó p á j á n a k tör­

ténetírása) c í m ű k ö n y v e g a z d a g összehasonlító a n y a g á n a k ismeretében a m a g y a r k r ó n i ­ k á k e sajátossága százalékos a r á n y b a n is m e g r a g a d h a t ó és összehasonlítható a t ö b b i eu­

r ó p a i krónikával. K e r s k e n számításai szerint a m a g y a r k r ó n i k á k közül az 1200 k ö r ü l m ű ­ k ö d ő A n o n y m u s é 100%-ban, az 1 2 8 2 - 1 2 8 5 k ö z ö t t alkotó K é z a i S i m o n é 4 2 , 6 % - b a n tar­

t a l m a z őstörténeti részt, a m i a m a g y a r t ö r t é n e l e m e s e t é b e n a k e r e s z t é n y államalapítást m e g e l ő z ő , a z a z az írott források előtti k o r s z a k o t j e l e n t i . E z az a r á n y az 1358 körüli for­

m á j á b a n fennmaradt Képes Krónikában 2 1 , 4 % - r a c s ö k k e n , de úgy, h o g y K é z a i őstörténe­

t i részét szinte szóról szóra átveszi. E Képes Krónikának u g y a n a k k o r j e l e n t ő s a r é g m ú l t történeti r é s z e ( 6 4 , 1 % ) , amit a z m a g y a r á z , h o g y a z 1000 utáni t ö r t é n e l e m m e l foglalkozó fejezetek j e l e n t ő s részét teszi ki a m á r akkor is n a g y tisztelettel övezett m a g y a r király, S z e n t L á s z l ó alakjának m i t i k u s , epikus és n é p i e l b e s z é l ő e l e m e k e t t a r t a l m a z ó leírása.

A m a g y a r o r s z á g i k r ó n i k á k e s e t é b e n a z ő s t ö r t é n e t e t taglaló r é s z e k a r á n y a a z európai e l b e s z é l ő források k ö z ü l a l e g m a g a s a b b a k k ö z é tartozik; h a s o n l ó értékeket t a l á l u n k a d á n k r ó n i k á k n á l : Sven Aggesen-nél ( 1 1 8 5 ) 4 5 , 6 % - o t , Soxó-nál ( 1 2 0 0 ) 4 6 , 7 % - o t . A d á n k r ó ­ n i k á k a t c s a k azért említettük, m e r t i d ő b e n a l e g k ö z e l e b b állnak az 1200 körüli, csakis a m a g y a r őstörténettel foglalkozó s z e r z ő h ö z , A n o n y m u s h o z . A K é z a i S i m o n k o r á h o z k ö ­ z e l álló, 1270 körüli s p a n y o l Crónica Generálban 4 0 , 7 % , az a n g o l Róbert Gloucester ( 1 2 7 0 - 1 2 9 7 ) v a r i á n s a i b a n 4 1 , 1 % és 5 0 , 9 % , B r u t 1 2 7 2 . évi v á l t o z a t á b a n 5 8 , 9 % , a z 1295 k ö r ü l i Gesta Danorumban p e d i g 6 0 % az őstörténeti r é s z e k aránya.

A j e l e n s é g a z o k n a k a n é p e k n e k a t ö r t é n e t í r á s á b a n figyelhető m e g , a m e l y e k n é l kiala­

k u l t egy sajátos m o n d a k ö r , így p é l d á u l A r t h u n ó l A n g l i á b a n , Attiláról M a g y a r o r s z á g o n , a g ó t o k r ó l H i s p á n i á b a n stb. A k é r d é s lényege a z o n b a n é p p e n az, h o g y e historizáló m ú l t ­ s z e m l é l e t M a g y a r o r s z á g o n gyakorlatilag a „ Z e i t g e s c h i c h t é " - t , az időszerű e s e m é n y e k e t h e l y e t t e s í t e t t e , s a z adott k o r történetírói céljait a z őstörténet, illetve a L á s z l ó - m o n d a k ö r s e g í t s é g é v e l a m e s s z i m ú l t b a v e t í t v e tette a k o r t á r s a k s z á m á r a é r t e l m e z h e t ő v é .

Igen l é n y e g e s n e k é r e z z ü k a k é r d é s v i z s g á l a t á t a b e f o g a d ó k s z e m p o n t j á b ó l . M i v e l u g y a n i s a 15. s z á z a d u t o l s ó é v t i z e d e i előtt n e m m a r a d t a k fenn m a g y a r o r s z á g i történeti é n e k e k , az á l t a l á n o s v é l e m é n y szerint e z e k e g y á l t a l á n n e m , v a g y c s a k e l h a n y a g o l h a t ó s z á z a l é k b a n léteztek. H i á b a t a n ú s k o d i k a z 1200 k ö r ü l i N é v t e l e n t ö b b s z ö r is a n y a n y e l v ű é n e k e k r ő l , igricek dalairól, a t ö r t é n é s z e k z ö m e k é t e l k e d ő m a r a d t . H a s o n l ó k é p p e n az

1280-as é v e k b e n m e g f o g a l m a z o t t h u n - m a g y a r t ö r t é n e t e l ő z m é n y e i v e l k a p c s o l a t b a n is i g e n s z k e p t i k u s a k a k u t a t ó k , s hajlanak a n a , h o g y K é z a i S i m o n t a történet kitalálójának, s n e m p e d i g s z e r k e s z t ő j é n e k tekintsék. M á r a a z o n b a n b i z o n y í t o t t n a k tekinthető, é p p e n a h o m á l y o s m a g y a r - l e n g y e l k r ó n i k a alapján, h o g y a z A t t i l a - m i t o l ó g i a az 1220-as é v e k b e n m á r k i b o n t a k o z o t t a h a z a i történeti m ű v e k b e n .

