• Nem Talált Eredményt

Az új francia véderőtörvény, mint az imperializmus eszköze

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az új francia véderőtörvény, mint az imperializmus eszköze"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

K O V Á T S A N D O R

Az új Irancia véderőtörvény, mint az imperializmus eszköze

A legújabb francia véderőtörvény alább ismertetett sajátosságai nem véletlenek, hanem ezek egy jellegzetes kapitalista ország hatalmi szempontjaira mutatnak rá:

amely szempontok természetesen még a fegyverkezés, a haderő terén is megmutatkoznak, sőt a továbbiakban még azt a furcsa szerepet is láthatjuk belőlük, amelyet az angolszász hatalmak francia partnerüknek juttatni akarnak.

Az új véderőtörvény szerint a hadsereg hivatásos állománya lényegesen megnőne az újoncok számához viszonyítva. Az 1. ábra arra mutat rá, hogy minden

1939

Most

Fekete: az újoncok száma, fehér: hivatásos katonák száma újoncra két hivatásos, tehát már kiképzett egyén jutna:

ahelyett tehát, hogy az új törvény a katonai kiképzési minél szélesebb alapokra igyekezne helyezni, zsoldos had- sereget kíván teremteni. Nem a kiképzés a lényeg tehát, hanem az, hogy minél nagyobb fegyveres testület álljon a kormány rendelkezésére, rendeleteinek a népre való rákényszerf lésére.

Az eddig érvényben volt 1928-as véderőtörvény a ka- tonai kiképzés idejét Franciaországban 1 évben állapitolta meg. Ezt a jelenlegi 1 és félévre emeli fel a hadügymi- niszter, azon indokolásával, hogy a szakszempontok figye- lembevételével az újoncok hadrafoghatóságáért ilyen rövid idő alatt nem tudja a felelősséget vállalni.

„A rend megszilárdítása a hadseregben" — ez az új lörvény egyik jelszava. Érdekes azonban azt szemügyre- vennünk, hogy milyen eszközökkel igyekszik ezt a tör- vény elérni. A 2. ábra a hadsereg létszámát a tábornokok

1939-ben. 1 tábornokra jut: 2600 fő.

t m m t t t t •• £

Az új törvény szerint. 1 tábornokra jut: 1600 fő.

tt tttttt

számával hasonlítja össze. Az 1939-es hadsereggel szem- ben, ahol minden 2600 katonára jutotl egy tábornok, az új hadsereg minden 1600 katonája után kellene az állam- nak .egy tábornokot fizetnie. Ezért nevezte az ellenzék gúnyosan „tábornokok hadseregé"-nek az új francia hadsereget.

De nemcsak a magasabb vezetők számát óhajtják fel- emelni, hanem amíg 19,39-ben a 3. ábra szerint 100 em-1939-ben

100 (őre jut

4 tiszt

Az új törvény szerint 100 főre jut

5 6 tiszt

bérre 4 tiszt jutott, addig most 100 ember ellenőrzésérc 5.6 tiszt jutna, ami a tisztiállomány 40°/o-os emelkedését mutatja! Itt is nyilvánvaló tehát a cél: „a rend megszi- lárdítását" az uralkodó osztály kiszolgálóira bfzni, ezért ezeknek számát — amely a háború előtt is aránylag elég magas volt —, még újabb 40%-kal fel kell emelni.

68

°|„ 1939-ben

Egészen furcsa és csakis egy kapitalista államot jel- lemezhető fogásra óhajt rámutatni a rendfokozatok %-os megoszlását mutató 4. ábra. Tudvalévőleg minden had.se- Ezredes H 2 5

Alezredes 4 ő r n a g y

^ H M i 35

^ ^ ^ ^ H H ^ ^ ^ M M M H B M H I M 47 Ezredes M 3'5 ° 0 m O S >

Alezredes ^ H i 6 5

ő r n a g y M H H ^ ^ 19

^ ^ ^ M M M M H M I M H M 39 Főhadnagy H H ^ ^ ^ ^ M H l ^ ^ M I 32

regben a rendfokozatok % - o s száma állandóan csökken, tehát legtöbb a közkatona, kevesebb a tisztes és még kevesebb az egyes tiszti rendfokozatokat viselők száma.

