K O V Á T S A N D O R
Az új Irancia véderőtörvény, mint az imperializmus eszköze
A legújabb francia véderőtörvény alább ismertetett sajátosságai nem véletlenek, hanem ezek egy jellegzetes kapitalista ország hatalmi szempontjaira mutatnak rá:
amely szempontok természetesen még a fegyverkezés, a haderő terén is megmutatkoznak, sőt a továbbiakban még azt a furcsa szerepet is láthatjuk belőlük, amelyet az angolszász hatalmak francia partnerüknek juttatni akarnak.
Az új véderőtörvény szerint a hadsereg hivatásos állománya lényegesen megnőne az újoncok számához viszonyítva. Az 1. ábra arra mutat rá, hogy minden
1939
Most
Fekete: az újoncok száma, fehér: hivatásos katonák száma újoncra két hivatásos, tehát már kiképzett egyén jutna:
ahelyett tehát, hogy az új törvény a katonai kiképzési minél szélesebb alapokra igyekezne helyezni, zsoldos had- sereget kíván teremteni. Nem a kiképzés a lényeg tehát, hanem az, hogy minél nagyobb fegyveres testület álljon a kormány rendelkezésére, rendeleteinek a népre való rákényszerf lésére.
Az eddig érvényben volt 1928-as véderőtörvény a ka- tonai kiképzés idejét Franciaországban 1 évben állapitolta meg. Ezt a jelenlegi 1 és félévre emeli fel a hadügymi- niszter, azon indokolásával, hogy a szakszempontok figye- lembevételével az újoncok hadrafoghatóságáért ilyen rövid idő alatt nem tudja a felelősséget vállalni.
„A rend megszilárdítása a hadseregben" — ez az új lörvény egyik jelszava. Érdekes azonban azt szemügyre- vennünk, hogy milyen eszközökkel igyekszik ezt a tör- vény elérni. A 2. ábra a hadsereg létszámát a tábornokok
1939-ben. 1 tábornokra jut: 2600 fő.
t m m t t t t •• £
Az új törvény szerint. 1 tábornokra jut: 1600 fő.
tt tttttt
számával hasonlítja össze. Az 1939-es hadsereggel szem- ben, ahol minden 2600 katonára jutotl egy tábornok, az új hadsereg minden 1600 katonája után kellene az állam- nak .egy tábornokot fizetnie. Ezért nevezte az ellenzék gúnyosan „tábornokok hadseregé"-nek az új francia hadsereget.
De nemcsak a magasabb vezetők számát óhajtják fel- emelni, hanem amíg 19,39-ben a 3. ábra szerint 100 em-1939-ben
100 (őre jut
4 tiszt
•
Az új törvény szerint 100 főre jut5 6 tiszt
bérre 4 tiszt jutott, addig most 100 ember ellenőrzésérc 5.6 tiszt jutna, ami a tisztiállomány 40°/o-os emelkedését mutatja! Itt is nyilvánvaló tehát a cél: „a rend megszi- lárdítását" az uralkodó osztály kiszolgálóira bfzni, ezért ezeknek számát — amely a háború előtt is aránylag elég magas volt —, még újabb 40%-kal fel kell emelni.
68
°|„ 1939-ben
Egészen furcsa és csakis egy kapitalista államot jel- lemezhető fogásra óhajt rámutatni a rendfokozatok %-os megoszlását mutató 4. ábra. Tudvalévőleg minden had.se- Ezredes H 2 5
Alezredes 4 ő r n a g y
^ H M i 35
^ ^ ^ ^ H H ^ ^ ^ M M M H B M H I M 47 Ezredes M 3'5 ° 0 m O S >
Alezredes ^ H i 6 5
ő r n a g y M H H ^ ^ 19
^ ^ ^ M M M M H M I M H M 39 Főhadnagy H H ^ ^ ^ ^ M H l ^ ^ M I 32
regben a rendfokozatok % - o s száma állandóan csökken, tehát legtöbb a közkatona, kevesebb a tisztes és még kevesebb az egyes tiszti rendfokozatokat viselők száma.
Ez a °/o-os megoszlás a francia tisztikarban 1939-ben a 4/a. ábra szerint volt. A jelenlegi tiszti létszámot szem- léltető 4/b. ábra szerint azt a meglepő tényt látjuk, hogy egyrészt a főhadnagyok száma kevesebb, mint a következő
— századosi — rendfokozaté, másrészt szembeötlik, hogy már mennyivel kevesebb az őrnaggyá előléptetettek száma.
Ez a két szürke statisztikai adat nagy jelentőséggel bir: jelenti először azt az elfogadható magyarázatot, hogy a századosi rendfokozatban sok időt kell eltölteni, má- sodszor azonban arra is rámutat, hogy nyilván azért a legtöbb a tisztek közti % - o s megoszlásban a századosok száma, mert ennél a rendfokozatnál tovább csak arány- lag igen kevesen juthatnak. Tehát az új törvény nyilvánvalóan a „megbízhatóság" szerinti kiválogatás eredményeképpen — a törzstisztté való előléptetésből a tisztek nagy számát már eleve kirekeszti.
Az 5. ábra a kapitalista államok közli stratégiai FOldi
e r ő k
M H • 4J B ja
ja •O ja •o
41
•fi 41 be e í -ü
ja •o 41
»o 4)
Ü 3 -J te
• • M
1 fi
4) 'bé HHfi 5 41 M H "2 w
1
fi
5 3 tt-•4) M i
£ wamm
BBBBB• M i
§ £
c be5 3
tt- M H M M M • M r- H M
c be
£
H M fiMI M H M H M M^ H l H M ^ M l H M • • B B ^ B egyensúlyképzést szemlélteti. A nyugati szövetségesek a szárazföldi-, tengeri- és légihaderő létszámának kérdését egymásközött úgy rendezték, hogy az Egyesült Államok- ra majd a hadászati bombázások keresztülvitele háruljon, így ő majd légi erejének fejlesztésére fekteti a fősúlyt, Anglia tengeri erejének állományát emelje. így ő majd a tengerek ellenőrzését látja el, viszont Franciaországnak a szárazföldi ereje legyen létszámszerüleg a legnagyobb.
Ebből tehát az látszik, hogy az imperialisták az ágyútöl- telék szerepét a francia népnek szánták.
A francia nép tömegei azonban nemcsak az itt ismer- tetett szorosan vett katonai kérdések terén, hanem a köz- élet, a közgazdaság és a külpolitika vonalán is egyre vi- lágosabban látják a kapitalista rendszer igazságtalansá- gait és ennek következményei nemcsak a Franciaország- ban nap mint nap lezajló zavargások, sztrájkok, gyakori kormányválságok, hanem az is, hogy a francia nép nyo- mására igen sok jelentős külpolitikai kérdésben kényte- lenek — a bár ugyancsak a kapitalistákat képviselő — francia diplomaták igen gyakran angolszász kollégáik el- len szavazni.