A r é g m ú l t történeti r é s z k u l c s t ö r t é n e t é t a l k o t ó László-fejezetek k ö z ö n s é g általi fo­

g a d t a t á s á n a k v i z s g á l a t a e n n é l k e d v e z ő b b k é p e t m u t a t . A z 1300-as évektől u g y a n i s s z á m ­ t a l a n m a g y a r o r s z á g i t e m p l o m i freskón m a r a d t a k fenn S z e n t L á s z l ó - á b r á z o l á s o k , s o k s z o r a z írott s z ö v e g t ő l eltérő f o r g a t ó k ö n y v szerint. A k o r t á r s a k s z á m á r a e t ö r t é n e t e k m i n d k o n k r é t , a t ö r t é n e t i m ú l t a t és az adott k o r t e g y a r á n t m e g s z e m é l y e s í t ő j e l e n t ő s é g g e l bír­

tak. E z e g y ú t t a l feltételezi e t ö r t é n e t e k é l ő s z ó b a n is elterjedt v á l t o z a t a i n a k létezését a b e ­ f o g a d ó k ö z e g k é n t s z ó b a j ö v ő e l ő k e l ő és k ö z é p - n e m e s i , klerikusi r é t e g e k között. H a e z e ­ k e t a t ö r t é n e t í r ó i e r e d m é n y e k e t c s a k e g y é n i , v i r t u ó z alkotói t e l j e s í t m é n y e k n e k tartanánk, a k k o r é r t e l m e t l e n m a r a d n a a z e t ö r t é n e t e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z őstörténeti témájúakban -

szerepeltetett n a g y s z á m ú és n é v szerint m e g e m l í t e t t főúri s z á r m a z á s ú , e l ő k e l ő n e m z e t ­ ség, n e m e s , k ü l h o n b ó l b e t e l e p ü l t és fényes karriert befutott h o s p e s . E n n e k i s m e r e t é b e n érthető, h o g y a k ü l ö n b ö z ő k r ó n i k a v á l t o z a t o k m i é r t t é r n e k el e g y m á s t ó l b i z o n y o s n e v e k ­ ben, a p r ó részletekben. N y i l v á n v a l ó a n azért, m e r t a n n a k is volt j e l e n t ő s é g e , hogy e z e k ­ ben m e l y i k n e m z e t s é g m i l y e n ö s s z e f ü g g é s b e n szerepelt, a Szent István idejében k ü l f ö l d ­ ről b e v á n d o r o l t a k között kiket említettek m e g és k i k e t n e m .

M i n d k é t f e n n m a r a d 13. századi a l k o t á s a királyi u d v a r b a n született; íróik fontos u d ­ vari tisztségeket viselt, illetve viselő s z e m é l y e k voltak, á m e m ű v e k m é g s e m t e k i n t h e t ő k pusztán u d v a r i , királyi p r o p a g a n d á n a k . Volt u g y a n a király és a dinasztia s z e m s z ö g é b ő l é r t e l m e z h e t ő ü z e n e t ü k az o r s z á g n e m e s s é g e s z á m á r a , d e n e m k ü l ö n b e n - a z o r s z á g a l k o t ­ m á n y o s s á g á r a v o n a t k o z ó a n - az e l ő k e l ő k r é s z é r ő l is a dinasztia s z á m á r a . R é s z b e n e z utóbbi s z e m p o n t m a g y a r á z z a , h o g y az é r d e k l ő d é s m i n d e n e k e l ő t t a k i r á l y s á g m e g a l a p í t á ­ sa, a z e l s ő k i r á l y k o r o n á z á s , a z 1000. é v előtti i d ő s z a k r a irányult. V é l e t l e n , h o g y e z a z időszak egybeesett a m a g y a r s á g p o g á n y k o r s z a k á v a l . N e m ez volt a lényeges, sőt ezt m e g is p r ó b á l t á k szépíteni azzal, h o g y a m a g y a r o k a t a Szentlélek m á r a p o g á n y k o r s z a k b a n segítette, s m i n t Isten ostorainak, ü d v t ö r t é n e t i s z e r e p ü k is volt. A l é n y e g a k i r á l y s á g e l ő t ­ ti k o r s z a k b a n a n e m e s s é g ö n s z e r v e z ő d é s e , illetve a n é p s z u v e r e n i t á s volt, s a s z ó b a n for­