Ez a °/o-os megoszlás a francia tisztikarban 1939-ben a 4/a. ábra szerint volt. A jelenlegi tiszti létszámot szem- léltető 4/b. ábra szerint azt a meglepő tényt látjuk, hogy egyrészt a főhadnagyok száma kevesebb, mint a következő

— századosi — rendfokozaté, másrészt szembeötlik, hogy már mennyivel kevesebb az őrnaggyá előléptetettek száma.

Ez a két szürke statisztikai adat nagy jelentőséggel bir: jelenti először azt az elfogadható magyarázatot, hogy a századosi rendfokozatban sok időt kell eltölteni, má- sodszor azonban arra is rámutat, hogy nyilván azért a legtöbb a tisztek közti % - o s megoszlásban a századosok száma, mert ennél a rendfokozatnál tovább csak arány- lag igen kevesen juthatnak. Tehát az új törvény nyilvánvalóan a „megbízhatóság" szerinti kiválogatás eredményeképpen — a törzstisztté való előléptetésből a tisztek nagy számát már eleve kirekeszti.

Az 5. ábra a kapitalista államok közli stratégiai FOldi

e r ő k

M H 4J B ja

ja •O ja •o

41

•fi 41 be e í -ü

ja •o 41

»o 4)

Ü 3 -J te

• • M

1 fi

4) 'bé HHfi 5 41 M H "2 w

1

fi

5 3 tt-

•4) M i

£ wamm

BBBBB

• M i

§ £

c be

5 3

tt- M H M M M • M r- H M

c be

£

H M fiMI M H M H M M

^ H l H M ^ M l H M • B B ^ B egyensúlyképzést szemlélteti. A nyugati szövetségesek a szárazföldi-, tengeri- és légihaderő létszámának kérdését egymásközött úgy rendezték, hogy az Egyesült Államok- ra majd a hadászati bombázások keresztülvitele háruljon, így ő majd légi erejének fejlesztésére fekteti a fősúlyt, Anglia tengeri erejének állományát emelje. így ő majd a tengerek ellenőrzését látja el, viszont Franciaországnak a szárazföldi ereje legyen létszámszerüleg a legnagyobb.

Ebből tehát az látszik, hogy az imperialisták az ágyútöl- telék szerepét a francia népnek szánták.

A francia nép tömegei azonban nemcsak az itt ismer- tetett szorosan vett katonai kérdések terén, hanem a köz- élet, a közgazdaság és a külpolitika vonalán is egyre vi- lágosabban látják a kapitalista rendszer igazságtalansá- gait és ennek következményei nemcsak a Franciaország- ban nap mint nap lezajló zavargások, sztrájkok, gyakori kormányválságok, hanem az is, hogy a francia nép nyo- mására igen sok jelentős külpolitikai kérdésben kényte- lenek — a bár ugyancsak a kapitalistákat képviselő — francia diplomaták igen gyakran angolszász kollégáik el- len szavazni.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Ezzel is arra az innovatív felfogásra irányítva a figyelmet, amely azt jelenti ki, hogy tulajdonképp tágabb körben értelmezve a felsőoktatás-pedagógia vonzáskörébe tarto-

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Tehát míg a gamifikáció 1.0 gyakorlatilag a külső ösztönzőkre, a játékelemekre és a mechanizmu- sokra fókuszál (tevékenységre indítás más által meghatározott

Nagytata csak ott volt, és olvasott, vagy az öreg, hosszú könyvben számolt, s ha eszébe ju- tott, hogy vele is foglalkozzék, akkor nagy papírcsörgés, széknyekergés, nyö-