• Nem Talált Eredményt

Utóhang egy kiállításhoz „Kincs, műkincs, közkincs" - Országos Széchényi Könyvtár

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Utóhang egy kiállításhoz „Kincs, műkincs, közkincs" - Országos Széchényi Könyvtár"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

KIÁLLÍTÁSOK

Utóhang egy kiállításhoz

„Kincs, műkincs, közkincs" - Országos Széchényi Könyvtár

1996. október 11-1997. január 26-ig fogadta a látogatókat az Országos Szé­

chényi Könyvtár reprezentatív millecentenáriumi kiállítása. Ahogy találó címe is jelzi: kincseket mutatott be, akárcsak a Nemzeti Múzeumnak az évforduló apropóján megnyitott új állandó tárlata. Ám itt nem arany- és ezüst-, hanem szellemi kincsek és azok hordozói szerepeltek: sok évszázaddal ezelőtti magyar és Magyarországra hozott európai szellemi kincsek. Az első magyar törvény­

könyv legrégebbi (12. századi) kéziratától a corvinákon át Sylvester János Üj Testamentumáig - pergamenre írt holland hóráskönyvtől az első nyomtatott horvát könyvig, a Missale Glagoliticumig, vagy az első nyomtatott magyar nyelvű szöveget is tartalmazó, Krakkóban 1531-ben kiadott kötetig. A lényeget emelte ki tehát megnyitó beszédében Dr. Orbán István, az ÉGIS Gyógyszergyár vezér­

igazgatója, a Corvina Alapítvány kuratóriumi tagja, amikor ezeket mondta:

„Divatos és általam nem kedvelt szófordulata ma a nyilvánosságnak és a saj­

tónak, hogy »megyünk Európába«. Én azt gondolom: ezt utoljára jogosan Etel­

közben lehetett mondani. Ez az ország európai ország, ez a nép európai nép.

Átkai és áldásai európai átkok és áldások, a sorscsapások is európaiak, nem egye­

bek. Amit itt látni fognak, az fontos, jelentős ebből a szempontból, mert azon túlmenően, hogy a magyar nyelv legbecsesebb írásbeli emlékeit láthatják, láthat­

ják az európai írásbeliség sok dokumentumát is. Sose higgyék el, hogy nekünk még mennünk kell Európába! Lehet, hogy a szegényebbik felében, lehet, hogy a balszerencsésebb felében, de együtt fejlődtünk ezzel a földrésszel, s kultúránk, sorsunk és remélhetőleg jövőnk integráns részévé tesz bennünket ennek a föld­

résznek... Legyen ez a kiállítás azoké, akik ma még nem is tudják, hogy meg fogják nézni. Legyen azoké, akik öntudatot merítenek belőle a maguk számára:

önbizalmat, hogy van egy örökségünk, amely nem a balszerencse öröksége, ha­

nem a történet jobb sorsra fordulása reményével kecsegtető örökség. Ha van valami, ami az elkövetkezendő években ennek az országnak a jövőjét jobbra for­

dulni engedi, az a visszanyert önbizalom, amelynek ma hídja van, ám amely mö­

gött 1100 év túlélése áll, egy befogadó ország túlélése, azé az országé, amely a történelem keresztútján elhelyezkedve is képes volt megmaradni, és egy unikális nyelvet fenntartani a Kárpát-medencében, Európa közepén."

A kiállítás avatott rendezői Karsay Orsolya és munkatársai az elhelyezéssel kiemelve kínálták a látogatóknak az olyan, számunkra kivételes értékeket, mint a Pray- és a Leuweni Kódex - természetesen a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom lapjainál kinyitva - vagy Anonymus Gesta Hungaroruma és a Ké­

pes Krónika. MC - Magyarok Cselekedetei-„műsor" volt ez is, de valóban olyan, amely az Orbán István említette önbizalom-erősítéshez járulhat hozzá anélkül, hogy önhittségre csábítana. Mert teljesítményeinket együtt mutatta be európai forrásaikkal, ösztönzőikkel és társaikkal: azaz valós helyi értékükön.

16

(2)

Örvendetes, hogy a mintegy tizenkétezer látogató 40%-át a középiskolások, szakmunkástanulók - tehát a legfogékonyabb korú ismerkedők tették ki. Kb.

500 egyetemista és közel 2000 általános iskolás is „megmártózott" régmúltunk­

ban. Az OSZK szervezői tudatosan koncentráltak rájuk. Amint Illy Márta el­

mondta: mind a budapesti kerületek, mind pedig a 19 megye művelődési osztá­

lyainak figyelmét felhívták az iskolák mozgósítására. A feldolgozott adatok sze­

rint a vidéki oktatási intézmények aktívabbak voltak a fővárosiaknál. A felnőtt csoportok nagy része könyvtárosokból és muzeológusokból állt. Az egyéni láto­

gatók aránya elég szerény volt, kiváltképp ha a korábbi Corvina-kiállítással vet­

jük össze.

A tömegtájékoztatás vélhetőleg jobban figyelt a látványos, hangos millecen- tenáriumi produkciókra. A nyitó sajtótájékoztatón két MTI-tudósító és három más újságíró megjelent ugyan, ám a puszta híradáson túli figyelemfelhívó, bemu­

tató írás csupán karácsony és újév közt - tehát a nyitvatartási idő utolsó negyede táján - jelent meg néhány lapban. Ekkortájt azonban - hófúvásos, ónosesős és ködös napok akadályait is leküzdve - már csak a kultúra és a könyv legelszántabb barátai keltek - kelhettek - útra, hogy közkincseinket szemügyre vegyék.

A Művelődési és Közoktatásai Minisztérium részéről a Könyvtári Osztály ve­

zetője tisztelte meg kiállításunkat. Jelentőségéhez méltó befejezését jelentette a tárlatnak, hogy a zárás előtt néhány nappal Göncz Árpád köztársasági elnök is végigjárta a három kiállítótermet, múltunk előtt tisztelegve. •'

A kiállítás létrejöttét a Corvina Alapítvány, a Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság és az MTM Kommunikáció támogatta.

Sz. Nagy Lajos

17

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

4 a Magyarországon 1952 előtt és külföldön 1945 előtt megjelent, de csak 1952 után beszerzett monografikus könyvek;.. szintén az öt méretkategóriának megfelelően,

tevékenységet, mint Ridler a bécsi, Róbert von Mohi a tübingai egyetemi könyvtárban134 — ezt a körülmények sem tették volna lehetővé —, távol állott attól

A közösen nyomtatott kötet, valamint az utóbb Komjátin, Huszár Gál által és Semptén Bornemisza által használt nyomdai felszerelés összehasonlítása azt

Tulajdonképpen nem vagyunk igazságosak, hogy mindezt éppen Bács- Kiskun megye kapcsán mondtuk el, mert ez a könyvtárak sorsát jól gondozó megyék közé

Volt még egy három helyiségből állott Királyi könyvtár is a palotában, de nem a mai Nemzeti Könyvtár épületében, hanem a volt nagy trónteremtől keletre feküdt,

A többség azonban szurkolt nekik, már csak azért is, mert a szabadidős park kiépülése mindenki szórakozását szolgálja, még akkor is, ha a használatáért

Bár az Országos Magyar Gyűjteményegyetem megalakulása 1922-ben még alig érintette a Magyar Nemzeti Múzeumot és azon belül is az Országos Széchényi Könyvtárat,

nak csupán néhány, az azonosításhoz szükséges bibliográfiai adatát jegyzik, természetesen a birtokukban lévő évfolyamok felsorolásával, addig a nemzeti