gó s z ö v e g e k é r z é k l e t e s e n m u t a t t á k b e , m i k é n t v á l a s z t o t t a k m a g u k fölé saját a k a r a t u k b ó l fejedelmet, királyt. E v á l a s z t á s p e r s z e a d i n a s z t i a történeti jogait és m i t i k u s h a g y o m á n y á t n e m csorbította, de a 12. s z á z a d i e u r ó p a i j o g i r e n e s z á n s z e r e d m é n y e i n e k k ö s z ö n h e t ő e n a korábbi felfogáshoz k é p e s t m e r ő b e n m á s k é n t tűnt fel a király és a n é p e közötti v i s z o n y eredete, a k ö l c s ö n ö s j o g o k és k ö t e l e s s é g e k r e n d s z e r e . Ezt a m o t í v u m o t a 13. s z á z a d b a n é p p ú g y megtaláljuk a h i s p á n i a i k r ó n i k á k b a n (Rodrigo Jiménez de Rada), m i n t a c s e h é s a lengyel k r ó n i k á k b a n .

E m ű v e k n e k eltérő s z i n t e k e n t ö b b lehetséges o l v a s a t u k is volt, s n e m tételezhetjük fel, h o g y a t á r s a d a l o m politikailag é r z é k e n y és érintett rétegei m i n d e n szint b e f o g a d á s á ­ r a k é p e s e k voltak. A z említett s z i n t e k r e n d s z e r e , az indirekt, olykor igen szofisztikus p o ­ litikai é r t e l m e z é s e k a z o n b a n a z i r o d a l m i és a politikai kultúra legalább m i n i m á l i s fokát feltételezik. E z a m a g y a r o r s z á g i v i s z o n y o k e s e t é b e n m e s s z e t ú l m e g y a k o r á b b a n feltéte­

lezett szinten, m e l y e t a k u t a t á s n é h á n y k ü l f ö l d ö n - A n g l i á b a n , Itáliában és F r a n c i a o r ­ s z á g b a n - j á r t k l e r i k u s , k é s ő b b érsek, p ü s p ö k és apát s z e m é l y é r e korlátozott. A külföldi t a n u l t s á g és ö s z t ö n z é s feltételezése s e m m i k é p p e n sem helytelen. N o r b e r t K e r s k e n t á b l á ­ zatainak k ö s z ö n h e t ő e n v i z u á l i s a n is e l ő t t ü n k áll a z a krónikaírási h u l l á m , amely az 1110- es é v e k u t á n , 1200 k ö r ü l a l e g k ü l ö n b ö z ő b b e u r ó p a i o r s z á g o k b a n m e g f i g y e l h e t ő . A k r ó n i ­ k á s o k életrajzait v i z s g á l v a k i d e r ü l , h o g y 1200 k ö r ü l - s a 13. s z á z a d b a n - a z o k a s z e m é ­ lyek, a k i k n e k l e h e t ő s é g ü k nyílt k r ó n i k a í r á s r a , e g y e t e m i iskolázottságúak voltak, s így olyan k ö z ö s e u r ó p a i k u l t ú r k ö r b ő l - e l s ő s o r b a n j o g i , történeti és s z é p i r o d a l m i műfajokból - m e r í t h e t t e k , a m e l y s z é p e n m a g y a r á z z a a földrajzilag e g y m á s t ó l t á v o l eső t e r ü l e t e k e n élő, e g y m á s s a l s z e m é l y e s k a p c s o l a t b a n n e m l e v ő történetírók a z o n o s szerkesztési t e c h ­ nikáit, stiláris j e l l e g z e t e s s é g e i k és j o g i é r v e i k hasonlatosságait, o l y k o r a z o n o s s á g a i t . C s a k a 13. s z á z a d o t t e k i n t v e - F r a n c i a o r s z á g b a n tanult á m a g y a r A n o n y m u s , Itáliában K é z a i , a külföldiek k ö z ü l i s m é t francia földön a n o r v é g Theodericus szerzetes. A k é s ő b ­ bi h a z a i k r ó n i k á s o k n á l e h a g y o m á n y sajnálatosan m e g s z a k a d t .

A m a g y a r o r s z á g i k r ó n i k a í r á s f o l y a m a t o s s á g a a b b a n is m e g n y i l v á n u l t , h o g y A n o n y ­ m u s és K é z a i forgatta a régi k r ó n i k á k a t , K é z a i merített A n o n y m u s b ó l , s K é z a i betoldá­

sai is b e k e r ü l t e k a 14. s z á z a d i k r ó n i k a s z e r k e s z t é s kézirataiba. E z t k ö v e t ő e n a z alábbi, a m a g y a r k r ó n i k á b a is b e k e r ü l t ö n á l l ó t ö r t é n e t i m u n k á k születtek: a ferences, m i n o r i t a történetírók Anjou-kori k i e g é s z í t é s e i és K ü k ü l l e i J á n o s - h e l y e s e n Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes - N a g y Lajos-életrajza, m e l y b e n sikerrel hasznosítja saját, L a ­ j o s király k ö r n y e z e t é b e n szerzett itáliai é l m é n y e i t , v a l a m i n t az u d v a r i hivatali írásbeliség

k e z é b e került emlékeit. M u n k á j a k o r s z e r ű k o r t ö r t é n e t i alkotás a b b a n az é r t e l e m b e n , h o g y

a lovagi é l e t i d e á l t ü k r é b e n mutatja b e a h a d i e s e m é n y e k e t , d e egy n á l a n a g y o b b t e h e t s é ­ gű szerző a z európai n y e l v e k sorára lefordított alkotást vethetett v o l n a p a p í r r a a m a g y a r történelem e g y i k l e g v i t é z e b b u r a l k o d ó j á r ó l .

A k r ó n i k á k - h a n e m is k é s z ü l t e k n a g y p é l d á n y s z á m b a n - m e g t a l á l h a t ó k v o l t a k a z u d ­ vari elit k ö n y v e s p o l c a i n . G y a k o r l a t i h a s z n o s í t á s u k r a Gerics József'számos p é l d á t gyűj­

tött egybe. A hazai t ö r v é n y e k b e v e z e t ő j é b e n t ö b b a l k a l o m m a l e m l e g e t i k a k r ó n i k á k a t . így Zsigmond k i r á l y 1405. évi ún. v á r o s i t ö r v é n y e a várépítés fontossága k a p c s á n a k r ó n i ­ kákra utal, f e l e m l e g e t v e a m a g y a r o r s z á g i tatár és b e s e n y ő p u s z t í t á s v é s z t e r h e s e m l é k é t .

1433-ban p e d i g , a h a d i r e f o r m r ó l s z ó l ó t ö r v é n y bevezetőjében, a Szent L á s z l ó - t ö r t é n e t e t említi, ti. a h a d r a k ö t e l e z e t t e k Salamon király és Géza h e r c e g idejében is m e g y é s i s p á n ­ j a i k alatt v o n u l t a k h á b o r ú b a . A z o r s z á g b í r ó , Szepesi Jakab 1 3 7 9 - b e n egy k é t e s e r e d e t ű ­ n e k vélt o k l e v é l h i t e l e s s é g é n e k m e g á l l a p í t á s a k o r segítségül hívja a k r ó n i k á k b i z o n y s á g á t is arra v o n a t k o z ó a n , h o g y 1 2 7 0 - b e n IV. László v a g y apja, V. István volt-e a király. N é m i ­ képpen e l ő r e s z a l a d v a a z i d ő b e n , itt említjük m e g , h o g y Werbőczy István h í r e s t ö r v é n y ­ könyve, a Hármaskönyv ( T r i p a r t i t u m ) a h u n - m a g y a r történetet T h u r ó c z y k r ó n i k á j á r a ala­

p o z v a m e s é l i el. E p é l d á k a k r ó n i k á k élő k ö z é p k o r i h a s z n á l a t á r ó l - igaz, m e g l e h e t ő s e n speciális, a j o g s z o l g á l t a t á s s a l és j o g a l k o t á s s a l k a p c s o l a t o s m e g b e c s ü l é s é r ő l és h a s z n o s í ­ tásáról - t a n ú s k o d n a k .

A hazai krónikákat részben a külföldi olvasók, külföldi udvarok számára szánták. N e m véletlen, h o g y Eszak-Itáliában a történetíró Paolo da Venezia a 14. század elején ismeri és ki­

jegyzeteli Kézait. XIII. Benedek pápa könyvtárának fennmaradt katalógusa az 1 4 0 5 - 1 4 0 8 k ö ­ zötti évekből tud egy Cronica UngarorumxóX, amely valószínűleg a Képes Krónika egyik pél­

dánya lehet. A katalógusból kikövetkeztethetően a pápai diplomáciának az országtörténetek között a spanyol és a szicíliai mellett egy magyarra is szüksége volt. A Képes Krónika szöve­

gének külföldi útjára figyelmeztet a z 1462. évi másolat (Teleki-kódex) megjegyzése is, m i ­ szerint az a francia királyoktól került Brankovics György szerb despota birtokába.

T h u r ó c z y J á n o s k r ó n i k á j a

A Magyarok krónikájának t ö r t é n e t é b e n H e s s m u n k á j a j e l e n t ő s á l l o m á s n a k t e k i n t h e t ő , d e egyáltalán n e m a z u t o l s ó n a k . A n n a k , h o g y 1473-ban M á t y á s m é g n e m ismerte fel a k ö n y v n y o m d a szerepét a z u r a l k o d ó i p r o p a g a n d á b a n , t ö b b o k a lehetett. A z o r s z á g b a n k o ­ m o l y politikai v á l s á g alakult ki, s az u r a l k o d ó n a k s e m álltak r e n d e l k e z é s é r e azok a t ö r t é ­ neti m ű v e k , a m e l y e k e t é r d e m e s lett v o l n a n y o m t a t n i . A Budai Krónika m i n d t a r t a l m á b a n é s szerkezetében, m i n d stílusában elavultnak volt t e k i n t h e t ő , a m i r e h a m a g a a király n e m is döbbent v o l n a ár, a k ö r n y e z e t é b e n levő h u m a n i s t á k bizton figyelmeztették erre. T e r m é ­ szetesnek számít, h o g y n y o m t a t o t t formában j e l e n n e k m e g liturgikus k ö n y v e k ( 1 4 8 0 - t ó l 1526-ig 2 4 m i s e k ö n y v - és 15 b r e v i á r i u m k i a d á s r ó l t u d u n k ) , illetve t ö r v é n y e k , m é g h a azok n e m is hazai n y o m d á k b a n k é s z ü l n e k . A z p e d i g m é g é r d e k e s e b b , h o g y császárellenes r ö p ­ lapok n y o m t a t á s á v a l M á t y á s t m á r 1477-től - s utoljára 1485-ben - k a p c s o l a t b a h o z z á k .

A z e l ő b b e l m o n d o t t a k i n d í t h a t t á k T h u r ó c z y J á n o s t arra, h o g y újra f o g a l m a z z a a h a ­ zai történelmet. N e m v é l e t l e n ü l ő is a z o k n a k az udvari j o g á s z o k n a k - a z udvari k a n c e l ­ láriának és b í r ó s á g o k n a k - i s k o l á z o t t k ö r é h e z tartozott, a k i k e t a p e r e s k e d é s f o l y a m á n

„ h i v a t a l b ó l " e l k e r ü l ő régi o k l e v e l e s a n y a g m a g á v a l r a g a d o t t é s a t ö r t é n e l e m b e n v a l ó k o ­ m o l y a b b e l m é l y ü l é s r e késztetett. M i n t írja: „ . . . b e s z é l g e t é s k ö z b e n n é h a k e l l e m e s viták­

b a k e v e r e d t ü n k , t ö b b s z ö r m e g v i t a t k o z á s k ö z b e n kisebbfajta p ö r l e k e d é s e k is felmerültek közöttünk, m i v e l h o g y a m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t é r ő l k ü l ö n b ö z ő n é z e t e k e t v a l l u n k . . . "

N e m u t o l s ó s o r b a n e z e k a j o g á s z o k m u n k á j u k s o r á n s z e m b e s ü l t e k az e g y m á s n a k ellent­

m o n d ó t é n y á l l á s o k k a l és é r v e l é s e i k k e l , a m i - s z e r e n c s é s e s e t b e n - kifejleszthette a t ö r ­ téneti források t a n u l m á n y o z á s a k ö z b e n is a l k a l m a z h a t ó kritikai é r z é k ü k e t , az e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó a d a t o k k ö z ö t t i e l i g a z o d á s k é p e s s é g é t .

T h u r ó c z y r a várt a feladat, h o g y N a g y Lajos halálától, a z a z K ü k ü l l e i J á n o s m ü v é n e k végétől n y o m o n k ö v e s s e a m a g y a r t ö r t é n e l m e t . S z ű k e b b é r t e l e m b e n T h u r ó c z y J á n o s m ű ­ vén t u l a j d o n k é p p e n csak a z 1382 és M á t y á s u r a l k o d á s á n a k i d ő s z a k a közti fejezeteket kell é r t e n ü n k . O l y k o r - o l y k o r a z o n b a n „ b e l e n y ú l t " a k o r á b b i , 1382 előtti r é s z e k b e is, e l ­ hagyott e g y - e g y m o n d a t o t , v a g y újakat t o l d o t t b e , h a új forrásokat talált. M i n t p é l d á u l a k ­ kor, a m i k o r Hérodotosz és m á s k l a s s z i k u s o k alapján kiegészíti a szkítiai ő s h a z á r ó l a l k o ­ tott k é p e t , á m tollát m i n d v é g i g a z i d e a l i z á l á s , a m a g y a r m ú l t minél k e d v e z ő b b b e á l l í t á s a vezeti. M u n k a m ó d s z e r é t v i z s g á l v a Baranyai Decsi János m á s a 16. század v é g é n é s z r e ­ vette, h o g y T h u r ó c z y a Kálti M á r k - f é l e v á l t o z a t o t k ö v e t i szóról szóra, s e z z e l h e l y e s e n j e l ö l t e m e g a k r ó n i k á s fő forrását.

A z 1 3 8 2 - 1 3 8 6 közötti évekkel, Mária és Kis Károly uralkodásával kapcsolatban Thuróczy a velencei Lorenzo Monaci latin nyelvű versét írta át latin prózába. 1387-et k ö v e ­ tően a z általa is megélt időszakig rendszeres forrásokkal n e m rendelkezett, s m é g h a m a z s o ­ lázott is az udvari oklevélmásolatokból és regesztrumokból, az alaposabb kutatáshoz n e m volt kellő ereje, ideje vagy éppen történetírói vénája, így m ü v é b e n ez az időszak rendkívül egyenetlenre sikeredett. A m a i kutatóknak n e m egy esetben azonosítaniuk sikerült, h o g y m e l y királyi oklevél bevezetőjéből, ún. narratiójából merítette ismereteit, miként ezt egy 1397.

márciusi kiváltságlevél esetében is megállapították. A z okleveleken belül azonban n e m talált évszámokat, s relatív kronológiája e n n e k megfelelően sokszor téves, miként rosszul tudja Zsigmond koronázásának időpontját, törökellenes hadjáratának időrendjét, s Hunyadi János nándorfehérvári diadalának évszámát is. A rossz időrend mögött azonban rengeteg p o n t o s in­

formáció fedezhető fel, amit a török krónikákkal való egybevetés bizonyít. Thuróczy a s z ó ­ beli hagyományból is átemelt egy-egy történetet, különösen a számára forrásszegény Zsig­

mond-korból, például Hédervári Kont István és a harminckét vitéz szomorú történetét.

N e m hallgathatjuk el a m ű egyik s z e n z á c i ó j á t s e m , azt, h o g y a b b a v a l ó b a n k i t ű n ő ér­

zékkel b e l e v e t t e Rogerius váradi k a n o n o k n a k a tatárjárásról szóló, e l s ő r e n d ű forrásérték­

kel b í r ó Siralmas énekét, a m i e n n e k k ö s z ö n h e t ő e n m a r a d t ránk.

T h u r ó c z y krónikája 1488. m á r c i u s 2 0 - á n j e l e n t m e g az akkor m a g y a r f e n n h a t ó s á g alatt álló B r ü n n b e n , t a l á n azért é p p e n ott, m e r t a király olmützi p ü s p ö k - a d m i n i s z t r á t o r a , Filipecz János m o r v a s z ü l e t é s ű volt. A Budai Krónikával s z e m b e n e b b e n a m ű b e n m á r j ó l k i t a p i n t h a t ó a s z á n d é k M á t y á s i d e a l i z á l á s á r a és - E u r ó p a - s z e r t e k é t s é g b e v o n t - ősi s z á r m a z á s á n a k , illetve a l e g n e v e s e b b u r a l k o d ó h á z a k k a l v a l ó e g y e n r a n g ú s á g n a k h a n g s ú ­ lyozására. M i n t az a u g s b u r g i k i a d á s b e v e z e t ő ajánlásában olvashatjuk a királyról: „ h í r e d és d i c s ő s é g e d E u r ó p a - s z e r t e f é n y e s e n r a g y o g , m i v e l a n n y i s z o r megfutamítottad és lever­

ted a k e r e s z t é n y n é p ellenségeit, a r e t t e n e t e s t ö r ö k ö k e t és legyőzted a s z o m s z é d o s n é p e ­ k e t " . A m ű u t o l s ó fejeztei, az i g é n y e s illusztrációk, fametszetek, m e l y e k e t a király s z á ­ m á r a k é s z ü l t p é l d á n y o k b a n - e l s ő k é n t a v i l á g o n - arannyal n y o m t a k , T h u r ó c z y m é l t ó e m l é k e t állít a k i r á l y n a k és b i r o d a l m á n a k . É r d e k e s , h o g y az illusztrátor S z e n t L á s z l ó e g é s z oldalas k é p é v e l e m l é k e z t e t i a királyt a p o g á n y o k elleni h a r c b a n rá v á r ó s z e r e p r e , m í g a király h a z a i p r o p a g a n d á j á b a n L á s z l ó k u l t u s z a alig k a p o t t szerepet. A n e g y v e n n é g y v e z é r - és k i r á l y - k é p 1664-ig, a N á d a s d y - f é l e Mausoleumig a legteljesebb m a g y a r u r a l k o ­ dói arcképgyűjtemény. A m ű n a p r a k é s z , h i s z e n m á r Bécsújhely alig egy é v v e l k o r á b b i ,

1487. a u g u s z t u s 17-i elfoglalása is b e k e r ü l t a s z ö v e g b e . A k r ó n i k a iránti é r d e k l ő d é s ért­

h e t ő e n n a g y volt, s a 3 5 0 lapos k ö n y v m á s o d i k k i a d á s á t A u g s b u r g b a n , a R a t d o l t n y o m ­ d á b a n k é t és fél h ó n a p alatt k é s z í t e t t é k el. A k ö n y v e l a d h a t ó s á g á t szolgálta, h o g y e k k o r egy b ő v e b b , illetve egy rövidített v á l t o z a t o t is készítettek belőle. E z utóbbiból k i h a g y t á k M á t y á s ausztriai hadjáratát, s c í m e i k ö z ü l a z A u s z t r i a h e r c e g e címet.

M á t y á s a k r ó n i k a k i a d á s á n a k t á m o g a t á s á v a l r é s z b e n elérte célját. A T h u r ó c z y - k r ó n i - k á n a k c s u p á n a m a i M a g y a r o r s z á g o n k ö z e l n e g y v e n p é l d á n y a található, de felbukkan E u ­ r ó p a legtávolabbi g y ű j t e m é n y e i b e n is, s é p p ú g y olvashatjuk a s p a n y o l o r s z á g i Sala- m a n c á b a n v a g y M a d r i d b a n , m i n t a h o l l a n d i a i A m s z t e r d a m b a n .

Bonfini: A m a g y a r t ö r t é n e l e m tizedei

T h u r ó c z y m ű v e E u r ó p a - s z e r t e elterjedt, a h u m a n i s t á k a z o n b a n az udvari í t é l ő m e s t e r stílusát b a r b á r n a k tartották, s m i n t láttuk, T h u r ó c z y a k o r a i krónikát szinte m i n d e n v á l ­ toztatás n é l k ü l , szó szerint b e e m e l t e m ű v é b e . A T h u r ó c z y - k r ó n i k a m e g j e l e n é s e és az Antonio Bonfinmek adott u d v a r i t ö r t é n e t í r ó i m e g b í z á s k ö z ö t t s e m m i k é p p e n s e m véletlen a z e g y b e e s é s . M á t y á s T h u r ó c z y v a l v a l ó e l é g e d e t l e n s é g é r e vet fényt, h o g y B o n f i n i a m e g ­ b í z á s t 1488 m á j u s á b a n kapta, i l l e t m é n y ü l a zárai á l l a m i bevételekkel. A m u n k á b a n B o n - finit s z e r e n c s é r e M á t y á s váratlan h a l á l a s e m a k a s z t o t t a m e g , s egészen élete v é g é i g d o l ­ g o z o t t rajta, m i k ö z b e n a k e z d e t e k t ő l e g é s z e n a z 1496. é v k ö z e p é i g jutott el. H a l á l á t k ö ­ v e t ő e n Bonfinit az ó b u d a i Szent M a r g i t - t e m p l o m b a n t e m e t t é k el, s a v i l á g h á b o r ú i g m é g s z o b r a is állta a budai első k e r ü l e t b e n , j e l e z v e , h o g y a közép-itáliai h u m a n i s t a új h a z á t választott és talált n á l u n k m a g á n a k . T h u r ó c z y krónikájának megjelenése u t á n k a p o t t m e g b í z á s t k r ó n i k a í r á s r a egy m á s i k itáliai h u m a n i s t a , a szicíliai Pietro Ransano is, aki a z o n b a n r ö v i d m a g y a r történetét r e n d k í v ü l h a m a r , m á r 1 4 8 9 - 1 4 9 0 - b e n befejezte.

Bonfini Thuróczyt követi a korai történelemről szóló fejezeteket illetően, ám ahol csak le­

het, kiigazítja őt, adatait kibővíti a klasszikus, illetve a legfrissebb világtörténetek ismeretei­

vel, és stílusában is, szerkezetében is törekszik elődje hibáinak a kijavítására. Emellett az utol­

s ó félszáz esztendőről festett történeti képe forrásértékű, mivel j ó kritikai érzékkel gyűjtötte e g y b e az írott és szóbeli források ismeretanyagát. Egyértelműen Bonfini nevéhez kapcsoló­

d i k a m o d e m Magyarország-történet megszületése, a hazai krónikások adatainak szembesíté­

s e a világtörténeti összefoglalásokkal. Mint m o d e m kutatója és fordítója, Kulcsár Péter fo­

galmaz: „ . . .magyar története - az elbeszélést minduntalan meg-megszakító egyetemes törté­

neti kitekintések révén - szerves részévé válik az egyetemes emberiség történetének, mert h a a z emberiség egészét figyelmen kívül hagyjuk, a magyar történelem is elveszíti értelmét."

Mátyás paradox m ó d o n éppen annak a történeti alkotásnak az elkészültét nem élhette m e g , amely valóban maradéktalanul megfelelt volna elvárásainak, s amely a legmagasabb h u m a ­ nista mércének is megfelelve mutatta be az ország és uralkodója, Corvin Mátyás történetét.

A középkori M a g y a r o k Krónikájának története Bonfini m o n u m e n t á l i s m ű v é v e l zárul, u t á n a a k o r á b b i v á l t o z a t o k h o z alig nyúltak vissza, azokat az itáliai h u m a n i s t a átírásában és é r t e l m e z é s é b e n olvasták. M é g //. Ulászló életében h ú s z kéziratos másolat készült róla, v é ­ g ü l Zsámboky Jánosnak k ö s z ö n h e t ő e n 1565 után újabb és újabb kiadásokban j e l e n i k m e g a teljes m ű . A z országban is sokáig Bonfinié a l e g n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n megtalálható m a g y a r történet. D e n e m c s a k m i , m a g y a r o k , h a n e m a világ is Bonfini nyomtatott k i a d á s a ­ iból ismerte m e g a m a g y a r történelmet. S z e m b e n a m o d e m kritikai kiadással, a m ű 1 6 - 1 7 . századi p é l d á n y a i E u r ó p a valamennyi j e l e n t ő s k ö n y v t á r á b a n fellelhetők. Sőt, a Z s á m b o k y által g o n d o z o t t kiadás r é v é n az olvasó n e m c s a k Bonfinit vehette kézbe, h a n e m a m a g y a r történeti k r o n o l ó g i á b a n eligazító táblázatokat s a m a g y a r történelem f o n á s a i n a k egy n e m érdektelen válogatását (törvények, oklevelek, Brodarics m o h á c s i csataleírása, Callimachus é s Oláh Miklós Attilája, 16. századi kiegészítések és f o n á s o k , n é v - és tárgymutatóval).

A 16. s z á z a d b a n Heltai Gáspár m á r Bonfinit h a s z n á l t a f o n á s k é n t 1575-ben K o l o z s ­ várott m e g j e l e n t m a g y a r n y e l v ű k r ó n i k á j á h o z . É r d e k e s , h o g y a k i a d ó u g y a n B o n f i n i b ő l fordít, d e s z i n t e c s a k olyan r é s z e k e t választ, a m e l y e k T h u r ó c z y k r ó n i k á j á b a n is előfor­

dulnak, s az e s e m é n y e k e t 1526-ig egészíti ki. E z a n a mutat, h o g y a m a g y a r n y e l v ű k ö n y v p i a c o n T h u r ó c z y e g y s z e r ű b b v á l o g a t á s a , s z e m l é l e t e b i z o n y u l t igazán k e l e n d ő n e k , s a korabeli k ö n y v j e g y z é k e k „ m a g y a r B o n f i n i u s " n é v e n sűrűn említik is. ( T h u r ó c z y v á ­ l o g a t á s á n a k k é t s é g t e l e n é r d e m e i t j e l z i , h o g y 1 6 0 0 - b a n Frankfurtban m é g egyszer k i ­ nyomtatják.) B o n f i n i teljes m a g y a r fordítása v é g ü l is c s a k 1 9 9 5 - b e n j e l e n t m e g . E fordí­

t á s megjelenése m é l t ó tisztelgés a k ö z é p k o r i M a g y a r o k K r ó n i k á j á n a k m e g í r á s á r a tett s z á ­ m o s , hol j o b b a n , hol k e v é s b é sikerült kísérlet előtt, a m i n e k e r e d m é n y e k é n t is M a g y a r o r ­ szág m e g t a l á l t a h e l y é t a v i l á g t ö r t é n e l e m b e n , s a világ m e g i s m e r t e a m a g y a r o k a t .

Gesta Ungarorum (1100 körül)

Gesta +12. századi folytatás 1167-ig Anonymus (1200 k.) | Pozsonyi évk. (1203)

Gesta-másolat Ákos mester beszúrásaival (1200 k.) Ákos gesta-kivonata Margit számára 1270

Kézai hun-története + Ákos gestája + Kézai kieg. (1283)

I

+ *"

Gesta ferences folytatása (1330)

' í

>

Budai Krónika családja Képes Krónika Pozsonyi Krónika Mügéin német kivonata

Krónika-családfa

(Forrás: Györffy György: Krónikáinkés a magyar őstörténet. Bp. 1993, 200. old.)

Irodalom

FORRÁSOK

BONFINI, ANTONIO: A magyar történelem tizedei. Fordította és az utószót írta: KULCSÁR PÉTER. Bp. 1995.

HELTAI GÁSPÁR: Krónika az magyaroknak dolgairól. Fakszimiléjét közreadta: VARJAS BÉLA. Bp. 1973.

A szöveget közreadta: KULCSÁR MARGIT. Bevezető: KULCSÁR PÉTER. Bp. 1981.

Chronica Hungarorum 1473. (fakszimilével) Fordította: HORVÁTH JÁNOS. Utószó: SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ.

Bp. 1973.

Képes Krónika, (fakszimilével) Bp. 1964.

Képes Krónika. Fordította: BELLUS IBOLYA. Utószó: KRISTÓ GYULA-DERCSÉNYI DEZSŐ-CSAPODI- NE GÁRDONYI KLÁRA. Bp. 1986.

RANSANUS, PETRUS: A magyarok történetének rövid foglalata. Fordította és a bevezetőt írta: BLAZOVICH LÁSZLÓ-SZ. GALÁNTAI E. Bp. 1985.

THURÓCZY JÁNOS: A magyarok krónikája (fakszimilével). Fordította: HORVÁTH JÁNOS. Utószó:

ENGEL PÁL-SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ. Bp. 1986.

FELDOLGOZÁSOK

AKIN, HICRAN: Thuróczy és a török krónikák a 15. századi török-magyar kapcsolatokról. Keletkutatás, 1988. ősz, 3-12. old.

BORSA GEDEON: Hess nyomtatványainak papírja és kötése. Magyar Könyvszemle, 1989,1-19. old.; uő: Mi­

lyen műhelye lehetett Hessnek Budán? Magyar Könyvszemle, 1989, 237-246. old; uő: A hazai könyvnyomta­

tás megalapítása. Magyar Könyvszemle, 1989, 338-354. old.; uő: Vitéz János és a könyvnyomtatás. Magyar Könyvszemle, 1991, 113-116. old. Borsa Gedeon tanulmányait újraközli: Könyvtörténeti írások 1. A hazai nyomdászat 15-17. sz. Bp. 1986.

BRINCKEN, A V. DEN: Die Rezeption mittelalterlicher Historiographie durch den Inkunabeldruck. = Ge- schichtschreibung und Geschichtsbewusstsein im spaten Mittelalter. Sigmaringen 1987, 215-236. old.

GERICS JÓZSEF: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. Levéltári Közelmények, 1962, 3-12. old.

GUNST PÉTER: A magyar történetírás története. Debrecen 1995.

JOHANEK, P.: Historiographie und Buchdruck im ausgehenden 15. Jh. in Historiographie am Oberrhein im spaten Mittelalter... Sigmaringen 1988.

KLANICZAY TIBOR: Egyetem Magyarországon Mátyás korában. Irodalomtörténeti Közlemények, 1991, 575-612. old.

KULCSÁR PÉTER: Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése. Bp. 1973.

MÁLYUSZ ELEMÉR: A Thuróczy-krónika és forrásai. Bp. 1967.

MERTENS, D.: Früher Buchdruck und Historiographie. Abhandlungen der Akad.d. Wiss. in Göttingen.

Phil.-Hist. KI. 1983, 137. sz., 86-111. old.